Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-05-30 / 22. szám

12 Гхаиас/ Földműves 1954. május 30. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa A külügyminiszterek genfi tanácskozásé A külügyminiszterek tanácskozód május S4-e és 20-a közt Genfben foly­tatta munkáját A külügyminiszterek genfi tanács­kozásának május 14—i ülése amelyen Molotov elnökölt, az indokínai béke helyreállításának kérdésével foglalko­zott. Molotov, a Szovjetunió küldött­ségének vezetője beszédet mondott az indokínai béke helyreállításának kérdéséről. Molotov megvilágította, hogy az indokinai ese­mények történelmi fejlődésének ered­ményeképpen hogvan alakult meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság, amely az önálló lét és a nép szükség­leteiről való gondoskodás útjára lé­pett s elemezte az indokínai háboiú okait. Molotov bírálta az Egyesült Ál­lamok befolyásos köreinek agresszív terveit, amelyek a délkeletázsiai há­­háború kiterjesztésére irányulnak s bebizonyította, hogy a Vietnami De­mokratikus Köztársaság küldötte; ge által előterjesztett javaslatok alapot adnak az indokínai kérdés rendezé­sére, s biztosíthatják az indokinai béke helyreállítását. Molötov közössé­get vállalt ezekkel a javaslatokkal, s kiegészítést terjesztett elő hozzájuk hogy megkönnyítse a megegyezést a hadműveletek megszüntetését biztosító feltételek végrehajtásának ellenőrzése kérdésében. — Molotov kifejezte azt a meggyőződését, hogy a genfi tanács­kozás meg fogja vizsgálni a többi ja­vaslatot is. amelv valóban hozzájárul az indokínai béke helyreállításához, a többi közt azt a francia javaslatot, hogy a tanácskozás résztvevői vállal­janak szavatosságot az indokínai had­műveletek megszüntetésére vonatkozó megállapodás megtartásáért. A genfi tanáoskozás nem értelmez­heti úgy az indokínai béke helyreállí­tásában való közreműködés feladatát, — hangsúlyozta Molotov — hogy a hadműveletek megszüntetése Indokí­nában valamilyen ügyesen megrende­zett lélekzetvételi szünetté váljék az egyik fél számára, amely ezt a lélek­zetvételi szünetet az indokínai háború kiterjesztésének előkészítésére szeret­né felhasználni. A tanácskozás felada­tát úgv kell értelmeznünk, hogv я genfi tanácskozásnak el kell érnie az indokínai hadműveletek mielőbbi megszüntetését s egyszersmind olyan megállapodás megkötését, amelv lehe­tővé teszi, hogy teljesüljenek az -n­­dokínai népeknek a nemzeti függet­lenségük és demokratikus jogaik biz­tosítására vonatkozó jogos követelései A genfi tanácskozással kapcso­latban — mondotta ezután Molotov — Fran­ciaország előtt az a fontos kérdés ve­tődik fel, hogy válasszon, milyen utat akar követni Indokínában. Az egyik ut — az indokínai háború folytatása, amely a háborúnak idegen agresszív tervekért való kiterjesztéséhez visz - semmi jót nem ígér a francia nem zeti érdekek kiegészítése szempom­­lából. A sík út — a tárgyalás el­sősorban a vietnami néppel, s olyan további lépések megtétele, amelyek biztosítják az indokínai háború mi­előbbi megszüntetését és a béke hely leállítását Ezen az úton el lehet érn. Franciaország és az indokínai nepek kölcsönös megértését és baráti kap­csolatait. A genfi tanácskozásnak minden tők­­telhetőt - el kel! követnie, hogy elő­segítse az indokmai kérdés ilyen bé­kés rendezését. A szovjet küldöttség — folytatta Molotov — ugyanúgy mint a Kínai Népköztársaság küldöttsége