Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-05-30 / 22. szám

z

1954. május 30.

Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének

javaslata

(Folytatás az 1. oldalról)

jünk, mint eddig, és biztosítsuk a

takarmánytermelés ennek megfelelő elengedhetetlenül szükséges növelését.

A mezőgazdasági termelés lényeges növelése érdekében tovább kell szilárdítanunk az EFSz-eket. ki kell bővítenünk tagsági alapjukat, fokoznunk kell termelésüket. Lényegesen és minden irányban* meg kelt javítanunk az állami gazdaságok gazdálkodását és egyidejűleg haté konyán gondoskodnunk két! až egyénileg gazdálkodó parasztok termelésének növeléséről. Ott. ahol létrejöttek a kedvező feltételek, új EFSz-eket kell alapítani.

Ez a nazafias feladat, amelyet mezőgazdaságunk nagy tartalékaira való tekintettel nemcsak teljesít hetnek, hanem jelentősen túl is teljesíthetnek és túl is kel] teljesíteniük. kell, hogy szövetkezeti tagjainknak, a gép- és traktorálloffiásók, állami gazdaságok dolgozóinak, az egyénileg gazdálkodó parasztoknak legfőbb célkitűzése, pártunk és a Nemzeti Arcvonal, a nemzeti bizottságok és egész népünk ügye legyen.

A mezőgazdasági termelés két három éven belül való lényeges növelése nagy feladatainak teljesítése érdekében mindet) mezőgazdasági dolgozónak és velük együtt minden egyes dolgozónak küzdenie kell e feladatok teljesítéséért, teljes mértékben fokozniuk kell kezdeményezésüket, érvényesíteniük kell ismereteiket és tapasztalataikat, a legnagyobb mértékben alkalmazniuk keli a gyakorlatban a szovjet tudomány és gyakorlat, valamint saját tudományunk és gyakorlati munkánk legértékesebb ismereteit, hogy az állami és gazdasági szer/ek felülről .lefelé, főleg a földművelésügyi minisztérium, a kerületi és járási nemzet; bizottságok és szerveik, gyorsan és

lényegesen emeljék a mezőgazdasági irányító munka és a mezőgazdaságnak nyújtott segítség színvonalát és javítsák munkamódszerüket.

A legközelebbi két-három éven belül különösen a következő irányban kell biztosítani a mezőgazda - sági termelés fejlődését:

1. A mezőgazdasági termelés növelése érdekében különösen a határvidéken teljes mértékben ki kell használni az egész mezőgazdasági és szántóterületet Ezzel kapcsolatban a határmenti járások benépesítésének befejezését különösen fontos feladatnak kei] tartani,

2 A haladó agrotechnika legszélesebb körű alkalmazásával, az ísiállótrágya és a fokozott műtrágya - szállítmányok jobb felhasználásával el Kell érni a hektárhozamok 'énveges növekedését.

3. lényegesen növelni keli az állattenyésztési termelést, főleg a hústermelést, amit mindenekelőtt az EFSz-ek és állami gazdaságok állattenyésztési termelésének bővítésével, a fajállattenyésztés széleskörű fejlesztésével, a szovjet tapasztalatok alapján bevezetett háládé zootechnika alkalmazásával, fokozott takarmánytermeléssel és a íakafroányfélék leggazdaságosabb felhasználásával érnek el.

4. Szervezetilég és gazdaságilag meg kell szilárdítani az EFSzeket, biztosítani kell a szövetkezeti dolgozók igazságos munkajutalmazását. hogy jutalmazásuk fokozza érdekeltségüket a termelés tervének túlteljesítésében és a gazdaságosság fokozásában. Meg kell teremteni a kis- és kozépparasztok EFSz-ekbe való további belépésének előfeltételeit, egyidejűleg korlátozni és kiszorítani kell a kulákokat.

5. Lényegesen fokozni kell a földeken és az istállókban végzett mezőgazdasági munkák gépesítését, elsősorban az EFSz-ekben és az állami gazdaságokban. A gép- és

traktorállomásokat tegyék a mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki alapjává, hogy az EFSz-ek termelése megszervezésének és fejlesztésének, gazdasági megszilárdit.átásának, a munkások és parasztok szövetsége erősítésének hatékony eszközévé váljanak.

6. Növelni kell az aktív mezőgazdasági dolgozók, különösen a szakképzett dolgozók számát és biztosítani kell az ifjúság bekapcsolódását a mezőgazdaságba.

7. Támogatni kell főleg műtrá-» gya-, vetőmag-, palántaszállitmányokkal. a gép-és traktorállomások segítségével, a gépek javitásáhóz és karbantartásához szükséges eszközök megadásával a kis- és középparasztokat a mezőgazdasági termelésük növelésére irányuló törekvésükben.

