Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-04-25 / 17. szám

1954. április 25.

w

oM

ntm

m

7

A proszenyicei mozgalom bevezetése növeli a tagok

és az EFSz jövedelmét

Deáki utcái szépek és rendezettek. Látni rajta, hogy a község lakói szeretik e rendet, a tisztaságot. A házak előtt bőven van dió- és egyéb gyümölcsfa. A cseresznyefák virágbimbókkal vermek tele, de az északról betörő hideg szél még késlelteti, megakadályozza, hogy a bimbók fehér virággá fejlődjenek.

A szövetkezet vezetősége nagy munkában van, most állítja össze e negyedévi kimutatást. Zöld György, agronómus is írásai fölé hajolva dolgozik. Fiatal, erötelj ember. Mikor megtudja jövetelünk célját, elmosolyodik. és szívélyesen hellyel kínál bennünket. A vetésre, a tavaszi munkákra terelődik a szó.

— A kukoricán és kenderen kívül mindent elvetettünk — mondja. — Amint az idő engedi, ezeket is azonnal földbe vetjük. Már készülődünk a növényápolásra. A cukorrépa kikelése után nekifogunk a sarabolásnak. Ez nagyon fontos, mert ilyen hideg időben a gyomok fejlődnek, de a gyomtól nemesebb növény visszamarad. Ötvenegy hektár cukorrépát vetettünk, a két mezei csoportnak lesz vele elég dolga. Körülbelül fél hektár megmunkálása jut egy-egy tagra. A csoportok tagjai a X. pártkongresszus tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy a részükre kiadott cukorrépaterületet proszenicei mozgalom alapján fogják művelni.

Tuska Márton, ez első csoport vezetője azonnal előkeresi azoknak a névsoráj, akik kötelezettséget vállaltak a cukorrépa megmunkálásánál. A csendeebeszédű csoportvezető figyelmeztet bennünket, hogy ez az akció csak most indult meg, tehát még lesznek többen jelentkjzők, akik bekapcsolódnak a - 'y.enieei mozgalomba.

Örömmel olvassuk a kezdeményezők neveit. Daneda István, Karabín András, Kokas Emil, Kriske János stb., ezek vállalták, hogy a hektáronként tervezett 222 mázsa helyett 250 mázsa cukorrépát termelnek.

Kinyílik az ajtó és belép Bobor János, a második csoportvezető. Mikor megtudja, hogy miről van szó. büszkén mondja, hogy őneki van olyan embere, aki 280 mázsa cul rrépa kitermelését vállalta hektáronként. Ez már 58 mázsa lenne terven felül.

— Keressük fel — javasolja a csoportvezető — és kérdezzük meg Gombos Mihályt, vagy Fábrián Jánost hogyan is akarják a cukorrépát gondozni, hogy az terven felül teremjen.

Fábrián János megmondja az igazat

Gombos Mihály lakása a falu felső végén van. Az utcán csak felet lehet lépni, mert az erőteljes szél visszatart bennünket. Bezzeg nem törődnek az időjárással a falu fiataljai. Egy kis tisztáson rúgják, fejelik a labdát egymást túlkiebálva. He gól van, összeölelkeznek, kezet fognak, amint azt rendes mérkőzéseken látják.

Gombos elvtárs bundás fekete kutyája mérgesen morog, amint belépünk az őrzésére bízott területre. A konyhában fehér és sárgapihés kiscsirkék futkosnak anyjukkal együtt, szemelgetik az eléjük rakott eleséget. A háziasszony sonkát, kocsonyát főz, kalácsot süt az ünnepekre. Békés családi otthont tükröz vissza a lakás szép berendezése.

Gombos Mihályt szerencsére otthon találjuk. A középkort már túllépte, ötven felé ballag. Nagyon örül, hogy meglátogattuk. Szívesen beszél munkájáról, mert szeret dolgozni.

— Én — mondja meggondoltan, miközben kényelmesen elhelyezkedik a htverőn — tavaly tizenkét darab tehenet gondoztam. Egy egy tehéntől 1.500 liter tejet fejtem ki. Mivel ezt a munkát m bírom, most a mezei csoportban dolgozom. Tudom azt, hogy azért alakítottuk a szövetkezetét és térünk át a nagyüzemi gazdálkodásra, hogy könnyebben, többet termeljünk. De nem elég ezt mondani, nekünk is hozzá kell járulni szorgalmas, becsületes munkával. Ennek tudatában vállaltam, hogy a részemre kimért területen 222 mázsa cukorrépa helyett 280 mázsát termelek

Ekkor belépett a szobába Fábrián János, aki közel lakik Gomboshoz. Kerek arca mosolyra derül és magyaros bajuszát végigsimítja, amint meghallja miről beszélgetünk.

