Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-05-16 / 20. szám
2 1954. május 16. патта FAMmtiwes Felszabadulásunk 9. évfordulójának ünnepségei Nagy nemzeti ünnepünket, felszabadulásunk 9. évfordulóját egész népünk országszerte megünnepelte. Az ünnepségek mégis Prágában, Plzenben érték el csúcspontjukat, ahol ugyanis hadseregünk óriási díszszemlét tartott. A dolgozók mind a három helyen manifesztálva juttatták kifejezésre szeretetüket néphadseregünk iránt, amely ma erősebb, mint bármikor azelőtt és alaposan felkészülve a dicsőséges szovjet hadsereg példája szerint éberen őrködik határank felett és védelmezi szabad hazánkat és mindazt, amit dolgozó népünk a felszabadulás óta eltelt 9 év alatt felépített. A prágai díszszemlén résztvettek a CsKP KB politikai titkárságának tagjai, valamint a kormány képviselői. A manifesztáló tömeg lelkes éljenzéssel fogadta Antonín Zápotocký köztársasági elnökünk beszédét, amelyet e nagy nemzeti ünnepünkön néphadseregünk tagjaihoz intézett. Hatalmas volt a fegyveres erők szemléje Bratislavában is. A Gottwald téren felállított emelvényeken gyűltek össze a hivatalos vendégek, a közélet, gazdasági és kulturális élet képviselői, a konzuli testület tagjai, a Nemzeti Arcvonal képviselői, az üzemek legjobb dolgozói, az államdíjasok, tábornokok és tisztek. Amikor Bacüek elvtárs és a párt központi bizottságának többi küldöttei, valamint a Megbízottak Testületének tagjai megjelentek, még a nap is szebben ragyogott. A reggeli órákban ugyanis úgy látszott, hogy az eső megzavarja kissé a díszszemlét, de mégis bebizonyosodott, hogy még az időjárás is kedvez nagy ünnepünkön. Május 9-én pontosan 10 órakor kezdődött meg a hadsereg, a határ- és belsőőrség, valamint a népi milíciák harci zászlókkal felsorakozott alakulatainak szemléje. A szemle után Jaroslav Tokán tábornok felolvasta Antonín Zápotocký köztársasági elnöknek, a csehszlovák védőerö főparancsnokának hadparancsát. Utána Rudolf Strechaj a Megbízottak Testületének elnöke beszélt. „Először is — mondotta Strechaj elvtárs — engedjék meg, hogy jókívánataimat fejezzem ki a 9. évforduló, történelmünk legboldogabb napja alkalmával, amikor a dicső szovjet hadsereg felszabadította hazánkat és elhozta számunkra a legértékesebbet — a békét és ezzel a boldog holnap örömteli építésének lehetőségét is. A Gottwald-téri szemle után hadseregünk alakulatai végigvonultak Bratislava utcáin a dolgozók lelkes tapsvihara és éljenzése közepette. A Sztál ív téri emelvény előtt díszlépésben vonultak el. Május 9-én este gyönyörű tűzijátékkal szórakoztatták hadseregünk tagjai Szlovákia fővárosának dolgozóit. Jó munkával köszöntjük a választásokat Jól megy a cukor répa egy elés A nánai állami gazdaságban teljes lendülettel megkezdték a cukorrépa egyelését. Az egyes osztagok versenyeznek egymással. ’Nemes verseny ez, mert nem a mindenáron vedó győzelemért harcolnak, hanem az egyes osztagok kölcsönösen kisegítik egymást. A gazdaság dolgozói a dohánypalánták kiültetését is megkezdték már. Május 6-ig 9 hektár palántái kiültettek. Az eddigi eredmények alapján elmondhatjuk, hogy a tava szí munkák második szakaszát if idejében elvégezzük, ami minden bizonnyal meg jog mutatkozni a hektárhozamok emelkedésében. Nagy J., agronómus, Nóna. Gyertek bátran a mezőgazdasági szakiskolákba A bélai mezőgazdasáoi mesteriskolának 40 hallgatója