Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-04-25 / 17. szám
Kama Feldműfes 1954. április 25. P p PP a kommunizmus építőinek országából 13 millió hektár megmiíveletlen föld válik termővé Évszázadokig csak a szél csapott zajt a lakatlan sztyeppéken, s a játékoskedvű délibáb csak fűtengert tükrözött. Most máskép 'esz. Néhány p múlva traktorosok tízezrei szántják fel Nyugat-Szibéria, Kazahsztán és az Ural töretlen földjeit, м napokban határozta el a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságánék teljes ülése, hogy növelik a gabona termelését. s az idén és jövőre 13 millió hektár űj, megmüvelptlen földet vetnek be. A történelem nem smer ilyen nagyszabású vállalkozást. E feladatok megoldása újabb nagyszerű lépés a szovjet mezőgazdaság továbbfejlesztésének útján. melyet a Párt multévi szeptemberi határozaté jelölt ki. Az említett teljes ülésen megbeszélték azt is, mi történt a szeptemberi határozat nyomán. Említsünk egy-két példát! A párt hívására körülbelül 50 ezer gépész tért vissza az iparból a gépállomásokra, a ugyan Ide több mint. 100 ezer agronórnust és állattenyésztői irányítottak. Az iparból 23 ezer mérnök és technikus jelentkezett mezőgazdasági munkára. Mi a jelentősége a szűz földek megművelésé „ek? Először biztosítja, hogy a következő években az állam 35—40 százalékkal több gabonát vásároljon fel és gyűjtsön be, mi t tavaly. Másodszor: a szűzföldek megművelése lehetőve teszi, hogy egyes vidékeken, ahol eddig csak gabona termelésével foglalkoztak, több burgonyát és zöldségfélét termesszenek. Oj „gebonagyárakat” létesíteni — roppant nagy cél. De nagy célok nagy energiát szülnek. A fiatalok tízezrei mennek a Szovjetunió keleti sztyeppe-. vidékeire, hogy űj barázdákat szántsanak. A gyári dolgozók lelkesen munkálkodnak, hogy megfelelő gépekkel lássák el -őket. Lenin 1919-ben, mint álomról beszélt arról, hogy százezer traktor dolgozik majd a szovjet szántóföldeken. Pedig számuk immár több mint egymillió s csupán ebben az évben százhúszezer traktort, tízezer korm bajnt indítanak a szűzföldek megművelésére. Pitótka tehén filmszerepe Csak legyintettek az emberek, amikor véletlenül Pilótkáról, a kosztrómai „Ötéves terv" kolhoz tehenéről esett szó. Pilótka? Az a sovány rossz tehén, mely naponta csak 4—5 litet tejet ad? Megérdemli, hogy igaerőnek használják, naponta szállítsa a tejet a gyűjtőhelyre. Hát ez volt Pilótka sorsa és hírneve másfél évvel ezelőtt. De most egészen másképp beszélnek róla. Hétszerte több tejet ad, mint korábban, a világért sem használnák tejhordásra. A fordulat akkor történt, amikor az „Ötéves terv” kolhoz állattenyésztői látogatást tettek a Karavajevo szovhoz állattenyésztőtelepén, megismerteid, tek a fejési eljárásokkal, a tejelőmarha gondozásával, a különböző takarmányadagok helyes alkalmazásával. Pilótka történetét ma már sok tízmillió kolhozparaszt ismeri. Pilótka ugyanis az „Élő példa” című film egyik főszereplőié. Ezt a filmet a december és április között lezajlott mezőgazdasági filmfesztiválon mutatták be. A műsorokon sok hasonló, Szórakoztatva tanító, színes érdekes mezőgazdasági film szerepelt. A legnépszerűbbek voltak a Történet a négyzetes vetésről”, a „Kacsanevelés”, „A nagy terméshozam mesterei” című filmek. A Szovjetunió kulturális miniszté. riuma és mezőgazdasági minisztériuma együttesen bonyolította le a filmfesztivált, amely a párt központi bizottságának szeptemberi határozatát váltotta valóra. A határozat ugyanis előírta, hogy az oktató és ismeretterjesztő filmeket közvetlenül a szovhozokban .