Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-05-02 / 18. szám
6 1954. május 2. яШёттт Egyénekre szétosztva végezzék a növényápolást az áji EFSz-ben Aj e szepsi járás egyik kis falucskái* Amikor letérünk ч tornai műútrői' a község még seholsem látható. Az út j bb oldalán hegyek nyúlnak a magasba. Az egyik hegyen ott díszeleg a torn; vár maradványa, amely emlékezetünkbe juttatja a rég; nemes urakat, akik képesek voltak a szolgák hadseregével a várhoz szükséges építőanyugot a hegyre felhordatni. Az út kanyarodásánál láthatóvá válik Áj. Amint közeledünk a faluhoz az út baloldalán, újabb hegyek bukkannak fel. Hirtelen úgy tűnik, mintha a nap — amely pazarul ontja fényét a szép virar",al telehintett hegyoldalakra — két magaslat közé szorult volna. A zöldelö füvön nagy csorda juhnyáj legelész. Az egyre szűkülő völgyben az út mindkét oldalán a zöld pázsitszerű vetéseken csillog a reggeli harmat. Közel á faluhoz tarkakendős lányok, aszszonyok friss moznással burgonyát raknak a barázdákba. A vékony-termetű hegymászáshoz szokott ökrök vígan mennek az ekével, látni rajtuk, hogy edzettek és szívósak. Farkas Jenő csoportvezető is az eke szarvát szorongatja, segít az ültetőknek. mert a 9 hektár b' ’-gonyát, amit a szövetkezetnek terveztek, egy nap alatt el akarják ültetni. Farkas elvtárs egyszerű modorával, csendes beszédjével mindjárt megnyeri ez ember tetszését. Szó esik a tavaszi munká-ól, a munkaszervezésről. — Én úgy látom a legjobbnak, — mondja a csoportvezető — mint ahogy tavaly volt. A kapálást egyénekre szétosztani. Ez a legjobb megoldás. Akkor mindenki felel a ; -a^a részéért, a kapja tó! egészen a betakarításig. ВьЬаг Jánosné, aki a legjobb nói munkaerők közé tartozik, a barázdát már elültette burgonyával s kiért a végére. Babar elvtársnó olyan segédcsoportvezető-féle, i ért reggelenként ő irányítja és osztja be a munkába az asszonyokat. Iparkodik, szeret dolgozni. Ez abból is kitűnik, hogy már sürgeti is a csoportvezetőt új barázda szántasára. Mikor meghallja, miről beszélgetünk, ő is beleszól — Bizony, az a legjobb, ha minden tag megkapja a maga részét a kapálásból, mert altkor gyorsabb és jobb munkát tudunk végezni. Egyik sem akar lemaradni a másiktól. Ennek meg is van a látszata, az asszonyok egy pülanatig sem néznék fel, amint dugdossák a burgonyát a barázdákba. Özvegy Jancsik Andrásné szinte fut a burgonyarakáshoz és gyorsan megtölti újra kiürült kannáját, hogy folytathassa a burgonya ültetését. A falu népe szorgalmasan dolgozik Hogy ne tartsuk fenn a burgonyaültetőket, továbbindulunk a falu felé, amely úgy lapul a völgykatlanban, mint bokorban a nyúl. A két hegy itt öszszetalálkozik, egy harmadik pedig úgy összeköti a két hegyláncot, hogy elállje az ember útját. Tehát nem véletlen, hogy a község az Áj nevet viseli. A két házsor között egy kis csermely csörgedez, felette rudakon vász^ndarabokat feszítettek ki és egy bácsi szorgalmasan hordta rájuk a csermely vizét. — Miért öntözik a vásznat? — kérdezzük az öregtc'. — Fehérítjük kérem, — volt a válasz. Több napon keresztül kell ezt csinálni! azután olyan fehér lesz ez a vás; m, mint a gyolcs. — Honnan vették ezt a sok vásznat? — Magúnk terme ük a kendert, kidolgozzuk, a szálakat az asszonyok sodorják és télen megszőjük