van, akik egész Szl"vákia magyarlakta területeiről jöttek ide, hogy elsajátítsák a legfejlettebb mezőgazdasági tudományt, s hogy visszakerülve a munkahelyükre felhasználják tudásukat a közösség javára. A hallgatók között vannak szövetkezeti tagok, traktorállomási dolgozók és állami gazdaság alkalmazottai. Nagv szorgalommal folyik itt a tanulás, annak ellenére, hogy több családos apa is van köztünk, akik bizony már kinőttek az iskola padjaiból. Mindennel megelégedettek vagyunk, mind az előadásokkal, mind a rólunk való gondoskodással a napi ötszörös étkezéssel, stb. A hallgatók nevében bátran szólok a szövetkezeti tagokhoz és az állami gazdaságok, valamint a traktorállomások dolgozóihoz, hogy minél többen jöjjenek mezőgazdasági szakiskolákba, mert olyan tudást szerzünk itt, amelylyel valóban elősegíthetjük mezőgazdaságunk felvirágoztatását. Egyidejűleg a vezető elvtársakhoz is szólok, hogy nagy gonddal végezzék a káderek kiválasztását, s hogy olyanokat küldjenek a szakiskolákba, akiknél megvan annak az előfeltétele, hogy jó szakemberekké válnak. A taníttatással járó költség és a tanulással járó fáradság rövid időn belül sokszorosaft visszatérül. ONÖDY IMRE, a mezőgazdasági mesteriskola hallgatóinak nevében. A nagygéresi asszonyok a szövetkezet felvirágoztatásáért — Hogy mennyire előnyös az állandó munkacsoportok keretében végzett munka, erről már meggyőződtünk a nagygéresi szövetkezetben — mondja Dorka elvtárs, a szövetkezet elnöke. — Eleinte nehezen ment a csoportok megszervezése, egyes tagok féltek a felelősségtől. De sikerült meggyőzni mindenkit arről, hogy csakis a munkacsoportokban végzett mun’-át lehet mennyiségi és minőségi téren ellenőrizni és csakis így lehet igazságosan jutalmazni. A csoportok munkájában tevékenyen bekapcsolódnak az asszonyok is. A zöldségtermelés! csoport például csaknem csupa asszonyból áll. Pál József csoportjában szorgalmas munkát végez Gács Istvánné, Vágó Itvánmé, Váredi Lászlóné, Balog Gézáné, Gönci Lászióné és Demeter Józsefné. Szabó Pál csoportjában is mindenki megbecsüli a szorgalmas asszonyokat, mint Fekete Jánosnét, Büti Jánosnét, Béres Józsefnét, Gál Esztert, Ócskái Jánosnét ée Battyányi Györgynét. Mirge János csoportjának asszonyai is derekasan kitesznek magukért. Balázs Ilona. Sohajda Béláné, Liska Istvánné, Balog Rozália és Tűrik Sándorné minden erejükkel arra törekednek, hogy a csoport idejében teljesítse munkafeladatait. ----— —— A dohánytermelő csoportra sem hoznak szégyent az asszonyok. De a fiat- ' lányok sem maradnak le a munkában. Lukács Joli, Gönci Gizella, Brezo Margit és Gsabala Júlia traktorral vontatott pótkocsival hordták a trágyát a szövetkezet földjeire. Naponta 450—500 mázsát is kihordtak. KULIK G. — Királyhelmec. Első helyen állunk a tavaszi munkák versenyében Ha visszatekintünk az eddig elvégzett tavaszi munkákra, azt kell megállapítanunk, hogy a kezdet nagyon nehéz volt. Nálunk a bélai szövetkezetben is bizony kedvetlenek voltak a tagok, mert a rossz időjárás lehetetlenné tette, hogy idejében a földekre vonulhassunk. így tulajdonképpen csak március 15-én láthattunk hozzá a vetéshez. A munka ütemét azonban annál jobban fokoztuk. Így mégis sikerült elérnünk, hogy határidőre elvetettünk és ugyancsak határidőre elszórtuk a műtrágyát, majd elültettük a kapásokat. Az idén sokkal jobban mentek a munkák, mint az elmúlt