Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-05-30 / 22. szám

1954. május 30. 3 AaUett EÉM«v»#wb» Asszonyok a növényápolásban „Öröm látni ezt a munkakedvet, mely szövetkezetünkben uralkodik” — így fogad bennünket Dohányos Viktor, a szövetkezet elnöke, Bettány községben. A tavaszi kalászosokat agrotechnikai határidőn belül elvetették. A kukorica négyzetes ültetését 50 dolgozónő ver­senyben végezte. Naponta 10 hektárt ültettek be. A tavaszi munkákban nagy segítséget nyújtottak a gépállomás dol­gozói. Kun József és Fedor János. Sko­da 30-as traktorukkal. A fogatosok sem maradtak le a mun­kában. Orosz József, tömbös Sándor, Micák Bertalan, Tóháti József, Csicseri Gyula példás munkát végeztek. A trágyehordásbó! a nők is kivették részüket, akik közül Károly Imréné, ifj. Bodnár Józsefné, Puskás Lajosné, Micák Bertalanná, Orosz Józsefné, Do­hányos Mihályné, Kónya Istvánná, Rip­­esu Jánosné, Szőke Istvánná mint ál­landó munkaerők szorgalmasan dolgoz­tak. Sokat segítenek a szövetkezetben az iparban dolgc ók feleségei is, akik közül a legjobbak Ripcsu Bertalanná, Példásan teljesítik a beadást A somorjai járás szövetkezetei arra törekednek, hogy beadási kötelezett­ségüknek folyamatosan eleget tegye­nek. A bacsfai, csölösztöi és doborgazi szövetkezetek az első félévi sertésbús­­headási kötelezettségüket nemcsak, hogy teljesítetté1-, hanem túl is telje­sítették. A bacsfai szövetkezet például 43 százalékkal több sertéshúst adott be az első félévre, mint ahogy kellett volna. Élen jár a sertéshúsbeadásban a csenkei szövetkezet is. Az illésházai EFSz a marhahúsbeadásban mutat pél­dát. Időtervét 15 mázsával túlteljesítet­té. Az úszori szövetkezet tagjai pedig eleget tettek egészévi tojásbeadási kö­telezettségüknek. дВкн vtKoUiéi я Macso Jánosné, Szilágyi Jánosné és Ko­­leszár Ilona. Szép munkát végeztek Puskás János növénytermelési csoport­­vezető vezetése elatt e mák egyelésénél •is. A zöldségcsoport dolgozói, Pribék La­jos vezetésével jól megszervezett mun­kával a palánták* kitermelésében és ül­tetésében szép eredményeket értek el. Tervüket teljesítették. Annak ellenére, hogy a paradicsom 50 áron lefagyott, azonnal gondoskodtak arról, hogy ezt pótolják. A hagymát és a zöldségeket is már kétszer megkapálták. A jól meg­szervezett munka tervszerűen foiyik. A 15 tagú munkacsoport minden nap munkában van: Csonka Jánosné, a szö­vetkezet elnökének felesége, Szirovics Istvánné, Bodnár Istvánná, Pribék Le­­josné, a csoportvezető felesége, Mik­­nács Istvánné. Puskás Lajosné. Bartos Ferencné. Kovács Bertalanná. Czetö Mihályné 4-gyermekes anya és Szakács Lídia szorgoskodnak itt. A szövetkezet biztosította az elvég­zett munka utáni igazságos jutalma­zást. Jelenleg a dohányültetés folyik 25—25 tagú csoportban. Eddig már 0 hektár dohányt ültettek el. A jóminő­­ségű dohánypelántáket Látrán András és Kun Bálint szövetkezeti tagok ter­melték ki. A szövetkezet építkezési munkái sem maradtak le. Egy 146 méteres sertés­ól építését szeptember 1-re befejezik. KULIK N.. KIRÄLYHELMEC. А X. kongresszus tiszteletére A besztercebányai kerület szövet­kezeti tagjai értékes kötelezettség­vállalásokkal készülr к Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresz­­szusára. A