Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-04-18 / 16. szám

e

Földműves

1954. április 18.

Még bátrabban alkalmazzák Nagyborsán az új termelési módszereket

Tanulságos beszélgetés a Tátrában pihenő szovetkezetesekkel

A nagyborsai főutca néptelen, csak az áprilisi hűs, északi szél száguld végig rajta. Az idő már délfelé jár, de a levegő nem bír felmelegedni, mert a napocskát vastag felhőrétegek rejtegetik.

A szövetkezet irodájában Tornyai Jenő könyvelő, Ivencsik János kertészetei a zöldségbeadásró! készítenek kimutatást. Mi az agronómus és az elnök után érdeklődünk.

— Kint vannak az új istállónál, — mondja Tornyai elvtárs. Az istállót a te-vezett idő előtt befejeztük. Ott már jobt helyük van a tétleneknek, könynyebb az állatgondozóknak.

— Akkor biztosan több a tej is — jegyezzük meg.

— A tej, hát az nem nagyon. A beadással azonban jól állunk. Az első negyedévre 10.283 liter helyett 15.016 liter tejet adtunk.

— Ezek szerint a fejők túlteljesítik a tervezett mennyiséget ’

— Igen. túlteljesítik — válaszolja a könyvelő, —de -nemcsak a fejők, hanem a sertésetetők is. Ök tudják, hogy miért. A terven felül kitermelt termékek után pótjutelmet kapnak. Nézzük csak meg. tavaly mennyi pótjutalmat fizettünk ki 3 tagoknak

Tornyai elvtárs egv-két perc alatt áttekintést nyer az elkönyvelt számoszlopok között és mári6 folytatja.

— Gabonából 250 mázsát, állattenyésztésnél 22.090 a kertészetben pedig 17.376 koronát osztottunk szét pótjutalomként.

tvancsik János kertész fejbólogat ássál igazolja, h gy érdemes volt jól dolgozni, mert a túltermelésből mindenki megkapta a maga részét.

Am nt beszélgetünk, kinyílik az iroda ajtaja és egy nénike lép be egy táska tojással megrakodva. Köszön, majd szól a könyvelőnek, hogy rakja ki 8 30 darab tojást a táskából. Kiderül , hogy Ivancsik elvtárs felesége és a tojást azért hozta, hogy a szövetkezet tyúkjai nem tojnak kielégítően s a tagok nem akarják, hogy a szövetkezet lemaradjon a tojásbeadással, tehát pótolják a sajátjukkal.

— Nem e fél hektár föld után hozta be ezt a tojást? — kérdezzük Ivancsiknétól.

— Nem, nem feleli. — Ez nincs kiírva. Mi a tojást önként hozzuk.

— Ven nrrir olyan tagunk is — mondja a könyvelő — hogy 300 darabbal elősegítette a szövetkezet beadását. Természet e, így teljesítettük a tojásbeadást is. Disznóhúsból is 9 mázsával többet adtunk, marhahússal pedig már fél évre rendben vagyunk.

Elszántabban harcoljanak az egyenlősdi ellen

A kertész elkísér bennünket az új istállóhoz. Kint az utcán alig megyünk pár lépést, egy kerékpárossal találkozunk, akit a kertész úgy mutat be, mint a legjobb fejőgulyást.

Nagy Gyula mosolyogva fog velünk kezet. Többek között megkérdezzük tőle, honnan jön és merre tart.

— Az építkezéstől jövök. — mondja

— új házat építek.

— Persze, van miből építeni?

— Van — mondja. — Jól kerestem az elmúlt évben. Csak pótjutalomként felvettem 2400 koronát. Összesen 21.900 liter tejet fejtem ki az elmúlt évben. Ebből 5.011 litt terven felül volt. A terven felül kifejt tejből minden ötödik liter az envém, így 1.002 liternek az arát kaptam meg 2.40 koronás árban.

— És a többi fejő mennyit keresett?

— Nagy elvtárs válaszából kiderült, hogy a kifejt tejet összeöntögetik és a fejők egyformán kapják mind a járulékot, mind e pótjutelmet. Ez pedig nem vezet többtermeléshez. Éppen itt rejlik az igazi oka annak, hogy az új stállóban sem emelkedik a napi tejhozam. Ügy látszik, meg vannak elégedve a napi 7 literes tejátlapoal, holott minden terven felül kifejt liter tej

2.20 koronát j 'ént a szövetkezetnek. A fejők pedig minden 5. liter árát megkapják Azt hisszük, hogy akkor meyéri a fáradságot, ami a termelés fokozásával jár.