a vásznat. Itt az egész falu így csinálja. Nemh'ába hall' tűk, hogy Ájon szorgalmas nép lakik. ez így is van. Télen a férfiak erdőre iárnak, az aszszonyok fonnak, szőnek. Ha megjön a tavasz, megindul a munka és mindenki a határban dóig zik. A kapásnövényeket egyénekre kell szétosztani Az egyik épületnél szekerek állnak. Közelebb érve látjuk, hogy az épület alatt i-ince tátong. Itt télen a vetöburgonyát tárolták és most vödrökkel szekerekre hordják, amelyeken kiszállítják a földekre. Itt találjuk Hajdú Vince zootechnikust és Matusz Lajost, a szövetkezet qazdáját. Mindketten segédkeztek a burgonyánál. Hajdú elvtárs nyugodt, csöndesbeszédű ember, míg Matusz elvtárs élénkebb, fiatalabb. A zootechnikus elmondja, hogy a tavasziak vetését .18 napra tervezték és 11 nap alatt elvégezték. Pár nap alatt végeznek a kuk'ricavetéssel is, azután jön a növényápolás. Haj., elvtársat sürgősen elhívták valahova, így a gazdával folyik tovább a beszélgetés. — Három csoportunk van — mondja —. egy növénytermesztési, takarmánybetakarító- rs építkezési csoport. A csoportok felváltva fognák dolgozni. A mezei csoport 1 hétig kapái, azután felcseréli a kapálást a takarmánybetakarító csoport r -nkájával. — Hát akkor nem osztják szét a kapálást egyénekre? — kérdezzük Matusz elvtárstól. — Nem mondja. — Tavaly úgy voit és nem vágott be. Egyesek nem kapálták meg a saját részüket. Ügy jobbnak látjuk, ha a csoportok együttesen fogják elvégezni a munkát. Matusz elvtárs beszédéből ügy tűnik, hogy keveset olvas. Nem tudja azt, hogy szövetkezeteink a legjobban bevált munkamódszerre törekszenek, amely csakis a terület szétosztása csoportokra és egyénekre. Ha egyénekre szétosztják a kapálnivalőt, úgy ahogy Farkas Jenő -csoportvezető is mondta, mindenki felel a maga részéért. Vezessék be a pótjutalmazást A tag oka érdekelt kell tenni a termelésben, azé . fontos, hogy bevezessék a pótjutalmazást. Ez azt jelenti, hogy ha a tag terven felül kitermel 5 mázsa kukoricát, annak 25—50 százalékát megkapja, ahogy azt a taggyűlés meghatározza. így igazságos ez a jutalmazás azért, mert ki felületesen fogja elvégezni a kapálást, annak nem lesz terven felül termése, tehát nem kap pótjutelmgt. Viszont, aki jól meg- I művel, a maga részét s túltermel, ! megka-'je jutalmát. Ezzel a tagoknak és < szövetkezetnek is több lesz. A kapások szétosztásánál vegyék figyelembe minden tag erejét és egyéni képességét, így nem fog megtörténni, hogy egyik fele bír a kapálással a másik nem. A szövetkezet vezetősége alaposan tárgyalja meg a tagokkal ezt a kérdést. Meg kell beszélni, hogy ki mennyit bír vállalni a munkából s aszerint kell kimérni a erületet. Lesz olyan tag, akinek több segítsége van, az 5 hektár kapálnivalőt is vállal. Viszont, aki csak maga dolgozik, két hektárt elég lesz neki elvégezni. Fel kel! világosítani a tagokat a pótjutalom jelentőségéről. Az olyan szorgalmas emberek, mint az éjiek ezt megértik, hisz magukénak érzik a szövetkezetét, fegyelmezetten, szorgalmasan és becsületesen dolgoznak, csak helyesen kell irányítani őket. A munkaegységgel pedig úgy kell gazdálkodni, hogy vele a jó munkát serkentsék s ez a becsületes munka díjazása legyen. A tagok hívják ki egymást páros versenyre s használjanak ki minden percet. a kapások jó