Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-06-06 / 23. szám

'Л. június 6. Földműves S А X. kongresszus tiszteletére tett felajánlások elősegítik a nagybalogi EFSz fejlődését A szövetkezet ezidén már gondosko­dik Ami Rimaszombaton az utast már az első percekben magával ragadja, az a város tisztasága és rendezettsége. Lépten-nyomon látni, hogy gondos ke­zek ügyelnek itt a rendre és nemcsak a parkok árasztják itt a tavasz üde légkörét, hanem az utcákat szegélyező nyesett fák tövében is különböző színű virágok terkállanak és hirdetik a ta­vasz szépségeit. Ugyanezzel a renddel és tisztasággal találkozunk, mind a helyi, mind a járási bizottságokban is. A hivatalos szobák ridegségét virágok élénkítik, a falakat pedig képek díszí­tik. Amikor a JNB-én érdeklődünk, hogy а X. kongresszus tiszteletére vállalt feladatokból mit teljesítettek már ed­dig a' szövetkezetek, Éliás elvtárs, a JNB elnök* pontos adatokkal szolgál. Május 25-ig a hús, tojás és tej válla­lásából, eddig 215.909, tehát közel egy negyedmillió korona értékben teljesítették kötelezettségeiket. A továbbiak során megtudjuk, hogy a botevei szövetkezet 61.718 koronás értékű vállalásából eddig 45.000-et, a bátkai 153.300-ból 32.000-et, a nagy­­balogi 308.397-ből 5.200 korona értékű vállalást teljesített eddig. Ez a szám­sor még folytatódik, de itt megállunk és felvetjük Éliás elvtársnak azt a kér­dést, hogy ezek közül melyik közsé­get látogassuk meg. Éliás elvtárs ha­bozás nélkül rámutat az utolsóra, Nagy­balogra. Álláspontját azzal indokolja, hogy a negybalogi szövetkezet 1952. őszén alakult meg, tehát közös gaz­dálkodásának ez a második tavasza. Gyorsiremú fejlődése során most ne­hézségekkel küzd, tehát helyes, ha fejlődésének állomásait, továbbá elkö­vetett hibáit is feltárjuk. Helyénvalónak tartjuk it megjegyez­ni, hogy Éliás elvtársat, az egykori asz­talost most választották meg újra a járási nemzeti bizottság elnökévé és az ö működése során alakult meg a rima­szombati járásban 32 szövetkezet. Jó! ismeri valamennyi szövetkezet hibáját és jó oldalát, és ma elsőrendű felada - 'ának tartja, hogy a járási nemzeti bi­zottság a meglevő, szövetkezeteket ala­pos é6 körültekintő munkamegszerve­zés bevezetésével megszilárdítsa és különös gondot fordítson az állatok hasznosságának emelésére. — A szövetkezetek fejlődésének titka a munkaverseny iramában, a munka megszervezésében rejlik — mondja teljes határozottsággal az elnök. Ez a mondat még ott cseng a fü­lünkben, amikor Negybalog határába érkezünk, ahol a hatalmas cukorrépa­táblán, a sa rabolással párhuzamosan három csoport, férfi asszony vegyesen, nagyban egyeli a gyönge növényt. Lendületes szorgalommal pusztítják a gazt. .Amikor megkérdjük a csoport egyik tagját, hogy miért nem osztották fel egymás között egyénekre a cukorrépát, egy asszony mosolyogva azt válaszolja, hogy hát nem lehet egyszerre az em- j bértől mindent kívánni. Tavaly még . 