Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-05-30 / 22. szám
8 Jka&ad Földműves 1954. május 50. A jó könyvelő munkája aranyat ér a szövetkezetben Kéty. a zselizi járás szövetkezetei között a harmadik helyen áll. A második éven gazdálkodó szövetkezet óriási erővel tör előre s nincs kizárva, hogy rövidesen megelőzi az előtte álló két szövetkezetei. Persze ez még a jövő titka. Egy bizonyos, hogy a szövetkezet vezetői és tagjai fáradtságot nem ismerve, minden erejüket latba vetik, hogy ez az év nagyobb sikerrel záruljon, mint a tavalyi. Erre meg is van minden lehetőségük, amit a könyvelés is visszatükröz, mert pontos képet ad a szövetkezet vagyoni állapotáról, kiadásáról és bevételéről. Gubik Jenő, a szövetkezet könyvelője munkáját szeretettel és pontosan végzi. Tisztában van munkája felelősségével és tudja, hogy kezében van a szövetkezet vagyona, amelyet gonddal kell őriznie. Bizony nagyon sok függ a könyvelőtől. Ez kitűnik Gubik elvtárs szavaiból. Amint lapoz a kiadási naplóban, felhoz egy példát, ami fényes bizonyítéka annak, hogy mennyire kell vigyázni a könyvelésnél. —- Megkaptam egy számlát — mondja mosolyogva — a műtrágyaszáll'tó cégtOl, hogy 15.883 koronát fizessü-ik a részünkre kiutalt műtrágyáért. Én a számlát pontról-pontra leellenőriztem s rájöttem arra. hogy a cég 7.151 koronával többet számlázott ki a műtrágyáért. mint kellett volna. Ez csak egy eset a sok közül. Naponta felmerülnek kisébb-nagyöbb kérdések, amelyeket haladéktalanul meg kell oldani, nehogy valami hiba csússzon be számításainkba. Például, minden hónapra felállítottuk a pénzügyi tervet, úgy a kiadást, mint a bevételt. Ezt minden hónap végén ellenőrzőm, hogy teljesítettük-e' a tervet. ■ A negyedévi kimutatás világos bizonyítéka annak, hogy a kétyiek betartják a felállított tervet, mert nem hiánnyal, hanem 6.000 korona többlettel zárták az első negyedévet. A pénzügyi terv szorosan összefügg a beadás oontos teljesítésével Az a szövetkezet, amely nem tesz .eleget a beadásoknak, hiába állítja fel a pénzügyi tervét, ha a hiányos beadás nem fedi a tervezett pénzjöved-űmet. Ilyenkor előfordul, hogy nincs a bankban pénze a szövetkezetnek, Ne^“hézségekkéí küzí'.'niég á %avi jutalmazás kifizetésénél is.-'---' Nem így van ez a kétyi szövetkezetben. Negyedévi beadásukat 100 százalékon felül teljesítették, így nem is csoda, hogy 36,453 koronájuk van a bankban. Ez azt jelenti, hogy lassan, fokozatosan már nő az újévi osztalék összege is, — Minden jel arra mutat, — mondja Gubik elvtárs. — hogy a tervezett 20 koronát elérjük, ami azt jelenti. hogy a 10 korona előleghez, újévkor, meglcapjuk a másik felét is. Ha viszzagondolok a tavalyi évre, amely közös gazdálkodásunk első éve volt, és mégis a 10 . na előleghez újévkor még 5 koronát tudtunk fizetni, akkor ezévben biztos, hogy jobb eredménynyel zárjuk az évet. Az igaz. hogy tavaly is 7 koronát terveztünk és nem tudtunk annak eleget tenni. Ez azonban azért történt, mert mint kezdi'1 szövetkezetnek sok abraktakarmányt s egyebet kellett felvásárolni, ami nem volt betervezve Mindamellett törlesztettük adósságunkat és kamatot fizettünk a hosszúlejáratú hitelre. Ezenkívül szociális alapra 9.770, kulturális alapra 4.485. az oszthatatlan alapra pedig 68.750 koronát hagytunk bent a bankban. Ezt azonban csak úgy valósíthattuk meg, hogy a kiírt