megművelésére. A pótjutalmazást pedig nocsak a növényápolásnál, hanem a munkák összes szakaszán vezessék be. Ha ezeket a pontokat figyelembe veszi a szövetkezet vezetősége s alkalmazni fogja, szövetkezetük rövidesen erős és gazdag lesz. Sándor Gábor Antal Bálint jelölt beszélgetése választóival A tavaszi esthomály lassan, fokozatosan, mint valami fátyol leereszkedett, s ráborult Pelsöc községre is. A munka zaja elcsitult. Csak a kanyargó Sai-í vízének szüntelen csobogása hallható. Haragosan neki-neki tör az útiót szegő köveknek, s a rajta átíveld fakid oszlopainak. Ügy (élnyolc körül az utcai forgalom mintha élénkülne. A kövezett járdákon a járókelők egy irányba igyekeznek. Bizonyára valamilyen gyűlésre s'etnek. — fontolgatjuk magunkban, m-’irl mi is hozzáiuk csatlakozunk. Mór messziről feltűnt egy elé ágé vagy épület, melynek ablakain át villanyfény áradt ki. Az évűiét — mely a Sah> balpa'tján áfí — a pelsőá mijnkás-ntthon. Ide gyülekeznek a ’’"-ns választókerület polgárai, hogy megismerkedjenek, elbeszélgessenek tető1 tjükkel. 1 nagliteremben még kevesen tori' -kodnak Majd az egvre érkező válr,*tôrxdnárok lassan birtokukba i.'S- s~n.~ a szénen, katonás sorrendben clh •• »arett székeket. Megkezdődik az ismerkedés. Sok jelenlevő’ számára nem is szükséges külön bemutatni a jelöltet. Legtöbbjük jól ismén Antal Bálintot, aki mint traktoros, rendkívüli műnké szeretőiével és harcosságával kió dcme't.e a dolgozók bizalmát. A gyűlést Baltisko Péter járási választási .megbízott nyitja meg. Tekintettel arra. hogy az említett választókő zet polgárainak nagyobb része cigány nemzetiségű. Baltiskó elvtárs cigány nyelven is ismertette rövid bűs-omolójárnak tartalmát. 'A beszéd — amit saját anyanyelvükön hallottak, — végtelenül meglepte a hallgatókat. Az arcok felvidultak, a szemekből el"oedettség sugárzott. Az idősebbek hallgatás közben több ízben igenlően bólintottak, egyetértve a mondottakkal. — Először fordul elő' a történelem során — mondotta többek között Baltiskó elvtárs, — hogy a cigány nemze ■ tiségűek teljesen egyenjogú polgárokként váIgszthatnak és szólhatnak bele a közügyek intézésébe, sőt válhatnak a közügyek irányítóivá. Ezt bizonyítja Durák Károly esete is, akit a 22-es választókörzet, polgárai jelöltek a Nemzeti Arcvonal jelelő listájára A gömörhorkai cellulózé-gyárban valóban derék, példás dolgozó vált belőle. s társadalmunk megbecsült embere. Baltiskó elvtárs beszámolója után Antal Bálint képviselőjelölt emelkedett szólásra. Vázolta a múlt és a mai rendszer közötti nagy különbséget, majd értékes javaslótokat terjesztett választói elé. — Hogy kulturált ember váljék belőletek — mondotta többek között szükséges, hogy bekapcsolódjatok a kultúrmvnkába. A másik kérdés, amit felvetett An tál elvtárs, szintén nagyon időszerű Ugyanis az iskolaköteles cigánygyermekek a szülők gondatlansága, nemtörődömsége következtében elmaradoznak az előadásokról. — Ha gyermekeitek felnőnek - mondotta Antal élvtárs — titeket fognak korholni azért, hogy tudatlanok maradtak. A továbbiak során melegen ajánlotta, hogy váltsanak ki takarékbetétkönyvet a választópolgárai, tg и nem folyik el olyan könnyen kezeik között a pénz. Az így megtakarított pénzből azután jut maid építkezésié, házhelyvásárlásra és