Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-06-06 / 23. szám

fícaemt Un lil mii v«*» 1954. Június 6. A szovjet állattenyésztők életéből Korszerű állattisztító gép A moszkvai K. A. Timirjazev Mező­­gazdasági Akadémai állategészségügyi és állatorvosi tanszékének aspiránsa J. P. Uszlcin újfajta állattisztító-gépet szerkesztett, amely nagymértékben megkönnyíti a lova1' .s a szarvasmar­hák tisztántartását. A készülék villany­nyal meghajtott légszivattyúból és szű­rővel ellátott csövekből áll. A csőveze­tékhez pedig fésűben végződő gumi­tömlő van erősítve. Az új készülék al­kalmazása nemes . megkönnyíti az ál­latgondozók munkáját, hanem jelentős mérte';ben csökkenti az állatok tisztí­tásához szükséges időt is. Egy ló meg­tisztításához például 10—15 percre van szükség. Az új készülék... már nagy sikerrel alkalmazzák az intézet kísér­leti telepem. EeésasségÄgyi és kultúrközpont épül a dzsejrancsolji völgyben Azerbajdzsán nyugati részén terül el a legelőkben gezdag dzsejrancsolji völgy, ahol tavasztól úszig többezres juhnyá­­jak legelne!. Az itt élő pásztoroknak régebben állandó gondot okozott ez ál­tatok itatása, főleg szárazság idején, amikor többkilométemyi távolságra kellett terelniök a nyájét, hogy bizto­síthassák vízellátásukat. A közeli aksz­­tafmszki gépállomás gékezeKSi azonben a pásztorok segíts -gére siettek és az A technika térhódítása Az utóbbi hónapokban nagy len­dülettel folyt az üzbég kolhozok ál­lattenyésztő telepeinek a gépesítése. Az ország központi iparvidékeiről , nagymennyiségű takarmám/f üli észt4 berendezést, univerzális típusú da­ráló gépet és lóval hajtott szivattyút küldtek az üzbég köztársaságba■ A Közép-Csircsikszk rajoni „Szverdov”­­kolhozban az állattenyésztéssel kap­­oeolatos összes nehéz munkafolyama­tokat nyár gépesítették. A kolhoz te­elmult é folyamán 40 víztartályt sze­reltek fel a dzsejrancsolji völgyben. Még 1953. végén megkezdték az egész­­ségüqyi és kultúrközpont építését a juhteeyésztők számára. Kisebb várost építettek itt szétszedhető szabvány há­zakból. A városkában orvosi rendelőt, gyógyszertárat, fürdőt, könyvtárat, ci­pő- és ruhajavító-műhelyt rendeztek be. az üzbég kolhozokban henészetében például egy olyan táp­lálékelőkészítő gépcsoport működik, amely megdarálja és ugyanakkor ösz­­sze is keveri az állatoknak szánt ta­karmányt. Az utóbbi időben a kol­hoz könnyen hordozható elektromos fejőgépet is vásárolt, amely jelentős mértékben megkönnyíti a fejőnők munkáját. Ebben az esztendőben az üzbég kolhozok állattenyésztő tele­pein a gépesítés üteme kétszeresbe lesz az 1953. évinek. Rádióállomások a Kara-Knm sivatagban Szép eredményt ért el a sertéste­nyésztés terén a kunanyinszk-rajoni (Krasznodar tartomány) Satálin-kolhoz tapasztalt sertésgondi.zónöje E. G. Mmzsulina, aki a korszerű állattenyész­tési ismeretek felhasználásával jelen­tős mértékben -melte a sertések évi szaporodási számát. A Mmzsulina gon­dozásában lévő kocák éventp 22—23-at malacoznak. Ezt a nagyarányú szapo­rodást a sertések választékos és bő­séges táplálása tette lehetővé. E. G. Minzsulina és az állattenyésztőtelepen dolgozó többi sertéstenyés-tőnő kocái naponta kapnak takarmánylisztet, lu­cernát és nedvdús nővé"yi takarmá­nyokat. Istállózás idején