éven. A gabonabetakerításig azonban még nagyon sok feladat vár ránk. Nem bizakodhatunk el még ekkor sem, ha a tavaszi munkák versenyéiben járási viszonylatban az első helyre kerültünk Vár még ránk a növényápolás, mert gondosan bevetett és elültetett földeink csak ekkor adnak bő termést, ha a fejlődési idő alatt is megadjuk a növénynek azt. amire szüksége van. Pásztor Vidor Az ipolyhidvéoi EFSz bátor kötelezettségvállalása Az Ipolysági III. típusú EFSz versenyre hívta az in alyhidvégi III. típusú szövetkezetét. Az ipoiyhidvégiek elfogadták a versenykihívást és ez alkalommal a következő kötelezettségvállalást tették: 1. Az egészévi .sertéshúsbeadást szeptember végéig 100 százalékra teljesítik és a í tralévő hónapokban beadnak terven felül 80 mázsa sertéshúst. 2. A tejbeadási kötelezettségnek ugyancsak szeptember 50-ig elegei tesznek és az év végig terven felül beadnak 40.000 liter teje-3. A rozsbeadást 100 mázsával, a hüvelyesek beadását 160 mázsával túlteljesítik. 4. A burgonyabeadást korai krumpliból még július hónapban teljesítik. 5. A gyapjúbeadást 100 kilogrammal teljesítik túl. (Ezt a kötelezettségvállalást már teljesítették a szövetkezeti tagok.) A tagok munkához va,' viszonya az ipolyhídvégi szövetkezetben nagyon jó. Tavaly még a csoportvezetőknek kellett a tagokat munkába hívni, az idén már minden tag előző este tudni akarja, hogy milyen feladat vár rá a következő napon. Ezt az is elősegítette, hogy a g' rdasági eredmények alapján az idén 22- korona- a munkaegység értéke, holott tavaly csak lT'Kcs volt. Köpöncei Lajos Ipolyság az állattenyésztés fokozásáért A füleki AG A füleki állami birtok dolgozói annak tudatában, hogy már nem a régi kizsákmányolok zsebére dolgoznak, hanem a szocializmusért, a nép boldogabb jövőjéért és a köz érdekeiért, -a május 1. és 9-i ünnepségek alkalmából a következő szocialista kötelezettségvállalást tették: Sihelsky Pál a 15 gondjaira bízott tehén után terven felül 3.180 liter tejet szolgáltat be, ami pénzben 3.489 koronának felel meg. Csonka Géza fejésí tervét tehenenként 219 literrel növeli, így Ю tehén után 2190 liter terven!elült tejet ad be. Ezenkívül versenyre hívta Bölcső Juliannát, a Sv. Kríi-i fejőt, aki ezt lelkesen elfogadta. Melicher Márton ugyancsak kötelezte magát, hogy 1 tehén tejhozamát évi 512 literrel emeli. így 14 tehén után 7.168 liter tejet fej ki, valamint terven felül szocialista munkaversenyre hívta ki a füleki gazdaság összes fejőit. . Botos Miklós, a sidi gazdaságban 11 tehene után kötelezte magát, hogy 3,398 liter tejet fej ki terven felül. Hasonló kötelezettséget vállalt még Palica. János, aki 10 darab tehén után 3640 liter tejjel fogja tervét túlteljesíteni. Palica István végül vállalta, hogy 10 tehene után 4360 liter tejet fej ki terven felül. Azonkívül a sidi gazdaság állattenyésztési dolgozói versenyre hívták ki a dórái dolgozókat я terv túlteljesítésére.A vállalásokat a munka helyszínén a dolgozók jelenlétében fogják kiértékeni. A győzteseket jutalomban részesítik. Bolčo N., Losonc A téli takarmányozás időszaka Szlo-. vákla területén az egyes vidékek sze- j rint 180—240 napig tart. Az idén azon- ! ban az állandó húvös időjárás követ- j keztében a téli takarmányozás idöszaka 3—6 héttel meghosszabbodott. Ez annyit jelent, hogy sokkal több takar- [ mányt kellett elfogyasztani, mint eredetileg terveztük. Azok