Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-04-25 / 17. szám

Kama Feldműfes 1954. április 25. P p PP a kommunizmus építőinek országából 13 millió hektár megmiíveletlen föld válik termővé Évszázadokig csak a szél csapott zajt a lakatlan sztyeppéken, s a játé­koskedvű délibáb csak fűtengert tük­rözött. Most máskép 'esz. Néhány p múlva traktorosok tízezrei szántják fel Nyugat-Szibéria, Kazahsztán és az Ural töretlen földjeit, м napokban ha­tározta el a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságánék teljes ülése, hogy növelik a gabona termelé­sét. s az idén és jövőre 13 millió hek­tár űj, megmüvelptlen földet vetnek be. A történelem nem smer ilyen nagy­szabású vállalkozást. E feladatok meg­oldása újabb nagyszerű lépés a szovjet mezőgazdaság továbbfejlesztésének út­ján. melyet a Párt multévi szeptembe­ri határozaté jelölt ki. Az említett teljes ülésen megbeszélték azt is, mi történt a szeptemberi határozat nyo­mán. Említsünk egy-két példát! A párt hívására körülbelül 50 ezer gépész tért vissza az iparból a gépállomásokra, a ugyan Ide több mint. 100 ezer agronó­­rnust és állattenyésztői irányítottak. Az iparból 23 ezer mérnök és techni­kus jelentkezett mezőgazdasági mun­kára. Mi a jelentősége a szűz földek meg­művelésé „ek? Először biztosítja, hogy a következő években az állam 35—40 százalékkal több gabonát vásároljon fel és gyűjtsön be, mi t tavaly. Má­sodszor: a szűzföldek megművelése lehetőve teszi, hogy egyes vidékeken, ahol eddig csak gabona termelésével foglalkoztak, több burgonyát és zöld­ségfélét termesszenek. Oj „gebonagyárakat” létesíteni — roppant nagy cél. De nagy célok nagy energiát szülnek. A fiatalok tízezrei mennek a Szovjetunió keleti sztyeppe-. vidékeire, hogy űj barázdákat szántsa­nak. A gyári dolgozók lelkesen mun­kálkodnak, hogy megfelelő gépekkel lássák el -őket. Lenin 1919-ben, mint álomról beszélt arról, hogy százezer traktor dolgozik majd a szovjet szán­tóföldeken. Pedig számuk immár több mint egymillió s csupán ebben az év­ben százhúszezer traktort, tízezer korm bajnt indítanak a szűzföldek megmű­velésére. Pitótka tehén filmszerepe Csak legyintettek az emberek, ami­kor véletlenül Pilótkáról, a kosztró­mai „Ötéves terv" kolhoz tehenéről esett szó. Pilótka? Az a sovány rossz tehén, mely naponta csak 4—5 litet tejet ad? Megérdemli, hogy igaerőnek használják, naponta szállítsa a tejet a gyűjtőhelyre. Hát ez volt Pilótka sorsa és hírneve másfél évvel ezelőtt. De most egészen másképp beszélnek róla. Hétszerte több tejet ad, mint korábban, a világ­ért sem használnák tejhordásra. A for­dulat akkor történt, amikor az „Öt­éves terv” kolhoz állattenyésztői lá­togatást tettek a Karavajevo szovhoz állattenyésztőtelepén, megismerteid, tek a fejési eljárásokkal, a tejelő­­marha gondozásával, a különböző ta­karmányadagok helyes alkalmazásá­val. Pilótka történetét ma már sok tíz­millió kolhozparaszt ismeri. Pilótka ugyanis az „Élő példa” című film egyik főszereplőié. Ezt a filmet a de­cember és április között lezajlott me­zőgazdasági filmfesztiválon mutatták be. A műsorokon sok hasonló, Szóra­koztatva tanító, színes érdekes mező­gazdasági film szerepelt. A legnép­szerűbbek voltak a Történet a négy­zetes vetésről”, a „Kacsanevelés”, „A nagy terméshozam mesterei” című fil­mek. A Szovjetunió kulturális miniszté. riuma és mezőgazdasági minisztériuma együttesen bonyolította le a filmfesz­tivált, amely a párt központi bizott­ságának szeptemberi határozatát vál­totta valóra. A határozat ugyanis elő­írta, hogy az oktató és ismeretterjesztő filmeket közvetlenül a szovhozokban .