Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-05-09 / 19. szám

8 VôIdiiritaBs 1954. május 9. A Köztársasági Érdemrenddel kitüntetett traktorosok Schemer Alois, a karlovicei gépállomás Lúcs Pál, a csallóközcsütörtöki gép­traktorosa állomás traktorosa. / Lúcs Pál, a Köztársasági Érdemrenddel kitüntetett traktoros Antonín Zápotocky államelnök a Csehszlovák Köztársaság kormányának javaslatára az ország békés építésében, • mezőgazdasági termelésben elért ki­váló eredményeiért LúCj Pál csalló­közcsütörtöki traktorosnak a Köztár­sasági Érdemrendet adományozta. Lúcs Pál traktoros Z-25-ös gépen dolgozik. Az 1953. év tervét 255.8 szá­zalékra teljesítette és 15 HP gépegy­ségenkénti 1.461 hektár föld megmű­velését érte el. Az elmúlt évben 2.203 liter üzemanyagot megtakarított. Az előirányzott terv túlteljesítését főkép zzal érte el, hogy gépcsoportokat hasz­nál és a gépét .eljesen kihasználta. Ilyen munkamódszerrel az 1953-as évi tavaszi munkáknál naponta 40 hek­tárt bevetett. A gép műszaki karbantartását rend­szeresen végzi, ami az elért eredmé­nyekben tükröződik vissza. Öraütem­­terv szerint dolgozik, amellyel magas teljesítményt ért el. Rés’tvesz a mun­kaversenyben és a reá bízott munkát minőségesen, a szövetkezeti tagok megelégedésére végzi. A munkában szerzett tapasztalatait a többi trakto­rosnak is átadja. A tavaszi munkák leg'obb traktorosai A legutóbbi jelentés szerint a táv eszi munkák teljesítésében a következő traktorosok tűntek ki: Átlag ha Kerület Név Gép GTÄ teljesít mény- % Bratislava Cvedler J. S-30 Csal. csüt. 428.2 178.5 Nyitre Méry J. Z-25 Köbölkút 26x.-244.­Besztercebánya Kiss A. Z-25 Tornaija 183.-250,­Zsolna Gregor V. S-30 Príbovce 81.-111.6 Kessu Rontó P. Z-25 Bárca 281,-272.4 Eperjes Vdovec M. S-30 Vrenő 137,-247.2 A hemyótalpas gépek legjobb traktoro sai: Bratislava Csetneky K. DT-54 Csal. csüt. 597.7 135,­Bratislava Spergel J. DT-54 Csal. csüt. Nyitre Dráb M. DT-54 Káiné 310,-105.7 Besztercebánya Gyalog S. KD-35 Losonc 136,-192,­Zsolna Rusnák M. DT-54 T. Teplice 146,-112.3 Kesse Dajka S. DT-54 K. Helmec 475,-149.7 Eperjes Dobiás J. DT-54 Nagykapos 222,-208,­A legjobb traktorosbrigádok közé tartozik mindenekelőtt a szenei brigád, amely Takács L. elvtárs vezetésével a brigád tavaszi feladatait 130 százalék­ra teljesítette. Traktoronként 153 át­lagos hektárteljesítményt értek el. Má­sodiknak az ebedi brigád helyezkedett el. 105.3 százalékos tervteljesítéssel ás traktoronként 145 átlagos hektár­teljesítménnyel. A rapovei brigád Mris K. elvtárs vezetésével 135 százalékos tervteljesítés mellett 100.5 átlagos hektárteljesítményt ért el traktoron­ként. A Vágbesztercei brigád 95.5, a nagyidéi brigád 138.4, és a nagykaposi brigád pedig Kocsis elvtárs vezetésével 135 százalékos tervteljesítés mellett 100.5 átlagos hektárteljesítményt ért el traktoronként. A vágbesztercei bri­gád 95.5, a nagyidai b'igád 138.4, és a nagykaposi brigád pedig Kocsis elv­társ vezetésével 152 százalékos terv­teljesítést ért el. • Jól haladnak a ■ A kassai járás leqjobb gépállomásai sorába sorolható a szepsi gépállomás is, amely eddig a tavaszi munkák tel­jesítésében a legjobb eredményt elérte annak ellenére, hogy traktorosaink a most folyó idényben átlagos hektár­föld megművelését kell elérnie. A nui­­gángazdálkodóknak és a kis- és kö­zépparasztoknak terven felül 160 hek­tár földet