Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-05-23 / 21. szám

FéldlflVffl^

«т я-ÚJ ÉLET A SZŰZFÖLDEKEN

> '**&:

tséeére a leg alkal masabba к. Már eddig

különböző fajtákból ötezer gabonemmtát küldtek. A Lenin Mezőgazdasági Akadémia kiváló tudósokból álló komplexbrigádot küld Kazahsztánba. A krasznodari mezőgazdasági intézet idén végző hallgatói egysége? kérték, az űj földekre küldjék őket dolgozni. Veliki je-Lukiból már hetek óta küldik az előregyártott házaikat Akmolinszk, Omszk, Karaganda üdékéire. Ezek az egy- és kétlakásos (3 és 6 szobás) gőzfűtéséé házak az- új gépállomások“ dolgozóinak otthonai lesznek. Kusztanajba gépészek, . ktorosok 'érkeznek, s a helyi ipar méltóan fogadja őket: a ruhagyáraikban már készülnek a munkaruhák a szűzföldek művelői részére.

Ho sszá szerelvények százai

futnak ma Moszkvából, Leningrádból. Kievből a szibériai, alját! és kazahsztáni sztyeppék felé. Oldalukon „A szűz- és parlagföldek felé” f-lírás olvasható Száll az ének-, harmonikaszó a feldíszített vagonok ablakaiból — a szovjet fiatalok legbátrabbjei, Komszomol sok csatát vívott ifjai ás leányai indultak újabb „bevetésre”, meghódítani a messzi Szibéria, Kazahsztán, Altáj sok- | millió hektárnyi megműveletlen föld- \ jeit. S egyre újabb vonatok indulnak i Rosztov, Harkov, Sztálingrád, Cselje- | binszk pályaudvarairól, mezőgazdasági I gépekkel, felszereléssel, sőt, előregyár tott házakkal megrakva.

Nem is olyan régen a vonatok „Volga—Don” felírással robogtak, ma pedig a keletre menő szerelvényeket kiséri az egé6z szovjetország szeretete és figyelme. A Szovjetunió Kommunista Pártja Köznonti Bizottságának március 2-i határozata a szűzföldek megműveléséről valósággal lázba hozta a szovje* embereket.

Óriási gazdagság rejlik

ezekben a még feltöretlen földekben. Termékenységük gazdagabb, mint a régóta felszántott földeké és kiválóan alkalmasak kenyérgabona termesztésére. De ezt a nagy gazdagságot kiaknázni csak úgy lehet, hogy a szovjet technika, az agronómiái tudomány, a gyakorlat legjobb eredményei mind segítségül sietnek. S ez a segítség nem várat magára, megindult már a határozat megjelenése napján. A szovjet ipar 1954-ben 120 ezer traktort, 10 ezer kombájnt, sok vetőgépet, traktorekét, kultivátort küld az űj földekre. Az ipar hatalmas segítsége lehetővé teszi e földeken is a gabonatermelés egész folyamatát gépesítsék.

Öábe« « strüzfeidek tele

De a gépeken kívül az új földek szovhozai, kolhozai és gépállomása) sok egyéb segítséget is kapnék. A leningrádi növény termesztési kutatómtpzetb n például azt vizsgálják, hogy a szűzföldek milyen növények termesz-Néhány évvel ezelőtt

tízezrek indultak a párt hívó szavára a kommunizmus nagy építkezéseire, ma pedig több, mint félmillióan mennek a 13 millió hektár megművelésére. A Komszomol-had vidámsága ma már betölti az új földek levegőjét. Az „űj lakókat” már messziről megismerni — egyrészt vadonatúj ruhájukról, csizmájukról, másrészt még nagyon is moszkvai vagy „hazai” járásukról, viselkedésükről. Tudják, mire vállalkoztak, s nem félnek semilyen nehézségtől. Szívesen mennek olyan területekre dolgozni, melyeket a tavaszi áradás hosszú hetekre elszakít a falutól, a külvilágtól. A kokcsetavi terület krasznopoljar^zki gépállomása egyes brigádjai a gépállomás központjától 250—300 kilométer távolságra dolgoznak majd.

De az áldozatkész fiatelok, szakemberek — vállalva a nehézségeket — sokmindent meg is követelnek. Mindenekelőtt lehetőséget a tanulásra. Nemcsak a mezőgazdasági gépek kezelését akarják “-lsajátítani, hanem többen elvitték magukkal a VIII.—X. osztályos tankönyveket, a levelező tanfolyamok anyagát is. hogy munkájuk mellett majd leteh^ssék az iskolai vizsgákat. Egyikük sem zúgolódik, ha tekó vagy munkahelyén még nincs villany. De könyvtár, telepes rádió, hanglemezek, gitár és harmonika nélkül nehezen tudnak meglenni. Kivánságaiket a gépállomásokon, kolhozokban és szovho* zok'ban igyekeznek is teljesíteni.