egyéb, tö:’b pénzt igénylő beruházásra. Végül Antal elvtárs, a község felszabadulás utáni fejlődéséről számi It be. Kihangsúlyozta, hogy a község élére munkások és földművesek kerültek. Sikerült eltávolítaniok a háború okozta nyomokat. A községben ma jól felszerelt napközi-otthon van. Felállították az iskolai étkezdét is. amelyben naponta 160—170 tanuló ebédel. Az első ötéves terv során új sportpályát építettek. Befejezésül pedig a község távlati tervét ismertette, amely kimutatja, hogy 1960-ig milyen beruházásokat eszközölnek és mit építenek. Többek között megemlítjük, hogy 1960-ig hatvanhárom családi-ház, nyári- és téli fürdőhelyiség, új középiskola, új kultúrház épül. Továbbá kibővítik 80 férőhelyesre a napközi-otthont. — Az EFSz-ben 10 hektáron halastavat létesítenek. Megjavítják a község lakásainak vízellátását. A vita során többen felszólaltok. — Viola Gyula arról panaszkodott, hogy távol laknak az iskolától és ez gátolja őket fejlődésükben. Antal elvtárs válaszolt Viola Gyulának. Megnyugtatta hogy a távlati tervben az is benne ’■an, hogy a régi cigánytelepet eltűr, tetik a föld színéről. Házhelyet kapnak a község be nem épített területén. így családjaik nem lesznek kitéve annak, hogy messziről keljen bejármok az iskolába, stb. Baltiskó elvtárs azt ajánlotta, hogy a házépítést közösen végezzék. Karöltve támogassák a házat építeni szándékozók egymást. Közös erővel könnyebben megy az építkezés. Antal Bálintra a választás után nagy feladatok várnak. De öt nem olyan , fából faragták”, hogy megijedjen a reá háruló feladatok megoldásától. -Választói bizalommal ford 'nak hozzá kéréseikkel. Antal elvtárs erre a bizalomra rá is szolgál. Az elmaradottság elleni harcot szívügyének tekinti Erélyesen harcol minden olyan megnyilvánulás ellen, amely akadályozója a felvilágosodásnak, a teil ődésnek - Szüntelen felvilágosít': meggyőz." munkát végez választói közön, meghallgatja kéréseiket panaszaikat és megteszi a szükséges intézkedéseket a: ügy megoldása érdekében. Kovács István Egyéni gazdálkodókról: Akik példásan túlteljesítették beadási tervüket Lapunkban olvasóink egyízben mar olvashattak a garamlöki törekvő Kosztolányi-családról. Kosztolányi Antal középparaszt. Még hozzá a legjavából való. Nemcsak példásan gazdálkodik, hanem beadási kötelezettségét is teljesíti. Kötelességtudó, rendszereit), szereti a könyvet, újságot is és határozottan megállapíthatjuk, hogy szorgalmas, becsületes dolgozó. Egyéni gazdálkodóink számára példaképül szolgálhat. Első negyedévi beadási tervét sertéshúsból több mint 200, marhahúsból szintén több mint 200, tojásból is 100 százalékon felül teljesítette Télből pedig kevés híján ugyancsak eleget tett beadási kötelezettségének. Obars: Hríbik János közel 4 hektár földön gazdálkodik. Amikor az udvarába lepünk, nyomban megállapíthatjuk, hogy rosszkor jöttünk, mert nincs otthon. Nem is tévedtünk. Feleségét nagy munkában találjuk. Fűti a kemencét. A fiatal menyecske pedig a kalács-tésztával bíbelődik. — A házigazda hol van? — kérdezzük. — Trágyát hord az Akácos-dűlObe — válaszolja az asszony. Ha már így történt, hogy a házigazdával nem tudunk pár szót váltani, hát megkérdezzük az asszonyt, minek köszönhetik azt, hogy ilyen szépen túlteljesítették első negyedévi beadási