Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-06-13 / 24. szám
•J 4 Ikaoati Földműves 1954. június 13. Színvonalas kultúrmunkäval a kongresszus határozatainak teljesítéséért! ■С®ово1с»с8а5<якз8е*с®овс*<®«кк®с*с1нжжк»<йк»и^ ,ог<а»сбкзк«м(0Н5«1Скс* ^»огк«»<й(Ога»с®ок> <ук>онак»окй*<No *'^а*онакзвокак«к*<э»^^ ’**0*й*си<:*<а,<э^^ Meghalt Martin Andersen Nexô, korunk egyik legnagyobb szabadságharcosa Heteken, hónapukon rt készült -íz egész haladó emberiség, hogy méltóan ünnepelje meg Martin Andersen Nexö nyolcvanötödik születésnapját. A nagy harcos nem érte meg ezt a nagy napot, néhány héttel születésének 85-ik évfordulója előtt átköltözött az élők közül a halhatatlanok közé. Mikor igazi harcos hal hősi halált, az oroszok ezt mondják az ilyen embert nem szabad siratni. Megsértenénk. A munkásosztály Yiem könnyek között temeti a „vörös vikinget”, hanem fájdalmas büszkeséggel. Büszke arra. hogy ilyen nagv fia volt, büszke arra. hogy ilyen nagv. ilyen tiszte fia ^csak neki lehet, az emberiség sorsa védelmezőjének. az emberiség jövendője építőjének. Martin Andersen Nexö, a nagy proletárlró é6 nagy szabadságharcos több. mint fél századon áK vett részt aktívan az emberiség minden szabadságküzdelmében, szinte minden - szabadságmegmozduiásban. ötvenhárom esztendő előtt emelte fel tiltakozó szavát, amikor ez imperialista nagyhatalmak vérbefojtották a kínai nép szabadságmozgalmát. negyvenkilenc esztendő előtt bátran foglalt állást az 1905-ös orosz forradalom igaza mellett. 1914- ben, néhány nappe! az első világháború kitörése után. felhívással fordult 'Z emberiséghez, hogy azonnal vessenek véget az embermészárlásnak és kevés híján harminchét esztendővel ezplőtt. két nappal a Nagv "iktőberi Szocialista Forradalom győzelme után. táviratilag ajánlotta fel Leninnek szolgálatait — életét és vér volt kész feláldozni az emberiség ' onaavobb forradalmának védelmében Az első világháború idején bátran harcolt Liebknecht és Rosa Luxemburg szabadságáért, a két világháború közötti években fáradhatatlanul harcolt tollal, szóval és tette! Rákosi Mátyás és Dimitrov életéért ée szabadságáért. Mikor már kevés híján hetvenesztendös volt, felkereste a spanyol szabadságharc lövészárkait és a második világháborúban fiatalos lelkesedéssel harcolt a német fasizmus ellen, a Szovjetunióért és a viláo minden népének szabadságáért. A második világháború befejezése után a békéért folyó harc élvonalában állott, hittel és erővel. derűlátóan harcolt — mindhalálig. Az ilyen embert nem szabad siratni! Büszkék vagyunk rá és igyekszünk tanulni a nagy harcos gyönyörű példaadásából. Egy kőműves fia volt. Ötesztendős korában kezdett dolgozni, kenyeret keresni. Libapásztor, majd tehénpásztor, mezőgazdasági cseléd, suszter, építőmunkás, tanító, újságíró. Már elmúlt harminc esztendős, amikor írni kezdett. Azért fogott tollat, hogy osztálytársainak igazáért harcoljon. „Kötelességemnek tartottam — szokta mondogatni — megtanulni jól forgatni tollat,' mert a jó ügyet csak jó Írással lehet igazán szolgálni”. A skandináv irodalom tanítványa, főleg nagy névrokonától, Andersentől, a mesemondótól tanult és Pontopidantól. a nagy dán kritikai realista regényírótól. A skandináv irodalom haladó hagyományait ő vitte be e munkásmozgalomba és a munkásmozgalom nagy igazságai számára ő tört kaput a XX-ik század első évtizedében a haladó törekvések elöl mindjobban elzárkózó skandináv irodalom falán. Nagy életismer^te, művészi nyelve, nagyszerű emberábrázoló képessége és hatalmas erkölcsi bátorsága magáreterelte a figyelmet. A burzsoázia nagy érdeklődéssel fordult felé — a mega módján. Először megakarta vásárolni, aztán igyekezett agyonhallgatni, majd megkísérelte megfélemlíteni, végül megpróbálta beléfojtani a szót. Minden kísérlete vereséggel végződött. Nexö minden