Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-05-09 / 19. szám

4

FSldiniies

1954. május 9.

Dicsőség a Szovjetuniónak, felszabadítónknak és legjobb barátunknak, szabadságunk és függetlenségünk leghatalmasabb oltalmazójának!

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................lillllIHllIIIIIHlllmílllllllllllllllNNMIINIMIIimillllllllllllltlIfMllllllMMIIIIMIIIIIIimMIIIIIIIIIIIIIIIIIttlIllimHIIHIIIIIItmilKUIIMMIIimillllllllllllllllMMIIIIIIIIIi.......

Felszabadulásunk, megbonthatatlan barátságunk nagy ünnepe

Szovjet tankok a prágai Vádav-tér n

MAKSZIM RILSZKIJ:

HIDAK

Távol cseh földön láttam egy hidat: merész°n iveit a folyó felett, mely szűz ólén nemrég még vad csatáknak tükrözte sose sejtett iszonyát.

Szovjethazúnk sok hős fiával ott közüs csatára ment cseh és szlovák mindnyájunk ádáz ellensége ellen, ki jött bilincset rakni a baráti Вratislaván és az aranyos Prágát vak éjbe s vérbe dönteni.

Fajtársaimmal csöndesen haladtunk a karcsú hídon. Egyikünk emelt kézzel mutatta rajta a felírást:

, Konyev szavára verték' e hidat szovjet utászok”. Majd alább az év, a hónap és nap tündökölt elénk.

Invábbha1 adtunk s én magam előtt láttam sokáig a feliratot.

Látom, ma is még arany betűi acélos hittel töltik el szívem.

Gáspár Endre fordítása.

A népnevelő szava

„Rátok, mint olyan erőre tekint az egész világ, amely képes megsemniisiteni a német rablók hordáit. Úgy várnak rátok a német ragadozók igája alá került nemzetek, mint felszabadítóikra. A ti feladatok nagy, felszabadító küldetés. Legyetek méltók ehhez a küldetéshez."

E MAGASZTOS SZAVAKKAL indította győzelmi útjára Sztálin elvtárs 1941. november 7-én a moszkvai Vörös-térről a szovjet csapatokat.

A Szovjet Hadsereg teljesítette ezt a parancsot. A háború, a szovjet nép végtelen szenvedéseinek, csodálatraméltó önfeláldozásának, a szovjet munkások és parasztok milliói óriási erőfeszítéseinek. t szovjet katonák és partizánok hősi harcának néhány nehéz esztendeje után a Szovjet Hadsereg teijes győzelme ’el fejeződött be.

Sztálingrádnál halálos csapás érte a német fasizmust. A hős Szovjet Hadsereg száz és száz csatában végzetes csapások eg 3z során keresztül kiverte a szovjet földre betolakodó fasiezta hadat. Utána pedig sorra szabadította fel e német járom alatt nyögő, leigáz ч országokat, köztük Csehszlovákia népét is. Nehéz harcok közepette Sztálin elvtárs közvetlen segítségnyújtása révén feis abadult Prága. A hitleri fasiszta hordák hazánk fővárosát széjjel akarták rombolni. Az éter hullámán messzire hallatszott a német fasiszta hordákk szemben harcoló prágai hazafiak kiáltása „gyertek, segítsetek rajtunk!” Sztálin elvtárs azonnal parancsot adott a Berlin körül harcoló Konyev és Ribalko marsallok tankhedseregeinek, hogy vágják át magukat a visszaözönlő német hadosztályokon és siessenek Prága segítségére. Háromnapos hősi küzdelem után, 350 kilométeres nehéz útszakaszt maga után hagyva, megtörve a fasiszta hadak ellenállását, a szovjet tankhadosztályok felszabadították Prágát, vele együtt az egész Csehszlovák köztársaságot.

MA, FELSZABADULÄSUNK kilencedik évfordulóján tudatosítjuk magunkban Gottwald elvtárs szavainak azon igazságát, hoge „a s ovjet népnek a hitleri Németországgal folytatott győzelmes harca és a Szovjet Hadsereg hősi eemtsége nélkül Csehszlovákia nem szabadulhatott volna föl a hitleri megszállás alól a legutóbbi háborúban”.

