Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-05-02 / 18. szám

1954. május 2.

7

Szád udvar по к legifjabb jelöltje

Ez a május a nemzeti bizottságok és az EFSz-ek megerősödésének a diadala lesz

Nagykeszi néhány kilométernyire fekszik Csallóközarenyostól. Ez 0 néhány kilométer azonban nem szájnít. A két község egymás fejlődését féltékeny figyelemmel kiséri, s bár nem állnak egymással hivatalosan versenyben, egymás munkájának minden mozzanatáról pontosan értesülnek. A két szövetkezetei közös nevezőre hozza ez a tény, hogy a tagok, Jókei szavaival élve: „Aranyemberek". A felszabadulás, azt a rejtett erőtartalékot hozta belőlük felszínre, amely biztosítja közös munkájuk eredménye révén, jólétük állandó errHkedését. A C6önde6, iratlen szabályokkal folyó, szívós verseny a két szövetkezet között abbén is megnyilvánul például, hogy Nagykeszi asszonyai egy arasznyival nagyobb kenyeret sütnek a osallóközaranyosi asszonyoknál. Egy-egy barnára sütött gyönyörű kenyér nagyságé, egy-egy traktor kerekének a nagyságával vetekszik. Viszont a házépítésben sem akarnak lemaradni, amit a l is bizonyít, hogy eddig 72 há.Jket osztottak ki a község c. lgozói között és nagyban folyik itt is a családiházak építése, akárcsak Csellóközaranyoson. A heves, nagy verseny hatása azonban az évvégi osztalék kiosztásánál mutatkozott meg a legszemléltetőbben. Ezzel kapcsolatban Szemerei Ferenc elvtárs, a szövetkezet elnöke ezeket mondja:

Verseny, amelynek nincsenek írott szabályai

— Az aranyosiak azt hitték, hogy túlszárnyalnak bennünket az évvégi osztalék kifizetésével, azért, mert ők 12 korona, mi pedig csak 10 korona elöleget fizettünk egy ledolgozott munkaegység után. Hát nagyon tévedtek. Amig mi 9.50-et, addig ők csupán 7 korona osztalékot fizettek. Tehát, mi mégis 50 fillérrel többet adtunk tagjainknak. Ennek ellenére, ha az ember elmegy Komáromba és kérdi, hogy melyik a járás legjobb szövetkezete, azonnal rávágják, hogy .»ranyos. És az ember bárhová is megy, mindenütt azt hallja, hogy Aranyos. Az egész világ tele van velük, persze rólunk egy szó sem esik. Az van benne, hogy az aranyosiak értenek a doboláshoz, mi pedig nem.

Így beszél a nagykeszi szövetkezeti elnök. Nemes felháborodásában égnek mered kis arcán a nagy bajusz minden szála, szeme pedig tréfásan felcsillog. Szenvedélyes hangján érezni, hogy egyáltalában nem fájnak neki a csallóközaranyosi dolgozók sikerei, csak éppen túl szeretné azokat szárnyalni, ami komoly munkát igényel tőle és a tagoktól. De hát Nagykeszi tartja a verseny iramát Csallóközaranyossal is, bár hivatalosan Ekellel ven párosversenyben, Ä- Ekeiről kevés szó esik, inkább a másik, az igazi, a csendes versenytárs eredményei fűtik. Az elnök megemlíti, hogy minap csak ügy véletlenü bekukkantott a csallóközaranyosi raktárba, hát íme, legnagyobb meglepetésére emelgették a napraforgóval telt zsákokat, holott, már napokkal azelőtt telekürtölték a világot, hogy a napraforgót elvetették.

E leleplezés után kis pihenőt tart, amit arra használ fel, hogy borzas bajszát kétoldalt helyresimítsa. művelet után, amint beleegyezzen bólogatunk, a középnövésü elnök szemünk láttára megnő, azonnal hangot változtat, dolgos kezével határozottan int, mintegy megcáfolva tologatásunkat.

