Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-05-16 / 20. szám

1954. május 1'6. • __,A\jg Ánn^tvtlll IBIIIPI0Bá0H HlilPtril___ A tervgazdálkodás alapos munkamegszervezést követei A munKaverseny segflí a nagyszomaali OG dolgozóit A nagymegyen állami birtokot központi igazgatósága nyolc gazdasá­got irányít. Minden gazdaság külön vezetővel rendelkezik. Valamennyi gazdaság együtt 27 udvart képez és területük 7.700 hektár földet tesz ki. Tervgazdálkodás — Mint szocialista szektor — hang­súlyozza Nyári elvtárs, a központ fő­könyvelője — tervgazdálkodást foly­tatunk. A munka- és a pénzügyi terv pontosan meghatározza a termelés fel­adatait, mind az állat-, mind a nö­vénytermesztésben. A tervnek éppúgy megvannak a maga alkatelemei, mint ahogyan a gépnek is megvannak a maga alkatrészei. Ezért, hogy a terv necsak holt papír maradjon 's hogy a feladatokat megvalósíthassuk, szük­séges volt, hogy még ez év elején ala­pos részletességgel megtárgyaljuk a teendőket a qazidaság minden munka­szakaszán. A vezetők viszont még apróbb részekre felbontva a tervet megtárgyalták a dolgozókkal, úgy, hogy minden udvarban nemcsak a csoportok, csapatok, hanem minden egyes dolgozó ismeri feladatait és azt is tudja, hogy azok teljesítése a saját és a hazánk érdekeit szolgálja, mert mindenki elvégzett munkája után kapja fizetését. Minden termelési osz­tályon a dolgozók bevonásával heten­ként folyik az elvégzett munka érté­kelése. Az értékelés egyben ellenőr­zés is; kiemeli a jó dolgozókat és fel­tárja azoknak a hibáit, akik lemarad­tak. A tervgazdálkodás alapos munka­megszervezést követel, lehetővé teszi a szocialista párosversenyt, amely ma nálunk a termelési osztályok közt fo­lyik. Az értékelés, a párosverseny, továbbá az a tény, hogy mindent meg­beszélünk dolgozóinkkal, magával hoz­za azok öntudatosítását és kezdemé­nyezésüket a jó munka elvégzésében Hogy ее mennyire magfelel a való­ságnak, azt bizonyítja, hogy 1951—52- ben áHandóan brigádosokat kellett to­borozni a kapásnövények megművelé­sét=« és a rengeteg munkaerővel nem tudtunk sem idejében, sem jóminőséOü munkát végezni. Ma viszont, amikor minden csoportnak,, csapatnak pontos termelési terve van, meghatározott ftidterűfettel és gazdasági felszerelés­sel. nines gondunk munkaerőre és amedett biztosítjuk az agrotechnikai iífSk betartását, sdt megrövidítését — A termelőosztályok között - foilftatja Nyári elvtárs — a páros­­versenyben Nyárasd és Űjmajor halad az élen. A verseny kiértékelését ha­vonta egyszer tartják meg olymódon, hogy a dolgozók által választott bizott­ság tagjai ellenőrzik egymás munka jót. Á havi kiértékelés eredményeit röplapokon, versenytáblákon, továbbá gyűléseken hozzuk nyilvánosságra amelyek mindenütt konkrétságukká komoly érdeklődést, izgalmat váltanak ki dolgozóinkból és döntő hatással vannak я szocialista verseny iramára A verseny hozta magával azt, hogy c fejők egyre tökéletesebb formában al­kalmazzák MaHnyinova módszerét és ennek eredménye kép, valamennyi ter­melési osztályon a fejest tejátlagot egy tehénnél az év elejétől, 8.12-rSI, 9.2-re emelték, tlymódon az összes gazdaság­ban április végéig az egészété beadási kötelezettséget a következőkép telje­s-tettük: marhahúst 26. borját Э2, bá­rányt 26. sertért 26. tejet *9 és totóst 40 százalékban. Tehenészből gazdasági veaetö Nyári elvtárs felvilágosítása után átmentünk NagymegyerrSI a legköze­­lebbfekvő termelési osztályra, Ürme jor a. amelynek vezetője, a 29 esz­tendős Nagy Sándor, egykori tehenész. Három gyermek apja és ma kiváló munkája éli »méréséül Ülmajor dolgo­zói eovhűnQí'uin