A Szovjetunióval való szövetség és ennek testvért, önzetlen segítsége nélkül Csehszlovákia népe nem építhette volna független népi demokratikus államát, nem idott volna ellenállni a nyugati imperialisták politikai és gazdasági nyomásának és ismét mások szolgája lett volna.

MÁJUS 9-IKE felszabadulásunk, fel- I

I/ együnk csak elő egy térképet ' és keressük meg rajta Ausztráliát és Svájcot. E két ország területe 125 ezer négyzetkilométer. - Nézzük meg a nyugati félgömbön Costa-Ricát, Salvadort és a Dominikai Köztársaságot és azt tapasztaljuk, hogy területük 134 ezer négyzetkilométer. — 130 ezer négyzetkilométer, vagyis 13 millió hektár azoknak :i szűz- és parlagon heverd földeknek a területe, amelyeket 1954. és 1955-ös években tesznek termővé a Szovjetunióban. Felmerül a kérdés, miért van erre szükség?

Most, amikor a szovjet állam számos fontos intézkedést hozott a nép jólétének tovább’ növelésére, a gabonakérdésnek rendkívüli jelentősege van. Nem azért, mintha nem fedezné a jelenlegi szükségleteket, hiszen л Szovjetunióban bőven van kenyér. - Azonban a lakosság szükséglete a kenyér és tésztafélék terén szüntelenül növekszik. Az országnak tartalékra van szüksége s azonkívül emelkedik a gabonakivitel is. A gabonatermelés kibővítése nélkül nem lehet fejleszteni az állattenyésztést, lehetetlen emelni a könnyű- és élelmiszeripar részére szükséges meződ'-zdasági nyersanyagok termelését.

Ezért a Szovjetunió elhatározta, hogy a meglevő vetésterület terméshozamának növelése mellett felhasználja a gabonatermelés fellendítésének egy másik jelentős forrását, új. eddig nem használt földeket fog termővé tenni. A következő két évben az ország keleti és délkeleti rajon iáiban 12 millió hektár szűzföldet es parlagon hagyott földet hasznosítanak. s hatalmas földterületet tesznek termővé a Szovjetunió európai részének nem feketeföld övezeteiben. —

emelkedésünk nagy ünn pe. Ezen- a napon hazánk felszabadult dolgozó népe nagy szeretette! és soha el nem múló hálaérzé6sel gondol azokra a hősökre, akik a legdrágább kincsüket, az életüket adták azért, hogy a mi népünk szabadon élhessen.

Felszabadulásunk 9-ik évfordulóján hálánkat és forró szeretetünket küldjük a kommunista társadalmat építő szovjet népnek. Tudjuk, hogy szabadságunk, — amelyet a Szovjetunió áldozatos harca révén kaptunk — arra kötelez, hogy szocialista mezőgazdesá-Mindez még csak a kezdete annak a nagyméretű állami munkának, ami a gabona és más mezőgazdasági termékek termelésének növelésére irányul.

gunkban. mind az állami birtokokon, mind az EFSz-ekben, egyre szélesebb körben alkalmazzuk az élenjáró szovjet termelési módszereket. Ennek alapján magasabb terméshozamot és hasznosságot érünk el, s így biztosítjuk népünk zavartalan közellátását, állandóan növekvő igényeinknek megfelelően.

Továbbá arra is kötelez, hogy szilárdan álljunk a béke frontján. Szeressük a Pártot. A falu szocialista átépítésének maradéktalan teljesítésével erősítsük hazánkat, hogy a béke megdönthetetlen, erős bástyájává váljék.

zzél kapcsolatban megemlíthetük, hogy az ENSz Agronómiái A.zuttsága 1951. évi jelentésében azt állította, hogy a nem termőföldek teLoskarova Valentina a falusi köyvtár vezetőnője. A kurszki körzetben Pavlovkán nőtt fel, ott végezte iskoláit is. Szakiskoláinak elvégzése után hazatért Szülőfalujába dolgozni. Amikor a kolhoz kommunistái népnevelési munkával bízták meg, jól tudták, hogy jó a névhez váló viszonya, s hogy becsületesen teljesíti pártkötelességét.