— Én már ősz óta akarom, hogy külön fejjünk, — mondja Nagy elvtárs, de a többiek nem egyeznek bele.

Ez természetesen gyönge Srv. Ha Nagy elvtárs a gondjaira bízott 10 tehenet egy hónapig a szovjet tapasztalatok alapján fopia etetni és fejni, minden 2—3 literrel ■ többet adna naponta. A tőgymasszázson kívül tanácsos, hogy bevezessék az egyedi takarmányozást, a napi háromszori fejest. És ha mindtn fejő külön kannába fogja majd и tejet öntögetni, úgy egyik sem akar lemaradni a másiktó!, ezáltal megszűnik a káros egyenlősdiség, ami hasznára válik a szövetkezetnek és ь fejőknek.

Beszéd közben előkerül Klucsik István agronómus is, aki azután velünk tartott, hogy megtekintsük az istállót. Az agronómus meggondolt, értelmes ember benyomását kelti. Ez kitűnik mindjárt, amint beszélgetünk a szövetkezet fejlődésé öl, a tavaszi munkákról. Elmondja, hogy kukoricán és burgonyán kívül már mindent elvetettek. Huszonöt hektár árpa közé herét vetettek, ami már szépen "kikelt. A herefélékre már ősszel egy és fél mázsa thomasz-salekot, most tavasszal pedig egy mázsa osztravai salétromot szórnak.

Amint megyünk és beszélgetünk, több asszonyra lettünk figyelmesek. Egy nagy burgonyarakás mellett ültek és válogatták a krumplit.

— Sok bajunk van ezekkel az aszszonyokkal. — mondja a^ agronómus.

— Jelenleg nem tudunk nekik állandó munkát biztosítani, de ők minden nap

dolgozni akarnak. Szinte ég kezükben a munka. Igaz, kell nekik a pénz, mert most építkezési ’ z van a faluban, s nagyon sokan építkeznek.

Nem kell félni az újításoktól

Odaérünk az istállóhoz, amely a falun kívül épült fel. Valahonnan előkerült .Sztahel István, az állattenyésztési csoport vezetője is, s így hárman léptünk be a tágas, tiszta istállóba. Valiban szemet gyönyörködtető teheneket látunk, csillogó szőrzetük, nagy tőgyük elárulja, hogy bőven van takarmány. Az agronómus eltalálta gondolatunkat és megjegyzi:

— Takarmány van bőven, el sem

fogy— Akkor miért nem vezetik be az egyedi takarmányozást, a napi háromszoros fejést ?

Az agronómust meglepi a kérdés, kicsit gondolkodik, aztán becsületesen, nyíltan megmondja az igazat.

— Őszintén mondom, valahogy tartózkodom még az újításoktól. Féltem

elépni a szövetveztbe is. Most pedig jól érzem magam és nem lennék többé magángazda. Féltem a kereszt- és súrüsoros vetéstől, de mégis alkalmaztuk és jól bevált. Ezen a tavaszon meg úgy jártam, hogy nem volt súrüsoros vetőgépünk, mi nedig így akartunk vetni, mert в keresztsoros vetéssel a lágy földet nagyon meggyúrattuk volna. Ezért mondtam a brigád agronómusának, hogy akár a föld aló! is, kerítsen nekem sűrűsoros vetőgépet. Ezt meg is kaptuk é. így sűrűsorosan vetettünk el mindent. Ősszel a burgonyaszedőgéptől idegenkedtünk, mégis olyan szépen felkapálja a burgonyát, hogy azt mondták az asszonyok, öröm szedni. Most pedig a napi háromszori fejesről van szó. Biztos rövidesen ezt и módszert i.s bevezetjük.