pedig kienge­dik őket a számukra külön elkerített, csicsókával beültetett területre. Hogy az állatok jobb étvánnyal egyenek, a táplálékot megfőzik, malátásítják, vagy megerjesztik. Az anyakocákat na­ponta ötször-hatí zor itatják és etetés után mindig kihajtják a l< gelőre. Nagy gondot fordítanak az újszülött malacok gondozására is. Mindjárt születésük u­­tán fölözött tejjel, koncentrált takar­mányokkal .s ásványi tápanyagokkal tápláljak őket. A rendes gondozás, a napi mozgás, a tiszta ól és a rend­szeres etetés lehetővé teszik, hogy e­­rős és egészséges állatokká fejlődje­nek. A „töltöttvaj“ A memák tapasztalatból tudják, hogy kicsinyeik Ízlése milyen szeszé­lyes. A gyerekek rendszerint azokat ez élelmiszereket nem kedvelik, ame­lyek leginkább elősegítik szerveze­tük fejlődését. A teevajet például, akármilyen finom Íz és illat dicséri a gyártmányt, nem szívesen eszik. Annál jobban szeretik az édességet és a gyümölcsöt. Hogyan lehetne elérni, hogy min­den gyér k megszer e a vajat? Ez a kérdést foglalkoztatja évek óta a moszkvai Tejipari Tudományos Kutatóintézet orvosmunkatársait és mérnökeit, akik a következő ötletes megoldási módot találták: A vajat mézzel, csokoládéval, illet­ve különböző gyümölcelevekkel ke­verik. A kutetóinté et kísérleti üze­mének termékei igen ízletesek. A 10 dekás csőm gok cimkéin a követ­kező furcsa feliratok olvashatók: „Barack”, „Csokoládé”, „Méz” ... A kis óvodások, akik a kísérletek eredményességét „ellenőrzik”, sorra kóstolják a különböző aromákat. Vé­kony szeleteket vágnak részükre a vajszerű masszából, amely azonban nem fehér, hanem olyan sárga, mint a legfinomabb akácméz. — Mézvej — magyarázza Marija Andre je vna Popova, az üzem főnöke, aki nagy örömmel látja, hogy a csel sikerült: a kicsik olyan lelkesen eszik a mézvajat, mint a legfinomabb inyencfalatot. Hát még a csokoládé­íz. Annak van eztán sikere! A „fo­gyasztók” elégedettek. A kísérleti üzem a legközelebbi jövőben megkezdi az új „ízes” vaj­fajták tömeges gyártását. A töi­­töttvaj rövidesen sokezer apróság étrendjén szerepel majd, annál is in­kább, mivel a töltőanyagok a vaj vi­tamintartalmát is növelik. A sz vhozok és kolhozok villamosítására rlakított tudományos kutatóin­tézet dolgozói rendkívül magas teljesítményű szénaszárítógépet állítottak össze. Ez a gép 8—10 óra alatt áram módszerrel 40—50 hektáron végzi el a munkát, ami annyit jelent, hogy a munka termelékenységét 8—10-szeresére növeli. A osztovkörnvéki kolhozok és szó vhozok nagymértékben használják ezt a gépet. — A képen a megszárított, összegyűjtött szénát rakja le a gép ön­működő szerkezete. A falusi népművészei kimeríthetetlen gazdagsága Nemrég fejeződött be a Szovjetunió­ban a falusi kulturcsoportok hagyomá­nyos versenye. Több tízezer színjátszó­együttes, tánccsoport és énekkar mu­tatta be művészetét. A kultúrmünka a szovjet falvakban valóban tömegmoz­galom. A cseljabinszki területen pél­dául több mint 27.000 tagja van a különböző művészeti együtteseknek. A verseny ideje alatt a rjazanyi terüle­ten 1226 hangve^enyt adtak, több mint 175.000 néző előtt. A művészeti együttesek versenyének méltó befejezése volt a moszkvai Nagv Színházban rendezett ünnepi záróest. Ez a záróhangverseny éppúgy, mint a falusi kulturcsoportok