is, nagy lelentöséget tulajdonít azoknak a a­­vaslatoknak. amelyeket a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselője terjesztett elő. A szovjet küldöttség közösséget vállal ezekkel a javasla­tokkal. s reméli, hogy kellő figyelem­ben részesülnek. Befejezésül Molotov megállapította, hogy a szoviet kormánv abból indul ki, hogv az indokínai kérdésnek az indokinai népek nemzeti érdekeinek kellő figyelembevételével történő ren­dezése fontos lépés volna nemcsak az ázsiai béke megszilárdítása, ham m a világbéke megszilárdítása szempont­­iából is. Ezután Birlault szólaU fel. Kijelen­tette, hogv a francia küldöttség ta­nulmányozni szándékozik Molotov nyi­latkozatát, s nagy figyelemmel tanul­mányozta Fám Van Dongnak, a Viet­nami Demokratikus Köztársaság kép­viselőiének a május 10-i ülésen el­hangzott felszólalását. A francia külügyminiszter biztosí­totta a tanácskozást, hogy egyetért a Fám.Van Dong által kifejtett Vezér­elvvel : béke, függetlenség, egység és demokrácia. Amit azonban Bidauit A Béke-Világtanács Hétfőn, május 24-én Berlinben az NDK pénzügyminisztériumának épü­letében megnyílt a Béke-Világtanács rendkívüli ülésszaka. A kongresszus termét, amelyben az egész világ békeszerető embereinek képviselői üléseznek, az ülésen képvi­selt országok zászlói díszítik. A terem komlokzatán Picasso békegalambja lát­ható és alatta: Béke Világtanács Ber­lin, 1954. május 23—28. A terem két oldalán vörös bárso­nyon a „Béke” szó ragyog a világ tíz nyelvén. Az elnökségi asztalt virágerdü boritja. Az ülést Kuo Mo Zso, a Béke-Világ­tanács elnökhelyettese nyitotta meg. Üdvözlő beszédében megköszönte Ber­ezutan mondott, az elárulta e nyilat­kozatának merőben deklaratív jellegét. Bidauit ismét azt a való tenvekkel ellenkező vá'to­­zatot erősitgette. hogv a khmert és a oathetlaói népi szabadságmozgalom — „kültoldi beavatkozás.” Erre a tények­kel ellenkező változatra, mint Bidauit felszólalása ismét bebizonyította, a francia küldöttségnek azért voit szük­sége. hogy kitérjen annak a kérdés­nek a megvitatása és megoldása elől hogyan lehet mindhárom indokínai államban az indokínai népek nemzet,­­jogainak elismerése alapján helyre állítani a békét. Fám Van Dong .javaslataira áttérve, Bidauit kijelentette, hogv Vietnam nevében csak annak a baodaji állam­nak a képviselői beszélhetnek, amely­nek a „szuverenitását és függetlensé­gét” Franciaország Vietnam egész te­rületére vonatkozóan elismerte. Bidauit elvetette a helyi bizottságok ellenőrzése alatt lebonyolítandó sza­bad általános vietnami választásokra vonatkozó lavaslatot. Ezzel elárulta, hogy a befolyásos francia körök fél­nek a vietnami nép szabad akarat­nyilvánítástól. B’.dauit javasolta, hogv a tanácskozás most csak a katonai kérdést oldja m g. a politikaiakkal pedig ne fog­lalkozzék. Május 15-én és 16-án nem volt ülés. Május 17-én az indokínai kérdés megtárgyalásában résztvevő kilenc küldöttség zárt ülést tartott. Az ülé­sen meghallgatták a dienbienphui se­besültek elszállításáról szóló jelenté­seket. Ezután az ülés az indokínai béke helyreállításának kérdésével fog­lalkozott. A kilenc küldöttség május 18-án és 19-én zárt ülésen folytatta az indo­kínai béke helyreállítása kérdésének megtárgyalását. A külügyminiszterek tanácskozása folytatja munkáját. rendkívüli ülésszaka lin lakosságának vendégszeretetét, amelv már harmadizben ad hajlékot a