Meg kell mondénunk klucsik elvtársnak, hogy mi,,den újítást, különösen a Szovjetunióból ide került újításokat bátran alkalmazhatják, mert ezzel megkönnyítik saját munkájukat, olcsóbban, többet termelhetnek. Ezáltal megszilárdul szövetkezetük és mind e szövetkezet, mind a tagok vagyona fokozottabban gyarapszik. Például, amint a táblán is látjuk; az Aranka nevű tehén nem 13. hanem 16 litert, a Vilma pedig 11.50 liter helyett 14 litert adna naponta, he a haladó módszer minden pontját alkalmaznák az etetésnél, a fejesnél. Ezáltal a szövetkezet év végéig a tavalyi 37.000 liter tej helyett idén u-.OOO literrel adhatna többet terven felül. Ezért pedig már több pénzt és több korpát kapnának. Vegye tekintetbe Klucsik elvtárs azt is. hogy a nép bizalommal van iránta, mert jelölték a nemzeti bizottságba, így az is eívá-ják tőié, hogy jobb életük érdekében kövessen el mindent, ne féljen az újításoktól, sót minden újításnak bátor kezd ményezöje legyen.

SÁNDOR GÁBOR

A Magas Tátra hósapká, ormai ezüs- 1 tösen csülogtak a tavaszi napfényben. Ebben a lenyűgöző szépségben gyönyörködtek a Tarpataki vízesés felé igyekvő, Tátrafüreden üdülő szövetkezetesek is, akik gondtalan tere-fere közt élvezték az ózondús - tátrai levegőt. Bizony, valamikor régen nem volt ez így, mert itt csak nagy urak élvezhették gondtalanul az életet. Ma ezt a „régi jó világot” nem kívánjavissza egy becsületes dolgozó sem. Hazánkban azt illeti a pihenés és üdülés, aki becsületes munkájával kiérdemelte azt.

Tátrafüreden a „Polená’-ban üdülő szövetkezetesek, akik példásan teljesítették kötelességüket s ezért kerültek ide, jól érzik magukat a kényelmesen berendezett, komfortos villában. Kitűnő ellátásban részesülnek, szórakozásukról és továbbképzésükről is gondoskodik a vezetőség. Ezek a haledószellemű szövetkezetesek jói túdják, hogy a gazdag élethez vezető szocialista nagytermelés útja csak úgy lesz eredményes, ha elhagyják az elavult munkamódszereket és azokat új. jól bevált módszerekkel cserélik ki.

A tudomány és gyakorlat szoros együttműködésének fontosságát megértették и mi tudományos dolgozóink is s ezért gyakran ellátogatnak földműveseink közé. Most Tátrafüredre jöttek a pihenő szövetkezetesek közé é6 a beszélgetés tárgyául a takarmányalap megszervezését és a gazdasági állatok termelékeny ségének növelését választották. Machankov mérnök, a Tudományos Akadémia mezőgazdasági ágazatánek dolgozója és Plesník J. mérnök a víglasi Mezőgazdasági Kutatóintézet tudományos dolgozója előadása keretében értékes tanácsokat adott a jelenlévő szövetkezeteseknek.

Machankov mérnök előadása során a tekarmányelap helyes megszervezéséről beszélt Rámutatott arra a szomorú valóságra, hogy sok olyan szövetkezet van, ahol március végén már nincs takarmány, az állatok lesoványodnak 6 bizony semmi hasznot sem hoznak. ellenben vannak olyan szövetkezetek is, ahol elégséges takarmányt biztosítottak, az állatok egész éven át megkapják a. szükséges adagokat s így aztán hasznosságuk is kimagasló. A siker vagy kudarc oka túlnyomórészt a tekarmányelap helyes, vagy helytelen megszervezése. Rendkívül fontos — mondta többek között Machankov elvtárs — a rétek és legelők rendbentartása, valamint az agyéves és évelő növények termesztése.

Helyes agrotechnikával — folytatta Machankov mérnök — növelhetjük e takarmánynövények hektárhozemát Az állandó munkacsoportok megszervezése itt is rendkívül fontos. A mezőgazdasági munkát nyugodtan és rendszeresen kell végezni, mert a gyors hánya-veti munka mindig megbosszúlja magát. Mindenki hallott már az egész évi zöld futószalagról. Némelyik szövetkezetben