egész versenye, bizonyította, mennyit fejlődött, milyen sokoldalú, változatos a szovjet falvak­ban folyó kultúrmunka. Szovjet és klasszikus orosz zeneszerzők művei, csasztusKák és egyszerű kolhozparasz­tok szerze lényei egyaránt megtalálha­tók az együttesek műsorában. A Nagy Színházban műt, tta be művészetét például a voronyezsterületi sesztakovi gépállomás kórusa. A kórus nemrég alakult, a gépállomás sok kiváló dol­gozója vesz részt munkájában: Panym kombájnos, Szterikov traktorosbrigád­­vezető Logvino’ . kombájnvezetönö fiával együtt. A kórus vezetői, Rjegu­­zova, a gépállomás könyvelője és Kri­­vih kombájnvez-tő. A sesztakovi' sok szép régi és új népdalt énekeltek. Kü­lönösen nagy sikert aratott két saját­­szerzeményű csasztuskájuk, melyekből árad a bátor optimizmus, de nem hiányzik az éles bírálat sem. A moszk­vai terület művészeti együttese „Tán­cok egy kolhozesten” című nagyszerű tánckompoziciőját nozta el a Nagy Színházba. Nagy sikerük volt a szóló­számoknak is. A kritikák különösen kiemelték Frolovát és Gyevjaminát, egy kerületi "anács két fittel dolgozó­ját* akik kettőst énekelt? Csajkovsz­kij „Pique Dame” operájából. A kolhozfalvak virágzó kultúrélete egyre gazdagabbá nemesebbé teszi a szovjet emberek jellemét, lelkivilá­gát. * Kiev: a barátság és a nevezetességek városa A. VASZILJEVNA. sÁGASKODÓ LÖ és buzogányával Ke­let felé mutató lovas. Bogdan Hmel­­nyickij, a hires ukrán hadvezér és ál­lamférfi emlékműve ugyanúgy Kiev lát­képéhez tartozik, mirt a Kreml a moszkvai, vagy a Péter-Pál erőd tor­nya a leningrádi látképhez. Ukrajna fővárosának látogatói rendszerint a Bogdan Hmelnyickij-teret keresik fel először, hogy e nagyszerű emlékműben gyönyörködjenek. Különösen sokan fordulnak meg a téren mostanában, «mikor az ukrán nép és vele együtt a Szovjetunió minden népe nevezetes évfordulót ünnepel. — Ukrajna Oroszországgal való újraegye­sülésének 300. évfordulóját. És bár az emlékmű körül nem virágzanak — mint nyáron — pompás rőzsabokrok és még nen. futja be zöld r-'pkény a grá­­nittalpazatot. e mesezj földről érkezett vendégek *s a kieviek sokáig ... gille­­tödötten állnak az ukrán nén történe­tének egyik legfontosabb eseményét r.egörökftő szobor ( t. Köröskörül villamosok robognak, autók tülkölnek, forr az ukrán fővárosrak. az ország egyik legjelentősebb ipari és kulturális központjának mozqalmas élete. ♦ nép bölcsőjének, az első orosz államnak „Iső fővárosa, Kiér so nevezetes ör­­ténelmi esemény színhelye volt. 988- ban. Vlagyir ir fejedelem parancsára, a most gráivtoertok ’é szorított Dnyeper vizében keresztelték meg a kievieket. Kievben nyomtatták az első orosz könyveket is Fjodorov, az etaö nyomdász, itt rejtőzött el papok e’ől, akik istentagadással vádolták: A kievi épületeken fontos esemé­nyekről tanúskodó emléktáblákat lát­hatunk. A Podol-űton egy régi egy­emeletes házben szállt meg I. Péter. A Kontrekt-téren lévő házban tartóz­kodott Puskin. A Krescsatyík valame­lyik kis mellékutcájának egyik föld­szintes faházikójában dolgozott Sev­­csenko. 