Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-06-06 / 23. szám
'Л. június 6. Földműves S А X. kongresszus tiszteletére tett felajánlások elősegítik a nagybalogi EFSz fejlődését A szövetkezet ezidén már gondoskodik Ami Rimaszombaton az utast már az első percekben magával ragadja, az a város tisztasága és rendezettsége. Lépten-nyomon látni, hogy gondos kezek ügyelnek itt a rendre és nemcsak a parkok árasztják itt a tavasz üde légkörét, hanem az utcákat szegélyező nyesett fák tövében is különböző színű virágok terkállanak és hirdetik a tavasz szépségeit. Ugyanezzel a renddel és tisztasággal találkozunk, mind a helyi, mind a járási bizottságokban is. A hivatalos szobák ridegségét virágok élénkítik, a falakat pedig képek díszítik. Amikor a JNB-én érdeklődünk, hogy а X. kongresszus tiszteletére vállalt feladatokból mit teljesítettek már eddig a' szövetkezetek, Éliás elvtárs, a JNB elnök* pontos adatokkal szolgál. Május 25-ig a hús, tojás és tej vállalásából, eddig 215.909, tehát közel egy negyedmillió korona értékben teljesítették kötelezettségeiket. A továbbiak során megtudjuk, hogy a botevei szövetkezet 61.718 koronás értékű vállalásából eddig 45.000-et, a bátkai 153.300-ból 32.000-et, a nagybalogi 308.397-ből 5.200 korona értékű vállalást teljesített eddig. Ez a számsor még folytatódik, de itt megállunk és felvetjük Éliás elvtársnak azt a kérdést, hogy ezek közül melyik községet látogassuk meg. Éliás elvtárs habozás nélkül rámutat az utolsóra, Nagybalogra. Álláspontját azzal indokolja, hogy a negybalogi szövetkezet 1952. őszén alakult meg, tehát közös gazdálkodásának ez a második tavasza. Gyorsiremú fejlődése során most nehézségekkel küzd, tehát helyes, ha fejlődésének állomásait, továbbá elkövetett hibáit is feltárjuk. Helyénvalónak tartjuk it megjegyezni, hogy Éliás elvtársat, az egykori asztalost most választották meg újra a járási nemzeti bizottság elnökévé és az ö működése során alakult meg a rimaszombati járásban 32 szövetkezet. Jó! ismeri valamennyi szövetkezet hibáját és jó oldalát, és ma elsőrendű felada - 'ának tartja, hogy a járási nemzeti bizottság a meglevő, szövetkezeteket alapos é6 körültekintő munkamegszervezés bevezetésével megszilárdítsa és különös gondot fordítson az állatok hasznosságának emelésére. — A szövetkezetek fejlődésének titka a munkaverseny iramában, a munka megszervezésében rejlik — mondja teljes határozottsággal az elnök. Ez a mondat még ott cseng a fülünkben, amikor Negybalog határába érkezünk, ahol a hatalmas cukorrépatáblán, a sa rabolással párhuzamosan három csoport, férfi asszony vegyesen, nagyban egyeli a gyönge növényt. Lendületes szorgalommal pusztítják a gazt. .Amikor megkérdjük a csoport egyik tagját, hogy miért nem osztották fel egymás között egyénekre a cukorrépát, egy asszony mosolyogva azt válaszolja, hogy hát nem lehet egyszerre az em- j bértől mindent kívánni. Tavaly még . 