és kolhozokban mutassák be. A filmfesztivál valóságos kulturális és politikai tömegkampány volt. A vándormozik a legtávolabbi helyekre is elvitték a mezőgazdasági filmeket. Legtöbb esetben előadások vezették be és viták fejezték be a film bemutatóját■ Most az a feladat, hogy rendszeresítsék a mezőgazdasági filmek bemutatóit. Száz új gabortaszovhoz Széles fákkal díszített utca vezet a szovhoztelep központjába,, ahol a középületek helyezkednek el: iroda, iskola, ebédlő, áruház, orvosi rendelő és százférőhelyes kultúrház. A teret három oldalról épületek veszik körül, a negyedik oldalról sugárút nyílik, melynek végén parkot létesítenek, klubot és sporttelepet építenek. A főutcától délre, nyugatra és északra helyezkednek el a lakóházak, keleten a mezőgazdasági épületek emelkednek. . Dióhéjban elmondva, ilyenek lesznek azok a szovhozok, melyeket ebben az esztendőben és jövőre építenek a Szovjetunió keleti területein, a feltört szűzföldeken. Száz hatalmas gaboneszovhoz megépítéséről van szó. A moszkvai építeszek megvitatták a szovhoztelepek építésének terveit, három típustervet hagytak jóvá, melyek közül az elsőt, a legfontosabbat, ismertettük. Az új szovhoztelepen 80—85 lakóház lesz. A házak mellett mindegyik lakónak biztosítanak gyümölcsöst és konyhatertet, A bő kukoricatermés szovjet mestere A „Pravda” 1954. április 8-i száma első oldalán közli M. Ogyinec tudósítását a mukacsevói (munkácsi) kerület Lenin-kolhozának kiváló briö'dvezetöjéről, Ladányi Annáról. Nincsen olyan kolhozparaszt Kárpát Ukrajnában, aki ne ismerné Ladányi Annának, a bő kukoricatermés mesterének nevét. Évszázadok óta termesztik ezen a vidéken a kukoricát, de olyan állandó magas terméseredményeket senki sem ért el, mint Ladányi Anna. A Lenin-kolhoz megalapítása óta eltelt hét esztendő alatt, Ladányi Anna munkacsapata évente átlagosan 66 mázsa kukoricát takarított be hektáronként. Munkacsapata tavaly 16.2 hektár'ól 94.5 mázsa kukoricát hordott be hektáronként. A kolhoz többi munkacsapata 55 —69 mázsás átlagot ért el. Ladányi Annának, a szocialista munka hősének munkacsapata tavaly csupán pótjutalomként 363 mázsa kukoricát kapott. Az élenjáró munkacsapat kiemelkedő eredményeit elsősorban azzal magyarázhatjuk, hogy következetesen alkalmazza a legfejlettebb agrotechnikát. 1950 óta Ladányi Annáé'. négyzetes-fészkes módon vetik a kukoricát, ч A faluban sokan nem tudták magukat rászánni, hogy ezt az új vetési módszert alkalmazzák. Míg a többi munkacsoport azon tanakodott, érdemes-e áttérni erre, Ladányi Anna munkacsapata az új módszerrel jelentősen növelte a kukoricatermést, A kolhozban tavaly már 596 hektáron az „SzS-G" vetőgéppel vetet ík el a kukoricát és csak 280 hektáron alkalmazták az ültetőiét. A vetéseket most gépekkel végzik. A faluban nagy visszhangot keltett, amikor Ladányi Anna munkacsapata a vetés előtt a kukoricavetőmagot előmelegítette. Sokan úgy vélték, hogy ennek semmi értelme. A munkacsapat ezzel még jobban növelte a termést. A faluban rövidesen