— Azért nem lehet a csellóközaranyosiakra egyetlen eay rossz szót sem mondani.. . becsületes, rendes szövetkezeti tápok ők ... csak éppen nem jobbak nálunk.

Bevezették a pótjutalmazást

Persze .nőst már bólogatni sem merünk ... csöndesen hallgatjuk és mi tagadás, élvezettel hallgatjuk, amint zenqi szövetkezete dicséretét, amiből a tagok iránti őszint ragaszkodása, megbecsülése és szeretete árad. A felszabadult ember öröme lüktet minden szavában, amikor elmondja, hogy éppen ma adták be a ' mázsa sertéshúst, amivel a második negyedévi húsbeadást teljesítették. Igaz. a tojásbeedásben lemaradtak, de most mindent elkövetnek, hogy azt behozzák. A szövetkezet vezetősége a nemzeti bizottsággal karöltve oda hat, hogy biztosítsák a szövetkezeti vagyon gyarapodása' és a tagok jólétének emelkedését. Ezidén bevezették a pót jutalma zást is a szövetkezetbe.

A beszélgetésbe ekkor Szabó elvtárs, a pártelnök kapcsolódik be. Tavaly mezei munkás volt, ezidén résztvett Leleszen egyhónapos tanfolyamon és zootechnikussá nevezték ki. A tanultakat, amit Leleszen elsajátított, most a gyakorlatban alkalmazza. így nagy gondot fordít arra, hogy necsek a tehenek kapjanak ízesített takarmányt, hanem a többi növendékm^‘hát is pácolt, füllesztett takarmáimyal etessék. E

célból 24 órával előre készítik el a takarmányadagokat. Azok az állattenyésztők, akik nemrégen még erélyesen tiltakoztak a hozamszerinti jutalmazás ellen, ma már meggyőződtek arról, hogy ennek a módszernek a bevezetése biztosítja jólétük emelkedését. így például, amíg tavaly egy fejő n pi jövedelme 1.90 munkaegység volt, addig ezidén a márciusi hónap pontosan kimutatja, hogy a napi jövedelem 2.22-re emelkedett. Ugyanez érvényes a fiaztatóban és hizlaldában dolgozó tagokra is. Természetesen a szövetkezet vezetősége mindent elkövetett, hogy biztosítsa a hozamszerinť és a pótjutalmazás bevezetésének az előfeltételeit. így a takermányalep, továbbá a zöldfutószalag megteremtésére nagy gondot fordított A tavaszi hónapoktól az ősz végéig el id zöldtakarmány áll rendelkezésére az állatállománynak. Most a silózott takarmány kitart a zöldig ... Ennek a gondos előrelátásnak köszönhető az is, hogy egy-egy tehén átlagos napi tejhozama 6,2 litert tesz ki, és biztos, hogy a tavalyi malacszeporulatot, amely 11 volt, ezidén a pótjutalmazás bevezetése által növelni fogják.

