Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-05-09 / 19. szám

4 FSldiniies 1954. május 9. Dicsőség a Szovjetuniónak, felszabadítónknak és legjobb barátunknak, szabadságunk és függetlenségünk leghatalmasabb oltalmazójának! ...................................................................................................................................................................................................................................................................................................lillllIHllIIIIIHlllmílllllllllllllllNNMIINIMIIimillllllllllllltlIfMllllllMMIIIIMIIIIIIimMIIIIIIIIIIIIIIIIIttlIllimHIIHIIIIIItmilKUIIMMIIimillllllllllllllllMMIIIIIIIIIi....... Felszabadulásunk, megbonthatatlan barátságunk nagy ünnepe Szovjet tankok a prágai Vádav-tér n MAKSZIM RILSZKIJ: HIDAK Távol cseh földön láttam egy hidat: merész°n iveit a folyó felett, mely szűz ólén nemrég még vad csatáknak tükrözte sose sejtett iszonyát. Szovjethazúnk sok hős fiával ott közüs csatára ment cseh és szlovák mindnyájunk ádáz ellensége ellen, ki jött bilincset rakni a baráti Вratislaván és az aranyos Prágát vak éjbe s vérbe dönteni. Fajtársaimmal csöndesen haladtunk a karcsú hídon. Egyikünk emelt kézzel mutatta rajta a felírást: , Konyev szavára verték' e hidat szovjet utászok”. Majd alább az év, a hónap és nap tündökölt elénk. Invábbha1 adtunk s én magam előtt láttam sokáig a feliratot. Látom, ma is még arany betűi acélos hittel töltik el szívem. Gáspár Endre fordítása. A népnevelő szava „Rátok, mint olyan erőre tekint az egész világ, amely képes megsemnii­­siteni a német rablók hordáit. Úgy várnak rátok a német ragadozók igája alá került nemzetek, mint felszaba­dítóikra. A ti feladatok nagy, felsza­badító küldetés. Legyetek méltók eh­hez a küldetéshez." E MAGASZTOS SZAVAKKAL indí­totta győzelmi útjára Sztálin elvtárs 1941. november 7-én a moszkvai Vö­rös-térről a szovjet csapatokat. A Szovjet Hadsereg teljesítette ezt a parancsot. A háború, a szovjet nép végtelen szenvedéseinek, csodálatra­méltó önfeláldozásának, a szovjet mun­kások és parasztok milliói óriási erő­feszítéseinek. t szovjet katonák és partizánok hősi harcának néhány nehéz esztendeje után a Szovjet Hadsereg teijes győzelme ’el fejeződött be. Sztálingrádnál halálos csapás érte a német fasizmust. A hős Szovjet Had­sereg száz és száz csatában végzetes csapások eg 3z során keresztül kiver­te a szovjet földre betolakodó fasiezta hadat. Utána pedig sorra szabadította fel e német járom alatt nyögő, leigá­­z ч országokat, köztük Csehszlovákia népét is. Nehéz harcok közepette Sztá­lin elvtárs közvetlen segítségnyújtása révén feis abadult Prága. A hitleri fa­siszta hordák hazánk fővárosát széjjel akarták rombolni. Az éter hullámán messzire hallatszott a német fasiszta hordákk szemben harcoló prágai ha­zafiak kiáltása „gyertek, segítsetek rajtunk!” Sztálin elvtárs azonnal pa­rancsot adott a Berlin körül harcoló Konyev és Ribalko marsallok tankhed­­seregeinek, hogy vágják át magukat a visszaözönlő német hadosztályokon és siessenek Prága segítségére. Három­napos hősi küzdelem után, 350 kilomé­teres nehéz útszakaszt maga után hagy­va, megtörve a fasiszta hadak ellen­állását, a szovjet tankhadosztályok fel­szabadították Prágát, vele együtt az egész Csehszlovák köztársaságot. MA, FELSZABADULÄSUNK kilencedik évfordulóján tudatosítjuk magunkban Gottwald elvtárs szavainak azon igaz­ságát, hoge „a s ovjet népnek a hit­leri Németországgal folytatott győzel­mes harca és a Szovjet