Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-06-20 / 25. szám

4

Földmitrós

1954, június 20,

Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának beszámolója

(Folytatás a 3. oldalról.)

hogy e rendszert egész Németországra kiterjesszék. Politikájuk azonban a német nép és valamennyi európai nemzet egyre növekvő ellenállásába ütközik. Európa népei, amelyek a maguk bőrén ismerték meg, mit is jelent a német militarizmus, nem nézhetik tétlenül a Nyugat-Németországban végbemenő eseményeket, mint például az utóbbi időkben a demokrácia hívei ellen egyre fokozódó terrort és a hadkötelezettségnek a bonni revansiszták által történt bevezetését. Európa népei ezért fokozzák harcukat a németországi amerikai politika ellen, amely közvetlenül fenyegeti létérdekeiket.

Az amerikai imperialisták tervei szerint a militarista Nyugat-Németországnak kell alkotnia az úgynevezett „Európai Védelmi Közösség" magját, amellyel ki akarják terjesz. teni az amerikaiak zsoldjában álló európai támadó tömböt.

A Szovjetunió viszont azt javasolja, hogy az egyes országok egymással szemben álló tömbjeinek kialakítása helyett fogadjanak el egész Európára kiterjedő szerződést a kollektív biztonságról és e szerződést írja alá valamennyi európai állam, tekintet nélkül társadalmi berendezésére. E javaslat lehetőséget nyújt arra is, hogy a szerződésnek az Egyesült Államok is részese legyen. Ezek a szovjet javaslatok egyre növekvő támogatásra találnak az európai országokban, különösen azokban az államokban, amelyeknek az amerikai imperialisták a nyakára akarják rakni az úgynevezett „Európai Védelmi Közösség" jármát, noha ez a közösség sem európai, sem pedig védelmi.

Németország békés és demokratikus elvek szerinti egyesülésének fontos alapja a Német Demokratikus Köztársaság. A Német Demo, kratikus Köztársaság békés fejlődése és baráti kapcsolatai szemléltetően mutatják, mekkora jelentősége volna az egységes, demokratikus Németország megteremtésének. Ezért tekintjük oly fontosnak, hogy tovább szilárdítsuk kölcsönös kapcsolatainkat, mert hozzájárulnak a békeerök harcának sikeré, hez egész Németországban. A szpvjet kormány nyilatkozatában, amellyel olyan kapcsolatokat létesít a Német Demokratikus Köztársasággal, mint bármilyen más függet. len állammal, további hozzájárulást látunk a német kérdés megoldásához és őszinte jó. kívánalmakat fejezzük ki a német népnek új sikereihez.

A német kérdés fejlődése ismét rámutat a Szovjetunióval fennálló szövetségünk jelentőségére. Azok az európai államok, amelyek az USA szövetségére támaszkodnak, ma azt látják, hogy „szövetségesük" rájuk kényszeríti a német imperializmus fennhatóságát, ezzel szemben a mi barátságunk és együttműködésünk a Szovjetunióval lehetővé teszi, hogy olyan politikát folytassunk, amely megfelel népünk érdekeinek és biztosítja, hogy soha többé nem ismétlődik meg egy új München. Szilárd szövetségünk a Szovjetunióval és a demokratikus országokkal oly mértékben kezeskedik biztonságunkról, amilyenre országunk történetében még sohasem volt példa.

A legutóbbi hetekben tanúi vagyunk azoknak a fontos eseményeknek, amelyeknek célja az ázsiai két háborús tűzfészek megszün. tetése. A jelenleg folyó genfi értekezletről van szó, amely a Szovjetunió kezdeményezésére jött létre és amelynek Összehívását az egész világon örömmel üdvözölték a békeszerető emberek széles tömegei.

Itt is kezdettől fogva két irányzat nyilvánult meg a nemzetközi kérdések megoldásanál. Az egyik minden áron igyekszik megmenteni a gyarmati uralmat az ázsiai országokban, tekintet nélkül a világ e részén végbement történelmi átalakulásokra. Ez az USA-beli reakciós és militarista körök képviselőinek politikája. A másik irányzat védelmezi minden nép jogát a függetlenségre, hogy azok a nemzetek, amelyek békében akarják építeni életüket, maguk dönthesse, nek sorsukról. Ez a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a demokrácia és a szocializmus táborához tartozó többi ország politikája.

