Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-06-13 / 24. szám

1954. június 13.

ЛаРоа

Földműves з

A legszebb köszöntés: teljesítették egészévi húsbeadásukat

Koűgresbzubi munkalendü leltei szervezzék meg

jobban a növényápolást

A nagyudvarnoki egységes töldmúvesszövetkezet egyike a dunaszerduhelyi járás legkisebb szövetkezeteinek Hanem, ha a szövetkezet kicsiny. is, nagyok az eredményei.

1954. május 25-én feldíszített kocsik gördültek végig Dunaszerdahelyen az állomás felé vezető úton. Az első kocsi tele sertésekkel. A kocsin felirat: A nagyudvarnoki EFSz kötelezettségvállalása a CsKP X. kongreszszusának tiszteletére. — Hát igen. A nagyudvarnoki egységes földművesszövetkezet 1954. május 25-én teljesítette egészévi sertéshúsbeadasi kötelezettségét, mely 11.500 kilogramm volt. Az állomáson egy bácsi fejcsóválva megjegyzi: ..De a marhahúsbeadással bizonyára lemaradtak! Azzal igen hallgatnak!" Hallgatnak hát! Minek már arról beszélni, hiszen az egészévi murhahúsbeadási kötelezettségüket. 9.300 kilogrammot már április hónapban teljesítették. Az igaz. arról kell beszélni, hogyan is érhették el a nagyudvarnoki szövetkezetetek ezt a nagy eredményt

Az eredmény elérésénél több tényező játszott közre, de a döntő mégis a szövetkezeti tagok szorgalma és szocialista munkaversenye volt. Olyan elvtársak, mint Varga Ferenc négycsaládos szövetkezeti tag, aki 130 darab sertést etet és havonta 15 munkaegységet ér el, vagy Földes Ferenc bácsi, aki ugyan 60 éves. de 38 anyasertést és átlag 100 malacot gondoz

és iskolás unokái, akik munkájában segítenek, ők a döntő tényezői ennek az eredménynek az elérésében. Lelkiismeretes munkájuk igazolására meg egy számot: az első negyedévben szü- I letett 65 malacból, csak kettő az el- I hullás. A sertéstenyésztés tehát jó ke- I zekben van. A tehenészek is éppen ! úgy példaképül áPithatók

Makk:,: Í/O.ios ez •■■ ■топко.'. Pete- l: - henészek. akik 20 darab tehenei o- 15 darab borjút ápolnak avagy i'i Posztós Imre és fíavasz István, akik 24 darab tehenet és, 20 darab növendékmarhát gondoznak, ők is főrészem’ annak, hogy áprilisban teljesítette e. szövetkezet egészévi beadását. Természetesen nem szabad kihagyni VÍOh Gyula elvtársat, a szövetkezet elnökét. aki a vezetőséggel együtt, jó munkaszervezéssel biztosítja az eredmcnye munkát. A HNB utkám Dinner elvtárs oediy megteremtette a aéldás együttműködést a HNB és uz FSSt között

ôertésheadási kötelezettségük teljesítésével a nagyudvarnoki szövetkezeti tagak teljesítették a X. pártkongreszszus tiszteletére vállalt kötelezettségvállalásukat.

SÁNDOR ERZSÉBET, a dunaszerdahelvi JNB dolgozója.

A z énekli! madarak vidám dalától

^•hangos a bátorfaiusi határ. A kis pacsirta magasba röpült, hogy csengő énekével vidámitsa a szorgalmas dolgozókat. A község határát csörgedező kis patak metszi keresztül mely keskeny medrében lassan folydogál. A patak partián a virágzó íak omb'ai között egy gerlepár készit fészket — a iövendő kis gerlék boldog otthonát.. .