60-an egyszerre kapáltak, ezidén azonban már négy csoportra oszlottak és j csak 26-an kapálnak együtt, ami már I haladást jelent. * Az agronómusnak4 Majoros Bélának is hasonló a véleménye. Meggyőződése, hogy rövidesen a tagság meg fogja követelni a kapásnövények egyénekre való felosztását, mintahogy most is követelte a növénygondozók csoportokra való felosztását. A csoportok között egyébként verseny folyik Az első helyet jelenleg Molnár Gyula I. csoportja tartja. Egy-egy csoport 12 férfi és 14 női munkaerőt számlál és a meghatározott földterületen kívül 5 ló és 7 ökrösfogettal rendelkezik. Az agror >mus a továbbiak során hangsúlyozza, hogy szakadatlan fejlődés tapasztalható a szövetkezetben. A tagok is nagyobb kedvvel dolgoznak, mint tavaly, mert a múlt év során rengeteg tapasztalatot szereztek az elkövetett hibákból. Ez vonatkozik a szövetkezet vezetőségére, tehát rá is. Majoros elvtárs elmondja, hogy 11 hektár földdel lépett a szövetkezetbe. Amikor ezen a területei) gazdálkodott mint középgezda, könnyebb volt áttekintő képet kapnia a munkákról. Ma azonban, amikor gondját kell viselnie több mint 1.500 hektár föld megművelésének, gyakran bizony nehézségekbe ütközik. Igaz, hogy résztvett Leleszeo egy rövid tanfolyamon, de az kevés ahhoz, hogy hibátlanul megszervezze minden szakaszon a munkákat. Mindamellett nem aggasztja a szövetkezet sorsa, feltétlenül bízik a tagság és a maga erejében, hogy' közös akarattal idejekorán leküzdik a felmerülő nehézségeket. A szövetkezet vezetősége máris. gondoskodik az új szakkáderek kiképzéséről. Ibós Aladár ?r éves ifjú, most végzi el Leleszen az egyéves egronómus iskolát. Biztos, hogy benne kiváló segítőerőt kap majd a szövetkezet. Őszinte hang, a szövetkezetben való feltétlen hit jellemzi nemcsak Majoros elvtárs, az agronómus mondanivalóját, hanem Végh Géza, a zoötechnikus magatartását is. Végh elvtárs ugyancsak résztvett Kövecsesen egyhónapos rövid tanfolyamon és neki is az az álláspontja, hogy a szövetkezet fejlődésének alapja és kimeríthetetlen forrása, a jó! megszervezett munka. Rámutatott arra, hogy közös gazdálkodásuk második esztendejében sokat tanultak az előző évben elkövetett hibákból. Erre vonatkozólag, egy szemléltető példává; szolgál. Tavaly a szövetkezet tisztán tejből 30.000 literrel túlteljesítette beadását, viszont annyira kezdő volt a szövetkezet vezetősége, hogy nem gondolt a téli és tavaszi hónapok takarmányának biztosítására, holott erre minden feltétel megvolt, mert elegendő réttel és legelővel rendelkeznek. Szervezetien, tervszerűtlen gazdálkodásuk révén nem kevesebb, mint 60 hektáron ment tönkre a széna, ami körülbelül 50 vagon kiváló takarmány elvesztését jelentette. E könnyelműség' révén jutottak azután abba a helyzetbe, hogy э téli és tavaszi hónapokban lemaradtak a tejbeadásban. Ezt a lemaradást július végéig feltétlenül be akarják hozni, mert a zöld takarmányozás rendbehozta a teheneket és átlagos napi tejhozamuk ma már meghaladja, az 5 litert. a takarmány begyűjtéséről. A takarmányoző csoport, amely 8 tagból áll és 6 fogattal rendelkezik, május 28-a helyett, 25-én kezdte meg a kaszálási és begyűjtési munkákat. A szövetkezet ezenkívül szerződést kötőt* a gépállomással, hogy 50 hektáron lekaszálja a takarmányt. A többi rétrő: és legelőről az egyenetlen talaj miatt csak lófogattel és kézi munkával végezhetik a kaszálást és begyűjtést. Előrelátható, hogy a szövetkezetnek itt még komoly nehézségei lesznek, mert a 160 hektár növényápolási munkákkal egyidőben kell elvégezniük óriási területen a takarmánybegyűjtést. Ezért nagyon ajánlatos lenne, he a gépállomás és a járási agronómus segítségére lenne a szövetkezetnek a terv pontos kidolgozásában. A nagybalogi szövetkezet tagjai, akik .szorgalmas és munkaszerető emberek, fejlődésük