már nem szapulták Ladányi .Annát azért, hogy a kukoricatermés emeléséért egyre több újítást alkalmazott, Inkább követni ke dték példáját. Amikor Ladányi Anna munkacsapata a talajt előkészítette a vetésre, és szuperfoszfáttal kevert istállótrágyát hordott ki a földekre, a többi munkacsapat ugyanezt csinálta. Eddig a kukorica növekedésének időszakában a fejtrágyázás+ a sorok között végezték. Ladányi munkacsapata új gyakorlatot vezetett be, a trágyát nözvetlenül a fészkek köré szórta, mégpedig a nyár folyamán kétszer. Ez segítette a növény gyorsabb fejlődését. Ladányi Anna munkacsapatvezetőt ebben az évben b -advezetőve nevezték ki Brigádja, amely hét hektár kukorica földet művel meg, vállalta hogy idén hektáronként 120 mázsa kukoricát takarít ' e. Ladányi Annának sok követője van. A Lenin-kolhoz Kárpát-Ukrajnában élen já,. a kukoricatermesztésben. Tavaly 876 hektárról átlagosan 43 mázsa kukoricát takarított be. — A mukacsevói kerület — mondja Ladányi Anna — a kukorica-csúcstermés hazája. A rekordot Terézia Cabovda, a Zakarpatszkaja Pravda-kolhoz munkacsapat vezetője érte el, aki 1949-ben hektáronként 231 mázsa kukoricát takarított be. Kerületünkben jól ismerik Pencso Pencsevet, Jurij Rubist és Pelageja Gebest a kukoricatermesztésben elért kiváló eredményeikért. Az utóbbi években azonban a kukoricatermesztést indokolatlanul elhanyagolták. Mivel lebecsülték ezt a növényt, a kerületben tavaly hektáronként átlagosan mindössze 26 mázsás termést értek el. Sőt, a Sztalinszkoje plemja, a Cservona zorja, a Pravda, a Zsdanov-kolhoz alig 10 mázsa kukoricát takarított be tavaly hektáronként. л mi Lenin-koihozunk földje — folvtatja a brigádvezetőnő — szomszédos a Cservonij prápor kolhozéval. Földjeink egyformák. Munkacsapatunk a múlt ősszel mégis hektáronként 94.5 mázsa kukoricát termelt, a Cservonij prápor kolhozban pedig Orosz és Csákány elvtársak munkacsapatai mindössze 18 mázsát takarítottak be egy hektárról. Másik szomszédunk, a Zakarpatrzkaja Pravda kolhoz. Itt Pfeifer elvtárs munkacsapat-' csak 13 mázsa kukoricát termelt hektáronként. A mi kolhozunkban is vannak olyan munkacsapok, amelyek alacsony termést takarítanak be. Ennek az az oka, hogy nt t fordítanak kellő figyelmet az élenjáró agrotechnika alkalmazására. A terület sok kolhozában találni olyan kolhozparasztokat, akik ezelőtt híresek voltak a kukoricatermesztésben elért eredményeikről. Vissza kell zerezni a bő termések mestereinek régi hírét. A Lenin kolhozban most munkaverseny indult el az idei jó kukoricatermésért. A kolhoz szorgalmas dolgozói telve vannak elszántsággal. hogy eredményesen teljesítsék a párt és a kormány által kitűzön feladatot — a terméshozamok nőve, „sét. Dicsőség a Szovjetuniónak, felszabadítónknak és legjobb barátunknak, szabadságunk és függetlenségünk leghatalmasabb oltalmazó jának! (A nemzeti arcvonal májue 1. jelszavaiból) A népnevelési központ • milliók iskolája A Szovjetunióban a Legfelső SzOv- Jetbe való választások előkészületeit még az év elején megkezdték. Népnevelési • központok százezreit létesítették. Falvakon, városokon egyaránt alakultak ilyen központok, itt gyülekeztek a választók, hogy megismerkedjenek előadások keretében a választással kapcsolatos tbdnivalókkal. Hogy is néz ki egy ilyen