Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-04-25 / 17. szám

Katmd _ Földműves A traktorosbrigád gépekkel végzi a növényápolást Amióta a kassai mezőgazdasági ku­tató intézet Malý Slavkovon a burgo­nya négyzetes — fészkes ültetésével hektáronként 385 mázsás hozamot ért él, a brigádközpontok agronómusai iá­val nagyobb figyelmet szentelnek a kapásnövények négyzetes ültetésének A tornaijai gépállomás minden egyes körzeti agronómusa vállalta, hogy u körzetében lévő minden szövetkezet­ben kísérletképpen egy hektár tenge­rit. vagy burgonyát négyzetesen elvet. Ennek az egy hektárnak a megműve­léséről maga az agronómus gondosko­dik. A kísérlet célja az, hogy a szö­vetkezetek tagjait ott, a helyszínen győzzék meg a négyzetes vetési mód­szer előnyeiről. Mint ahogy eddig is történt, a föld­művesek minden újítást kételkedve fo­gadnak. Éppen ezért — mondja Ada. movie elvtárs. a tornaijai gépállomás föagronómusa — elhatároztuk, hogy földműveseinket ilyen módon nyer­jük meg a többtermelés gondolatának. Mi már előre meggyőződtünk arról, hogy ez az ültetési módszer beválik és a jövőben minden tag csak a négy­zetes ültetés mellett fog dönteni. Az utolsó években a kapásnövények ültetése és ápolása terén nagy előre­haladást értünk el. Még 1950-ben is a burgonya ültetését és ápolását teljesen kézzel végeztük, csak 1952-ben jglea. tek meg először a szövetkezeti földe­ken az új korszerű burgonyaültctő gépek, amelyek nagy megkönnyebbü­lést jelentettek földműveseinknek, a növényápolást azonban továbbra is túlnyomó részben kézzel végezték. Amíg a tengerit és a burgonyát ba­rázdába ültették, szó sem lehetett a gépesített növényápolásról A sorok hol szűkültek, hol szélesedtek. A gé­pesített sor közé sarabolást pedig csak ott lehet megvalósítani, ahol a sor­­közök egyenletesek. — Tavaly alaposan megvesződtünk a kapásnövényekkel — mondja Iván László, a tornaijai szövetkezet elnöke — a burgonyát nem ültettük géppel hanem csak úgy barázdákba. Így az­tán még a sorközöket sem tudtuk gép­pel megművelni. Az idén azonban okosabbak leszünk. Minden kapásnö. vényünket géppel vetjük és ezt szük­ség szerint két.háromszor is megsara­­boljuk. Ha a kapásnövények géppel való ápolásáról van szó, nem szabadna meg. feledkezni a cukorrépa, dohány és a napraforgó ápolásáról sem. Főképpen a cukorrépa az, amely sokkal igényesebb a többi kapásnövé. nyéknél és ápolása fokozottabb figyel­met igényel. A tornaljaiak ezen a te. ren is figyelemreméltó munkamódszert alkalmaznak. A cukorrépát gyéren árpával keverik és úgy vetik d. _ — Ezzel elérjük azt, mondja Iván Lász­ló, — hogy a hamarabb kikelt árpa elárulja, merre húzódik a répasor és így már a répa kikelte előtt a soro­kat meg tudjuk géppel sarábolni amely nagyban elősegíti a répa gyor­sabb fejlődését. Seres Gyula a gépállomás főgépésze szintén a gépekkel történő növény­­ápolásról beszél. — Traktorunk van elég, de nem mondhatjuk ezt a saraboló gépekről. Összesen öt új gépet kaptunk, amely­­lyel a szövetkezeti tagok igényeit még két műszakban sem tudjuk ki­elégíteni. Éppen ezért terven kívül még három gépvontatásra alkalmas sa­­rabolót készítünk, amellyel egyszerre öt sort megművelhetünk. A burgonya négyzetes ültetésére ugyancsak egy gépet készítünk. Ünnepek után ki is kísérletezzük és ha beválik, a szövet­kezet burgonyáját négyzetesen ültet­jük. Ha gépekkel fogtok ültetni — mond­juk Iván Lászlónak — gyorsan el­ültettek, de mi lesz majd, ha a bur­gonyát kapálni fog kelleni? Van elég munkaerőtök? Ugyanezt a kérdést tesszük fel n szövetkezet könyvelőjének Neisler