Az ázsiai nemzetek egyre fontosabb szere-Csehszlovákia

Külpolitikai téren pártunk és kormányunk elsőrendű feladata az volt, s továbbra is az marad, hogy harcoljon a világbéke megőrzéséért és hazánkban a szocializmus békés építésének biztosításáért. Ez a politika megfelel népünk legsajátabb érdekeinek, amely szive mélyéből óhajtja a békét.

Pártunk és kormányunk ezért teljes mértékben támogatja és továbbra is támogatni fogja a Szovjetunió békés külpolitikáját, amely az összes vitás kérdésről folytatott tárgyalásokkal a nemzetközi feszültség enyhítésére törekszik. Pártunk és kormányunk, egész népünk a Szovjetunió oldalán állt, s minden időkre kitart mellette abban a harc. ban, amelyet az új világháború imperialista gyujtogatói ellen, a világ biztonságáért és a nemzetek együttműködéséért folytat.

pet játszanak a nemzetközi eseményekben, maguk kezdenek dönteni sorsukról és nem akarják tovább tűrni az idegen elnyomást, kizsákmányolást. A keleti népek feltámadásának e nagy folyamata korunk egyik leg. fontosabb jelensége,

Az USA uralkodó köreinek politikája, amelyek nem akarnak beletörődni ezekbe a vál. tozásokba, s nem akarják tudomásul venni a Kínai Népköztársaság létezését, elvi ellentétben áll valamennyi ázsiai nemzet létérdekével. Az a törekvés, amelynek célja az agresszió kiszélesítése a Távol-Keleten, az ázsiai népek nemzeti felszabadító mozgalmának elnyomása, egyre nagyobb ellenállásba ütközik.

A koreai és indokínai béke kérdései sike. rés megoldásának előfeltétele annak az elvnek az elismerése, hogy a koreai kérdésnek csakúgy, mint az indokínai kérdésnek a meg. oldása elsősorban ez országok népeinek ügye. Az amerikai küldöttség értelmetlenül igyekszik érvényre juttatni a koreai kérdés megoldásában az ENSz 1950 októberében hozott jogtalan határozatát és halogatja, elhúzza az indokínai háború megszüntetéséről szóló tárgyalásokat, egyben fokozván beavatkozását Indokína népe ellen. Ugyanakkor a béketábor küldöttségei konkrét javaslatokat tesz. nek Korea nemzeti egységének helyreállítására, az indokínai kérdés békés megoldására, mégpedig úgy, ahogyan azt ez országok népe és az egész békeszerető emberiség kívánja.

Az amerikaiak törekvése, hogy az indokínai háborút kiterjesszék, ahelyett, hogy megszüntetéséről tárgyalnának, az egész világon határozott ellenállásba ütközött. E politika Nagy-Britanniában is "kedvetlenséget keltett. Miután az amerikai „eröpolitika" az indokínai háború kiterjesztésére irányuló kísérleteiben vereséget szenvedett és az amerikai küldöttség elszigetelődött, az USA a tárgya, lások szabotálására törekszik, s megpróbálkozik Délkelet-Azsiában egy agresszív tömb kialakításával, amely lehetőséget nyújtana indokínai beavatkozásának „törvényesítésére“. Ez az agresszív egyezmény, amelyet az indokínai bábkormányok védelmének ürügyén szorgalmaznak, csak az USA támadó céljainak álcázó köpönyege e területen és eszközül szolgál arra, hogy az ázsiai nemzeteket egymás ellen uszítsák.

Az ázsiai népek azonban biztosítani akarják Ázsia békéjét és biztonságát és érdekeik, nek teljes mértékben megfelel a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének, Csou Enlajnak a javaslata, „hogy az ázsiai országoknak kölcsönösen tanácskozniok kell abból a célból, hogy megfelelő kölcsönös kötelezettségek útján együttes erővel törekedjenek Ázsia békéjének és biztonságának megóvására“.