n HNB-ba jelrftne1' javasolták. Nagy Sándor, ahhoz az áj gene­rációhoz tartozik, amely előtt и felsza­badulás nyitotta meg a fejlődés ‘-ehe­­töséoeit. Céltudatosság, határozottság ét akaraterő hatia át ennek c fiatal­embernek egész magatartását 195! - 52-ben.amíg i*t a birtokon elvégezte feladatait, arra is jutott ideiéből, hogy magánúton elvégezze a kétéves gazda­sági iskolát. így lett Napy elvtársbó! képzett gazdasági vezető. Itt azonban szükségesnek tartjuk meg jegye zn még azt t*. hogy Nagy Sándor fejlő­désében nem éWt meg. nem eléged ót meg az Piirhen eredményekkel, mert most iratkozott be a Nyitrai Gazdasági Főiskola 5 éves távtanfolyamára. — Fejlődésemmel — mondja Nagi elvtárs - a párt törődött Kántor ''li­ters a birtok ебдЬЫ. /‘ozetöse vezetett rá a magantanulásra és most Arcot elvtárs, a káderes beszélt rá arra, hogy folytassam tanulmányaimat. Szá­momra a tanulás igen nagy jelentő­ségű. mert tudom, hogy szüleim, akik Izsappusztán 35 esztendeig cselédes­­kedtek, keserves körülmények között neveltek fel engem és öt testvéremet. Arra, hogy tanuljak.- az sem nekem sem szüleimnek nem juthatott eszébe Tehát a tanulást valóban csak a fel­­szabadulás tette számomra lehetővé, itt valamennyi dolgozó ismer, tudja, hogy ki vagyok, hisz velük egt/ütt kocsis­­kodtam és dolgoztam и tehenészetben ezért bizalommal vannak irántam hallgatnak szavamra és tudják, ha egy új módszer bevezetését ajánlom, ak­kor a gazdaság fejlődését, valameny­­nyiiink közös érdekét szolgálom. Gaz­daságunk fejlődését igazolja az a tény is, hogy míg 1952 őszén az volt a helyzet, hogy a környező állami gaz­dasági dolgozók nekünk jöttek .segí­teni a kukorica, répa, burgonya be­takarításánál, addig tavaly már mi tudtunk segíteni más gazdaságnak. Дг állattenyésztésnél ugyancsak komoly fejlődés mutatható ki a helyes takar­mányozás. a szovjet módszerek beve­zetése által. így például bár tehén­­állományunk mindössze a 94 száza­lékot éri el eddig 105 százalékra tel­jesítettük a tejbeadást Balia István például, a januári 8.2-ről 10.1-re emelte az átlagos napi tejhozamot, de van, aki nálánál nagyobb*eredményt ért el. Balia István, tapasztalatairól. . Balia István, aki 15 tehenet gondra munkájával kapcsolatosan ezeket mondja: — Én 1947 óta itt, ezen az állami birtokot dolgozom és igazol hatom, hogy a birtok valóban Ugye lemreméltó fejlődésen m.ent keresz­tül. Azt is hozzátehetem, hogy azóta megtanultam örülni ennek a fejlődné­nek. Míg 1947-berf" mindössze 6.7 es 1952-ben 7.5. addig 1953-54-ben.amikor bevezettük és egyre tökéletesebben alkalmaztuk Malinyinova módszerét elértem a 10.1 átlagtejhozamht es biztos, hogy mihelyt megérik a zöld takarmány, a tejhozam határozottan emelkedni fog. Én teljes meggyőző­déssel menín ajánlani ezt e fejesi módszert Azonban a háromszori por • tos etetésen kívül, be kell tartani a fejes előtti masszázst és a fejes utáni mélymasszázst. amely az egész tőgyre kiterjed rontás még n tőgy alnvos kifejese Én például ezt úgy végzem, hogy mi­helyt az egyik tehenet kifejem, átme­gyek a másikhoz fejné, utána vissza­térek az előbbibe* kifejem, a meg­maradt 2—3 deci tejet és elvégzem a mélymasszázst. igaz. ez a munka tü­relmet és el kiismer et ességet igényel, de aki elvégzi, annak meghozza a gyü­mölcsét. Havi keresetem meghaladja az 1500-1600 koronát, és amellett, hogy biztosítani tudom háromgyer­mekes családom jelétét, biztosítom a teýhezmn növelését is Jé a-z is. hogy Noa#i, elvtárs a veze­tőnk, mert « mi emberünk ®, tudja, érti mi kell egy fejőnek, mlameny­­ni/ien nyugodtan hozzáfordulunk pa­naszainkkal. Ha miami