Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-06-06 / 23. szám

A szociálist* fakiért! fza lH xd A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1954. június 6. Ara 40 tillér V. évfolyam, 23. szám. Lapunk tartalmából: Ifjú nemzedékünk napsugaras jövőjéért. Az olvasó kérdez, a Szabad Földműves válaszol. A hozamszer^ődések ellenőrzése — út a magas terméshez. Kiev: a barátság és nevezetesség városa. A kultúrcsoportok legközelebbi teendője a párt­­kongresszus előtt. „Csendélet” Kalondán. Ne sajnáljuk a cukorréoától a fejtrágyát. Kis hírek a nagyvilágból. í Minden erőt gazdag takarmánytermésünk betakarítására #A kongresszus előtti héten még jobb munkával a jobb termésért! Gépekkel kaszálják és szárítókon szárítják a takarmányt Nagykaposon, az eperjesi kerület legdélibb járásában is megkezdték a ré­tek kaszálását. A szövetkezeti tagok először 2 hektáron a fiatal füvet kaszál­ták le, majd száritókon megszárították. így borjaik részére jóminőségu ta­karmányuk lesz. Most 258 hektáron a gép- és traktorállomással közösen, amellyel egészévi hozamszerződést kötöttek, végzik a többi rét kaszálását. A szövetkezet 6 új kaszálögépet kapott, s most kilenc saját lófogatú kaszáló­géppel fognak dolgozni. A gépállomás a szántóföld felén végzi el a rétek és takarmányok kaszálását. A gazdag termést még ősszel és koratavasszal a ré­tek feljavításával és trágyázásával bebiztosították. A tavalyi 16-mázsás ho­zammal szemben ezévben legkevesebb 22 mázsás jóminőségu szénahozammal számolnak. A szénát szárítókon szárítják, s utána szérűkben raktározzák el. Ugyanígy szárítják majd a herét és a lucernát is. A nagykaposi szövetkezeti tagok ezévben kétszer annyi takarmányt fog­nak lesilózni, mint az előző években. Négy 600 kubikos silógödrön kívül még négy 600 köbméteres silógödröt készítenek. így a téli időszakban silótakar­mány hozzáadásával emelni tudják majd a tehenek tejhozamát. Tehenenként 3 köbméter kukorica, vegyes- és répaszelet silótakarmányt terveznek be. Hogy a száraz takarmány télire maradjon, május első felétől márháik kint legelnek már a legelőkön. t ejtrágyázzák a ( ukorrépát a nagykaposi EFSz-ben Ezekben a hetekben minden nap szinte újabb és újaob feladatok elvég­zésére kötelezi egész mezőgazdaságunk dolgozóit. Minden talpalatnyi föld meg­művelése mellett biztosítanunk kell a növényápolási munkák menetét és nem utolsósorban a soronlévő gazdag takar­mánytermésünk betakarítására kell összpontosítani minden erőnket és fi­gyelmünket. Ezzel kapcsolatban Uher elvtárs, földművelésügyi miniszter hangsúlyozta: „Elegendő mennyiségű és jóminöségü takarmány, mindenek­előtt azonban elegendő széna, ez az egyik fő előfeltétele az állattenyésztési termelés jó eredményeinek és állandó fejlődésének”. Tehát az idejében való növényápolás mellett most figyelmünket a takarmá­nyok veszteség nélküli betakarítására és a silótakarmányok készítésére, kell irányítanunk. A jóminőségű takarmány nagy sze­repet tölt be az állattenyésztésben. De a szálastakarmányok jó minőségét csu­pán akkor biztosíthatjuk, ha azok szá­rítását 'nem a földön, hanem az erre a célra elkészített szárítofákon eszközöl­jük. Persze a kaszálás, a szénabegyüj­­tésnek csak egyik része. Ha a helyes időben végzett kaszálással megőriztük a tápanyagokat, nem szabad megen­gednünk, hogy ezek a szárítás során elkallódjanak. Tehát