Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-05-09 / 19. szám

1954. május 9. Fékkives '3 Jó növényápolással előre a bő termésért! Mi magángazdálkodók a többtermelésre törekszünk Egyénekre felosztva Befejeződött Csúzon a hároméves szövetkezeti munkaiskola első osztá­lya, amelyen résztvettek a kürti, jász­falusi és csúzi egységes földmüvesszö­­vetkezet csoportvezetői, zootechnikusai és elnökei, valamint a tanulnivágyó szövetkezeti tagok. Matyusovszki Jó­zsef és Miskó István, a csúzi állami birtok vezetője voltak az előadók, akik­től sok hasznos dolgot tanultunk. Is­mereteinket igyekszünk szövetkezeti munkánkban felhasználni és hasznosí­tani. Azonkívül április végén tartot­tuk szövetkezetünkben a taggyűlést, melyen az elsőnegyedévi tervteljesítést értékeltük. A gyűlést. Smida elnök elvtárs nyi­totta meg és ismertette a napirendi pontokat. Utána Hugyivár agronómus elvtárs számolt be a tavaszi munkák első szakaszában elvégzett munkákról. Ezeket a munkákat határidőre végeztük el, s így elsők lettünk az udvardi szö­vetkezettel kötö t szocialista munka­versenyben. Az elnök kérte továbbá a tagokat, hogy a munka második sza­kaszában is igyekezzenek úgy dolgozni, hogy a cukorrépa egyelését, valamint Nemrégiben részt vettem e leleszi mezőgazdasági tanfolyamon. Arról már beszámoltam, hogyan éreztük ott ma­gunkat és hogy mennyi sok hasznos dolgot tanultunk. Most arról szeretnénk beszámolni, hogy a tanfolyamon szer­zett ismereteket hogyan használom fel nálunk, a bátorkeszi szövetkezetben. Először is meg kell mondanom, hogy az állattenyésztésünkoen egy igen nagy, alapvető hibán' volt. Nem bán­tunk ugyanis gazdasáqosan a takar­mánnyal. Etettünk, ahogy jött és azt egyáltalán nem vettük figyelembe, hogy melyik állat érdemelne többet, mert több hasznot hajt. Így aztán a takarmány • is csappant, a hasznosság pedig nem nagyon emelkedett. Most máskép fogjuk végezn1 az állatok ete­tését. T karmányozási tervet készítünk és a takarmányadagokat az egyes ál­latok hasznossága szerint állítjuk ösz­­sze. így aztán már nem fog előfordul­ni, hogy pazarolnánk a drága szemes­takarmányt. A másik dolog az, hogy megszervezzük szövetkezetünkben a zöld futószalagot, hogy állandóan le­gyen friss zöldtakarmányunk és hogy silózni is többet tudjunk. Ügy tervez­zük. hogy egész éven át legyen siló­ápoljuk a kapásokat az összes kapálási munkákat határidőn belül elvégezzék. Majd Smida elvtars javasolta, hogy osszák fel a növény­ápolási munkákat, s így minden szö­vetkezeti tag a munkájáért egyénileg lesz felelős. A többtermelésből pedig 25 százalék prémiumot kap a szövetkezet­től. Ezt a javaslatot gyhangúlag el­fogadták, s megígérték, hogy igyekez­ni fognak minél nagyobb hektárhoza­mokat elérni, s elsőbbségüket továbbra is megtartani. Bogdány Ferenc zootech­­nikus elvtárs beszámolójában ismertet­te a beszolgáltatási kötelezettségek tel­jesítését, melyeket sertéshúsból és marhahúsból TOO százalékra teljesítet­tünk. De sajnos, a tej- és tojásbeadás­­sal lemaradtunk. Majd közölte a tag­sággal, hogy a szövetkezet áttért a borjak hideg nevelésére, melynek szép eredményei már mutatkoznak is az első negyedévben. A gyűlés végén Mit­­tala Béla elvtárs, a szövetkezet köny­velője ismertette az első negyedévi pénzügyi tervet, melyet a bevételekkel el is értünk, majd kérte a tagságot, hogy igyekezzenek tervüket továbbra is teljesíteni, mert csak így tudjuk egészévi pénzügyi tervünket betartani és a munkaegységekre tervezett juta­lékokat akadálytalanul kifizetni. ESEK JÓZSEF — Csúz. takarmányunk. Hiba volt szövetkeze­tünkben az új épületek elkészítésénél is. A most épülő n.alecoz azonban már úgy készítjük, hogy