Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-04-18 / 16. szám
Földműves 1954. április 18. Harcoljunk a mezőgazdasági termelés fokozásáért A kerületi nemzeti bizottságok elnökeinek és a földművelésügyi ügyosztályok vezetőinek április 7-én tartott országos értekezletén beszédet mondott J. Uher, miniszterelnökhelyettes és földművelésügyi miniszter. * * * Uher elvtárs beszédében többek között foglalkozott a CsKP KB-nak és a kormánynak a közszükségleti cikkek állami kiskereskedelmi árának, a iavitási munkák és szolgálatok díjazásának csökkentéséről szóló határozatával. Kiemelte, hogy a mészárszéki hús árának csökkentésére és az élelmi • szerek kiskereskedelmi árának lényegesebb csökkentésére azért nem kerülhetett sor, mert a mezőgazdasági termelés nem biztosította e cikkek kellő termelését és kijelentette: „Ha fokozottabban és erőteljesebben törekednénk a mezőgazdasági termelés fejlesztésére vonatkozó párt és kormányhatározatok teljesítésére, sokkal meszszebbmenően hozzájárulhatnánk dolgozóink életszínvonalának még hatásosabb emeléséhez. Gyorsan meg kell szüntetnünk a mezőgazdasági termelésnek, az egész népgazdaság fejlődési ütemének fokozódása mögötti lemaradását. Lényege sen fokoznunk kell a föld terméshozamát és mindenképpen emelnünk kell a gazdasági állatok hasznosságát, hogy tovább folytathassuk az árleszállítás Dolitikáját. Idejében és lói műveltünk meg minden talpalatnyi földet Uher elvtárs részletesen elemezte, hogy az egyes járási és kerületi nemzeti bizottságok hogyan biztosították a föld helyes megművelését. Ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: Az egész földterület megművelését konkrét intézkedésekkel kell biztosítani. Hogy ez így legyen, ahhoz mindenekelőtt pontosan ismernünk kell. hol van megműveletlen föld. Ez anvnyit jelent, hogy minden községben be kell járni a határt, és egyenesen kint megállapítani, hogy melyik föld nincs megművelve és hogy kié. Meg kell tárgyalni a földművesekkel az EFSzekkel és az állami gazdaságokkal, hogy ki veszi át ezt a megműveletlen területet és megállapodni az átvétel feltételeiben. A nemzeti bizottságok dolgozóinak feladata, hogy biztosítsák a traktorállomáson, esetleg brigádokon keresztül e földek megművelését. 4 traktorállomások dolgozóinak az ugaron heverő föld megművelésében elsőrangú feladatukat kell látniok. A járási nemzeti bizottságok és a traktorál lorhások agronómusainak tanácsosai kell szolgálniok abban, hogv mi lyen vetést alkalmazzanak, hogy ezzel elérjék a talaj minőségének gyors feljavulását. 'Ezt azzal is biztosíthatják hogyha a föld átvevőit elsősorban látják el vetőmaggal és műtrágyával Az eddig megműveletlen földeken állandóan figyelemmel kell kísérni a gazdálkodást. Ha a mezőgazdasági dől • gozók segítségével ezeknek a földeknek a termékenységét sikerül felemelni, akkor megmunkálásuk kifizetődőbb lesz, vagyis emelkedni fog a jövedelmük azoknak, akik majd rajta dolgoznak és ezzel arányosan emelkedni tr 2 azoknak a száma, akik ilyen földmunkára jelentkeznek. Egyedül csak így lehet tartósan megoldani a megmüveletlen földek problémáját. Uher. földművelésügyi miniszter a továbbiak során rámutatott arra, hogyan kell. fokozni a megműveletlen földek kihasználását a határmenti vidéken. Kihangsúlvözta, hogy minden járás és kerület dolgozójának egyik legszebb május 1-i kötelezettségvállalása lenne, gondoskodni arról, hogy egy hektár föld se maradjon megművelotlenül. Rámutatott arra, hogy vidékünkön bizony nem tartották ió gazdának azt. aki nem művelte meg minden talpalatnyi földiét. Ugyanezt