Kálmánnak is. De mindketten mintha csak összebeszéltek volna, egyformán v 'faszolnak. — Mi abban a szerencsés helyzet­ben vaovunk, hogy munkaerőhiányról nem beszélhetünk, sőt merjük állí­tani, hogy az idén sem brigádra, sem pedig idegen erőre nem lesz szüksé­günk. Van elég szorgalmas szövetke­zeti tagunk és minden munkát ma­gunk végzünk. A tornaijai szövetkezet munkaegysé­genként előlegképpen tagjainak 10 koronát fizet. Ehhez járul még a téri mészetbeni is. A szövetkezet az utób­bi időben jelentősen megerősödött es a kerület legjobb szövetkezetei közé tartozik. A tornaljaiak jóhírnevét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az ipari munkások közül is so­kan kérték felvételüket a szövetke­zetbe. ilyenek közé tartozik Antal István, aki azelőtt a gömörhorkai Celluloid műveknél dolgozott, továb­bá Juhász és Magyar elvtársak, akik azelőtt malomban dolgoztak és most a szövetkezet legpéldásabb tagjaivá vál. ták. Adamovič főagronómus a növény­­ápolással kapcsolatban megemlíti, hogy az idén nemcsak az ültetést és a sor­közi megművelést gépesítették, de már magát a trágyázást is géppel vég­zik. Azokat a földeket, amelyekbe kapásnövények kerülnek, istállótrágyá­val jól megtrágyázzák. Múlt héten próbálták ki az új teknöalakú istálló­trágya — szórógépet, amely kitünően bevált. A trágyázógépet műtrágya­­szórásra is átalakíthatják, sőt csépiés alkalmával gabonaszállításra is kivá­lóan alkalmas. Tóth László, kisparaszt, amikor a trágyaszóró gépet üzem köz­ben meglátta, annyira meglepődött, hogy így kiáltott fel: — Lassan a paraszt nem fog csinálni semmit és csak a gépeket fogja irá­nyítani, amelyek majd helyettünk dolgoznak. A gépállomás dolgozói 350 hektár kapásnövény géppel való kétszeri meg­művelésére kötelezték magukat. Ide tartozik a tengeri, burgonya, cukor­répa, dohány és napraforgó sorközi ápolása. Ezzel a szerződéssel és annak végrehajtásával' óriási terhet vesznek le a szövetkezeti tagokról és jelentős mértékben megkönnyítik a növény­ápolási munkákat. A járás dolgozói egyébként a nem­zeti bizottságokba való választásra, alaposan felkészültek: „A legjobb do1 - gozót a nemzeti bizottságba’’ jelszót sehol sem érvényesítik jobban, mint a tornaijai gépállomás dolgozói. Kj­­zsiak Mátyást, a járás legjobb trakto­rosát jelölik, aki már tavaly a nyári és őszi munkák teljesítésével bebizo­nyította, hogy érdemes erre a meg­tiszteltetésre. Kozsiak elvtárs minden bizonnyal méltó képviselője lesz a tornaijai gépállomás dolgozóinák. f-y. A gépállomások dolgozóinak természetbeni jutalmazása még, jobban megerősíti az EFSz-ek és a GTA-ok közötti kapcsolatot A Kommunista Párt Központi Bizott­ságának 1953. december 17-i értekez­letén elfogadták azokat az irányelve­ket, amelyek a gépállomások dolgozói­nak természetbeni jutalmazását sza­bályozzák. A természetbeni járandó­ságról szóló rendelet múlt héten je­lent meg és pontosan megszabja az elvégzett munkákért követelhető ter­mészetbeni járandóság mennyiségét. Az új rendelet a szövetkezetek és a gépállomások viszonyának kialakításá­ban rendkívüli nagy fontossággal bír. Az alacsony beadási kötelezettség, az elvégzett munkákért leszállított árak nagyban érdekeltté teszik az EFSz­­eket » magasabb hektárhozamok elé­résében, de ez maga után vonja a gé­pestté; teljes kihasználását is. Az a hatalmas visszhang, amelyet a fentemlitett rendelet dolgozóink köré­ben keltett, arról tanúskodik, hogy szövetkezeti tagjaink tisztában vannak a természetbeni járandóságok nagy je­lentőségével és azzal is, hogy ezek a szövet :ezeti munkák gépesítésének