Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-04-25 / 17. szám

2 Лiaapa FoldntÜfißS 1954. április 25. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának felhívása a nemzeti bizottságokba való választások alkalmából Az összes választókhoz! Csehsziovákie dolgozó népe 1954. májút, 16-án megválasztja képviselőit a nemzeti bizottságokba. Ez országunk életének jelentős eseménye és közvet­len vonatkozásban áll a köztársaság minden polgárának érdekeivel. Fölötte jelentős a küldetésük a nem ' bizottságoknak. Bennük nyer ki jezést a dolgozó nép szuverén ha­talma népi demokratikus államunkban. A nemzeti bizottságok a maguk mű­ködési körében hivatva vannak a szo­cializmus gazdasági és kulturális épí­tésére, -rra, hogy tevékenységűkkel gondoskodjanak a nép jólétéről, nagy jogairól és szabadságára. A nemzeti bizottságoknak már a fennállása iga­zolja életünk mély és igazi demokrati­zálódását, ami bármely kapitalista or­szágban lehetetlen. A nemzeti bizott­ságokba való választások kiemelik a dolgozó nép legjobb fiainak és leányai­nak százezreit, hejy részt vegyenek az állam igazgatásában, hogy segítsék a s ociellzrr.us építésének továbbfejlesz­tését és országunk népi demokratikus rendszerének megszilárdítását. Népünk szilárdan a Nemzeti Arcvo­nalba tömörülve, Csehszlovák Kommu­nista P-rtja vezetésével egységesen ha­lad a választások celé. Népünk értékel­ni tudja egységét, mert súlyos, nagy áldozatokat követelő küzdelmekben vívta ki, és ezért senkitől sem hagyja megbontani egységét. A dolgozók, há­la egységünknek, hála országunknak, a dicső Szovjet Hadsereg által való fel­szabadításának, hazájuk uraivá váltak. A CsKP vezetésével uralomra juttat­ták és sikerrel építik a népi demokra­tikus rendszert. A nemzeti bizottsá­gok a népi demokratikus rendszer alapját képezik. A nemzeti bizottságok jelentős sze­repet játszottak a Szlovák Nemzeti Fel­kelés idején és a májusi forradalmi napokban is a fasiszta hódítók és ha­zai szövetségeseik ellen vívott harc megszervezésében. A felszabadulás tin azonban meg kellett szilárdítani és védelmezni a nemzeti bizottságok létét a hazai burzsoázia támadásai ellen, a­­mely a hatalmat ki akarta ragadni a nép kezéből és ismét a hejtmamok, jegyzők, csendőrök és rendőrök kezébe akarta helyezni. 4948 dicső februári napjaiban lelepleztük és meghiúsítot­tuk sötét szándékait és aljas kísérle­teit. A május 9. alkotmány szilárdan le­rögzíti a nemzeti bizottságokat, mült a népi demokratikus rendszer alapját. A nemzeti bizottságokról szóló új törvé­nyek és a nemzeti bizottságokba való v lasztások, melyek még jobban kie­melik a nemzeti bizottságok szerepét és jelentőségét, elmélyítik a nemzeti bizottságok és a dolgozók kapcsolatát, megmutatják a CsKP gondoskodását a nemzeti bizottságok megerősítéséről. A dolgozó nép tevékeny részvétele és a CsKP emyedetlen figyelme kezesked­nek atról, hogy a nemzeti bizottságok becsülettel teljesítik nagy feladataikat a szocializmus építésében. Az első ötéves terv teljesítésével je­lentős eredményeket értünk el orszá­gunk szocialista építésében. Megvaló­sít -ttuk az ipar átépítését, hatalmas nehézipart építettünk és ezzel megte­remtettük a termelés tartós fellendülé­sének és a dolgozók életszínvonala ál­landó emelkedésének feltételeit. Az ötéves terv idején több minit kétszeresére növekedett az ipari ter­melés térfogata. Fokozódott a szénfej­tés. a villanyáramfejlesztés, vas- és acéltermelés. Nagy fejlődést ért el a gépipari ter­helés. Nyersanyagalepunk is kibővült. Szlovákia sikeresen folyó