Megindultak a traktorok

az új földeken, megkezdődtek a tavaszi munkák. Idén sokezer hektár most először megművelt földön fognak aratni, jövőre sokmillió hektáron! S a hatalmas munka eredménye sokmfflió púd búza, kenyér lesz. Z. Z.

Saónabe takar itás

A gori gyümölcstermesztők

1. J«dh

Sziklás domb emelkedik Gori város

mellett, rajta egy régi várrom. A domb tetejéről csodálatos látvány tárul a látogató elé. Hóborította hegyek kéklenek a távolban a türkizszínű ég alatt, a domb lábánál pedig a széles és termékeny Tiripon-volgy terül el.

Véres csaták színhelye vök ez a vidék a régmúlt időkben. Most békés kolhozfalvak szegélyezik a völgyet: Koraleti, Kvesi, Plaví, Hidisztavi. Itt terülnek el Gori-rajon oazdagon termő gyümölcsösei is. Tavasszal virágbaborult fák gyönyörködtetik a szemet, ősszel pedig szinte földik hajolnak az

Д// ária Vasziljevm, amikor befejezte- szakiskoláját, mint fiatal zootechnikusnöt a ..Malenkov” kolhozba helyezték. Üj munkahelyére nem vitte öt sem autó. sem valami fényes négyfogatos hintó, annál szerényebb volt ő. tele izgalommal, kocsiháton tette meg ezt az utat Utitársa egy mogorva öregasszony vdt, aki éles tekintettel végignézte Ot... A fiatal lány ügyet sem vetett szomszédjára.

A sok töprengés után, — hogy vájjon az új munkahelye milyen is lesz. megbecsülik-e majd öt, stb? — elszunú’tott.. . Amikor felébredt, a kocsin levők Anna fvanovnáról beszélgettek, akiket 6 nem ismert.

— Megéfkéziünk — mondta az öregasszony és újra ránézett Mária Vasziljevnára

— Te hová mész?

— A telepre megyek — válaszolta elgondolkozva a lány. maid bemutatkozott — Én vagyok az új zootechnikus.

— Talán Anna Ivanovnához? — kérdezte az asszony. — ö ugyanis a mi sertésetetönönk.

Anna Ivanovna nem volt otthon. Elmem a gépállomásra és csak késő este érkezett vissza.

— No. sikerrel járt az út? — tudakolták az asszonyok.

— Elintéztem — telelt Anna Ivanovna — kötelezték magukat, hogy szivattyút állítanak fel nekünk.

A legnagyobb hidegekben és fagyokban a sertésetetőknek igen nagy nehézségbe került az állatok vízszükségletének biztosítása, mivel vederszámra kellett hordaniok a vizet a farmra. Ezt az ügyet intézte el. Tehát nagy volt az öröm az asszonyok körében.

— Vendégünk van Ivanovna — jegyezte meg félénken Praszkovja Grí gorievna Kargtnova, az egyik sertésetetőnő.

Anna Ivanovna körülnézett. Márta Vaszilievna éröven jött. s félénken kezet szorított.

— Az új zootechnikusnö? Már régen vártunk — majd Anna Ivanovna finoman, gyöngéden megszorította a lány kezét. — örülünk, hogy közénk jöttél. S mi a nevei?...

Káderutánpótlás

— Egyszerűen hívjon csak Masának.

— Rendben van .Éveid után Mása a lányom .ehetnél. Vagy már húszéves?

Éppen húsz — válaszolta a lány Anna Ivanovna még ugyanaznap meghívta lakására az új zootechnikusnöt..

— .... Kolhozunknak szép jövedelme van — kezdte beszélgetését Ivanovna — ezért mi is szép jutalmat kapunk munkánk után. Én már idős vagyok és pótjutalomként mégis lé malacot, 2 juhot, körülbelül 30 kiló vajat és 1000 rubelt kaptam.

L ny ideig elgondolkodott, majd ^ újra beszédbe elegyedett Másával.