népneve, lesi központ? Egy, vagy több helyiséget ízléses, megfelelő bútorzattal berendeztek. Az asztalokon folyóiraton, újságok, brosúrák, a könyvszekrényben jobbnál-jobb könyvek vannak. Л falakon . térképek, a fejlődés diagrammjai, fényképek, képek. A látogatók részére kényelmes karosszékek vannak előkészítve. A rádió, sőt a televíziós készülék sem hiányzik. Meghitt, kellemes környezet fogadja a belépőt. A novocserkasszki népnevelési központ bejegyzési könyvének első oldalán ezek a sorok Olvashatók: „Népnevelési központunk mindenegyes beszélgetésére, előadására kultúrműsoraira, filmvetítésére igazi érdeklődéssel megyünk. Népnevelőink művelt, tapasztalt, kedves emberek ... ” Itt a látogatók neve is fel van tűn. tetve. Mityereva Mihajlovna Mária, a Szovjetunió érdemes tanítónője, szintén népnevelői funkciót tölt be. Munkájáról a kővetkezőket mondja: „Népnevelési központunkban élénk élet folyik. Hétköznapokon este 6 órától, vasárnap pedig déli 12 órától éjfélig van nyitva. Mi népnevelők a népnevelési munkát becsületbeli kötelességünknek tartjuk és készséggel válaszolunk a választók minden ügyesbajos kérdésére.” A népnevelők a legfejlettebb munkások, földművesek és értelmiségi dolgozók soraiból kerülnek ki. akik örömmel és büszkeséggel végzik feladataikat. Egyaránt vannak közöttük párttagok és pártonkívüliek is. ДI oponta a legkülönbözőbb kér’ désekre kérnek kielégítő feleletet a népnevelési központban összejött választók. Elmondják, kritikai megjegyzéseiket, ellenvetéseiket, panaszaikat és javaslataikat a választási előkészületekkel kapcsolatosan, beszel, getnek jelöltjükről, mérlegelik végzett társadalmi és egyéb > munkáját. Érdeklődnek továbbá a kül- és belpolitikai kérdésekről. Ha a népnevelők valamilyen kérdésre nem tudnak megfelelő választ adni, akkor illetékes helyen, illetékes funkcionáriusoktól megkérdezik, mi a felvetett kérdésre a helyes válasz és azután közük a uá. (osztókkal. A népnevelési központok programmjának súlypontja a választások előtti beszélgetéseken van. A Legfelső Szovjetbe való választás előtt a választóknak alkalmuk volt előadások során megismerkedni a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága határozataival. Szó volt itt az új mezőgazdasági. intézkedésekről, továbbá a szűzföldek megmunkálásának nagy lehetőségeiről, s ezzel kapcsolatban a hektárhozamok fokozásáról. Beszéltek a berlini értekezletről és a Szovjetunió békepolitikájáról is. Nagy érdeklődéssel várták a jelöltekkel való beszélgetést, amelyen a Szovjetunió Minisztertanácsa, valamint a párt- és a kormány képviselői is résztvettek. A népnevelési központokban a választók nemcsak az ország sikereiről nyernek áttekintést, hanem megismerik azt ts, -hogy az elkövetkező időszakban miben részesül választási körzetük, üzemük, kolhozuk, stb. A népnevelési központokban a leg. különbözőbb, érdekfeszítő, szórakoztató kultúrműsorok előadásáról gondoskodnak. Megszervezik a közös színház-, múzeum-, kiállítás és egyéb látogatásokat, kirándulásokat. A beszélgetésekre a jelölteken kívül neves tudósokat, művészeket is meghívnak. A különböző műsorok keretében ismert színészek, énekesek és népművészeti együttesek is fellépnek. Természetesen a népnevelők szorgalmasan látogatják lakásaikon is a választókat, gazdag és