60-an egyszerre kapáltak, ezidén azon­­ban már négy csoportra oszlottak és j csak 26-an kapálnak együtt, ami már I haladást jelent. * Az agronómusnak4 Majoros Bélának is hasonló a véleménye. Meggyőződése, hogy rövidesen a tagság meg fogja követelni a kapásnövények egyénekre való felosztását, mintahogy most is követelte a növénygondozók csoportok­ra való felosztását. A csoportok között egyébként verseny folyik Az első he­lyet jelenleg Molnár Gyula I. csoportja tartja. Egy-egy csoport 12 férfi és 14 női munkaerőt számlál és a meghatá­rozott földterületen kívül 5 ló és 7 ökrösfogettal rendelkezik. Az agror >mus a továbbiak során hangsúlyozza, hogy szakadatlan fejlődés tapasztal­ható a szövetkezetben. A tagok is nagyobb kedvvel dolgoznak, mint tavaly, mert a múlt év során ren­geteg tapasztalatot szereztek az elkö­vetett hibákból. Ez vonatkozik a szö­vetkezet vezetőségére, tehát rá is. Majoros elvtárs elmondja, hogy 11 hek­tár földdel lépett a szövetkezetbe. Ami­kor ezen a területei) gazdálkodott mint középgezda, könnyebb volt áttekintő képet kapnia a munkákról. Ma azon­ban, amikor gondját kell viselnie több mint 1.500 hektár föld megművelésé­nek, gyakran bizony nehézségekbe üt­közik. Igaz, hogy résztvett Leleszeo egy rövid tanfolyamon, de az kevés ahhoz, hogy hibátlanul megszervezze minden szakaszon a munkákat. Mind­amellett nem aggasztja a szövetkezet sorsa, feltétlenül bízik a tagság és a maga erejében, hogy' közös akarattal idejekorán leküzdik a felmerülő ne­hézségeket. A szövetkezet vezetősége máris. gondoskodik az új szakkáderek kiképzéséről. Ibós Aladár ?r éves ifjú, most végzi el Leleszen az egyéves eg­­ronómus iskolát. Biztos, hogy benne kiváló segítőerőt kap majd a szövet­kezet. Őszinte hang, a szövetkezetben való feltétlen hit jellemzi nemcsak Majoros elvtárs, az agronómus mondanivalóját, hanem Végh Géza, a zoötechnikus magatartását is. Végh elvtárs ugyancsak résztvett Kövecsesen egyhónapos rö­vid tanfolyamon és neki is az az ál­láspontja, hogy a szövetkezet fejlődé­sének alapja és kimeríthetetlen forrása, a jó! megszervezett munka. Rámutatott arra, hogy közös gazdálkodásuk máso­dik esztendejében sokat tanultak az előző évben elkövetett hibákból. Erre vonatkozólag, egy szemléltető példává; szolgál. Tavaly a szövetkezet tisztán tejből 30.000 literrel túlteljesítette be­adását, viszont annyira kezdő volt a szövetkezet vezetősége, hogy nem gon­dolt a téli és tavaszi hónapok takarmá­nyának biztosítására, holott erre minden feltétel megvolt, mert elegendő réttel és legelővel rendelkeznek. Szervezet­ien, tervszerűtlen gazdálkodásuk ré­vén nem kevesebb, mint 60 hektáron ment tönkre a széna, ami körülbelül 50 vagon kiváló takarmány elvesztését jelentette. E könnyelműség' révén ju­tottak azután abba a helyzetbe, hogy э téli és tavaszi hónapokban lemarad­tak a tejbeadásban. Ezt a lemaradást július végéig feltétlenül be akarják hozni, mert a zöld takarmányozás rend­behozta a teheneket és átlagos napi tejhozamuk ma már meghaladja, az 5 litert. a takarmány begyűjtéséről. A takarmányoző csoport, amely 8 tag­ból áll és 6 fogattal rendelkezik, má­jus 28-a helyett, 25-én kezdte meg a kaszálási és begyűjtési munkákat. A szövetkezet ezenkívül szerződést kötőt* a gépállomással, hogy 50 hektáron le­kaszálja a takarmányt. A többi rétrő: és legelőről az egyenetlen talaj miatt csak lófogattel és kézi munkával vé­gezhetik a kaszálást és begyűjtést. Elő­relátható, hogy a szövetkezetnek itt még komoly nehézségei lesznek, mert a 160 hektár növényápolási munkák­kal egyidőben kell elvégezniük óriási területen a takarmánybegyűjtést. Ezért nagyon ajánlatos lenne, he a gépállo­más és a járási agronómus segítségére lenne a szövetkezetnek a terv pontos kidolgozásában. A nagybalogi szövetkezet tagjai, akik .szorgalmas és munkaszerető emberek, fejlődésük legkomolyabb