a takarmányok helyes szárításáról is gondoskodnunk kell. A vizsgálatok során kitűnt, hogy a rosszul végzett szárítás által a meg­emészthető fehérjék gyakran ötven százaléka is kárbavész. Ez a veszteség főleg akkor áll be, ha földön végezzük a szárítást és különösen, ha a takar­mány megázik. A veszteség oka rész­ben az elhaló sejtek kilúgozódása, másrészt pedig az, hogy szénaforgatás és gereblyézés közben letöredeznek a levélkék, amelyek a legtöbb tápanya­gokat tartalmazzák. Ezért, ha csak le­het ne szárítsuk a takarmányokat a földön. Sokkal kisebb a veszteség, ha szárítóállványokat alkalmazunk. A szárítóállványok beszerzése nem okoz nagyobb gondot, sem kiadást. A földművelésügyi megbízotti hivatal az utak fenntartó igazgatóságán elintézte, hogy a takarmánv begyűjtése idején kölcsönözzék ki szövetkezeteinknek, állami gazdaságainknak a télen hasz­nált hófogókat, amelyek felhasználása lényegesen elősegíti takarmányaink jó­­minőségének megőrzését. Az ilymódon szárított takarmányok nagymértékben befolyásolják a tejhozamot és az állat­­állomány minőségére is nagy kihatással vannak. Minderről egyébként igen sokat tud­nának beszélni a zselízi állami gazda­ság fejögulyásai, akik a 9.43 literes tejhozamukat ugya csak a jóminöségü takarmánynak és azok helyes felhasz­nálásának köszönhetik. Ebben a gazda­ságban úgy szervezték meg a takar­mány kaszálását, hogy az első virágok megjelenésével nyomban hozzáfogtak a mun ához. A szárítást pedig szárító­állványokon végzik. Hasonlóképpen szervezték meg munkájukat a nánai állami i azdaságban is, ahol szintén nagy súlyt fektetnek a takarmányok minőségére. Ennek köszönhetik ugya­nis. hogy tehenenként átlagos napi tej­hozamuk májusban 8.1 literre emelke­dett. Miután elvégeztük a lucerna kaszá­lását és begyűjtését, nem szabad meg­feledkeznünk a takarmányterületek feljavításáról sem. Ez annyit jelent, hogy jól jldódó műtrágyával megszór­juk a lucernaföldet, hogy a második kaszálás is meghozza a várt mennyi­ségű .ak mánytermést. Ezzel egyidő­­ben gondoljunk ám a vetőmagra Is, amit ugyancsak a lucerna második ka­szálásából kell biztosítanunk. Az agro­technikai irányelveket betartva, itt se sajnáljuk a műtrágyát, mert ennek alkalmazás:, kamatostúl megtérül a bő magtermés elérésében. Színek elvtárs, a felbári szövetkezet elnöke például azzal dicsekedett, hogy a múlt évben az agrotechnikai irányelvek betartása révén 465 kg lucernamagot termeltek hektáronként. Az idén ezt az ered­ményt még fokozni akarják. A CsKP KB elnökségének javaslata Is a mezőgazdasági termelés lényeges emelésének a feladatát tűzte ki. A ja­vaslat leszögezi, hogy a takarmány­termelést olyképpen kell növelnünk, hogy az 1953-as évhez viszonyítva 1957-ben összesen 32 százalékkal emel­kedjék a termelés. Ez ugyan nem kis feladat, de teljesíthető, mégpedig úgy, hogy bevezetjük a magashozamú ta­karmánynövények termelését és ha rendkívül nagy figyelmet fordítunk a silózott készletek előállítására is. Mind­ezt azonban semmiképpen sem érhet­nénk el, ha nem szerveznénk meg a takarmánytermelő munkacsoportot, amelynek tagjait úgy tesszük érde­keltté a nagyobb termés elérésében, ha ezen :. munkaszakaszon is alkal­mazzuk és bevezetjük a pótjutalma­zást. Most rátérünk a silótakarmányok jelentőségének méltatására, amit úgy véljük, nem kell bővebben kíffülírnunk, meet szövetkezeti