és kolhozokban mutassák be. A film­­fesztivál valóságos kulturális és poli­tikai tömegkampány volt. A vándor­mozik a legtávolabbi helyekre is elvit­ték a mezőgazdasági filmeket. Leg­több esetben előadások vezették be és viták fejezték be a film bemutatóját■ Most az a feladat, hogy rendszeresít­sék a mezőgazdasági filmek bemuta­tóit. Száz új gabortaszovhoz Széles fákkal díszített utca vezet a szovhoztelep központjába,, ahol a közé­pületek helyezkednek el: iroda, iskola, ebédlő, áruház, orvosi rendelő és száz­­férőhelyes kultúrház. A teret három ol­dalról épületek veszik körül, a negye­dik oldalról sugárút nyílik, melynek végén parkot létesítenek, klubot és sporttelepet építenek. A főutcától dél­re, nyugatra és északra helyezkednek el a lakóházak, keleten a mezőgazda­­sági épületek emelkednek. . Dióhéjban elmondva, ilyenek lesznek azok a szovhozok, melyeket ebben az esztendőben és jövőre építenek a Szov­jetunió keleti területein, a feltört szűz­földeken. Száz hatalmas gaboneszovhoz megépítéséről van szó. A moszkvai é­­píteszek megvitatták a szovhoztelepek építésének terveit, három típustervet hagytak jóvá, melyek közül az elsőt, a legfontosabbat, ismertettük. Az új szovhoztelepen 80—85 lakóház lesz. A házak mellett mindegyik lakónak biz­tosítanak gyümölcsöst és konyhatertet, A bő kukoricatermés szovjet mestere A „Pravda” 1954. április 8-i szá­ma első oldalán közli M. Ogyinec tudósítását a mukacsevói (munkácsi) kerület Lenin-kolhozának kiváló briö'dvezetöjéről, Ladányi Annáról. Nincsen olyan kolhozparaszt Kárpát Ukrajnában, aki ne ismerné Ladányi Annának, a bő kukoricatermés mes­terének nevét. Évszázadok óta ter­mesztik ezen a vidéken a kukoricát, de olyan állandó magas termés­­eredményeket senki sem ért el, mint Ladányi Anna. A Lenin-kolhoz megalapítása óta eltelt hét esztendő alatt, Ladányi Anna munkacsapata évente átlago­san 66 mázsa kukoricát takarított be hektáronként. Munkacsapata ta­valy 16.2 hektár'ól 94.5 mázsa ku­koricát hordott be hektáronként. A kolhoz többi munkacsapata 55 —69 mázsás átlagot ért el. Ladányi Annának, a szocialista munka hősének munkacsapata ta­valy csupán pótjutalomként 363 má­zsa kukoricát kapott. Az élenjáró munkacsapat kiemel­kedő eredményeit elsősorban azzal magyarázhatjuk, hogy következe­tesen alkalmazza a legfejlettebb ag­rotechnikát. 1950 óta Ladányi An­náé'. négyzetes-fészkes módon vetik a kukoricát, ч A faluban sokan nem tudták ma­gukat rászánni, hogy ezt az új vetési módszert alkalmazzák. Míg a többi munkacsoport azon tanako­dott, érdemes-e áttérni erre, La­dányi Anna munkacsapata az új módszerrel jelentősen növelte a ku­koricatermést, A kolhozban tavaly már 596 hektáron az „SzS-G" ve­tőgéppel vetet ík el a kukoricát és csak 280 hektáron alkalmazták az ültetőiét. A vetéseket most gépek­kel végzik. A faluban nagy visszhangot kel­tett, amikor Ladányi Anna munka­csapata a vetés előtt a kukoricave­tőmagot előmelegítette. Sokan úgy vélték, hogy ennek semmi értelme. A munkacsapat ezzel még jobban növelte a termést. A faluban rövidesen már nem