e­­lőmozdítását is jelentik. A természetbeni jutalmazás kihang­súlyozza a GTÄ-k nagy feladatát a szövetkezetek megerősítésében, bizo­nyítja az állam Közvetlen részvételét a mezőgazdasági termelésben és a gép­állomások felelősségét a magasabb hek­tárhozamok elérésében. A gépállomások új árjegyzéke az elvégzett munkál at átlagosan 20 szá­zalékkal olcsóbbá teszi. Ugyanígy le­szállították a növények sorközi meg­művelésének díját, valamint a talaj­előkészítést, a szűk- és keresztsoros vetési munkákat, amelyek rendkívüli font' .ságga! bírnak a magasabb hek­tárhozamok elérésében. A sarabolás árát például 50 százalékkal csökken­tették. A keresztsoros vetés elvégzé­sénél ára egyenlő a közönséges vetés árával. A természetbeni jutalmazást köte­lezően bevezetik az összes magasabb típusú FSz-ekben, éspedig mind a szántásért, mind a kombájnnal való csépléséri és aratásért. Szántásért és kombájnnal való betakarítás esetén a szövetkezeti tagok szemesgahonával fizetnek. A burgonyaföld megszántá­­sáért burgonyával. A többi termékekért a szövetkezeti tagok tetszésük szerint pénzben vagy természetben fizethet­nek. Tekintettel a kötelező természetbem jutalmazás bevezetésére, a szövetke­zetek kötelező beadását csökkentették. A Földművelésügyi Minisztérium ren­deleté közli, hogy azoknak az EFSz-ek­­nek, amelyek a gépállomások segítségét esi ‘ kisebb mértékben, vagy egyálta­lán nem veszik igénybe, a gabona- és burgonvabeadásukat 10 százalékkal magasabban állapítják meg. A beadás emelkedése akkor válik esedékessé, ha a szövetkezet által átadott természet­­beniek mennyisége nem haladja meg a beadás 10 százalékát. A szövetkezeteknek milyen előnyöket biztosít a természetbenikben való fi­zetés, az a tény is bizonyítja, hogy a gabonafélék egyetemes gépesített mun­kálatainak elvégzéséért, vagyis tarló­hántásért, mélyszántásért, kétszeres fogasolásért, hengerezésért, gépesített trágyaszórásért, vetésért, kombájnnal történő betakarításért és végül a szal­ma eltakarításáért a szövetkezet ga­bonában mindössze hektáronként 136.7 kg-ot fizet. Ez azt jelenti, hogy 27 mázsás termés esetén a szövetkezet a gépállomásnak mindössze 5 százalékát fizeti a betakarított gabonának. A komáromi hajógyár dolgozói elha­tározták, hogy a mezőgazdasági er­­melés emelésében tevékenyen részt­­vesznek. Éppen ezért védnökséget ’al - kltak í helybeli gépállomás fölött. A javítási munkák elvégzésére a gépállo­más rendelkezésére bocsátottak egy szakembert, aki szovjet tapasztalatok alepjá:. a javítási munkákSt megszer­vezi és irányítani fogja. A hajógyár irányító szolgálata kötelezte magát, hogy • gépállomás irányító szolgálatát a saját tapasztalatai szerint átszervezi, A természetbeni jutalmazás elvá­laszthatatlan részét képezi a terven­­felüli hektárhozam elérésének. Ez a ju­talmazási rendszer serkentőleg hat a minőségi munkák elvégzésére, az ag­rotechnikai határidő betartására és a gépállomás apró technikai szolgálatára egyaránt. A természetbeni jutalmazás beveze­tése különösen nagy fontossággal bír az EFSz-ek és a GTÄ-k közötti ho­zamszerződések megkötésénél. Az idei hoza szerződések megkötésénél tanúi voltunk annak, hogy milyen komoly akadályt jelentett a fenti rendelke­zések nem ismerése. A szövetkezeti tagok abbeli félelmükben, hogy a ter­mészetbeni jutalmazás jelentős gabo­namennyiséget fog elvonni, nagyon sok esetben csak szántásra kötöttek ho­zamszerződést. Nem kétséges, hogy az új árak a szövetkezetek mezőgazdasági munkái­nak fokozottabb gépesítését vonják maguk után. A traktorosoknak, agro­­nómusoknak és a gépállomás többi