tervüket. — A lehetőséghez mérten — válaszolja — mindenből iparkodunk eleget tenni. Tojás és a tejbeadás térén van egy kis nehézség. Tyúkjaim — öt kivételével — mind elhullottak. Ennek ellenére a tojást úgy vásárolom, mégis beadom a tervnek megfelelően. A tejnél az a helyzet, hogy kevés a takarmányunk. Év végéig azonban ebből is 100 százalékra teljesítjük a beadást. Hríbik János egyéni gazdálkodónak nem kell szégyenkeznie beadása teljesítése miatt, süt dicséret illeti. Egészévi beadási kötelességét sertéshúsból csaknem 100 százalékra, marhahúsból 100 százalékon felül, tojásbeadását pedig 50 százalékra teljesítette. Óbarson szép példát mutat a beadás pontos teljesítésével a két és fél hektáros Szalmási János, aki a marhahús kivételével már csaknem egészévi beadásénak elegett tett. Példájukat követi Leckv Markó, Szenczi János es még számos gazdálkodó. Kiskálna : Dél van. A kis falucska utcái néptelenek. Elvétve látni egy-két hazafelé tartó fogatot. Belfi István 6 és fél hektáros gazdálkodó is most érkezett meg a határból. , — Tengeri alá szántottam — vála szol kérdésünkre, majd folytatja — A. kalászok vetésével már rendben vagyok. a cukorrépát, napraforgót is elvetettem és földben van a krumplim is. Bent a lakásában hellyel kínál. • - Lassan a beadásra terelődik a szó. Nyugodt lelkiismerettel beszél. Az a biztos tudat tölti el — ez szavaiból is kiérzUdik, — hogy az ő „szénája'' rendben van, vagyis nem tartozik államunknak. Beadási kötelezettségét marhahúsból egész évre, sertéshúsból fél évre már teljesítette. Úgyszintén az egész évre előírt 1160 tojásból már 600 darabot beadott: Kishíján a te.jbeadással is rendben van. Ehhez megjegyzi, hogy most borjazott meg az egyik tehene. No meg aztán egy k;s panasza is van. — Méltánytalannak tartom —mondja, — högv sokféle növény termesztését. előírták, így azután alig jut egypár árnyi földterület takarmány termesztésére. Ezzel a fájó kérdéssel több községben is találkozhatunk. A helyi nemzeti bizottságok illetékes funkcionáriusainak több figyelmet kell szentelni erre a kérdésre. Az egyéni gazdálkodók beadásának teljesítéséért Ok ,s felelősek. Teremtsék meg tehát számukra azt a reális lehetőséget, hogy földterületükhöz viszonyítva jusson nekik föld takarmány termesztésre js. Csakis az elegendő takarmány biztosítása után tudják állataik tervezett létszámát betartani, illetve terven felül is állatokat nevelni. A fenti példák azt bizonyítják, hogy egyéni gazdálkodóink állampolgári kötelességüknek, így a beadással járó kötelességüknek iparkodnak eleget tenni, sőt túl is teljesítik azt. A helyi nemzeti bizottságok funkcionáriusai felvilágosító munkájuk során bátrabban állítsák Őket követendő példaként a beadásban lemaradók elé. Ugyanakkor ostorozzák azokat, akik notórikusan, negyedévről-negyedévre nem teljesítik eme kötelességüket, leplezzék le Okét a falu dolgozói előtt. Az egyéni gazdálkodóknak is saját becsületbeli kötelességük, hogy az ilyen hanyag, beadásukat nem teljesítő gazdálkodókat megbélyegezzék. Ha a falu népe el-fordul tőlük, rádöbbennek а-ura. hogy rossz úton já-rnak. K. 1. Kötelezettségvállalások teljesítésével a tavaszi munkák jó elvégzéséért A szlovákgya, mati EFSz dolgozói a múlt év hibáiból . Vulva az idén sokkal jobban felkészültek