ez már nem újság. Ilymódon ez állatok kora tavasztól késő őszig zamatos zöldtakermányhoz jutnak. Okosan kell ezzel is gazdálkodnunk, a fölösleget idejében silózással vagy szárítással tartósítjuk (konzerváljuk), hogy a éli hónapokban ne legyen hiány vitamindús takarmányokban. A zöld futószalagokat mindig az állat-tenyésztési termelés közelében létesítsük, mert a takarmány hazaszállítása így sokkal kedvezőbb. Nagyon fontos még a takarmány-vetésforgó bevezetése is, amit helyesen és tervszerűen kell összeállítani, a helyi éghajlati és talajviszonyoknak megfelelően. A jól trágyázott területen termesztett, gondosan ápolt takarmánynövények olyan gazdag terméssel háláják meg fáradozásunkat, hogy nem ismerjük többé a takarmányínség szomorú következményeit, állataink egészségesek, erősek, magas termelékenységüek lesznek, szövetkezetünk pedig a jómód útjára tér.

Machankov mérnök után Plesník J. vette át a szót és értékes, humorral átszőtt előadását mindenki nagy figyelemmel hallgatta. Plesník elvtárs azokról a tapasztalatokról és ismeretekről beszélt, amelyekkel a Szlovákia eredetű teheneknél évente átlag 5.205 liter tejet értek el tehenenként. Gazdáink még nem is oh i régen csak a külföldi eredetű, pl. в svájci teheneket tartották a legjobbaknak. Ma kísérletileg bebizonyítottuk, hogy a mi szlovákiai tenyészetünkből származó teheneink egyenértékűek a világ legjnbbfajtájú teheneivel. Mi szükséges ahhoz, hogy magas tejelékenységet érjünk e! teheneinknél? Elsősorban megfelelő takarmányalapot kell biztosítanunk s ehhez járul a mindennapi gondos munka, a tisztaság, jó bánásmód és a jó munkaviszony. Mert nincs olyan kiváló módszer, amely be..süeltes, kitartó és odaadó munka nőikül csodákat művelne. Csak a jó emberi .unka teszi csodálatosakká ezeket e módszereket. Bebizonyított tény, hogy a tehén a leggazdaságosabb Háziállat.

Az előadások után élénk vita fejlődött. A jelenlévők kérdéseikre tárgyilagos és értékes válaszokat kaptak. Sokan ismertették saját munkamódszereiket és tanácsokat kértek ezek javítására, módosítására. Kívánatos, hogy a tudományos dolgozók mennél többet találkozzanak a gyakorlat embereivel, mert csak akkor lesz tökéletes mezőgazdasági termelésünk, ha a tudomány kéz a kézben bírtad a gyakorlattal.

Ez alkalommal mezőgazdasági könyvkiállítást is rendeztek a társalgó egyik sarkában és a szövetkezetesek érdeklődéssel lapozgattak a számukra írt értékes könyökben. Az arcokra megce 'ttt mosoly te npedett. «'я/ ez érhető is, mert mindannyian újabb tapasztalatokkal és ismeretekkel gazdagodva térnek vissza szövetkezeteikbe, ahol ezentúl még lelkiismeretesebben építik a szocialista falut. U

/Q szaló

szaioct ciganysor jelöltje

löllii

Ha Szalócon jársz, s bárkit megkérdenél, hogy milyen embernek ismeri Gazsi Józsefet, akit most a nemzeti bizottságba jelöltek, a legnagyobb megbecsülés hangján ilyenképpen válaszol:

— Gazsi Józsi derék, becsületes, szorgalmas embér.

Vájjon mi annak a titka, hogy Gazsi József ilyen nagy megbecsülésnek és népszerűségnek örvend? Erre mi is vagyon kiváncsiak voltunk. Hogy kiderítsük, legelőször őt kerestük fel Amint a községet hosszában átszelő, sima betonúton haladunk kifelé a Cigány-sorra, egyszeriben lágycsengésú népdal üti meg fülünket:

„... Ja j de szép, jaj de szép a hajnali búza,

Szegény nép ködmönét az ág már nem húzza.

Munkás népnek nincsen gondja,

E'lenségét össze zúzza,

Jaj de szép, jaj de szép a hajnali búza ..