8. Ki kell bővíteni a város és a falu közötti árucserét. Biztositani kell a fogyasztási szövetkezetek útján az ipari cikkek falura irányuló szállítását és a me^jgazdasági terményfölöslegek nagyobb méretű eladását az államnak és a földművespiacokon,

9. Meg kell javítani a mezőgazdasági termelés tervezését és irányítását. Ebben az adott helyi gazdasági és természeti feltételekből induljanak ki és ügyeljenek az összes lehetőségek kihasználására és EFSz-ek. a kis- és knzépparasztok kezdeményezésének érvényesülésére.

10. Az állami gazdaságokat építsék nagyfokúan képesített, mintaszerű nagyüzemekké, amelyek alkalmazni fogják a leghaladóbb agrotechnikai és zootechnikai módszereket, magas színvonalra emelik a munka megszervezését és érvényesítik a legszigorúbb gazdaságosság elvét.

A CsKP X. kongresszusa a mezőgazdasági termelésnek a legközelebbi két-három éven belül való lényeges növelésére vonatkozóan az alábbi irányelvek kiadását határozza el:

I. A szántó- és mezőgazdasági téridét kiterjesztése és teljes kihasználása

1. 1957-fg a kihasználatlan és parlagon heverő föld, kevésbbé termékeny rétek és legelők felszántásával legalább 200.000 hektárral kell fokozatosan 1 kibővíteni a szántóföldek területét.

Vissza kell adni mezőgazdasági termelési célokra mezó'gäzdasági megművelésre alkalmas és erdősítésre kijelölt területet, amennyiben még nem ültették ki fákkal, vagy amennyiben a legutóbbi évek folyamán természetes úton vált erdősített területté. _

A szántóföld területe további csökkenésének megakadályozására meg kell tiltani mezőgazdasági területnek a mezőgazdasáei igazgató szervek jóváhagyása nélkül való erdősítését.

Felül kell vizsgálni az ültetvények eddigi nyilvántartását, további ültetvényeket kell létesíteni az intenzív, gazdálkodás céljára kimondottan nem megfelelő mezőgazdasági területen.

Még kell akadályozni a mezőgazdasági területnek a szén. és kőzetfejtés alkalmával keletkező hulladékanyágok nem megfelelő lerakódás következtében keletkező terméketlenné tételét. A terméketlenné tett területek termékenvnyé tételére fel kell használni a felszíni fejtés alkalmával eltiördott szántóföldrétégeí. A talaj termékennyé tételére és a fejtés következtében veszélyeztetett föld megművelésére a fűtőanyag- és eriergetikaiparügyi' minisztérium mellett e célt szolgáló gazdaságokat kell létesíteni.

Terjedelmesebb építés, főleg vízgazdasági építés alkalmával a foldmunkálatok befejezése után a legrövidebb időn belül biztositani kell az építkezés után parlagon heverő egész földterület (homokos föld, vízszabélyozás, vízierőművek építése utáni hordalék és egyebek) termékennyé tételét.

Biztositani kell, hogy szántóföldet ne foglaljanak el Ipari üzemek lakótelepeinek, családi házaknak.

játéktereknek és egyéb társadalmi intézményeknek építésére. Épitési célokra csak elkerülhetetlen esetekben, a mezőgazdasági igazgatóság beleegyezésével használjanak szántóföldterület; a szántóföldréteget szállítsák el az építkezés helyéről és használják fel,

Az EFSz-ekben és állami gazdaságokban ki kell dolgozni az újonnan nyert föld termékennyé tételének tervét, a megfelelő vetési eljárásokat, és ezt a földet elsősorban a takarmányalap bővítésére keli felhasználni,

2. A határvidéken parlagon heverő föld megművelését állami gazdaságok, gép, és traktorállomások építésével, az EFSz-ek megerősítésével kell biztosítani. E célra a határmenti gép- és traktorállomásokaf, állami gazdaságokat megfelelő számú gépesítő eszközzel kell ellátni.

3. Annak érdekében, hogy fokozódjék az EFSz-ek és az egyénileg gazdálkodó parasztok érdekeltsége a termelésnek a szántóterület kibővítése és intenzív felhasználása útján való növelésében, az alábbi segítséget kell nyújtani:

Az EFSz-ekkel éš áz egyénileg gazdálkodó parasztokkal kössenek szerződéseket az eddig parlagon heverő földekből nyert szántóterület kibővítésére. Erre a földterületre, átvételét követő két éven át ne rójjanak ki kötelező beadást.

1. A növényi termelés fejlődését elsősorban a hektárhozamok emelésével kell biztositani, mégpedig a búzánál átlagosan legkevesebb 12%-kaI. a rozsnál 10. a burgonyánál 15, a cukorrépánál 18, a repcé-Az ezután következő évben a földterületnek csak 50 százalékára írjanak elő, beadást. A kevésbbé termékeny rétek és legelők felszántásával nyert szántóterületre három évig ne írjanak elő kötelező növénytermelési beadást.