iparosítása csehszlovákia népének nagy büszkesé­ge és lényegesen hozzájárul egységes álla nánek megszilárdításához. Szlová­kia, az azelőtt elmaradt, agrárország, rohamosan korszerű iparral rendelkező országgá változik. Köztársaságunk a világ legfejlettebb iparú országai közé tartozik. A párt irányvonala a mezőgazdasági politikában mezőgazdaságunk gyarapí­tására és magasabb színvonalra emelé­sére irányult. Oj élet kezdődik a fal­vakon. Kiépült a gép- és traktorállo­­másol, sűrű hálózata, amely segít a parasztok fárasztó munkájának kikü­­szöböitsében és növeli a hektárhoza­mokat. A jól gazdálkodó EFSz-ek, ame­lyekben a kis- és középparasztok ön­­kénte. ség alapján közös munkára szö­vetkeztek, utat mutatnak falvainknak a javabban gazdagabb és bővelkedőbb élet felé. A közlekedésben és a kereskedelem­ben elért eredmények sem kiosinyek. A gazdaság fejlődése, a munka ter­melékenységének növekedése, a ter­melés gazdaságossága lehetővé teszik a nép. anyagi és kulturális színvonalá­nak emelését. Gazdaságunk sikerei megteremtették pénznemünk megszi­lárdulásának, a korona vásárlóereje állandó fokozódásának feltételeit. Az egész dolgozó nép érdekében és javára szétosztott negizeti jövedelem kéthar­maddal növekedett az ötéves terv ide­jén. Örökre megszűnt nálunk a munka­nélküliség és a gazdasági dolgozók száma állandóan nő. A népi demokra­­tik ’s köztársaság egyenlő jogokat ad minden polgárának. Megvalósult a nők egyenjogúsítása. Az ifjúság előtt min­den út nyitva ál! arra, hogy vezető sze­repet töltsön be és kitűnjön az építő­munkában. A párt és a kormány ügyelnek arra, hogy a munka gyümölcseit azok élvez­zék, akik rászolgáltak. Azonban azok­ra is gondolnak, akik már elvesztették munkabírásukat és a társadalom se­gítségére vannak utalva. Ezért állan­dóan növeljük az oggsági, szociális, rokkantsági, özvegyi, árvasági és egyéb járadékbiztosítások összegét. Örökre megszűntek a burzsoá uralom kísérő­jelei — a koldulás, a szegényekről való „gondoskodás”, az alamizsnautalványok stb. A közellátás javulásának alapja az árutermelés növekedése és a lakosság bevételeinek állandó növekedése. Az 1953. szeptember 15-i kormánynyilat­kozat a gazdaság további fejlesztésére ' ''■'•űzött fő feladatok mellett kiemelte a dolgozók szükségletei jobb kielégí­téséne' fontosságát. 1953-ban 1949-hez viszonyítva lényegesen több kenye­ret, húst, és hústerméket, zsírt, nö­vényi zsiradékot, bőrlábbelit, bútort stb. adtak el. Állandóan újfajta élelmi­szer- és iparcikkeket hoznak forgalom­ba. Évente több tízezer lakásegységet adnak át a dolgozóknak. A családi há­zak építésének lehetőségei is bővülnek. Míg a kapitalista országokban a bé­rek állandó csökkenése éj az árak e­­melkedése következtében a dolgozók­nak nincs lehetőségük a legelemibb életfontosságú cikkek megvásárlására sem, nálunk épp ellenkező a helyzet. A bérek emelkednek, ez árak csökken­nek, egyre több áru kerül piacra. Nagy segítséget kaptak a parasztok, mind az EFSz-ek tagjai, mind az egyé­­nüeg gazdálkodók. Felemeltük a be­gyűjtési és felvásárlási árakat, csök­kentettük a begyűjtési normákat, elő­nyöket nyújtottunk a hitelek engedé­lyezésében, csökkentettük a vetőma­gok és ültetvények kiskereskedelmi á~ rát stb. Hála népünk munkatörekvésének és a gazdaság további fejlődésének, há­romszor valósíthattuk meg « kiskeres­kedelmi árak csökkentését, amivel a dolgozók évente 11 milliárd koronát nyertek. A kommunista párt állandó gondos­kodással veszi körül az iskolákat, a tudományt és a művészetet. A párt és a kormány gondoskodásé