Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-05-30 / 22. szám

4

jUtoiT

ШШштт

1954. május 30.

Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének javaslata

(Folytatás ä 2-ik oldalról.)

kiképző központot kell felépíteni a sertésetetők kiképzésére és három másik központot a tehéngondozók és fejők kiképzésére 30 férőhellyel gyakorlati . és elméleti iskolázás céljából rövidtartamú tanfolyamok keretében.

9. Meg kell erősíteni a zootechnika! állatorvosi szolgálatot szakképzett dolgozók bekapcsolásával és biztosítani kell hathatós segítségüket az EFSz-ek és egyénileg gazdálkodó földművesek részére az állattenyésztési termelés növelése érdekében.

10. Állandóan fokozni kell a takarmánytermelést, úgyhogy az 1953. évhez viszonyítva 1957-ben összesen 32 százalékkal emelkedjék, ebből a rétiszéna és az évelő takarmányok 90 százalékkal, a nedvdús takarmányok 19 százalékkal, a szemestakarmány 12 százalékkal, a hüvelyestakarmány 158 százalékkal, a burgonya pedig 23 százalékkal. A rétek és legelők hozamát 50 százalékkal kell fokozni, az évelő takarmányok hozamát pedig 24 százalékkal. A rétek és legelők hozamának emelése céljából jobban fel kell használni a trágyalevet, az istállótrágyát. a komposzt-műtrágyát. a meszét, a Thomas-féle lisztműtrágyát és számításba kell venni a réteken a vízviszonyok módosítását is.

A hegyi körzetekben évente legkevesebb 14 trágyáiéöntözéses gazdaságot keli létesíteni az állami birtokokon és egységes földművesszövetkezetekben.

11. Népszerűsíteni kell és ki kell terjeszteni a takarmányvetési folyamatok bevezetését; nagyobb mértékűén kell fölhasználni a takarmányközi termékek termelését, mint amilyen a répa közé vetett takarmánynövény és a hüvelyeseknek a szemestakarmánnyal való keverése. A takarmányalapok megnagyobbodását és biztosítását olyan takarmánynövények termelésével kell elérni amelyekből egy hektáron a legtöbb vetési egység és tápláló fehérje érhető el. Be kell vezetni az új magashozamú takarmánynövények termelését, főleg a takarmánykáposzta, szudáni fű termelését és ki kell bővíteni a további takarmánynövényekkel való kisérletezést főleg a szárazabb körzetekben.

Rendkívüli igyekezetei kell fordítani a silózott készletek megteremtésére a téli időszakra, értékes és magashozamú silózható növényekből, főleg hüvelyes, szemes vegyestakarmánynóvényekből tavaszi silózás céljából és kukoricából vagy kukoricának napraforgóval és hüvelyesekkel való keverékéből nyári és őszi silózás céljára.

! Sertéshizlalás céljára a legszélesebb mértékben be kell vezetni a burgonyasilózást.

Minden fejőstehénre legkevesebb 25 métermázsa silózott takarmánykészletet kell számítani télire, minden növendékmarhára pedig 10 métermázsát: minden egyes közös istálló mellett ki kell építeni a silózáshoz szükséges területeket, legkevesebb 1 köbméter kiterjedésben és 4 métermázsa anyag silózására szükséges térséget is.

12. Takarmányozási célokra teljes mértékben föl kell használni minden alkalmas ipari hulladékot, főleg a savót, a fölözött tejet,'vért, kukoricaélesztőt, a szulfittartalmú lúgok élesztőit és más hulladékokat Továbbá fel kel! használni az összes hulladékanyagot a közös étkezési üzemekből és meg kel; szervezni a konyhai hulladékok gyűjtését. Az állami birtokokon és EFSz-ekben be kell vezetni az acidofil tejjel való etetést

13. Az ipar; üzemek, hivatalok, katonai alakulatok. nemzetbiztonsági egységek és hasonlók éttermei mellett saját forrásokból hizlaldákat keh létesíteni és biztosítani azt. hogy ilymódon felhasználódjanak az összes élelemhulladékok, ha másképp nem használják fel őket.

