Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-17 / 3. szám

1954. január 17.

3

Törvény javaslat a nemzeti bizottságokról

Folytatás a 2-ik oldalról

teseiböl, a titkárból és a többi tagokból áll.

2. A nemzeti bizottság tanácsát és ennek egyes tagjait bármikor visszahívhatja tisztségükből.

17 §

1. A tanács biztosítja és szervezi a nemzeti bizottság feladatainak teljesítését, végrehajtja határozatait, irányítja és ellenőrzi az előadói és közigazgatási osztályok munkáját, ellenőrzi az alsóbbfokú nemzeti bizottságok munkáját és segíti őket.

2. A tanács dönt és általános intézkedéseket foganatosít. Egyes eee tekben intézkedik a törvények és más jogi előírások alapján nemzeti bizottságának, a felsőbbfokú nemzeti bizottságnak és tanácsainak és a kormánynak irányelvei értelmében is.

3. A tanács főleg azzal szervezi a dolgozók részvételét a nemzeti bizottság feladatainak teljesítésében, hogy elősegíti a polgárok aktív részvételét a nemzeti bizottság feladatainak teljesítésében, a bizalmiak testületében és biztosítja ennek a testületnek működését.

18. §.

A kerületi, járás; és városi nemzeti bizottságok és a prágai körzeti nemzeti bizottságok tanácsaik objektiv szerveiként tervbizottságokat létesítenek.

19. §.

1. A nemzeti bizottság elnöke vezeti a nemzeti bizottság ülését, képviseli a nemzeti bizottságot, amennyiben a tanács határozata szerint a tanácsnak nem más tagját bízták meg a nemzeti bizottság képviseletével, a titkárral együt* aláírja a nemzeti bizottság rendeletéit és más határozatait, valamint harmadik személlyel szemben való kötelezettségeiről szóló okmányokat. Biztosítja a tanács rendes működését, nevezetesen összehívja és vezeti gyűléseit és biztosítja határozataik teljesítését, hacsak nem bíztak meg ezzel más szervet.

2. A nemzeti bizottság elnökének helyettesei helyettesítik az elnököt és segítik tisztsége betöltésében. A prágaj városi nemzeti bizottság elnökének és a kerületi nemzeti bizottságok elnökeinek három helyettesük van. A járási és a többi városi nemzeti bizottságok elnökeinek és a prágai körzeti nemzeti bizottságok elnökeinek két helyettesük van. A 2000 lakoson felülj községek (körzetek) helyi nemzeti bizottságai elnökeinek és a

2000 lakoson felüli városkörzetek körzeti nemzeti bizottságai elnökeinek egy helyettesük van A többi községekben és körzetekben nincs helyettesük a nemzeti bizottságok elnökeinek és szükség szerint a tanácsnak erre kijelölt tagja helyettesíti őket.

20. §.

1. A prágai városi nemzeti bizottság tanácsának összesen 16 tagja van. A prágai körzeti nemzeti bizottságok tanácsának összesen 8 tagja van.

2. A kerületi nemzeti bizottság tanácsának összesen 12 tagja van.

3. A járási nemzeti bizottság tanácsának összesen 10 tagja van.

4. A 100.000 lakoson felüli városokban a városi nemzeti bizottság tanácsának összesen 14 tagja van. Az 50.000—100.000 lakosú városokban a városi nemzeti bizottság tanácsának összesen 12 tagja van. A kisebb lákosszámú varosokban a városi nemzeti bizottság tanácsának összesen 8 tagja van.

5 A helyi nemzeti bizottság tanácsa a 2000 lakoson felüli községekben (körzetekben) és a körzeti nemzeti bizottság tanácsa a 2000 lakoson felüli városkörzetekben összesen 6 taggal rendelkezik. Kevesebb lakosú községekben (körzetekben) és városkörzetekben a helyi (körzeti) nemzeti bizottságnak összesen 4 tagja van.

6. Tényleges szükség szerint a felsöbbfokú nemzeti bizottság tanácsának beleegyezésével növelhető vagy csökkenthető a tanács tagjainak száma. A prágai városi nemzeti bizottság és a kerületi nemzeti bizottságok tanácsa tagjai számának növeléséhez vagy csők kentéséhez a kormány beleegyezése szükséges. A kormány jóváhagyásával tényleges szükség szerint növelhetik vagy csökkenthetik a nemzeti bizottság elnöke helyetteseinek számát.