megterem­tette a dolgozó nép művelődése foko­zásának egyre kedvezőbb feltételeit. Lényegesen növekedett a színházak és mozik száma. Majdnem minden család­nak van rádiővevőgépe. Növekedett a megjelenő könyvek példányszáma és üzleti áruk 1937-hez visz nyitva jelen­tősen kisebb. Sok tudományos intézet épült és a dolgt óknak a tudomány számos ágában elért kiváló sikerei ha­tékonyan elősegítik a szocializmus 'pi­­tését. A párt és a kormány az egészség­ügy fejlődését is mindenképpen támo­gatja, mert a jó egészségügyi gondos­kodás a dolgozók boldog és nyugodt életének egyik alapfeltétele. Csökkent a halálozások száma, különösképpen csökkent a csec- nőhalandóság. Az üzemekben sikeresen kiépült az egész­ségügyi gondoskodás. Évente többszáz­ezer dolgozót küldenek fürdőkbe és üdülőkbe. Ezek a szocialista építés eredményei, melyekkel népünk a választások felé halad. A nemzeti bizottságoknak is nagy érdemük van a sikeres építésben, az elért eredményekben Ezeket az eredményeket a zovjetunió önzetlen és testvéri seg. ségével megsokszoro­zódott saját erőinkből értük el. Cseh­szlovákia gazdasága, különösen ipari termelése ma államunk önállóságának, függetlenségének, gazdasági hatalmá­nak és védelmi képességének biztos és megingathatatlan ak ója. Az ötéves terv eredményei, népünk sikerei azt bizonyítják, hogy a párt helyes úton vezeti népünket, hogy a párt vezetésével kiépítjük a szocializ­must. A népi demokratikus állam új éle­tének építésében elért összes sikerei­nek alapja a városok és falvak dolgo­zóinak szilárd szövetsége, a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség test­véri együttműködése. A ’CsKP vezetéi.ével kivívtuk mun­kásosztályunk egységét és megterem­tettük a munkásosztály és a dolgozó parasztság szilárd szövetségét. A kom­munista párt fő feladatának tekinti, hogy tovább szilárdítsa és mélyítse ezt a szövetségit, amely alapja annak, hogy egész dolgozó népünk még szi­lárdabban felzárkózzék a párt és a Nemz'ti Arcvonal kormánya köré. A nemzetiségi kérdést a nemzetek barátsága és szövetsége lenini-sztáli­ni alapelveinek szellemében oldottuk meg. Nemcsak h' "•etjük megoldását, hanen megteremt^' a nemzetek igazi egyenjogúsításának gazdasági feltéte­leit. A CsKP testvéri szövetségbe tö­mörített két egyenjogú nemzetet, a cseheket és a szlovákokat. Megterem­tettük a köztársaság összes magyar, ukrán, lengyel és német nemzetiségű polgárai gazdasági és kulturális élete általános fejlődésének kedvező feltéte­leit. A választót, к után megalakuló nemzeti bizottságokban új kifejezést nyer nemzeteink és nemzetiségeink testvéri szövetségének ez a politikája. A kommunista párt a proletámemzet­­köziség és a szocialista hazafiság szel­lemében a népi demokratikus haza sza­bad polgárai elidegeníthetetlen jogai­nak kölcsönös tiszteletbentairtására ne­veli minden nemzet és nemzetiség dolgozóit. Köztársaságunk biztonsága ma ösz­­szehasonlíthartatianul szilárdabb. Orszá­gunk gazdasági erejének fokozódása vüágszerte növeli tekintélyét és erősíti védelmi képességét. Testvéri szövetsé­günk és barátságunk a legyőzhetetlen Szovjetunióval, a demokrácia és a szo­cializmus táborának összes országaival, biztosítja nemzeti érdekeinket, szilár­dítja a köztársaság és népe biztonsá­gát. Népünl erősse és széppé akarja ten­ni köztársaságát Békében és barátság­ban óhajt élni minden nemzettel. Jel­­' szava „Építsd hazádat, erősíted a bé- I két”. A köztársaság építésében végzett j alkotómunkánkkal a legnagyobb mér­tékben hozzájárulunk a világtoékeharc­­hoz. kommunista párt és a