1904-ben a Laboratórium-ut­cában lakott Marija lljinyicsna Uljano­­va, Anna [ljinyice-’a Uljenova és Dmit­­rij Iljics Uljanov-Lenin testvérei, ők tartották fenn az összeköttetést a kie­vi illegális pártmunká ok és a külföldi bolsevik-központ között. katonai fel­­cseriskolában tanult Nyikolaj Scsorez. KIEVET MEGHÓDÍTOTTÁK a bese­nyők, a krími kánok és a lengyel vaj­dák. Bevonultak a vedge6ztenyefáí?kal övezett gyönyörű városba Vilmos csá­szár zsoldosai, Pilsudski légió., Petljura és Gyenikin fehér bandái, a hitleristák hordái. Bevonultak, majd hanyott-hom­­lok menekültek az orosz és az ukrán hősök csapás'i alatt. A mai Kiev történetét ott keil kez­deni. hogy a legutóbbi tiz évben a vá­ros újjászületett. Ha végigmegyünk a város főutcáján, a Krescsatyikon, ne­héz elképzelnünk, hogy nemrégen még egyetlen romhalmaz volt. s a romokba vágott keskeny ösvények'4 libasorban közlekedtek a gya'ogjárők. Az ut_a ma szebb, rondezettebb, int a oá ború előtt. Akkor mindössze harminc méter sréles volt, ma a Kr<-scsatyik két ol­dalán emelkedő házsorok között het­venöt méter a távolság. A kieviek em­lékeznek azokra az időkre, amikor még csak kiállításokon látták a főútvonal béé Résének terveit. Most a Krescea­­.tyikon és mellékutcáin: az Engels-ut­­cán. a Szverdlov-’’tcán. a Kalinyin-tS- ren már a meg4 alósult terveket lát­hatjuk. A Krescsetyik v'lágos kermit­­lapokkal burkolt szép lakóházai derűs látványt nyújtanak. A VÁROS VIRÄCZÖ kulturális életét tömérdek hirdetés sejteti. A hirdetések szakenatlanul cserélődnek, a kulturális élet változatosságáról tanúskodnak. Kiev évről-évre újabb művészi in­tézményekkel gazdagodik. Itt létesí­tették köztársasáq első planetáriu­mát. amely szemléltetően mutatja a Naprendszer szerkezetét. A múlt évben nyílt meg a „Kiev” filmszír1 áz, amely­nek három termében egyszerre ezer­­kétszázán nézhetik az előadásokat. A város bármelyik pontjáról láthatók es­ténként a távolbalátó dó kétszázméte­­tes tornyának vörös fényei. A televí­zió mind nagyobb teret hódít a kieviek mindennapi életében. A Vtagyimir-utcáben, egy kerttel szemben, amelyet Tarasz S'vcsenko, a nagy ukrán költő és forradalmár mo­numentális szobra díszít, emelkedik a Kievi Ä'lami Egyetem épülettömbje. Tizenhárom tagoztán he* er diák ta­nul: egyébként Kievben több mint húsz főiskola van. Több mint kétszáz középiskola, szá­mos klub, kultúrpalota, múzeum, könyvtár található Kievben. A köztár­saság fővárosának példájából is meg­győződhetünk arról, mennyire virágzó Szovjet-Ukrajne gazdasági (s kulturá­lis élete. TÖBB MINT HÁROM évszázaddal ezelőtt, a mai Bogdan Hmelnyickij-té­­ren, a kieviek kitörő lelkesedéssel fo­gadták a hejtmant. A buzogányával Moszkva fel mutató lovas a két test­­vémép újraegyesülésének jelképe. Ünnepélyes csend terül el a dnye­­perparti parkra, ahová Vatunyin tá­bornokot, az orosz nép dicső fiát te­mették. Vatunyin tábornok nevéhez fű­ződik a német csapatok szétzúzása Kievnél. Az ősi dicsőséget és a közel­múlt hősiességét hirdető két emlékmű egyaránt Ukrajna és Oroszország el­szakíthatatlan, napról-napra erősödő barátságát juttatja eszünkbe. Az ódon és mégis örökifjú város a népek barátságának naqy ünnepét üli, amelyet a szabadságén és független­ségért vívott közös harcban kiontott vér pecsételt meg. Annak a barátság­nak az ünnepét, emelv a nagyszerű jö­vőért, a kommunizmusért' végzett kö­zös munkában kováosolódott ki. AZ OROSZ, UKRÁN ÉS bielOrusz

Next

/
Thumbnails
Contents