21. §.

A tanács egyrészt nemzeti bizottságának, másrészt a felsöbbfokú nemzeti bizottság tanácsának és a kormánynak van alárendelve. A felsőbb szerveknek joguk van felülvizsgálni az alárendelt t& nácsok határozatait es intézkedéseit, amelyeket megváltoztathatnak vagy érvényteleníthetnek.

22. §.

1. A tanács mindig testületileg dönt, szükség szerint tart gyűléseket, azonban 14 naponként legalább egyszer. A taglétszám legalább felének jelenlétében kötelező határozatokat hozhat és a határozatokat a jelenlevők szavazatának abszolút többségével hozza.

2. A tanács folyó ügyeit a nemzeti bizottság elnöke helyetteseivel és a tikárral együtt intézi.

23. §.

1. A tanács tagjainak funkciója tiszteletbeli. A kerületi, járási és városj nemzeti bizottságok elnökeinek, valamint a prágai körzeti nemzeti bizottságok elnökeinek és helyetteseinek is a kormány által megszabott alapelvek értelmében joguk van a keresetükben őket ért veszteség pótlására, ha funkciójuk betöltése akadályozza őket rendes foglalkozásukban,

2. A titkárt az állami alkalmazottakra vonatkozó alapelvek szerint fizetik.

Előadói és közigazgatási osztályok

24. §■

1. A kerületi, járási és városi nemzeti bizottságok, valamint a prágai körzeti nemzeti bizottságok szakképzett alkalmazottakból külön végrehajtó szervekként előadói és közigazgatási osztályokat létesítenek.

2. A nemzeti bizottság az előadó és közigazgatási osztályok vezetőit a tanácsnak, a felsöbbfokú illetékes előadói vagy közigazgatási osztály vezetőinek jóváhagyásával beadott tanácsára nevezi ki és fosztja meg tisztségüktől, amennyiben a kerületi nemzeti bizottságok és a prágai városi nemzeti bizottság előadói és közigazgatási osztályairól van szó, az illetékes központi hivatal beleegyezésével nevezi ni és fosztja meg vezetőiket tisztségüktől. Az előadói és közigazgatási osztályok vezetőinek helyére szakképzett dolgozókat tesznek.

3. Azonban a nemzeti bizottságokban, amelyeknek nincsenek alkalmazottaik, az előadói és közigazgatási osztályok munkáját tanácsaj ik tagjai, a nemzeti bizottságok tagjai és a polgárok soraiból jelentkező önkéntes munkatársak végzik.

25. §

1. Az előadói és közigazgatási osztályok élén vezetők állnak, azok irányítják munkájukat és akiknek joguk van dönteni és intézkedése- i két tenni. Működésűkért személye- i sen felelősek egyrészt a tanácsnak, j másrészt a felsöbbfokú nemzeti bizottság ugyanazon előadói vagy 'közigazgatási osztálya vezetőjének

és az illetékes központi hivatalnak, amelynek szintén alá vannak rendelve.

2. Az előadói és közigazgatási osztályok fölé rendelt szerveknek joguk van felülvizsgálni a határozatokat és intézkedéseket, a helytelen határozatokat és intézkedéseket érvényteleníteni vagy megváltoztatni.

26. S

A központi hivatalok a kormány beleegyezésével a nemzeti bizottsáságok mellett a nemzeti bizottságoknak alárendet közigazgatási osztályokat. létesíthetnek és a nemzeti bizottság tanácsának tudomásával kinevezhetik vagy megfoszthatják tisztségüktől ezeknek vezetőit.