Nemzeti Arcvonal kormánya a nemzetek közöt­ti béke és barátság érdekében kifejtett politikájukkal kifejezik a nép eme óha­jait. Л párt és a kormány egész ' tevé­­keftységének célja a háború megaka­dályozása, a nemzetek békés együtt­élésének biztosítása és az, hogy hoz­zájáruljon az összes vitás nemzetközi kérdéseknél.’, tárgyalások és megegye­zések útján való megoldásához, hogy ezzel enyhüljön a nemzetközi feszült- i ség. A különféle gazdasági rendszerek i hosszú ideig tartó békés együttélésé­­í nek lehetőségéből indulunk ki és ezért a világ valamennyi országával folyta­tott gazdasági és baráti kapcsolatok általános fejlesztése mellett vagyunk. Teljesen támogatjuk a Szovjetuniót abban a törekvésében, hogy az európai államok köseenek kollektív biztonsági szerződést, amely az európai béke szi­lárd biztosítéka volna és nagy hozzá­járulást jelentene az egész világ béké­jéhez. Népeinknek lehetetlen meg nem lát­ni, hogy vannak a világon olyan erők, amelyek nem akarnak tárgyalást és megegyezést. Ezek főleg a tengeren­túli imperialisták, akik mérhetetlen nyereségeik érdekében új háborúba szeretnék sodorra a világot. A háború sötét erőit dollárokért odaadóan szol­gálják a nemzet árulói a külföldön és hazai szövetségeseik. Közös céljuk, hogy a Nyuget-Németországban fel­újít tt imperializmus segítségével meg­fosszák népünket munkája gyümölcsé­től és újból rabszolgaságba vessék és kizsákmányolják. Ezért országunk bé­kés építésével, a következetes békepo- Htikával vállvetve kell haladnia hadse­regünk és biztonsági testületeink meg­szilárdításának és tökéletesítésének, hogy szükség esetén megvédelmezzék hazánkat minden támadóval szemben. Egységes fellépésünkkel a választá­sokon megszilárdítjuk népi demokrati­kus államunkat és szaporítjuk az egész világ békevédőin ’< erőit igazságos h! - :ukban. A párt vezetése alatt kiharcolt népi demokratikus rendszer a hatalmat a nép kezébe adta. A nép a kormányban, a nemzetgyűlésben és a nemzeti bizott­ságokban levő képviselői által részt vesz a népi demokratikus állam irányí­tásában. Népi demokratikus államunk a lol­­gozók kezében az új társadalmi rend, a szocializmus építésének fő eszköze Ezért a népi ’emokratikus állam meg­szilárdításával segítjük a szocialista felépítés további fejlesztésének biztosí­tását. A szocializmus építése nagy és meg­tisztelő feladat. Építése folyamán tel­jesen megnyílván”' a dolgozók nagy tehetsége és alkotó kezdeményezése. Ezért érünk el oly kimagasló eredmé­­(folytatás a 3. oldalon) A nemzeti bizottságok és az államapparátus funkcioná­riusai és munkatársai! A legszorosabb mindennapi kapcso­latot tartsátok a néppel! Szilárdítsátok a szocialista törvé­nyességet! Tartsátok be az államfegyelmet! Védelmezzétek az alkotmánnyal biztosított polgári jogokat! Gondoskodjatok a kerületek, járások, városok és falvak gazdasági és kultu­rális kiépítéséről! Munkátok legfőbb értelme az emberről való gondoskodás. (A nemzeti ercvonal május 1. jelszavaiból) Gondoskodjunk a takarmányalapról Az állattenyésztés fejlesztésének kér­dése szorosan összefügg azzal, hogy tudunk-e állataink számára elegendő mennyiségű változatos takarmányt biz­tosítani. Már ped'g éppen ezekben a napokban dől el, hogy tudjuk-e fokoz­ni a takarmánytermést, ezen keresztül d szarvasmarhák és sertések hasznos­ságát és továbbmenve megtudjuk-e ja­vítani dolgozóink ellátását állattenyész­tési termékekkel. Használjuk ki tehát a jelenlegi időszakot arra, hogy a gazdag takarmánytermés alapjait való­ban megteremtsük. Minuenekelőtt a rétek és legelők