az e szárazság, vi­lágosság és levegősség tekintetében is megfelelt legyen. m A tavaszi munkákkal kapcsolatban bátran elmondhatom, hogy zökkenő­mentesen minden rendben folyik. A burgonyát jól elkészítet talajba már április 15-én elültettük. Kukoriceveté­­sünk összesen 450 hektá-t tesz ki. A kapások ápolását is jobban megszer­ezzük mint az elmúlt evben. A tag­gyűlés határozatot hozott, hogy egyé­nekre felosztva fogunk egyelni, kapál­ni. Minden tag kiegyel és megkapál 1 hektár kukoricát és ár répát. Végül még egy-két szót a választá­sokkal kapcsolatban. Azt hiszem, rrfin­­den becsületes dolgozó örömmel fo­gadja ezt a' demokratikus választást. A mi községünkben mindenkinek az a véleménye, hogy a Nemzeti Arcvonal helyesen jelölt, met 35 személy közül csupán egyet nem fogadott el a válasz­tópolgárok gyűlése. Nálunk velóban a nép kezében van a hatalom és magé intézi sorsát. Vankó Gábor, Bátorkeszi A Inaras he к Iái hozamokért... Amennyiben a szavazások közvetlen közelében állunk, időszerűnek találom, hogy némi említést tegyek a nemzeti bizottságokba való dőlésekről. Minden polgárt felvilágosítottak a szavazások­ról és a jelöltekről. A mostani nemzeti bizottság idejekorán megszervezte a szavazáselötti szükséges gyűléseket, agitációskettpsöket, agitációs központo­kat és külön-külön agitációs csoport­gyűlésekkel ismertette a választásokat. A múltban a munkásembernek nem volt szavazati joga, talán ma is sokan nem élnének ezzel a jogukkal. A múltban megfosztottak bennünket, munkásokat jogainktól, s szavazati joggal csak a . pitalisták, s azoknak szekértőiéi él­hettek. A kis- és középparasztokat kortespénzzel vették meg, hogy a kije- | löltekre szavazzanak, s ugyanakkor j sok százezer munkás nem szólhatott bele a szavazásba. Ma pedig pártunk és kormányunk a nép kezébe adta a hatalmat, hogy ma­ga választhat, olyan ékHgozókat, akik szorgalmukkal és odaadó munkájukkal ezt a beléjük helyezett bizalmat meg is érdemlik. Ezeket a jelöléseket közsé­günk nagy megelégedéssel fogadta, s ma tisztán látjuk az elkövetkezendő szavazások logikáját és elégedetten ál­lunk az urnák elé. hogy leadjuk jelölt­jeinkre szavazatainkat. Most a tavaszi munkák második sza­kaszához értünk, nyugodtan elmond­hatjuk azt, hogy az elsőt 100 száza­lékosan elvégeztük, ľ djuk jól, hogy mik a további teendőink: veteményein­­ket gondosan tovább á‘ ölni, hogy hek­­tárhozamainkat és beadásainkat, továb­bá takarmányalapunkat biztosíthassuk. Ennek megvannak az előfeltételei, mert takarmány vetésünket 75 hektá­ron elvetettük. Azonkívül lesz répafej, répaszelet, burgonya, stb. Nagy gondot fordítunk e kapálásra és a répa egye­­lésére. A kártevők ellen komoly harcot indítunk, veteményeinket nem hagyjuk elgazosodni, s idejében megmunkáljuk őket. Minden erőnkkel törekedni fo­gunk hektárhozameink emelésére. Ezt a nemes célt tűzte ki maga elé a kis­­pakai szövetkezet és annak vezetősége. POSVANC BÉLA — Kispaka. Rendszeresen olvasom a Szabad öldművest. Különösen érdekelnek a különböző kormányhatározatok és a vezércikkek. Nem egyszer ol­vastam már, hogy az ipar mögött mezőgazdaságunk lemaradt. Főleg az állattenyésztés mozog alacsony színvonalon. Többször elgondolkoz­tam azon, mi az oka annak, hogy a mezőgazdaság nem fejlődik olyan gyorsan, mint az ipar. Én így né­zek erre a dologra: Az elmúlt években bizony mi magángazdák többször megrövi­dítve éreztük magunkat. Sokszor ögy látszott, mint ha mi nem tö­rekednénk arra, hogy többet ter­meljünk. A hii>atalokban bürok­ratikusán kezelték egyes funkcio­náriusok dolgainkat. Nem volt az helyes, hogy a becsületes kis- és közévföldmüveseket, akik még nem győződtek meg