9. rész

A munkafolyamat alapszabályai

27. §

A nemzeti bizottságok és végrehajtó szerveik működésűkben úgy járnak el. hogy munkaeljárásuk összhangban álljon a dolgozó nép szükséglétéivé! és érdekeivel, a törvényekkel és a többi ' előírásokkal és erősítse a polgároknak a népi demokratikus államapparátusba vetett bizalmát. Ezért a következő alapszabályokat tartják szem előtt: i a) a felsöbbfokú nemzeti bizott- I Ságok és végrehajtó szerveik nem I helyettesítik az alsóbbfokú nemzeti bizottságot vagy annak végre- I hajtó szervét ott, ahol az ügyet célszerűen és gazdaságosan elintéz- i heti az alsóbbfokú nemzeti bizottság vagy annak végrehajtó szerve; i b) a nemzeti bizottságok és végrehajtó szerveik terv szerint dol- 1 goznak, amelynek teljesítését rendszeresen ellenőrzik;

c) a nemzeti bizottságok és vég- I rehajtó szét veik lelkiismeretesen és 1 felelősségteljesen foglalkoznak minden egyes polgár ügyével is és szigorúan üldözik ezen ügyek elintézésében a bürokratikus, közömbös és fölényes magatartást;

d) a nemzeti bizottságok és vég. rehajtó szerveik ügyelnek arra,

I hogy a polgárság tevékenyen részt I vegyen az ot érintő intézkedések kiadásában, hogy ezeket az intézkedéseket rendesen megindokolják és hogy a polgárságot mindenekelőtt meggyőzzék ezen intézkedések helyességéről és ezzel kötelességeinek öntudatos és önkéntes teljesítésére neveljék a köz érdekében;

e) a nemzeti bizottságok és végrehajtó szerveik gondoskodjanak arról, hogy az intézkedések helyesen megállapított tényállásból induljanak ki;

f) a polgároknak alkalmat kell adni arra, hogy hatékonyan érvényesíthessék álláspontjukat és megvédhessél jogos érdekeiket;

g) a nemzeti bizottságok és végrehajtó szerveik minden ügy elintézésére olyan munkaeljárást választanak, hogy tevékenységük célját minél gyorsabban, egyszerűbben és gazdaságosabban, a polgárok fölösleges megterhelése nélkül elérjék.

10. rész.

Átmeneti

és zárórendelkezések

28. §

1. E törvény végrehajtásához szükséges előírásokat a kormány rendeltekben adja ki, amelyekben a részletek meghatározását az illetékes központi hivatal hirdetményére biz. hatja.

(2) Az első bekezdésben meghatározott módon határozzák meg főleg a nemzeti bizottság tagjai igényei, nek terjedelmét és munkaadóik kötelességeinek terjedelmét, ahogyan ez a 15. S-ból kitűnik és meghatároz, zák az alapelveket az előadói és közigazgatási osztályok létesítésére, meg. szervezésére és munkájára.

3. IlymódOin szintén előírásokat adnak ki a közigazgatási ügyekben való eljárásról és ezek folyamatának és eredményeinek biztosításáról, valamint a határozatoknak bírósági végrehajtás útján való végrehajtásé, ról, emellett az ügy különös jellegével indokolt esetekben kivételeket tehetnek és eltérhetnek a szabálytól-4. Amennyiben nem adnak ki e törvényben feltételezett előírásokat, az eddigi előírások alapján járnak el.

5. A kormány, esetleg az általa megbízott szervek megteszik a szükséges intézkedéseket a nemzeti bizottságok és végrehajtó szerveik új megszervezésére való zavartalan á;. térésre.

29. §

Érvénytelenítik azokat az előírásokat, amelyek megszabják a nemzeti bizottságok megszervezését é3 tár. gyaiását, a nemzeti bizottságok és szervezeteik tagjainak viszonyát.

30. §

1. Ez a törvény kihirdetése napján lép érvénybe. E törvény végrehajtására ennek hatálybalépése előtt tett intézkedéseket a törvény értelme, ben foganatosított intézkedéseknek kell tekinteni.

2. Ezt a törvényt a miniszterelnök hajtja végre.

A földművelésügyi miuiszier utasítása a rétek és legelők tavaszi és őszi ápolásának, trágyázásának és leesapolásának biztosítására és helyes megvalósítására az 1954. évben

vaszi és őszi ápolásának, trágyázása-Minden mezőgazdasági dolgozónk előtt sürgős feladat áU: az állattenyésztési termelés fokozásával elég húst, tejet és zsírt adni dolgozó népünk asztalára. Egyidejűleg ez a legbiztosabb út a szövetkezeti tagok és földművesek jövedelmének fokozásához és az EFSz-ek megszilárdításához is.