— Én megmondom az igazat — mondja. — Tavaly is elhatároztam, hogy a részemre kimért cukorrépát megmunkálom úgy, mint sajátmagamét. Igaz, ha akarnám sem tudnám a munkát elsietni. Én a cukorrépát hathét napig kapáltam. Sokan elhamarkodtak, azoknak csak három napig tartott a kapálás. Ők megkeresték három nap alutt azt, amit én hét nap alatt.

A különbség azonban megmutatkozott a cukorrépán. Az én cukorrépám kivált a szomszédok közül, ezt mindenki láthatta. Egész nyáron egy szál gyom sem volt benne található Bíztam, hogy ezért megkapom a jutalmat, ami majd pótolni fogja a répánál ledolgozott többletnapot. Sajnos ez nem így tör- j tént. Nem kaptam egy fillérrel, egy deka cukorral sem többet, mint az. aki a legrosszabbul dolgozott a répánál. Pedig az én »'öldemei 300 mázsá- , nál is több termett. Ezt tudom, habár a répát nem mérték le. Ez az egyenlösdiség elvette a kedvemet, de most azt Ígéri a vezetőség, hogy a túltermelésnek 40—50 százaléka a miénk lesz, ezért újra nekifogok a munkának.

A potjutn'orn bevezetése emeli mind a tagok, mind a szövetkezet jövedelmét

X tagok bizalmatlanná válnak és nem törekednek jóminőség ü munka elvégzésére, ha azt látják, hogy nem becsülik eléggé munkájukat és annyi juttatásban részesülnek mind azok, akik a munkát hanyagul végzik el. Ezért fontos, hogy nemcsak a cukorrépánál, hanem minden munkánál bevezessék a pótjutalmazást. Vegyünk papírt és ceruzát a kezünkbe és számítsuk ki, mennyivel kevesebb bevételhez jutnak a tagok és a szövetkezet, ha az ötven hektár cukorrépából csak 10 hektárt művelnek meg a proszenicei mozgalom alapján. Tegyük fel. hogy rendes körülmények között 222 mázsa lesz hektáronként, mint ahogy tervezték. Ha pedig pontosan kiegyelik, háromszor-négyszer megkapálják,

többször fejtrágyázzák, tehát a proszenicei mozgalom alapján gondozzák, 280 mázsánál is többet termelhetnek hektáronként, amint azt Gombos Mihály és társai vállalták. Ez 58 mázsa többletet jelent hektáronként. Tehát a tíz hektár föld 580 mázsát terem terven felül. Minden répatermelő tudja azt, hogy kormányunk a 100 százalékon felüli termést 110 százalékig duplán, tehát mázsánként nem 12, hanem 24 koronát fizet. Száztíz százalékon felül pedig 18 korona felárat ad, vagyis 30 koronát fizetnek mázsánként. Ezek szerint a 10 hektár többlettermésért, az 580 mázsa cukorrépáért 16.068 koronát kap a szövetkezet. Tehát nemcsak a szövetkezet nyer, de jól jármaik a tagok is. mert az összeg egy része mint pótjutalom őket illeti. Világos tehát, hogy ha a 40 hektárnál nem vezetik be a proszenicei mozgalmat, a szövetkezet négyszer 16.068 — vagyis 64.272 koronával lesz megrövidítve. Ezenkívül meg kell említeni a répaszeletet és melaszt is, ami a beszállított répa 60 százalékát teszi ki. Ez pár vagón vizenyős takarmányt jelent, ami hozzájárul a tejtermelés fokozásához. Ide tartozik még a cuko: is, amit szintén a cukorrépa beszállított mennyisége határoz meg. Ha ezeket a számításokat figyelembe veszik a szövetkezet tagjai, rájönnek arra, hogy valóban mindent el kell köve tniök a többtermelés érdekében,

mert ennek saját maguk veszik hasznát.

Minden lehetőségük megvan a túltermelésre

A szövetkezet vezetősége megteremtette annak az előfeltételeit, hogy e cukorrépatermés sikeres legyen. Az agronómus a föld előkészítéséről a következőképpen számolt''' be.