Béke-Világtanács ülésének. Továbbá felhívta a figyelmet a békehívek moz­galmának jelentőségére. Ez a mozga­lom nemrégen ünnepelte alapításának ötödik évfordulóját, és a béke meg­őrzéséért folytatott harcban egyre nö­vekednek sikerei. Ennek ellenére azon­ban továbbra is fennáll a nemzetközi feszültség és még vannak olyan nem­zetek. amelyek szuverenitása, szabad­sága és függetlensége nincs biztosítva — hangsúlyozta Kuo Mo Zso. A Béke-Világtanács küldötteit es vendégeit ezután Friedrich Ebert. Nagy-Berlin főpolgármestere üdvö­zölte. Az elmúlt hét elején Budapesten Magyarország életének egyik kimagas­ló eseménye, a 111. pártkongre szus megnyílt. Erre a kongresszusra hóna­pok óta készült az egész ország. Ké­szült a Magyar Dolgozók Pártja, amelynek tagsága tömegesen ёэ aktí­van megvitatta a p^ri módosított szer­vezeti szabályzatának tervezetét. A kongresszust Nagy Imre, a Ma­gyar Dolgozók Pár,ja Központi Veze­tősége politikai iro ájának tagja nyi­totta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy a népi demokráci új fejlődési szakaszának céljai, a dolgozók élet­­színvonalának e vetéséért folytatott harc céljai megerősítették a munkás­paraszt szövetséget és tovább mélyí­tették a dolgozók bizalmát a párt iránt. A kongresszus és a Magyar Dol­gozók Pártja nevében Nagy Imre üd­vözölte a Szovjetunió Kommunista Pártjának K. J. Vorosilov elvtárs ve­zette küldöttségét. A kongresszust for­rón üdvözlik I testvér kommunista és munkáspártok küldöttségei. A kong­resszuson összesen 29 küldöttség vesz részt a testvér kommunista és mun­káspárt részéről. Ezután Rákosi Mátyás elvtárs tartot­ta meg főbeszámolóját, amelyben ki­emelte a magyar dolgozók eddig elért országépítö sikereit. A Magyar Dolgozók Pártja, a magyar nép régi kipróbált vezetője 35 éve II a magyar munkásosztály élén és a leg­sötétebb elnyomás ideje alatt is kitar­tóan harcolt a dolgozó nép követelé­seiért, a szocializmus győzelméért. A háború által feldúlt és tönkretett Magyarország ujj építése a hároméves terv eredményei nyomán az első ötéves tervben eredményesen haladt tovább. Május 18-án a párizsi Royal-Mon­­ceaux Hotelben átnyújtották „A népek közötti béke megszilárdításáért” elne­vezésű nemzetközi Sztálin-díjat Pierre Cotnak, a ';iváló békeharcosnak. A díj átnyujtásáná) jelen volt V. J. Jerofejev, a Szovjetunió franciaországi ideiglenes ügyvivője, a népi demokra­tikus országok franciaországi diplomá­ciai képviseleteinek vezetői, Eugenie Cotton, a Nemzetközi Demokratikus Nöszövetség elnöke, a Francia Kommu­nista Párt vezetői, élükön Jaques Duc­­los-val, Benoit Franchon és Alain Ее Eéap, a CGT főtitkárai, nemzetgyűlési képviselők és a köztársasági tanács tagjai, a Francia Országos Béketanács, a Francia-Szovjet Társaság, a Francia Nőszövetség képviselői, kiváló francia Az első ötéves gazdasági tervet a ma­gyar dolgozók ebbe > az évben befeje­zik. Ebben az időszakban, liala a mun­kásosztály hősies erőfeszítéseinek, nem csak a ,elyreálUtás munkáját végezték el, hanem az ipart is lényegesen kibő­vítették, korszerűsítették és továbbfej­lesztették. A megnövekedett magyar ipar azelőtt Magvaror rág on soha nem gyártott gépek és használati cikkek egész sorát állítja elő. Az elmúlt években nagyjelentőségű létesítményeket alkotott a magyar nép, mint Sztálinváros, Inota, Tiszalök és más uj művek egész sorát. A dolgozó nép életszínvonalának