dol­gozójának nem szabad a szövetkezeti tagok bizalmával visszaélni. Meg kell tenniök mindent annak érdekében, hogy a tagok igényeit teljesen kielégítsék. Fektessenek súlyt arra, hogy a mun­kákat agrotechnikai határidőben jól el­végezzék és hogy ezzel az idei bő ' termés alapfeltételeit biztosítsák. a tervezőosztály pedig segítségére siet a gépállomás terveinek kidolgozásában. A védnökség keretében a hajógyár többi dolgozója is kötelezettséget vál­lait. A főmérnök e mezőgazdasági terv teljesítésében vállalt kötelezettséget. Az igazgatómémöt- oedig vállalta, hegy résztvesz a gépállomás termelési érte­kezletein és a Szovjetunióban szerzett gazdag tapasztalatait a gépállomás dol­gozóinak átadja. A komáromi hajógyár dolgozói ^védnökséget vállaltak a komáromi GTA fölött 1954. április 25. Gép- és traktorállomások dolgozói! A gépek és a rátok bízott közös vagyon gondozásával teljesítsétek és szárnyal­játok túl a tervfeladatokat! Használjátok fel teljes mérték­ben a mezőgazdaság gépesítését, fejlesszétek a szocialista munkaversenyt, műveljétek meg jól és idejében a rátok bízott földet! Legyetek az EFSz-ek, kis- és középparasztok igazi segítőtársai! (A nemzeti arcvonal májúé 1. jelszavaiból) Dolnák József, a šulekovoi gépállomáshoz tartozó felsőszeli traktorosbrigád legjobb traktorosa. Tavaszi tervét eddig 133 százalékra teljesítette. Napi teljesítménye (12 óra alatt) 60 hektár. Dőlnék elvtárs magakészítette simító­gépcsoportjával érte el ezt a kiváló eredményt. Hajnaltól napestig dolgoztattak A felsőpaitonyi szövetkezet földterü­lete elnyúlik egész a Kis-Dunáig és e falunak a Dunán túl 12 kilométernyire van még egy jó nagy darab erdeje, mely Vízkelettel és Nyékkel határos. Ezen a határon 4 oazda 140 hold föl­dön és 32 gazde pedig 70 hold földön gazdálkodott. Apfm ügyes ember volt, megpróbálkozott mindenféle kereset­lehetőséggel, mert sokén voltunk oda­haza, akiknek kenyér kellett. Bénikére jártunk iskolába és csak egy kis szá­raz kenyeret ehettem déliben, míg a gazda-gyerekek kolbászt, sonkát, vagy szel onnét ettek. Tizenkétéves korom­ban elszegődtem kis szolgának, mert az epém nem tudott ruházni, s így már fiatalkoromban nehéz sorsra jutottam. A messzebbfetkvő földeken dolgoztam, s a nyáriistálóbam az ökrökkel együtt aludtam. Ennivalóval elláttak bennün­ket, adtak egy liter iemr.agolajat, egy kenyeret a szetkérderekába, egy jó pár kéve rozsét, hogy pirítsuk meg rajta a kenyérhéjat, s aztán ott volt a réti állott víz, ha szomjasak voltunk. így ment ez egész a hideg őszig. Amikor már lekeszálták a réteket, kint legel­tettem az ökröket, s estére pedig az öreg szolga bement a faluba szénával rakott szekéren, mert itt az volt a szokás, hogy éjszaka rakták a szénát szekérre. Hajnaltól napestig minden percnyi időt kihasználtak, mert nem­csak a kulák, hanem a kulák felesége is fösvény volt. És ketten együtt azon rrtsterkedtek, hogy minél több hasz­not sajtoljanak ki belőlünk. Hát ilyen volt a mi életünk, csak ezért éltünk, csak azért robotoltunk, hogy ez ureságnak, a kulákoknak minél jobb dolguk legyen. Mindezek a szo­morú emlékek most jutnak eszembe a választások során, amikor pártunk és kormányunk mindent elkövet, hogy életünk egyre jobb és szebb legyen. Gondot fordítanak ma minden dolgo­zóra és közigazgatásunk mindent meg­tesz, hogy gyermekeink képzett embe­rek legyenek. Bizony nem emlékszem én arra, hogy tőlünk dolgozóktól vala­ha is megkérdezték volna, jó-e ez a törvény vagy sem, ma viszont népi kormányzatunk lesi minden szavunkat és elfő adja javaslatainkat, hogy állan­dóan javítson életünkön. Éppen ezért ezek a szomorú emlékek arra jók, hogy értékeljük a jelent és felhasználjuk az adott lehetőségeket, hogy a nemzeti bizottságba olyan dolgozókat váilesz­­szurak, akik becsületes munkájuk által élvezik mindannyiurak bizalmát. Idősb. Szarvas Benő Mihályfa. 