IV. A mezőgazdaságnak munkaerőkkel és szakemberekkel

való megerősítése

1. A munkaerők számának emelkedését, a korhatár javulását, a képzettség emelkedését, valamint a mezőgazdaságban dolgozó személyek anyagi és kulturális viszonyainak javulását a legközelebbi években a mezőgazdasági termelés lényeges növelését biztosító alapfeltételeknek kel! tekinteni.

2. Az 1954- 1957. években összesen

320.000 állandó dolgozót kell megnyernünk mezőgazdasági munkádra, főleg az ifjúság köréből, ebből 1954- ben 105.000. 1955-ben 85.000. 1956-ban 70.000 és 1957-ben 60.000 dolgo zót.

3. A határmenti járásokban állandó tevékenységet végző mezőgazdasági dolgozó személyek számát az 1953 évhez viszonyítva legkevesebb 70.000 személlyel kell emelni. Minden évben ki kell dolgozni a határvidék benépesítésének tervét, amely komplex módon megoldja a termelési, beruházási, lakás, ellátás, egészségügyi, kulturális stb. kérdéseket

Az 1954 évben a határmenti körzetekben biztosítani kell a lakóházak gyors rendbehozatalát, a hely* gazdasági minisztérium és az építőipai ügyi minisztérium szakembereinek ezekbe a körzetekbe való összpontosításával, a nemzeti bizottságok mindennemű technikai segítségével, az állami munkaerőtartalék tanintézetei tanulóinak és végzett növendékeinek, valamint a tömegszervezetek kezdeményezésének erre az építésre való összpon tosí t ásá va 1.

4. Feladatul kell tűzni a párt- és tömegszervezetek, valamint az állami szervek elé. hogy a gép- és traktorállomások számára szakmai és politikai téren fejlett dolgozók toborzásának biztosítását elsőrendű feladatuknak tartsák és hogy ezt a gép- és traktorállomásoknak, mint a mezőgazdasági termelés irányítását szolgáló anyagi-technikai alap funkciójára és jelentőségére vonatkozó széleskörű felvilágosító munka alapján végezzék, valamint arra a nagy hazafias műre vonatkozó felvilágosító munka alapján, amelyet pártunk és kormányunk állított a gép- és traktorállomások elé. Ebből a célból főleg:

a) politikailag és szakmailag fejlett ipari és mezőgazdasági dolgozókká1 kell megerősíteni a gép- és traktorállomások irányítását:

b) még az 1954. és 1955 év folyamán biztosítani kell a gép- és traktcrállomások részére 6000 szakmunkás toborzását, ebből:

300 főiskolai végzettségű agronómust,

140 főiskolai végzettségű mémökgépesitőt.

3100 magasabb szakképzettséggel bíró agronómust,

650 magasabb szakképzettséggel bíró mérnöki-technikai dolgozót:

c) a gép- és traktorállomások dolgozóinak számát 1957-ig 27 000-reí

kell emelni. A mezőgazdaság gépesítése céliából a gép- és traktorál loinások dolgozóinak kiválasztását elsősorban az iparban kell végrehajtani, mégpedig az ipari dolgozók és más

ágazatok azon dolgozóinak soraiból, akiknek falun van lakóhelyük és gazdaságuk is;

d) kötelezni kell a minisztériumokat és az egyes vállalatokat hogy segítsenek ezeknek a dolgozóknak kiválasztásában és hogy akadályozás nélkül mentsék fel a szakembereket és szakképzett munkásokat a mezőgazdaságba való átlépés céljára:

e) a gép- és traktorállomások bér, fizetés és prémium rendszerét át keli dolgozni, hogy megfeleljen fokozott jelentőségüknek, hogy biztosítva legyen a képzettség és a termelési eredmények alapján való jutalmazás:

f) azoknak a dolgozóknak, akik más ágazatokból mentek át a gép- és traktoránomások munkakörébe, az első év tartama alatt lehetővé kell tenni jövedelmüknek egyenlővé tételét eddigi fizetéseik ma - gasságával.

5. Az állami birtokokat el kell látni megfelelő számú szakképzet' mezőgazdasági szakemberre) és az ■ 957. évig körülbelül 8500 embei rel kell emelni dolgozóik számát

8. Az eddigi egységes földművesszövetkezetek tagalapját a többágazatokból visszatért dolgozókkal és a több: vidéki lakosság soraiból nyert dolgozókkal kell megerősíteni, mégpedig az 1957 évig kb

72.000 személlyel.