termékeny a szovjet ^népnevelési központok tevékenysége és jelentős iskola egyben a szovjet dolgozók milliói számára. A mi népnevelési központjaink vezetői és. a népnevelők tanuljanak gazdo.g tapasztalataikból, kövessék példájukat. Lgy mérnök arcképe Örményországban kicsik, de gyorsvizűék a folyók. Ma már mindegyik vízierömllvet hajt, kopár pusztaságokat öntöz. Alig van vízierőmű, amelynek építésében ne vett volna részt Asot Ekimjan mérnök. Legutóbb az ahtyini erőművet építette. Érdemes megismerkedni Asot Ekimjanml. Jellemvonásai megmutatják, hogy nem hiába, nem véletlenül szeretik annyira munkatársai. Az építkezést mindig otthonának tekinti. Alig üti fel sátrát egy-egy új építkezésen, rögtön lakássá alakítja át. A sátor falára Siskin és Repin képeinek másolatát helyezi, a faragott asztalkára Gorkij és Majakovszkij kerül. Ahogy halad az építkezés, úgy fejlődik Asot Ititeísa is. A sátorból barak lesz, a barakból az épülő ház egyik szobája, a szobából lakás. — Most emberi módon kezdünk élni — mondják neki megkönnyebbülten társai. Asot azonban jól tudja, hogy ha lakást rendez be magának, akkor rövidesen vége az építkezésnek, nemsokára új építkezéshez kell költöznie. Mégis úgy él, mintha örökre itt rendezkedne be. Hogy mennyire szereti szakmáját, arra jellemző a következő eset. Gevork Emin örmény újságíró megkérte, hogy beszéljen háborús élményeiről. Asot ennyit mondott: — Találkoztam egyszer Csehszlo. vákiában egy áccsal. Páratlan szakember volt. igazi rejtett kincs. Ide kellene ő!. . Az ahtyini építkezésen Asot egyszer az alagútban dolgozott. Kopott munkásruhát vett fel, a nagy sárban nem akarta tönkretenni finom szövetruháját. Az alagútnál éppen búcsúzott a műhely főnöktől, aki a városba készült, amikor egy felelős funkcionárius érkezett az építkezéshez. Kezetfogott a műhely főnökkel, a munkásruhás mérnököt pedig észre sem vette. ■— Csak azért nem adott kezet, mert munkásnak tartott! Érti? — mondta később felháborodva Asot a műhelyfőnöknek. Az eset azóta is mindig felpaprikázza, ha eszébe jut. Megfogadta, hogyha legközelebb találkozik ilyen emberrel, alaposan rápirít. A beszélő kirakat A túlim! tengerészek, vasutasok, ha- i jóépítők — akiknek az időjárás ismerete legalább olyan fontos, mint nekünk ez óra, perc ép másodperc — szovjet Észtország víz- és időjelző szolgálatának igazgatóságától kapnak bármikor felvilágosítást. De he felkeresik az igazgatóság épületét, akkor elég, ha csak megnyomnak egy fehér gombot — s máris tudni fogják: lesz-e vihar, köd borítja-e majd в vidéket, érde'mes-e halászhajóikkal a tengerre merészkednek. Ljgyanis az igazgatósági épület homlokzati részén van az új „csoda" •a „beszélő kirakat’'. Itt vannak elhelyezve a különböző meteorológiai mé-I rőműszerek, s a kirakat mellett a — fehér gomb... Az érdeklődő megnyomja, s a magnetofon máris jelenti: ... Keleten napsütés, nyugaton viharfelhők gyülekeznek... A magnetofon mindig a legfrissebb híreket közli, mert amikor a meteorológiai intézet jelentést küld a repülőknek, a tengerészeknek, a mezőgazdasági dolgozóknak, a halászoknak, a sajtónak és a rádiónak — akkor a „beszélő kirakat” is megkapja a jelentést. ... Kai ven már az az idő, amikor az amber üvegbe zűrt békától várta a tanácsot: vigyen-w esernyőt az útra...