a terv teljesítésére. Amíg multévben egyáltalán nem alkalmazták a haladó szovjet tapasztalatokat, ebben az esztendőben a koratavasziakat mind szűk- és keresztsorosán vetették el. Ügyszintén a kukoricát is négyzetesen ültetik, mert így sokkal könnyebb a növény ápolása és magasabb a hektárhozam. Látják a szlovákgyarmati EFOz dolgozói, hogy pártunk és kormányunk mennyire gondoskodik jobb megélhetésükről, azonb n azt is tudják, hogy ez mind csak úgy valósulhat meg, ha fokozott mértékben emeljük a hektárhozamokat. Pártunk és kormányunk árcsökkentéséről szóló határozata és Široký elvtárs beszámolója nagy lendületet adott a terméshozam emelésében. Ennek nyomán a szlovákgyarmati EFSz tagjai értékes kötelezettségvállalást fogadtak el. Jóri elvtárs, az EFSz elnöke például vállalta, hogy oda fog hatni, hogy a szövetkezet az agrotechnikai szabályokat pontosan betartsa. Ez már meg is mutatkozik, mivel az EFSz a tavaszi munkákat május 1-re 100 százalékban elvégzi. Káger elvtárs, a rizstermelőesoport-vezetője vállalta, ' hogy csoportjával együtt a multévben elért hektárhozamhoz képest ez évben 6 mázsával emelik a termést. Az állattenyésztésben dolgozó elvtársak nemcsak az állatok állományának növelésére, hanem a tejhozam emelésére is tettek vállalásokat. A szlovákgyarmati EFSz biztosította a takarmányalapot. Van 178 hektár rétjük is. Elvetettek 13 hektár vörösherét és lucernát. Ezekután nem kétséges, hogy Mikus István, Balázs Pál, Valázs Emil és Surina Antal tehenészek a 18.000 liter tej túltermelésére tett kötelezettségvállalásukat jó munkával teljesíteni tudják. Zatykó József Dacsókeszi Falusi dolgozok a békeharcosok soraiban A békevédök nyitrai kerületi választmánya elismerd oklevéllel tüntette ki a kerület legjobb békeharcosait. — A. kitüntetettek között számos EFSz traktorista, egyéni gazdálkodó van. A verebélyi járás kitüntettél között van a kishindi és mihályi EFSz. A kishindi szövetkezet nemcsak, hogy rendben teljesíti gazdasági tervét, de azt a marha- és sertésbeadásban túlteljesítette. — A mihályi EFSz nemcsak, hogy kötelezettségeit teljesítette, de a tejbeszolgáltatást 10.000 literrel túlteljesítette. — A verebélyi járás' többi kitüntetett dolgozói között vannak Lukácsik Árpád és Fábry Margit, továbbá Benő Margit, felgyőrödi lakos, aki kezdettől fogva lelkes dolgozója az_ ottani EFSz-пек. Malinyinová elvtársnő módszerével dolgozik a fejősnél. Bár 4 gyermek anyja, mégis időt tud magának szakítani a békemozgalom számára, melynek járási választmányi tagja. Hasonlóan Grezso Rozália, zitavcei dolgozánö, aki bár 56 éves, tavaly az EFSz 179 munkaegységet dolgozott le. A verebélyi járás kitüntetettjei még Bányász József, vajkai traktor s, aki hernyótalpas traktorán az őszi munkatervet 140.08 százalékkal teljesítette és 798 liter hajtóanyagot takarított meg. továbbá Srec Lénává, ugyancsak vajkai traktoros, aki kerekes gépén a tavalyi tervet 135.07 százalékkal teljesítette és 874 liter üzemanyagot takarított meg. A partizánska járásban a nagybélici és pazsiti EFSz kapott elismerő diplomát, valamint számos ipari, mezőgazdasági és ér fel miségi do1 gozó. hasonlóképpen az aranyosira! rótt járásban, ahol a béke védelem és a munkateljesítmény terén a nemčinui és béládi EFSz-ek tűntek kú v M. L.