megszántottak. Derjén elv- Mrs, aki a toronyai brigádközpont leg­jobb traktorosa, a tavaszi munkák tervét már 130 százalékra teljesítette. Járási viszonylatban a szepsi brigád­központ Vilinszki Ferenc vezetésével az első helyre küzdötte fel magát. .4 tavasziak tervét 75.4 százalékra telje­sítették. Péter József traktoros, aki S-30-as gépen dolgozik, 88.8 százalé­kos tervteljesítést ért el. A feladatok teljesítésében a brigád többi trakto­rosa sem maradt el. A jasovi traktorosok is jól haladnak, igaz, hogy a tavaszi terv teljesítésé­hez későn kezdtek, de ezt alaposan behozták, és ma már 72 százalékos tervteljesítéssel dicsekedhetnek. Csiz­­már Ferenc vezeti a brigádot, aki ki­szepsi traktorosok tűnő szervező. A munkát úgy irányít­ja, hogy a gépek költöztetését éjjel végzi, minden perccel számol, csak­hogy a tavaszi terv teljesítését minő­­ségesen, időben — sőt, ha lehet — még a kitűzött határidő előtt befejez­zék. Az elvégzett munkával a szövetke­zetek tag elégedettek. De megelé­gettek a brigád traktorosai is, akik szép keresetükön kívül a túlteljesí­tett tervért még külön jutalmazásban is részesülnek. Azonban az elért eredmények elle­nére sincsen a gépállomáson minden rendben. Helytelen a rendkívüli nagy tartalékhalmozás, amely nemhogy csökkene, de az utolsó negyedévben még 223.000 koronával emelkedett. bz minden bizonnyal egészségtelen gaz­dálkodás, aminek a következményé az lehet, hogy kimerítjük a gépállo­más pénzét oly tárgyakra, amelyekre szükség nincsen, de ezzel szemben nem jut pénz szükségesebb dolgokra A gépállomás vezetőinek ezt a fogya­tékosságot feltétlenül ki kell küszö­bölni. я. jv. TĎra ktorá Hcmtásain k u ívei llllllllllllllllíllillll IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1 lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!llllllllllllll!lll!lllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllll!llllllilllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!lllllllllllll!llllllllllllll A füleld járásban nincs már megműveletlen föld Még jóformán el sem vetettek, s már újabb feladatot kaptak a nagy­daróci traktorosok. Ennek teljesítése — habár nem tervezték — mégis olyan fontos volt, mint magának a tavaszi tervnek az elvégzése. A iü­­leki mezőgazdasági osztály dolgozói Guzon községben találták a legtöbb gazdátlan földet. A megállapítás után 3 nappal Hanula Gyula, a nagydaróci traktorosbrigád vezetője legjobb trak­torosait indította útnak azzal az uta­sítással, hogy az elhagyott földeket szántsák fel és készítsék elő részben vetésre, részben vedig kapásnövé­nyek ültetésére. Kohútik elvtárs, a JRD elnöke an­nak érdekében, hogy a járásban >gy talpalatnyi föld se maradjon bevetet­lenül, mozgósította a mezőgazdasági osztály, minden dolgozóját, egyben ér­tekezletre hívta az állami gazdaság ťs gépállomás vezetőségét. Ennek ered­ményeképpen elhatározták, hogy az állami gazd. kezelésébe adják az el­hagyott földeket, a gépállomás dolgo­zói pedig vállaltákt hogy gépeikkel megművelik. így kerültek az árván maradt földekre Gál Béla és Ferenc Dezső nagydaróci hernyótalpas veze­tők, akik éjjeli és nappali műszakban előkészítették a talaj: a tavasziak vetésére és ültetésre. De nemcsak a nagydaróci traktoro­sok kapcsolódtak be az ország kenye­rének biztosításába. Orosz László és Fazekas József, a füleki gépállomás két hernyótalpas vezetője, a nagy­­daróci