legkomolyabb és legdöntőbb szakaszában feltétlenül megérdemlik, hogy a járási nemzeti bizottság még nagyobb gondot fordítson előrehaladásukra, mint eddig. Biztos, hogy ezt a segítséget a nagybalogiak kamatostól visszafizetik. A X. kongresszus tiszteletére a szövetkezet többek között vállalta, hogy 50 tehénnél még ezidén bevezeti Melinyina módszerét, ezáltal tehenenként egy és fél literrel akarja emelni az átlagos tejhozamot, hogy idén is 10.000 literre! túlteljesítsék a beadást. Vállalták továbbá, hogy 50 anvaserlés számára júliusra befejezik a fíaztatót, szeptember 1-re 96 tehén számára istállót, október 1-re pedig 200 sertés befogadására a hizlaldát. Az építőcsoport, amely 6 kőművesből és 7 ácsból áll, szakadatlan iramban dolgozik. A fiaztató falai már fel vannak húzva, a tetőt most készítik rája. A tehénistálló alapja áll, úgyhogy nem fér kétség hozzá, hogy vállalásuknak eleget tesznek . A fejlődés, a jólét jelei mindenütt fellelhetők a nagybalogi szövetkezetben. Minden tagnak nemcsak hízója, hanem tehene is van a háztáji gazdálkodásban. Az egész község lakossága 20 és egynéhány gazd^ kivételével bent van a szövetkezetben es nemcsak a férfiak, hanem az asszonyok is méltókép kiveszik részüket a közös gazdálkodás munkálataiból. Minden előfeltételük megvan ahhoz, hogy közös gazdálkodásuk második esztendejében, ha alaposabb gonddal és szakértelemmel megszervezik a munkát, az első szövetkezetek közé fognak tartozni a rimaszombati járásban. Igazolja ezt a rend, a tisztaság, amely uralkodik a tehénistállókban, a malacozókban és hizlaldákban, ioazolják ezt Molnár Béla, Majoros Gyula sertésetetők, Hajda Elek István, Geskó András tehéngondozók magatartása, akik becsületes munkájukkal odahatnek, hogy a szövetkezet vagyona gyaraoodjon és a tagság életszínvonala emelkedjen. Sz. B. Kérem a szerkesztőséget, hogy adjon . választ nekem következő kérdéseimre. A terv szerint 250 liter ifijét kell beadnom. Tehenem azonban mcst még nincs olyan állapotban, hogy ezt be tudnám adni. Kötelességemnek mégis eleget szeretnék tenni valamilyenképpen. Lehetséges-e az, hogy tej helyett tojást adjak be? — írja Tóth Vince felsőpatonyi olvasónk. Kérésére kedvező választ adhatunk. Tejbeadási kötelezettségét teljesítheti más terményekkel, így tehát tojással is. A Begyűjtési Minisztérium szlovákiai meghatalmazotti hivatalától a/t a választ kaptuk, hogy a pontos átszámítási kulcs még ugyan nem jelent meg, de utólag átszámítják a te jást a tejbeadásra. * » ♦ Nagy Ferenc szimői olvasóiф kérdezi: Helyes-e az, hogy a helyÜÉeemzeti bizottság termelési tervembe előirt 0,25 hektáron cukorrépatermelést, holott csak 2,25 hektár földön gazdálkodom? A Földművelésügyi Megbízotti Hi vatal növénytermelési főosztályáról a kővetkező választ kaptuk: A cukorrépatermelés előírásánál mindig a helyi viszonyok jönnek számításba, nem pedig a földterület. Ha megvan a cukorrépa termeléséhez, ápolásához stb. szükséges munkaerő, és ha a többi feltételek is megvannak, akkor helyes az. hogy Nagy elvtárs termelési terve a cukorrépa termelését is előírja. A-z azonban nem lenne helyes, ha nagyon apró területekre elapróznák a cukorrépa termelését. Általában a legkisebb terjedelem 0,30 hektár. De itt is a helyi viszonyok döntőek. — Azt tanácsoljuk Nagy elvtársnak, hogy bben az ügyben a helyi nemzeti bizottságon kérjen