Hadsereg hősi eemtsége nélkül Csehszlovákia nem szabadulhatott volna föl a hitleri meg­szállás alól a legutóbbi háborúban”. A Szovjetunióval való szövetség és ennek testvért, önzetlen segítsége nélkül Csehszlovákia népe nem épít­hette volna független népi demokrati­kus államát, nem idott volna ellen­állni a nyugati imperialisták politikai és gazdasági nyomásának és ismét mások szolgája lett volna. MÁJUS 9-IKE felszabadulásunk, fel- I I/ együnk csak elő egy térképet ' és keressük meg rajta Ausz­tráliát és Svájcot. E két ország te­rülete 125 ezer négyzetkilométer. - Nézzük meg a nyugati félgömbön Costa-Ricát, Salvadort és a Dominikai Köztársaságot és azt tapasztaljuk, hogy területük 134 ezer négyzetkilo­méter. — 130 ezer négyzetkilométer, vagyis 13 millió hektár azoknak :i szűz- és parlagon heverd földeknek a területe, amelyeket 1954. és 1955-ös években tesznek termővé a Szovjet­unióban. Felmerül a kérdés, miért van erre szükség? Most, amikor a szovjet állam szá­mos fontos intézkedést hozott a nép jólétének tovább’ növelésére, a gabo­nakérdésnek rendkívüli jelentősege van. Nem azért, mintha nem fedezné a jelenlegi szükségleteket, hiszen л Szovjetunióban bőven van kenyér. - Azonban a lakosság szükséglete a ke­nyér és tésztafélék terén szüntelenül növekszik. Az országnak tartalékra van szüksége s azonkívül emelkedik a gabonakivitel is. A gabonatermelés kibővítése nélkül nem lehet fejlesz­teni az állattenyésztést, lehetetlen emelni a könnyű- és élelmiszeripar részére szükséges meződ'-zdasági nyersanyagok termelését. Ezért a Szovjetunió elhatározta, hogy a meglevő vetésterület termés­hozamának növelése mellett felhasz­nálja a gabonatermelés fellendítésé­nek egy másik jelentős forrását, új. eddig nem használt földeket fog ter­mővé tenni. A következő két évben az ország keleti és délkeleti rajon iái­ban 12 millió hektár szűzföldet es parlagon hagyott földet hasznosíta­nak. s hatalmas földterületet tesznek termővé a Szovjetunió európai részé­nek nem feketeföld övezeteiben. — emelkedésünk nagy ünn pe. Ezen- a na­pon hazánk felszabadult dolgozó népe nagy szeretette! és soha el nem múló hálaérzé6sel gondol azokra a hősökre, akik a legdrágább kincsüket, az életü­ket adták azért, hogy a mi népünk szabadon élhessen. Felszabadulásunk 9-ik évfordulóján hálánkat és forró szeretetünket küld­jük a kommunista társadalmat építő szovjet népnek. Tudjuk, hogy szabad­ságunk, — amelyet a Szovjetunió ál­dozatos harca révén kaptunk — arra kötelez, hogy szocialista mezőgazdesá-Mindez még csak a kezdete annak a nagyméretű állami munkának, ami a gabona és más mezőgazdasági termé­kek termelésének növelésére irányul. gunkban. mind az állami birtokokon, mind az EFSz-ekben, egyre szélesebb körben alkalmazzuk az élenjáró szovjet termelési módszereket. Ennek alapján magasabb terméshozamot és hasznos­ságot érünk el, s így biztosítjuk né­pünk zavartalan közellátását, állandóan növekvő igényeinknek megfelelően. Továbbá arra is kötelez, hogy szi­lárdan álljunk a béke frontján. Sze­ressük a Pártot. A falu szocialista át­építésének maradéktalan teljesítésével erősítsük hazánkat, hogy a béke meg­dönthetetlen, erős bástyájává váljék. zzél kapcsolatban megemlíthet­­ük, hogy az ENSz Agronómiái A.zuttsága 1951. évi jelentésében azt állította, hogy a nem termőföldek te­Loskarova Valentina a falusi köyvtár vezetőnője. A kurszki kör­zetben Pavlovkán nőtt fel, ott vé­gezte iskoláit is. Szakiskoláinak el­végzése után hazatért Szülőfalujá­ba dolgozni. Amikor a kolhoz kom­munistái