szövetkezetek kötelezett­ségvállalásainak pénzben kifejezett értéke 16 és negyedmillió koronára rúg. A kötelezettségvállalások nem­csak papíron vannak meg. Egyre több szövetkezet jelenti, hogy máris telje­sítette adott szavát a kongresszus tiszteletére. A korponai járásban lé­vő hornérykynéicei szövetkezeti ta­gok például kötelezettségvállalásuk­hoz híven 2 nappal a határidő előtt teljesítették egészévi tojásbeadási kötelezettségüket. A szászai EFSz tagjai pedig május 1-ig 13.000 liter tejet adtak be a tervezett 4.000 liter helyett. A ledza i szövetkezet 2000 liter tej beadására vállalt kötelezett­séget, amelyet azonban túlteljesített, mert 7430 liter tejet adott be terven felül. Az ipolynyéki szövetkezet pe­dig egészévi sertéshúsbeadási köte­lezettségét teljesítette már, sőt ter­ven felül beadott 270 mázsa serfés­­húst. A nyéki szövetkezeti tagok így a kötelező beadások mellett a sza­bad beadásból 512 ezer koronával gyarapították a szövetkezet pénztá­rát. A ayitrai Mezőgazdasági főiskola várja ifjúságunkat Mezőgazdaságunk a növény-terme­­♦ lésben, de főleg az állattenyésztésben ; nem teljesítette feladatát. Ezeknek a feladatoknak elhanyagolása megmu­tatkozott abban, hogy pártunk és kor­mányunk most a harmadik árleszállí­tás alkalmával nem tudta a mezőgaz­dasági termékek kiskereskedelmi árait lényegesen csökkenteni. A régi hibák gyors eltávolítását szocialista mezőgazdasági nagyterme­­lést, a korszerű agrotechnikai és zoo­­technikai eljárások bevezetését, az EFSz-ek, GTÁ-ok, ÁG-ok és a kis- r-s kíképparasztok munkateljesítményei­nek fokozását csak úgy érhetjük el ha minden munkaszakaszon képzett komoly szaktudású és politikailag fej­lett dolgozók fogják a munkát vezetni és irányítani. Ezeket a dolgozókat c mezőgazdasági iskolákon, a vezető ká­dereket pedig a Mezőgazdasági Főis­kolán nevelik tovább. Szlovákia Mezőgazdasági Főiskoiá­­jának két fakultása, az agronómiái és zootechnikái Nyitrán, a harmadik, az állatorvosi fakultás Kassán van. Az agronómiái fakultáson agronórn­­mérnököket képeznek ki. Az ötéves tanulmányi idő alatt a hallgatók meg­ismerkednek a szocialista nagyterme­lés növénytermelési gépesítési és szer­vezési kérdéseivel. Azonkívül megis­mertetik őket a társadalomtudomá­nyokkal és az orosz nyelvvel is. Vé­gül betekintést nyernek az állatte­nyésztési termelésbe. A tanulmány ötéves és 10 szemesz­terre van osztva. Az agronómiái fa­kultásra a 11 éves iskola matematika, fizika és vegytan vizsgájának sikeres elvégzése után veszik fel a hallgató­kat. Minden szemeszter elvégzése után Teljes ütemben folyik a lucerna kaszálása a vezekényi szövetkezetben. Énekes Dezső, Fottó József és Habot József traktorosok minden percet 'elhasználnak a munka gyors elvégzései* leteszik az előírt vizsgákat, s a tizedik szemeszter után pedig a hallgatók ál­lami záróvizsgát tesznek, vagy okleve­les munkát mutatnak fel. A hallga­tók, akik sikeresen tették le az állam­vizsgát vagy sikerrel oldották még okleveles munkájukat — mezőgazda­sági mérnöki címet szereznek. A ta­nulmány ideje alatt a hallgatók elmé­leti és gyakorlati oktatásban részesül­nek. Így tehát elméleti és gyakorlati tapasztalatokra tesznek szert. Tanulmányaik befejezése után mint vezető agronómusok