rendbehozását kell befejezni. Szlovákia déli járásaiban a rétek és a legelők kezdenek már telújulni. Ahol rendes ápolásban részesítették a gyenge fü­vet, vagyis, rendesen elvégezték a fel­színi javítást, a trágyázást, stb., ott jó eredményekkel számolhatnak. A rétek és legelők javításában a bratislavai és a nyitrai kerületek nagyon jó ered­ményt értek el, mert az egész terve­zett területet 100 százalékra rendbe­hozták, sőt a tervet túl is teljesítet­ték. Tévednénk azonban, ha azt hinnénk, hogy egyedül csak a rétek és a lege­lők adják a takarmányt. A széna nagy mennyiségét herésfűfélékből és a zöld takarmányt a különböző takarmányke­verékekből nyerjük. A hiba ott van, hogy éppen a takarmánykeverékek ve­tésével is hátramaradtunk. A szovjet állattenyésztők a silógödröket éppen az őszi és tavaszi takarmánykeverékekből töltik meg. És mi a helyzet nálunk? Az őszi takarmánykeverékek vetéséve! lemaradtunk és nem teljesítettük a ta­vaszi keverékek vetését sem. Nem szabad egy percig sem megfe­ledkeznünk arról, hogy döntő jelentő­sége van annak, hogy a takarmányve­tési területet az utolsó négyszögölig betartsuk. A takarmányvetési terv az idén a múlt évhez viszonyítva maga­sabb. Ha észszerűen járunk el, akkor elég takarmányunk lesz. Mindenekelőtt a zöld takarmányozási futószalag he­lyes megszervezésére kell összpontosí­tani a figyelmet. Ha a zöld takarmá­nyozást nem szervezzük meg tervsze­rűen, nem tudunk gazdaságosan bánni a takarmánnyal, tehát nem emelhetjük arányosan az állatok hasznosságát, vagyis a tejhozamot, súlygyarapodást sem. Tanúi voltunk az elmúlt években is, hogy nagyon felelőtlenül bántak a zöld lucernával, vagy a herével. Elpa­zarolták és nem gondoltak. arra; hogy ezeket a takarmányféléket felszántva nagyszerűen el lehet tenni télire, ami­kor az állatoknak kimondhatatlanul nagy szükségük van rájuk. De ha más szempontból nézzük is ezt a dolgot, akkor is rájövünk, hogy mennyire tá­ros az értékes takarmánnyal való pa­zarlás. Képzeljük el, hogy állataink mondjuk két héten keresztül állandó­an zöld takarmányt esznek, aztán meg egyszeriben száraz takarmányra fogjuk őket. Éppen ezért már most tegyük meg a szükséges lépéseket. Ügy ves­sük a takarmánykeverékeket, hogy fo­lyamatosan egymásután lehessen őket kaszálni, A somorjai állami gazdaságon értékes tapasztalatokat szereztek ezen a téren. Elvetették az őszi és a tavaszi takarmánykeverékeket, a takarmány­cirkot, majd a csalamádét, úgyhogy az állandó zöld takarmányozás mellett még eleget silózhattak is. Azonkívül elég lucernát, meg herét felszárítottak a téli takarmányozásra. A gazdaság dol­gozói gondoltak a herék és lucernás­­fűfélék alávetését is; Nagyon fontos, hogy erről sehol se feledkezzenek meg. Nagy tartalékaink vannak a kapás­takarmányokból. A csallóközaranyosi állami gazdaságunk 1250 métermázsa takarmányrépa-termést is elért bizo­nyos területen hektáronként. Földmű­veseink tudják, mit jelent az télen, ha van takarmányrépánk, ez a tápláló és kimondottan gyógyszernek ható takar­mányunk. A csallóközaranyosiak is tisz­tában voltak ezzel. Éppen ezért az idén ! felemelik a takarmányrépa termelési területet. Kevés olyan takarmányunk van, amely annyi tápértékét tartalmaz­na, mint a répa. A nyárasdi állami gaz­daságon kukoricában köznövényként termelték a takarmányrépát. A kuko­rica-termés emiatt nem csökkent, vi­szont a haszon dupla volt, mert sok takarmányrépájuk termett. Az Ifjúság­­falusi szövetkezeti tagok pedig takar­mánytököt termeltek a kukoricában. A tökkel hosszú időn keresztül etették állataikat. Az egyénileg gazdálkodó földművesek gyakran termelnek takar­mánytököt, de az EFSz-eink még nem használták ki az ezzel kapcsolatos le­hetőségeket kellően, nem etetik álla­taikat takarmánytökkel. Nagy lehetőségeink vannak akkor is, ha az őszi keverékek után vetünk új takarmányt. A tarlótakarmányok nagy előnyét pedig már országszerte isme­rik. Képzeljük el, hogy a tarlótakar­­mánj okból — ha idejében vetettük — hektáronként 150 mázsás zöldtakar­­mánytermést is elérhetünk, ami elég egy fejőstehén számára egész éven át. Ne mondjuk azt, hogy korai még er­ről beszélni. Igenis! Fontos, hogy már most beszéljünk az őszi kéVerékek u­­táni takarmányvetésről és a tarlóta­­karmány-keverékek vetéséről, mégpe­dig azért, mert már most kell vető­magról gondoskodnunk. Arra kell töre­kednünk, hogy legyén elég sajáttermé­sű borsó, lendek, mustár, napraforgó és más takarmánymagunk. A legfontosabb munkánk azonban mégis az, hogy kiterjesszük a tarta­lékföldekre a takarmányvetést. Mind­­annyiunk szempontjából fontos, hogy ne maradjon egy hektár megmüvelet­­>en föld sem. í Az elhagyott földek mellett, csaknem j minden községben vannak olyan földek, j habár kisebb terjedelemben is, melyek í nincsenek kellőképpen kihasználva. Az ; anyalai állami gazdaságban például I évek hosszú során volt egy földdarab, i amelyen régi rossz gépek hevertek, j s amelyen libákat őriztek. Az elmúlt ; évben Kolárik elvtárs, a gazdaság ve- i zetője mérlegelni kezdte a helyzetet, i Több takarmányt kellett termelni, de hol? Odahatott tehát, hogy a feljebb említett földterületet megtisztították, művelés alá vették és bevetették ku­koricával. A termés gyönyörű volt. Kb. i annyi zöldkőről uú termett, hogy az 10 tehén számára elég volt egész éven át. Ez a példa is vüágosan mutatja, mennyire fontos, hoo.y feltárjuk a rej­tett tartalékokat és hogy minden tal­palatnyi földet célszerűen felhasznál­junk. Haladéktalanul fogjunk hozzá a kapásuövények ápolásához (folytatás az 1. oldalról.) kön viselik mezőgazdaságunk fejlődé­sének ügyét és alkotásaikkal egyre szilárdítják a munkás-paraszt szövet­séget. ’ Igen sok függ a növényápolási mun­kák minőségétől. Ezért mindig akkor saraboljunk, amikor a talaj nedvességi állapota és az időjárás az ápolásra a legkedvezőbb. A rosszminőségü munka átka a földek, szégyene a kapásnak és féke a terméshozam növelésének, tízért szövetkezeteink vezetőinek oda kell hatniok, hogy a kapásnövények te­rületeit az állandó munkacsoportok között az egyénekre is felosszák. Ezzel érdekeltté tesszük tagjainkat a magas termés elérésében, A kapásnövények területe felosztásánál járjunk el oly­képpen, hogy a munkák megkezdésétől я termés betakarításáig egvazon sze­mély, illetve munkacsoport végezze el a munkálatokat ugyanazon a terüle­ten. A növényápolási munkák meggyorsí­tására igen serkentőleg hat a szocia­lista munkaverseny. Ennek a verseny­nek nem zsabad sablonosnak lennie, merthiszen fő célja az, hogy ez az igye­kezet minél jobban elősegítse a gaz­dag termést. Egyebek között a mun­kaverseny azt is eredményezi, hogy megszünteti a munkatorlódást, vagyis a feladatok folyamatos elvégzésével nem halmozódnak fel a munkák, úgy­hogy ezáltal megakadályozhatjuk a gyomok elburjánzását. Ezért fektes­sünk nagy súlyt a verseny értékelé­sére. Mezőgazdaságunk dolgozói mindany­­nyian tudják, hogy a jó növényápolás alapfeltétele a jó termésnek. A bő ter­més azonban ma. üktől a termelőktől • függ. Végezzük el tehát ezeket a mun- I kákát idejében és pontosan. (Sz. A.)

Next

/
Thumbnails
Contents