tagjaink, állami gaz­daságaink, sőt egyénileg gazdálkodó dolgozóink is tudják mit jelent állat­­tenyésztésünkben a lédús takarmány. Jóminőségű silótakarmányt csakis úgy készíthetünk, ha ennek megteremtet­tük az előfeltételeit. Ez azt jelenti, hogy biztosítanunk kell a folyamatos silózást tavasztól egész az ősz végéig. A silótakarmányszükségletet lehetőség ! szerint úg számítsuk ki, hogy minden j egyes tehénre legalább 25 kg, a növen­dékállatokra pedig 10 kg lédústakar­­j mány essék. Vacula József elvtárs a 1 pusztafödémesi állami gazdaságban el­mondotta, hogy a silótakarmánynak igen nagy hasznát látták állattenyész­tésükben. A magas tejhozam mellett biztosították növendékállataik fejlődé­sét és ez a takarmányuk ez év május 10-ig fedezte szükségletüket. Az idén pedig még többet silóznak le, hogy ezzel is emeljék állataik hasznosságát. Népgazdaságunk tervszerű fejleszté­se a takarmánytermelés terén is nagy feladatokat ró mezőgazdaságunkra. Mindenekelőtt feltétlenül fontos kiszé­lesíteni a takarmánynövények terme­lését; ezt kívánja mezőgazdasagi dol­gozóinktól a párt és kormányhatáro­zat. Ezenkívül nagy gondot kell fordí­tanunk a takarmányozási technika fel­javítására, nem utolsó sorban a haladó módszerek bevezetését is szorgalmaz­nunk kell. Itt követendő példákén! említhetjük meg a nyíri állami gazda­ság dolgozóit, akik hosszabb kísérlete­zés alapján rájöttek, hogy a szemes Jó munkával a kongresszus elé Bábindol község, a verebélyi járásban van és arról ismeretes, hogy jónevü a szövetkezete. A 13 hektár cukorrépa­táblán már kétszer irtották a gyomot és a kapálást is idejében elvégezték. Ügyszintén a kukoricát is idejében meg­kapálták. Gondoskodtak a takarmány­­alap biztosításáról is. A 48 hektáron elvetett lóherét már kaszálják. A szö­vetkezet élén Drozdák János elnök elvtárs áll, -aki tagságával együtt töbo értékes kötelezettségvállalást tett a X. pártkongresszus tiszteletére. A szö­vetkezeti tagok vállalták, hogy terven felül 5000 tojást szolgáltatnak be, melyből ezidáig már 3000 darabot be­adtak. M. L. A rappi EFSz 10 mázsával növeli a széna hektárhozamát A besztercebányai kerületben napról napra több azoknak a szövetkezeteknek a száma, ahol sikeresen folyik a takar­mány betakarítása, a rétek kaszálása. A rappi szövetkezet elsők között kezd­te meg a losonci járásban a rétek ka­szálását. Kesipetík Imre és Lőrincsik Pál munkacsoportjának tagjai 200 da­rab szárítót készítettek, s ezeken meg­gyorsított időn belül megszárítják az :dei lucernát, herét és szénát. A rappi szövetkezeti tagok még jó­val a tavaszi munkák megkezdése előtt ;ó! előkészítették és megtrágyázták te­­-^armányvetési parcelláikat s a jó ered­mény megmutatta, hogy ez a munka mennyire kifizetődött. Bojos Béla, a mezei-csoport vezetője azt mondja, hogy ez évben nemcsak a réti szénánál, de a többi takarmánynál is 100 mázsá­val magasabb lesz a hektárhozam, a tavalyi évekhez viszonyítva. Egy hek­tár átlagos termése szénából kb. 40 mázsa, heréből és lucernából pedig 50 mázsa lesz. A báto'keszi EFSz-ben nagy lendü­lettel folyik a cukorrépa egyelése. Bátran mondhatjuk, hogy mikorra e sorok megjelennek, befejezzük az egyzlést. A közbejött kedvezőtlen idöjár." kissé késleltetett. Az idén sokkal jobban felkészültünk a nö­vény polásra, mint a múlt évben, így a munka minden zökkenő nélkül fo­lyik. Méjf a gulyások