Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-04-18 / 16. szám

L I 1954. április 1& í&smď * Fôldmäiee AI Áll AMI BIOTOKON IMttIPIFV A kőhídgyarmati gazdaság példás munkával, tanáccsal segíti a szövetkezetei Országszerte nincs manapság olyan község ahol a dolgozó paraszt ne örül­ne az első tavaszi virágnak, ez üde. aprószirmü salátabonlárkának. Ez a vi­rágsereg övezi körül • kőhídgyarmati határt ás benne ez állami gazdaság földjeit is. A természet sajátos szép­ségébe pedig belevegyülnek a megmű­velt és t zöld szín különböző árnyala­taiban pompázó határi földek, ahol csaknem mindegyikben frissen virít az árpa, sőt ez állami gazdaság egyik par­celláján már szép sorokban zöldéinek a cukorrépa hajtásai is. Ez a látvá­nyosság viszont arról győzi meg e táj látogatóját, hogy » dolgozók dereka­san kivették részüket a koretevasziek, sőt a kapásnövények bevetéséből is. Gólya, mint a tavasz hírnöke Az állami gazdaságot ugyanúgy, mint Kőhídgyarmat községet a határ ezer és ezer pompája veszi körül. Az országúiról vezető bekötő-út mentén itt-ott elbokrosodó mezei virágok ütik fel a fejüket s ezen ez egyébként ko­csiktól kitaposott úton haladunk a gazdaság udvarába. Az udvarba érve vidáman hencúrozö gyermekpelántákat pillantuk meg, akik kacajától hangos a széles játéktér. Amott a kocsiszín felé borzashajú fic­kók rúgják a bőrt és a nagy futballis­tákhoz híven Puskás, Grosics és még több neves játékos nevével ruházták fel magukat. Ügy látszik, így jobban megy a játék nekik, hiszen némelyik oly fürgén mozog, hogy bizony dicsé­retére válnék egy nagyobb kamasz fiú­nak is. A gazdasági udvar zajába néha-néha egy kisborjú bőgése és kismalac visí­tása is belevegyül. Hiszen annyi van ezekből itt, hogy az ember egy szusz­ra meg sem tudná az állatokat szám­lálni. De nemcsak jószág ven itt bő­ven; számos embercsemete is él, fej­lődik, okosodik, tehát nincs hiba a gyermekszaporulet körül sem. — De nincs ám — szó! közbe egy idősebb nénike, akin látszik, hogy meg­ette kenyere javát, de azért huncutul folytatja. — Nézze meg ott azt a magas jegenyefát és a fészket, meg azt a két hosszúlábú gólyát. Hát most aztán megértheti, honnan van ez a sok gyerek nálunk. No, nem tudjuk, mennyiben voltak részesei a gólyák annak, hogy a gaz­daság udvarán ma annyi jókedvű gyer­mek játszadozik, de egy tényt le kell szögeznünk, mégpedig azt, hogy itt a dolgozók szorgalmas munkájuk után jól élnek és egyre emelkedik életszín­vonaluk. Ma pedig az újszülöttre nem a sok megpróbáltatás, szenvedés, ha­nem az élet örömteli távlatai várnak. Ezért meg érdemes élni, küzdeni min­den egyes családapának és édesanyá­nak. A kőhídgyarmati gazdaság dolgozói pedig szeretnek dolgozni, hiszen kisko­ruktól fogva mint cselédemberek küsz­ködtek a prímasi földeken és munká­jukért kevés kenyérben, de még ke­vesebb megbecsülésben részesültek. Most viszont a régi uradalom összné­pi tulajdonba, sajátjukba ment át, te­hát ezentúl már maguknak dolgoznak. Amennyit termelnek, aszerint része­sülnek jutalmazásban. Vörös .elvtárs, a gazdaság számve­vője ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy ezidén már sokkal nagyobb mér­tékben jut kifejezésre az érdemszerinti jutalmazás, mint az előző években. Az igaz, sok akadályt kellett leküzdeniök a gazdaság dolgozóinak, míg ehhez a fejlődéshez eljutt tak. De az eddigi próbálkozások megérték a fáradságot és szép eredmények eléréséhez segítet­ték a dolgozókat. így aztán példám szolgálhatnak a többi gazdaságnak is, de főképpen a helyi egységes földmő­­vesszövetkezetnek. Segítik a szövetkezetei Ahogv a kisgyermeket kell támogat­ni az első lépések megtételénél, úgy kellett a segítség a kőhídgyarmati szö­vetkezetnek is. És kitől várhatott volna | aktívabb támogatást az EFSz, ha nem j az állami gazdaságtól? Persze a gaz­daság