helyezkednek el a különböző EFSz-eken, állami birtoko­kon. gépállomásokon, a járási és ke­rületi nemzeti bizottságokon. Az ag­ronómusok egy része kutatóintézetek­ben, központi hivatalokban — a mező­­gazdasági megbízotti hivatalban — a földművelésügyi minisztériumban és a mezőgazdasági iskolákban helyezke­dik él. Az állattenyésztési fakultáson as állattenyésztés számára szakképzett kádereket nevelnek. Itt a hallgatók megismerkednek az alaptantárgyakkal, majd később a szaktantárgyakkal is: az általános és különleges állattenyész­téssel, a takarmányozástannal, a házi­állatok fejlődésével, a mezőgazdasági ökonómiával és a szocialista mezőgaz­dasági üzemek szervezésével. Megta­nulják azonkívül a szakszerű növény­­ápolást. Ez a tanulmány szintén öt­éves, államvizsgával, vagy okleveles munkával végződik. A végzett haUgi­­tók zootechnikái mérnökoklevelet sze­reznek. A főiskola befejezése után a járási, vagy kerületi nemzeti bizott­ságokon. az állami gazdaságokon, EFSz-ékben, központi hivatalokban, kutató intézetekben, vagy mezőgazda­­sági iskolákban helyezkedhetnek él, mint vezető zootechnikusok. A hallgatók tanulmányi idejük alatt ösztöndíjat kapnak, és szép új inter­­nátusokban helyezik el őket. Tanulási idejük alatt gondoskodnak politikai és kulturális fejlődésükről. Nagy súlyt fektetnek a testnevelésre is. Mezőgaz­daságunknak szak- és politikai téren egyaránt fejlett szakkáderekre pun szüksége, olyanokra, akik mind elmé­letben, mind gyakorlatban a légion­ban megállják helyüket. Rövid idő múlva sok diák és diáklány hagyja el a 11 éves középiskolát. Jelentsen ez a pár sor számukra irányítást, hogy minél előbb dönthessenek, ki milyen munkakört választ magának a jövő­ben. Azoknak a diákoknak, akiknek nem volt alkalmuk közelebbről meg­ismerkedni a mezőgazdasági termelés­sel, most ezen a főiskolán gyakorlati alapon megszerezhetik a szükséges tu­dást és áttekintést. A mezőgazdasági és zootcchnilmi mérnök foglalkozása, igen szép mun­kája óriási értéket jelent; törődik egész népünk élelmezésével, építi a szocicdizmust, s ezzel egyidejűleg ha­zánk dolgozóinak boldogabb életét. Doc. ing. Mates Ervin a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola prorektora A véres pünkösdi hétfő Az 1931. évet írtuk. Még talán sokan emlékezni fognak erre a véres eszten­dőre. Sokezer földmunkás, a nincs­telenek legnincstelenebbjei megkezd­ték a harcot és sztrájkba léptek. A sztrájk kitörésének híre mozgósította az osztályéitenség erőit. A földbirtokok csendőrtáborokká változtak át. A já­rási főnökök, parancsnokok bömböl­ték, hogy parancsuk van a „bitang népet" minden eszközzel lefékezni. Az egész sztrájk területén gyülekezési ti­lalom és ostrom-állapot volt. A diószegi cukorgyár akkoriban a szezónmmhá­­sokat napi 9—10 кownával fizette a 10 órás munkaidőért. A nőknek 7 ko­ronát, az ifjúmunkásoknak csak 5 Ko­ronát fizettek. A végsőkig elkeseredett földmunkás proletárok május második felében le­tették a munkaszerszámot és a vörös szakszervezet vezetése alatt egymás­után léptek sztrájkba Kosul, Hegy, Alsó- és Felsőszeli, Galánta és más falvak. Egy korona 50 fillér órabért követeltek. Pénteken, május 22-én megkötött egy esség értelmében a fér­fiak órabérét egy korona 30 