Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-05-16 / 20. szám
10 fialtad Földműves 1954. május 16. Ideiében fogjunk hozzá a kukorica ápolásához A kukoricát a kelés megindulásával egyidoben sarabolni, logasolni kell. Am^t a kelés megindul, könnyű iogassal igen jó növényápolást' munkát tudunk végezni, lényegesen gyorsabban, mint a kapálással. A könnyű fogast a sorok irányára keresztbe vagy rézsutosan kell járatni. A kellő mélységbe vetett kukoricanövényben a könnyűfogas nem tesz ' árt. A fogaso- ! lás teljesen pótolja a saraboló kapá- I lást. A kukorica első kapálását és az ezzel egybekötött egyelést, illetve ritkítást 4—ö levele-- korban kell elvégezni. A sorközöket gél • vagy fogatos kapával ápoljuk, a sorokat pedig kézikapával feltétlenül utána kell igazítani. A sorok talajanal- gyomtalanítá-Svai és porhanyításával eqyidőben végezzük az egyelést vagy ritkítást. Az egveléskor mindig a meghatározó,t növénytávolságba eső legerőteljesebb kukoricanövényt hagyjuk meg. A kezdeti fejlődésben elmaradt növények később is gyenoébben fejlődnek, ezért minden i esetben az erőteljesebb növényt kell meghagyni akkor is, ha az nem pontosan a növénytávolságnak megfelelő helyen kelt. Négyzetes művelés esetén is minden esetben a legerősebb szálat kell -eghagyni. Kétszálas művelés esetén a két legerősebb növény maradjon meg. Ügyeljünk azonban arra, hogy a két növény egymástól pár cm távolságra legyen. A teljesen egymás mellett kelt és összetonódof gyökerű növények nem tudnak elég erőteljesen növekedni. A késői egyelés rendkívül káros, mert akkorra a szomszédos növények oldalgyökerei összefonódnak és az egyeléskor a kihúzott növény gyökerei elszakítják a meghagyott növény gyökereit is. Az első kapálás és egyelés a kukoricatermés kialakításában rendkívül nagyjelentőségű, m- -t a növény ebben az időszakban szenved legtöbbet a gyomoktól és ekkor sínyli meg leginkább a tömődött, 1 -gőtlen talajt A kukorica kapálására minden alkalmas gépet állítsunk munkába. A legmegfelelőbb és leggyorsabb munkát az egyetemes kultivátor végzi A lóvontatású ekekapa is jó munkát végez. A kukorica meghálálja a fejtrágyázást. Hektáronként 60—70 kg pétisó és szuperfoszfátkeverék az egyelés, illetve' első kapálás előtt növeli a termést. A szarvasmarha legeltetésének szakszerű megszervezése A szarvas marha tenyészet sikerének alapja: a legeltetés. Kizárólag jóminő- i ségú legelőkön tenyészthetünk egészséges, edzett szarvasmarhát, amely a legjobb tenyésztulajdonságokkai rendelkezik. A legeltetés nemcsak a tenyészállatok. hanem a hústermelésre szánt szarvasmarha számára is rendkívül előnyös. Legeiéi közben ugyanis kitágulnak az emésztőszervek, aminek kedvező hatása a későbbi istállói hizlalás alkalmával mutatkozik meg. Kielégítő eredmény két azonban csupán akkor yárhatun' a legeltetéstől, ha a szarvasmarha legelő elhelyezését célszerű módon oldjuk meg. Jól válasszuk mvg legelő területét, a ves~e elmésnek mutatkozó részeket kerítsük el, mert nem tudhatjuk, hogy ezeket nem árasztották-e el termelékenységi csoportokba. Kevésbbé dús legelőkön a legei tetést alaposabban meg kell szerveznünk az egyes területeken, fokozatosan előre meghatározott terv alapján kell legeltetnünk, hogy biztosítsuk a qelöknek folyamatos újjáéledését és megakadályozzuk a fű fölösleges összetaposását. Kedvezőtlen, esős időben egy vagy két területrészt a nyári istálló közelében tartalékoljunk, nehogy a guiye összetapossa a legelők füvét, mialatt a messzefekvö legelőkre tereljük. Egyébként a legeltetési kkor kezdjük, amikor a legelők füve ■ zárba szökken (a fű Körülbelül 10—20 cm magas). Kétszer