további emelése érdekében a mezőgazdaság fejlesztésé­ről szóló párt- és kormányhatározat döntő fontosságú a Magyar Népköztár­saság egész fejlődése szempontjából. Növekedett a parasztság termelési kedve, ami különb." n abban tükröző­dik, hogy nagy a kereslet a tartalék­­földek, tenyészállat, -’etömag, műtrá­gya és mezőgazdasági gé^ek Iránt. A Magya- Dolgozók Pártja minden törek­vése arra irányul, hogy elősegítse a termelőszövetkezetek, az állami gazda­ságok és az egyénileg dolgozó parasz­tok jövedelmének növekedését. Azon van, hogy a parasztság több gabonát, zsírt, gyümölcsöt, bort adjon az ország­nak. Ez a kongresszus újabb bizonyságát adta annak, hogy a Magyar Népköztár­saság népe a Magyar Dolgozók Pártja politikáját nemcsak helyesli, hanem végre is hajtja. Ez a pártkongresszus évekre határozta meg azt az utat, amelyen a Magyar Dolgozók Pártja az országot még boldogabb, még jobb élethez, a szocializmus mielőbbi kiépí­téséhez vezeti. tudósok, írók, művészek és a sajtó képviselői. Az ünnepi gyűlést Louis Aragon, is­­m - t francia író, „A népek közötti béke megszilárdításáért” elnevezésű nemzet­közi Sztálin-díj bizottság "lelnöke nyi­totta meg. Ismertette Pierre Cotnak a nemzetközi békemozgalomban szerzett kiemelkedő érdemeit. Kiemelte, hogy Pierre Cot személyében a nemzetközi Sztálin-békedíjat a francia népnek már a negyedik képviselője kapja meg. Ez nem véletlen és nem meglepő, íert Franciaország fontos helyet foglal el á béke védelmében. Ezután Pierre Meunier felolvasta Eglouard Herriot-nak, a nemzetgyűlés tiszteletbeli elnökének levelét, miután Herriot nem tudott Lyonból lejönni az ünnepségre. Átadták a nemzetközi Sztálin-békedíjat Pierre Cotnak Wojcziech Zsukrovszky: Földosztás ,,Holdfény'' faluban Wojcziech Zsukrovszky, len­gyel író és Alexander Kobzdej rajzolóművész nemrégiben két hónapot töltött Vietnamban. Több mint háromezerkilométeres utat tettek meg a vietnami dzsungel­ben. Jártak a frontokon, látták, milyen hősiesen küzdenek hazá­juk szabadságáért a vietnami néphadsereg katonái. És elláto­gattak a frontmögötti falvakba is, ahol most folyik a vietnami parasztok életérek legnagysze­rűbb eseménye: a földosztás, Zsukrovszky alábbi útinapló részleté éppen azt örökíti meg, milyen harcok közepette veszik át jogos jussukat a vietnami pa­rasztok. Három kislány ült be velünk e kocsi­ba, ők is Fu Tho vidékének déli részé­re akartak menni. A katonák közé gug­goltak összebújva. Valami nagy, foltos kendővel takaróztak be és szendereg­­ťek u fárei t menetelés után. Ködös eső hullt, a levegő zavaros volt. Rövidesen megérkeztünk a folyóhoz. Ez a Vörös-folyó, — mondta kísé­­"önk. Fan Thi -n. — Nem visszük át az autót a folyón, visszamegy, s majd akkor jön értünk, ha hívjuk. Mi pedig gyalog masírozunk a a’.uba, megnézni a földreform előkészítését. Sietnünk kell, nemsokára virrad. Hirtelen zuhogni kezdett a zápor, át­törte a pálmák koronáit. Futni kezd­tünk a vastagon ömlő víz váratlanul kapót el, meleg csermely folyt a nya­kunkba. Vaksötétség borult reánk. Ide! — kiáltott a tiszt. Felcsillant a fény. Frissen épült házat láttunk, priecseket, asztalt egy tál naranccsal. Fulladozva est ink be. Mögöttünk a falat verte az eső. Megérkeztünk — mondta Fan Thi An — épp az utolsó pillanatban. Elke­rültük a fürdést. Bemutatták a földreform előkészíté­sénél működő fiatal szemüveges fiú­kat, akik