Hasonló kép tárul elénk a bátorfalusi EFSz életéből. A szövetkezet tagjai lelkes munkával indultak, hogy szövetkezetük a jövő boldogabb otthona legyen . . . Nem várnak csodákat. salát munkájuk nyomán igyekeznek, hogy a terrpelési tervek éli! valósággá váljanak.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szövetkezeti munkában semmilyen hiba sincs. Főleg a kapások ápolása körüli munkaszervezésben mutatkoznak hiányosságok. A növényápolást ugyanis nem osztották fel egyénekre. Ebben elsősorban a vezetőség a hibás, mert a tagok közül többen javasolták ennek a munkának az átszervezését. Így például Ubrankovics Istvánná es Košík Zuzanna kérték, hogy adjon nr kik a vezetőség állandó ápolásra fél hektár répát. A hiányos munkaszervezés a kertészetben is megmutatkozik. Erről Hlacsok István, a mezei munkacsoport vezetnie így beszé1:

— A vezetőség gyengesége az is, hogy a kertészetben még mindig órára szabják meg a munkaegységeket. Hogy milyen káros munka ez. azt meglátni akkor is, amikor a kukoricát, vagy más növényt keli kapálni és mindenki azzal válaszol „én a kertészetbe megyek. ahol nem fontos a teljesítmény és mégis meg van az egv és fél munkaegység.

Ez csak az egyik káros jelensége az ilyen munkaegységpazarlásnak. Hogy a többi miben rejlik, arról azt hiszem, hogy meggyőződtek a bátorfalusi szövetkezet tagjai az évvégi elszámolásnál. amikor a sok munkaegység meg volt, de nem volt rá mit széjjelosztani. Ezek a hibák azt eredményezték, hogy többen, köztük Csesztven Pál ts Celeng János még eaidáig nem kapcsolódtak b» eléggé a növényápolásba iI

Amiről a szövetkezet hírneves

Г endvai István zootečhnikus, ak> ■‘-'egyébként is szereti munkáját, és meg kell mondanunk, hogy érti is. jóérzéssé! beszélget a szövetkezet sertésé Román várói

— Életemben igen sokat olvastam.- mondja az eléggé tapasztalt, tömzsi ember. Tanulmányaimat és tapasztalataimat a lehető legjobb tudásom szerint alkalmazom a sertéseknél. Az utóbbi időben 5 darab 'sertés hizlaló’ sáná! a gvorshízlalás módszerét alkalmaztuk. — Ezen első kísérletezésünk nagyon szép eredménnyel járult, legyzi meg Lendvai elvtárs. A sertéseket 6 hét alatt sikerült felhizlalni napi háromszori etetéssel. Az abrakot • irpa és kukoricadara keverékből készítettük elő. különböző vitaminok hozzáadásával. Az elkészített abrakot kelesztett állapotban etettük. Sok fáradtságot követelt ez a munka, azon ban a szép eredmény mindent meg fizetett.

Д zootechpikussal való beszélgetésünk tiszta képet adott a szövetkezet helyzetéről. Megtudtuk, hogy az 5 darab disznót, a X. pártkongreszszus tiszteletére vállalt 10 mázsa hús beszolgáltatására hizlalták. Az 5 darab sertés azonban olyan hálás lett, hogy a 10 mázsát majdnem 15 mázsára emelte^ Megtudtuk továbbá azt is. hogy a szövetkezet a beszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével ÍOO százalékra rendben van.

A bátorfalusi szövetkezet sertésál'ománya Petrovszky Ilona elvtársnő példás munkája nyomán születi a gyönyörű eredményeket. Ö a szövetkezet legkiválóbb sertésgondozója, kinek ’4 darab sertés van gondjaira bízva. Munkája nyomán kismalacok napi súlysza-porulata 25 dkg-ra rúg darabonként. Ez a nagy szorgalom annak tudható be, Hogy Petrovszky elvtársnő érdem szerint kaD jutalmat. Ha többet terme1 pótjutalomban részesül. Petrovszky elvtársnő az elmúlt háborúban apa nélkül maradt, két kis gyermekét munkája gyümölcséből a lehető legjobb körülmények között neveli.