legeltetünk naponta, mégpedig a reggeli és a délutáni órákban. ; Egv-egy leg tetés időtartama 4—5 1 óra legyen. kórokozó baktériumok. Rekesszük ki az iszapos vagy nedves területeket is, amelyek élősdieket terjeszthetnek. Az állatokat , legeltetési időszakban állatorvosi vizsgálatnak vetjük alá, hogy idejében védelmet nyújthassunk a bőrélősdiek, valamint egyéb kórokozók ellen. Sok függ a helyes legeltetési technikától, tehát a legelő állatnak mindenko- elegendő táplálékot kell biztosítani. A termékenyebb területeken ezt úgy érjük el. ha szakaszosan legeltetünk, vagyis ha a legelörészeket kerítéssel v'lasztjuk el egymástól. Ezáltal az állatok zsenge, könnyen emészthető táplálékhoz jutnak, biztosítjuk a fűtermés gyors legeltetését, időt hagyunk az újrasarjedzásnak és az állatokat könnyebben oszthatjuk be A legeltetési időszakban rendszeresen ellenőrizzük a súlygyarapodásokat és ennek alapján állapítsuk meg a póttakarmányozás me"t két. A siker egyik legfontosabb előfeltétele, hogy a legelő állat mindig kifogástalan vizet találjon. Ahol a legelők folyó vagy patak mentén terülnek el, az itatás részére kirekesztett t-erületet hozzáférhetővé tesszük, körülhatároljuk és megszilárdítjuk a part mentén. A vizet itatóvályukban is ve ethetjük. Ez esetben biztosítsuk a víz gyors 1-folyását, hogy megelőzzük az iszaposodást és az ivóvíz szennyeződését. Ahol folyóvízhez nem juthatunk, kutakat kell ásni és azokat szivattyúkkal kell felszerelnünk. Illés Bertalan A szőlő szakszerű zöld válogatásával a magasabb terméshozamért Tavaszi metszés után egyes termelők — sőt nagyüzemek is — gyakran a szólöt magára hagyják, mely elsűrűsödik, hajtásai szerteágaznak és a gombabetegségnek meg a rovarkártevőknek esnek áldozatul. A megmetszett tókék rendszerint több hajtást hoznar mint amennyit mi előirányoztunk. Egy rügy helyén gyakran kér hajtás is ejlódik, s a töke idősebb fásrészeiből hajtások törnek elő. A zöldválogatáskor azokat a hajtásokat, amelyek a tőke alakja miatt és a termes végett nem tartunk fontosnak, eltávolítjuk. Zöldválogatás a metszés kiegészítő mupkája, lehetőleg akkor végezzük, amikor a termöhajtásokat már íól meg tudjuk különböztetni a nem termőktől. A kései válogatásnál nagy hajtásokat törünk ki és ezzel a töke termőerejét gyöngítjük. Zöldválogatásnál a munka menete a következő: A tőke közepéből előretörő hajtások-t mindenképpen kitörjük még a kopeszfejmüvelésnél is. "zek itt csak sűrűsítik a tőkét, s a többi hajtástól elvonják a fényt és a 'evegőt. .. tőkealapból va más idősebb fásrészből jövő hajtásokat eltávolítjuk. A szálvesszőkről is kitörjük a meddő hajtásokat. Ha a sarok pótlására vagy a sarok szaporítására egý-egy alkalmas állású hajtást találun1 úgy azt meghagyjuk. Ha egy íznél két hajtás fejlődik, csak az erősebb maradhat meg. fia mé.c mindig sűrűnek tál. lnánk i tőkét, a váltómetszés elvének megfelelően kiritkítju'k. A válogatásnál azonban ügyeljünk arra, hogv túlságosan ne ritkítsuk meg a u ké mert ezáltal csökkentjük az asszimiláló lombfelületet és hátráltatjuk termés beérielését. Zimka Ferenc A növények lej trágyázása л fejtrágyázás lényege abban áll, hogy a növényeket fejlődésük idején, tehát abban az időszakban, amikor a legnagyobb a tápigényük, tápanyagokkal látjuk el. Számtalan kisériet bebizonyította, hogy a trágyaedagot nem szabad egyszerre, vetés előtt a talajba juttatni, hanem különböző időpontban, a növények korától, valamint attól függően, hogy fejlődésük különböző időszakaiban milyen tápanyagot igényelnek. Például a cukorrépa növekedésének kezdetén a le . ek fejlődéséhez több nitrogént kíván, mint