hiány mutat­kozik, akkor в azonnal intézkedik, hogy orvosolja «er. így. közös munka val sikerűit tavaly megszereznünk a vándorzaszlót és minden igyekeze­lünkkel odahalunk, hogy а-t meg ís tartsuk. Stejman-módszer alkalmazása Ujmujorun■ a borjuneveiesnei ugyan­csak a legkorszerűbb, a Ntejmun-féU: módszert alkalmazzuk. A borjúi, amint a világra ion, maris szárazra törlik é„ azonnal u Htejnuin-ieie ketrecekbe te­szik. ahol- mesterséges szoptatással ri­­degnevelesre 'fogják. A borjak nymo­don egeszsegesek lesznek es a beteg­ségekkel szemben ellenállók. A szo­pós- és az elválasztott borjakat a i<s esztendős Halasi László es apja gon­dozza, akik havonta 2Ú00 koronát meg­­naludo összeget keresnek. Nymodon jutottak hozzá, hogy hazat építhettek amit jövőre még kibővítenék. Az újonnan, nádvesszukböl épített Stejman-ketrecekben friss szalmán gyönyörű borjak pihennek és mihelyt kinyitják a ketrec ajtajai, ugrándozva, bőgve rohannak a kifutókba. Vari köztük egy- és kéthetes de van ná­­lumnupos isi amely ugyan nem ugrik olyan nagyot, mint « többi, de már gyakorolja magát az ugrándozásbán. A ketrecek szalmáját naponta válto­gatják. A borjak naponta 7 liter te­tet. 1 kilogramm lucernát és fél ki­logramm srotot fogyasztanak. Mielőtt elválasztják őket. zabostejet kapnak Naponta háromszor szoptatják őket. A fiatal Halasi László hangsúlyozza hogy az edények tisztaságára nagy gondot (ordítanak. Minden étkez • előtt és után jól kimossák. Nevető, teszi hozzá, hoqy a boriak reggel, amikor közeledik a tejjel, böqésükke; valóságos koncertet rendeznek örö­mükben. A közös ketreceket, ahol az elválasztott borjak vannak, hetenként kétszer is meszelik A Stefman-ketrecekhez hasonlóan új ólakat, építettek a gazdaságon az anyasertések számára. Itt találkozunk Vas Jánossal, aki a fiaztatóban dolgo­zik. Most érkezett haza Nyárasdról uhol rósztvett a párosverseny havi ]r­­!ékélésénél. Még nem. tudja a teljes eredményt, mert g nyárasóiáknqk iái is el kel1 jönniök szemleútra, de már most is megállapíthatja, hogy a nyá­­-asdiak a. tehenészetben jobbak, mint ők. A nyárasdi birtok tejhozama 12.2 náluk pedig, csak 10.5 — Ugyan­akkor azonban a malactzaporuhrtbcn ■lk jobbak. Náluk egy ellés utón « malacszaporulat átlaga 6.3. Nyárasdon viszont csak 4.5 » Tehát - mondja Magyarjcs Vin­ce. a gazdasági iskola hallgatója, aki itt, mint segédgazda dolgozik, hogy a gyakorlatban tanulmányozza a mező­­gazdasági tudományt. — nincs más mód. mint az. hogy mi menjünk ta­nulni fejni Nyárasdra, a nyárasdick pedig jöjjenek hozzánk a malacszapo­rulat titkait ellesni. Én azt hiszem, ha közösen megtárgyaljuk munkánk­ban szerzett tapasztalatainkat, akkor ez mindkét gazdaságnak hasznára válik. Az újmajori gazdaságban e трок­­ban fogtak hozzá a cukorrépa santbo­­lásához és a kukorica ültetéséhez. A sarabolást igákkal végzik, de most érkezett meg a 25-ős Zetor és neki­látnak a saraboiás gépesítéséhez is. A növényápolás második szakaszának el­végzéséhez éppoly fel'kész-nltségqoj fogtak hozzá a-z ujmajori dolgozók, mint ahogy azt a gazdaság minden munkaszakaszán végzik. A nagyszombati állami gazdaság dolgozói a szocialista munkaverseny elmélyítésével egyre nagyobb sikere­ket érnek el Munkájukban bátran alkalmazzák az új munkamódszere­ket, amelyek nagy nértékben előse­gítették, hogy az utóbbi két év alatt a termelés hatalmas növekedést mu­tat. A hektárhozam és az állatok hasznossága emelésével lényegesen csökkentek a termelési “költségek is Ha az 1953-as évet összehasonlítjuk az előző évekkel, ahol 19 százalékos veszteségmegtakarítás mellett, töbl mint 2 millió