nekiszánt, vagy rá mért ütés után méc harcosabb lett, hangja még tisztábban még erősebben csengett. Előbb kapcsolódott be a dán munkásmozgalomba és csak azután fogott tollat. Ig\ már legelső írásai a népről és a népnek — mindenekelőtt a munkásosztálynak és i. munkásosztály élenjáró harcosainak szólott. Első nagy regényében. a „Hódító Pelé”-ben elsőnek leplezte le a dán szociáldemokraták megalkuvó politikáját. Ezt a regényét évtizedeken keresztül ..munkásbibliának” ne/ezték a s’ indináv, a német és a francia munkásolvasók. Mártin Andersen Nexö, Maxim Gorkij mellett a proletariátusnak legelső és legnagyobb írója. Ottöró munkát végzett és maradandót alkotott. Alkotása nemcsak a dán munkásosztály, о dán nép harcának, igazának hirdetése. Andersen Nexö alkotása az egész emberiség szabads'gharcának értékes fegyvere és örök büszkesége. A „vörös viking” neg„ és szép szerepet vál-s Iáit és töltött be: bátra-', becsületesen, önfeláldozóan. minden veszélyt válla’va vett részt ez emberiség szabadságharcában. Művei díszhelyet kapnak ez emberiség nagy ügyét szolgáló 'rodalom történetében. írói befolyását és dicsőségét fenntartás nélkül állította a népek nagy ügyének szolgálatába. A jó szomszéd tollával . . . rólunk: A népi együttesekről . . . A Magyar Népköztársaságban kiadott „Müveit Nép” című kulturális hetilap ez év m 30-i számában Várady László tollából cikket közöl, melyben zenei tanulmányútja emlékezetes élményeiről számol be „Zenei népművelés Csehszlovákiában” címmel. Elragadtatással ír a cseh nép zeneszeretetéről. a hangversenyek látogatottságáról, a szimfonikus zenekarok magasszínvonalúságáről, az opera közkedveltségéről, kimerítően, csaknem fél hasáb térj delemben foglalkozik a prágai Zenés Színház különleges munkájával. Utal a csehszlovák zeneélet legjellemzőbb vonására, amelyet á céltudatosságban és tervszerűségben jelöi meg. Az alábbiakban közöljük cikke befejező részét, melyben többek között rövid ismertetőt nyújt a Csehszlová-Évszázadokon át minálunk kevés alkalma volt a népnek az ünneplésre Ezért érthető, ha ma napjainkban sok ünnepet ülünk, talán túl sokat is. Ki is alakult аг ünnepélyek formája és sajnos nem egyszer fordul elő. hogy több a forma, mint a tartalom némelyik ünnepi találkozóban, vagy megemlékezésben. Ezt az igazában nem idetartozó dolgot azért helyénvaló itt megemlíteni mert a vasárnap és hétfőn megtartott komáromi Jókai-ünnepségek legfőbb vonása éppen a megindító, sokáig emlékezetes tartalom volt. Három nép államának és kultúrájának képviselői gyűltek össze a csehszlovákiai Kontúromban. A házakon csehszlovák es magyar zászlók lengtek, hullámzott az emberfolyó az utcákon: minden és kiai Magyar Népművészeti Együttesről is: * * * „...A nemzetiségek sajátos kultúrája új és virágzó fejlődésre kap lehetőséget Csehszlovákiában is. A népi együttesek a egmesszebbmenő állami támogatást é ezik. A cseh népi együttes mellett szlovák, magyar és ukrán állami ném együttesek is működnek. Alkalmam volt látogatást tenni a szlovák népi együttes székhelyén, Pozsony mellett, ;gy gótikus stílusban épült hatalmas, volt főúri kastélyban. A kastély lovagterme az együttes próbahelyisége. Szívet-lelket gyönyörködi etö látvány volt a feudális múltat idéző pompázatos lovagteremben a fiatal énekesek, táncosok, zenészek vidám, lelkes munkája. A fiatalság lelkesedését láttam a bemutatkozás előtt álló magyar népi együttes műsorának megtekintése alkalmával is. A Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes minden igényt kielégítő, jól felszerelt, derűs és kényelmes, kétemeletes épületben dolgozik a Galánta mellett fekvő Hody nevű faluban. Itt élnek és dolgoznak a szlovákiai fiatal magyar művészek, hogy tehetségükkel, szórakoztató és gyönyörködtető műsorukkal hitet tegyenek a szlovákiai magyarság szabad, boldog