fillérre, a nőkét egy korona 10 fillérre, az if­­jakét 90 fillérre emelték. A polgári sajtó félreverte a harango­kat „Moszkva ügynökeinek aknamun­kája Szlovenszkón. Az ország mező­gazdaságát lelketlen agitátorok koc­kára teszik" — iivöltötték. Az egész sztrájk idején a galántai járásban Ma - jor István elvtárs, kommunista kép­viselő tartózkodott. A palántái járási hivatal betiltotta c pünkösd hétfőre Kosutra bejelentett lyíditf. A gyűlés iránt nagy wlt az érdeklődés, amit fokozott az is, hogy a gyűlésnek az eredményesen befejezett sztrájk után kellett lezajlania. A oe­­tiltási végzést hétfőn reggel kézbesí­tették ki, amikor már nem értesíthet­ték erről a környéken levő majorok dolgozóit. Közben állítólag a „rend és nyugalom” érdekében hatvan dilit/ felfegyverzett csendőrt összpontosí­tottak a faluba. Délután 3 órakor negyven főnyi csoport érkezett Kosutba, köztük Ma­jor elvtárs is. Az összegyűltek -zá­rna közben körülbelül 80—100 ember­re növekedett. A csendőrök akkor vonalba fejlődtek a széles kosuti ut­cán. Major képviselő az emberek közt állt és nézte a csendőrök ténykedését. Mikor a csendőrparancsnok rákiáltott, hogy igazolja magát, Major elvtárs a durva felszólításnak eleget tett. Visz­­szatérve éppen be akarta jelenteni a tömegnek, hogy a nyilvános gyűlést nem tartják meg és e helyett taggyű­lés lesz, amikor Major elvtárs fölött felvülant a -parancsnok kúrája, hátán hirtelen heves, súlyos ütést érzett, majd szédülés fogta el, elvesztette eszméletét és a földre rogyott. Rémület lett úrrá a tömegen. Töb­ben Major elvtárs segítségére siettek. „Mentsük meg édesapánkat!" — kiál­tották, de akkor eldördült az első sor­tűz, és máris tíz ember hevert az út porában. Szíven találták Dévát Jánós, 17 éves legényt, agyonlőtték Zsdbka Sándor 30 éves munkást és Thurzó Istvánt szuronnyal döfték le. Zsabka éppen a tragédia napján mennyasszo­­nyával a plébánia hivatalában volt, ahol bejelentette házassági szándékát Még megvan az utolsó kép, amelyén a fiatal pár együtt látható. Dévát Já­nost a második sortűznél, amikor a menekülök után lőttek, érte a golyó. Utolsó szava a barátjához az volt. „Mondd meg pajtás a szüleimnek, hogy tiszteltetem őket.’’ A feje lecsukloit és hősiesem meghalt. A további 7 ú­­lyos sebesült Rapan Gyula, Kugler József, Pobluhát József, Pszota Ferenc, Pszota Erzsébet, Molnár Dániel és Német Sándor voltak. Azonkívül még többen, akiket futás közben ért a go­lyó és könnyebb sérüléseket szenved­tek. Ezek közül néhányan még ma is élnek. A vérontás után letartóztatták Ma­jor képviselőt, és több társát. A ha­tóságok oly intézkedéseket foganato­sítottak, amelyek az ostromállapottal voltak azonosak. Az áldozatokat még másnap egymás mellett ásott sírokba temették el, melyeket virágok renge­tegével borított el a falu népe. A te­metésen szem nem maradt szárazon. Napok múlva a vörös segély képvise­letében látogatták meg a sebesültek és az áldozatok családjait és segély­ben részesítették őket. Majd az emberi jogok ligájának bizottsága is kiszállt, de ezeket éppúgy, mint a védőügyvé­deket kiutasították a faluból. A követ­kező hetekben megmozdultak a köz­társaság minden területén a munká­sok, parasztok és a dolgozó értelmiség tömegei, hogy szolidaritást