E feladat teljesítése mindenekelőtt megköveteli a rétek és legelők hektárhuzamanak emelését és így takarmányalapunk leggyengébb pontjának, a gyomortól tő takarmányok hiányának kiküszöbölését.

Hogy lehet emelni a rétek és lege-' lök szénahozamát, arról számos EFSz példája tanúskodik, amelyek megfelelő agrotechnikával, növényápolással, trágyázással és idejében történő betakarítással. gyönyörű eredményeket értek ei. így például az olomouci kerületben a polomi és néjdeki EFSz az 1953-as évben az első k-szálásból 45 mázsa száraztakarmányt nyeit. Sajnos azonban sok olyan EFSz és állami gazdaság van. amelyekben nem fordítanak kellő figyelmet a rétekre és legelőkre, aminek következtében az állatok hasz nossága alacsony és természetesen a munkaegység értéke is csökken.

A gazdálkodás eredményei csökken nek azáltal, hogy mé” mindig nagytérjedelmü rét és legelt) nem kapja meg a kellő ápolást, trágyázást, lecsapolást A ta' armányhoza. lók fokozása ezeken a terü'eteken lénveges változást köve tel. egyrészt a fűfajták összetételében, másrészt a trágyázá ban. a lecsanolás ban éset'eg a szántásban.

Az istállótrágyát nem használtuk к kellőképpen. A éti kompasztokat ke vés kivéteMe1 nem rakták be. és a tra gvale a gazda -gokban, ahelyett, hogy a rétekre h< oták volna, felhasználat lanul elfolyik az istállókból és a tráivadombokról.

A rétek és legelők ápolása gyakran hanyagul történik, és a megtrágyázasukra kiutalt műtrágyát nem használják fel a széna hektárhozamának emelésére.

Nem tartják karban a vízlevezető csatornákat sem, amelyek benőnek és ismét mocsarassá teszik a rétet.

Nem kielégítő a rétek és legelők ápolása, főleg a határszéli kerületekben. ahol a réteket nagyobbrészt csak egyszer lehet kaszálni, és kaszálás közben a gépek' gyakran megrongálódnak.

Hogy ebben az évben ne forduljanak elő hasonló jelenségek, idejében tervet kell készíteni a rétek és legelők tavaszi és őszi ápolására az EFSz-ekben, az állami gazdaságokban, a traktorailomásokon és a szövetkezet nélküli községekben is. A rétek és legelők tavaszi és őszi ápolásában minden mezőgazdasági dolgozót be kell kapcsolni olyan módon, hogy mindegyik felelős legyen a rábízott szakaszon, a munkák elvégzéséért. és hogy mindegyik biztosítsa a feladat teljesítését a kitűzött határidő ben. Különösen nagy figyelmet kell szentelni a rétek lecsapolására, trágyázására és ápolására a határszéli vidé kékén.

I.

E feladatok teljesítésének érdekében a földművelésügyi miniszter elrendeli a kerületi és íárási nemzeti bizottságok mezőgazdasági előadóinak és az összes, állami bútok igazgatójának:

1 ) 1954 január 20-ig feldolgozni az EFSz-ekre, álé mi gazdaságokra és a többi szektorra a rétek és legelők ta

nak, lecsapolasának es felszántásának feladatait. A tavaszi és őszi ápolás, a lecsapolás és szántás feladatait be keil venni az EFSz-ek egészévi termelési tervébe;

2) 1954 február 15-ig kidolgozni a tervet a legelők és rétek tavaszi ápolására és trágyázására, beleszámítva a komposztok megalakítását és ápolását, az összes EFSz-ben, állami gazdaságon és szövetkezet nélküli községben, valamint 1954 szeptember 30-ig ki keli dolgozni az őszi ápolás, trágyázás, lecsapolás és szántás tervét. Az EFSzekben és a szövetkezetnélküli községekben ezeket a terveket a traktora! lomás agronómusának jelenlétében kall kidolgozni.