foszfort és káliumot, viszont vegetációjának máso-űk feléber több foszforra és káliumra van szüksége, nitrogénszükséglete pedig c. ökken. Az or/.i gabonaféléknek tavasszal könnyen oldható nitrogéntrágyákra van szüksr , a kalászolás idején pedig m“o övekedik foszforigényük. A hosszú tenyészidejű növények mint példáu. a cuk. rrépa, len kender és őszi gabonafélék, nagyobb adagú és gyakoribb fejtrágyázást kívánnak, mint e rövidebb tenyészid-'jű növények, pl. az árpa. Nagymértékben befolyásolják a fejtrágyázas eredményét a csapadékviszonyok- M:né! több csapadék hullik akkor, amikor gabonaféléket fejtrágyázunk. tehát nyár elején (május, június), annál jelentősebb a terméseredmény növekedése. E?ért az öntözéses földművelési körzetekben a fejt.rágyázás mindig jelentős eredményekkel jár, míg nem öntözéses termelésnél a feitrágyázás hatása csak akkor érvényesül egéázen, ha elegendő a csapadék és megfelelő mélyen dolgozták a talajba a műtrágyát. Fejtrágyázni különböző módon lehet: 1. Szárazon alát.ikarás nélkül. Ezt a módszert - alkalmazni lehet a könnyen oldható nitrogéntartalmú (salétrom és kénsavas ammonium) és ь káliumtartalmu műtrágyákká’ történő trágyázásnál. Foszfortartalmu trágyák közül szárazon csak a szuperfoszfáttal lehet fejtrágyázni. 2. Száraz alátakarással. Az eltakarást boronával, kultivátorral,, műtrégyaszóró géppel végezzük. A száraz trágyázásnál a hatás növekszik, ha utána eső esik. 3. Folyékony formában. Folyékony trágyával történő f Jjtrágyázás esetén először trágyaoldatot készítenek. A trágyalevet felhígítják, úgyhogy 1 súlyrész trágyeléhez 2—3 súlyrész vizet öntünk. Eszenyi József, kísérletező Kisgéres Lhtársak, gyertek közénk a gazdasági iskolába A mi szociális nagytermelő mezőgazdaságunk nagy feladat előtt dl, mint Široký elvtars mondotta a harmadik árleszállítás alkalmával szóló beszédében. Mezőgazdasági árucikkeinknek az árát nem lehetett leszállítani olyan mértékben, mint az iparcikkekét, azért mert nem teljesítettük tervünket a mezőgazdaságban. A mi szövetkezeteink, állami birtokaink és gazdálkodóink termése nem kielégítő. Hogn ezen segítsünk, fontos, hogy tanult kádereink legyenek minden szövetkezetben, állami birtokokon, akik tisztában vannak a haladó mezil'qazdasági tudomány alapjaival. Ezt pedig csak tanulással lehet elérni. Ezt a célt szolgálják a mi mezőgazdasági szakiskoláink Mezőgazdasági szakiskoláinkban sok fiatal tanul, akik itt szerzik meg elméletben és gyakorlatban az új haladó földművelés alapját. Igen előnyös az iskola olyan tanulóinak, ’ akiknek 5—6 éves gyakorlatuk van. Az iskolában szerzett gyakorlati tudásukat kiszélesítik és megerősítik. Azért fordulok ezen1 felhívásommal azon elvtársakhoz, akiket az agronómia érdekel, jöjjenek sorainkba. Pártunk és kormányunk anyagilag gondoskodik lóluk. mintha munkában volnának. Nős embereknek a pénziáridékot felemelték és azon felül segélyt kapnak feleségük és gyermekeikre. Elvtársak, aki közelebbről akar megismerkedni a részletekkel, jöjjön ide hozzánk. Zemianske Sady-ba, a mi tanuló közösségünkbe, melynek Iá éves tanulói is vannak. Berecz Jenő tanuló mezőgazdasági iskola, Zemianske Sady. Eiiesek hevernek előttünk es nem vesszük észre Ha nyitott szemmel járod a határt, erdőt, akaratlanul is meglátod a sötétzöfd fű között a sárgavirágú salátaboglárkát, a gyümölcsösben a cseresznyefa fehér, a barack fehérpiros virágait. Egyet sem lépsz anélkül, hogy virágot ne látnál. Ez ígv van Csallóközben, vagy Délszlovákia részein bárhol. Rozsnyótól Tornáig a i zgyoldalak sárgák a temérdek sok virágtól. De nemcsak a gyümölcs és a vadvirágé1' nyílnak