Ezt a területet üt évre mentesítsék a földadótól.

Az EFSz-eknek, a kis- és középparasztoknak folyósítsanak hiteit, e föld megművelésére. A kölcsön nyújtásánál helyezzék előnybe azokat, akik átvették az új földet a vetőmagokat és a műtrágyaféléket. Az EFSz-ekkel és az egyé

nileg gazdálkodó parasztokkal kössenek szerződéseket a gazdátlan földnek tartós használatba vételére. Egve/zenek meg velük és határozzák meg e föld átvételének feltételeit. Tegyék a gép- és traktorállomások kötelességévé, hogy mindenirányú támogatásban részesítsék az EFSz-eket. a kis- és középparasztokat a szóbanforgó földeken folytatott termelés biztosítására.

4. 1958. végéig helyi vizsgálattal és méréssel hozzák összhangba a telekkönyvi adatokat ä való természetes állapottal. Ezeknek az eredményeknek alapján fektessék fel a föld új, pontos nyilvántartását és a való helyzetnek állandóan megfelelően vezessék.

A nemzeti bizottságok 1954. végéig fejezzék be a nyilvántartási lapok felfektetését és hozzák összhangba a való helyzettel.

nél 30, a lennél 29, a komlónál pedig З40/0-kai.

Az 1957. évbén az egyes körzetekben a legkevesebb következő bektárhozamokat kell eiérni:

II. A növényi termelés növelése

répa termő

kukoricaburgonya

hegyi

termő

termő

körzet

körzet

körzet

körzet

Búza

24—27

23—26

20—23

16—19

rozs

23—26

10—22

19—22

16—19

burgonya

140—150

110—120

170—180

130—140

cukorrépa

290—300

267—277

262—272

—

repce

13—16

—

13—16

9-12

len

22—24

—

22-25

18-21

A komlónál átlagosan 15—16 c.c. I hozamot kell elérni.

2. Az 1957. év végéig a városok és ipari központok zöldséggel, főleg korai zöldséggel való ellátásának megjavítása céljából az üvegházakat 150.000 négyzetméternyi területtel, a melegágyakat pedig

125.000 négyzetméternyi területtel kell bővíteni; erre elsősorban az eddig ki nem használt hőforrásokat, az ipari üzemek felesleggőzét és melegvízét kell fölhasználni.

Az 1957 évig 80.000 hektárra kell kibővíteni az öntözött terület eket és rajtuk 500 métermázsa cukorrépahozamot, 150 métermázsa korai burgonya- és 16 mázsa dohányhozamot kell elérni hektáronként.

3. Minden téren támogatni és népszerűsíteni kell a haladó agrotechnikai módszerek terjesztését a burgonya és kukorica négyzetes fészkes ültetését, a sűrű- és keresztsoros vetést, stb. 1957-ig biztosítani kell a kukorica ültetésére szánt területek 60%-ának heterózis kukoricával való bevetését.

Be kell fejezni a magtermelés megszervezésének kiépítését és ellenőrzését. az egyes növények elrsjzása okainak kutatását, az elismert jó vetőmagok és ültetvények felvásárlását és elosztását, hogy teljes mértékben megfeleljenek a mezőgazdasági termelés szükségleteinek és meg kell teremteni az állandó vetőmagkészleteket.

Külön figyelmet kell fordítani a

jóminoségű répamag és magas cukortartalmú válfajai termelésére és a takarmányvetőmagok, főleg a lucerna-, fű- és lóheremagok termelésére. i

4. Az összes mezőgazdasági dolgozók figyelmét az istállótrágya és trágyalé teljesmértékű felhasználására kell irányítani, ami fő eszköze a talaj termékenysége fokozásának. Nagymértékben meg kell vetni a koroposzitermeléa alapjait a városok és ipari-, valamint más üzemek összes trágyahulladékainak fölhasználásával. Ezeknek az anyagoknak fölhasználására föl kell hívnunk a gép- és traktorállomások dolgozóinak figyelmét is és el kell őket látni gép; berendezésekkel a folyékony és félfolyékony fekáliák, trágyahulladékok szállítására és megszerzésére, valamint a komposztok előállítására szükséges berendezésekkel is. Teljes mértékben fel kell használni az ásványi trágyákat és mésztartalmú anyagokat; ebből a célból meg kell szervezni a nem működő vagy kihasználatlan mésztelepek és bányák megnyitását, a városokból szervezetten kell szállítani trágyázás céljára a fekáliákat, az ipari üzemekből pedig az összes trágyahnlladékokat, ha csak nincsenek más módon fölhasználva.