és legdöntőbb szakaszában feltétlenül megérdemlik, hogy a járási nemzeti bizottság még nagyobb gondot fordítson előrehaladá­sukra, mint eddig. Biztos, hogy ezt a segítséget a nagybalogiak kamatostól visszafizetik. A X. kongresszus tiszteletére a szövetkezet többek között vállalta, hogy 50 tehénnél még ezidén bevezeti Melinyina módszerét, ezáltal tehenen­ként egy és fél literrel akarja emelni az átlagos tejhozamot, hogy idén is 10.000 literre! túlteljesítsék a beadást. Vállalták továbbá, hogy 50 anvaserlés számára júliusra befejezik a fíaztatót, szeptember 1-re 96 tehén számára is­tállót, október 1-re pedig 200 sertés befogadására a hizlaldát. Az építő­­csoport, amely 6 kőművesből és 7 ács­ból áll, szakadatlan iramban dolgozik. A fiaztató falai már fel vannak húzva, a tetőt most készítik rája. A tehénis­tálló alapja áll, úgyhogy nem fér két­ség hozzá, hogy vállalásuknak eleget tesznek . A fejlődés, a jólét jelei mindenütt fellelhetők a nagybalogi szövetkezet­ben. Minden tagnak nemcsak hízója, hanem tehene is van a háztáji gaz­dálkodásban. Az egész község lakossá­ga 20 és egynéhány gazd^ kivételével bent van a szövetkezetben es nemcsak a férfiak, hanem az asszonyok is mél­tókép kiveszik részüket a közös gaz­dálkodás munkálataiból. Minden előfel­tételük megvan ahhoz, hogy közös gazdálkodásuk második esztendejében, ha alaposabb gonddal és szakértelem­mel megszervezik a munkát, az első szövetkezetek közé fognak tartozni a rimaszombati járásban. Igazolja ezt a rend, a tisztaság, amely uralkodik a tehénistállókban, a malacozókban és hizlaldákban, ioazolják ezt Molnár Bé­la, Majoros Gyula sertésetetők, Hajda Elek István, Geskó András tehéngon­dozók magatartása, akik becsületes munkájukkal odahatnek, hogy a szö­vetkezet vagyona gyaraoodjon és a tagság életszínvonala emelkedjen. Sz. B. Kérem a szerkesztőséget, hogy ad­jon . választ nekem következő kérdé­seimre. A terv szerint 250 liter ifijét kell beadnom. Tehenem azonban mcst még nincs olyan állapotban, hogy ezt be tudnám adni. Kötelességemnek mégis eleget szeretnék tenni valami­lyenképpen. Lehetséges-e az, hogy tej helyett tojást adjak be? — írja Tóth Vince felsőpatonyi olvasónk. Kérésére kedvező választ adhatunk. Tejbeadási kötelezettségét teljesítheti más terményekkel, így tehát tojással is. A Begyűjtési Minisztérium szlová­kiai meghatalmazotti hivatalától a/t a választ kaptuk, hogy a pontos át­számítási kulcs még ugyan nem je­lent meg, de utólag átszámítják a te jást a tejbeadásra. * » ♦ Nagy Ferenc szimői olvasóiф kér­dezi: Helyes-e az, hogy a helyÜÉeem­­zeti bizottság termelési tervembe elő­irt 0,25 hektáron cukorrépatermelést, holott csak 2,25 hektár földön gaz­dálkodom? A Földművelésügyi Megbízotti Hi vatal növénytermelési főosztályáról a kővetkező választ kaptuk: A cukor­répatermelés előírásánál mindig a helyi viszonyok jönnek számításba, nem pedig a földterület. Ha megvan a cukorrépa termeléséhez, ápolásához stb. szükséges munkaerő, és ha a többi feltételek is megvannak, akkor helyes az. hogy Nagy elvtárs terme­lési terve a cukorrépa termelését is előírja. A-z azonban nem lenne he­lyes, ha nagyon apró területekre el­apróznák a cukorrépa termelését. Ál­talában a legkisebb terjedelem 0,30 hektár. De itt is a helyi viszonyok döntőek. — Azt tanácsoljuk Nagy elvtársnak, hogy bben az ügyben a helyi nemzeti bizottságon kérjen részletes