Határkő

i

— Igen, a növekedés, a fejlődés jegyében áll a mi szövetkezetünk, — veszi át újra a :mt Szemere elvtárs. — Ha a fslszabadulás előtt itt Nagykeszin szegény emberek, napszámosok, részaratók, szenvedélyes törtetéssll, e kapitalisták, a burzsujok, kizsákmányoláí ellen ünnepelték május 1-ét, akkor ma, jómódú doloozókként ünnepeljük valamennyien a mi szabad májusunkat. És itt látom én a nagy különbséget a régi és a mai felszabadult május között. Május 1-e az igazi mérleg, amely megmutatja a fejlődést, amin a felszabadulás ót? keresztülmentünk. Azért mondom, hogy mérleg, mert eljutottunk hazánk történelmének legdemokrati. usabb választásáig, ami határkövet jelent oz életünkben. Most már úgy fogjuk ünnepelni május 1-ét. mint a Szovjetunióban a szovjet emberek. Ez az ünnep, a szövetkezetek és a nemzeti bizottságok megerősítésének a diaaale lesz. Most van itt az ideje annak, hogy emlékezzünk, hogy összehasonlítsuk a múltat a mával. Régebben gondokkal és csendőrökkel viaskodva ünnepeltük a májust, mégis Romáron ig 20 kilométert gyalogoltunk, hogy csatlakozzunk a munkások, és a munkanélküliek nagy tömegéhez. Jól tudtuk, hogy csendőrök gumibotokkal felszerelve várr :k ránk, de nem haboztunk. mentünk elszántan, szenvedélyes harckészséggel. Hogy kék meg fekete foltokkal érkeztünk haza, azzal nem t irődtünk, mi is otthagytuk kezünk nyomát, ott, ahol lehetett... Gyakran gondolok arra, hogy e fekete és kék foltok nélkül talán ma nem is ünnepelhetnénk oly örömmel a mi szabad májusunkét. Ha akkor nem mérjük össze az erőnket a kapitalrtákkal, akkor ma nem tudn'nk annyira értékelni pártunkat, amely vezetett bennünket harcunkban és nem tudnánk értékelni a Szovjetuniót sem, amely felszabadított bennünket a kizsákmányolok járma alól. Amikor ma fellobogózott traktorokon, Komárom utcáin vonulunk fel a munkásokkal, ahol kő és ház mozgásban van, hogy felépüljön egyik legszebb ipari városunk, a mi sikereinket és jólétünket ünnepeljük Mert tudnod kell, nálunk a tagság 70 százalékának a háztáji gazdálkodásban saját tehene van. és nyugodt lehetsz afelől is, hogv minden tagunk hízót ölt, de nem akármilyen hízót, hanem olyat, amelynek vastag a szalonnája.

Az elnök itt pihenőt t„rt, végigsimítja a homlokát, mintha el akarná 1 üsegetni valenv”’ ’ régi rárohanó emléket, hogy a máról beszélhessen, a

máról, amely betölti életét. Pár perc után folytatta:

— Ma, mint a nemzeti bizottság jelöltje nagyon elszeretném érni azt, hogy a község dolgozói úgy örüljenek a mi életünknek, mint ahogy én örülök annak. Szeretném, h minden szülő gyermekét otthon is szocialista szellemben nevelné, felszabadult szocialista hazánk szeretetére.

A szövetkezeti elnök otthonában

Szemere elvtárs, hogy szavainak súlyt, és mondanivalójának nyomatékül adjon, elvezet bennünket lakására, emelyet most frissen padlóztak és gyönyörű új bútorral bebútoroztak.

— Mindezt — mondja csöndesen, — amint az új hálóra mutat, — az évvégi osztalékból vásároltam. 5.800 korona volt az osztalék, a bútor ára pedig 4.800. Miután még egyéb kiadásaim is voltak, csak 500 koronát sikerült félretennem a bank. ,.

Alkonyodik, az elnök lakásában most csönd van, az asszony a konyhában a tűzhely körül foglalatoskodik. Zsír serceg a tepsiben, olyan ez a hang, mint a zene, mint a tücsök ciripelése.

A lámpafény most megvilágítja azoknak a jelölteknek az arcát, akik eljöttek az elnökhöz a május 1. ünnepének megbeszélésére. A terv az, hogy öt feldíszített traktoron vonulnak fel Komáromba. A többiek autóbuszon és vonaton mennek a városba. A jelöltek közt itt van az 52 éves Tóth Mihály, a nemzeti bizottság elnöke, aki 25 évig részarató volt.