részletes magyarázatot. * * * Községünkbe bevezetik a villanyt. Már megvannak a vezetékek is, csupán a transzformátor hiányzik. Nézzenek utána az elvtársak, mikor kapjuk meg a transzformátort, hogy végre felgyulladjon községünkben a várvavárt villanyfény — kérik az ipolyviski szövetkezeti tagok. A transzformátorok kiosztását az illetékes helyeken előre kidolgozott tervek szerint végzik. A terv szerbit Ipolyvisk községre a harmadik negyedév végén kerülne sor. Mivel azonban e község dolgozóinak élenjáró szövetkezetük van, a tervben a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal illetékes osztályán változást eszközöltek, mely szerint Ipolyvisk június végén megkapja a transzformátort. * * * Kérjük olvasóinkat, hogy kérdéseikkel forduljanak szerkesztőségünkhöz. Az illetékes hivatalok segítségével minden kérdésre szívesen megadjuk a megfelelő választ, legyen az szakmai, szervezési, egészségügyi, vagy bármilyen más kérdés. Fiatalok a mezőgazdaság fellendítéséért A kassai kerületben sok falusi CsISz-szervezet tagjai szorgalmasan segítenek a növénytermelésben és az állattenyésztésben is. A gálszécsi járásban a perchovani CsISz helyi szervezete а X. pártkongresszus tiszteletére feljavította a szövetkezet legelőit és megmunkált 4 hektár parlagon heverő földet. Gondoskodnak az elhanyagolt földön bevetett termények ápolásáról, különösen a gyomirtásról. A mezei munkák máeodik szakaszában a CsISz-brigád kisegíti a szövetkezetét a kapások, különösen a cukorrépa ápolásában. A szepsi járás hatinai állami gazdaságnak tíz CsISz-tagból álló csoportja vállalta 1 hektár cukorrépa megmunkálását a ptoszenyicei mozgalom alapjár.. Munkabeosztásukon kívül e CsISz-tagok a kapások csúosmunkájánál, valamim az aratásnál és cséplésnél is segíteni fognak. Az iglói állami gazdaságban példásan vezeti az állattenyésztési termelést Gyurcsik István CsISz-tag. Szorgalmasan tanulmányozza a, szovjet mezőgazdasági irodalmat, és a bevált szovjet mezőgazdasági tapasztalatok alkalmazásával emeli'az állatok hasznosságát. А X. pártkongresszus tiszteletére tett vállalását, hogy felemeli a pinzgavszkei tehenek tejhozamát és növeli a sertések súlygyarapodását, teljesítette. Az élesztősített takarmánnyal etetett sertéseknél a napi átlagos 32 dkg súlygyarapodást 48 dkg-ra emelte. A fejőstehenek napi 6.5 literes hozamát 8.3 literre fokozta. A fejősteheneket hasznosságuk szerint csoportosította és eszerint végzi a takermányadagolást is. A fejésnél bevezette Melinyina módszerét. Masko, zootechnikussal együtt igyekeznek az állattenyésztés hasznosságában elért sikeres tapasztalataikét a többi dolgozóknak is átadni. A hozamszerzodések ellenőrzése — út a magas terméshez Itraktorállomásainkra rendkívül nagy feladat vár a mezőgazdasági termelés fokozásában. A traktorosok jó munkájukkal igenis befolyásolhatják a terméshozam növelését. A traktorállomások korszerű gépekkel rendelkeznek és gépállományunk egyre újabb és újabb gépekké1 egészül ki. Megvan tehát az előfeltétele annak, hogy segítsék szövetkezeteinket,# állami gazdaságainkat és az egyénileg gazdálkodó kis- és középföldmüveseinket minden mezőgazdasági munka gyors és jóminőségű elvégzésében. Hogy ez a segítség valóban hatásos legyen, traktorállomásaink hozamszerződéseket kötöttek a szövetkezetekkel és a nemzeti bizottságokon keresztül az egyénileg