A világ békés erői, amelyeket Genfben a Szovjetunió, a Kinai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldött, ségei képviselnek, már elértek bizonyos sikereket és megmutatták, hogy őszintén törekszenek a vitás kérdéseknek tárgyalások útján való megoldására, Ázsia békéjének és biztonságának biztosítására az ázsiai nemzetek és a viiágbéke érdekében. Ezért harcuk a háborús gyujtogatók fondorlatai ellen nemcsak a Távol.Keleten, hanem az egész világon tapasztalható nemzetközi feszültség enyhítésére is irányul. Ezért támogatják törekvéseiket teljes mértékben Ázsia népei és az egész békeszeretö emberiség.

Az elmúlt időszakban á béke, a demokrácia és a szocializmus erői, élükön a Szovjetunióval jelentős sikereket értek el. A Szovjetunió következetes békepolitikája, amely abból az elvből indul ki, hogy nincs olyan vitás nemzetközi kérdés, amelyet nem lehetne megoldani tárgyalással és megegyezéssel, a nemzetközi feszültség bizonyos enyhítésére vezetett. Látnunk kell azonban, hogy ezeket a sikereket csak a béke erőinek hatalmas erőfeszítésével, az új háború gyujtogatói el. len vívott kemény harccal érhettük el. A világban vannak erők, amelyek nem kívánják a tárgyalást s a megegyezést és céljaik valőraváltását csak a hatalmas Szovjetunió létezése akadályozza meg, amely képes meghiúsítani minden támadó tervüket.

külpolitikája

Mindig követni fogjuk Gottwald elvtárs útmutatását, aki arra tanított, hogy „a szocializmus építése, nemzeti szabadságunk és állami függetlenségünk biztosítása, a béke megőrzése — mindez elképzelhetetlen I a hatalmas Szovjetunióval fennálló szilárd szövetségünk nélkül". Továbbra is szilárdítjuk szövetségünket és testvéri barátságunkat és gondoskodunk gazdasági és kultruális kapcsolataink kifejlesztéséről a Szovjetunióval, hisz e kapcsolatok jelentős mértékben elősegítik hazánk nagyszerű felvirágzását.

örömmel kell szólnunk kapcsolatainkról a Kínai Népköztársasághoz, amellyel közvetlenül megalakulása után. 1949 októberé ben szoros baráti kötelékeket létesítettünk. Azóta egyre jobban elmélyülnek kölcsönös gazdasági, politikai és kulturális kapcsolataink. Egész népünk azt kívánja, hegy tovább szilárduljon barátságunk a Kínai Népköztársasággal, amelynek hatalmas ereje a mi nemzetközi helyzetünket is erősíti.

Lengyelországhoz, Magyarországhoz, Romániához, Bulgáriához és Albániához szilárd testvéri és baráti kapcsolatok fűznek. Továbbra is elmélyítjük kölcsönös kapcsolatainkat ezekkel az országokkal, amelyek velünk együtt szilárdan állnak a béke frontján. A Kölcsönös Gazdasági Segélynyújtás Tanácsa révén egybehangoljuk gazdasági terveinket, kicseréljük tapasztalatainkat jés kölcsönösen támogatjuk egymást országaink további fellendülésének érdekében.

Csehszlovákia népe lelkesen üdvözölte a koreai nép és a kínai népi önkéntesek nagy győzelmét. Segítséget nyújtunk a hős Koreának a háború sújtotta gazdasági életének helyreállításában Teljes mértékben támogatjuk á koreai nép és minden békeszerető nemzet törekvéseit, hogy a koreai kérdést békés úton oldják meg. Tovább mélyítjük jó baráti kapcsolatainkat ‘a Mongol Népköztársasággal.

Kormányunk elismerte a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányát és baráti kapcsolatokat létesített vele. A vietnami nép képviselőjét látja benne, amely igazságos harcot folytat országa szabadságáért és függetlenségéért. Indokína nemzeteinek teljes sikert kívánunk a hazájuk jobb jövőjéért vívott harcban.

Határaink ma javarészt a béke, a barátság és a kölcsönös tisztelet határai. Történelmi jelentőségű az a fejlődés, amelyen a Német Demokratikus Köztársasághoz fűződő kapcsolataink mentek keresztül. Azáltal, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban minden időkre megszüntették a német nép elnyomásának okait, a militarizmust és a fasizmust, kölcsönös kapcsolatainknak is új korszaka kezdődött, a baráti együttműködés korszaka, amely egyre fejlődni fog.