életéről, nemzeti kultúrájának zavartalan kibontakozásáról. Zenei tanulmányutam maradandó élményei arra köteleznek, hogy az ott látott eredményeket minél jobban megismertessem itthon, s így csehszlovák barátaink zenei eredményeit a magunk munkájában is hasznosíthassuk”. győri színház kitűnő előadásáról kart karba fűzve, mentek haza a vendégek és az otthoniak is, a csehek, szlovákok és magyarok, írók, munkások, katonák. A májusi szél felkapta a tapsok és énekek hangját, a himnuszok zenéjét, s átvitte üdvözletül a Duna másik partjára, a magyar oldalra. A megkoszorúzott Jókai-szobor pedig úgy állt ott a hullámzó tömeg között, mint népeink barátságának jelképe mintha a nagv mesemondó mosolygása is arra figyelmeztetne: népeink kapcsolatát a közös szabadság éveitől fogva már sohasem jellemezheti a rísz dl?/k iás, hanem mindig csak az öröm a barátság, g testvéri együttműködés (Megjelent a „SZABAD NÉP” 1954. iúnius 2-i számában.) Kultúrhírek — néhány sorban AZ ANGOL SóJTÖ a legnagyobb 1- regadtatás hangján emlékezik meg a szovjet „Birjózka” tánccsoport angliai vendégszerepléséről. A „Sunday Express" így ír: „A táncok örömet, boldogságot mutetna1 be, A táncosnők szépsége, fiaté Is iga és tehetsége mágikus hatással van a r,őzőre.” ♦ PICASSO, A VILf GHlRf FRANCIA FESTÖMÜVÉS7 és békeharens. mikor még Párizsban tartózkodtak a szovjet balettmüvészek. így nyilatkozott' .. fellépésük elhalasztása, olyan abszurdum, hogy mindezideig azt hittem, a iiír trv ősén alapszik. Vájjon mi szükség volt arra, hogy — a mi szégyenünkre — éppen . árizsban történt az első merényiét ama iog ellen, hogy a népek bemutathassák egymásnak táncaikat.” ♦ VILISZ LÄCISZ SZOVJET ÍRÖT, a lett minit žtertanács elnökét, ötvenedik születésnapja alkalr hő! a Szovjetunió '.egfe' ő Tanácsán-V Elnuksége a Le■im-renddel tüntette ki. ♦ VERES PÉTER „Próbatétel” című m.velláskötete nemrégibr oroszul is megjelent. ♦ A FALU-SZlNHAZ, amely 1948. győzelmes februárja itán alakult, úttörő r lunkáját sikerrel végzi falvainkon. A Falu-Színház ma mar pótolhatatlan kelléke a mai falusi életne... A színház vezetősége éppen ezért műsorát ügy állítja össze, hogy az előadott színdarabok megtalálják az utat a dolgozók szívéhez, kielégítsék azok kultúrigényeit. LÄNYI SAROLTA: A PARI Pártunk! te vagy a nép kinyújtott karja jövőnk felé — azt vívjia, azt akarja, nagy célt mutat és űj utakra indít, szép életű, kön munkálkodva mindig. Ez izmos kar kezének - égső íze tapintson gyengéd Ujjheggyel a szívre, és tépje ki, ha kell, haragvó karma, \ ki rosszat forral, vagy viszályt akarna .. Ölelni tárt kar pártunk — az ma is. Mely sorainkat bôle n rendezi, a hű karon légy most te is paizs, mint jó elvtársaink százezrei. 1954. március JOHANNES R. BECHER: Ha egy napon . . . Ha egy napon meg hall fűk, \ Németország, Harangjaid, hogy együtt zengenek, Repesni látjuk zászlaid víg sorját s összhangba olvad minden éneked, \ Ha egy napon már minden rádión száll az ünneplő hír: „a korlát lehull, egy német ország minden tartomány már és egy erő — a béke itt az úr!” Ha ezt megérjük — és - kézfogás majd továbbfut végig mind a népeken, hogy csak jószóval említik nevünket, — ha ezt megérjük, szívünk megpihen, oszolnak róla nyűgök, éji árnyak; s akkor szívem, akkor te is nyugodj meg. Fordította: Kőműves Géza A „János ľitéz“ című daljáték Tornácon A tornád Csemadok és a CsiSz töob mint két hónapi fáradságos tanulás után nagy sikerrel adta elő május idén, június 1-én és 2-án a „János Vitéz" c. daljátékot. A szereplőknek sok nehézséggel kellett megküzdeniök hogy ezt. a ' nagyszerű darabot színre hozták. A tornád helyicsoport ez érben már a második színművet adja elő. amellyel nagymértékben hozzájárul a falu dolgozóinak kultúrált* színvonala emeléséhez. Ezzel bebizonyította. hogy szívén viseli