szapulták Ladányi .Annát azért, hogy a kukoricatermés emeléséért egy­re több újítást alkalmazott, Inkább követni ke dték példáját. Amikor Ladányi Anna munkacsapata a talajt előkészítette a vetésre, és szuper­foszfáttal kevert istállótrágyát hor­dott ki a földekre, a többi munka­csapat ugyanezt csinálta. Eddig a kukorica növekedésének időszakában a fejtrágyázás+ a sorok között vé­gezték. Ladányi munkacsapata új gyakorlatot vezetett be, a trágyát nözvetlenül a fészkek köré szórta, mégpedig a nyár folyamán kétszer. Ez segítette a növény gyorsabb fej­lődését. Ladányi Anna munkacsapatveze­tőt ebben az évben b -advezetőve nevezték ki Brigádja, amely hét hektár kukorica földet művel meg, vállalta hogy idén hektáronként 120 mázsa ku­koricát takarít ' e. Ladányi Annának sok követője van. A Lenin-kolhoz Kárpát-Ukraj­­nában élen já,. a kukoricatermesz­tésben. Tavaly 876 hektárról átlagosan 43 mázsa kukoricát takarított be. — A mukacsevói kerület — mondja Ladányi Anna — a kukori­­ca-csúcstermés hazája. A rekordot Terézia Cabovda, a Zakarpatszkaja Pravda-kolhoz munkacsapat vezetője érte el, aki 1949-ben hektáronként 231 mázsa kukoricát takarított be. Kerületünkben jól ismerik Pencso Pencsevet, Jurij Rubist és Pelageja Gebest a kukoricatermesztésben el­ért kiváló eredményeikért. Az u­­tóbbi években azonban a kukorica­termesztést indokolatlanul elhanya­golták. Mivel lebecsülték ezt a nö­vényt, a kerületben tavaly hektá­ronként átlagosan mindössze 26 mázsás termést értek el. Sőt, a Sztalinszkoje plemja, a Cservona zorja, a Pravda, a Zsdanov-kolhoz alig 10 mázsa kukoricát takarított be tavaly hektáronként. л mi Lenin-koihozunk földje — folvtatja a brigádvezetőnő — szom­szédos a Cservonij prápor kolhozé­val. Földjeink egyformák. Munka­csapatunk a múlt ősszel mégis hek­táronként 94.5 mázsa kukoricát ter­melt, a Cservonij prápor kolhozban pedig Orosz és Csákány elvtársak munkacsapatai mindössze 18 má­zsát takarítottak be egy hektárról. Másik szomszédunk, a Zakarpat­­rzkaja Pravda kolhoz. Itt Pfeifer elvtárs munkacsapat-' csak 13 má­zsa kukoricát termelt hektáronként. A mi kolhozunkban is vannak olyan munkacsapok, amelyek alacsony termést takarítanak be. Ennek az az oka, hogy nt t fordítanak kellő figyelmet az élenjáró agrotechnika alkalmazására. A terület sok kolhozában találni olyan kolhozparasztokat, akik eze­lőtt híresek voltak a kukoricater­­mesztésben elért eredményeikről. Vissza kell zerezni a bő termések mestereinek régi hírét. A Lenin kolhozban most munka­­verseny indult el az idei jó kuko­ricatermésért. A kolhoz szorgalmas dolgozói telve vannak elszántság­gal. hogy eredményesen teljesítsék a párt és a kormány által kitűzön feladatot — a terméshozamok nő­ve, „sét. Dicsőség a Szovjetuniónak, felszabadítónknak és legjobb barátunknak, szabadságunk és függetlenségünk leghatalma­sabb oltalmazó jának! (A nemzeti arcvonal májue 1. jelszavaiból) A népnevelési központ • milliók iskolája A Szovjetunióban a Legfelső SzOv- Jetbe való választások előkészü­leteit még az év elején megkezdték. Népnevelési • központok százezreit létesítették. Falvakon, városokon egy­aránt alakultak ilyen központok, itt gyülekeztek a választók, hogy megis­merkedjenek előadások keretében a választással kapcsolatos tbdnivalókkal. Hogy is néz ki egy ilyen népneve, lesi központ? Egy, vagy