Munkájával kapcsolatosan ezeket mondja: — Két éve vagyok a nemzeti bizotts elnöke, azelőtt elelnök voltam. Az a tény. hogy most a nép egyhangúan hozzájárult jelöltségemhez, arra kötelez, hogy még jobban végezzem feladatomat, mint eddig. Hazudnék, he azťmondanám, hogy nincsenek nehézségeink, viszont az is igaz, hogy örömmel gyűrjük le azokat. Szívesen szolgálom községünk dolgozóinak ügyét. Az én helyemen minden becsületes dolgozó ezt tenné. Ha hazánk dolgozóinak szolgálatot teszünk, ezt kétszeresen kapjuk л issza. I t van az én példám. Két gyermekem van. Mihály fiam, aki Bratislavá an gépészmérnöknek készül, s Karolin Iái im, aki Komáromban 0 pedegóqiai g mnáziumban tanul. Mindketten internátusbán élnek állami költséoen. Hát ilyen nagy szolgálatot, azt, hogy pártunk és kormányunk gondoskodik arról, hogy a falu dolgozóinak gyermekei tanuljanak, csakis hűséges és odaadó munkával lehet viszonozni. És abban is biztos vagyok, hogy nemcsak én, hanem gyermekeim is hűséges dolgozói lesznek szocialista hazánknak. Nagy dolog az, — folytatja némi szünet után. — hogy nálunk új házak épülnek, de ennél sokkal nagyobb jelentősége van annak, hogy az új házakban, új emberek fejlődnek ... Ezt a fejlődést az új nemzeti bizottságnak még jobban kell elősegítenie, mint eddig.

Még ma is kínlódhatnék földemen

Kiss Pál elvtárs, a mezei csoport dolgozója, jelöltségével kapcsolatosan a következőket mondja: — Ha a nép belém helyezte bizalmát, akkor ezt a bizalmat munkával kell kiérdemelnem. Feladataimról nem tudok sokat beszélni ... Annyit azonban mondhatok, hogy örülök jelöltségemnek, mert ez . a jele annak, hogy a falu népe észrevette, hogy szeretem a szövetkezetét, szeretem a közös munkát. Nem is fognak bennem a választók csalódni. Jól tudom, hogy régebben 5—6 kilométert kellett gyalogolnunk a munkába, és örülni kellett annak is, mert az ember legalább kenyérhez jutott. Ma viszont traktor visz bennünket ki a határba. Ez a gondoskod . kimutatható a ruházaton és a mindennap étkezésünkben. Ezért mindenki, aki ezt látja, szívesen szolgálja hazánkat szivével, agyával és két keze munkájával.

Podhadský Ferenc, a szövetkezet kocsisa a jelöltek közül az egyedüli, aki nem volt részarató, aki néhány hektár földjén otthon dolgozott. Megalakulása óta tagja a szövetkezetnek.

— Megértettem, — mondja — hogy a szövetkezeté, a na yüzemi gazdálkodásé a jövő. Ha ezt ..em értettem volna meg, akkor még mc is kínlódhatnék földemen, amiből ugyan meg tudnék élni, sőt a beadást is teljesíteném, de semmiesetre sem foglalkozhatnék azzal a gondolattal, hogy ” házat építsek, mint ahogy azt most tervezem. Az új ház alapjait már leraktam. A szőve ezet megák- se óta új bútort is vettem. Tehát nyilvánvaló, hogy a közös munka segítette elő családunkban az életszínvonal emelkedését. Ezt a közös munkát azon' - n még tökéleesíteni kell a szov módszerek bévé .etésével és a munka még jobb megA Rozsnyót és Kassát összekötő’ autóbusz nagy porfelleget hagyva maga után befutott Szádudvarnokra. A megállótól nem messze, a nemzeti bizottság épületéből a rádió hangját hozta felénk az esti szél. Bent az irodában fiatalok hallgatják a szebbné1.szebb énekeket. Amint belépünk halkabbra csavarják a rádió hangját és megindul a beszélgetés.

Keselyük Jánostól megtudjuk, hogy Ot jelölték a nemzeti bizottságba.

— Bizony — mondja Görcsös Géza CsISz-tag — amikor megtudtuk, hogy mi közülünk is jelölnek a nemzeti bizottságba, a CsISz gyűlése egyhangúlag Keselyük Jánost ajánlotta. Hát kit is jelöltünk volna, ha nem János, ö a legidősebb CsISz-tag s nagyban neki köszönhetjük azt is, hogy a CslSz megalakult. Ezenkívül bármilyen munka van, ő vállalja és velünk együtt végre is hajtja.