gazdálkodókkal. Ezeknek a szerződéseknek az a feladata, hogy biztosítsák a jó együttműködést, az egyes munkák agrotechnikai határidőben való elvégzését. Nem teljesítenék azonban nagy küldetésüket, ha a szerződés csak papíron maradna és ha azt időközönként nem ellenőriznék A szerződésben a traktorá’lomás kötelezettséget vállal, hogy a szövetkezet terve szerint elvégez bizonyos munkát, mégpedig abban az időben. amikor ez a terméshozam növelése szempontjából a legmegfelelőbb. Kötelezi magát hogy a szerződésbe vet* munkákat jó nvnőségűen valósítja meg Ugvanakko a szövetkezet kötelezettséget vállai, hogy megteremti a traktorosok számára annak előfeltételeit hogv azok a szerződésbe foglalt feladataikat idejében és jól teljesíthessék táv például idejében leüríti a ’0vt*v oarcellákat, a brigád rendelkezésére bocsáitja azokat a munkaerőket, amelvekre bizonyos munkáknál a szövetkezet részéről szükség van stb. A legnagyobb szerepe azonban mégis a traktorosoknak van. Ezért minden munkát jegyzőkönyvileq vesz át a szövetkezet. Máskülönben hogyan értékelhetnék az év végén, hogy ki szerzett érdemet abban, h vjy jé termés lett. Vagy ellenkezőleg. hogyan állapítanák meg, hogy kell-e visszafizetni a szövetkezetnek azért, mert a traktorállomás nem teljesítette rendesen szerződéses feladatait és ennek következtében alacsonyabb lett a termés. Az ellenőrzésnek azonban nemcsak ebben van a főjelentősége. A hozamszerződéseket azért kell rendszeresen ellenőrizni, hogy elejéi vegyük a rossz munkának, vagyis hogy idejében közbe lehessen lépni, ha azt észleljük, hogy valamelyik traktoros felelőtlenül végzi a gondjára bízott munkát. A kártérítés ugyanis csak részben pótolja a rossz munka következtében előállt károkat; a terméskiesést teljes mértékben már nem lehet behozni. Márpedig az a feladatunk, hogy minden talpalatnyi, földről a lehető legjobb termést takarítsuk be. A földművelésügyi miniszterek a traktorosok természetben! jutalmazásával kapcsolatos hirdetménye szükségessé teszi a hozamszerződések következetesebb ellenőrzését. Ez a hirdetmény többek között a következőket mondja „A munkamee-endelő a megrendelt munka elvégzése után kö*eles azonnal aláírni a traktorállomás munkakimuta tását -c 24 óra alatt ellenőriznie kel! hogv i munka minősége megfelel-e a.' agrotechnika követelményeinek”. Ez annyit jelent tehát, hogy a traktorállomás és a szövetkezet köteles ellenőrizni a szerződést és a munka átvételét a brigádközpontokon: Minden egyes elvégzett mezei munkát jegyzőkönyvbe keli venni és azt is fel kell tüntetni, hogy a szerződéses kötelességeket nem sértette-e meg valamelyik fél. A jegyzőkönyvben a traktorállomás dolgozói és a szövetkezeti tagok pontos áttekintést nyernek arról, hogy a szerződésbefoglalt munkákat mikor és hogyan végezték el. Könnyen meg lehet állapítani azt is, hogy betartották-e az agrotechnikai határidőket és hogy milyen az elvégzett munka minősége. Mivel a jegyzőkönyv a szerződés oszthatatlan része, állandóan össze kell hasonlítani azt a szerződésbe foglalt munkakötelezet* ,égek teljesítésével, hogy mely munkáka* valósították meg hogy mely munkákat valósíttották meg már ér. mely munkákat kell még elvégezni. A szerződések ellenőrzését legjobban a brigádtanács ülésein lehet megvalósítani. Itt a traktorosbrigád vezetői, a szakaszagronómusok és maguk a traktorosok is a brigád