több helyi­séget ízléses, megfelelő bútorzattal be­rendeztek. Az asztalokon folyóiraton, újságok, brosúrák, a könyvszekrény­ben jobbnál-jobb könyvek vannak. Л falakon . térképek, a fejlődés dia­grammjai, fényképek, képek. A láto­gatók részére kényelmes karosszékek vannak előkészítve. A rádió, sőt a te­levíziós készülék sem hiányzik. Meg­hitt, kellemes környezet fogadja a be­lépőt. A novocserkasszki népnevelési köz­pont bejegyzési könyvének első olda­lán ezek a sorok Olvashatók: „Népnevelési központunk minden­egyes beszélgetésére, előadására kul­túrműsoraira, filmvetítésére igazi ér­deklődéssel megyünk. Népnevelőink művelt, tapasztalt, kedves embe­rek ... ” Itt a látogatók neve is fel van tűn. tetve. Mityereva Mihajlovna Mária, a Szovjetunió érdemes tanítónője, szin­tén népnevelői funkciót tölt be. Mun­kájáról a kővetkezőket mondja: „Népnevelési központunkban élénk élet folyik. Hétköznapokon este 6 órá­tól, vasárnap pedig déli 12 órától éj­félig van nyitva. Mi népnevelők a népnevelési munkát becsületbeli köte­lességünknek tartjuk és készséggel válaszolunk a választók minden ügyes­bajos kérdésére.” A népnevelők a legfejlettebb mun­kások, földművesek és értelmiségi dol­gozók soraiból kerülnek ki. akik öröm­mel és büszkeséggel végzik feladatai­kat. Egyaránt vannak közöttük párt­tagok és pártonkívüliek is. ДI oponta a legkülönbözőbb kér­­’ désekre kérnek kielégítő felele­tet a népnevelési központban össze­jött választók. Elmondják, kritikai megjegyzéseiket, ellenvetéseiket, pa­naszaikat és javaslataikat a választási előkészületekkel kapcsolatosan, beszel, getnek jelöltjükről, mérlegelik végzett társadalmi és egyéb > munkáját. Ér­deklődnek továbbá a kül- és belpoli­tikai kérdésekről. Ha a népnevelők valamilyen kérdésre nem tudnak meg­felelő választ adni, akkor illetékes he­lyen, illetékes funkcionáriusoktól meg­kérdezik, mi a felvetett kérdésre a helyes válasz és azután közük a uá. (osztókkal. A népnevelési központok programm­jának súlypontja a választások előtti beszélgetéseken van. A Legfelső Szov­jetbe való választás előtt a választók­nak alkalmuk volt előadások során megismerkedni a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsága határozataival. Szó volt itt az új me­zőgazdasági. intézkedésekről, továbbá a szűzföldek megmunkálásának nagy lehetőségeiről, s ezzel kapcsolatban a hektárhozamok fokozásáról. Beszéltek a berlini értekezletről és a Szovjet­unió békepolitikájáról is. Nagy érdek­lődéssel várták a jelöltekkel való be­szélgetést, amelyen a Szovjetunió Minisztertanácsa, valamint a párt- és a kormány képviselői is résztvettek. A népnevelési központokban a választók nemcsak az ország sikereiről nyernek áttekintést, hanem megismerik azt ts, -hogy az elkövetkező időszakban mi­ben részesül választási körzetük, üze­mük, kolhozuk, stb. A népnevelési központokban a leg. különbözőbb, érdekfeszítő, szórakoz­tató kultúrműsorok előadásáról gon­doskodnak. Megszervezik a közös szín­ház-, múzeum-, kiállítás és egyéb lá­togatásokat, kirándulásokat. A be­szélgetésekre a jelölteken kívül neves tudósokat, művészeket is meghívnak. A különböző műsorok keretében ismert színészek, énekesek és népművészeti együttesek is fellépnek. Természete­sen a népnevelők szorgalmasan láto­gatják lakásaikon is a választókat, gazdag és termékeny a szovjet ^népnevelési központok tevé­kenysége és jelentős iskola egyben a szovjet dolgozók milliói számára. A mi népnevelési központjaink vezetői és. a népnevelők tanuljanak gazdo.g tapasztalataikból, kövessék példáju­kat. Lgy mérnök arcképe Örményországban kicsik, de gyors­­vizűék a folyók. Ma már mindegyik vízierömllvet hajt, kopár pusztaságo­kat öntöz. Alig van vízierőmű, amely­nek építésében ne vett volna részt Asot Ekimjan mérnök. Legutóbb az ahtyini erőművet építette. Érdemes megismerkedni Asot Ekim­­janml. Jellemvonásai megmutatják, hogy nem hiába, nem véletlenül szere­tik annyira munkatársai. Az építkezést mindig otthonának tekinti. Alig üti fel sátrát egy-egy új építkezésen, rög­tön lakássá alakítja át. A sátor falára Siskin és Repin képeinek másolatát helyezi, a faragott asztalkára Gorkij és Majakovszkij kerül. Ahogy halad az építkezés, úgy fejlődik Asot Ititeísa is. A sátorból barak lesz, a barakból az épülő ház egyik szobája, a szobá­ból lakás. — Most emberi módon kezdünk él­ni — mondják neki megkönnyebbül­ten társai. Asot azonban jól tudja, hogy ha lakást rendez be magának, akkor rövidesen vége az építkezésnek, nemsokára új építkezéshez kell köl­töznie. Mégis úgy él, mintha örökre itt rendezkedne be. Hogy mennyire szereti szakmáját, arra jellemző a következő eset. Ge­vork Emin örmény újságíró megkérte, hogy beszéljen háborús élményeiről. Asot ennyit mondott: — Találkoztam egyszer Csehszlo. vákiában egy áccsal. Páratlan szak­ember volt. igazi rejtett kincs. Ide kellene ő!. . Az ahtyini építkezésen Asot egyszer az alagútban dolgozott. Kopott mun­kásruhát vett fel, a nagy sárban nem akarta tönkretenni finom szövetruhá­ját. Az alagútnál éppen búcsúzott a műhely főnöktől, aki a városba készült, amikor egy felelős funkcionárius ér­kezett az építkezéshez. Kezetfogott a műhely főnökkel, a munkásruhás mér­nököt pedig észre sem vette. ■— Csak azért nem adott kezet, mert munkásnak tartott! Érti? — mondta később felháborodva Asot a műhely­­főnöknek. Az eset azóta is mindig felpaprikáz­za, ha eszébe jut. Megfogadta, hogy­ha legközelebb találkozik ilyen em­berrel, alaposan rápirít. A beszélő kirakat A túlim! tengerészek, vasutasok, ha- i jóépítők — akiknek az időjárás isme­rete legalább olyan fontos, mint ne­künk ez óra, perc ép másodperc — szovjet Észtország víz- és időjelző szolgálatának igazgatóságától kapnak bármikor felvilágosítást. De he felke­resik az igazgatóság épületét, akkor elég, ha csak megnyomnak egy fehér gombot — s máris tudni fogják: lesz-e vihar, köd borítja-e majd в vidéket, érde'mes-e halászhajóikkal a tengerre merészkednek. Ljgyanis az igazgatósági épület hom­lokzati részén van az új „csoda" •­­a „beszélő kirakat’'. Itt vannak elhe­lyezve a különböző meteorológiai mé-I rőműszerek, s a kirakat mellett a — fehér gomb... Az érdeklődő megnyom­ja, s a magnetofon máris jelenti: ... Keleten napsütés, nyugaton vi­harfelhők gyülekeznek... A magnetofon mindig a legfrissebb híreket közli, mert amikor a meteoro­lógiai intézet jelentést küld a repülők­nek, a tengerészeknek, a mezőgazdasá­gi dolgozóknak, a halászoknak, a saj­tónak és a rádiónak — akkor a „be­szélő kirakat” is megkapja a jelentést. ... Kai ven már az az idő, amikor az amber üvegbe zűrt békától várta a tanácsot: vigyen-w esernyőt az út­ra...

Next

/
Thumbnails
Contents