a közös gazdálko­dásról. egyes funkcionáriusok el­lenségnek tekintették. Pedig mi magángazdák is arra törekszünk, hogy a föld, amelyet szántunk, ve­tünk, minél több és minél jobb búzát rozsot és más te-emien. Fz A lédeci Csemadok-csoport úgy kap­csolódott be a választási kampányba, hogy Arenyosmaróton, ahol harminchat év óta nem volt magyar színielőadás, bemutatta Szi'ligeti: Csikósát. Az aranyosmaróti előadást Budai Já­nos tanító rendezte, megkértük tehát, írjon néhány szót erről az általános érdeklődést kiváltott előadásról. — Arenyosmaróton azért léptünk fel — mondta Budai elvtárs, — mert ez járásunk székhelye. Járásunkban négy magyar lakta község van, s így akar­tuk tanujelét adni a szlovák és ma­gyar dolgozók együttműködésének. El kell mondanom, hogy tervünk teljes megértéssel találkozott Marót hivata­los köreinél. Az előadás előtt Valach tanár elvtárs üdvözölte a marótiak ne­vében a magyar műkedvelőket, s így az előadásból tényleg az lett; amint akartunk, választási kampány. Népi demokráciánknak köszönhetjük, hogy ott, ahol fbrminehet évig nem volt magyar előadás és ahol a kapitalisták a nemzetiségi gyűlöletre szítottak, most a választások előtt a szlovák és a magyar nép találkozott közös építő érdekünk is, mert a földművesnek a föld a bevételi forrása. Abból élünk. Meg aztán, hiszen azt min­denki tudja, aki falusi, hogy milyen szégyen az, ha valamelyik föld­művesnek gyenge a gabonája. — Egyikünk sem akar lemaradni a másiktól. így van ez az állatte­nyésztésben is. Pártunk és kormányunk látja becsületes törekvésünket. Idejében feltárta azt a hibát is, amely a ma­gángazdálkodók és a szövetkezeibe való belépések körül történt. Erről tanúskodik a mült év szeptember 15-i kormányhatározat is. Elmond­hatom. hogy ez a határozat és az ezt követő intézkedések nekünk magángazdáknak is nagy kedvet adott a munkához. Az eredmény nem is maradhat el. Örömmel ol­vasom az újságban azokat, a híre­ket, hogy a magángazdák is többet termelnek már és így van ez ná­lunk is. Még jobban fogunk töre­kedni, mert a mi hazánkban érde­mes. munkájában. Azt hiszem, ennél sokkal szebb választási aaitációt alig lehet el­képzelni ... Megtudtuk, hogy az előadást igen lelkes gárda készítette elő. A lédeciek három hét alatt megtanulták a dara­bot, négyszer adták elő otthon, s egy­szer Ghýmesen. Maga • rendező is játszott benne, még pedig az egyik főszerepet: Bandit. Bálint gazdát ez 52 éves Hajdú István alakította sikerrel. Részt kérnek továbbá a sikerből Ba­lázs Irén, Farkas Júlia, Varga Katalin és Kubo Sándor alakításai. Egyszerű földművesek, de pompás műkedvelők. A derab előkészítésében még nagy ér­deme volt Spitz Viola és Godányi ta­nító elvtársnak. Az ősszel megint új darabra készülnek. A maróti előadáson igen sok szlovák dolgozó is résztvett, Szívesen gyönyör­ködtek a színdarabban. — Igazán örülünk, hogy a választá­si előkészületekbe így sikerült bekap­csolódnunk — fejezte be a beszélge­tést Budai elvtárs. Mi pedig kívánunk a bátor lédecieknek további sok sikert a munkájukhoz. (Y. O.) Értékesítem a szaktan folyamon szerzett ismereteket Bújna Lajos, magángazda Kürt. A lédeci Csemadok a választási előkészületekben Készüljünk fel a széna idejében való betakarítására A földművelésügyi miniszter felhívása Elegendő mennyiségű és jóminőségü takarmány, mindenekelőtt azonban ele­gendő mennyiségű jó széna — ez az egyik fő előfeltétele az állattenyésztési termelés jó eredményeinek és állandó fejlődésének. Л küszöbön álló szénakaszálásban és annnak előkészítésében főleg a követ­kező feladatokat kell teljesíteni: Betakarítani a takarmányokat az egész területről — mégpedig idejében — és veszteség