is kivették ré­szüket a répaegyelésben., sőt ők vé­gezték el leghamarabb a rájuk eső területet. Különösen jó munkát vé­geztek Mackó Ferenc és Gyuris Fe­renc gulyások. Tudatában vannak a szövetkezet tagjai annak, hogy az idejében kiegyelt répa jobban fejlő­dik és nagyobb lesz a hektárhozam. Példás munkával tűnik ki Pintér Já­­nosné, aki annak eljenére, hogy két apró gyermeke van, mégis szorgal-A nagykaposi szövetkezet a tava­szi mezei munkák második szakaszá­ban igyekszik az agrotechnikai határ­idők lerövidítésére és a X. pártkon­gresszus tiszteletére tett kötelezett­ségvállalások teljesítésére. A korai sarabolás és kapálás után a cukorré­pát helyes agrotechnikai határidő­ben kiegyelték. Hektáronként 100.000 darab cukorrépát hagytak meg. Most t~ágyalével öntözik a sorközők’t. maid kétszer leitrágyázni fognak. Ka­pálással védik a növényt a gyom ká­ros h isa ellen. Az ilyen példás ápo­lással K0 mázsával hektáronként túl­lépik a tervezett hozamot. Ugyanilyen szorgalommal igyekez­nek a nagykaposi szövetkezet tagjai a burgonya tervezett hektárhozamá­­nak a túllépésére is. Hektáronként 50 mázsás terven felüli eredményre szá­mítanak. A 14 hektó-on elintett bur­masan kiveszi részét a répaegyelés­­böl. Példát vehetnek tőle a bátor­­keszi asszonyok, különösen azok, a­­kik még ezidáig nem kapcsolódtak be a cukorrépaegyelésbe. A kukoricakapálás is szép ütemben folyik, a tél folyamán elkészített ló­kapákkal. Ha az időjárás kedvező lesz, akkor az agrotechnikai határi­dőn belül végezzük el a növényápo­lást. Büszkén beszél Domonkos Lajos elvtárs is, a szőlészeti csoport veze­tője arról, hogy a 7.5 hektár szőlői idejében bekapáiták. Most a zöldvá­lasztáshoz készülődnek és ha már megismerni, melyik a termóhajtás, azonnal hozzá is fognak a munkához Május 20-án megkezdtük a here­kaszálást is. A takarmánybetakari­­tásra nagy súlyt fordítunk, rtiert a gonyájukat már megkapálták és egy héttel lerövidítették a tervezett ha­táridőt. Gondosan és időben elvégzik a második kapálást is. Ha szükség lesz rá a harmadikat is, hogy Így véd­ték a növényt a gyom ellen, hogy szebben és jobban fejlődhessenek -a gumók. Pastirák József és Magyar Bertalan mezei munkacsoportjai érték el a ta­vaszi munkákban kezdettől fogva ' n rájuk bízott táblákon a legszebb eredményeket. A X. pártkongresszus tiszteletére egyes csapatok között verseny indult meg. Egyelőre a rét kaszálásban, később pedig annak szá­rításában és elszállításában fognak versenyezni. Minden igyekezetükkel azon vannak, hogy ezt a fontos mun­kát még a X. pártkongresszus meg­kezdése előtt sikerrel elvégezhess:1:. múltból tanultuk, hogy egy napi ké­sés a takarmánybegyüjtésénél, óriá­si kárt jelent. Sajnos, takarmány­­szárítóink még nincsenek, pedig az volna a helyes mód. Meg kell hogy említsük, Szabadka Jánost ,a dohánytermelő csoport ve­zetőjét, aki a 30 fiatal tagból álló csoportjával idejében befejezte a 30 hektár területen a palánták kiülte­tését. A bátorkeszi szövetkezet a szodoi szövetkezettel folytatott versenyben az első helyet viszi, amit az is bi­zonyít, hogy a nájus 23-i kiértéke­lésnél a szodói szöv°tkczet 4 pont­tal lemaradt Ez még nagyobb lendületet ad tag­ságunknak a munkához, hogy az el­­sdSég továbbra is a mienk maradjon Л HANKO GÁBOR -- Bátorkeszi Arra törekszünk, hogy kapásaink gazdagon teremjenek,

Next

/
Thumbnails
Contents