Kutató tekintettel keressük a dalotokat a házak mögötti hegyoldalon, akik hangos nevetéssel váratlanul előbukkannak. Fiatal, hancúrozó 12-1.1 éves cigánylányok voltak. Az ösmert népdaltól kísérve jutunk a Cigánysoron a falu végére. Huszonhat ház húzódik meg itt szerényen a hegy lobinál. köztük Gazsi József új háza is. Betérünk az egy szoba-konyhás, szépen berendezett lakásba. A barátságos fogadtatás után a házigazda kínál hellyel, mivel felesége elutazott Rozsnyóra. A szívélyes, meghitt beszélgetés közeoetjf megtudjuk, hogy közel jár az Ötvenhez és 8 tagú családja van. A legkisebb fia — mely <. hév erőn játszadozik, a 'nagyobb leányka felügyelete alatt — nincs több mint egy esztendős, a legnagyobb ellenben már 21 éves és néphadsereaünk katonája. Két felnőtt lánya n helyi E FSz-ben dolgozik. Ö maga pedig az Útépítési Vállalatnál éjjeli-őri szolgálatot teljesít. Átlagos havi keresete 900—1000 korona. Emellett hunont a 530 korona családi pótlékot leap népi államunktól. Ha még ehhez hozzászámítjuk, amit a két lánya keres, kiderül, hogy havi jövedelmük elég nagy összeget tesz ki, amiből szépen megélnek, mert keresetükből mindarra jut, amire szükségük van.

Amint beszélgetünk, sűrű idöfcozökben nyílik a konyhaajtó, hol egyik, hol másik fiú, vagy lány érkezik haza. Majd a lányok nekilátnak „grujót” hámozni, hogy valamilyen ebédet főzzenek a népes családnak. — (így hívják népiesen a burgonyát ezen a környéken. )

De nem gondoljuk azt, hogy Gazsi József -- amellett, hogy éjjeliőr — más egyebet nem csinál. Immár több, mint egy évtizede önkéntes tűzoltó, s 3 éve tagja a Csehszlovák Vöröskeresztnek, Még hozzá nem is akármilyen tagja. Komoly, felelősségteljes funkciójából eredő feladatait példásan végzi. Ugyanis egészségügyi instruktor. Egész körzet van rábízva. Л, ő felügyelete kiterjed magára a községre, vagyis Szalócra, Gombaszögre és Vígtelkére.

— Egyhónapos egészségügyi tanfolyamot végeztem Rozsnyón — jegyzi meg, majd folytatja: — Ezen a tanfolyamon 80-an vettünk részt. Tóműnek doktortól nagyon sokat tanultunk. Ö vezette ezt a tanfolyamot.

Majd örömmel és némi büszkeséggéi hozzáteszi:

— A tanfolyamot sikeresen elvégeztem.

Ahogy fűzzük a beszédfonalat, r konyha lassan benépesedik. Alacsony termetű, csinosan kiöltözött fiatal asz szony lép be kislányával.

— A menyem! — mutatja be Gazsi elvtárs.

— Talán csak nem lagziba készülnek — jegyezzük meg tréfásan.

— 6, nem, — válaszolja az asszony — Ma már van miből öltözködnünk, nem úgy mint a múltban, amikor a világ csúfjára rongyos ruhában voltunk kénytelenek járni.

— Az volt egy cudar, nyomorúságos élet — kapcsolódik be újra a beszélgetésbe a házigazda. — Többszáz kilométert kellett munka után kóborolni. Az országút vándorai, a kapitalista társadalom kitaszítottjai voltunk, minden oldalról rúgtak minket, s a „büdös cigány” jelzőt akasztották a nyakunkba. Azt tartották rólunk levitézlett „uraink", hogy a cigány nem ember.

— Mai életünk örömteli, s teljes egyenjogúságot élvezünk. Népidemokratikus rendszerünknek és pártunknak igen sokat köszönhetünk. Minden lehetőséget megad ahhoz, hogy emberhez méltó módon élhessünk. Mi élünk is ezzel a kormányunk és pártunk nyújtotta lehetőségekkel. így például büszkék vagyunk arra, hogy a Ruszó-fiú odáig vitte, hogy ma néphadseregünk tisztje. De nem ez az egyedüli példa: mérnök, tanító, hivatalnok nőtt már ki közölünk. Fényes bizonyítéka ez teljes egyenjogúságunknak.