nélkül, jól kell tárolni azokat. Biztosítani kell, hogy a gép- és trak­­torállomások szervezetileg és műsza­kilag készüljenek fel a szénakaszálas­­ra és Kössenek szerződést erre a mun­kára a szövetkezetekkel és az egyéni­leg gazdálkodó földművesekkel; a szer­ződéskötésnél meg kell ismertetni a szövetkezeti tagokat é_ az egyénileg gazdálkodó földműveseket azzal, hogy mennyire előnyös az, ha a traktorál­lomás munkáit természetben fizethe­tik. Biztosítani kell, hogy minden szövet­kezetben idejében dolgozzanak ki egy­­s erű terveket a szénakaszálásra és, hogy a traktorállomás agronómiái szol­gálata a szénakaszálás alatt hatásos se­gítséget nyújtson és mindenütt közbe­lépjen, ahol a munkák lemaradásával veszteségek keletkezének. A folyamatos betakarítást nemcsak a kerületi és járási szénakaszáiási terv alapján, hanem a helyi viszonyok is­mereteinek alapján kell végezni. Meg kell szervezni és tovább kell fejleszte­ni a szocialista munkaversenyt az EFSz-ek, állami ga: ríságok, traktor­állomások, munkacsoportok, brigádköz­pontok és udvarok között a betakarí­tás idejében történő megkezdéséért és a lehető legrövidebb időben való és jóminőségü elvégzéséért. Ezért minden szövetkezeti taghoz, állami gazdasági dolgozóhoz és egyéni­leg gazdálkodó földműveshez, minden agronómushoz, takarmányfelelöshöz, I zootechnikushuz, brigádvezetóhöz és | traktoroshoz, valamint az összes többi mezőgazdasági d< igozóhoz fordulok, hogy az idei szénakaszálás sikeres megvalósítása érdekében összpontosít­sák minden erejüket. A széna idejében történő és veszte­ségnélküli lekaszálásának érdekében egyidejűleg elrendelem: I. Befejezni a szénakaszálás elő­készületeit 1. A GTÄ igazgatói és JNB mezőgaz­dasági előadói azonnal ellenőrizzék a brigd^tanácsokban az egységes földmű­vesszövetkezetek szénakaszálási tervét, valamint e tervek összhangbahozatalát a brigád tervével. 2. A kerületi és járás: nemzeti bi­zottságok mezőgazdasági előadói a bri­gádok, egységes óldműverszövetkezet, állami gazdaságok és a szövetkezetek nélküli község ek szénakaszálási terve alapján készítsék el május 15-ig a járási, május 20-ig pedig a kerületi szénakaszálási tervet. 3. Az állami gazdaságok és trösztök igazgatói a szénakaszálási tervet az állami gazdaságokon május 15-ig, a trösztökön pedig május 20-ig dolgoz­zák ki. 4. A GTÄ igazgatói, a JNB mezőgaz­dasági előadói és az állami gazdaságok igazgatói legkésőbb 10 nappal a széna-! kaszálás előtt biztosítsák az összes EFSz-nél, állami gazdaságban és GTÄ-n a betakarításhoz és ápoláshoz szüksé- j ges összes gép és felszerelés megjaví­tását és előkéczítését, mint a kaszái­kat, a vendégoldalakat, szárítókat, a trágyalézöket, a boronákat és más ké­ziszerszámokat. i 5. A GTÄ és az állami gazdaságok géptechn'kusai és agronómusai a szé­­nakaszalás előtt legkésőbb 14 nappal oktatásban részesítsék a traktorosokat a kaszálók és gépcsoportok kezelésével kapcsolatban. 6. A mezőgazdasági előadók és az j állami gazdaságok igazgatói biztosít­sák, hogy minden EFSz és állami gazdaság számára megállapítsák a vetőmag termelési feladatot és a saját | szükségletre here- és fűféléket és, j hogy kitűzze., a magtermelési parcel­lákat. A hereféléknél, inkarnátnál, nyúl­szapukánál, szarvaskerepnél és az egy­­kaszálású bíborherénél, valamint a bal­­tacimnál az első kaszálásból kell ma­got hagyni, a lucernánál a kétkaszála­­tú bíborhe-énél pedig a második ka-’ szálásból kell hagyni magot. Felelőssé kell tenni a JNB, GTÄ és állami gazdaságok egyes agronómusaü a következő feladatok teljesítéséért: ' 7. A JNB mezőgazdasági előadói é1 az állami gazdaságok igazgatói a szé­nakaszálás megkezdése előtt biztosít sák a gépek és felszerelések elókészí- j tésének és a munkaerők biztosításának ellenőrzését. II Idejében meg kell kezdeni és a legrövidebb idő alatt be kell fejezni a betakarítást I. A mezőgazdasági előadók a JNB §s a GXÁ agronőmusainak jelöljék ki körzeteiket, amelyekben állandóan fi­gyelemmel kisérik a növényzet fejlő­dését és biztosítsák, hogy a szénaka­szálást a legmegfelelőbb időben kezdjék el (a réteknél, a többségben lévő kul­­túrfüvek virágzása előtt, a bíborherét virágzása kezdetén, a lucernát virág­zásban). 