beadási mennyiséget magasan túlteljesítettük. Gubik elvtárs ujjai ismét szaporán lapoznak a könyvben. — Itt van az újabb példa — mondja. — Júniusra beterveztünk 30 mázsa sertéshúst szabad eladásra. Mi ezt a kiírt mennyiséggel együtt be is adjuk A tervet alaposan átgondoltuk, mielőtt elkészítettük, hogy minden pontját betarthassuk. Amint a napló mutatja 160.000 koronát kell árulnunk hízósertésekből év végéig szabad áron. Bi, tos vaqyok abbán. hogy ez az összeg meglesz és pénzügyi tervünket 100 százalékra teljesítjük. A csoportvezető jobbkeze a könyvelőnek Minden csoportvezető tudja, hogy munkájával ő is hozzájárul a pénzügyi tervek pontos betartásához. Nem egy szövetkezetben megtörtént az. hogy a tervezett munkaegységek számút túllépték, a szövetkezet kiadása megnövekedett s ezáltal esett a munkaegység pénzügyi értéke is. A csoportvezetők tehát a rájukbízott munkaegységgel nem gazdálkodtak helyesen, mert nem tartották be a megszabott normát, napokrd írták szét a munkaegységet. nem törődve azzal, ki mennyit dolgozott. Ez nem történik meg a kétyi szövetkezetben. Szalma Gyula csoportvezető igazságosan és a megállapított normák szerint írja be a teljesítményt. ,:. Kiváló., csoportvezető hírében is áll. '— Ha valaki dzt-mondja, — kezdi Szalma elvtárs. — hogy a. tervezett munkaegységet ne fogyasszuk el, spóroljunk vele, hát ezt helytelennek tartom. Aki jól elvégzi a munkáját, az megérdemli, hogy minden ár föld megmunkálásáért megkapja a neki járó jutalmat. Nem szabad megtörténni; ha vďaki két munkaegységet dolgozott le egy nap alatt és mi csak másfelet írjunk be neki. Ezenkívül az is fontos, hogy a betervezett munkákat mind elvégezzük. Bizony ebben igaza van Szalma elvtársnak, mert akad olyan szövetkezei is, amely úgy spórol a munkaegység fogyasztásával, hogy ha nem gazos a növény, kát másodszor nem kapálják meg. holott kétszeri kapálás van betervezve. Ez teljesen helytelen mert a terméshozamnál sokkal többet veszítenek mint amennyi a megtakarított munkaegység értéke. Ha megtörténik, hogy a betervezett munkát valamilyen oknál fogva nem kell elvégezni, aíckor a megmaradt munkaegységet hasznos célra kell felhasználni, mint például harmadszori kapálásra, pótbeporzásra, stb. — Arra azonban nagyon vigyáztunk — hogy a tervezett munkaegységei eggyel se lépjük túl. Ezért minden hónap végén Gubik elvtárssal a munkaegység fogyasztását ellenőrizzük. A jó munkát bőven megjutalmaz zák Hogy jól dolgoznak a szövetkezet tagjai, bizonyítja az, hogy úgy az őszi, mint a tavaszi gabona a rossz időjárás ellenére szép s minden kilátás megvan arra, hogy qazdag aratásuk lesz. Tavaly is bő termést takarítottak he a szövetkezet tagjai. Egy ledolgozott munkaegység után két és fél kilogramm búza, egy kg árpa és egy kilogramm kukorica jutott a tagoknak. Persze gabonából, kukoricából most is van bőven a tagok padlásán. Melyik magángazda tud most lemorzsolni 20 zsák kukoricát, mint ahogy ezt Szalma Lajos tette. Otthon a ház folyosóján úgy állnak a címeres zsákok, mint a jól megnevelt katonák. - Tömötten, egyenesen, szilárdan és keményen. Szalma elvtárs ezt szabad áron adja el.