Az ásványi anyagokat tartalmazó trágyák szállítását a mezőgazdaság részére az 1953. évhez viszonyítva növelni kell, mégpedig:

a nitrogéntartalmú műtrágyáknál a foszfortartalmúaknál a káliumtartalmúaknál

9. -Hatásos háréot kell Szervezni a növényi kártevők és.gyomok ellen agrotechnikai, vegyi és gépi eszközökkel. Jelentősen csökkenteni kell az aratásnál és az egyes növények raktározásánál előforduló veszteségeket;

6. A komlótermelő járások és községek részére mezőgazdasági termelésük tervét úgy kell módosí-1955 1956 1957

6io/о-kai 72%-kai 770/0-kal

33%-kal 42%-kai 50o/<j-kal

240/0-kai 41%-kal 57<Vb-kal

tani, hogy a lehető legjobfan lehetöyé tegye, hogy figyéjfmiket és eszközeiket a komló termesztésére fordítsák.

7. A gyümölcstermelést és szőlőtermelést hosszúlejáratú terv alapján kell fejleszteni és fokozott gondoskodással egyre több jóminőségű gyümölcs- és szőlőtermést kell elérni.

III. Az állattenyésztési termelés és a takarmánytermelés növeléséről

1. Az 1957, évig az 1953. évhez vi ■: benyitva a hústermelést 2.6 százalék- j ka: kell növelni, ebből a sertéshúsos zsirtermelést az 1953- évben 34 százalékkal, 1956-ban 47 százalékká-1 és az 1957. évben 51 százalékkal. Az 1957. évig a tejtermelést 31 százalék kai kell növelni.

2. A termelésnek ezt az emelkedését elsősorban a gazdasági állatok hasznosságának fokozásával és a haladó zootechnikai módszerek szélesméretű érvényesítésével kell elérni. Az 1957. évig a szarvasmarhaállomáfiy átlagos vágósúlyát 19 százalékkal, a sertéseket pedig 11 százalékkal kell növelni, a tejhozamot 32 százalékkal, a gyapjúhozamot pedig 36 százalékkal. A száz tehéntől felnevelt borjak számát 75-re kell emelni, az egy anyasertéstől fölnevelt malacok számát 16-ra. a 100 juhtól fölnevelt bárányok számát pedig szintén 100-ra kel] emelni Főleg a helyi és járási szerveknél kell bevezetni a gazdasági állatok hasznossága fejlődésének rendszeres havi ellenőrzését.

3. A sertéstenyésztésben ki kell küszöbölni a tavaszi hónapokban állandóan ismétlődő malachiányt, valamint az őszi malacfölösleget, úgyhogy a fiatal anyasertéseknek tenyésztésre való beosztása elsősorban augusztusban és szeptemberben történjék, az elöregedett anyasertések hizlalása pedig malacozásuk után a tavaszi hónapokban. Hogy évente legalább kétszeri ellést érjünk el az anyasertéseknek 75 százalékánál, a párosítást úgy kell megszervezni, hogy a sertésállományban az anyasertéseknek 55—60 százaléka legyen mindig párosítva. Ezeknek a kilenc hónapnál idősebb párosított anyasertéseknek százalékát

már 1954 szeptember végéig el kell érni.

4. Jelentősen csökkentem kell a borjak, malacok, bárányok, csikók és csirkék elhullását az állatokról való gondoskodás megjavításával, helyes etetéssel és megfele'ő istállózásal.

5. A borjak elválasztásánál a bikaboriuk számát 42 százalékra kell emelni: minden évben szeptember végéig meg kell valósítani az állatállomány szétosztását tenyészállatokra és vágómarhára és a takarmánykészletek alapján az év végéig a vágóhidakra kell vinni azokat a vágómarhákat, amelyek számára nincs biztosítva télire a takarmány. Az állatállomány állapotát az év vége helyett október elsejére kell betervezni.

6. Lényegesen meg kell javítani a tenyészállatokra fordított munkát, főleg a szarvasmarha-, sertés, és juhtenyésztés terén. A tenyészállatok nevelésében a cseh területeken a vörös-tarka szarvasmarha-állomány tenyésztésének hagyományaihoz kell igazodni, Szlovákiában pedig a sárgástarka és a pinzgaui szarvasmarhaállomány hagyományaihoz, a sertéstenyésztés terén a cseh nemesített fehérszőrű sertések tenyésztési hagyományaihoz. egyes körzetekben pedig a mangalica, a prestici fajták tenyésztésének hagyományaihoz.

7. Intézkedni kell, hogy az összes egységes földművesszövetkezetekben és állami birtokokon bevezessék az állattenyésztési termelési munka szervezésének helyes módszereit, az igazságos jutalmazást, főleg a pótjutalma zást a termelési feladatok túlteljesítéséért,

8. Az 1955. évben három állandó

(Folytatás a 4. oldalon.)