elmondhatjuk a funkcionáriusokról is. hogv nem jó funkcionárius, vagy nem jó nemzeti bizottsági elnök és mezőgazdasági előadó az, akinek a hatáskörébe tartozó falvakban megműveletlen föld van. Fontos, hogv tudatosítsuk, miről van tulajdonképpen szó a tavaszi munkákban, mi az, ami a tavaszi munkák sikeres elvégzésében döntő jelentőséggel bír. mi most a nemzeti bizottságok és a mezőgazdasági irányítás dolgozóinak feladatai, és tudnunk kell, hogv pártunk és kormányunk iránti felelősségünknek mivel tehetünk eleget. A tavaszi munkák időszaka sok irányban döntő jelentőségű a mezőgazdasági termelés mindkét ágazatában, vagyis a növényi termelés és ez állattenyésztési termelés szempontjából az egész éven- át, vagy rendesen és ideiében teljesítjük a tavaszi munkák füfeladatait. vagyis az ősziek ápolását. a vetést, az összes tervezett terület beültetését, a rétek és legelők rendbehozását, a növényápolást — ebben az esetben biztosítottuk a magas termést és az állattenyésztési termelés fejlődését: vagv pedig nem törődünk azzal, hogv későn és hanyagul végezzük a tavaszi munkákat, — ebben az esetben az egész évet elveszítjük. ~ Számunkra, mezőgazdasági dolgozók számára nem lehet mindez közömbös és nem csökkenhet felelősségérzetünk mindennapi törekvésünkben és napi szervezőmunkánkban. Ebben az időben dől el a tavaszi munkák eredményének sorsa, százezer hektárokon, állami gazdaságainkban és csaknem 2 millió hektár szövetkezeti földön és ugyancsak az egyéni gazdálkodók többmillió hektárán. Elképzelhetetlen, hogy ezekben a percekben a nemzeti bizottságok dolgozói és a mezőgazdasági irányítás minden dolgozója a kerületekben és a járásokban ne tudatosítja felelősségét mindazért, ami most minden darab mezőgazdasági földön lejátszódik, felelősséget azért, hogyan töltik be küldetésüket a gép- és traktoráltomások és a többi egységek, melyek a kerületekben és a járásokban segíteni hivatottak a mezőgazdasági termelés fellendítését. Melyek azok a legközelebbi feladatok. amelyek előtt a nemzeti bizottságok állanak az EFSz-ekről való gondoskodás terén. Az alapvezérvonal ezen a téren megvan. Ez az alapvezérvonal kormányunk múlt év szeptemberi határozata és azok a feladatok, amelyeket a CsKP KB-а múlt év decemberi ülésén kitűzött. Arról van szó, hogy ezt a vezérvonalat mindennapi munkánkben, a gyakorlatban megvalósítsuk és érvényesítsük. Mindenekelőtt tovább kell haladni az EFSz-ek szervezési és gazdasági megszilárdításában. Az EFSz-ek megszilárdításából való gondoskodás, a szövetkezeteknek nyújtott konkrét segítség és annak megszervezése, ezek olyan tényezők, amelyek szorosan es elválaszthatatlanul összefüggnek a ta vaszi munkákkal és a választások előtti kampánnyal. Fontos, hogy tanuljunk az élenjáró szövetkezetek tapasztalataiból és hogy azokat átvigvük a többi szövetkezetbe is. Ez annál is sürgősebb, mert az EFSz-ek gazdálkodásának eredményeivel nem lehetünk megelégedve. Sok olyan szövetkezetünk van még, melyek nagyon lemaradtak a fejlődésben és amelyekben a helyzet pénzügyi támogatás után sem javult meg. Ez a pénzügyi támogatás egyedül átmeneti lehet, nem pedig a probléma tartós megoldása. A lemaradt szövetkezeteknek állandóan segítenünk kell, főleg a tavaszi munkákban, gazdálkodásuk eredményének megjavítása érdekében. Uher elvtárs ezzel kapcsolatban még kihangsúlyozta, hogy az EFSZ-siíben biztosítani kell a fö'dek ió és 'delében való megművelését, az igazságos jutalmazás bevezetését, fejleszteni kell a X. kongresszus tiszteletére tett kötelezettségvállalások mozgalmát, gyor san be