traktorosokkal vállvetve vál­lalták, hogy a járás összes gazdátlan földjét megszántják. Ma már meg le­het állapítani, hogy ezen vállalá­suknak eleget, tettek, hiszen a füleki járásban alig maradt néhány hektár föld, amelyet nem szántottak volna meg. A parlagon heverő földterületek kérdése ezzel még nem oldódott meg. Háromtagú bizottságot választottuk mely védnökséget vállalt a gazdátlan földek felett. Mázor György az állami birtok igazgatója., Laciak Márton, a gépállomás igazgatóra és Sulek Már­ton a mezőgazdasági osztály előadója irányítják és ellenőrzik a földek meg­művelését és gondoskodnak az Idei termés betakarításáról. A füleki járás földművesei mosta­nában sokat beszélnek az elhagyott földekről. Ciriak Vince, a nagydaróci szövetkezet agronómusa, nem tudja megérteni, hogy a járásban hogyan keletkezett ennyi megműveletlen föld. Hiszen az igazi földműves szereti a földet — mondja —~ és nehezen tud­na a földtől megválni. Az igazi földműves nem is válik meg a földtől. A gózonyiák pedig, akik a földet cserbenhagyták, nem is voltak igazi földművesek. A valóság ugyan az. hogy amikor a közék föld­jét széjjelosztották, ők is földért je­lentkeztek, habár ahhoz semmi ko­molyabb vonzódásuk nem volt. A kapott földet 'hitványul művelték meg és így — természetes — nem is ter­mett. A földet pedig nem lehet be­csapni. Ha nem művelik, nem terem.. A füLki járás mezőgazdasági osz­tálya összesen 1.105 hektár megműve­­letlen földet talált. Hacsak 18 méter - mázsa átlagos termést veszünk alapul, akkor is évi 19.890 mázsa termés­­többletről van szó. amely 2.40 q évi fejadagot számítva, 8.287 lakos szá­mára bőségesen elegendő. A szövet­kezeti tagok és az egyéni gazdálko­dók részére pedig csaknem félmillió korona jövedelmet jelent. Ha táp­értékre számítjuk át — ez a meny­­nyiség többezer kilogramm húst. zsírt, tojást és többezer liter tejet jelent. Érthető tehát a füleki járás párt­­szervezetének, valamint a JNB-nek azon igyekezete, hogy a járásban egy talpalatnyi föld se maradjon beve­tetlenül. A parlagon heverő földek megművelésére a járásban önálló állami gazdaságot létesítettek. Az áll. gazdaság dolgozói hozzáfogtak a föJd megműveléséhez és már eddig 19 hektár tavaszi búzát keresztsorosan, 79 hektár tavaszi árpát és 97 hektár zabot vetettek el. A megmaradt föl­deken pedig részben takarmányt és kapásnövényeket termelnek, amelye­ket már túlnyomó részben el is ve­tettek. Az elhanyagolt földek megműve­léséről részt kértek a járás magán­gazdálkodói is. A JNB J05 hektár földet osztott szét köztük. A földet ezúttal csupa oly kis- és középföld­művesnek adták, akik a földet szere­tik és meg van náluk az előfeltétele annak, hogy megteremtsék a bőséges termés alapjait. A gépállomás trak­torosai nagy segítséget nyújtanak a járás földműveseinek a földek meg­művelésében. A traktorosbrigádok ve­zetői szívvel-lélekkel r észtvesznek a földművesek megsegítésében. Hanula Gyula brigádvezető — jó gazdához híven .