szervezettebb dolgozókkal é6 fejlettebb mezőgazdasági gépekkel rendelkezett már akkor is, amikor a kőhídgyarmatiek megalakították közös gazdálkodásukat. A gazdaság dolgozói pedig minden lehetőt elkövetnek, hogy példáe mun­kaszervezésük révén és a munkák ide­jében való elvégzésével kiérdemeljék a szövetkezet tagjainak elismerését. A- mint a gyakorlat az idén is bebizonyí­totta, az állami gazdaság megszerezte tekintélyét a szövetkezet tagjai, de még a magángazdálkodó kis- és közép­­’arasztok előtt is. Ezt semmi esetre sem érhették volna el, ha a tavaszi munkákban nem haladtak volna oly példásan előre, hogy mind a koretava­­sziak vetését és к -ukorrépa, valamint a többi kapásnöv,-nyek ültetését ide­jében el nem végzik. A kőhídgyarmati gazdaságban ugyanis 283 hektár terü­let várt a tevass al talajelőkészítésre. Nem szólva arról, hogy az őszi vetések is ápolásra szorultak. Mindezt a mun­kát eredeti tervüktől eltérően, mintegy 10 nappal lerövidítették. Jó példával szolgált a gazdaság az új munkamódszerek, a szovjet tapasz­talatok aikalmazásában is. Erről tanús­kodik sz a tény, h.>gy vetésterületüket csaknem mind keresztsorosan vetették be, sőt 13 hektáron előcsíráztatott burgonyát ültettek, mégpedig négyze­tesen, hogy a növényápolási munkákat könnyebben és minden késedelem nél­kül elvégezhessék Pócs elv társ, a gazdaság vezetője egyébként * kőhídgyarmati szövetkezet járási oktatója, aki már a tél folyamán is minden alkalmat megragadott — e­­lőedásokat tartott — csakhogy a szö­vetkezet munkaszervezését, gazdálko­dását megjavítsa. Ügy látszik azonban, a szövetkezet tagjai nem értékelik, nem okulnak a gazdasáq példáiéból. Természetes következménye minden­nek az, hogy az EFSz messze mögötte maradt a gazdaságnak a tavaszi mun­kákban. A cukorrépát is csak a napok­­bn sikerült elvetniök, holott a szom­szédos parcellán már szép sorokban zöl­déi a gazdaság cukorrépaveteménye. He pedig összehasonlítjuk a gazdaság és a szövetkezet őszi gabonavetemé­­nyeit, akkor ugyancsak kézzelfoghatóan szemünkbe ötlik az óriási különbség. A gazdaság búzatá’ ái, rozsvetés élénk zöld színben játszadozik. A szövetkezet parcellái meg elárulják, hogy bizony nem sok gondot fordítottak az őszi kalászosok feljavítására. Hiszen az ál­lami gazdaság vezetőségének csak többszöri meggyőzése után eresztették le koratavasszal a búzatáblán össze­­gyülemlett hói vet a közösen megmű­velt földekről.. . Tehát a jövőre vo­natkozólag nem ártana, ha Szúnyog és Német elvtársak komolyabb intézkedé­seket foganatosítanának ez állami gaz­dasáq segítsége érvényesítéséért. Amint látjuk, a gazdaság dolgozói hatékonyan támogatják, segítik a szö­vetkezetét, hogy hozzájuk hasonlóan ők is minél szebb eredményeket érhes­senek el. De ez a jó szándék csupán akkor hozhat sikert, ha maguk a szö­vetkezet vezetői és a tagság megszív­lelik a jó tanácsokat és ezek szerint igazodnak munkájukban. A gazdaság példásan teljesíti feladatait Az előbbiek során nagy vonalakban ismertettük a gazdaság és a szövet­kezet együttműködését. Most a továb­biakban arról lesz szó. hogy maguk a gazdaság dolgozói miként járnak el munkájukban, hogy tekintélyüket még inkább növeljék a falu kis- és közép­parasztjai, a szövetkezet tagjai előtt. Mindjárt az elején le kell szögez­nünk, hogy a kőhídgyarmati gazdaság példásan teljesíti termelési feladatait ez állattenyésztésben, és a növényter­melésben egyaránt. Tejből ugyan csak 97 százalékra sikerült a tervet teljesí­­terviök az első negyedévben, de a má­sodik negyedben sokkal több tejet fog­nak termelni és az előírt 15.500 liter helyett csaknem 20 ezer litert adnak be közellátásunknak. Ezzel pedig pó­tolják az első negyedévi mulasztásukat, sőt még terven felül is jut a kitermelt tejből. Egyebek között a terv nemtel­jesítése azzal magyarázható, hogy