millió számra, hanem a jól megtrágyázott és elmunkált földben elvetett repce, bükköny, borsó, baltacím, facél'a, napr raforgó és még sok számtalan olyan növényt felsorolhatnánk, amit sok hektáron termelünk s tömegesen virágzik. Ezenkívül ki ne ismerné a fehér akácvirágot. Hiszen ha kinyílik, az egész környéket betölti pompás illatával. A hársfavirágot, amelyet teának főzünk. Akác, hársfa és málnaerdőink vannak. Lz a sok virág a talajnedvesség és a napsugár hatására édes nektárt termel vagonszámra. Virítnak, szinte mosolyognak a napsugár özönében és felkínálják nedvüket, csöpp nektárt, de kinek. Nincs méh, amely meglátogatná és csókjaival ’ •'lmozná el, miközben magával vinné rejtett kincsét a csöpp mezecskét, Undok dongók, darazsak lakmároznsk a drága kincsben s elpazarolják. szétszórják az ezreseket És te földműves, aki izzadsz, hogy a virágtengert megteremtsd, ezt nem veszed észre Nem veszed észre azt, hogy ezresek hevernek előtted, csak meg kellene ognod, föl kellene tárnod ezt az igazi rejtett tartalékot. Ha meggondoljuk, hogy egy-egy hektár baltáén virága 1 mázsa, hársfa 10 mázsa, akác pedig 3,50—17 mázsa mézet rejteget kelyhe méhében hektáronként, helytelen, hogy ezt tétlenül nézzük és veszni hagyjuk, ezzel vétkezünk magunk és a természet ellen. Hogy a természetadta virágerdők nektártermését elveszni ne hagyjuk, töntos, hogy méhészkedéshez fogjunk. Legelőször azért, ogy bevételeinket növeljük. Ezenkívül a méz közellátásunk, de különösen egészségügyünk egyik legf ntosabb nye/őie Ami a legfontosabb, a méh beporozza, termővé teszi az általa bejárt virágokat. Ez a három fontos tényező arra késztet bennünket, hogy haladéktalanul szerezzünk be méheket. A méhvásárlásnak most van az ideje. A családok megkezdték a rajzást, a szaporítást. Menj el a legközelebb1 méhészhez, kérj tőle tanácsot, vásárolj tőle rajokat. Ne félj a nein sédektől, a befektetéstől. Sikeres esztendőkben a méhek nemcsak kamatot, hanem az egész befes etett tökét visszafizetik. Méhészeinket pedig kérjük, hogy szeretettel fogadják a kezdőt és ne úgy nézzenek rá, mint vetélytársra. Ne adjanak el nekik kis, vagy öreg anyás rajt, vagyis rendes méhcsaládokat juttassanak a venni szándékozóknak. Aki rajt, vagy méhcsaládot akar venni vagy eladni, annak szívesen adunk szaktanácsot s egyéb felvilágosítást. Kezdő méhészeinket a tudomány terén is segíteni fogjuk, mert augusztustól, vagyis a méhész-év kezdetétől Szijjártó Gyula éhészszaktanító újságunkon keresztül méhésztanfolyamot indít olvasóink kérelmére. A tanfolyam egy évig óg tartani, s tindig időszerű dolgokat fog közölni. Azt hiszem, hogy min n földműves, EFSz és állami birtok dolgozója és vezetősége megfogadja tanácsunkat és saját érdekében észreveszik a rengeteg virágot s méheket szállít a közelükbe. Ezek azután a nektárt összegyűjtve hazahordják és gazdájuk mosolyogva teheti zsebre a mézért kapott ezreseket. sAndor Gábor időszerű tudnivalók A mézkamra megnyitására (felrakására) ak’.or kerülhet sor, amikor a család lepi a költőfészek összes keretét, oknak a i ládoknak, amelyek ik felét vagy kétharmadát foglalják el a költöfészeknek, a mézkamrát ne nyissuk meg, illetve ne tegyük fel, mert azok úgy sem jönnek fel a méztérbe. Ha a család igen népes és melegek vannak az egész mézkamrát megnyitjuk. Ha a család nem népes és hűs éjjelek vannak, akkor csak e felét, mert bővíteni később is lehet,-ha látjuk, hogy szükség van rá. A rajzásra szánt családokra mézkamrát nem teszünk, mert akko£ a -ajre hiába várunk. A gyönge családokat főhordásra haladéktalanul egyesítjük. Egyesíteni szokás a betel ’ s előtt is, mert