magyarázatot. * * * Községünkbe bevezetik a villanyt. Már megvannak a vezetékek is, csu­pán a transzformátor hiányzik. Néz­zenek utána az elvtársak, mikor kap­juk meg a transzformátort, hogy vég­re felgyulladjon községünkben a várvavárt villanyfény — kérik az ipolyviski szövetkezeti tagok. A transzformátorok kiosztását az illetékes helyeken előre kidolgozott tervek szerint végzik. A terv szerbit Ipolyvisk községre a harmadik ne­gyedév végén kerülne sor. Mivel azonban e község dolgozóinak élen­járó szövetkezetük van, a tervben a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal illetékes osztályán változást eszközöl­tek, mely szerint Ipolyvisk június végén megkapja a transzformátort. * * * Kérjük olvasóinkat, hogy kérdé­seikkel forduljanak szerkesztőségünk­höz. Az illetékes hivatalok segítségé­vel minden kérdésre szívesen megad­juk a megfelelő választ, legyen az szakmai, szervezési, egészségügyi, vagy bármilyen más kérdés. Fiatalok a mezőgazdaság fellendítéséért A kassai kerületben sok falusi CsISz-szervezet tagjai szorgalmasan se­gítenek a növénytermelésben és az állattenyésztésben is. A gálszécsi járás­ban a perchovani CsISz helyi szervezete а X. pártkongresszus tiszteletére feljavította a szövetkezet legelőit és megmunkált 4 hektár parlagon heverő földet. Gondoskodnak az elhanyagolt földön bevetett termények ápolásáról, különösen a gyomirtásról. A mezei munkák máeodik szakaszában a CsISz-bri­­gád kisegíti a szövetkezetét a kapások, különösen a cukorrépa ápolásában. A szepsi járás hatinai állami gazdaságnak tíz CsISz-tagból álló csoportja vállalta 1 hektár cukorrépa megmunkálását a ptoszenyicei mozgalom alapjár.. Munkabeosztásukon kívül e CsISz-tagok a kapások csúosmunkájánál, valamim az aratásnál és cséplésnél is segíteni fognak. Az iglói állami gazdaságban példásan vezeti az állattenyésztési terme­lést Gyurcsik István CsISz-tag. Szorgalmasan tanulmányozza a, szovjet me­zőgazdasági irodalmat, és a bevált szovjet mezőgazdasági tapasztalatok al­kalmazásával emeli'az állatok hasznosságát. А X. pártkongresszus tiszteletére tett vállalását, hogy felemeli a pinzgavszkei tehenek tejhozamát és növeli a sertések súlygyarapodását, teljesítette. Az élesztősített takarmánnyal etetett sertéseknél a napi átlagos 32 dkg súlygyarapodást 48 dkg-ra emelte. A fe­jőstehenek napi 6.5 literes hozamát 8.3 literre fokozta. A fejősteheneket hasz­nosságuk szerint csoportosította és eszerint végzi a takermányadagolást is. A fejésnél bevezette Melinyina módszerét. Masko, zootechnikussal együtt igyekeznek az állattenyésztés hasznosságában elért sikeres tapasztalataikét a többi dolgozóknak is átadni. A hozamszerzodések ellenőrzése — út a magas terméshez Itraktorállomásainkra rendkívül nagy feladat vár a mezőgazdasági termelés fokozásában. A traktorosok jó munká­jukkal igenis befolyásolhatják a ter­méshozam növelését. A traktorállomá­sok korszerű gépekkel rendelkeznek és gépállományunk egyre újabb és újabb gépekké1 egészül ki. Megvan tehát az előfeltétele annak, hogy segítsék szö­vetkezeteinket,# állami gazdaságainkat és az egyénileg gazdálkodó kis- és kö­­zépföldmüveseinket minden mezőgazda­sági munka gyors és jóminőségű el­végzésében. Hogy ez a segítség való­ban hatásos legyen, traktorállomásaink hozamszerződéseket kötöttek a szövet­kezetekkel és a nemzeti bizottságokon keresztül az egyénileg gazdálkodókkal. Ezeknek a szerződéseknek