az £FSz-ek, j állami gazdaságok és egyénileg gaz- j dálkodók, akik azzal számoltak, hogy | elég takarmányuk lesz, most mégis ■ hiányt éreznek. Ez arra késztessen bennünket, hogy fokozott figyelmet fordítsunk a takarmányozásra és olyan gazdaságosan bánjunk vele, ahogy csak j lehet. Az állattenyésztési termelés gaz- j daságossága a takarmányozástól függ, mert a termelési költségnek több, mint fele éppen a takarmányra vonatko- | zik. Mindenekelőtt biztosítanunk kell a ! zöldtakarmányozásra való helyes áttérést. Nem szabad, hoqy áldozatalva essünk annak a téves nézetnek, hegy a tél folyamán a takarmányhiány miatt kiéhezett állatok gyorsan felépülnek, ha teletömjük őket zöld takarmánnyal, j Nagyon téves, sőt veszélyes nézet ez. ! Éppen ellenkezőleg áh a helyzet. Az j állat nagyon is reagál a takarmányozásban beálló bármely változásra. Ez- ! ért az átmeneteknek nem szabad hir- ! teleneknek lenni, hanem folyamatosan, j lassan kell az új takarmányhoz hozzá- 1 szoktatni állatainkat Az állat szerve- j zete nem tud gyorsan alkalmazkodni a I sok zöldtakarmányhoz, amely sok fehérjét és vitamint tartalmaz. Gyakran emésztési zavarai vannak, hasmenést I Biztosítsuk a zöldtakarmányozásra vafó helyes áttérést és kólikát kap, aminek következménye hasznosságának további csökkenése. A zöldtakarmány i is kezdetén, az első napokban egész kis adagokat adunk, sőt még azt is szecskázott szalmával keverve. Aztán fokozatosan emeljük a zöldtakarmányadagot, csökkentjük a száraztakarmányt és csak egész lassan térünk át a zöldtakarmányozásra, vagyis, úgy etetünk, hogy a takarmány túlnyomó részét zöldtakarmányok képezzék. Annak azonban nem szabad előfordulni, ho <y állataink kizárólag csak zöldtakarmányt kapjanak. Az egész éven át, tehát a nyári hónapokban is, 2—3 kilogramm szecskázott szalmát kell adni minden állatnak, terméuzetesen zöldtakarmánnyal keverve. Ezzel elősegítjük a nyálkaképzŐdést és az emésztősavak keletkezését, ami elkerülehetetlenül szükséges az állat egészségéhez. Az állat kennelen alaposan megrágni a takarmányt és Így elejét vesszük az emésztési zavaroknak. A zöldtakarmányt célszerűen összeállított adagokban adjuk állatainknak, figyelembe véve minden esetben в helyi vis onyokat és lehetőségeket. A zöldtakarmányt minden nap mérjük, le, mondjuk kosárral és kosarak szerinf állapítsuk meg a takarmány mennyiségét. Tudnunk kell azt, hogy 30 kilogramm őszi takarmánykeverék 3 kilogramm szalmával elég 8 liter tej előállítására egy 500 kilogrammos tehénnél. Gyakran előfordul az, hogy a lucerna, vagy hereíéle etetésénél pazaroljuk a fehérjét. Harminc kilogramm fiatal lucerna annyi fehérjét ad a tehénnek, amely képes helyettesíteni a napi 10 liter tej által elveszített fehérjét egy 600 ilogrammos tehénnél. Ezért a hereféléket és más fehérjékre gazd. g takarmányokat, mindig keményítőtartalmú takarmányokkal együtt etessük, hogy gy . megjavítsuk a tápanyagok arányát, főleg ami a fehérjéi és a keményítőt Illeti. Ugyanakkor sok értékes fehérjét megtakarítunk a téli időszakra. Ne felejtsük egy percre sem, hogy az állat nem képes fehérjét alkotni, csak fehérjét átdolgozni. A zöldtakarmányt mindig szalmával szecskázzuk, mert a szecskázás megtakarítást jelent: az állat jobban felhasználja a takai'-’lny értékét. Ha egészben adjuk a zöldtakarmányt, azt az állat csak szétdobálja, összepiszkítja és semmiesetre