— Tarióforgatás után letrágyáztuk a kijelölt területet, hektáronként 300 mázsa istállótrágyával. A trágyát középmélyen leszántottuk A mélyszántást keresztbe végettük. Tél utolján n.ég fagyra elvetettünk egy és fél mázsa műtrágyát hektáronként. Vetés eíőtt egy és fél mázsa szuperfoszfátot, 180 kg sót, ezenkívül még 800 mázsa mésziszapol rávetettünk. Fejtrágyázni is fogjuk osztrevai salétrommal. A répatáblát körülvetjük kenderrel a kártevők megakadályozására. Beterveztük e repülőgéppel való porzást is és erre a célra már beszereltünk 10 mázsa dinocidot.

Ebből is látható, hogy kormányunk mindennemű segítség tt megad a mezőgazdaságna.4, mert úgy mint tavaly, ez évben is biztosít reDülőgépeket, melyek mindennél könnyebben elvégzik a növények permetezését s ezzel megvédik a betegségekkel s kártevőkkel szemben. Ezenkívül a szövetkezet betervezte a répa kombájnnal való szedését, ami szinte nagyban megkönnyíti a munkát. A szövetkéz-.t traktorvontatású répesarebolóve) is rendelkezik, tehát minden lehetőség megvan a répa jó megmunkálására, így a bö termésre is. Ehhez azonban minden tagnak hozzá kell járulni azzal, hogy bekapcsolódik a proszenicei mozgalomba. Minden tag azon legyen, hisz saját érdeke, hogy a részére kimért r? -»területen a lehető legnagyobb eredt i...nyt érje el. Sándor Gábor

Ismerjük meg a választási törvényeket

A választók névjegyzékét a választási körzetek szerint a helyi nemzeti bizottság tanácsa állítja össze. A csehszlovák köztársaság választójoggal rendelkező polgárait lakhelyük alapján veszik fel a névjegyzékbe. A helyi nemzeti bizottság anácsának kötelessége о házkönyvek és lakosok nyilvántartáséi szolgák más segédeszközök alapját összeállítani a választók névjegyzékét

Mit tesz a polgár, ha a választók névjegyzékében hibát fedez fel?

Erre minden polgár szóbelileg, vagy írásbeiileg figyelmeztetheti a helyi nemzeti bizottság tanácsé Prágában a körzet nemzeti bizottságiét, a kerületi varosokban az egységes nemzeti bizottságiét. Akár a saját személyét, aká. más választó polgárt érintő hiba kiigazítását javasolhatja köztársaságunk bármelyik polgára. A helyi nemzeti bizottság tanácsának kötelessége a figyelmeztetéstől számított 3 napon belül dönteni az ügyben, és vagy végrehajtania a helyesbítést a választók névjegyzékében, vagy írásbeiileg értesíteni a hibákra rámutató polgárt, hogy miért nem lehet a javítást végrehajtani. Ha a javaslatot visszautasítják, a oolgár a népbírósághoz fordulhat.

Kit írnak be a választók névjegyzékébe ?

A választók névjegyzékébe felveszik a Csehszlovák Köztársaság valamennyi

polgárát, akik a választás napján betöltik 18. életévüket, választójoggal rendelkeznek és a névjegyzék összeállítása idejében az illetékes nemzeti bizottság területén laknak.

A választók névjegyzékébe nem veszik fel azokat a személyeket, akiket teljesen, vagy részben etaiezavairuk miatt megfosztottak önrendelkezési joguktól, vagy akiket jogerősen polgári jogaik elvesztésére Ítéltek, ha ez Ítélet a névjegyzék összeállítása idejében még érvényben van.

Szerepelhet-e választópolgár több névjegyzéken ?

Nem A választási törvény értelmében a választók közül senkisem szerepelhet több névjegyzéken, mivel ez megbontaná a választási jog egyenlőségének elvét. A választópolgárokat 'ekhelyük alapján veszik fel a választók névjegyzékébe. Abban az esetben, ha más helyen akarja megát felvétetni a választók névjegyzékébe, például, ha brigádosként dolgozik valahol, vagy főiskolán tanul, stb.... akkor annak a nemzeti bizottságnak tanácsa, ahol a névjegyzéken szerepel, értesíti lakhelyének nemzeti bizottságát. Ezzel bizosítják azt, hogy a választó ne szerepeljen két névjegyzéken.

Hogyai ismerkedne kmeg a váťlasztók a n vjegyzékkel?