kell fejezni és jóvá kell hagyni az egészévi termelési terveket és pon tos rendet kell tartani a könyvelésben. Ezután Uher elvtárs rámutatott azokra a hiányosságokra, amelyek a kötelezettségvállalások teljesítésének ellenőrzésében mutatkoztak és konkret példákon megmutatta, hogy ez a hiányosság miiven mértékben fékezi a szocialista munkaverseny teljes kibontakozását. Foglalkozott azokkal- a hibákkal is, amelyek a nemzeti bizottságok és a mezőgazdasági ellátás kerületi vállalatai közötti együttműködésben mutatkoznak, majd így folytatta-A nemzeti bizottságok és a mezőgazdasági szervek szervező feladatának a tavaszi munkák biztosításánál főleg a következő irányokban kel! megmutatkoznia: 1. A traktorállomás agronómiái szolgálatával karöltve törekedni kell a tavaszi munkák időtervében beállt késések behozására olyan módon, hogy a tavasziak vetését, a cukorrépavetést és a burgonyaültetést az agrotechnikai határidőben jóminőségűen, a gépesítési eszközök kihasználásával, jó munkaszervezéssel és az összes haladó agrotechnikai módszerek érvényesítésével elvégezzék. 2. Gondoskodni kell az összes növényeknél, a tervezett vetésterületek betartásáról, főleg a cukorrépánál, Hüvelyeseknél, lennél, olajosmagvaknál és a t irmánvkeverékeknél. 3. Segíteni kell megfelelő agrotechnikai intézkedésekkel az ősziek rendes és ideiében való ápolásában, a tartalék műtrágyák teljes kihasználásával, mert nem lehet számolni erre a célra külön műtrágya juttatással. 4. Rendkívüli figyelmet kell fordítani a takarmányalap megteremtésere minden mezőgazdasági üzemben. Mindenekelőtt a rétek és legelők rendes és idejében történő ápolásáról, minden szükséges agrotechnikai intézkedés megvalósításáról, az istállók és műtrágyák teljes kihasználásáról, a takarmánykeverékek, a silótakarmányok és kapástakarmányok elvetéséről van szó. 5. Hatásosan segíteni kell a magtermelési parcellák rendes kijelölésénél és bevetésénél az EFSz-ken és az állami gazdaságokon és fokozott figyelmet kell szentelni a magtermelés’i parcellákon a takarmányfélék, mindenekelőtt a here- és fűmag termelésére. 6. Az eddiginél nagyobb méretben kell segíteni a mezőgazdasági növények betegségei és kártevői elleni harcot vegyi és mechanikai eszközökkel. Bg kell fejezni a permetező gépek .13’ vitását. 7. Gondoskodni kell a munkaerők mozgósítását a növényápolás céljaira a cukorrépánál és a burgonyánál, mégpedig mindenekelőtt a helyi forrásokból, hogy főleg agrotechnikai határidő ben elvégezzék a cukorrépa egyeléset 8. A komló-termelő vidékeken,gondoskodni és hatásosan segíteni kell a komlótolepeken a tavaszi munkák ideiében va’ó elvégzéséről, főleg ami a munkaerő toborzást illeti, hogy minden munkát, úgy a. növényápolást és Fokozzuk az ; Áz állattenyésztés fokozására ma eddig nem látott lehetőségeink vannak. Az állatok közös elhelyezése lehetővé teszi, hogy gyorsabban és natásosabban vezessük be a tudomány, új ismereteit és hogy következetesebben érvényesítsük az új módszereket,y-mtot ahogy az a szétdarabolt kistermelésben volt. Köztársaságunk a fejlett állattenyésztés országa. A tenyészetben lévő gazdasági állatok száma szerint — átszámítva 100 hektár mezőgazdasági földre — azok közé az országos közé tartozunk, .ol a legintenzívebb állattenyésztés folyik. A háború elől ti évekhez, vagyis 1934-1938-ig tartó idő - szak átlagához viszonyítva, a gazdasági állatok állományát 1954 januárjáig a sertéseknél 32.8, a juhosnál 122.1 százalékkal emeltük. Állattenyésztésünk hiánya azonban abban mutatkozik, hogy az állomány növekedésével nem emelkedik