— Most is sok a munkánk — mondotta — hiszen majd meglátod. Először is készíts részünkre napi takarmányozási tervet. A takarmánnyal nem szabad pazarolni. Sokat kell merítenünk a mindennapi gyakorlatból de ez nem elég ... tanulnunk is kell Ha minél többet tudunk, az csak hasznunkra válik. Én már lassan kiöregszem a munkából, de mégis örülő* ha valami újat tanulhatok. Ha fiatal éveimben tanulhattam volna, ma nagyobb szaktudással rendelkeznék melynek hiányát ma is érzem. Most hegyeket tudnék elmozdítani'

Másnap Anna Ivanova megmutatta a fiatal zootechnikusnőnek a gazdaságot, s bemutatta az embereknek is.

Mása nemsokára mindannyiuk Másenkája lett. — Anna ivanornának pedig „leánya”.

Mária Vasziljevna is ragaszkodott Anna Ivanovnához. mert őszinte természetéből jóság sugárzott, mely magához vonzotta az embereket.

Este. ahogy Anna Ivanovna hazaérkezik a munkából, az asszonyok ‘e> keresik, nyomban bajaikkal, örömeikkel. s hosszan elbeszélgetnek vem Hisznek neki tisztelik munkáját, tanácsát és segítségét szívesen fogadják Amikor 1929-ben a faluban megalakították a kolhozt az elsők közt ott volt a belépésnél Anna Ivanovna Meggyőzte a többieket is. hogy az egyedüli felfelé ívelő egyenes út — a

H

szocialista nagyüzemi gazdS'kodás útja a helyes út Elment a házakba, leült az asztalhoz, s személyesen elbeszélgetett a fglu földműveseivel.

ogyan — kérdezte egy özvegysszoúytól, aki mlaha kulik földjén dolgozott — talán nincsen jogunk, hogy harcoljunk kizsákmánvolóink ellen? .. . Talán gyermekeid túlságosan jól vannak lakva? .. . Mi, szegények nem ismerhetünk más utat. csak azt, amelyet a közös gazdálkodás mutat nekünk... A kolhozban a helyünk ...

Egy másik asszonynak — akinek a férjét megölték a polgárháborúban — szemrehányóan mondotta:

— Ha élne az urad. elsőnek lépett mlna a kolhozba közénk. Miért is hagyta ott az életét?... a szovjet hazáért! S te más úton akarsz haladni, mint mi?

... Azóta majdnem egy negyedév század telt el Anna Ivanovna gesztenyeszínű hajában már ezüst szálak 'énylenek. Vállai is meghajlottak, de ő, a kolhoz népnevelője idős kora e1- lenére még most is meggyőző beszédével lángra gyújtja r szíveket, példás munkára ösztönzi a kolhoziagokat. Akkor nyugodt csak. amikor látja munkája eredményét.

Mária Vasziljevna figyelmesen hallgatta Anna Ivanovnát. s így gondolkodott magában:

— Honnan veszi ez az idős asszony ezeket az okos. tanulságos szavakat

... Mindenkinek egyenesen a szemébe mondja meg a véleményét, de senki nem haragszik érte, senki nem elllenkezik vele. Mindnyájan érzik hogy Anna Ivanovna szavainak sv !va van.

Egyszer a kolhoz egyik sertésgondoónője mérgesen odaszólt Anna Ivei nához:

nnyű neked beszélni. Hiszen nem is dolgozol olyan sokat. 4 hí'portban ledolgozod a magadét > irtán csak járkálsz az emberek között'

Évekkel ezelőtt Anna Ivanovna egg mezei csoportban dolgozott■ Az emli-K

tett szavak tőrként ny Haltak belé. Nagyon fájt neki és nem hagyta szó nélkül ő sem, megkérdezte tőle:

— Talán van valami bajod velem?

— De még milyen!... — válaszolta — a sertések mellett nem gyrekjáték a munka.

Pár nappal később Anna Ivamovna a taggyűlésen szóvátette:

— Egy kérésem wlna a jelenlevőkhöz - mondotta — szeretnék a sertéshizlaldában dolgozni, mint etetőnő.

A jelenlevők összenéztek.

/ól gondold meg Anna Ivanovna — mondotta szigorúan a kolhoz elnöke Vaszüij Jakovlevics Csicsenyin — Nem vagy már fiatal, s tudod jól, hogy van a farmon ... Ott dolgozni kell. méghozzá sokat.

— Hiszen jól tudom Vaszüij Jakovlevics. De én mégis ott szeretnék dolgozni. vágyom az ilyen munka után. Egyszer kimentem a farmra, s láttam a sertéseket nyomorúságos, kiéhezett állapotban voltak!...

A jelenlevők között mozgolódás támadt. Különösen az etetőnők kezdtek sugdolózni.