-- Ettől még sokkal több volt folytatja Szalma elvtárs. — hízósertések. a baromfiak már sokat elfogyasztottak. Az egyik hízót szabad áron beadtam, a másikat pedig levágtam. De nemcsak nekem van kukoricám, gabinám. van itt minden szövetkezeti tagnak. Mindez közös munkánk gyümölcse. A tagok ezzel tisztában vannak, s most még szorgalmasabban végzik a tavaszi munkákat mint tavaly. Aszszonyaink a férfiakkal vállvetve dolgoznak a földeken, kapálják a cukorrépát. burgonyái, ültetik a dohánypalántát. Tehát a szövetkezet vezetősége, köztük a könyvelő és a csoportvezetők a tagokkal együtt megteremtették annak feltételét, hogy szövetkezetünk napról-napra erősebb és gazdagabb legyen. SÁNDOR GÁBOR Minden magángazda példát vehet tőlük . Kosztolányiéit szakszerű növényápolással harcolnak a magas cukorrépalermésérl Silózással biztosítsuk a takarmányalapot A. Zubrilin. Sztálin-dijas szovjet mezőgazda egyik munkájában olvashatjuk, hogy a tehenek silőtakermánnyel való teke. mányozáse e zöldtakarmányoknak foovaszthatóságát növeli, amelynek eredménye e legnagyobb és jóminőségű tejhozam, másrészt növeli az állatok megtennékenyülési százalékát, vagyis termékenyebbé teszi őket. Állattenyésztésünk fejlesztése — úgy ahogy azt a kormányhatározatok kihangsúlyozzák — megköveteli, hogy fokozzuk takermánytermelésünket és egyben növeljük takarmányaink menynyiségét és minőségét. Nem kell külön kihangsúlyozni, hogy éppen a gazdag takarmányalap biztosításának elhanyagolása okozta azokat a károkat állat .enyésztésünknek, amelyeket osak többéves kitartó, sokoldalú éš szervezett munkával küszöbölhetünk ki. Ma az egyik fofeladat, hogy fel kell számolni ezt a közönyt, vétkes nemtörődömséget, továbbá azon nagymérvű tudatlanságot, melyek e károkat okozták és már most, koratavasszal hozzá kell látni a takarmányelap. biztosításához. A silőtekarmán\ ok készítésének elérkezett az ideje és a tavaszi sílókészítéshez minden eilózásra alkalmas z'ldnö vényt, másod vetésű takarmányt fel keli használni, — hogy A. Zubrilin szavait, idézve — „biztosíthassuk a tejelő állatok takarmányozását különféle zöld- és siló-ott takarmányokkal, mind az istállóban, mind’ edig a legelőn." Mit is fogunk elvégezni a feladat teljesítése érdekében? Az őszi takarmánykeveréket is silözzuk, ha idejében nem használjuk fel etetésre. He a keverékek felhasználását nem tudjuk biztosítani, ne engedjük elöregedni, hanem silózzuk fel és tarlójába másodvetésű növényt vessünk. A silózással igen sok tavaszi takarmányt tudunk a teljes vagy részleges elpusztulástól, tápérték-veszteség tői megmenteni. Például a jégverés által sárbadöntött terményeket, vagy az esőtől ismételten összekevert lucerna-, lóheréföldek teimését is silózássa! hasznosítjuk. A lucernát, ha gyakran megázik, csak sokszori forgatással lehet szárítani, ha tartósítani akarjuk. A gyakori forgatás alatt levele letöredezik, az eső hatása alatt kilúgozódik, megpenészedik és teljesen tönkremegy, holott kellő' időben végzett silózással csaknem veszteség nélkül kifogástalan takarmányt készíthetünk belőle. Tavasszal a jóminőségü széna készítését nagyrn sokszor a gyakori eső áttolja. Az eső a lekaszált füvet megbarnítja, kilúgozza és csak igen rosszminősegC, széna kész'thetö belőle, ezzel szemben besllőzve elsőrendű silóta'karmányt nyerhetünk. Silózásra használjuk fel a szántóföldi növények melléktermékeit is: a kukorica fattyát, sást, zsenoenádat, vizes területről származó savenyúfüvet, vadrepcét, csalánt, a korán piacra kerülő zöldségfélék hulladékait, felmagzott salátát, ugyancsak az