népnevelési munkával bízták meg, jól tudták, hogy jó a névhez váló viszonya, s hogy be­csületesen teljesíti pártkötelessé­gét. Habár első beszélgetése óta már sok idő telt el, Valja úgy beszél erről, mintha csak tegnap lett vol­na. .... Dél alatt érkezett a kol­hozba. Az embereket a legnagyobb munka idején találta, minden perc számítolt, azért nem is várta meg, míg megebédelnek, azonnal be­szélni kezdett. A körzet és a szom­széd kolhozok munkájáról beszélt. A beszélgetés végén Valja meg­ijedt: most kezdik majd 0t kikér­dezni s ha nem tud majd mindenre válaszolni? Milyen szégyen lesz az! De semmi ilyesmi nem történt. -­­Valaki azt kérdezte, hogyan dol­goznak a kombájnosok, s erre Valja azonnal válaszolt. Örült, hogy töb­bet nem kérdeztek tőle. Jókedvűen tért vissza a faluba. Rövid idO múlva rájött arra, hogy­ha nem tesznek fel kérdéseket es nincs vita, ez azt jelenti, hogy a beszélgetés érdektelen volt. A nép­nevelő természetesen nem tud minden kérdésre válaszolni. De az semmi rosszat nem jelent. Majd megfelel rá a legközelebbi beszél­getés alkalmával. Hiszen kérdések vannak. Nemcsak a beszélgetések alkalmával, de az*egész életben is. Megértette, hogy elsősorban a munkájukban kell segíteni a- em­bereket Tavaly nyáron a pártszervezet a traktoristák és kombájnisták kö­zé küldte ki Valját. A lány gyak­ran látogatta meg mezei szállásu­kon a dolgozókat. Sokat mesélt a koNxoztagoknak és traktoristáknak a napi eseményekről, s egyben röpiratokat, villámújságot és kari­katúrákat is osztogatott az embe­reknek. rülete az egész világon csupán 250 millió hektár, és hogy ez a tartalék a növekvő lakosság ellátását csak 10 évig, vagyis körülbelül 1960-ig tudja biztosítani. De semmi alapja annak, hogy hitelt adjunk ennek a pesszi­mista jóslatnak. A szovjet szakem­berek véleménye szerint a száraz­­töldnek több mint kétharmada — kö­rülbelül 10.5 milliárd hektár — a me­zőgazdaság számára alkalmas terület, de jelenleg ebből mindössze 1 milliárd hektárt művelnek meg. Nem a termőföld hiányáról van itt szó, hanem a meglévő földek haszno­sításának megfelelő feltételeiről. A Szovjetunióban megvannak ezek a feltételek. Először is: a Szovjetunió­ban a föld nincs magántulajdonban s ezért az új földek hasznosításának a kérdése nem a földtulajdonosokra tar­tozik, hanem az egész népre. Másod­szor: a szovjet ipar korszerű gépek­kel látja el a mezőgazdaságot, még­pedig olyan mennyiségben, amely biz­tosítja az új földek hasznosítására vonatkozó nagy állami programmnak a megvalósítását. És végül a szovjet emberek nem ijednek meg az ideig­lenes nehézségektől és lelkesen kap­csolódnak be a szűz földek termövé­­tételéért folyó hatalmas munkába. Л szovjet állam biztosan számit e-*- arra, hogy 1955-ben az új föl­dekről 1.100—1.200 millió pud (I púd = 16.3 kg) gabonát kap és eb­­bOl 800—900 millió púd áruqabonat Ha havonta egy lakosra átlag egy pudot számítunk, már csak ez a mennyiség is elég arra, hogy egy évig 70—80 millió embernek bizto­sítsa a kenyérellátását. Az úi földek hasznosításának út­törői, természetesen az ifjak. Éppen az ifjúságra jellemző a nagyfokú kez­deményezés és a lendület. Az ifjúsági szervezetek elhatározták, hogy 100 ezer kiváló gépkezelőt — traktoristát, kombájnvezetőt küldenek azokba a rajonokba, ahol termővé tehető szül­és parlagon heverő földek vannak Moszkvából, Kievből az első ifjúmun kás csoportok már meg is érkeztek rendeltetési helyükre. Az új földek Első beszélgetéseire Valja min­dig gondosan és becsületesen lel­készük. „A legdemokratikusabb