— már ki is számította, hogy a gazdátlan földek megművelése mit jelent brigádjának és erről így nyi­latkozik: — A parlagon heverő földek meg­művelésével az évi pénzügyi tervünk is sokkal kedvezőbben alakul. Gé­peinket jobban kihasználhatjuk, ter­vünket pedig magasabban teljesit­­hetjük. Kohutek elvtárs, a JNB elnöke az elhagyott földekkel kapcsolatban eze­ket mondja: . — A legnagyobb baj az volt, hogy a gazdátlan földekről nem voltak megbízható feljegyzéseink. Azt serre tudtuk, mennyi van és hol feksze­nek. A mezőgazdasági osztály teljes személyzetét mozgósítottuk a földek felkutatására. Ebben nagy segítséget nyújtottak nekünk a szövetkezeti ta­gok, de segítséget kaptunk kis- és középparasztjainktól is, akik a ha­tár minden zeg-zúgát ismerik. Ennek a széles alapokon megszervezett ku­tató nkának köszönhető, hogy va­lamennyi volt gazdátlan földet nyil­vántartásba vehetünk és azok meg­műveléséről, gondoskodhatunk. A füleki állami gazdaság és a GTÁ dolgozói, valamint a 405 hektár parlagon heverő földek megművelé­sére vállalkozó kis- és középparasz­tok ezzel méltó részt vállaltak né­pünk életszínvonalának emelésében. Füry József. A négyzetes vetés és a gépi kapálás minőségi ellenőrzése A nagy termésátlagok elérésének alapja az agrotechnikai előírásoknak megfelelő minőségben végzett munka. Igen sok őszi kalászos rossz kelésé­nek, gyenge fejlődésének oka, hogy a szántás bakhátas, hantos és rögös volt, amelyeken jó magágyat a rosszminő­ségű szántás miatt nem tudtak készí­teni. De komoly következményeket vont maga után az elmúlt évi négyze­tes vetés és rosszminőségű növény­­ápolás is. Ezen gyökeresen változtat­nunk kell, éppen ezért minden gépál­lomási igazgatónak, agronómusnak és brigádvezetőnek elsőrendű feladata a minőségi kikötések pontos és maradék­talan betartása, a munkák minőségének tervszerű, állandó ellenőrzése. A gépi növényápolás a jóminőségü négyzetes vetésen múlik. Egyenessorú, szabályos négyzetek teszik csak lehe­tővé a kereszt-hosszirányú gépi nö­vényápolást. A négyzetes vetés első feltétele az egyenes sorvonelzás. Ezt о munkát lehetőleg kultivátormi végez­zük. Ha a vetés kézzel történik, a vo­nalak metszési pontjaiba kerüljenek a magvak. Ha pedig géppel végezzük о négyzetes vetést, akkor a magvak a meghúzott keresztvonalakra legyenek kivetve. Az agronómusok és a brigádvezetők menet közben ellenőrizzé' a vetés mi­nőségét. A táblán válasszanak ki ke­resztben és hosszában egy-egy sort. A kiválasztott sorban vizsgálják meg, hogy minden kijelölt helyre vetett-e a gép, illetőleg kézivetésnél a vetést vég­ző dolgozó minden keresztezési pontban tett-e a földbe magot. A megtalált fészkek helyeire szúrjanak le kis pál­cákat, melyek olyan magasan álljanak ki a földből, hogy messziről is mutas­sák a vetési sorokat. A fészkek helyeit a bevetett területen több irányban je­löljék meg és akkor látják, hogy a sorok egyenesek, vagypedig görbék és a négyzetek szabáiyosak-e vagy sem. Ellenőrizzék le keresztben és hosszá­ban, megfelelnek-e az előírt sortávol­ságnak. Ellenőrzés során vizsgálják meg, hogy egy fészekbe kukoricából 3—4 szemnél többe, nem raktak-e és a magvakat egyenlő mélységben vetet­ték-e el. A fészekb etett magvak számának növelése csak abban az eset­ben indokolt, he drótféreo kártétellel számolni kell. A gépi kapálás minőségi ellenőrzésé­nél elsősorban a gép szerszámainak he­lyes beállítását a munka megkezdése­kor kell ellenőrizni, t ontos, hogy a gép a megfelelő művelési mélységre, a növény sortávolságára legyen beállítva. Ugyanekkor ellenőrizni kell a kultivá­tor és az erőgép összekapcsolását is. Az ellenőrzés terjedjen ki arra is, hogy a szerszámtartókat és a szerszámokat a jól meghúzott csavarokkal erősítsék fel a szerszámtartó gerendelyre. A munkaközbeni minőségi ellenőr­zés a gép helyes beállításának és mun­kájának ismételt ellenőrzésével folyta­tódik. A késeket a növénysoroktól 10 cm-re kell járatni. 