Déstyi János, a kocsiscsoport veetilje éppen a mezőre tartott megnézni a 20 hektár lekaszált lucernát, hogy mikor lehet hozzáfogni a betakarításához, miközben e szavakat mondja

— Ha törik, ha szakad, de a takarmányt idejében betakarítjuk, még akkor is, ha nem is a legkedvezőbb az

Hely, nemzeti bizottságainkra különösen Halváinkon igen fontos és az élelmiszerellátásunk terén komoly feladatok várnak. Legfőbb kötelességük az, hogy з szövetkezetek tagjait és az egyénileg gazdálkodó kis- és középpa isztokat meggyőzzék állam iránti kötelességeik, a terménybeadások folyamatos teljesítéséről Sokhelyütt a nemzeti bizottságok derekasan eleget tesznek feladatuknak ezen a téren, de vannak olyan köz-, ségek is, mint az érsekújvári járásban levő Kürt község, ahol a helyi nemzeti bizottság még mindig nem talált módot ahhoz, hogy a falu magángazdálkodóit erre a nagy feladatra felsorakoztassa.

Kovács elvtárs, a helyi nemzeti bizottság alelnöke arra paraszkodik, hogy az előző titkár most más faluban működik és ritte magával a szekrénykulrsokat. ahol a község fontos és hivatalos iratai fekszenek, így nem is tudják működésüket helyes irányban elindítani. Ez nem egy komoly indok. Egy kulcs miatt még tudnának érdemes munkát végezni, ha rendszeresen beszélnének a falu népével, az egyénileg dolgozó parasztsággal arról, hogy a beadások teljesítése egy pillanatra sem szünetelhet, mint ahogyan nem állhatnak le gépeink az üzemekben és a vonatok a közlekedésben.

időjárás. Nálunk a munka, hogy úgy mondjam, ég az emberek keze alatt. Ez pedig annak tudható be. hogy mindenki tudja miért dolgozik. A. tagok előtt ugyanis tisztázzuk a munka pontos felosztását és azt hogy elvégzett munkái ükért mii ven jutalomban részesülnek. Ennek köszönhető, hogy a kapásnövényeket idejében lókapával megkapáltuk. A lókaoálásnál különösen a fiatal 18 éves Hutvan János, CsISz-tag állta meg a helyét, aki sokszor ké* iókapában egy-egy lovat vezetett. hogy a növények mihamarabb megszabaduljanak a gyomtól. Itt azonban meg kell mondanunk, hogy a szorgalmas dolgozók meg is kapták a megérdemelt munkaegységet.

U zt nem is szabad, hogy titkolják, ■‘-'mert a sok és jóminöségü munkáért járó jutalmat nem szabad sajnálni. Annál inkább vigyázni kell arra, hogv a kifizetett munkaegység mögött ott álljon az elvégzett munka aranyfedezete. Nem szabad, hogy a szövetkezet különösen a növényápolásnál és a terménybetakarításnál megengedje a „8—10 órázást”, mert ennek csak a termés látja a kárát.

Tegye meg tehát a bátorfalusi EFáz vezetősége még idejében a kellő intézkedést. hogy szövetkezetük a legjobban szolgálja minden egyes dolgozók egyéni érdekét és egyben úgy szövetkezetük, mint az egész ország dolgozóinak érdekét.

Ennek a munkának azonban a helyi nemzeti bizottságon nem nagy fontosságot tulajdonítottak. Látszik ez abból is, Logy sok gazdálkodó a mai napig még mindig nem ismeri termelési feladatait és a beadások arányát. Az erről szóló végzéseket nem kézbesítették ki s így természetes, hogy vannak olyan termelők, akik ha csak egy módját látják, ki szeretnének bújni kötelességeik teljesítése alól. Ilyen ember a faluban Árendás István is, (428 sz.), akinek bár hét hektár földje van, de eddig sem tojást, húst, stb. nem adott be közellátásunknak. A felesége példa 1 megjegyezte „Hiszen tejből csak annyit fejünk, ami nekünk elég, disznóhúst szintén nem adhatunk be, mert nincs min tartani őket, mert nincs szemestakarmányunk.” Nem tudjuk, mit szólna .Árendás néni, ha a boltban hasonló választ kapna, amikor vásárolni megy.