vállaljon >k a kosuti hősökkel. Egymást követték a tiltakozó gyűlések és sürgönyök, nz írók felhívást intéztek, a külföldi ha­ladó szellemű sajtó is hangot adott felháborodásának. Júliusban összeült a bíróság, mely I Major elvtársat, annak ellenére, hogy a vád teljesen megdőlt, 8 hónap fog­házbüntetésre ítélte. A végszó jogán Major elvtárs a felette ítélkező osz­tálybíróság szemébe vágta merészen, bátran,: „Miért ítélkezik fölöttem a bíróság? Azért, mert a kommunista párt képviselője vagyok, mert a sze­gény kizsákmányolt és agyonkínzott nép érdekében dolgozom, men síkra szállók az elnyomott nemzeti kisebb­ségek szabadsága és Szlovenszkó dol­gozó népének szebb jövője érdekében! Soha senkinek sem jutott volna eszé­be a 8 órai munkaidőt követelni, ha nem a kommunisták mozgolódnak, so­ha senki egy fillér munkanélküli se­gélyt nem kapott volna, ha a párt nem rendezte volna a tüntetéseket -és nem engedtek volna el a parasztoknak súlyos ezrekre menő adókat. Ha biz­tos pozíciót, nyugalmas életet és ké­nyelmes jövőt akarnék, akkor nem a kommunista pártnak a képviselője len­nék, hanem olyan politikai párthoz tartoznék, melynek korrupciós alapjai vannak. A kapitalista rend nem ma­radandó. A Nérók, Caligulák, Habs­burgok és Burbonnok meg voltak győ­ződve arról, hogy hatalmuk örökké fog tartani. A történelem azonban nem adott nekik igazat. A történelem ke­reke hatalmas súlyával föltartózhatut­­lanul gördül és nem lehet megállítani. Az itt elhangzott és megharcolt esz­mék visszatérnek a nép leikébe, oda, ahonnan elindultak. Az eszmék to­vább fognak forrongani, amíg kivívják a várva-várt felszabadulást és a dol­gozók ítélni fognak. Az ítélet kihirde­tése után a jelenlevő Haken elvtárs, kommunista szenátor elkiáltotta ma­gát: „Major testvér, a párt végrehajtó bizottsága nevében fogadd üdvöze­­tünket, veled maradunk mindnyájan, a te igazságod győzött!" A burzsoázia a 8 hónapos ítéletbe nem nyugodott bele, addig fondorla­­toskodott, erőszakoskodott, ágált, amíg Major elvtárs büntetését felemelték. Így 18 hónapot a fegyházban töltött. Azalatt az idő alatt, amíg Major elv­­társ a lipótvári fegyházban ártatlanul szenvedett, minden téren erősödött az osztályharc, fokozódott a terror. Az­után jöttek a többi véres állomások. Huszt, Fryvaldov; a véres mérleg: J5 halott és 29 sebesült. Azután, amikor a kosuti templomtéren eldördültek a csendőrfegyverek, a következő sorokat írta F. X. Salda cseh költő: Csend, Csend! Igaz, lövés dördült: Radotin, Duchcov és Kosúti. Csend, csend! Semmi jaj és sóhaj: Ezek csak egy roham állomásai. Lövés dördült ma; és holnap talán jönnek: Trencsén, Košice és Surányi... és a költő szava beigazolódott. De nőtt és megerősödött a párt is. A kosúti események után ezrek és ezrek lep­tek be a pártba, mert látták, hogy csak a Kommunista Párt az, amely ki­állt a kizsákmányoltak és kisemmizet­tek oldalán. Azóta már huszonhárom év telt el. Az az eszme és cél, amely­ért a kosúti dolgozók meghaltak; győ­zedelmeskedett. A Galúnta-kömyék volt cselédjei, aratói és parasztjai ma szabad emberként építik a szebb hol­napot és azt a rendet, amelyben nem lesznek soha kosúti események, s amelyben nem lesz kizsákmányolás. GREK IMRE.

Next

/
Thumbnails
Contents