árokpartok, erdei v Élenjárnak a cukorrépa egyeiésében A somor.iai járásban lévő szövetkezetek május 22-re a cukorrépa sarabolását már teljesen befejezték és az egyelést is járási méretben 30 százalékra elvégezték. A gútori és a šte fanikovói szövetkezetek végzik a cukorrépa egyelését a legjobban, ahol ezek a munkák már befejezéshez közelednek. Nové Košariskában 30 százalékra, Lehnicében 50 százalékra, Csölöntön pedig 80 százalékra végezték el eddig a cukorrépa egyelését. Az eddig elvégzett cukorrépa ápolásánál elegendő munkaerővel rendelkeztek a szövetkezetek. A további növényápolási munkák, nemcsak a cukorrépa, hanem a napraforgó, kukorica és krumpli elvégzésénél a szövetkezetek négv védnökségi üzemével kötött szerződése alapján fognak segíteni. De valószínűleg ez a segítség sem lesz elegendő, mert ezekhez a növényápo lási munkákhoz még a szénabetakantás. az aratás és cséplés is hozzátartozik. Ezért a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági előadója gondoskodik a további segítségről. Az üzemek dolga zói, akik a szövetkezetek csúesmun káiban résztvesznek. a szövetkezetek tagjaihoz méltó jutalomban részesül nek. A munkaegység arányában való részesedés mellett természetbeni járulékot is kapnak. A dolgozók családtagjai, akik tevékenyen bekapcsolódtak a közös munkákba, 10 ár kiterjedésű területet kaptak burgonya ültetésére. Az ilyen esetekben a férfiak az üzemekből hazatérve, ugyancsak belekapcsolódnak a munkákba és nagy súlyt helyeznek az aratás és a cséplés mielőbbi elvégzésére. tisztások füvét, konzervipari melléktermékeket, pl. a. zöldborsóhéjat. Ez utóbbiak hasznosítására ez illetékes élelmiszeripari főigazgatóság hívja fel a konzervipar üzemeit, hogy azok ezen hulladékokat ajánlják fel a közeli nagyüzemi gazdaságoknak. A silózással nemcsak a takarmányokat óvjuk meg az elromlástól, hanem tápanyagtartalmukat csaknem veszteség nélkül megőrizhetjük, ugyanakkor vitamintartalmakat is megmenthetjük. A zöldnö/ények besilózásával a takarmány mennyiségét is növelhetjük, he szecskázott szalmával, pelyvával keverten silózunk. A silózás megkezdése előtt a silógödröket — akár új, akár régi silógödörről van szó — 5 százalékos mészoldattal kel! fertőtleníteni. A silózás általánosításánál szükséges a gépállomások agronómi sernek, brigádvezetőinek a közreműködése is; fejtsenek ki széleskörű felvilágosító, tudatosító munkát Hrádocký J. Lelesz. A rendkívül hosszú ideig tartó vendégeskedő, eléggé hűvös légáramlat „sátorfáját felszedve’’, végre mégiscsak eliszkolt, hogy helyet adjon a jó meleg időnek. A májusdélutáni nap pazarul ontja melegét a széles garamlöki határra, mely szinte fürdik a verőfényben. A korareggeli fagyoktól megsárqult, fiatal kukoricanövény a jó idő hatására egyre inkább kezd élénkzöld színt ölteni — lábrakap, mint a lábadozó beteg. A falu dolgozói hangyaszorgalommal láttak a növényápoláshoz, hogy rövid idő alatt behozzák az időjárási viszonyok-okozta párnapos késést. — Mint a virágos rétre kirajzott, nektárt gyűjtő méhek, úgy lepték el széltében-hosszában a zöldelö határt Gararrdökön a szövetkezetesek. a magángazdálkodó kis- és középföldművesek. Főleg a cukorrépa egyelését végzik, ez most a legégetőbb munka ... * * * t_ TK osztolányi Antal középföldinűvés portája ■— hasonlóan a többi gazdáéhoz — csöndes. Csak a kócosbundájú házőrzökutya