7 Elesztösített takarmány etetése nagyobb súlygyarapodást eredményez Aki megtekinti a nagyborsai szövet­kezet hizlaldáját, egynézésre nem hagyja ott. Huszonöt darab fehérszőrű, plrosbőrű hízó falja mohón az eléje öntött moslékot. Lábuk rövid, szemük aliq láts ik. A legkövérebb szinte már a fazékba kívántatje magát, olyan tisz­ta szép fehér, mintha csak ágyból kelt volna fel. Idősb Tornyai János büszke is a gondjaira bízott szép hízókra. Tornyai elvtárs 50 év körüli, jó gaz­dához méltó, pontos ember. Bajuszát törölgeti, miközben szeretettel beszél munkájáról. — Jól híznak a disznók? — kérdez­zük tőle. — De jól ám — mondja. Naponta átlag 75 dkg-ot híztak márciusban. Elmosolyodunk, ő ezt félreérti. Azt hiszi, hogy kételkedünk szavában. Gyorsan a belsőzsebéibe nyúl, előkoto­­rássze a zsebkönyvét, kinyitja és meg­mutatja a számokat. — Tessék. Március hónapban a 25 darab hízó 581.25 kg-ot hízott. Ez na­pi 75 dkg-ot jelent darabonként. — Mit etetnek a disznókkal Tornyai elvtárs? — kérdezzük. — Sokfélét — mondja. — Kukorica-. árpa-darát jó apróra srótolva. Teszünk bele mészport, sót és burgonyát. Az egészet este hordókba bekeverjük és élesztőt adunk hozzá. Reggel ezzel e­­tetünk, annyit adunk belőle, amennyit a disznók jóízűen elfogyasztanak. Az élesztő elősegíti, hogy a disznók gyor­sabban megemésztik az eleséget, ezál­tal hamarabb híznak, a növendékek pe­dig gyorsabban fejlődnek. Tornyai elvtársnak érdeke, hogy a disznók jól hízzanak, mert súlygyara­podás szerint kapja jutalékát. Március­ban például 107 korona előleggel ka­pott többet mint februárban. Untermayer Gusztáv, aki az anya­sertéseknél dolgozüt, bgyancsak túl­teljesítette a tér ret. Terv szerint 337 darab malacot kellett neki elválaszta­ni, darabonként 1 kg súlyban és ő 38- al túlteljesítette azt. Ezért az évvégi zárszámadáskor pótjutalmul 1.938 ko­ronát kaipott a szövetkezettől. Ügy Tornyai, mint Untermayer elvtárs mun­kája elősegítette, hog nemcsak a múlt évben, hanem ez év első negyedére már túlteljesítette a szövetkezet a ser­téshús beadását. S. G. Elvégeztük a tavaszi munkákat Büszkén jelentjük a sellyei járás­ból, hogy elvégeztük az összes ta­vaszi munkákat. A cukorrépa, a ta­karmányrépa, a sűrűre vetett ken­der, 4 hektár krumpli már a földben van és a 3 hektár szőlőt is rendbe­­szedtiik. A zöldségeskertben is szé­pen folynak már a munkák. Több mint 11 ezer korai káposzta és 6 ezer karfiolpalánta a szabad ég alatt vár­ja a jobb időt, hogy minél előbb a dolgozók asztalára kerülhessen. A kerticsoport vezetője jói be tudja osztani a munkáját Rövid időn be­lül már a dinnye palántázását is elvégezzük és a kukorica kereszt­soros ültetésére a föld is készen van. Tagjaink oly öntudatos dolgozók, akik tisztában vannak azzal, hogy maguknak dolgoznak, s hogy becsü­letes munkájúk gyümölcsét mindnyá­jan élvezik. Nagyon jól ment végbe az agitá­­ciós gyűlés is. A nemzeti bizottságok jelöltjei mind becsületes dolgozó fér­fiak és asszonyok, akik tudják, hogy hol a helyük, s mi a teendőjük a bé­ke megvédése és a kenyér megte­remtése érdekében. Beadási kötelezettségünknek 100 százalékban eleget tettünk, s ezzel elnyertük a járás vándorzászlaját, melyet igyekszünk további jó mun­kánkkal meg is tartani. Hankó V. — Vágsellye.

Next

/
Thumbnails
Contents