a szocialista kultiíra ügyének clőbbrevitelét. A darab lejátszását megelőzően Csíkos Is ván többek között rámutatott Petőfi Sándornak, a nagy forradalmár költőnek életére és harcos munkásságára, aki több, mint egy évszázaddal ezelőtt írta „János Vitéz” c. elbeszélő költeményét. Majd hangsúlyozta, hogy Petőfi nemcsak a magyar szabadságért. hanem az egész világ elnyomott népeinek szabadságáért szállt síkra. fz egyik versében a piros zászlókról s a világszabadságról énekel. A szereplők kitünOen meqállták helyüket a daljáték előadásánál. A -ok jó szereplő közül mégis külön dicséretet érdemel Bernét Erzsébet, aki remekül alakította lluska szerepét to-' vábbá Kocsis László fiatal szereplő, majd a gonosz mostoha szerepét alakító Kelemen Julianna, aki annak ellenére. hogy háromgyermekes családanya. fáradságot nem ismerve, járt a próbákra, hogy a szocialista kultúra terjesztéséből aktívan kivegye részét, s példájával buzdítsa az ifjúságot a kultúra szeretetére. Ide kell sorolnunk még Takács Mihályt. Patuc Istvánt, Takács Erzsit, stb., akik a lehető legnagyobb tudásukat adták szerepeik alakításába s szereplésükkel sok-sok. örömet szereztek a tornád dolgozóknak. Fel a még jobb munkára! Aratási kultúrbrigádokkal a békearatás sikeréért! SZLOVÁK JÁNOS, Csemadok jár. titkár. Érsekújvár. Béke-ünnepély volt Marcell házán A Szovjet-barátok Szövetsége helyi csoportja rendezésében május 30-án nagysikerű béke-ünnepély zajlott le községünkben, amelyen körülbelül 1500 főnyi közönség vett részt. Az ünnepély megrendezéséhez hozzájárult szervező munkájával az újjáválasztott helyi nemzeti bizottság tanácsa és az EFSz vezetősége is. Az ünnepi beszédet Balia Károly, a Szovjet-barátok Szövetségének járási elnöke tartotta. Beszédében kihangsúlyozta a békeharc óriási jelentőségét, a léketábor országainak erőfesziléseit, a béke megvédése érdekében, ugyanakkor rámutatott az amerikai imperialisták fondorlatos, aljas törekvéseire, amelyekkel újabb világégést szeretnének előidézni. Újabb feketeruhás özvegyeket, újabb árvák százezreit, újjáépített városainkat, falvainkat akarnák Lidice sorsára juttatva — látni. A világ népeinek feltartóztathatatlan békevágya és tettrekészsége olyan nagy, hogy kiüti a tűzcsóvát azok kezéből, akik müliók réből akarnak újabb tőkét kovácsolni, akik lángba szeretnék borítani a világot. Balia elvtárs szavai mélyen gondolkodóba ejtették a jelenlevőket, s megfogadták, hogy még jobb, még odaadóbb munkával, az aratásra való felkészüléssel, az idei termés szemveszteség nélkül betakarításával járulna.. hozzá a béke arcvonalanak megszilárdításához, ezzel válaszolnak békénk megátalkodott ellenségeinek. Az előadás után a Szovjet-barátok Szövetsége hely; csoportja adott kulmúsort. A műsor keretében Tárnok Árpád, a 11 év-s magyar középiskola tanulója is fellépett hegedú-szólószámával, majd végül Pifkó András szórakoztató, humoros verse következett, majd az ünnepélyt követően a helyi zenekar szórakoztatta a falu dolgozóit, húzta a jobbnál-jobb talpalávalót, a volt Baranyai-kastély parkja szinte zengett bele ... Uarikovecz Aladár Marrellháza Jókai szülővárosában mindenki az ünnepről beszélt. De a zászlóknál és a beszédeknél is. többet mondott az egész ünnep hangulata, a barátság és a kultúra ünnepéé, amely minden megnyilvánulásában a leP- őszintébb érzéseket tükrözte. Az ünnepély minden részvevője érezte, hogy nem formaság, hanem népeink kaocsolatának legmélyebb tartalma fejeződik ki abban, hogy a cseh, szlovák és a i agyar nép államának és kultúrájának képviselői megkoszorúzták Jókai Mór szobrát. „A mi írónk” — mondták az emlékezés örömével a magyarok. „A mi írónk” — mondották a testvér örömével a csehek és szlovákok. Vasárnap délután a csehszlovákiai magyarok szépen fejlődő népi együttesének bemutatójáról, este vedia a