Ebből a célból szükséges, hogy

a) EFSz-tagokul megnyerjünk iparunk és nemzetgazdaságunk más ágazataiból olyan dolgozókat, akik a falvakon laknak és egyszeri támogatásban kell részesíteni őkel, azoknak pedig, akiknek nincsen földműves gazdaságuk, juttatni kell háztáji gazdálkodásra földet és hitelt tehén vásárlására;

b) az EFSz-ben végzendő munkára meg kell nyerni a vidéki asszonyokat és más vidéken élő olyan személyeket, akik nem dolgoznak a mezőgazdaságban;

c) szükség szerint segíteni kel! az EFSz-eket szervező szakemberek hozzájuk utalásával a gép. és traktorállomások terhére.

7. Rendszeresen keli emelni a mezőgazdaságban dolgozó ifjúság képzettségét.

Ebből a célból;

a) meg kell szervezni az EFSz-ek és a mezőgazdasági állami szektor utánpótlásának nevelését olymódon. hogy látogassák a mezőgazdasági tanulóiskolákat, hogy tanuljanak a falusi iparosoknál, mint tanulók és egyúttal a földművesifjúság téli iskolázásának keretében kinevelni azt az utánpótlást amely ott marad dolgozni az EFSzben vagy szüleinél;

b) jelentősen meg kell javítani a mezőgazdasági tanulóiskolákban a nevelést és tanítást és rendesen el kell őket látni taneszközökkel és a szükséges berendezéssel Teljes mértékben ki kell használni a mezőgazdasági tanulóiskolák összes eddigi berendezéseinek kapacitását és a válogatott EFSz-ekben és állami birtokokon a mezőgazdasági

tanulóiskolák keretében meg kell szervezni az utánpótlás csoportos nevelését nevelők irányításával, hogy az 1954. évben a mezőgazda - sági tanulók közül 13.600 fiú és leány helyezkedhessen el a mezőgazdaságban és legkevesebb ugyan. ilyen számú fiút és lányt kell biztositani évente a mezőgazdaság számára a következő években is. Ebből a célból a szövetkezetek és állami birtokok részére biztosítani kell az elszállásolási és más berendezések építéséhez elkerülhetetlen szükséges összeget;

c) lehetővé kell tenni az egyéni tanulást a gép- és traktorállo mások, állami birtokok és EFSz-ek bevált mestereinél és esetleg válogatott magániparosoknál is. körülbelül 2000 tanuló számára még az

1954-ik évben és így kiküszöbölni a kovácsok, kerékgyártók, szíjgyártók, esetleg más falusi iparosok körében érezhető hiányosságot is;

ď* ? többi mezőgazdasági ifjúság részére téli iskolákai kell rendezni a mezőgazdasági szakiskolák, esetleg más iskolák mellett. Ezeket az iskolákat kétévenként, mindig november 1-től április 30-ig terjedő időszakban kell megszervezni;

e) a mezőgazdasági ifjúság részére a Központi Szakszervezeti Tanács és a földművelésügyi minisztérium pénzeszközeiből téli rekreációkat kell szervezni, elsősorban a fonni óiskolákban.

8. A mezögázdasági termelés irányításának j'obbá tétele érdekében biztosítani kell a szakkáderek megfelelő számát és ebből a célból;

a) fokozatosan növelni kell a mezőgazdasági szakmára kitanított szakemberek számát úgy. hogy az 1957. évben a főiskolák első évfolyamaiba legkevesebb 1800 sze mélyt vegyenek fel, a mezőgazdasági-technikai iskolák első évfolya maiba pedig legkevesebb 2900 sze mélyt, a mezőgazdasági mesteriskolák első évfolyamaiba pedig legkevesebb 6600 személyt;

b) az 1954—1957-ig terjedő években a földművelésügyi minisztérium technikai iskoláin és főiskoláin kiképezni és a mezőgazda - ságban elhelyezni;

3500 agronómust (ebből 850 főiskolást, beleszámítva azokat a hallgatókat, akik az iskolaügyi minisztérium hatáskörébe tartozó főiskolákból léotek át):

2074 zootechnikust (ebből 475 főiskolást),

765 állatorvost (ebből 710 főiskolást).