az a fela­data, hogy biztosítsák a jó együttmű­ködést, az egyes munkák agrotechni­kai határidőben való elvégzését. Nem teljesítenék azonban nagy küldetésü­ket, ha a szerződés csak papíron ma­radna és ha azt időközönként nem el­lenőriznék A szerződésben a traktor­­á’lomás kötelezettséget vállal, hogy a szövetkezet terve szerint elvégez bizo­nyos munkát, mégpedig abban az idő­ben. amikor ez a terméshozam növelé­se szempontjából a legmegfelelőbb. Kötelezi magát hogy a szerződésbe vet* munkákat jó nvnőségűen valósít­ja meg Ugvanakko a szövetkezet kö­telezettséget vállai, hogy megteremti a traktorosok számára annak előfelté­teleit hogv azok a szerződésbe foglalt feladataikat idejében és jól teljesíthes­sék táv például idejében leüríti a ’0vt*v oarcellákat, a brigád rendelkezé­sére bocsáitja azokat a munkaerőket, amelvekre bizonyos munkáknál a szö­vetkezet részéről szükség van stb. A legnagyobb szerepe azonban mégis a traktorosoknak van. Ezért minden munkát jegyzőkönyvileq vesz át a szö­vetkezet. Máskülönben hogyan értékel­hetnék az év végén, hogy ki szerzett érdemet abban, h vjy jé termés lett. Vagy ellenkezőleg. hogyan állapítanák meg, hogy kell-e visszafizetni a szö­vetkezetnek azért, mert a traktorállo­más nem teljesítette rendesen szerző­déses feladatait és ennek következté­ben alacsonyabb lett a termés. Az el­lenőrzésnek azonban nemcsak ebben van a főjelentősége. A hozamszerződé­seket azért kell rendszeresen ellen­őrizni, hogy elejéi vegyük a rossz munkának, vagyis hogy idejében közbe lehessen lépni, ha azt észleljük, hogy valamelyik traktoros felelőtlenül végzi a gondjára bízott munkát. A kártérítés ugyanis csak részben pótolja a rossz munka következtében előállt károkat; a terméskiesést teljes mértékben már nem lehet behozni. Márpedig az a fela­datunk, hogy minden talpalatnyi, föld­ről a lehető legjobb termést takarítsuk be. A földművelésügyi miniszterek a traktorosok természetben! jutalmazásá­val kapcsolatos hirdetménye szükséges­sé teszi a hozamszerződések követke­zetesebb ellenőrzését. Ez a hirdetmény többek között a következőket mondja „A munkamee-endelő a megrendelt munka elvégzése után kö*eles azonnal aláírni a traktorállomás munkakimuta tását -c 24 óra alatt ellenőriznie kel! hogv i munka minősége megfelel-e a.' agrotechnika követelményeinek”. Ez annyit jelent tehát, hogy a traktorál­lomás és a szövetkezet köteles ellen­őrizni a szerződést és a munka átvé­telét a brigádközpontokon: Minden egyes elvégzett mezei munkát jegy­zőkönyvbe keli venni és azt is fel kell tüntetni, hogy a szerződéses kötelessé­geket nem sértette-e meg valamelyik fél. A jegyzőkönyvben a traktorállomás dolgozói és a szövetkezeti tagok pon­tos áttekintést nyernek arról, hogy a szerződésbefoglalt munkákat mikor és hogyan végezték el. Könnyen meg le­het állapítani azt is, hogy betartották-e az agrotechnikai határidőket és hogy milyen az elvégzett munka minősége. Mivel a jegyzőkönyv a szerződés oszt­hatatlan része, állandóan össze kell hasonlítani azt a szerződésbe foglalt munkakötelezet* ,égek teljesítésével, hogy mely munkáka* valósították meg hogy mely munkákat valósíttották meg már ér. mely munkákat kell még el­végezni. A szerződések ellenőrzését legjobban a brigádtanács ülésein lehet megvaló­sítani. Itt a traktorosbrigád vezetői, a szakaszagronómusok és maguk a trak­torosok is a brigád körzetéhez tartozó összes