akkor is az a óél, hogy erős családokat elegendő mézzel teleljünk be. Általában az egyesítéstől fél a méhész, mert hiszen ezzel fogy a létszám, pedig az eredmény az egyesítéssel csak fokozódik. Gyenge család nem fog tudni annyi mézet gyűjteni, hogy abból a méhész is pergethessen megának, sőt megtörténik, hogy 111 oyenge család nem tud 20 kilogramm mézfelesleget termelni, viszont egy erős család ezt a mennyiséget egymaga begyűjti a saját táplálékán kívül. Egyesítés alatt azt értjük, hogy több kisebb (gyengébb) családot egy kaptárba helyezünk. Az ilyen egyesítésnél a következőképpen kell eljárni. Ha két családból akarunk egyet alkotni, úgy az egyiktől elvesszük az anyát és egy nap múlva a népet léppel együtt ahhoz a családhoz visszük, amellyel egyesíteni akarjuk. Ezt a munkát csak estefelé végezzük. Ezután mind az egyik, mind a másik méhcsaládot jó! megfüstöljük, hogy a méhek egyszegűak legyenek. Az legyen a méhész célja, hogy főhordásra minden családja teljes népességű és erős legyen. Ha ezt nem tudta elérni, úgy egész évi termését veszti. ságá. Méz a betegápolásban A méz nemcsak súlyos betegség zk után. mint erusítőszer jön tekintetbe, hanem mint tulajdonképpeni gyógysze,. egyre jobban előtérbe nyomul. Megállapítások szerint azt mondhatjuk tehát, hogy olyan betegség, amelynél a méz nem mutatja meg legrövidebb időn belül gyógyító hatását, rejtett és szervezeti okokban kell, hogy gyölcerezzék. így a méz a keletkező bajok ellenőrzésére kiválóan ható szert ad kezünkbe. Ezért is fontos, hogy törődjünk a méhlegelök feljavításával és a legelőikkel kapcsolatban felmerülő hiányosságok orvoslásával . Már többízben olvastam, hogy miként és milyen mézelő növények termesztésével s fák ültetésével lehet a méhlegelő megjavítását elérni. Ezek azonban csak akkor lesznek eredményesek és aranyatérő jó tanácsok, la a méhlegelök feljavításánál figyelembe vesszük a méhlegelök védelmét is. A kékkői járásban lévő Dacsókeszi községben körülbelül 10 hektár akácosunk van. A mézelő növények termesztésével egyelőre még nem dicsekedhetünk, amennyiben községünk még a mai nap is egyéni gazdálkodást folytat. Községünk egész területin körülbelül 3—4 hektár a gyümölcsös Ezen csekély terjedelmű méhlegel’lre községünkben 200 méhcsalád van. Azonkívül községünktől a szomszéd községek is csak 2—3 km-re fekszenek, így ezen községek méhcsaládjainak röpkörzete érinti csekély legelőnket. 1952. és 1953. nyarán a dacsóke.nÁ méhészeknek gazdag akácvirágzásri volt reményük. Hozzá is láttak már jóval előbb a gazdag mézhozamra. Azonban egy szép napon az akácosunk közepére a korponai járásból váratlan vendégek érkeztek több mint 200 méhcsaláddal. Ennek az lett az eredménye, hogy a jó mézlegelö és minden igyekezetünk ellenére ősszel etetnünk kellett. Nem volt lehetőség arra sem, hogy gyermekeink a kemény, hideg télben egy kis mézet ehettek volna. Az etetésnek pedig az lett a következménye, — mivel se-m nem időben, sem természetes eledellel nem táplálkoztak a méhek — hogy a nyári pergetést a söpréssel elöztikc meg. Tehát a dacsókeszi méhészek az 1952. és az 1953-ik évben elért „eredményei” azt mutatják, hogy ha az 1954-es év is így sikerül, akkor nemhogy emelni tudják a méhészek létszámát a nők bevonásával, de még a legodaadóbb méhészek is félreállnak a méz termelésének fokozásától. Szükséges tehát, hogy helyes és értékes hozzászólásokkal megoldjuk ezt a fontos kérdést, miután mezőgazdaságunk is jövedelmezőbbé válik és a mézhozam fokozásával elérjük, hogy mézet betegnek, egészségesnek, gyermeknek, serdültnek, felnőttnek egyaránt adhatunk. ZaAykó József. Daesókeszi.