Keselyűk elvtárs nyulánktermetű, kissé sovány fiatalember. Azok közé tartozik, akik keveset beszélnek, de annál többet végeznek. Azt sem sze-Urbán Lajos 5 és fél hektár földjén egyénileg gazdálkodik. Példás gazdálkodásával és beadási kötelezettségeinek rendszeres és pontos teljesítésével jó hírnévnek örvend Pelsőcön.

Amikor belérünk takaros gazdasági udvarába, éppen az ökrök járomból való kifogását végzi, közben elégedetten beszél az állataihoz, amelyek segítik mindennapi munkáiéban.

— Jó napot!... Haszi s munkát! — köszöntünk rá a házigazdára, aki „Adjonistennel” válaszolt, majd dolga végeztével betessékelt bennünket hajlékába.

A pirosságtól majd kicsattanó háziasszony a határból hazatért férjét jó ebéddel fogadja, mert tudja, hogy az bizony korareggeltől jócskán megéhezhetett.

Ebédidő előtt a tányérok, edények ismert csörömpölésének zajába belevegyül a még fiatal, alig pámapos kiscsirkék csipogása.

Az idősebb Urbán-anyó — Urbán gazda édesanyja — kissé restelkedve mondja:

— Már kinn volna a helyük a szabadban, de még nü/ós az idő, megfáznak. így hát muszáj benn tartanunk őket. Szükséges, hogy baromfival vesződjünk, mert másképp nem lesz tojás beadásra és saját szükségletre.

A kotyogó tyúkanyó olyan méltóságteljesen vezetgeti ide-oda kiscsirkéit a konyhában — persze így azután csak lábatlenkodnak — mintha csak az udvarban, vagy a trágyadomb körül volna kint a szab dben.

Az ebéd után megindul a barátságos beszélgetés.

— A kukoricavetésen kívül — mondja a házigazda — minden munkával rendben vagyok. Azt is elvégeztem volna már, de attól tartok — amilyen időjárás van most — hogy kikelése után a gyönge kukoricát a hideg reggeleken megcsípi a fagy. így azután oda 0 munka, oda a vetőmag.

Urbán gazda acoodalmeskodó hangján egy csöppet sem csodálkozunk, hiszen a rozsnyókörnyéki hegyek oldalán még fehérük a nemrég esett hó.

t 'bán tudja, hogy kormányunk az egyéni gazdáknak is lehetővé tette a

szervezésével. Ügy vélem, az új nemzeti bízott-ágban nagy feladatunk az lesz, hogy a szöv Kezet vezetőségével összefogva erősít ,'i к a szövetkezetét, növelj _k a terméshozamot és a tagság jövedelmét.

Hogy Podhadský Ferenc feladata elvégzését komolyan gondolja, azt bizonyítja a tavalyi 466 munkaegység ledolgozása, bizonyítja továbbá — is, hogy idén az első három hónapban már 112 munkaegységet ledolgozott. Podhadský

réti, ha dicsérik. Ezért csak lassan indul meg a beszélgetés.

Elmondja, hogy apja nem él, ő a család feje. Foglalkozása kömitves. A Torna-Rozsnyó közötti vasútépítkezésnél dolgozik már a harmadik éve. Ha kőművesmunka nem volt, ácsmunkát, vagy egyéb munkát is szívesen végzett. Többek között megtanulta a kismozdony kezelését s hosszú ideig azon dolgozott.

— Nekem mindegy — mondja, — fontos az, hogy a vasút minél hamarabb elkészüljön.

A napi munka után otthon kultúrmunkát végzett. Betanulták a „Leány, csel" című színdarabot, amit nagy sikerrel még Körtvélyesen a szomszéd faluban is előadtak. Ezenkívül Keselyük elvtárs szereti a sportot is. A szepsi járásban mint a legjobb futballkapust . emlegetik. Mindezekért megbecsüli és szereti őt a falu apra janagyja. Nem .csoda tehát, ha a cáSr fiatalsága bizalmát belé helyezte ts jelölték a nemzeti bizottságba.