aranyosan az állatok hasznossága. Számos EFSz, állami gazdaság és egyénileg gazdálkodó földműves jó eredményeket ér el a súlygyarapodásban, tej- és tojáshozam emelésében, de. az állattenyésztés eddig elért színvonala mégsem kielégítő. Ez a főoka annak, hogy állattenyésztésünk annak ellenére. hogy az állomány emelkedik, nem képes kielégíteni az egyre fokozódó hús, tej, tojás és rpás állattenyésztési eredetű nyersanyag szükségletet. ■ Az állattenyésztésben a legfontosabb feladatunk a jelenlegi időszakban az, hogy anyadisznóállományunkát a tepv szerint kiegészítsük. Vzanyasertések beállítása térvének teljesítése nem kielégítő és mindent el kell követnünk a helyzet megjavítása érdekében, mert mindenki számára világos kell, hogv legyen, hogyha nincs elég anyadisznónk, nem lehet elég malacunk, vagyis nem lehet elég sertéshúsunk.--Visszatérek ehhez mégegyszer: nemcsak az szükséges, hogy elég anyadisznónk legyen, hanem az anyadisznókról való gondoskodás is épp olyan fontos. Dolgozó népünk életszínvbnala emelésének kulcsa tagadhatatianúl a sertéshús-termelés fokozásában van. Ezt csak akkor érhetjük el, ha elég anyadisznónk lesz. s azokat rendszeresen pároztatjuk. Természetes, tovább keil gondoskodnunk és fokozott harcot kell folytatnunk a malacok aránytalanul magas elhullása ellen, amit részben a nem megfelelő környezet, a hiányos gondozás okoz. Ezt a hibát akkor küszöbölhetjük ki, ha rendszeresen eltávolítjuk az állatok elhelyezésében mutatkozó fogyatékosságokat, ha iskoláztatjuk a zootechnikusokat és állatgondozókat, mind az EFSz-ekben. mind az állami gazdaságokon. További fontos feladat, hogy emeljük a borjak elválasztását és hogy túlteljesítsük a vágóborjak begyűjtésének tervét. Több bikaborjút kell elválasztanunk és hizlalásra beállítanunk, mind az EFSz-ben, mind az egyénileg gazdálkodó földműveseknél. A magasabb1 súlyra kihízlalt vágószarvasmarhákat nagyon előnyösen beszámítják az állami húsbeadásba, nagyon előnyös árat kapnak érte a tenyésztők, s ami a fontos, jóminöségú húst biztosítunk a piac számára. A fdművesekkel való mindennapi érintkezésben mutassuk meg nekik hogv pártunk és kormányunk miiven messzemenően törődik az állattenyésztés fellendítésével. Oj bizonyítékát adjuk, ennek a jelenlegi időszakban, amikor 1954. április 1-től kezdődőleg felemelkedett a vágóborjak begyűjtési ára, éspedig kilogrammonként az I. minőségnél 3.80-ról 5 koronára, a II. minőségnél 3.20-ról 4.20 koronára a III. minőségnél pedig 2.60-ról 3.40 a betegségek, valamint a kártevők elleni harcot idejében megvalósítsák. 9. Biztosítani kell a zöldségfélék idejében való kiültetését és rendes ápolását. 10. Sokkal nagyobb segítséget kell nyújtani a magas termésért és az egyes növé""ek jobb minőségéért folyó műnk ;eny kiszélesítésében es támogatni a jó eredmények népszerűsítését es további uftatását a többi kerület és járás munkahelyeire. 11. Hatásos segítséget kell nyújtani a szénakaszálás, valamint az aratási és cséplési munkák ió előkészítésének biztosításában, főleg ami a gépek előkészítését, a munkaerők mozgósítását és az időtervek kidolgozását illeti. A növényi termelés egyik 'nagyon fontos feladata, hogy elégséges takarmányt biztosítson, mert ez egyik legfontosabb előfeltétele az állattenyésztési termékek fokozásának. Az állattenyésztés fokozásáról való gondoskodást a nemzeti bizottságok,1 pártszervezetek minden dolgozójának, minden szövetkezeti tagnak, az állami gazdaságok összes dolgozójának és minden egyénileg gazdálkodó földművesnek főfeiadatkénf kell tekintenie. ílatlenyés/tést