2. A kerületi és járási nemzeti bi­zottságok takarmányfelelósei és takar­­mányozói, valamint zootechnikusai biz­tosítsák az évelő takarmány szárítását, mégpedig a rétis-éna túlnyomó részét szárítókon. Hogy a veszteségeket a lehető legkisebb mértékre csökkent­sük, ne hagyjuk túlszáradni a takar­mányokat a szárítóban sem, hanem azonnal hordjuk ossz-' őket. Azt a nö­vényzetet, amely esetleg a kedvezőt­len időjárás miatt nem tud felszárad­­ni, silózzuk le. A megszáradt takar­mányt idejében hordjuk össze és biz­tosítsuk tárolását olyan módon, hogy bárminemű veszteségeknek elejét ve­gyük. ‘ 3. A JNB mezőgazdasági előadói és a traktorállomások, valamint az álla­mi gazdaságok igazgatói biztosítsák, Hogy betakarítás után a földek azonnal megkapják a felszíni ápolást, főleg az vállótrágyát és a műtrágyát. 4. A kerületi és járási nemzeti bi­­•ottságok mezőgazdasági előadói, vala­mint a GTÄ igazgatói biztosítsák, hogy a brigádtanácsok a szénakaszálás alatt rendszeresen összeüljenek és értékel­jék a betakarítás folyamatát, továbbá, hogy hatásosan közbelépjenek ott, ahol hiba mutatkozik. 5. A kerületi és járási nemzeti bi­zottságok mezőgazdasági előadói vezes­sék a dolgozókat a vidéki újságokon, villámúj1 ágokon és helyi rádión ke­resztül a megállapított agrotechnikai batáridők betartására. III. Ki kell dolgozni a szervezési tervet 1. A kerületi és járási nemzeti bi­zottságok mezőgazdas ' előadói, a GTÄ-k, állami gazdaságok trösztjei és az álllami ga daságok igazgatói azon­nal tárgyalják meg ezen utasítást az össszes dolgozóval és dolgozzák ki a szénakaszálás szervezési biztosításá­nak tervét; ki kell jelölni egyes dol­gozókat, akik felelősek lesznek bizo­nyos feladatok teljesítéséért és na­ponta hatásosan figyelemmel kell kí­sérni a betakarítási munkák folyama­tát és el kell távolítani az összes aka­dályt és hibát. 2. A kerületi és járási nemzeti bi­zottságok mezőgazdasági előadói és a traktorállomások igazgatói, a mezőgaz­dasági ügyosztályok értekezletein rend­szeresen értékeljék az EFSz-ek bri­gádok közti párosversenyét és tegyék közzé az eredményeket és népszerűsít­sék a jó tapasztalatokat. A Földművelésügyi Minisztérium in­struktorainak is elrendelem, hogy kí­sérjék figyelemmel ezen utasítás szét­­dolgozását a kerületekben és rendsze­resen tárgyalják meg a szénakaszálás előkészületeiben lévő hibák eltávolítá­sának módját. A növénytermesztés az álllami gazdaságok, az állami traktor­állomások és az EF'Sz-ek főigazgatósá­gainak is elrendelem, hogy rendszere­sen adjanak ki jelentéseket a betakarí­tás előkészületeinek folyamatáról és hogy távolítsák el a felmerülő hibákat és akadályokat. A jóminőségü széna 1 takarítása na­gyon felelősségteljes fontos feladat mezőgazdasági termelésünkben. Felhí­vom ezért a mezőgazdaság minden dol­gozóját, íogy a széna betakarítását veszteség nélkül a legnagyobb gonddal végezzék, s hogy így megteremtsék az állattenyésztés további fejlődésének és dolgozó népünk hússal, valamint tej­jel való ellátása megjavításának előfel­tételét. J. UHER kormányalelnök és földművelés­ügyi miniszter. T

Next

/
Thumbnails
Contents