mindenről azonnal akartak tájékoztatni. Jegyeztem, közben köz­ben levágtam egy negyedrész narancsot és mohói ettem. — A falut Tank Nga-nak „Holdfény­nek” nevezik. Kétezerkétszáznyolc la­kosa van, ennek mintegy fele födlnélküli. Harmincnégy kizsákmányolót lepleztünk le, akik eltitkolta rendeletet a sze­gények elöl és kényszerítették a bér­lőket, a túlságosan magas bérfizetésre. Harminckét család katolikus, kápolná­juk is van. A falu forr, mint az augusztusi for­radalom idején. A tanfolyamon hetven­éves öreg is van ... De az asszonyok is tudni akarják, merre halad útjuk: a gyerekek mellé felügyelőket szervez­tek, tömegesen jönnek hozzánk. Las­san a legszegényebbek bátorságra kap­nak, beszélnek az őket ért igazságta­lanságról és elmennek a földbirtokos nyilvános tárgyalásaira is. Ő volt e ha­talom, földje van, gazdag, tehát okos. Hong Van Man-nak hívják. Sok rizs­földje és pálmaerdeje van. Ő készítette a statisztikát, ő vetette ki ez adót. A nagy éhség idején embereket vásárolt, akik közül négyet agyc..vert, halálra éheztetett... Rettenetes és ravasz volt A háza elé állt. és nézte, mennyit esz­nek munkásai. .. Aki többet vett ki egv maréknyi rizsnél, tehát jóllakott, ki­dobta, mert azt gondolta, tönkrete­szi .. Több tíz tonna rizst zsarolt pa­rasztoktól ... Ma este elvezetjük ma­gúkat a legszegényebbek gyűlésére és meghallgathatják, hogy beszélnek egy­más között... Este meredek ösvényen mentünk le a völgybe, ihol a bambuszbokrok kö­zött kunyhók lapultak. Alkonyaikor meleg zápor esett, bokrok leveleit 'ehúzták a nehéz vízcseppek. Másfél­méteres pálmalevélkocsányra támasz­kodtam, hegyes vége mélyen süppedt az * agyagos talajba. — Már összegyűltek — mondta Fen Thi An, — bemegyünk és leülünk a sarokba, köszönés nélkül, nogy ne za­varjuk őket. A parasztok ■ földre fektetett desz­kákon, szorosan egymás mellett ültek. Egy pillanatig nézegettek bennünket., de aztán ellobbant érdeklődésük. Ölek csendesen kibontotta rajztömbjét s térdenállva rajzolni kezdett. Mindenki a beszélő felé fordult. Az ember las­san meggondoltan mondott ki minden szót. Néha egy pillanatig elgondolkozva hallgatott, ilyenkor hallottam a rizs­­mezőkön brekegő békák mély hangját, a bambuszon lefolyó víz dallamos csö­pögését. Szüleimnek négy gyermekük volt. egy még kicsi korában meghalt, nem em­lékszem, hogj hívták — beszélt félhan­gosan tovább. — Hárman maradtunk, két fiú és egy lány. Gyötrelmes sor­sunk volt, naponta egyszer ettünk rizst... A rovarok elpusztították a ka­­lászbaszökkent rizs gyökereit és apám nem tudta kifizetni в bérletet. Akkor adott oda Fien úrnak tizenöt piaszte­­rért zálogba ... Az úr megígérte, hogy nem éhezek majd .ála, ruhát ad és ha felnövök, jó feleséget keres nekem. Egyetlen ígéretét sem tartotta meg. Néhány év múlva eladott Man úrnak. Három évet kellett ;nné! dolgoznom, minden évre öt nie étért számolt le. úgy gondoltam, nemsokára szabad le­szek. Amikor végleg eljö tem, mind­össze i4ét kiló rizst ad út jutalmul. Ott­hon nem találtam senkit. Egy nappal előbb meghalt az anyám. A ház üres volt, mindent elhordták az ócska gyé­kényen kívül, amelyen a halott feküdt. Fien vitte el a régi /égnélküli adós­ságba. Koporsó nélkül temették el az anyámat... Fáradt mozdulattal törölte meg hom­lokát. Hallottam az asszonyok sóhaj­­tozáseit. Hirtelen megreccsent a kunyhó fala, egy disznó dt zsölődött