koronát nyertek a gaz­daságban. Hogy az állami gazdaságot dolgozói mit nyertek a termelés ol­csóbbá tételével, azt óképpen jutal­mazásuk bizonyítja, amely a fent­­említett két év óta 23 százalékos növekedést mutat. Az állattenyész­tésben például egy dolgozó évi átla gos jutalma két évvel ezelőtt 16.88? koronát tett ki. Tavaly ez az összeg 21.456 koronára emelkedett. De a terven felül elért eredményekért ugyancsak megkapták a méltó jutal­mazásukat a gazdaság dolgozói. A hektárhozamok tervének túlteljesíté­séért 2897 mázsa gabonát,- míg a tejhozam emeléséért pótjutalomként 20 216 koronát fizettek ki. A mala­cok elválasztásának túlteljesítése ré­vén 7 darabot osztottak ki a dolgo­zók között, tizenötöt pedig hivatalos áron adtak el. Figyelemreméltó eredményekkel dicsekedhetnek a íejőgulyások is Záhoicsik Kálmán például az elmúlt évben minden egyes tehéntől átlag 456.2 liter tejet fejt ki. Radics Ist­ván 4234 literrel, Dolázs János pedig 4161 literrel a gazdaság legjobb dol­gozóinak soraiba került. Az elért eredmények mellett sok hiányossággal is találkozhatunk a nagyszombati állami gazdaságban. Ez különösképpen az állattenyésztésben mutatkozik. A múlt évben elkövetett hibák ebben ж évben arra ösztönöz­ték a gazdaság dolgozóit, hogy még következetesebben teljesítsék az ál­lami tervet. Ennek pedig előfeltéte­le az, hogy mind növényi, mind az állattenyésztésben a termelést szét­írták az egyes munkacsoportokra, Á galántai áifami gazdaságok a termelés gazdaságosabbátételéért A* árcsökkentésről szóló párt­ós kormányhatározat ismét felszín­re hozta a mezőgazdasági termelés elmaradottságát, ami nagy mér­tékben kihat dolgozó népünk élet­színvonalának további emelésére. Minden állami gazdaságban, többek között a galántai igazgatósághoz! tartozó összes farmokon a dolgo­zók hosszan kitartottak helytelen álláspontjuk mellett, miszerint a mezőgazdasági termelést a gazda­ságokon nem lehet emelni. Az el­telt 3 év 1951-től kezdödőleg- vi­lágosan megmutatta és eredeti té­nyek bizonyították, hogy a növény­­termelést, a földek hektárhozamát az új munkamódszerek bevezeté­sével, valamint az agrotechnikai ha­táridők betartásával lényegesen lehet emelni. A galántai gazdaságokon főkép­pen a növénytermelés mellett a-z állattenyésztés továbbfejlesztésére, hasznosságának, emelésére helyez­ték a fősúlyt. Az állatállomány ter­melékenységének emelése szoro­san összefügg a jóminőségű takar­mány termelésével, leginkább a si­­iótakarmánytól és a szakaszos ta­karmánytermelés pontos betartá­sától függ. Ezenkívül igen fontos, a takarmány-technika helyes alkal­mazása, valamint az állatgondozók szakismerete, akik a termelésben aktívan résztvesznek. A galántaiak ezért úgy döntöttek, hogy minden egyes szarvasmarha részére dara­bonként 55 mázsa silőtakarmányt A várkonyi állami gazdaságban Ši­roký elvtárs beszámolója után foglal­koztak a dolgozók a parlagon heverő földek megművel -ével. Példájukat kö­veivé Melomhelyen és Vásárúton is ez képezte a dolgozók legtöbb célkitűzé­seit. Az említett gazdaságok 75 hektár eddig megműveletlen területre bukkan­tak. Ezek a parcellák ezelőtt vajmi kevés hasznot, de még kevesebb ta­karmányt nyújtottak a gazdaságnak. Most ezeken a területeken takar­mányt termelnek, -írni több mint 150 vagon jóminöségü ete.n: valóval növeli osztagokra, sót a feladatokat egyé­nekre is felosztották. Az egyéni fe­lelősségérzet elmélyülése aztán lehe­tővé tette azt, hogy a dolgozók kö­zött nemes verseny fejlődött ki. A gyakorlat bebizonyította, hogy nem elégedtek meg az egyének között folytatott párosversennyel, hanem az egész