vakkantja el magát, amikor benyitunk az egyébként néptélen udvarba. A háziasszony nagy sokára mégiscsak előkerül, kézé ben egy hosszúnyelü kapát és egy marék csalánt hoz, majd lába elé dobja és rátapos. így, a már kissé elöregedett csalán alkalmassá válik a fe, - aprításra. — A házigazdát, hol találhatnánk meg ? — kérdezzük. — Ott van a kert alatt, egyeli a cukorrépát. A kerten át vezető gyalogúton jutunk a határba. Nyomban feltűnik egy népesebb répaegyelö csoport. Az élen Antal bácsit, a házigazdát látjuk, majd a fiatal veje egyenesedik fel a hajlongó munkából. De kint van a tűzrőlpattant felesége és még egy páran, fiatalabb-idősebb asszonyok. Ezek segítenek a növényápolásban, hogy mielőbb elvégezzék. — Jó népes család! — jegyezzük meg, amint odaérkezünk. — Hát az biz’ a! — válaszol kurtán a felkötött áll'ú házigazda. Eejtjük, hogy a fogával lehet valami baja. — A rossz fogat ki kell huzatni - - jegyezzük meg bizonyos részvéttel ■'— Ez még annál is rosszabb — böki oda a szót a foghegyéről — íngyulladással áldott meg a jó ég. Ezt is most eszi a fene a legnagyobb dologidőben. Amint beszélgetünk, szemünk minduntalan az- üdezöldszinű, buján fejlődő cukorrépát csodálja. Л lyan szép ez a növény, hogy párját ritkítja — fejezzük ki őszinte elismerésünket. Majd a fiatal házigazdát megkérjük, hogy mondja él, miért is olyan feltűnően szép, fejlett a cukorrépájuk. — A cukorrépa a jó tömött talajt szereti — válaszolja meggondoltan — ebbe a talajba azután nem süpped be az ember lába De a föld nemcsak jó talajmunkát kapott, hanem műtrágyát is. Egyes elmaradottabb gondolkodású földműves ezt példázza. hogy minek a műtrágya — az csak feleslegesen kidobott pénz. Hát e.z nagy téve lés, mert a növény többszörösen megtéríti a műtrágya árát. éppen a nagyobb terméshozam alapján. Az eredmény itt van ni! — s a kövéren fejlődő répán mutat, közben büszkeség tölti el, arcát elégedett mosoly teszi derűssé. Kosztolányiik már a répamag elvetésénél gondoltak arra, hogy a kikelő>, gyönge növénynek könnyen felvehető tápanyag, a van szüksége. A találékony gazda módján a vetőgépet úgy állították be, hogy a vetőmag vetésével egyidőben osztravai mészsalétromot is juttattak a földbe. Cukorrépa vetési tervüket nemcsak teljesítették, hanem többet is vetettek. A 80 árnyi cukorrépára 1 mázsa szuperfoszfátot és ugyancsak 1 mázsa kálisót használtak fejtrágyázásra. így azután van reményünk arra, — mondja ez az okostekintetű, példás gazdálkodó, — hogy fáradságos munkánknak meg is lesz az eredménye. Továbbá, sarkal bennünket a terven felül beadott termés után járó pótjutalom is. Olvastuk az újságban, hogy kormányunk a többtermelés elérese érdekében olyan rendeletet bocsátott ki, hogy a rendes beadási áron felül pótjutalom jár a cukorrépatermeíöknek. Ez szerintem nagyon jó megoldás. Amely termelő a jó munka réven túlteljesíti a termelési tervet, az meg is érdemli, mert egyben több cukrot is ad a hazának. Kosztolányiék e becsületes törekvése arra vall. hogy a kitűzött célt cl is érik. Erre minden alapfeltételt biztosítanak. Teljes mértékben tisztában vannak azzal, hogy az alapos és szakszerű talajművelés és fejtrágyázás is mind hiábavaló, ha emellett a kikelt és fejlődő fiatal répanövényt nem részesítik idejében megfelelő ápolásban. — Annyiszor végzünk sarabolást, illetve kapálást, ahányszor a répa azt megkívánja — mondja Kosztolányi veje — így egyrészt gijomtalanítjuk a főidet, ugyanakkor pedig a talajnedvességep is óvjuk az elpárolgástól. 