több tehén szárazon állt a téli hónapok a­­latt, mert ha csak az első negyedévet vesszük alapul, mintegy 19. borjúval szaporodott ez állományuk. Konc Rudolf, fejőgulyás azonban így is szép eredményekkel dicsekedhetik. Fejési átlaga az első negyedév alatt és még most is 11 literre rúg naponta tehenenként. Márciusban pedig a gon­dozása alatt álló tizenkét tehéntől 3.771 1 tejet fejt ki és adott át közel­látásunk biztosítására. A legalacso­nyabb tejátlag márciusban Verbók Mó­ricnál volt, aki azonban megfogadta, hogy a második negyedévben behozza a lemaradást, sőt termelési tervét túl is teljesíti. Gyorsan szaporodik a sertésál­lomány Jóval fentebb azt mondottuk, se sze­ri se száma a gazdaság sertésállomá­nyának. Tényleg olyan gyors a mala­cok szaporulata itt, hogy bizony mun­kát vesz igénybe az is, míg minden egyes darabot pontos nyilvántartásba vesznek. Az anyakocák birodalmában Simu­­nek Mihály, ismert kiváló etető szor­goskodik. Az első negyedévben több, mint 90 darab malacot választott el az anyáktól. Igaz, az idei választási átla­gát még nem tudjuk pontosan megál­lapítani és az összehasonlítás nem is lenne arányos, mert hiszen ég csak az év elején járunk. De vegyük alapul az elmúlt esztendőt és ezen keresztül nézzünk Simunek ' ácsi ténykedésére. Tavaly anyánként 15 \ asztási átla­got ért el. Természetesen ezzel a szép eredménnyel kitűnt és kerületi méret­ben is az élenjáró sertésgondozók közé küzdötte fel magát. Nálunk mindenki annyit ér, amennyi munkát elvégez és Simunek Mihály is munkája után a gazdaságtól elismerésben, a kerületi tröszttől pedig ajándékokban részesült. Főjutalomként a gazdesá' jó munkája elismeréséül egy 150 kg-os sertést ajándékozott Mihály bácsinak. Érthető tehát, hogy a tavalyi ered­mények serkentőleg hatnak Simunek Mihályra, meg aztán itt a számadás megbecsülésben is, pénzben is. S a jö­vő... mert nincs megállás, egyhely­­bentopogás — még szebbnek Ígérke­zik. Ide kívánkozik még megemlíteni a hízók súlygyarapodását is, ami ugyan­csak napról-napra emelkedik. A már­ciusi eredményt véve alapul 0,65 kg­­ot tesz ki naponta és darabonként. Ép­pen ezért a gazdaság mostanáig 107 százalékban teljesíti termelési és bea­dási kötelezettségeit. A kultúráiét is elősegíti a bő termést A gazdaság dolgozóinak kiváló ered­ményei bizonyítják, hogy munkájukban bátran alkalmazzák az új módszereke! és nem idegenkednek ez újításoktól sem. Ehhez a fejlődéshez pedjg a szo­cialista kultúra és a hozzá való őszinte ragaszkodás segítette őket. A gazda­ságon igen aktív tevékenységet. fejte­nek ki a dolgozók a „Vörös Sarok”-on keresztül. Bár más állami birtokokon is megalakították, megszervezték ezt a csoportosulást, mégsem működik, csupán papíron létezik. Ezért, amikor a „Vörös Sarok” iránt érdeklődünk és kérjük, számoljanak be működéséről, vagy mutassanak fel valami bizonyí­tékot munkájára vonatkozólag, az ille­tő elvtársek elvörösödnek. A kőhíd­­gyermati gazdaságban pedig éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk. Vörös és Pócs elvtársak örömmel adnak hírt a ,■,Vörös Sarok" munkájáról. — Most is — kezdi el Vörös elvtárs — a Duda Gyuri című színművet adtuk elő nagy sikerrel, sőt mi több, a következő va­sárnap, közkívánatra megismételjük az előadást. Ezt követőleg még megláto­gatjuk ezzel a darabbal a szomszéd gazdaságokat is, hogy lehetővé tegyük a többi dolgozóknak az értékes előadás megtekintését. Pócs slvtárs, gazdaság vezetője ezután a gazdaság kultúrotthonába ve­zet bennünket, ahol tág terem, saját­­készítményű színpad és ékes színfalak fogadnak. Lám, mit tehet az alkotó munka, a kezdeményezés ... ha őszin­te törekedéssel nyúlunk hozzá. Ez Kő­­hídgyarmaton legjobban a termelésen és vele párhuzamosan a dolgozók jó­létének emelkedésén, öntudatuk fejlő­désén látszik meg a legjobban. Hasonló kezdeményezést csupán a szentmiklósi gazdaságban észlelhet­tünk, ahol ugyané ;ak jó eredményről számolhattak be a gazdaság dolgozói. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tudás­szomj, a dolgozók kultúrszükségletei­­nek kielégítése mindenekelőtt kihat mindennapi munkánkra és arra. hogy helyes munkaszervezéssel elegendő idő jut szocialista kultúránk fejlesztésére. SZOMBATH AMBRUS Vásárútiak az élen A dunaszerdahelyi igazgatósághoz tartozó összes állami gazdaságok dol­gozói is nagy lelkesedéssel és meg­nyugvással fogadták pártunk és kor­mányunk árcsökkentésről szóló ha­tározatát. Minden egyes gazdaságban megvitatták a doigozók az árcsökken­tés igen nagyhorderejű kérdéseit. En­nek nyomán csaknem valamennyi gaz­daság dolgozója megfogadta, hogy ez­után még fokozottabb erővel töreksze­nek terméshozam, a hasznosság eme­lésére. Az igazgatóság föagronómusa, Cseh elvtárs például állatta, hogy oda fog hatni, hogy a gazdaságok mindenütt pontosan betartsák a. agrotechnikai szabályokat. Ez pedig már meg is lát­szik, mivel a gazdaságok csaknem 100 százalékosan elvetették a koratavaszia­kat, sőt a cukorrépát is a földbe tet­ték. Ezenkívül szintén elvetették a ta­karmányokat, val-mint az ipari növé­nyeket is. A burgonyát egyebek kö­zött szovjet módszer alapján, előcsí­ráztatva ültették ki, mintegy harminc hektáron. A dunaszerdahelyi gazdaság­ban a cukorrépát is olymódon vetették el, hogy azt gépi erővel könnyen meg­művelhessék, sőt majd a kiszedési munkákat is kombájn segítségével vé­gezhessék el. Široký elvtárs Ь számolója nagy erőt adott annak a kötelezettségvállalásnak is, amelyet a rizstermesztő-csoport a napokban fogadott el. Ez a vállalás mindmegannyi között szintén a nagyobb termés elérésére irányul. Hromy Sán­dor, a rizstermelés szakembere pél­dául a tervezett 27 mázsa rizs helyett 30 mázsa termés betakarítására vállalt kötelezettséget. A bő termés elérés' árt indított harc­ban mind a 11 gazdaság bekapcsoló­dott. Mindezt persze értékes okirattal, szocialista szerződések megkötésével támasztották alá. Ezideig ebben a ver­senyben a vásárúri gazdaság vezet, ahol Dobrý József elvtárs, e farm vezetője érdemes munkát "égez a dolgozók kö­zött. Nagy igyekezetét tanúsítottak a dunatőkési ga daság dolgozói is, ami­nek eredményeként összgazdasági mé­retben a második helyet foglalták el. A verseny még atovább folyik és a kö­zeljövő feladatok elvégzése során tűnik majd ki, melyik gazdaság nyeri el az elsőséget. KRAJCSOVICS F. Akik a haladó módszereket alkalmazzák A bratislavai kerület állami gazdasá­gai a szovjet tapasztalatok érvényesí­tésével, a szocialista munkaverseny és az érdemszerinti jutalmazás segítségé­vel a gottwaldi ötéves tervben jelentős sikereket értek el mind a nö­vénytermelésben, mind az állattenyész­tésben. Az állattenyésztésben az állami gaz­daságok dolgozói nemcsak az állatok állományának növelésénél értek el jó eredményeket, hanem hasznosságukat is fokozták. A tehenek állománya 33.6 százalékkal, a szarvasmarháké 43.7 szá­zalékkal. a baiomfié 78, a tyúkoké pe­dig 29.2 százalékkal emelkedett. Míg 1951-ben a súlygyarapodás darabon­ként és naponta a szarvasmarháknál 0.55 kg volt. addig 1953-ban 0.58 kg-ot tett ki, a sertéseknél pedig a súlygya­rapodás 5.8 százalékkal növekedett. A legjobb eredményeket Tabacsek, An­­csin, Kohútová, Širka és más dolgozók érték el a sertések hizlalásánál. A ser­tések súlygyarapodása átlag darabon­ként és naponként számítva 0.5 kg volt. A szarvasmarháknál több, mint 1 kg-os súly szaporulatot értek el Daniel, Trn­ková, Kolková és mások. Jurina, Golej, Knyazik és más tehéngondozók Mali­­nyinova-módszerének alkalmazásával naponta és darabonként több, mint 13 liter tejet fejtek ki. Az állami gazdaságok növényter­mesztési szakaszán is jelentős mérték­ben tért hódítottak az új agrotechni­kai eljárások, amelyek segítségével ál­landóan fokozni tudták a hektárhoza­mot. mind a gabonaféléknél, mind az ipari növényeknél. A szocialista munkaverseny elősegítette a termelés fokozását A zselizi állami birtokon Srtékelték a kollektív szerződés teljesítését és a szocialista munkaverseny eredményeit aiz 1. negyedévre, mind a növényi, mind az állattenyésztési termelésben. Az eredmények, főleg pedig az állatte­nyésztésben elért sikerek arról tanús­kodnak, hogy a zselizi állami gazdaság dolgozói a kollektív szerződés és a verseny segítségével emelik és gazda­ságosabbá teszik a termelést. A gaz­daságokon idejében és sikeresen elvé­gezték a tavaszi munkák első szaka­szához tartozó feladatokat, emelték a tejhozamot, a sertések és vágómarhák napi súlygyarapodását, ez elválasztá­sok százalékát stb. A jó eredmények elérésében különösen a bajkai gazda­ság szerzett érdemeket. Ezért az első negyedévi szocialista munkaverseny ér­tékelésénél ez a gazdaság került az első helyre. A bejkai gazdaság dolgozói a tervezett határidőre elvégezték a ta­lajelőkészítést, a vetést és az ültetést. Emellett ők alkalmazták a legnagyobb mértékben a ezovjet tapasztalatokat, mint a kereszt- és szüksoros vetési módszert, a szemcséstrágyát és ók használták ki a legjobban a traktoro­kat és a fogatokat is. Aggregátjaik is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy minder, munkát eddig idejében elvé­geztek. Az állattenyésztésben megint csak a bajkai gazdaság dolgozói érték el a legjobb eredményeket. Drapák István fejő március havában 958 liter tejjel többet kifejt a gondjaira bízott tehenektől, mint amennyit a terv sze­rint kellett volna. Bartek János fejó ugyancsak túlteljesítette fejési tervét 183 literrel. Ambrózy Mária a sertés­­hizlalásban tűnt ki. A tervezett napi súlygyarapodást darabonként átlagosan 11 dekagrammal túlteljesítette. A versenyben a második helyre a nyíri gazdaság került, a harmadik he­lyet pedig a málasi gazdaság érte- el. A nyitrai kerület gazdaságai az állatok hasznosságáért Az elmúlt év termelési eredményei­nek értékelésénél a nyitrai kerület ál­lami gazdaságainak dolgozói kötelezett­séget vállaltak, hogy az 1954-es esz­tendőben még nagyobb eredményeket fognak elérni az állattenyésztés fejlesz­tésében és a hasznosság emelésében. Az első negyedévben elért eredmények máris szembeötlően bizonyítják, hogy elhatározásukat izHárd tett követte. Míg az elmúlt év decemberében az át­lagos tejhozam csupán 6.7 liter volt naponta, addig ma örömmel állapíthat­juk meg, hogy ez a szám az első ne­gyedévben 7.18 literre emelkedett na­ponta és darabonként. Kerületi méret­ben csak a márciusi tejtermelési ter­vet véve alapul, az állami gazdaságok mintegy 4 százalékkal, az egész ne­gyedévet pedig csaknem öt százalékkal teljesítették túl. Ezekhez az eredmé­nyekhez mindenekelőtt az új munka­módszerek, a takarmányok ízesítése se­­g tette a dolgozókat, ami főképpen zselizi gazdaságokban észlelhető. E- zekben a gazdaságokban csaknem egy literrel emelték a fejési átlagot. Ha­sonlóképpen szép eredményt értek el Csallóközaranyoson és Nánán. Ebből a szükségességből kiindulva a gazdaságok most négynapos tanfolya­mokat rendeznek, ahol az egyes dol­gozókkal megismertetik a takarmányok ízesítésének technikáját, hogy a to­vábbiak folyamán még nagyobb ered­ményeket mutathassanak fel. Állami gazdaságaink példával járnak elől a beadásban is. Vágómarha bea­dásukat például az első negyedévben 116, míg a márciusi hónapban 107 százalékra teljesí tték. Ebben legjob­ban haladnak a b- jcsi, nyitrai és a par­­tizánszkei gazdaságok, ->hoI a hizlalók­ban is növelték a súlygyarapodást. A nyitrai kerületi tröszt egybevéve a to­jásbeadást is 101 százalékra teljesítet­te az első negyedévben. f

Next

/
Thumbnails
Contents