hozzá, aztán eliramodotot cuppogva a nedves ösvé­nyen. Azt mondják, számoljam ki, mennyi rizst lopott tőlem az úr? — Lehajolt, felvett egy kaviccsal telt bögrét, sörbe rakta a köveket. Aztán egyet elvett és egy nagyobbat tett a helyére. A parasz­tok feszülten nézték. Öt évig dolgoztam Fien úrnál. Két kezem munkája után évenként tizen­négy kosárral számolok. A termés kü­lönböző volt, a legalacsonyabb termést veszem alapul, nem is százhúsz kilo­grammot, hanem csak százat — ez öt évre 14.000 kg magot ad. Letett egy nagy kavicsot és mellé négy kisebbet. Figyetmf . n írtam, ő meg számolta a többit: összeadott és kivont. A parasztok lehajoltak, hallot­tam nyugtalan lélekzésüket. Figyelme­sen mutogattak a kavicsokra, ellen­őrizték a számolást. Munkám után az úr 14.650 kg mag­hoz jutott. Tartozom neki a szerszám, a fogat használati díjával 2.570 kg-mal. Mind odaadom — seperte össze a ka­vicsokat — tehát 3z úr keresett rajtam — ingadozott, mintha nem hinne saját szemének — 12.080 kg-ot. Hallgattak. Elkábította őket a hatal­mas szám. — Lázasan kezdték ellen­őrizni. de a számítás jó volt, a nemes úr tizenkét tonna rizst zsebelt be. A másik számla Hong Van Man-nál, 5.585 kg-ot mutatott. — Nyolc év alatt összesen 17.665 kg rizst vesztettem, gazdag ember lehet­nék — gondolkozott el a számla fe­lett. Egyszerre megmozdultak, kiabálni kezdtek. Nem számoltad, hogy a más földjén mennyit dolgo ál. . Hiszen az úr jő pénzért kölcsön adott a szomszédnak! — Elfelejtetted, hogy e bivalyt te gondoztad, a trágya téged illet — fi­gyelmeztették. — Atkozott kizsákmányolok! — Most már látjuk, honnan van az ö gazdaságuk! — Élve falnak fel bennünket! — Tárgyalni kell velük. Vissza kell venni э rizsünket! Zúgtak, felugráltek, s öklükkel fe­nyegetőztek. Ők, a ti kiáltozásaiktól nem ijednek meg — mondotta az ősz író, aki a fal mellett pipált. — Együtt kell fellépne­tek. Egyiknek védeni kel! a másikat. Láthatjátok, hogy egyenként з kizsák­mányolok áldozatául estetek. Most, ha vissza akarjátok szerezni a magatokét és örökre meg akartok szabadulni a nyomortól, határozott erővel kell fel­lépnetek ... Azok, akik vérünket szívták — mondta az egyik paraszt — rosszab­bak a franciáknál. A faluban ülnek, kö­zöttünk megbújnak, mint a konwat­­piócák a levelek alatt. Úgy tesznek, mintha olyanok lenn nek. mint mi... Sírnak, hogy a mi jóakaróink, mert bérbe adják földjüket, amit elődeink­től elraboltak ... Ma már nincs földünk, hát az erőnket lopják el, bögreszámra csipkedik el rizsünket... Az »mberek lassan elindultak kifelé. Arcuk izzott, mint e parázs. Készültek az elkövetkező napok nagy csatájára ■ a földesurak elszámol tatásá-a. hogy visszakapják azt, amit törvénytelenül elraboltak tőlük és a földreformra, hoqy hozzájussanak a legdrágább kincs­hez, a földhöz ... Szabad Földműves, a Földművelésügy Megbízotti Hivatal hetilapja. — Kiadó hivatal. Bratislava. Krížková 7. — Telefon 332-29 — Szerkesztőség. Bratislava, Krížková 7. — Telefon 243-46. — főszerkesztő' Major Sándor. — Kiadja: az „Štát pôd ihnsp nakladateľstvo” n. p., závod Bratislavu Krížková 7 — — Nyomja Merkantilné tlačiarne, n. p. zz.. Bratislava, Ul Nár Povstania 41. — Irányító postahivatal: Bratislava, 2. — Évi előfizetés Kčs 20.80. félévre Kčs 10.40 A lap felmondható minden é v végen okt. elsejéig. — Eng. szám: РЮ 566/52. ÍV, 2. D-50.931

Next

/
Thumbnails
Contents