A magángazdálkodók egyébként iüőtervüket a beadásokból a következőképpen teljesítették: vágómarha 29, sertésbeadás 49, tojás 68, tejből pedig csupán 32 százalékra. Vannak azonban példás magángazdálkodók is a faluban, akik minden lehetőt elkövetnek a beadások teljesítéséért. Danczi József például ezideig 479 kg sertéshúst adott be. És még jó egynéhányat említhetnénk meg, akik hazafias kötelességüknek pontosan eleget teszne- Sz. A.

ZATYKÓ JÓZSEF

A kürti helyi nemzeti bizottság fordítson nagyobb gondot a beadások tejesítésére

A földművelésügyi miniszter rendelete az EFSz-ek beruházási építkezéseinek meggyorsítására

A Csehszlovák Köztársaság kormánya az elmúlt esztendő szeptemberében tett nyilatkozatában többek között felemelte az állattenyésztési termékek árait, csökkentette a beadási normákat, olcsóbbá tette a hitelt, felemelte az EFSz-ek beruházásait s ezáltal lehetővé tette az állattenyésztési termelés emelését, ami egyúttal a szövetkezetek bevételének lényeges növelését is jelenti.

A CsKP központi bizottságának márciusi ülése újból hangsúlyozta a mezőgazdaságunknak nyújtott közös rendelet fontosságát, mely az állattenyésztési termelés fejlesztését és a beruházási eszközök helyes kihasználását tárgyalja. A szövetkezetek eddigi beruházási építkezéseinek folyamata ellenben azt bizonyítja, hogy nem fordítottak kellő figyelmet erre a fontos kérdésre, habár az 1954-es és az 1955-ös év felemelt .hús- és zsírtermelése érdekében már ebben az évben, de legkésőbb 1955-ös év elején felépített épületeket be kell fejezni.

Az ez év elején megtartott járási szövetkezeti konferencián a szövetkezeti tagok kötelezettségvállalásainak egész sora, mely a gazdasági állatok közös istálókban való elhelyezését és ezek gyorsított építését tartalmazta, világosan megmutatta ennek a feladatnak fontosságát- A szövetkezetek közös építkezéseinek szakaszán szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogv az első félév lehetőségei a legelőnyösebbek, hogy helyes intézkedések életbeléptetése sikerrel biztosítja a szövetkezetek építkezéseit. Ezért a szövetkezetek építkezéseinek egyik föfelauata a jelen időben, megteremteni a gyors pe sikeres építkezés előfeltételeit, hogy a mezögazds&águnknek nyújtott nagy beruházás, eszközöket teljes egészükben kihasználják, hogy ezáltal biztosíthassuk állattenyésztési termelésünk lényeges emelését.

Ezért elrendelem: •

A) A járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályvezetőinek:

1. Az 19r2. X. 28-i utasítások alapján, a szövetkezeti építkezések részére alakult járási bizottságok azonnal tevékenyen fogjanak a munkához. (Zbierka obežníkov pre KNV, por. č. 657). A bizottság gyűlésein feltétlenül részt kell vennie a bizottság e! nőkének, aki a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályának a vezetője. a járási nemzeti bizottság műszaki osztálya veze‘ölének, a járási nemzeti bizottság egészségügyi osztálya vezetőjének, a járási tervhivatal bizottsági képviselőjének, az Agroprojekt építkezési technikusának, a járás mezőgazdasági ellátási raktár vezetőjének. A bizottság titkára, a járás: nemzeti bizottság mezőgazdasági osztály beruházási tanácsának a vezetője. A gyűlésekre, melyeken a kérdéseke: megvitatják s mely a nyilvánosság legmesszemenőbb bekapcsolódását kívánja, (védnökségi üzemek, stb), a bizottság elnöke meghívja az ROH. CsISz a NF stb. képviselőjét is.

2. A szövetkezetek építkezések bizottsága kiértékeli járási méretben a beruházási építkezések eddig teljesített munkáját, a helyzetről jelentést tesz a járási nemzeti bizottság tanácsának és a kerületi mezőgazdasági bizottságnak.