Azt is elmondják a fiatalok, hogy nincs kultúrotthonuk- Már régebben, még 1936-ban megvolt erre az alap, mert a lakosság elhatározta, hogy épít kultúrházat. Ám mikor a község kép. viselötestülete elé került a dolog,t egypár nagy gazda áthúzva a fiatalok tervét, saját vagyonát gyarapította. ott, lett volna fteselvák Jýjtos biűUí. hogy ez nemlórténik meg!~ De Ükkor a fiatalokat nem képviselték a köz. ség vezetésében. Csendőr, jegyző, egypá jómódú gazda és kész. Nem kellettek nekik a becsületes fiatalok. Nem Kellett a kultúra, elég volt a vagyonszerzés. A mi rendszerünk minden polgárnak biztosította a szavazójogot és a választójogot is.

Biztos, hogy rövidesen lesz Szadudvamokon kultúrház is, mert Keselyük János minden tőle telhetőt e1- követ, hogy az ifjúság tanulhasson, szórakozzon és sportoljon. S.

gépállomás segítségét. Nem is idegenkedett igénybe venni ezt a segítséget. A gépállomás „kihúzta a lábából a tövist”, vagyis lényegesen előbbre juttatta a tavaszi munkák végzésében.

— Képzelje csak el, — jegyezte meg Urbán — a földjeim 11 kilométer távolságra vannak a hegy mögött. Ha ökrösfog atommal reggel 7-kor elindulok, akkor csak délre érek vissza. Ide kellett volna trágyát hordanom, ami annyit jelent, hogy a 32 kocsira való rágye kihordása 16 napot vett volna igénybe. így több, mint fél hónapon át egyéb munkát nem végezhettem volna, mint 0 trágyázást és a tavaszi munkákkal bizony rettenetesen elmaradtam volna. A gépállomás pótkocsija pedig nyolcszorra kivitte, így menekültem meg ettől a nagy gondtól, ugyanakkor agrotechnikai határidőben — a kukoricavetést kivéve — minden munkát sikerült elvégeznem a gépállomás segítsége révén.

Majd a beadásra terelődik a szó. Szavaiból kitűnik, hogy negyedévi beadási kötelezettségét a marhahús kivételével 100 százalékra teljesítette. Hogy marhahúsbeadását is teljesíti, ahhoz kétség nem fér, merthiszen terven felül két darab növendék-szarvasmarhája van.

— Én is eladhatnám terven felül tartott állataimat szabad áron — mondja a 45 évesnek kin '-ő házigazda — de elsőrendű kötelességemnek tartom a beadás teljesítését.

Urbán Lajos egyéni gazdálkodó féltve őrködik azon, hogy becsületén csorba ne essék. t?zt mindennél drágább kincsnek tartja.

Urbán Lajost választói egyhangúan jelölték a Nemzeti Arcvonal jelölőlistájára, belé helyezték bizalmukat. Ha bíznak benne, egészen biztos, hogy május 16-án a választás alkalmával reá adják szavazatukat is. Urbánnak pedig a választás után bőven adódik alkalma arra, hogy a beléje helyezett b; Imát viszonozza ezáltal, hogy következetes harcot folytat a hibák, viszszásságok kiküszöböléséért, állandó kapcsolatot tart fenn választóival, meghallgatja azok jogos panaszait, kérelmeit és azokat orvosolja. К. I.

elvtárs egyébként alelnöke a nemzeti bizottságnak, s mint népbíró is közmegelégedésre végzi munkáját.

Végül még annyit kívánunk megjegyezni, hogy Negykeszin a tavaszi munkák idejében való elvégzésével párhuz< mosan a dolgozóknak arra is vari idejük, hogy a CsISz és a Csemadok kultúr oyüttesével karöltve a szomszéd községekben kultúrfellépéseket rendezzenek a választások tiszteletére.

Szabó Béla.

Példás egyéni gazdálkodé a jelölőlistán