Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-05-02 / 18. szám

1954. május 2. tímíSves 9 Jo munkával ünnepeljük május 1-et AID AMI - BIRICKOK HIIPE« /Я farka sc (puszi kii 1 átogatás Madárcsicsergéstól hangos ezekben a hetekben a határ. Ez jellemzi e far­­kasdpusztai állami gazuaságot is, ame­lyet hosszan elnyúló erdők és akác­­sorok vesznek körül. Ez birtok eze­lőtt az egyház tulajdonát képezte, te­hát a hercegprímás volt itt az úr. Most a volt cselédek, kizsákmányoltak veze­tik gazdálkodást, egyre szebbé vará­zsolják a majort és szinte hétről-hét­­re új arcot, színt öltenek a munkás­lakások is. Fokozatosan lekerül a nád­szalma fed él s a tetőt eternit és piros cserepek . lénkítik. Körülbelül így lehetne nagyban ösz­­szefoglalni ezt a kis települést, ahol most serény munka folyik, nyüzsgő élet pezseg. A gazdaság tágas udvara szépen rendezett, mindenhol a legna­gyobb tisztaság uralkodik. A bejárat előtt lévő üvegházakról, ahol jólfejlö-Fridrich elvtárs örömmel jelenti napi teljesítményét — hat hektár bevetett területet — a gazdaság agronómusá­­nak. do zöldséget termelnek, a nap megtört sugarai a közelépülő kultúrház környé­kére vetítenek vakító fényt. Idősebb emberek, ifjak szorgoskodnak az épít­kezésen, hogy mielőbb átadhassák a kultúráiét fejlesztésére. Hiszen igye­kezni is kell a munkával annál is in­kább. mivel a dolgozók kötelezettséget vállaltak, hogy május el ejére átadják ezt az épületet rendeltetésének. Válla­lásukat pedig maradéktalanul teljesí­tik. Május elseje nagy ünnep és ennek lázában, munkalendületében élnek a gazdaság dolgozói. A tavaszi munká­kat, a koratavasziak, a takarmányok, a cukorrépa ültetését és az ipari növé­nyek ve ísét már elvégezték. — Már a cukorrépát is megsareboltuk — teszi hozzá Svandrk elvtárs, a gazdaság ag­­rotechnikuse, — most pedig a kukorica vetését szorgalmazzuk. Fridrich Lajos és Ilcsík János r'ogatosok lovakkal vég­zik ezt a munkát. A gyors fordulók nyomán egyre szaporodik a bevetett terület és a vetőcsatornák csoroszlyái egyenes sorokat rajzolnak a símáre megművelt talajon. Fridrich elvtárs. Rémes el társ traktoros pontosan kar­bantartja '’épét. Az idén még egyszer sem állt elő üzemzavar. amint megpihenteti lovait, ezeket mondja: — Igaz. sokat kell fáradna járkálni г löldeken, de azért hat hek­tárt Így is bevetünk. - Közben Ilcsík elvtárs is megérkezik egy forduló után és ö i közelebb lép és élűiken bekap­csolódik a vitába. — Ügy terveztük — mondja, — hogy ~'ájus elsejéig befe­jezzük a kukoricavetést, sőt ez őszi gabonanemüeket is meg fog ásol juk. — Dehát az idő fut. az elvtársak ismét megfogják a gyeplőt, nagytó cuppanta­­nak a lovaknak, amelyek megindulását zakatolva követi a -zéles vetőgép. Zlatinszky József, a gazdaság vezető­je, e'őljáróban bátran kijelenthette, hogy a gazdaságban nincsenek bajok a munkaerkölcs körül. A kötelezettség­vállalásokat is szorgalmas igyekezettel támasztották alá a dolgozók, amit a fenti példa is ékesen bizonyít. És mi­­lye ’ arányúak ,-zek a vállalások ? Bi­zony elég szépek — csak a növény­­termelésben több, mint 39 ezer koro­na összeget tesznek ki. Erre pedig Seszták Károly és Sa.bla Ferenc mun­kacsoportja vállalkozott. Ebben a tö­rekvésükben persze benne van az is, hogy a kukoricái több, mint harminc hektáron négyzetesen ültetik, el, még­pedig vetőgéppel, emelvet a birtok nem­rég kapott ipari munkásainktól, a gyár­ból. Ezzel aztán meg is alapozzák a magas termés előfeltételeit, amit a nö­vényápolási munkák pontos és folya­matos elvégzésével kívánnak