3. A szövetkezetek beruházási építkezéseinek meggyorsítása és fejlesztése érdekében:

a) tehetséges dolgozókat kel! kikeresni (az Agroprojekt építési technikusai, zootechnikusok, a kutatóintézetek tapasztalt dolgozói, , legjobb és legtapasztaltabb szövetkezeti elnökök, vagy szövetkezeti állattenyésztési termelés vezetői és mások), azok feladatául kitűzni a szövetkezetek beruházási építkezési tervei teljesítésének átvizsgálását, továbbá, hogy minden szövetkezetben az 1954-es év gyorsított építkezéseire időter-et dolgozzanak ki.

A kiválasztott dolgozók, vagy csoportokba osztva, vagy egyenként végezhetik munkájukat. A vizsgálat eredményét és a szövetkezetek gyorsított beruházási építkezéseinek időtervét úgy kell befejezni, hogy azt a szövetkezetek 1954. VI. 25-ig tartott taggyűléseiken a bizottsággal megtárgyalhassák. A járási nemzeti bizottság mezögezuaság; osztályának a vezetője, valamint a bizottság is állandó figyelemmel kiséri ezeknek a feladatoknak a teljesítését

b) A szövetkezetek meggyorsított beruházási építkezések időtervében benne lesz főleg: Az épülőfélben iévő épületek befejezése, a most meglevő mezőgazdasági épületek kiegészítése további szükséges berendezéssel (silógödrök, trágyalé árkok, trágyagödrök, raktárhelyiségek, az állattenyésztési termelés gépesítési berendezése és hasonlók), további szükséges épületek; a tervben pontosan meg kell határozni az építkezés kezdetét és befejezését.

A szövetkezeti tagokbó, állandó építkezési munkacsoportokat vagy csapatokat létesíteni, melyekben a községi szakdolgozók (kőművesek, ácsok és hasonlók) vagy esetleg a városból, vagy a védnökségi üzemből brigádosok is ijgnek dolgozni.

Elegendő építkezési anyagot biztosítani, de szem előtt kell tartani a helyi építkezési források és tartalékok kihasználását.

A szövetkezet taggyűlésével, valamint beruházási építkezések bizottságával állandóan ellenörizn a terv teljesítését, továbbá személyesen felelőssé tenni valakit a szövetkezet építkezésének befejezésében.

4. A szövetkezet ezen tervei alapján ki kell dolgozni és biztosítani kell járási méretben « szervezési tervet és ezt 1954. VI. 3"-ig a kerületi mezőgazdasági bi 'ttságnek, valamint a járási nemzeti bizottságtanácsának jóváhagyás céljából benyújtani. A beruházási építkezf ek biztosításának szervezési terve a járásban a következőket tartalmazza: —

Biztosítani a szövetkezetek segítségére a szaktec' nikusokat, elsősorban az Agroprojekt dolgozóit;

intézkedni, hogy a szövetkezet részére küldött építkezési £nyeg késedelem nélkül legyen leszállítva, továbbá, hogy azt a szövetkezetekben gazdaságosan kihasználják;

biztosítani a gépállomások és az építkezési vállalatok kotrógépeinek segítségét, a silóoödrök, trágyalé-árkok és a telekrendezési munkálatoknál;

biztosítani szakdolgozókat (kőműves, ács stb.) elsősorban az ipari üzemekből, azokba a szövetkezetekbe, ahol ilyen erők nincsenek, kőművesek, ácsok, tetőfedők és más dolgozókból alakult munkacsoportok lehetőségét számon tartani, akik aztán szövetkezetből szövetkezetbe járnának dolgozni;

meggátolni az építőkörzet megalakulásánál és rendeletéin továbbá az építkezések engedélyezésénél ói a nyilvántartási írások kiadásánál bármilyen felmerülő akadályt, hogy a közös építkezések a tervezett időben lehessenek elkezdve és befejezve;

a szövetkezetek építkezéseinek járási bizottságában legkevesebb minden 14 napban folyamatos ellenőrzést végezni és ugyancsak ilyen időközökben kell az értékelésről szóló jelentést a járási nemzeti bizottság tanácsának és a kerületi mezőgazdasági bizottságnak benyújtani.

♦