Habár első beszélgetése óta már sok idő telt el, Valja úgy beszél erről, mintha csak tegnap lett volna.

.... Dél alatt érkezett a kolhozba. Az embereket a legnagyobb munka idején találta, minden perc

számítolt, azért nem is várta meg, míg megebédelnek, azonnal beszélni kezdett. A körzet és a szomszéd kolhozok munkájáról beszélt.

A beszélgetés végén Valja megijedt: most kezdik majd 0t kikérdezni s ha nem tud majd mindenre válaszolni? Milyen szégyen lesz az! De semmi ilyesmi nem történt. -Valaki azt kérdezte, hogyan dolgoznak a kombájnosok, s erre Valja azonnal válaszolt. Örült, hogy többet nem kérdeztek tőle.

Jókedvűen tért vissza a faluba. Rövid idO múlva rájött arra, hogyha nem tesznek fel kérdéseket es nincs vita, ez azt jelenti, hogy a beszélgetés érdektelen volt. A népnevelő természetesen nem tud minden kérdésre válaszolni. De az semmi rosszat nem jelent. Majd megfelel rá a legközelebbi beszélgetés alkalmával. Hiszen kérdések vannak. Nemcsak a beszélgetések alkalmával, de az*egész életben is. Megértette, hogy elsősorban a munkájukban kell segíteni a- embereket

Tavaly nyáron a pártszervezet a traktoristák és kombájnisták közé küldte ki Valját. A lány gyakran látogatta meg mezei szállásukon a dolgozókat. Sokat mesélt a koNxoztagoknak és traktoristáknak a napi eseményekről, s egyben röpiratokat, villámújságot és karikatúrákat is osztogatott az embereknek.

rülete az egész világon csupán 250 millió hektár, és hogy ez a tartalék a növekvő lakosság ellátását csak 10 évig, vagyis körülbelül 1960-ig tudja biztosítani. De semmi alapja annak, hogy hitelt adjunk ennek a pesszimista jóslatnak. A szovjet szakemberek véleménye szerint a száraztöldnek több mint kétharmada — körülbelül 10.5 milliárd hektár — a mezőgazdaság számára alkalmas terület, de jelenleg ebből mindössze 1 milliárd hektárt művelnek meg.

Nem a termőföld hiányáról van itt szó, hanem a meglévő földek hasznosításának megfelelő feltételeiről. A Szovjetunióban megvannak ezek a feltételek. Először is: a Szovjetunióban a föld nincs magántulajdonban s ezért az új földek hasznosításának a kérdése nem a földtulajdonosokra tartozik, hanem az egész népre. Másodszor: a szovjet ipar korszerű gépekkel látja el a mezőgazdaságot, mégpedig olyan mennyiségben, amely biztosítja az új földek hasznosítására vonatkozó nagy állami programmnak a megvalósítását. És végül a szovjet emberek nem ijednek meg az ideiglenes nehézségektől és lelkesen kapcsolódnak be a szűz földek termövétételéért folyó hatalmas munkába.

Л szovjet állam biztosan számit e-*- arra, hogy 1955-ben az új földekről 1.100—1.200 millió pud (I púd = 16.3 kg) gabonát kap és ebbOl 800—900 millió púd áruqabonat Ha havonta egy lakosra átlag egy pudot számítunk, már csak ez a mennyiség is elég arra, hogy egy évig 70—80 millió embernek biztosítsa a kenyérellátását.

Az úi földek hasznosításának úttörői, természetesen az ifjak. Éppen az ifjúságra jellemző a nagyfokú kezdeményezés és a lendület. Az ifjúsági szervezetek elhatározták, hogy 100 ezer kiváló gépkezelőt — traktoristát, kombájnvezetőt küldenek azokba a rajonokba, ahol termővé tehető szülés parlagon heverő földek vannak Moszkvából, Kievből az első ifjúmun kás csoportok már meg is érkeztek rendeltetési helyükre. Az új földek

Első beszélgetéseire Valja mindig gondosan és becsületesen lelkészük. „A legdemokratikusabb

választások” — című témát választotta ki, s a hallgatók figyelmesen követték előadását.