választások” — című témát válasz­totta ki, s a hallgatók figyelmesen követték előadását. „Egész körzetünk új munkasike­rekkel lép a választások elé. Min­denki igyekszik a legjobban dol­gozni. S mit teszünk mi a kolho­zunkban? Nézzük csak meg, ho­gyan dolgozik Szerdecsná elvtársnő csoportja? Már mindent előkészí­tettek a tavasz érkezésére: a trá­gya készen van a munkához, s a föld elegendő nedvtartalommal ren­delkezik. Igazán jól végezte a hóié felfogásának munkáját ... De bi­zony másképpen van ez Zserebec elvtársnővel. Sokszor nem úgy dolgozik, ahogy kellene. A kolhoz minden tagja dolgozik, csak ő ül otthon.” „Ez igaz” — lehetett hangokat hallani. „Elbújik a brigádvezetője mögé. Hiszen ez a nagybácsija." A beszélgetés már órák óta fo­lyik, de senkinek sincs kedve ha­zamenni. Valja minden pénteken össze­hívja a választókat. Sok dologról kell beszélgetni. A Kremlben meg­tartott mezőgazdasági dolgozók ér­tekezletéről, a berlini konferenciá­ról, a Szovjetunió Legfelső Taná­csának felhívásáról a választóihoz, és még sok más érdekes dologról. Valja emlékszik, hogy milyen büsz­kén hallgatták a párt felhívását a választói. Hogyan is ne örülnének hazájuk sikereinek, amely oly gyorsan ha­lad előre. A párt és a nép nagy egységét jelképezi a kommunisták összetar­tása a pártonkívüliekkel. Ezért a szovjet ember boldogan szavazott erre a listára. A szovjet valóság naponta új gyönyörű eredményeket és sikereket hoz. Valja is elragad­tatással dolgozik. Tudja, hogy nép­nevelő munkája mit jelent, tudja, hogy azért van, hogy a népnek segítsen. felé robognak a traktorokkal, vető­­gépekkel, ekékkel,* kombájnokkal, gépkocsikkal és más szükséges felsze­reléssel megrakott tehervonatok is. Amikor az új földek hasznosításá­ról van szó, megelevenednek előttünk Szibéria és az Uralontúli vidékek végtelen sztyeppéi, Kazahsztán belát­hatatlan pusztái és a volgántúli sík­­sáa”k. e nemcsak a határvidéki földek várnak megművelésre. Vegyük például Ukrajnát, ahol magas szín­vonalon földművelés folyik és fejlett mezőgazdaság van. Nem beszélek Póleszji ukrajnai részéről, ahol talaj­­javítással sokezer hektárnyi területet lehet termővé tenni. Vegyük csak például a Trubezs folyó árterületét. Ez a kis folyó Csernyigovsesinában ered és 115 kilométeres út után a Dnyeperbe ömlik. A Trubezs és mel­lékfolyói mentén többezer hektárnyi termőföld terül el. E folyók partjai azonban alacsonyak, árterületük mo­csaras, csak gyenge minőségű takar­mány termesztésére alkalmasak. Most folynak az előkészületek a Trubezs árterületének lecsapolására. A folyó árterületének lecsapölása és megmű­velése igen fontos Kiev városnak zöldségfélékkel, burgonyával, valamint tejjel és más állati termékekkel való ellátása szempontjából. Itt körülbelül 32 ezer hektárnyi mocsaras árterüle­tet csapolnak le és művelnek meg. — Nagy és nehéz munka ez, hiszen csak a földmunkálatok több mint 6 millió köbméterre rúgnak, de megéri a fá­radságot. Megközelítő számítások sze­rint a Trubezs árterületén fekvő kol­hozok az új földek hasznosításával évente 12 ezer tonna burgonyát, 100 ezer tonna zöldséget, 25 ezer tonna jóminőségű szénát fognak termelni. Nemsokára megkezdődnek a mun­kálatok a Mescserszki alföldön is, amelry Rjazany és Vladimír között az Ока-folyó mentén terül el. A szovjet emberek biztosak abban, hogy az új földek hasznosításának nagy állami programmja, amely a dolgozó nép jólétének további eme­lésére irányul, sikerrel fog megvet:ó­­sulni. Az új földeken Irta: P. GOLENKO

Next

/
Thumbnails
Contents