biztosíta­ni. Docskala elvtárs ezzel kapcsolatban kijelentette: — Annyi dolgozó jelent­kezett már a növényápolásra, a zöld­ségtermelésre, fűszerpaprika stb. meg­dolgozására, hogy már most sikerült minőén talpalatnyi területet kioszta­nunk. A gazdaián dolgozói tehát ön­ként vállalkoznak a munkára, mert tudják, hogy csakis ezáltal biztosíthat­ják jövedelmük gyarapodását és élet­­színvonaluk emelkedését. Mindezt azonban semmiképpen sem érhetnénk el, ha em növelnénk a termelést, nem termelnénk több búzát, kukoricát, zölds^et, ha nem nevelnénk egészséges állatoka i, nem termelnénk több tejet, húst, egyszóval ha mun­kánkban nem törekednénk a hozamok és állatok hasznossága emelésére. Farkasdpusztán pedig mindezzel tisz­tában vannak és konkrét példák iga­zolják a dolgozók nemes törekvését. Ezt támasztja alá "emes István trak­toros munkája is, aki korareggeltől kint dolgozik a földeken .— Az idén — mondja — még nem volt a traktoro­mon üzemzavarom. Ezzel elértem azt., hogy ezideig a munkatervem több, mint 120 százalékra teljesítettem. Nekem szintén hozzá kell járulnom a magas termés biztosításához és ebben a tu­datban végzem munkámat. Most éppen a fűszerpaprika alá való területet tár-Bartos Ferenc, a gazdaság kiváló fejő­gulyása legjobb tehenével, amely több, mmt 23 liter tejet ad naponként csázom, hogy jó “öldbe kerüljenek a palánták. Kint a határban szakadatlanul folyik a harc, a küzdelem a magas termésért. Lüktet a munka üteme mindenfelé, amerre csak az ember tekint. A ma­jor felől pedig tehénbőgést, csikónye­rítést hoz magával a tavaszi szél. Ez azt jelenti, hogy míg kint szorgalmas műt . folyik, bent sem henyélnek. — De nem ám — ve i közbe — Bar­­tos Ferenc fejőgulyás, aki az igazga­tósághoz tartozó összes többi gazdasá­gok közül a legmagasabbra emelte a tejhozemot. Fejési átlaga 11.9 liter te­henenként. — De még nagyobb is le­het az eredmény — veszi át ismét a szót — ha csak 11 tehéntől számítód­na a tejhozam. Az igaz, hogy 12 da­rabot gondozok, de ebből csak tizen­­е9У fejődik és a tejátlagot pedig az összállomány létszáma szerint állapít­ják meg. De így is szép jutalmazásban van részem, hiszen havonként 1500— 1700 korona között mozog a fizeté­sem. Ha Bartos elvtárs azt mondotta, hogy nagyobb is lehetne a tejhozam, akkor meg van ап,, к is az előfeltétele, hogy gazdagabb jutalmazásban része­süljön Ehhez pedig az új munkamód­szerek alkalmazásán keresztül vezet az út, amit Bartos elvtars még mindig nem alkalmaz, csak így mondja, mert hát az irodában ry 1 tanították ót, hogy ha valaki idegen a gazdaságba ér­kezik, az előtt titkolnia kell, hogy még mindig nem vezették be Malinyinova módszerét. Május elseje tiszteletére az lenne legszebb felajánlása, ha meg­fogadná. hogy ettől в1 hónaptól kezd­ve az új munkamódszerek érvényesí­tésével végzi a reábízott állatok gon­dozását. Erre pedig mint öntudatos dolgozót a ráháruló feladat elvégzése kötelezi. Az állattenyésztésben dolgozók e­­gyéoként értékes kötelezettségvállalá­sokkal készülnek május elseje köszön­tésére és а X. pártkongresszus tisz­teletére. Svec István gulyás vállalta, hogy az évi tejhozamot 1.800 literrel növeli. Balle Zsigmond juhász 15.616. Halász Márton 9.882, Boló József 7.869, Érsek Lajos pedig 7.198 koronával ter­mel több gyaomt, ami együtt jelentős összegnek felel neg. Túrái Péter ta­­karmányos csoportja továbbá megfo­gadta. hogy ebben az évben több, mint 2.520 korona értékű takarmánytöbble­tet termel. Ezzel természetesen jelen­tősen növelhetik az állatok hasznossá­gát és jóminőségű takarmányt