3) 1954 február 15-ig ellenőrizni a tavaszi ápolás terveit olyan módon, hogy:

a) a terv biztosítsa az állami gazda ságok és EFSz-ek gépesítési eszközei nek teljes kihasználását és a község tervének keretében az egyénileg gaz dálkodók eszközének a kihasználását is:

b) hogy biztos ivá legyenek a szűk séges munkaerők, hogy meg legyen kötve a szerződés a traktorál!omássa! és. hogy a traktorállomások felkészü' ienek a szerződésbö1 eredő feladaton teljes tésére:

c) az állami gazdaságok és EFSz-ek terveit meg kel! tárgvalni a csoportok ban és csapatokban, hogy mind ti egves dolgozó ismerje feladatátd) elő kell készíteni a szükséges mennyiségű traktort, hengert sim't -t,

műtrágyaszórot és boronát, majd 1934 február 1-ig ellenőrizni a gépek felkészültségét az EFSz-ekben és állami gazdaságokon.

4) A rétek és legelők tavaszi ápolásának tervét a hó elolvadása és a talaj megszikkadása után teljesíteni kell olyan módon, hogy a kelés idejében a simítózást, hengerelést és boronálást már elvégezzék, — a trágyázást a fel - színi javításokkal egyidejűleg kell végezni olyan módon, hogy legkésőbb 1954 április 15-ig készen legyen.

5) Gondoskodni kell az istállóiragya, komposztok és más trágyának alkalmas hulladékok teljes kihasználásáról a rétek és legelők trágyázására, valamint a kiutalt műtrágyaadagok kihasználásáról a réti széna hektárhozamamak emelésére.

6) Üzembe kell helyezni a trágyázó berendezéseket, amelyek addig az EFSz-ekben és az állami gazdaságoké különböző okok miatt kihasználatlanul álltak. A határszéleken lévő EFSz-ekben és állami gazdaságokon a lehelő legnagyobb mértékben be kell vezetni a korlátolást.

7) Gondoskodni kell arról, hogy a víztelen retek tervezett területét 1954- ben hektáronként 10—15 mázsa mészszel. vagy 60—80 mázsa cukorgyári mésziszappal meszesíteni kell. Fontos, hogy főleg az őszi időszakban a rété« és legelők trágyázásához elegendő me szes trágyával rendelkezzünk, a JNB-k elegendő mennyiségű, száraz raktárt biztosítanak, amelyekben a kiutalt me szes műtrágyát el lehet helyezni.

8) A rétek és legelők tervbevett

szántását a traktorállomás segítségével elöhántós ekével kell elvégezni olyan módon, hogy ez a feladat 1954 novem bér 30-ig teljesítve legyen.

9) Meg kell valósítani a tervbevett

rétek és legelők felszíni lecsapolását az összes szektornál, mégpedig a régi levezetöcsa tornák rendbehozásáva:,

vagy pedig uj csatornák létesítésével. Gondoskodni kell arról is. hogy ez a feladat 1954 november 30-tg teljesítve legyen A lecsapolásnál nyert földes anyagot alacsony komposztok létesítésére kell felhasználni.

10) Minden állami gazdaságon es

III., IV. típusú EFSz-ben, de főleg a határszéli vidékeken meg kell alakítani a réteket és legelőket gondozó csapatokat. E csapatok vezetői felelősek a rétek és legelők tavaszi és Őszi ápolásáért és trágyázásáért.

11) A traktorosbrigád központok körzeteibe, a JNB oktatókat nevez ki, akik felelősek lesznek a gondjaikra bízott körzetben a rétek és legelők tavaszi és őszi ápolásának és trágyázásának rendes és idejében történi) megvalósításáért. Egyidejűleg gondoskodni kell arról, hogy a traktoiállomások brigádtanácsain az oktató jelenlétében, hetente egyszer megtárgyalják e munkák folyamatát, ellenőrizzék százalékokra átszámítva, a terv teljesítését, figyelembe véve a minőségi szempontot is, hogy a hibákat idejében el lehessen távolítani.

12) A kerületi és járási nemzeti bizottságokon állandóan ellenőrizni és figyelemmel kell kísérni az ápolás, lecsapolás, trágyázás és szántás folyamatát és hetente egyszer értékelni koľ a traktorállomás, állami gazdaság é1 EFSz kiküldötteinek jelenlétében

i munkák folyamatát

I 13.) Ebbe a munkába be ke'l ka