10 cm-nél szőkébb védősávokra a gépet beállítani nem sza­bad. A gép után a táblán rézsútos irány­ban végezzük az ellenőrzést a követ­kező módon: kaparjuk el a lazított föl­det a kések nyomán és vizsgáljuk meg, hogy a barázdafenék egyenes-e. He a kések különböző mélyen járnak és művelési mélységük eaymás munka­mélységétől 2 cm-nél jobban eltér, a munka nem felel meg a minőségi kö­vetelményeknek. A barázdafenékre és a barázda fölé is tegyünk egy egyenes mércét. A két egyenes mérce közötti távolság adja a kultivátor művelési mélységét. Ugyan­ekkor meg kell vizsgálni azt, hogy a kések nem sértik-e meg a kultúrnö­vények gyökereit. Ha a művelési mély­ség 2 cm-el meghaladja az előírt mű­velési mélységét, vagy a kések sértik a növények gyökereit, e munka minő­sége rossz. Több helyen meg kell vizsgálnunk a gyomirtást is. Két ujjunkkal gyengén meghúzzuk a gyomokat és ha azok könnyen kijönnek a földből, akkor a gép jó munkát végzett. Ha azonban ezt nem tapasztaljuk, akkor a gépet rosz­­szul állították be, vagypedig kései élet­lenek. A védősávokon kívül, a kések által megmunkált területen kivágatlan gyomot a gép nem hagyhat. Ha a kultivátor kivágja, vagy meg­sérti a növényeket, e munkát azonnal meg kell szüntetni és a gépet újból be kell állítani. De minden minőségi hiba esetén azonnal intézkedni kell a gép helyes beállítására és az életlen kések kicserélésére. Fejezzük be a kaszálógépek javítását Gépállomásaink tapasztalatai azt mu­tatják, hogy a jól és időben elvégzen­dő mezőgazdasági munkák egyik elen­gedhetetlen előfeltétele: a jól elkészí­tett gépek. Gépállomásaink most köz­vetlen a tavaszi munkák második sza­kasza elején állanak és így gépeiket a növények sorközi megművelésében jól ki kell használniok. Ugyanez vonatko­zik a fű s takarmány kaszálására is. Az eddigi előkészület azonban távol­ról sem bizonyítja, hogy ezt minden gépállomás megértette volna. Habár rövidesen megkezdődik a fű kaszálása, ennek ellenére mégis a fü-kaszáló gé­pek 70 százalékát javították csak meg. A besztercebányai kerület 61, zsolnai 60, kassai, járásban pedig csak 68 szá­zalékát javították meg a kaszálógépek­nek. Ilyen csigaütem mellett sok gép­állomás még 5 hónap múlva sem tud­ná a gépjavítást elvégezni. Különösen nagy a iemaradási a terebesi, jolsvai, nagymihályi és a puchovi gépállomá­sokon. Hasonlóképpen már most elő kell készíteni az összes arató- és más egyéb gépeket. A kassai kerületben az ara­tógépek 39 százalékát a zsolnai kerü­letben 47 százalékát javították meg. Lemaradás,.mutatkozik a cséplőgépek javításában is, amelyet a kassai kerü­letben 35 százalékban a besztercei ke­rületben pedig csak 55 százalékban végeztek el A tavaszi munkák második szaka­szához szükséges gépek valamint az aratógépek idejében történő meg ja í­­tásának egyik előfeltétele, hogy hasz­náljuk ki az összes munkamódszerein­ket, amelyeket a téli Idényben hasz­náltunk és amelyek teljesen beváltak. Mindenekelőtt szükséges, hogy a javí­tási tervet rögzítsük és határidőhöz kössük. A terv teljesítésébe érdekeltté kell tenn az összes javítókat. Szervez­zük meg továbbá a szocialista munka­­versenyt, amely nagyban elősegíti a javítások mielőbbi befejezését.

Next

/
Thumbnails
Contents