sem tudja úgy felhasználni tápértékét, mintha szecskázva adagoljuk. Nem szabad megfeledkeznünk a takarmányok kaszálása helyes Időpontjának megválasztásáról sem. Minden takarmányt a teljes kivirágzás előtt kaszáljunk, legkésőbb azonban akkor, mikor egyharmada már kivirágzott. A legértékesebb takarmányokat elrakjuk télre, megfelelő konzerválás, szárítás, vagy silózás által. Ne féljünk u silózástól. Az elmúlt években szerzett tapasztalatokat használjuk fej az dén és tökéletesítsük. A helye n készített silótakarmány nagyon jó tartalék nemcsak a téli időszakra, hanem a nyár végére is, amikor rendszerint kevesebb a takarmány, Gondoljunk az úgynevezett vitaminszéna termelésére is, ami nagyon szükséges, az anyadisznók, kizósertések, borjúk és beteg állatok számára. A vitaminszénát úgy készítjük, hogy a zsenge növényt idejében lekaszáljuk, gondosan i legszárttjuk szárítókon és külön raktározzuk. A sertéseknek, baromfinak és lovaknak is abból a célból adunk zöldtakarmányt, hogy helyettesítsük a drága .szemestakarmányt, amelyből állandóan hiányt szenvedünk. E. ;nél az állatoknál sem szabad azonban feleslegesen pazarolni a zöldtakarmányt, hanem előre össszeállított adagokban etessük őket, a takarmányozási terv szerint. A zöldtakarmányozas egyik legelterjedtebb és leg lőnyösebb módszere a legeltetés. legelőkön az állat nemcsak elsőosztályú eledelt talál, hanem a friss levegőn való mozgás és a napfény hatása következtében testalkatiig helyesen fejlődik, több vitamint képez. Ezért mindenekelőtt a fiatal szarvasmarhákat kell 'geltetni. Csakhogy I itt is szem előtt kell taitani a gazdaj ságosság elvét. A legeltetés elején az állatokat rendesen megetetjük és csak 1—2 óráig legeltetjük őket 10—15 cm magas füvön. Folyamatosan aztán meg! hosszabbítjuk a legeltetés idejét és csökkentjük a száraz takarmányadago- i kát. Főleg reggel adjunk az állatoknak I 2—3 kilogramm szecskát. Szárazság, vagypedlg kevésbb* tápláló legelő esetén a legeltetett állatokat is kell még külön etetni. Vezessük be mindenütt a szakaszos legeltetést. Kerítsük el az egyes szakaszokat. Gondoskodjunk arról, hogy a közelben jó ivóvíz legyen. A szakaszos legeltetéssel elérjük azt, hogy az állatok nem gyúrják le egyszerre az egész legelőt, a kijelölt szakaszokat jobban kihasználják, úgyhogy még lekaszálásra is jut. Az egyes szakaszokon legyenek fák, vagypedig valamilyen hüsülőt készítsünk, hogy legyen az állatoknak hol a nap elől meghúzódniuk. Vigyáznunk arra, hogy juhok és fiatal állatok ne legeljenek a mocsaras legelőkön, mert itt különböző betegségeket kaphatnak. Az állattenyésztés gazdaságosabbátételének ügye a mi kezünkben van. Ahogy már i ngsúlyoztuk, ezen a téren a takarmányozás döntő szerepet játszik, tehát minden * íezőgazdasági dolgozónak kötelessége, hogy gondoskodjon a gazdag takarmányalapról, mégpedig a takarmányvetési terv betartásával, de ugyanakkor a takarékosság elvének következetes alkalmazásával. Dolgozóink egyre fokozódó szükségleteinek kielégítése nagyban függ az állattenyészettől. Ma nemcsak azt kell néznünk, hogy elégséges és jóminöségű állattenyésztési terméket termeljünk, hanem arra is összpontosítani kell figyelmünket, hogy olcsón termeljünk. Ezért a helyes takarmányozási technikát minden mezőgazdasági üzemben következetesen be kell tartani. így lesz csak állattenyésztésünk gazdaságos, kifizetődő.