körzetéhez tartozó összes szövetkezet elnökének jelenlétében hetente egyszer összejönnek és értékelik az elvégzett munkákat és a szerződést. Ugyanakkor kitűzik a jövőhei munkafeladatokat is. A bratislavai traktorállomáshoz tartozó förévi traktorosbrigád a többi brigád között elsőnek teljesítette a tavaszi munkák tervét, mégpedig április r,:l-án 107 százalékra. Ez annak köszönhető, hogy a brigádtanács rendszeresen összeült és biztosította a jó együttműködést szövetkezettel. A főrévi traktorosbrigád tanácsa minden pénteken tart összejövetelt. Ha azonban szükség mutatkozik, akár minden nap is *rt munkaértekezletet. Ezeken az értekezleteken jelen van Jilencsik elvtárs, a brigád vezetője, Fenik szakaszagronómus, Martincsák elvtárs, a főrévi szövetkezet elnöke, Gallő elvtárs, a trnavkai szövetkezet elnöke, Sabata elvtárs népnevelő és a traktorosok. Az összes elvégzett mezei munkát a szövetkezetek jegyzőkönyvileg veszik át a brigádtól. A jegyzőkönyvbe feljegyzik. melyik táblán, milyen növény alá, milyen munkát, mikor, melyik traé oros és milyen gépen végzett. A munka minőségére a szövetkezeti tagok nagyon sokat adnak és a jegyzőkönyvet addig nem írják alá, amíg egészen részletesen fel nem jegyzik azt is, hogy a munka minőségében milyen hiányok *apasztalhatók és azt, hogy ezeket a hiányosságokat mi okozta. A munka minőségéről maga a szövetkezet elnöke és a munkacsoportvezető győződik meg egyenesen kint a földeken. A főrévi brigádtanácshoz hasonlóan számos más helyen is nagy gondot fordítanak a hozamszerződések ellenőrzésére. „i ‘k ellenére azt lehet megállapítani, hogy még sok hiba fordul elő ezen a téren. A .nultévihez viszonyítva ugyan javulás állt be, de mégis azt tapasztaljuk, hogv a nemzeti bizottságok nem .ordítanak kellő gondot a hozamszerződések ellenőrzésére. Vegyük csak például a tőketecebesi járási nemzeti bizottságot, amely ugyan nyilvántartásba vette a szövetkezetekkel kötött hozams-erződéseket, de arra nem terjedt ki a figyelnie, hogy ezek a szerződések nem teljesek, hogy hiányzik belőlük a tervezett hektárhozam. A tőketerebesi nemzeti bizottság esete azonban nem egyedülálló. Éppen e$ért a nemzeti bizottságok mezőgazdasági osztályainak sokkal nagyobb gondot kell fordítaniuk a hozamszerződésekre. Látniok kell e szerződések hatalmas nagy jelentőségét a hektárhozamok emelése szempontjából. A hozamszerződ'sek 1952 és 1953 évi értékelése megtanította a traktorállomásokat és a szövetkezeti tagokat arra, hogy csak akkor lehet jó munkaeredményeket »lérni, ha állandó szoros kapcsolat lesz az EFSz-ek és a traktorállomás dolgozói között. Napjainkban eljes ütemben folynak a növényápolás munkák. A traktorállomás most ebben a fontos munkában segíti szövetkezeteinket, egyénileg gazdálkodó parasztjainkat Nem szabad megengedni tehát, hogy legyenek még olyan brigádok, ahol még a tavaszi munkák első szakaszára eső feladatok teljesítését sem értékelték a hozamszerződésekben. Értékelni kell mindenekelőtt a hozamszerződések teljesítését a tavaszi munkák első szakaszában, majd fokozatosan, minden héten ellenőrizni kell azt, hogy a szerződésbe foglalt feladatait hogyan teljesíti a traktorosbrigád a tavaszi munkák második szakaszában Ez a feltétele a gondos munkának, amiből mind a traktorállomásnak. mind a szövetkezetnek haszna származik a magas hektárhozamokon keresztü’.