„Egész körzetünk új munkasikerekkel lép a választások elé. Mindenki igyekszik a legjobban dolgozni. S mit teszünk mi a kolhozunkban? Nézzük csak meg, hogyan dolgozik Szerdecsná elvtársnő csoportja? Már mindent előkészítettek a tavasz érkezésére: a trágya készen van a munkához, s a föld elegendő nedvtartalommal rendelkezik. Igazán jól végezte a hóié felfogásának munkáját ... De bizony másképpen van ez Zserebec elvtársnővel. Sokszor nem úgy dolgozik, ahogy kellene. A kolhoz minden tagja dolgozik, csak ő ül otthon.”

„Ez igaz” — lehetett hangokat hallani.

„Elbújik a brigádvezetője mögé. Hiszen ez a nagybácsija."

A beszélgetés már órák óta folyik, de senkinek sincs kedve hazamenni.

Valja minden pénteken összehívja a választókat. Sok dologról kell beszélgetni. A Kremlben megtartott mezőgazdasági dolgozók értekezletéről, a berlini konferenciáról, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának felhívásáról a választóihoz, és még sok más érdekes dologról. Valja emlékszik, hogy milyen büszkén hallgatták a párt felhívását a választói.

Hogyan is ne örülnének hazájuk sikereinek, amely oly gyorsan halad előre.

A párt és a nép nagy egységét jelképezi a kommunisták összetartása a pártonkívüliekkel. Ezért a szovjet ember boldogan szavazott erre a listára. A szovjet valóság naponta új gyönyörű eredményeket és sikereket hoz. Valja is elragadtatással dolgozik. Tudja, hogy népnevelő munkája mit jelent, tudja, hogy azért van, hogy a népnek segítsen.

felé robognak a traktorokkal, vetőgépekkel, ekékkel,* kombájnokkal, gépkocsikkal és más szükséges felszereléssel megrakott tehervonatok is.

Amikor az új földek hasznosításáról van szó, megelevenednek előttünk Szibéria és az Uralontúli vidékek végtelen sztyeppéi, Kazahsztán beláthatatlan pusztái és a volgántúli síksáa”k.

e nemcsak a határvidéki földek várnak megművelésre. Vegyük például Ukrajnát, ahol magas színvonalon földművelés folyik és fejlett mezőgazdaság van. Nem beszélek Póleszji ukrajnai részéről, ahol talajjavítással sokezer hektárnyi területet lehet termővé tenni. Vegyük csak például a Trubezs folyó árterületét. Ez a kis folyó Csernyigovsesinában ered és 115 kilométeres út után a Dnyeperbe ömlik. A Trubezs és mellékfolyói mentén többezer hektárnyi termőföld terül el. E folyók partjai azonban alacsonyak, árterületük mocsaras, csak gyenge minőségű takarmány termesztésére alkalmasak. Most folynak az előkészületek a Trubezs árterületének lecsapolására. A folyó árterületének lecsapölása és megművelése igen fontos Kiev városnak zöldségfélékkel, burgonyával, valamint tejjel és más állati termékekkel való ellátása szempontjából. Itt körülbelül 32 ezer hektárnyi mocsaras árterületet csapolnak le és művelnek meg. — Nagy és nehéz munka ez, hiszen csak a földmunkálatok több mint 6 millió köbméterre rúgnak, de megéri a fáradságot. Megközelítő számítások szerint a Trubezs árterületén fekvő kolhozok az új földek hasznosításával évente 12 ezer tonna burgonyát, 100 ezer tonna zöldséget, 25 ezer tonna jóminőségű szénát fognak termelni.

Nemsokára megkezdődnek a munkálatok a Mescserszki alföldön is, amelry Rjazany és Vladimír között az Ока-folyó mentén terül el.

A szovjet emberek biztosak abban, hogy az új földek hasznosításának nagy állami programmja, amely a dolgozó nép jólétének további emelésére irányul, sikerrel fog megvet:ósulni.

Az új földeken

Irta: P. GOLENKO