szövetkezet elnökének jelenlé­tében hetente egyszer összejönnek és értékelik az elvégzett munkákat és a szerződést. Ugyanakkor kitűzik a jö­­vőhei munkafeladatokat is. A bratislavai traktorállomáshoz tar­tozó förévi traktorosbrigád a többi brigád között elsőnek teljesítette a ta­vaszi munkák tervét, mégpedig április r,:l-án 107 százalékra. Ez annak kö­szönhető, hogy a brigádtanács rendsze­resen összeült és biztosította a jó együttműködést szövetkezettel. A főrévi traktorosbrigád tanácsa minden pénteken tart összejövetelt. Ha azonban szükség mutatkozik, akár minden nap is *rt munkaértekezletet. Ezeken az értekezleteken jelen van Jilencsik elvtárs, a brigád vezetője, Fenik szakaszagronómus, Martincsák elvtárs, a főrévi szövetkezet elnöke, Gallő elvtárs, a trnavkai szövetkezet elnöke, Sabata elvtárs népnevelő és a traktorosok. Az összes elvégzett mezei munkát a szövetkezetek jegyzőkönyvileg veszik át a brigádtól. A jegyzőkönyvbe fel­jegyzik. melyik táblán, milyen növény alá, milyen munkát, mikor, melyik traé oros és milyen gépen végzett. A munka minőségére a szövetkezeti ta­gok nagyon sokat adnak és a jegyző­könyvet addig nem írják alá, amíg egészen részletesen fel nem jegyzik azt is, hogy a munka minőségében mi­lyen hiányok *apasztalhatók és azt, hogy ezeket a hiányosságokat mi okozta. A munka minőségéről maga a szövetkezet elnöke és a munkacsoport­vezető győződik meg egyenesen kint a földeken. A főrévi brigádtanácshoz hasonlóan számos más helyen is nagy gondot fordítanak a hozamszerződések ellenőr­zésére. „i ‘k ellenére azt lehet meg­állapítani, hogy még sok hiba fordul elő ezen a téren. A .nultévihez viszo­nyítva ugyan javulás állt be, de mégis azt tapasztaljuk, hogv a nemzeti bi­zottságok nem .ordítanak kellő gondot a hozamszerződések ellenőrzésére. Ve­gyük csak például a tőketecebesi járási nemzeti bizottságot, amely ugyan nyil­vántartásba vette a szövetkezetekkel kötött hozams-erződéseket, de arra nem terjedt ki a figyelnie, hogy ezek a szerződések nem teljesek, hogy hiányzik belőlük a tervezett hektárho­zam. A tőketerebesi nemzeti bizottság esete azonban nem egyedülálló. Éppen e$ért a nemzeti bizottságok mezőgaz­dasági osztályainak sokkal nagyobb gondot kell fordítaniuk a hozamszer­ződésekre. Látniok kell e szerződések hatalmas nagy jelentőségét a hektár­hozamok emelése szempontjából. A hozamszerződ'sek 1952 és 1953 évi értékelése megtanította a traktor­­állomásokat és a szövetkezeti tagokat arra, hogy csak akkor lehet jó munka­eredményeket »lérni, ha állandó szoros kapcsolat lesz az EFSz-ek és a trak­torállomás dolgozói között. Napjainkban eljes ütemben folynak a növényápolás munkák. A traktorál­lomás most ebben a fontos munkában segíti szövetkezeteinket, egyénileg gaz­dálkodó parasztjainkat Nem szabad megengedni tehát, hogy legyenek még olyan brigádok, ahol még a tavaszi munkák első szakaszára eső feladatok teljesítését sem értékelték a hozam­­szerződésekben. Értékelni kell minde­nekelőtt a hozamszerződések teljesíté­sét a tavaszi munkák első szakaszában, majd fokozatosan, minden héten ellen­őrizni kell azt, hogy a szerződésbe foglalt feladatait hogyan teljesíti a traktorosbrigád a tavaszi munkák má­sodik szakaszában Ez a feltétele a gondos munkának, amiből mind a trak­torállomásnak. mind a szövetkezetnek haszna származik a magas hektárhoza­­mokon keresztü’.

Next

/
Thumbnails
Contents