437 gépesítőt (ebből 148 főiskolást);

c) ezenkívül az 1957 évig az iskolaügyi minisztérium főiskoláin legkevesebb 150 gépészmérnököt és 70 növény orvost kell kiképezni

a mezőgazdasági termelés részére;

d) biztosítani kell 800 főiskolai ' és négyéves mezőgazdasági szakiskolai képzettségű szakembernek más reszortokból való átlépését a mezőgazdasági termelésbe. A nemzeti bizottságok segítségével biztosítani kell számukra az előnyös elszállásolást és egy év tartama alatt az esetleges fizetéskülönbség kiegyenlítését anyaüzemeink részéről;

e) más reszortokból való átcsoportosítással különféle rövidtartamú mezőgazdasági iskolák és tanfolyamok legalább 2000 végzett növendékét kell megnyerni a mezőgazdasági mesteriskolákba;

f) 1955-ben meg kell kezdeni két mezőgazdasági főiskola építését, 1955—1957. években pedig három mezőgazdasági-technikai iskola építését. Jelentősen meg kell javítani az összes mezőgazdasági iskolák, iskolai birtökok és műhelyek fölszerelését, elsősorban a legújabb gépesítő eszközökkel és tanszerekkel való ellátását;

g) lényegesen emelni kell a felnőtt mezőgazdasági dolgozók iskolázásának színvonalát; fokozatosan föl kell építeni az EFSz-ek elnökei számára három egyéves és egy hároméves iskolát. Meg kell javítani a dolgozók kiválasztását a mezőgazdasági mesteriskolákba, hogy ezek az EFSz munkacsoportjainak vezetőit előkészítő iskolák alaptípusává váljanak és fokozatosan csökkenteni kell a különféle tanfolyamok keretében való iskolázást; a felnőtt dolgozókat és családjukat anyagi téren biztosítani kell a mezőgazdasági iskolákban és tanfolyamokban való iskolázásuk idejére;

h) biztosítani kell a mezőgazdasági szakemberek állandó pótiskolázását, hogy elsajátítsák a mezőgazdasági termelés és gyakorlat legújabb ismereteit.

V. A mezőgazdaság gépesítése, a gép- és traktorállomások feladatai

1. 1957. végéig lényegesen fokozni kell a főbb mezei munkák gépesítését. Teljes mértékben gépesíteni kell az állattenyésztési termelésben a fárasztó munkákat. Az EFSz-ekben az őszi szántás gépesítését 90%-ra. az ősziek vetésének gépesítését 70%-ra, a kapásnövények sorközj megművelésének gépesítését 65o/o-ra, a gabonafélék kombájnokkal való aratását 50% - ra, a cukorrépa begyűjtésének gépesítését 90%-ra, a burgonya betakarításának gépesítését 50o/o-ra, a len betakarításának gépesítését 92%-ra kell növelni. Lényegesen fokozni kell a növényi és állattenyésztési munkák gépesítését.

2. A kapásnövények sorközi megművelése gépesítésének biztosítására 1955—1957. években 9500 kultivációs traktort és 18 ezer kulti vációs szerszámot kell adni a mezőgazdaságnak. A trágya felrakása és szétteregetése nehéz műveleté nek kiküszöbölésére 1957-ig 9000 trágyarakodógépet és 12.100 istállótrágyateregetőgépet kell adni a mezőgazdaságnak.

3. A gép- és traktorállomások minden egyes 15 lóerős traktorának átlagteljesítményét 1957-ig 342 átlaghektárra kell emelni A gabo nafélék kombájnokkal való aratásában minden egyes 15-lapátos kombájnnal 185 hektár teljesítményt kell elérni.

4. A közös istállókat itatóberendezéssel, a takarmányfélék gépi elkészítésére és az istállótrágya elszállítására szolgáló berendezéssel keil ellátni. A közös tehénistállókat fejőgépekkel és a tejet frissen tartó hűtőberendezéssel kel] ellátni.