birtok dolgozói a magas ter­més eléréséért versenyre hívták ki a pőstyéni állami gaz aság dolgozóit. Ez az alkalom végül is arra ösztö­nözte a dolgozókat, hogy maguk is mtékes vállalásokat fogadjanak el. Pénzben kifejezve, több mini négy­­nillió koronát tesz ki azoknak a fel­ajánlásoknak az összege, amelyet a iolgozók a verseny keretén belül ettek. Mindenesetre p kötelezett­­égvállálásokat nem elég csak hir­­letni, azokat mindenekelőtt teljesí­teni kell. Hogy ezek a vállalások megvalósíthatók-e, arra bizonyítékot szolgáltatott a gazdaságok elsőne­gyedévi tervteljesítése. A gazdasá­gok 16 fejögulyása 10—15 literes tejátlagot ért el. Mindez tehát bizo­nyítja, hogy t verseny nagy mérték­ben fellendítette a tejtermelést. A termelés emelkedésével beadásukat is túlteljesítenék, mégpedig terven felül több mint 150.000 liter tejet adtak közellátásunknak. Meg van továbbá a biztosítékok arra is, hogy a dolgozók a párt X. kongresszusa tiszteletére vállalt 214.000 liter ter­­venfelüli tejbeadásukat is teljesítik. A hiányosságok mellett bajok vol­tak eddi о a tojásbeadásnál is. De a bajokat sikerült kiküszöbölniök, úgy­hogy május 1-re a gazdaságok dol­gozói örömmel jelenthették, hogy beadásukat 147 százalékra teljesítet­ték. Szép eredményekkel végzik munkájukat a íölsödubova' gazdaság sertésgondozói i . Az elválasztás tervét az első negyedben csaknem 169 százalékban teljesítették. Mindannak a törekvésnek, ami eb­ben a gazdaságban folyik, hatalmas lendületet adott a harmadik árcsök­kentés. A dolgozók még mélyebben átérzik munkájuk elvégzésének fele­lősségét, hogy azt minőségesen, a termelési feladatok teljesítése mel­lett maradéktalanul folytathassák. biztosítanak. Ezenkívül nagy súlyt helyeznek az állatok jóminöségü takarmánnyal való ellátására, amit zöld ^futószalag takarmány ter­mesztési módszerrel igyekeznek biztosítani májustól egész október haváig. A takarmánytermelés fontossága mellett az állatgondozók kötelezett­séget vállaltak, hogy a tehenek tejhozamát összgazdasági méret­ben 9 literre emelik naponta és darabonként. A kosuty-farmon pél­dául az első negyedévben 160 da­rab tehéntől 10.6 literes tejátlag­gal dicsekedhetnek. A hidasi tej­termelő gazdaság ezzel szemben az év első negyedében 11.8 literes tejátlagot mutat fel. Víg elvtárs ebben a gazdaságban az év elejétől fogva 12.8 literes fejéshozainot ért el. Hasonló eredmények mutatkoz­nak a többi gazdaságokban is, mely a palánta! állami birtok elsó negyedévi tejtermelését 122.3 szá­zalékra segítette elő. A gazdasá­gok dolgozói további feladatuknak tekintik, hogy a tejtermelés egyen­letes biztosítása érdekében külön ehetőket létesítsenek. A B-19 vak­cinával pedig hatásos harcot indí­tanak a tehenek fertőzéses elveté­lése ellen és a borjak, szellős ne­velésével elejét veszik а-z állatok tuberkulózis megbetegedésének. — Így készül a galántai állami birtok teljesíteni a párt és a kormány által kitűzött termelési feladatait. a gazdaságok takarmányszükségletét. Itt meg kel! jegyezn hogy a vár­­konyi gazdaság sertéshizlaldájában be­vezették Surikov?. móc’ '.erét. Ezt a műnké' Antal János, Tóth Lajos ás Bedics András állaltak magukra. Kö­telezettséget vállaltak, hogy sertések átlagsúlyát 14? kilogrammra emelik. H' zen fő céljuk ez, hogy minél na­gyobb haszrosságot érjenek el az ál­latállomány hasznosságé terén. Surikov módszerét több mint 750 darab ser­tésnél fogják alk " zni. Krajčovič F. Dunaszerdniudy Mínden talpalatnyi földet megművelnek \ \z újmajori gazdasag a .ideg borjunevelest alkalma /;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents