Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-04-25 / 17. szám

A szocialista faluért!

fialnád

Földműves

A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI

HIVATAL LAPJA

Bratislava, 1954. április 25.

Ara 40 tillér

V. évfolyam 17. szám

A nemzeti bizottságokba való választások domborítsák ki hatalmasan dolgozó népünk erejét és a szocializmus építésében elért sikereik, valamint hazánk további felvirágzása gyönyörű távlatainak láttán érzett büszkeségét és örömét.

(A nemzeti a-rcvonal május 1. jelszavaiból)

Haladéktalanul lógjunk hozzá a kapásnövények ápolásához

Dolgozó parasztságunk, szövetkezeteink tagjai, állami gazdaságaink dolgozói csaknem mindenütt szerte az országban idejében befejezték a tavaszi munkák első szakaszát, az árpa és takarmányfélék vetését, sőt a kapásnövények ültetésével is végeztek. Ezt a hatalmas munkát most a tavaszi munkák második szakaszának haladéktalan megkezdésével, a kapásnövények ápolásával kell folytatnunk. Nem kisebb ügyről van szó, mint gazdag termésünk biztosításáról, amelynek feltételeit most alapozzuk meg — s ennek biztosítása ezután a növényápolási munkák megszervezésétől, mezőgazdaságunk dolgozóinak lelkiismeretes, lendületes munkájától függ.

A növények többszöri kapálása több cukorrépát és hozzátehetjük, bő kukoricatermést és természetesen nagyobb jövedelmet is jelent. A gazdag termés érdekében pedig minden tőlünk telhetőt el kell követnünk, hiszen szövetkezeteink tagjai, kis- és középparasztjaink, sőt állami gazdaságaink dolgozói életszínvonaluk folyamatos emelkedését csakis a termelés növelésével biztosítaatják.

Szerte az országban, városainkban és f dvair.kon felajánlásokat tettek iparunk és mezőgazdasagun dolgozói, főleg álliami birtokainkon és szövetkezeteinkben, hogy május elsejét, a világ dolgozóinak legnagyobb ünnepét minden gazdaságban, faluban hatalmas munkalelkesedéssel, jó munkával köszöntik. Ezek a felajánlások is azt bizonyítják, hogy dolgozó parasztságunk és állami birtokaink dolgozói megértették és mindenütt teljesíteni akarják a pártnak és a kormánynak az árcsökkentéssel kapcsolatosan hozott határozatát.

A növényápolások hatalmas munkát és pontos munkaszervezést követelnek. Érért a helyi nemzeti bizottságok funkcionáriusaira igen fontos és komoly feladat vár. Nekik jutott ugyanis az a feladat, hogy a falu népét, minél nagyobb számban és idejében mozgósítsák a cukorra a egyelésére, a kukorica és a többi növények ápolására. Különös hangsúllyal szól ez, egyebek között, a nemzeti bizottságok mellett működe nöbizottságokra is, akik ugyancsak sokat tehetnek a munkák elvégzésének meggyorsítása érdekében. Tapasztalataink ízt mutatják, hogy azokban a szövetkezeteinkben, ahol az asszonyok tevékenyen bekapcsolódtak a kapásnövények ápolásának munkálataiba, ott akadálymentesen folyt a munka és gazdag termést takarítottak be földjeikről. Nagysallón, a zselizi járás egyik legnagyobb szövetkezetében például tavaly még a kisgyermekes családanyák is részt vettek a növényápolásban. Gyermekeiket a munkák tartama alatt a faluban létesített bölcsödében és óvodában helyezték el, ahol szakszerű és gondos kezelésben részesültek. Munkájukat tehát gondtalanul végezhették és az ebből származó jövedelem hozzájárult a család életszínvonala emelkedéséhez. Az idei munkák elvégzése ugyancsak arra enged következtetni, hogy az asszonyok munkába való ^kapcsolása érdekében az ovodák és a bölcsődék működésüket minél gyorsabban kezdjék el.

A növényápolási munkák egyik legfontosabb szakaszához, a cukorrépa sarabolásához és zt követőleg annak egyeléséhez érkezünk el e napok során. Nincs még egy olyan növényünk, amely hasonló nagy termést képes adni, különösen, ha a melaszt, a szelet és a leveles répafej értékét is beleszámítjuk a termésbe. Bő termést azonban csak jó agrotechnikával érhetünk el. Ha az egészséges marót időben, gondosan elkészített talajba vetettük, leraktuk a jó répatermés alapjait. De a várt eredmény csak úgy ' hető el, ha biztosítjuk a növény gyors és erőteljes fejlődését, ha megbirkózunk a kártevőkkel és gondoskodunk ara tápanyag- és vízellátásáról.

Mindig kézben legyen a kapa! Ez a Jelszó lebegjen állandó n falvaink dolgozói előtt és mihelyt a répa kisorol, kezdjük meg a sarabolást. Akár sarabológéppel, toló- vagy húzókapával, esetleg rendes répakapával végezzük ezt a munkát — egy napot se veszítsünk. Ne várjuk tehát, míg a gaz elborítja a sorokat. Ám nemcsak a gyomtól kell a fiatal répát megőrizni, hanem a föld cserepesedésétől is, amely fojtogatja a zsenge répanövényt. Sarabolással egyébként a talajban levő nedvesség elpárolgását is megakadályozzuk.

Ami a répa egyelését illeti, ezzel a munkával sem szabad késlekednünk. Az egyelés akkor kezdjük meg, amikor a növénykék kellő gyökérzetet fejlesztettek. A termelők nagy része az. nban, mint az elmúlt évi tapasztalataink mutatják, hogy a hozamot lényegesen csupán akkor emelhetjük, ha a munkákat idejében elvégezzük. Az egyelésnél mindig a legnagyobb, legegészségesebb répát hagyjuk meg Ii-'-ek zünk olymódon egyelni, hogy a sorokban a tőtávolság 16—18 cm legyen. Ez aztán biztosítja, hogy az aratás idejében egy hektáron 100.000— 110.000 növényünk lesz. Különös gondot fordítsunk a proszenyicei mozgalomba bejelentett parcellák megművelésére is. Ezt a területet az előírt szabályok szerint dolgozzuk be. A jól végzett egyelés után a répa megkezdi a gyökémövekedését s levélzete hamarosan beárnyékolja a sorközöket és elnyomja a később feltörő gyomot. Ha viszont az egyi. léssel elkésünk, a répa elsatnyul és nem tudja utolérni az idejében egyelt növényt.

A növényápoló gépek gyors munkábaállítása és helyes' alkalmazása sok segítséget nyújt szövetkezeteinknek, állami birtokainknak és az egyénileg gazdálkodóknak. Egy kultivátorral naponta 10 hektár tereletet lehet megmunkálni, a lóiogatú eke-kapa pedig két hektárnál nem igen végez többet, s a kultivátor ezenfelül jobb munkát is végez. A gépállomások, a traktorok és a kultivátorok, valamint az összekapcsolt fogatos eke-kapák gyors munkábaallításával s egítsenek szövetkezeteinknek és az egyénileg gazdálkodóknak. Ne történjen meg olyan eset, amilyen a múlt esztendőben elfordult, hogy a gépállomás megkötötte ugyan a Szerződést a szövetkezettel a növényápolás elvégzésére, de a munkát csak részben végezte el.

л gépi növényápolási munka idejében való gondos elvégzése közvetlen érdeke a traktorosoknak és a gépkezelőknek is. Ha munkájuk nyomán több lesz a termés, növekszik a jövedelmük, mert terméstöbblettből prémiumot kapnak. л pótjutalom persze nemcsak a traktorosokat és a gépkezelőket, hanem a szövetkezet munkacsoportjának minden egyes tagját megilleti, ha a betervezett átlagot meghaladja a termés.

Egyre fejlődő nehéz gépiparunk mind több és több mezőgazdasági gépet nyújt a mezei munkák megkönnyítésére és meggyorsítására. Pártunk és kormányunk segítsége mellett, amit a gépállomásoknak nyújt, az új és korszerű gépekkel, nagy segítség dolgozóink kezdeményezése is. Tehát nem ' becsülendő az az igyekezet sem, amelyet állami birtokaink mechanikusai, szövetkezeteink kovácsai a növényápolási munkákat elősegítő gépek megszerkesztésével elértek. A bálványi állami gazdaságban például Bakos István gépész olyan sarabolót készített, amely 12 sor cukorréDát eovszerre megkapál. De nemcsak megkapál, hanem nyomban ki is ritkít. Ennek pedig tudjuk, milyen előnye van a gyakorlatban. Ez az újítás úgyszólván ezrekre menő összeget és nagyszámú kézi munkaerőt takarít meg. Az alsószeesei szövetkezet kovácsai pedig négyzetes vetőgépet készítettek, amely egyszerre hét soron veti el a kukorica magvait. Még számos szövetkezetét, állami gazdaságot említhetnénk meg, ahol jó előre gondoltak a növényápolási munkák elvégzésére s erre a feladatra, bár saját szerkesztett gépeikkel, de alaposan felkészültek Példájukat másut is kövessék, hiszen nincs egy olyan szövetkezetünk, állami jazdaságunk, ahol nem lennének elhaználf, eddig mképtelen gépek vagy Szerszámok. Ezekből pedig némi módosítással, átalakítással még jól használható gépeket, szerszámokat ál: öthatunk össze. Mint látjuk, műszaki j dolgozóink, ipari tunkásaink is szívü(Folytetás a 2. oldalon.)

Jó munkával a választások sikeréért

Kiszámíthatom mennyi cukrot ettek el előlem az urak

Most, amikor a választások előtt állunk, nem árt visszaemlékezni az elmúl időkre.

Milyen is volt a munkás élete azelőtt? Járta a majorokat, uraságokat, lesz-e üresedés, kap-e munkát valahol De sokan így sem tudtak elhelyezkedni, mert akit egyszer elküldték munkahelyéről, az már gyanús volt a másik „uraságnak". Ez a szolgálatkeresés eltartott mindenszentek napjáig. Aztán elkezdődött a költözködés — új helyre. Össze-vissza mentek a szekerek az utakon.

Az első világháború után. én 16 évig arattam papi birtokon, a csúzi pusztán. Ott már kaptunk 1 hold negyedes kukoricaföldet, 2 hold negyedes cukorrépát. Aratás és cséplés ideje alatt a mindennapi koszt darázstészta és bableves volt hat hétig. A cukorrépa után nem kaptunk cukrot, csak a negyedik koronát. Most a szövetkezetben az 1953-as évben, fél hektár cukorrépa munkáért 21 kg cukrot kaptam. Most kiszámolhatom, hogy mennyi cukrot ettek meg a papok és Lombos Vilmos intéző úr, abból a cukorból, ami nekem járt volna. Ilyen óriási a különbség a ma és a múlt között. Nézzünk csak körül, hogy milyen ruhában járunk mi és a fiatalságunk. Munkáelányok és asszonyok bundában járnak, van szép ruhájuk, van rádiój к és a kis babáknak szép kocsijuk. De ezt meg is érdemlik a munkások becsületes munkájukért. Hol vagyunk ma már a rongyból kötött cuclitól, és a tarka kendőtől? De, aki a múltat felejti, az nem tudja a jelent értékelni. Eszterházi gróf biztos nem felejti el, hogy hogyan is élt ö régente, de ugyanakkor én sem felejtem el, amikor az 500 munkanélküli között én is ott voltam és lestem azt a pillán..tót, amikor *z ingyenlevest osztják. — És azt se felejtem el soha, hogy amikor az egyházi birtokon munkát kértünk, azt mondták nekünk, „menjetek haza borotválkozni, nincs munka”.

Ezek a sivár emlékek és felszabadult életünk egyre szebb és ragyogóbb eredményei arra serkentenek bennünket, hogy megbecoüljük közös munkánk eredményeit és a nemzeti bizottságba valóban olyan dolgozókat válasszunk, akik egyre emelkedő jólétün’ t tartják szem előtt, s akik dolgozó népünk bizalmát élvezik.

Sárközi József, Csúz

Dallal és tánccal a választások sikeréért

Ahhoz, hogy dolgozóinkat megismertessük ílasztásaink legdemokratikusabb formáival, elengedhetetlenül szükséges, hogy mindnyájan népnevelők legyünk. Nem elég csak a sajtóban l’oglalk mi a választásokkal, mert sajnos még sokan vannak olyanok, akik újságot nem olvasnak. Mindc csehszlovák állampolgárnak tisztában kell lennie azzal, hogy milyen nagyjelen,tőségűek azok a feladatok, melyek előttünk vannak. A választásokkal kapcsolatban most a város és falu üzemeiben sűrűn tartanak gyűléseket, melyeknek ez a célja, hogy dolgozóink eszmei és politikai tudását emelje. Nem elég, hogy agitkettőseink személyes meggyőző munkát végezzenek, hanem ez a fontos, hogy a tömegeket hívjuk össze a közös vitákra, hogy ott közösen megtárgyalhassák a jelöltek választását. De, hogy a sok ülés ne legyen unalmas és vontatott, elengedhetetlenül fontos ez, hogy ezeket minden alkalommal kultúrműsorral tarkítsuk. Ilyen alkalmakkor szórakoztassuk dolgozóinkat különböző műsorszámokkal, melyekből sz.'rrtén tanulhatnak, továbbá népnevelő előadásokkal.

így van ez az érsekűjvári járásban is, ahol az érsekújvári helyi Csemadok kultúrbrigádja napi munkája után szebbnél szebb tarkeműsorral járja a

községeket. A műsort népnevelő, szocialista tréfás jelenetekből állították össze. i. kultúrcsoportnak 36 tagja van. Munkájuk oda irányul, hogy új arcú embereket neveljenek szocialista társadalmunknak. Április 4-én Für és Kürt kézségeket látogatták meg, ahol a népgyűlés keretében léptek fel. Április 11- én pedig Szimőn és Kemocsán 3-3 órás műsor szolgáltattak.

Műsoruk kifogástalan, s helyesen kapcsolódik bele a választásokba. A kie 6-éves Szabó Erzsiké ügyesen táncolt, de dicséretet érdemel a kultúrcsoport minden tagja, akik fáradságot nem ismerve, vasárnap délutántól késő éjfélig járják felvainkat, hogy fellépésükkel agitáljanak a demokratikus választások sikeréért és a jelöltek népszerűsítéséért.

Szántó elvtárs,' a kultúrcsoport vezetője és Nemcsák elvtárs, a helyicsoport elnöke, már előre elkészítették tervüket a következő hetekre. Az utóbbi időben a Csemadok megjavította munkáját, és a jövőben minden előfeltétele megvan arra, hogy hivatásának és célkitűzéseinek, melyek az új ember nevelésére, a falu kultúrájának és jólétének elősegítésére irányulnak, helyt álljon.

BOKOR JÓZSEF — Kassa

Becsületesen teljesítjük beadási kötelezettségünket

A kispataki szövetkezetben annak ellenére, hogy a tavaszivető eléggé megkésett, 5 nap alatt elvetettünk 82 hektár tavaszi árpát, 12 hektár zabot, 3 hektár cukorborsót, majd SÍ hektár tavaszi bükkönyt, 15 hektár cukorrépát és 5 hektár takarmányrépát. Ezalatt az idő alatt 40 hektárra az istállótrágyát is kihordtuk. \ munkák azért mentek olyan gyorsan, mert traktorosaink idejében és elsőrendűen előkészítették a földet, a vetésiéi agregátot használtak. A vetés gyors elvégzése annál is nagyobb teljesítmény. mert mindent keresztsoros módszerre] vetettünk. Amint az idő engedte, a felültrágyázást is elvégeztük, mégpedig 84 hektár búzán es 6 hektár rozson. A tavaszi hengerelést is elvégeztük.

Az állattenyésztésben is haladunk előre. ,A marhahúsbeadást a félévre teljesitettük. síit, szabadon eladtunk 27 mázsa marhahúst. Gondoskodtunk a következő félévi beadásunk teljesítéséről is. A tervezett állatállományon felül 20 darab állatunk van. A 38 borjas-tehenünk a közeljövőben lebonazik, ami azt jelenti, hogv állatállományunk szaporodik no meg, a tejhozamunk is emelkedni fog. A sertéshúsbeadással az első félévre szintén 100 százalékra vagyunk és ugyancsak biztosítottunk a következő negyedév beadásának előfeltételeit is. Baromfifarmunk jól működik, úgy. hogy az idén a tojásbeadással sem lesz hiba. A múlt évben csak 55 birkánk volt, de a szaporulat következtében ma már 100 darab birkával dicsekedhetünk. Azért érünk el ilyen eredményeket az állattenyésztésben, mert gondoskodtunk a takarmányalapról, A múlt évben ilyenkor már egy szál szalmánk sem volt, most pedig még van herénk, bükkönyöskeverékünk és takarmány - szalmánk annyi, hogy bőven kitart. Az alomszalmáról meg nem is beszélek. Van belőle bőven, úgy, hogy állatainkat ebből a szempontból is tisztán tarthatjuk.

Posvánc Béla, a kispataki EFSz könyvelője.

Л jó e^yütínüködés eredménye

A nagysárói EFSz tagjai és traictoristái jó munkaszervezéssel fogtak hozzá a tavaszi munkához. A rossz időjárás ellenére a munkákat agrotechnikai határidőre elvégezték. A kukoricavetés részére is előkészítették már a talajt. Ebben nagy segítséget nyújtottak a brigádközpont traktoristái, akik fáradságot nem ismerve igyekeztek a munkát minél előbb elvégezni. A traktoristák közül Kutka Kálmán és Frituz Pál elvtársakat kell megemlíteni, akik Skoda 30-as gépük, kel 63, illetve 55 százalékkal az első helyet foglalják el a tervteljesítésben. Sikó János, a K-D-35-ös traktoron, 70 százalékos tervteljesítést ért el. Vojtech Kálmán, aki Zetor 25-ös gépen dolgozik, tervezett munkáját csak 36 százalékra végezte el. Munkájára nem fordított kellő gondot, s így nem igyekezett a magasabb hektárhozamek biztosítására, ami pedig fontos alapja annak, hogy az élelmiszerárak csökkenhessenek, hogy ezen a téren is árleszállítást érhessünk . el, mint az ipari cikkeknél.

De nemcsak a traktoristák veU

ték ki részüket a tavaszi munkákból, hanem a szövetkezet tagjai is. A múlt évhez viszonyítva a munkafegyelem megjavult, mert látják, hogy saját maguk élvezik munkájuk gyümölcsét. Ez az évvégi osztalékelszámolásánál mutatkozott, s ezen okulva, még nagyobb hévvel fognak a munkákhoz, hogy hektárhozamukat növelhessék. Három munkacsoportot alakítottak, ezek a csoportok versenyben állnak egymással. A versenyből a 2. sz. csoport került ki győztesen, de csak egy pár óra különbséggel. Ebből is látni, hogy a szocialista munkaverseny milyen nagy mértékben segíti a munkák gyors és jó elvégzését. A csoportokban Antal Pál, Babinszky Mihály, Hebeik András, Krisik András, Svidran Mihály, Hajmus András, Ligás Mária, Mc.rtečik Anna és Benkó Zsuzsanna tűntek ki jó munkájukkal, de még sok elvtársat és elvtársnőt lehetne azon fáradoztak, hogy minden szem felsorolni, akik naponta pontosan megjelentek munkahelyükön ss gabona agrotechnikai határidőben kerüljön a földbe.

Példát vehetnének ezektől a jó dolgozóktól Dérik Pál, Adamčik Emil, Sikó Pál, Kalisik Emil, Tusiák Mihály és Rétfalvi János, akik nem tartották szemelött a pontos munkafegyelmet. Az árleszállítási rendeletből nekik is hasznuk van s ezért helyes volna, ha már most a többi munkáknál ők is az elsők között lennének.

Hogy a tavaszi munkák idejében befejeződtek, nagy része volt az el. nőknek, a csoportvezetőknek, az agronómusnak, akik fáradságot nem ismerve harcoltak a Sikerért.

Helyes és jó az a megértés, amely a traktorosbrigádok és a szövetkezet tagjai között fennáll. Minden este közösen megbeszélik a következő napi munkaterveket és jegyzőkönyvileg értékelik az elvégzett munkákat, amikről így az évvégi értékelésnél tiszta képet nyernek. Azonkívül hetente kiértékelik a brigádközpont gyűlésein az egyes traktoristák munkáját is. Mindez még nagyobb lendületet ad a törekvésük jó s időbeni elvégzésé, hez.

Ifj. Lojt József. Sáro