Gazsi elvtárs szavai, viselkedése és egész magatartása, öntudatos, bátor, a társadalmi munkát rendkívül szerető emberre vallanak. Ebben a 'éltetésünkben nem is csalatkoztunk. 7 ovábbi beszélgetésünk során elmondotta, hogy nagyon örül munkája kézzelfogható eredményeinek, s ez jóleső érzéssel tölti el. s még jobb munkára serkenti. Mik i; te1'át e kézzelfogható eredmények? Kezdjük az önkéntes tűzoltói működésén, őszintén

megmondva meglepett bennünket, amikor a szépen bebútorozott szobából egy bekeretezett díszoklevelet hozott ki a konyhába. Gazsi elvtárs tűzoltóegyenruhában feszít a díszoklevélen elhelyezett fényképen és a gallér sarkán 3 rangjel ékeskedik.

— Ez aztán igen! — jegyezzük meg, amint a képet nézegetjük.

Ezt példás szolgálatteljesitésért kapta ugye?

— igen. — Válaszolja szerényen.

Ami az egészségügyi téren való

munkája eredményét illeti, tudtunkra adja, hogy eddig 13 baleset alkalmával nyújtott segítséget.

A tél folyamán egyízben arról értesült, hogy a helybeli iskolában a gyermekek Hitetlen tanteremben tanulnak fútőanyaghiány miatt. Nyomában megtette a szükséges intézkedési és pár napon belül a tüzelőanyagot beszerezték.

Egy ellenőrző körútja alkalmával meglátogatta a vígtelki iskolát-, ahol azt tapasztalta, hogy íz ivóvíz egészségtelen. A naftás-petróleumos .szivógépből — amely a kútból sziimta a vizet —■ folyik a hajtóanyag és beszennyezi, egészségtelenné teszi az ivóvizet. Azonnal közbelépett. Jelentette az ügyet a járási főorvosnak. Az eredmény az lett, hogy a szívógépet leszerelték a kútról, eltávolították.

— A házaink előtt — mondja Gazsi József — volt egy szennyvízcsatorna és az rettenetes bűzt árasztott. Alig lehetett megmaradni a lukasokban miatta, egyszóval megfertőzte még a levegőt is. Törtem a fejemet, hogyan lehetne ezen változtatni Elhatároztam, hogy összehívom a csa-. torna szomszédságában levő lakosok r, és gyűlés keretében megvitatjuk aegész ügyet, úgy is lett. A gyűlésen megmagyaráztam az embereknek,

hogy az említett csatorna valósággal a tífusz és egyéb baktériumok melegágya. Sok ember egészsége forog kockán, amin változtatnunk kell. Abban állapodtunk meg, hoa?/ új csdtornát ásunk. Közös erővel ezt végre is hajtottuk s így megszabadultunk nemcsak a kellemetlen szagtól, hanem veszedelmes nyavalyák fészkétől.

így védte meg Gazsi József saját maga, családja és embertársai egészségét. Egészségügyi vonalon végzett példás munkája elismeréseképpen c.z Egészségügyi Megbízotti Hivatal 2 értékes könyvvel ajándékozta meg.

Gazsi József 8 gyermekes apa létére a Icultúrmunkából is tevékenyen kiveszi részét. Nagy elismerés illeti az e téren végzett munkájáért is. Meg Kell, hogy említsük, főként neki köszönhető, hogy Szalócon cigány-kultúrcsoport működik, amely első nyilvános bemutatkozása alkalmával magyar, szlovák és orosz nyelven énekszámokat adott elő, de nem feledkeztek meg saját, cigány-nyelvű dalaikról sem. Nagyon ügyesen összekapcsolták a kellemeset a hasznossal Gazsi elvtárs egyszerű, keresetlen szavakkal ecsetelte választói előtt a múlt és a mai életük közötti óriási különbséget. Többek között ezeket mondotta:

— A múltban, ha észrevették, hogy a szegényember gyereke jói tanul, hát elbuktatták az iskolában Mindezt azért tették, hogy ne váljék kultúrált, felvilágosult ember belőlünk A kapitalisták nagyon ügyeltek arra, hogy a dolgozók gyermekei feljebb ne kerülhessenek. Ma ellenben minden lehetőséget megadnak a tanulásra.

Beszéde befejeztével a választók hatalmas éljenzéssel üdvözölték Gazsi eh társat

Azzal a kellemes benyomással és érzéssel távoztunk Szalócról. hogy Gazsi elvtárs már az eddig■ végzet eredményes és példás munkája során is bebizonyította hogy választói bátran belé helyezhetik bizalmukat.

KOVÁCS ISTVÁN

»►