biztosít­hatnak. Ebben a gazdaságban igen fellendült az állattenyésztés. Főleg a juh és törzs­könyvezett anyakanc^.kat, méneket és különböző fajtájú versenylovakat te-Tarics bácsi jó kedvvel végzi munkáját és szép testalkatú paripákat nevel a gazdaságnak. nyésztenek. Kipróbált, idősebb bácsik már azok, akik az állattenyésztéssel foglalkoznak, mégpedig kiváló ered­ménnyel, mert nincs olyan város, falu, ahol nem ismernék a híres farkasd­­pusztai nevelésű versenyparipákat. — Még országhatáron túl is híresek a mi versenylovaink — mondja büszkén Te­­rics István, aki jóval túllépte már a hetvenet, de még most is fiatalos kedv­vel és szorgalommal gondozza és ne­veli a fiatal izmostestű csikókat. Hruška János bácsi pedig 69 éves. Ő az anyakancákat gondozza, ami igen felelősségteljes feladat. Hiszen a sike­res csikózástól igen sok függ a lovak testalkata kialakulásában. Ezért hát nagy gondot fordít állataira. A kis csi­kók úgy szeretik öt, hogy szinte nyal­dossák kezeit, ruháját. — De még sza­badulni sem tudok tőlük — teszi hoz­zá János bácsi — minduntalan nyo­momban vannak és bármerre megyek, Hruška János, megette kenyere javát, de féltő gonddal ápolja az anyakancá­kat. utánam iramodnak. Az egész csikóse­reg azt bizonyítja, nogy jó bánásmód­ban, gondozásban részesülnek. Igaz, hozzáértő emberek foglalatoskodnak körülöttük. Még sokat lehetne e gazdaság életé­ről felsorolni, főleg azt a sok harcot, küzdelmet, amelyet a múlt rendszerben az urak ellen folytattak. Mindez azon­ban már a multté, de maradandó emlék marad a gazdaság dolgozói számára és visszaemlékezés új erővel, akarattal tölti el fáradozásukat és szép ered­mények elérésére serkenti őket. De serkentse további munkájukban is, sőt kilencedik szabad májusunk még na­gyobb tettekre, odaadásra kötelezi mindnyájukat. Szombath Ambrus A nyilrai igazgatósághoz tartózó lami gazdasaguk az elmúlt hetekben értékelték ki a szocialista munkaver­seny első negyedévi eredményeit. A szorgalmas munka és a törekvés ered. menyeként must arról számolhatunk be, hogu a nyitrai gazdaságok kerületi méretben is az első' helyre kerültea mind a termelésben, mind az önkölt­ségek csökkentése terén. Az elé: i eredmények mindenekelőtt a szocia­lista munkaverseny kiszélesedésé tv jöttek létre. Ebben a nemes verseny­­ben, ahol a dolgozók a termelés fo­kozását tűzték ki célul, hatalmas se­gítséget nyújtottak a május 1-e és. о X. kongresszus tiszteletére vállalt kö­telezettségek, amelyek folyamatos tel­jesítése az alábbi eredményekben mu­tatkozik. Az állattenyésztésben, de fűképpen a hízók gondozásában még az év de­­jén bevezették Surikov szovjet ser­tésgondozó módszerét. Ez a munka­­módszer pár héten belül az összes gazdaságokban nagy tért hódított, úgyhogy ez a negyedévi értékelésnél összgazdasági méretben 0,42 kilogramm súlygyarapodást eredményezett. A le henészetben a tervezett 7.02 literes tejátlagot 7.24 literre teljesítették amivel tervüket átlag 105 százalékban sikerült teljesíteni. Örvendetes tény­ként kell leszögeznünk, hogy gazdásá. gaink. mind a szarvasmarhák, mind a sertésállomány, ezenkívül a juhok számbeli tervét 100 százalékon túl be­tartották. A vágómarhák napi súly­­gyarapodása darabonként pedig 1-01 kilogrammra rúg. Az első negyedévi termelési tervek teljesítésénél és a beadások eredmé­nyeként 93.156 liter tejjel. 