A választási .örvény értelmében a helyi nemzeti bizottság tanácsának legkésőbben 30 nappal a választások előtt

közszemlére kell tennie и választók névjegyzékét, hogy azt a polgárok a hivatalos helyiségekben megtekinthessék. Erről a helyi nemzeti bizottság tanácsa az adott helyen szokásos módon, például hirdetménnyel, helyi hangszóróval értesíti a választókat. Azokban a községekben, ahol a választók névjegyzékén több minit 5.000 személy szerepel, a helyi nemzeti bizottság tanácsa intézkedik, hogy minden házban kifüggesszék a házban lakó választók névsorát.

Utólagosan is fel lehet venni a választópolgárt a választók névjegyzékébe?

Igen. Ha a úlasztó a névjegyzék összeállítása után lett választásra jogosult, akkor utólagosan is rávezethető a névjegyzékbe. Ugyanez érvényes azokra a választókra, akik lakhelyüket a névjegyzék összeállítási! után megváltoztatják. Ezeket utólago san szintén felvehetik új lakhelyeik választóinak névjegyzékébe, ha bemutatják előbbi lakhelyük helyi nemzet; bizottságának igazolását, hogy ott nem szerepelnek a választók névjegyzékén vagy saját kérésükre ebből a névjegyzékből törölték őket. Ilyen esetekben azonban a választónak új lakhelyén nem kell kérnie az utólagos felvételi a választól ,évjegyzékébe. mivel a választáson részt”ehet választói igazolványa alapján is, amelyet kéréséri volt lakhelye helyi nemzeti bizottsá gánek tanácsa állít ki.

Szövetkezeti dolgozók! Tartsátok be a mintaszabályzatot és szilárdítsátok tovább is az EFSz-eket! Használjátok fel teljesen a munkásainktól kapott gépeket és sikeres gazdálkodástokkal mutassatok példát a kis- és középparasztoknak!

(A nemzeti arcvonal május 1. jelszavaiból)

A rimaszombati járásban levő Nižné Skalníky-i szövetkezeti tagok 1952. óta együttesen gazdálkodnak. A haladószellemű szovjet munkamódszereket az állattenyésztésben ebben az évben vezet ték be. Bystrianská Anna fejőnő rövid időn belül tehenenként félliter tejtöbb letet ért el. A Nemzeti Arcvonal Bystrianská elvtársnőt kiváló szorgalmáért a HNB-ba jelölte.

Ami Kiimaj elvtársnak fáj...

Szódára az esti órákban érkezünk, első dolgunk, hogy Klimaj Pál elvtársat, a szövetkezet csoportvezetőjét látogatjuk meg otthonában, akit a helyi nemzeti bizottságba javasoltuk jelöltnek. Szerény, egyszoba-konyhus lakása van. A szobában a búbos-kemence e hUvös tavaszi napokban :zl.

lemes meleget áraszt, de ugyanakkor elfoglalja a szoba egyharmadát. Klimaj elvtárs komoly zavarral küzd, amikor érdeklődünk sorsa és munkája felől. Látni rajta, hogy először az életében áll szemben újságíróval. Magatartásán az is észlelhető, hogy jelölésével kapcsolatosan, valami mélysé. gesen bántja. Sok nógatás után meg is mondja, hogy a? gyűlésen valaki azzal rágalmazta meg, hogy lebecsüli a magyar dolgozókat. Ez már csak azért is fáj neki, mert ilyenformán nemcsak, hogy nem nyilatkozott, de hasonlót még csak nem is gondolt. Hogy is gondolhatott volna ilyesmire, ha a szövetkezetben csoportvezető és csoporttagjainak nagy része magyar dolgozó, akik irányítása mellett jól végzik munkájukat. De.... — kínlódva tör ki belőle a szó — egyetlen becsületes dolgozónak sem szabad ilyesmire gondolnia ... — igaz, — teszi hozzá - - a gyűlésen mindenki védelmemre kelt ... de azért nekem az mégis csak fáj... fáj és úgy szúr. mint egy tő. vis.

Klimaj elvtárs újra hallgat... a keserűség némítja el... nem leket pontosan követni gondolatmenetét, de amint csontos mellkasára szorítja tcarbarakott izmos, kidolgozott kezét , аг embernek az a benyomása, hogy komolyan vívódik azzal a gondolattá, vájjon megbirkózik-e azokkal a fel. adatokkal, amelyeket a nemzeti bizottságban meg kell oldania a község dolgozóinak az érdekében. Az emoer ilyenkor érzi, hogy a becsületes falusi dolgozó rendkívül, érzékenyen őr. zi és félti becsületét és jóhírnevét.