4 talaj felszínén képzett, aprómorzsás főid. mintegy védőréteget alkot. Л/l indebből az tűnik ki, hogy Kosz-L’-L tolányiék nemcsak jó gazdálko dók, hanem egyben jó szakemberek is. Értenek a fontos ipari növények termeléséhez. A példás gazdálkodó tervez, számol, előrelátóan gondolkodik. . Ez jellemző mind Kosztolányi Antalra, mind fiatal : vejére egyaránt. A testes, zömöktermetű férfi például kiszámította, hogy bizony érdemes cukorrépát termelni. — ‘Főleg nagyon kifizetődik -mondja — ha .magas terméshozamot ér el az ember. így nemcsak több pénz áll a házhoz, hanem az állattenyésztés szempontjából is előnyös, mert értékes melléktakarmányhoz jutok. Ez jelentős mértékben kiegészíti a takarmány alapot. Például még mást is van két nagy láda száraz répaszeletünk. Nagyon jó volna, ha a cukorgyár a beadott termés után melaszt is adna ... _ * * * - -Kosztolányi Antalék, amikor a cukorrépa magas terméshozamáért vetik, latba minden erejüket, kifejezésre juttatják népi demokratikus hazánk iránti szeretetüket is. KOVÁCS ISTVÁN Sikeres párosverseny Ä radványi szövetkezet ebben az évben versenyben áll a szlováklupcsai szövetkezettel. A tavaszi munkák első szakaszában a verseny értékelése szerint a radványi szövetkezet győzött, különösen az állattenyésztésben elért szép eredményeivel. Áz állattenyésztési termékek beadását az év elejétől kezdve szépen egyenletesen teli jesítik. A X. pártkongresszus tiszteletére tervenfelül 77.500 korona értékben adtak be termékeket. A szlováklupcsai szövetkezet is túllépte 23.145 koronával beadási kötelezettségét. Kisabonyban szorgalmas asszonyok végzik az egyelést A dunaszerdahelyi járásban a kisabonyi egységes földmüvesszövetkezet 16 hektáron termeli a cukorrépát. Hektáronként 250 mázsás hozamra számítanak terv szerint. Ennek ellenére 300 mázsás átlagos termésre törekszenek. A szövetkezet vezetősége ezért a cukorrépa ápolását 0.25 hektáros részletekben szétosztotta tagjai között, így minden szövetkezeti tag családja bekapcsolódik a cukorrépa ápolásába Az ápolási munkákban tevékenyen részt vesznek a szövetkezeten kívül álló tagok is, akik ezzel segítenek a szövetkezetnek, hogy agrotechnikai határidőre megműveljék a cukorrépát. így többek között Imrich Antal, szövetkezeten kívüli, aki az érsekújvári Baromfi-üzemben éjjel dolgozik, nappal, szabad idejében a szövetkezet földjein a cukorrépát egi/eli. Huszonöt ár ápolását és megmunkálását vállalta egészen a beadásig. Ellenmunkájáért ugyanolyan jutalomban részesül, mint a többi szövetkezeti tag. Hasonló Valkó Lászlónak, Kisabonv község éjjeli őrének, .példás munkája. Valkó elvtárs a sző vetkezet tagja. Este 21 órától reggel 4-ig vigyáz a szövetkezet vagyonára. aztán alszik. Napközben szorgalmasan 7—8 órát kint dolgozik a szövetkezet földjén. Ö is a cukorrépa egyélésébe kapcsolódott be a számára kijelölt 25 áron. ■ - Naponta 4 sor egyelését végzi el, amely körülbelül 9 árnak felel meg. — A szövetkezet tagjai a mul't hé ten két és fél nap alatt 16 hektáron elvégezték a cukorrépa sarabolását. A sarabolásnál 6 ember dolgozott 3 soros sarábdógéppcl. melyet-lófogat húzott. Az egyelés nél 40 asszony dolgozik. Az egyezéssel 5 nap alatt végeznek