18-187 ki­logramm sertéshússal, 21.142 küo­­gramm marhahússal, 1542 kilogramm vágóborjúval, 908 kilogramm birka, hússal és 28.767 darab tojással adtak be terven felül. Az elért eredményük eléréséhez a gazdaság legjobb dolgo­zói járultak hozzá, akikből ma már igen sokat találhatunk állami gazdasá­gainkon. A kötelességtudás és a szor­galom. minden esetben meghozza az eredményét. Migó József, fejögülyas a nagydolinai gazdaságban például 163 százalékra teljesítette tejtermelési tervét. Sunyik Pál. Luzsiankiról pedig 156, míg Cseresznyés Szilveszter a ••éti majorban 153 százalékos teljesítmény­nyel dicsekedhetik. De a fejőgulyások mellett érdemben kiemeljük legjobb sertésgondozóinkat, akik közül főkép­pen Fojtik elvtár - tenyésztőcsopor: a, a dolinái gazdaságban elérte a legtöbb eredményt, átlagos 0.54 kilogramm súlygyarapodást darabonként. Nem sokkal maradtak a fentemlített dolgo­zók mögött a kislapási gazdaság ser­tésgondozói sem, akik ugyancsak 0.51 kilogramm súlygyarapodást könyvel­hetnek el. A vágómarhák hizlalásában Bátora Vilmos, az ürményi gazdaság­ban lM kilogrammal dicsekedhetik. A szárnyasállatok tenyésztésében a oo­­doki gazdaságból Péterfalvi Lászlót il­leti dicséret. Szocialista kötelezettség. vállalásait 160 százalékra teljesítette. Munkája mellett gondoskodik és nagy súlyt fektet a fiatal káderek fejlődé­sére is. Ha az állattana észlésben elért ered­ményeinket értékeljük, párhuzamot vonhatunk a növénytermelésben szor­goskodó dolgozók munkájával kapcso­latban is. Hiszen a koratavaszi mun­kákat is az agrotechnikai határidők le. rövidítésével. 6 nappal előbb befejez­tük. Gabonaneműinket kereszt- es szűksoros eljárással vetettük él. A len vetésében ugyancsak alkalmaztuk a kereszt. . és szűksoros vetési módszert. Ennél a növénynél megemlíthetjük azt is, hogy a vetési határidőt 15 nap-, pal lerövidítettük, mert tudatában vagyunk annak, hogy a len igen fon­tos ipari növényünk, és a jó munká­tól igen sok függ a magas termés el­éréséért indított harcunkban. Gyakorlati tapasztalataink és az el­múlt évi eredmények arról győztek meg bennünket, hogy ezidén még több szemcséstrágyát készítsünk. Eb­ben a munkában sem maradtunk el, hiszen az emökei és a luzsianki gaz­daságok, egészen 200 mázsával több szemcséstrágyát . készítettek, mint ahogy azt eredetileg tervezték. Ezért büszkén mondhatjuk, hogy nemesik az állattenyésztésben elért eredmé­nyeink azok, amelyek kerületi méret, ben is az első helyre segítettek, hanem a tavaszi munkák elvégzése során a növénytermelésben is igyekeztünk az elsőséget megszerezni. Igen sokat kö­szönhetünk a gépesítésnek, amellyel a talajmunkákat nagymértékben meg­javítottuk és meggyorsítottuk. Az egyes gazdaságokon, ahol csak lehe­tett. agreqátot használtunk. A tavaszi munkákban főleg Farnadi István trak­toros tűnt ki a legjobban. Nem kisebb eredménnyel végezte munkáját Sztrap­­kó József fonatos sem. aki meghosr­­szabbított műszakban 7.5 hektár terü­letet vetett be. Hozzájuk hasonlóan i z Ivánkái gazdaságból Mészáros Lajos, Szabó Pál Malántáról, és Berek Sán­dor a központi műhely traktorosa vé­geztek kiváló munkát. A tavaszi munkák elvégzésének si­kereiben döntő szerepe volt az üzemi szakszervezetnek is. amely funkcio­náriusai segítségével kellő időben tud. ta mozgósítani és serkenteni a gaz­daságok összes dolgozóit a feladatok maradéktalan elvégzésére. A szakszer­vezet tehát jó munkát végzett, ezt bt. zonyitja a malántai gazdaság példája is, ahol a tavaszi munkákkal bizony elmaradtak. Mindez a meggyőző munka azt eredményezte, hogy a malántai gaz­daság a többi gazdaságok előtt harma­dik helyre került a tavaszi munkák elvégzésében. Nagyon jól tudjuk, hogy állami gazdaságainknak szigorúan ra. gaszkodniok kell ahhoz a