Jelenleg Csehszlovákia 62 országgal tart fenn diplomáciai kapcsolatot. Pártunk és kormányunk küipolitikájában abból az elvből indul ki, hogy lehetséges a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködése. Ezért arra fogunk törekedni, hogy az egyenlőség elve alapján kiszélesítsük gazdasági és kultúralis kapcsolatainkat minden országgal.

A nemzetközi kérdések megvitatása során az Egyesült Nemzetek Szervezetében és a nemzetközi értekezleteken továbbra is arra törekszünk, hogy erősítsük a nemzetek közötti béke ügyét.

Népünk forró lelkesedéssel azonosítja

magát a Szovjetunió javaslataival, amelyeK célja a tartós biztonság megteremtése Euró-, pában és az egész világon. Békében és nyugalomban akarunk élni minden állammal, tekintet nélkül kormányzati és politikai rendszerükre. A béke és a nemzetközi biztonság minden igaz védelmezőjével vállvetve megfeszített igyekezettel törekszünk arra, hogy megvalósuljon az európai kollektív biztonsági egyezmény,

E tekintetben továbbra is szembe kell szállnunk minden törekvéssel, amelynek célja a német militarizmus feltámasztása Nyugat-Németországban. Harcolni fogunk az Ausztria újbóli bekebelezésére irányuló kísérletek ellen. Minden támogatást megadunk az egységes, demokratikus és békeszerető Németországért küzdő erőknek.

Minden erőnkkel elősegítjük a fegyverkezés csökkentésére, a tömeggyilkolást szolgáló fegyverek gyártásának és alkalmazásának megtiltását célzó törekvéseket.

A békemozgalom nagy sikerei nem altaiják el éberségünket. Ellenkezőleg, fokozzuk készenlétünket. Világosan látjuk, hogy vannak a világon olyan érők, amelyek nem kívánják a megegyezést és a békét. Ebből következik az a feladatunk, hogy tovább szilárdítsuk köztársaságunk védelmi készségét és szembeszálljunk az imperialisták minden kísérletével, amelyekkel beavatkozni próbálnak Csehszlovákia belső ügyeibe. Szüntelenül meg kell magyaráznunk a dolgozóknak a nemzetközi helyzet és a belpolitika minden kérdését.

Külpolitikánk világos, A béke és a nemzetek közötti barátság politikája ez. Olyan politika, amely megfelel Csehszlovákia egész népe érdekeinek és vágyainak és ezérí a nép teljes támogatására támaszkodik.

A békepolitika következetes védelmezője és élenjáró tényezője a hatalmas- Szovjetunió. Oldalán szilárdan áll minden demokratikus ország, köztük a mi köztársaságunk is.

A béke és a nemzetek közötti barátság élharcosai a kapitalista és gyarmati országok kommunista és munkáspártjai. Megerősítve e pártokhoz fűződő barátságunkat, fejlesztjük a testvéri szolidaritás érzéseit az egész világ dolgozóival.

A nemzetek közötti béke gondolata szülte a békevédők hatalmas mozgalmat az egész világon és e mozgalmat egész népünk íevekenyen támogatja.

Csehszlovákia népe kommunista pártjának vezetésével, az egész világ békeszerető erőivel vállvetve mindvégig haroolni fog a béke ügyéért.

Mezőgazdaság

A IX. pártkongresszus után megkezdtük a szocializmus alapjainak építését mezőgazdaságunkban. Mi volt a helyzet a IX. kongresszus idején falvainkon? Túlsúlyban volt a szétaprózott és alacsony termelékenységű mezőgazdasági kisüzem. A szocialista szektort csupán az állami gazdaságok alkották, az 1949-ben fennálló 35 egységes földművesszövetkezet valóban csak az első fecskék voltak.