Vigasztalni próbáljuk azzal, hogyhát láthatja, ha a többség melléálli akkor ez annak a bizonyítéka, hogy a faluban szeretik és megbecsülik njurikáját. Ezenkívül rámutatunk arra is, ha vállalni tudta a csoportvezetői munkát és megfelel annak, akkor egész biztos, hoay a nemzeti bízott ■sápban is jó munkát fog végezni.

— Igen — válaszolja — csakhogy ott kiismerem magam mindenben, étmunkám eredménye azonnal felismerhető. Bárki megfigyelheti, vájjon cső. oortom tagjai jól készítették-e elő •> talajt a vetésre, jól ápolják-e a nővé nyékét, vagy sem.

Klimaj elvtárs, most, amikor munkájáról van szó, közlékenyebbé váttk.

— Nem szabad elfelejtened, — mondja, — hogy alig fejeztem be az elemit, már is szolgálni mentem egy földbirtokoshoz, akinek két tanyája és hozzá 40 hektár földje volt, amit egy komenciósnak és két bennkosztosnak kellett megdolgozni. Tehat hármunknak kellett ennyi földet meg. művelni, 4 pár lóval és 3 pár ökörrel. A gazdasághoz még hozzátartozott 6 tehén, több növendékmarha és 30-40 darab sertés. Persze, valamennyi munka elvégzése ránkhárult. És el is végeztük, mindent pontosan, traktorok és kombájnok nélkül. Csupán az aratáshoz és csépléshez fogadott fel az uraság két embert. így hát elképzelhető, hogy mennyit dolgoztunk. Hajnali 4-tőí este 9—10 óráig szakadatlanul és zúgolódás nélkül folyt a munka, mert hiszen ha nem dolgoztunk volna, akkor kitették volna a szűrünket, mert elég szolga és cse hi volt akkor az országban. Mindebből látható, hogy tudom mi a munka cs választ tudok adni azoknak, akik ma a traktorok és a mezőgazdasági gépek óriási segítsége mellett állandóan ana hivatkoznak, hogy kevés a munkae-ő.

— Akadnak Szodón is ilyen egyének, — folytatja, — akik így gondolkoznak, a többség azonban már látja, hogy csakis a közösen elvégzett jó munka hozza meg az igazi, várt eredményt. Egy éve mindössze, hogy itt dolgozom, (ezelőtt Mikőlán, a szomszéd községben dolgoztam a szövetkezetben), de annyit mondhatok, hogy tavaly óta a szodóiak sokat fejlődtek. Ez a fejlődés a tavaszi munkák idejében való pontos elvégzésénél, mutatkozott meg.

Klimaj elvtárs hangja egyre len-iü. lete sebbé válik és mint egy futó, rki a célpont előtt minden erejét összeszedi, hogy elsőnek fusson be a kitűzött célba, úffiu Klimaj elvtárs is megtalálja a hangját. A mélyből, szive rejtett mélyéből tör fél ez a hang.

— Szeretem felszabadult hazánkat, mert cseléd voltam egykor és cseléd volt gz apám, az anyám, meg a testvéreim is azok voltak- Lesnünk bellett mindig a gazdagok, az urasáqok parancsát. Ma, felszabadultunk :s nem az uraságok, hanem szívünk parancsát lessük. Mint csoportvezető ezért igyekszem, azért törekszem, hogy valamennyien jobban éljünk és mint jelölt ugyancsak megteszek mindent, hogy felszabadult életünkben nekünk és gyermekeinknek и közös muníca eredményéből minél több jusson.

A szobában most meghitt csőrül uralkodik, csak 3 esztendős kislánykája csacsog, csicsereg az ágyban. . ott ül mellétté csendesen az édesanyja. A gyermek folyton kérdez, he a feleletet be sem várja, újra kérdez, .. és a búbos-kemence kellemes melege mellől kislibák csipogását levet hallani. A sárga-aranyszínű jószáguk n.ost e napokban törték át ■a tojástalat. — Mindez együtt úgy tűmk. mintha hangot kapna Klimaj elvtársinál a család csendélete. A csacsogás és csipogás a boldogság hangja. Ezek azok a döntő és komoly pillanatok, amikor érlelődik az elhatározás a szövetkezeti tagokban, hogy még jobban még becsületesebben fognak dolgozni mint eddig. Ahogy nézzük az asszonvt amint gyermekét őrzi-óvja. teljes határozottsággal érezzük, hogy komoly támasza lesz férjének feladatai teljesítésében. Ha tavaly együtt 7<i3 munkaegységeket dolgoztak le. ezidin közös elhatározással még többet 'ognak elvégezni. sz.