5. A szállítási munkák biztosító

sára az 1955—1957. években fi 100 teherautót és 3.900 traktoros vontatókocsit kell adni a mezőgazdaságnak. -6. Jó és technikailag egyre tökéletesebb gépekkel kell ellátni a gép- és traktorállomásokat. Az

1955—1957. években új gép- és traktorállomásokat kell üzembe helyezni és meg kell kezdeni tovább1 gép- és traktorállomások építését A gép- és traktorállomásokon javítóműhelyek céljaira, a gépállomásokon és a brigádközpontokbar pedig garázsok céljaira megfelelő nagyságú térséget kell biztosítani. Kocsiszíneket, a kombájnok és egyéb mezőgazdasági gépek rendes elhelyezésére szolgáló fedett helyi - ségeket kell építeni. 780 új trakto ros brigádközpontot kell építeni, és 600 brigádközpont és 18 kerület: javítóműhely építését be kell fejezni.

7. A javítómunkálatok időtartamának megrövidítésével és pót alkatrészek hiányának kiküszöbölésével lényegesen fokozni kell a gépesítő eszközök felhasználását. A gép- és traktorállomások kerüleü javítóműhelyeit úgy keli felszerelni. hogy ellássák 1957-ben a traktorok összes főbb iavítási munkálatait. A kerületi javítóműhelyekben a traktorok évi átlagállománya 8—10 százalékának arányában meg kell teremteni az agr°gátor cserealapját.

8. A gép- és traktorállomásokon

éb a brigádkozpontokban a traktorosok számára készülő szálláshelyek

építésével kell megjavítani a gépes traktorállomások dolgozóinak életkörülményeit és ezzel csökkenteni a munkaerőhullámzást. A szálláshelyeket a szükséges egészség - ügyi berendezéssel és kultúrsarkokkal kell ellátni.

A gép- és traktorállomások dolgozói számára az 1955—1957. években 3.230 lakásegységet keli építeni és lehetővé kell tenni 1900 családi ház építését.

9. Csökkenteni kell a gép- és íraktorállomások munkaköltségeit, be kell tartani és el kell mélyíteni a szigorú gazdaságosság rendszerét. Következetesen érvényesíteni kell a dolgozókban a gondjaikra bízott gépekért és munkájukért a szemé - lyes felelősség elvét.

1953-hoz viszonyítva 1957-ig kb. egynegyeddel kell csökkenteni egy, átlaghektár megművelési költségeit és lényegesen csökkenteni kell az egy átlaghektárra eső üzemanyagfogyasztást is.

10. Meg kell javítani a gép- és traktorállomások agronómiái szolgálatát. Teljes mértékben felelősekké kell tenni a gép- és traktorállomásokat az összes agrotechnikai intézkedések végrehajtásáért az EFSz-ekben. A géppark rendes működéséért és a gépek teljes kihasználásáért a gép- és traktorállomás fő géptechnikusát kell felelőssé tenni.

A szakaszagronómusok hálózatát ki kel] bővíteni és egészíteni úgy. hogy 1957-ig minden egyes traktoros brigádközpontra egy szakaszagronómus jusson 1956-ig minden gép- és traktorállomás mellett mindenekelőtt a talajelemzési, vetőmag- és ültetvényellenőrzési munkálatok összpontosítására agronómiái laboratóriumokat keli létesíteni

11. Fokozni kell a gép- és trakforáliomások által az egységes földművesszövetkezeteknek nyújtott műszaki segitségef 1954 ben 80 szakképzett növényvédelmi brigá dot kell létesíteni, 1955-ben pedig minden gép- és traktoránomáson meg kell alakítani a növényvédelmi brigádokat.

Különleges brigádokat kell létesíteni a rétek talajjavítási munkálataira. A szilázsgödrök és az egységes földművesszövetkezetek egyéb földépítési munkálatai elvégzésének biztosítására további buldózerekkel és földgyalukkal kell ellátni a mezőgazdaságot.

Ott, ahol nem biztosítottak a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok számára elegendőszámú kovácsot, ott a traktorosbrigádközpontok mellett kovácsműhelyeket kell létesíteni a kapcsol - ható berendezések karbantartására, a kovácsmunkák és' patkolás végzésére.

A szakmunkák elvégzésére a legnagyobb mértékben fel kell használni elsősorban a kombájnosokat, traktorosokat és javítómunkásokat. E célból ezeket a dolgozókat más foglalkozási ágra is ki kell Képezni.

12. Évi hozamszerződések széleskörű kötésével, a gép- és traktorállomások munkáinak íermészetbeni díjazásával el kell mélyítő: ' az EFSz-ek és a gép- és traktorál - lomásoK kapcsolatait’.'