A IX. kongresszus óta eltelt időszakban falvaink arculata lényegesen megváltozott. A párt vezetésével, a munkásosztály hathatós támogatásával megkezdték a dolgozó parasztok az egységes földművesszövetkezetek építését. Már több százezer kis- és középparaszt egyesítette gazdaságát. A közös növényi- és állattenyésztési termelést végző szövetkezetek már a falvaknak közei 47 százalékában gazdálkodnak és a szántóföldek 33 százalékát művelik meg. A földművesszövetkezetek és állami gazdaságok a mezőgazdasági földek összterületének teljes 43 százalékán gazdálkodnak. A mezőgazdaság fejlesztéséhez és különösen a földművesszövetkezetek fejlesztéséhez hathatósan hozzájárul a 256 gép- és traktorállomás működése.

Megteremtettük a szocialista fejlődés, a magastermelékenységű mezőgazdasági termelés alapjait. Az egységes földművesszövetkezetek növekedésével, az állami gazdaságok megszilárdításával, a gép- és traktorállomások fejlesztésével jelentősen r> .-erősödött és falvainkon mély gyökereket eresztett a szocialista mezőgazdasági szektor.

Az egész mezőgazdasági termelés fejlődésének alapját és előfeltételét a mezőgazdasági növényi termelés növekedése képezi. Az ötéves tervben a növényi termelés brutto értéke 12.4 százalékkal emelkedett. Ez elsősorban a fő mezőgazdasági növények hektárhozamainak emelése következtében történt. A gabonaféléknél a hektárhozamok átlagosan 21 százalékkal, a burgonyánál 13 százalékkal emelkedtek. A bevetett területek kibővítésével emelkedett az ipari növények termelése is, megnövekedett a cukorrépa, az olajosnövények — len, kender, komló és dohánytermelés is. Évről évre egyre több zöldség és gyümölcs kerül dolgozóink asztalára.

Nagyobb hektárhozamokat főként a gabonaféléknél érnek el a földművesszövetkezetek és ac állami gazdaságok. Az egységes földművesszövetkezetek 1953-ban a búza össztermelésnek 44,4 százalékát, a rozstermelés 37,6 százalékát, az árpatermelés 44,2 százalékát, a zabtermelés 39,2 százalékát; a burgonyatermelés 34,4 százalékát, a oukorrépatermelés 46,6 százalékát adták Az állami gazdaságokon 1953-ban, az 1949- es évhez viszonyítva a búza átlagos hektárhozama 19,8 mázsáról 23,3 mázsára, a rozsnál 17,5 mázsáról 19,4 mázsára, az árpánál

18,3 mázsáról 22,3 mázsára, zabnál 14,8 mázsáról 18.3 mázsára emelkedett.

/ a hektárhozamok emeléséhez hozzájárult a bevált szovjet. tapasztalatok és a mezőgazdasági tudomány eredményeinek alkalmazása. Éppen a nagy, szocialista szövetkezeti és állami gazdaságokban van meg minden előfeltétel a gazdálkodás új, haladó módszereinek alkalmazására.

Ennék ellenére nem értük el sem a termelés tervezett növelését, sem pedig a tervezett hektárhozamokat. A növényi termelés fokozása azonban elsőrendű kérdés, amelyre fokozott figyelmet kell fordítani. E kérdés megoldása szorosan összefügg az állattenyésztési termelés _ fejlesztésével, különösen ami a megfelelő takarmányalapok biztosítását illeti.

Sikerült emelnünk az állattenyésztési termelést is, ami elsősorban a mezőgazdasági állatállomány növekedésében nyilvánult meg- A gazdasági állatok száma az 1948-as évvel szemben a szarvasmarhánál 11 százalékkal emelkedett. A sertések és juhok száma jelentősen meghaladta a_ háború^ előttit.

A mezőgazdaság szocialista szektorában az állatok összes számából 38 százalék a szarvasmarha és 51 százalék a sertés: A földművesszövetkezetek közös tenyésztésében több mint 900.000 szarvasmarha van közös istállókban. A közösen neveli sertések száma az 1952. évi 805.000-ről

1953-ban 970.000-re emelkedett. Az anyasertések összszámából a szövetkezetek közös tenyészeteiben 30.1 százalék van.

Annak ellenére, hogy a megszállás után szétdúlt gazdaság maradt ránk, és 1947-ben nagy szárazság volt s így az állatállomány jelentősen csökkent, a vágóállatok hústermelésében 1948 óta a szarvasmarhánál 45 százalékos, a borjúknál 133 százalékos, és (Folytatás az 5. oldalon.)