jelszóhoz, hogy termeljünk többet, jobban és ol­csóbban. Gebar — Nitra Szépen zöldéi az apátfalusi gazdaság szöszös-bük könye Az apátfalusi állami gazdaságban pezsgő élet folyik. A gazdaság dolgo­zói munkájuk megjavítása érdekében nap-nap után érvényesítik az új mun­kamódszereket. A gazdaság vezetői pe­dig, amit egyébként a párt- és kor­mányhatározat is kihangsúlyoz, a dol­gozók igyekezetét érdemszerinti jutal­mazással segíti elő. Szladovnyík elv­társ, a gazdaság vezetője így beszél munkájukról: „A jó munkaszervezés lehetővé tette, hogy a tavaszi munkák elvégzésében gazdaságaink között az első helyre küzdöttük fel magunkat. A burgonya ültetését több mint 20 hektáron szovjet módszer alapján dö­­csíráztatva ültettük ki. A kukoricát ugyancsak e módszer alkalmazásával vetettük el több mint 5 hektáron. — Ezenkívül elvetettük a takarmányokat és az ipari növényeket, ebből 21 hek­tár vörösherét és 15 hektár bükkönyt. A nyolchektáros táblán bevetett len pedig már szépen zöldéi és a tavaszi szél nagy hullámokban borzalja. Ez­zel megteremtettük az előfeltételeket ahhoz, — mondja befejezésképpen Szladovnyík elvtárs — hogy a fejős, teheneink egész zöldtakarmány szük­ségletét biztosítsuk. Fridrich elvtárs, az állattenyésztő­­csoport vezetője, szintén örül annak, hogy munkájuk eredményeként gaz­daságuk az első helyre került. Ö sem állhatja szó nélkül és határozott han. qon kezdi el beszédét: „Hát bizony csakis a jóminőségü takarmány bizto­sításával tudunk kiváló eredménye­ket elérni. Ezt tapasztalatból mon­dom. mivel tavaly nagy gondot fordí­tottunk a takarmány termelésre cs most tavasszal az etetési technika he­­'yes alkalmazásával 7.9 liter tejátlag­­yól 8.5 literre emeltük a tejhozam.ot. Május 1-e után pedig hozzáfogunk a szöszösbükkönv kaszálásához, ami még lobban elősegíti a tejhozam gyarapo­dását. Az apátfalusi gazdaságban az dHat­­gondozást ugyanazok az elvtársak vég. zik, akik a Suzdek nagyságos úrnak voltak a cselédjei. Csakhogy most munkájuknak látják is az eredményét nem úgy mint a kapitalizmusban. Ezenkívül kellő megbecsülésben is ré­szesülnek. Varga András és Kovács Mihály elvtársak a sertéseknél végez­­nek példás munkát. Velük is elbeszél­gettem munkájukról és közben több kérdés is felvetődött közöttünk. -­­Amikor a Suzdek-féle birtokon dol­goztunk — kezdenek bele a beszédbe — látástól-vakulásig kellett gürcöl­nünk, mégsem tudtunk munkánk után becsületesen megélni. Ma már más a helyzet, mert munkánk után megbe­csülnek és anyagiakban is támogatják kezdeményezéseinket. Hasonlóképpen fejezték ki vélemé­nyüket Nemcsók József és Móc elv­társak is, akik a tehenészetben a napi tejátlagot mostanig 11-12 literre emel­ték. Ezenkívül a gondozásuk diait olyan tehenek is vannak, amelyek kettőt ellenek, és tejhozamuk a bor. jazás után csaknem 30—32 literre rúg. A fejőgulyások mindent elkövetnek, hogy hasonló jó példányokkal töltsék fel tehénállományülcat. Ezenkívül arra törekszenek, hogy az új módszerek ér­vényesítésével még nagyobb hasznos­ságot könyvelhessenek el. A nagyobb hasznosság elérése érdekében pedig az évi termelési terv összeállításakor kö­telezettséget vállaltak, hogy eddigi eredményeiket lényegesen emelik. — Május elsejét, a világ dolgozóinak nagy ünnepét tehát lelkes munkával köszöntik azzal a szilárd elhatározás­sal, hogy a jövőben is mindent meg­tesznek a termelés fokozása érdeké­ben. Hiszen ma már nem a nagyságos urak irányítják sorsukat, hanem Pk saját maguk Ez pedig még jobb mun­kára kötelez. Zatykó József, Dacsókcsic

Next

/
Thumbnails
Contents