— Én az etetőnők között szétosztanám a munkát — folytatta. Az egyik csak a takarmányt osztaná szét. a másik itatna, a harmadik a takarmányt készítené elő. a negyedik pedig legeltetné a sertéseket, mindnyájuknak megvolna a saját munkaköre•.

Már annak sok, sok éve, hogy Г0 sertést hizlaltak a farmon. Ma már 230 sertésük van a hízóban! De több a munka is. Minden nap új gondokat is hoz magával- az udvar már túl kicsi, és sok más hasonló gond.

Mária Vasziljevna nagy érdeklődéssel kiséri Anna Ivanovna munkáját es szívesen elbeszélget vele. Ivanovna gyakran magával viszi a fiatal zootechnikusnöt a kolhoztagokkal való beszélgetéseire. Sokszor megkéri, hogy olvasson fel helyette az újságból, meséljen valamit Moszkváról az embereknek máskor vedig az etetekkel is ő beszélget s munkájukról érdeklődik

1 ny a kolhoz idős népnevelője * Anna Ivanovna segítségével új népnevelő nő fel. edződik a mindennapi beszélgetések során — a fiatal Mária Vasziljevnából. L. UVAROVA

ágak az érett, zamatos almák és körték, hamvas őszibarackok és szilvák terhe alatt.

A grúz falvak dolgozói kitűnően megtanulták a gyümölcstermesztés minden csínját-binját. A rajonban állami faiskola van, amely gyümölcsfa-csemetékkel látja el a kolhozokat.

Gori-rajon gyümölcsöskertjei 7.755 hektárt tesznek ki. Jövőre újiabb 700 hektárral növelik ezt a területet. A rajonban sokszáz fajta almát, ősziba- „ rackot, körtét, szilvát és cseresznyét termesztenek.

A gori barackot jól ismerik az egész országban. Vaszilij Besztavasvili heltubani gyümölcstermesztő messze földön híres, illatos őszibarackokat termesztett. Ez az újító, aki a nagy orosz természetátalakító Micsurin tanítványa, Elena Jerisztavival, a mezőgazdasági tudományok kandidátusával együtt most űj őszibarackfajta létrehozásán dolgozik.

Besztavasvili és Jeresztavi«nemesítéssel, keresztezéssel és irányított neveléssel új értékes gyümölcsfajtákat hoztak létre. Olyan őszibarackokat tér-, mesztettek, amelyek korán beérnek, és igen jó ízük van.

Beszt. vasvili Cedisi falu kísérleti parcelláján tavaly első ízben szüretelte le a 18 fajta hibrid őszibarackía gyümölcsét. Minden gyümölcs 50 grammal többet nyomott, mint a rendes őszibarackok. Az űj fajták nemcsak pompás ízükkel tűnnek ki, hanem azzal is, hogy igen bőtermőek. Jól bírják a szállítást nagy távolságokra is.

Az állomás értékes segítséget nyújt a gyümölcstermesztő kolhozparasztoknak. Munkatársai egy egész agrotechnikai módszert dolgoztak ki a talaj és gyümölcsfák gondozására. A kísérleti állomáson új gyümölcsfajtákat hoztak létre és megjavították a meglévő fajták minőségét. A kolhozparasztoknak csakis jól kipróbált fajtákat ajánlanak.

Kvesi falu gyümölcsösei is sok-sok hektárt tesznek ki.-itt lakik és itt dolgozik Sziko Casiasvili, aki éppoly lelkes gyümölcstermesztő, mint Besztavasvili. Kehura, grúziai szinap, ranett, sárga kandil és belle fleur fajtájú almákat termeszt.

Egy másik híres gorirajoni gyümölcstermesztő, Tiran Anasztaszov, a Malenkov-kolhozban dolgozik. Ötven éve foglalkozik gyümölcstermesztéssel. Kitartó munkája nyomán a híres Hidasztav fajtájú őszibarack-kertjei az egész kolhoz büszkeségévé váltak.

Gori rajonban, az elmúlt évben 80 mázsás gazdag átlagtermést értek el hektáronként, a tervből előirányzott 50 mázsa helyett. Egyes kolhozok, brigádok és csoportok még 150—250 mázsás termést is elértek.

Goriból gondosan ládákbar csomagolva. hosszú útra indulnak a gyümölcsök, Moszkva, Leningrad, Kiev, Minszk, a messzi északi és a szibériai városok felé.

A KOMMUNIZMUS ÉPÍTŐINEK ORSZÁGÁBÓL