Kcs-rá. Egyidejűleg emeljük a vágószarvasmarhák begyűjtési árát, mégpedig az ökröknél, bikáknál, üszőknél és teheneknél, 20—80 fillérrel kilogrammonként. Nem fér kétség ahhoz, hogy a vágóborjak és szarvasmarhák begyűjtési arának ezzel az emelésével megteremtjük a további előfeltételeket az állattenyésztési termelés fokozására és az állami beadások teljesítésére. Szövetkezeti tagjaink és többi földműveseink évi átlagban több mint 100 millió Kčs-t nyernek. Figyelmüket tehát az eddiginél nagyobb mér tékben összpontosítsák az állattenyésztés fejlesztésére, mert a mezőgazdasági termelésnek ebben a szakaszában elért sikereik majd megmutatkoznak magas bevételeikben is. A jelenlegi időben szükséges, hogy a járási nemzeti bizottságok zootechnikai szolgálata kiválassza és megjelölje a hizlalásra szánt szarvasmarhákat és eddigi súlyuk szerint beossza őket az 1954-es év III. és IV. negyedévére. A tavaszi legeltetés idejében való megkezdésével takaríthatunk meg annyi takarmányt, amennyi szükséges a hizlalásra és feljavításra beállított állatok etetéséhez. Ezért, amint azt a 'talaj állapota és a növényzet fejlődése megengedi, gondoskodni kell arról, hogy az összes szarvasmarhát legelőre hajtsák, mert a napsugarak D-vitamint előállító képességükkel az állat testében segítik eltávolítani az áttelelés kedvezőtlen következményeit. Az állatok egészévi állapotának megjavításával elősegítjük a hasznosság emelését, főleg pedig a tehenek tejhozamának fokozását. Ha azt akarjuk, hogy állattenyésztésünk olyan magas színvonalat érjen el, hogv képes legyen kielégíteni az egyre fokozódó szükségletet, akkor ti kell távolítani minden hibát, amely gátolja a gazdasági állatok hasznosságának emelését. Az a feladatunk mindenekelőtt. hogy megjavítsuk az állatokról való gondoskodást és hogy mindén lehető módon biztosítsuk a. takarmánya!apót, hogy emeljük a fajtenyészmunka színvonalát, amelynek az a célja, hogy biztosítsa a magas hasznosságot a gazdasági fajállatoknál. A fajtenyészmunka a gazdasági állatok nevelésében nálunk már hosszú éves tradícióval rendelkezik. Gazdasági fajállataink legjobb tenyésztőink hoszszú éves munkája következtében születtek. Hazánkban kitermesztett állatfajták a magashasznosságú fajtákhoz tartoznak. A nemzeti bizottságok zootechnikai szolgálatának és az EFSz-ek, állami gazdaságok, kutató intézetek állattenyésztésében dolgozóknak, valamint az egyénileg gazdálkodó földműveseknek az a feladata, hogv tovább haladjanak a gazdasági állatok tenyésztésében, hogv rákapcsoljanak régi tenyészha gvománvainkra és az új ismeretek alapján ezt a munkát fellendítsék. A földművelésügyi minisztérium tö’'b intézkedést készít a fajállatok helyes sžéthelvezésére, amelyeket az egyes termelési vidékeken nevelni, vagy pedig tovább szaporítani fognak, mert mindebben jelentős tényezőt lát, aminek meg kdl mutatkoznia bizonvos fajta sikeres tenyésztésében. Uher elvtárs ezután tovább elemezte a faitenvészmunkát és példákat sorakoztatott fel, hogv milyen szarvasmarha. sertés, juh. vagv baromfi érvényesül a legjobban egyes vidékeken A földművelésügyi minisztérium ugyancsak intézkedéseket tesz a takarmánvkérdés megoldása érdekében A faiállatok magas nemzetgazdasági értéke és azok óriási jelentősége az állattenyésztés tokozása szempontjából elkerülhetetlenül megköveteli, hogy a faj állatokat a legcélszerűbben és a legjobban kihasználjuk, főleg a szövetkezeti tenyésztésekben. Ezért szükséges, hogy a nemzeti bizottságok sokkal nagyobb gondot és gondosságot fordítsanak végre a fa.jtenyészmunkára, amely biztosítékot ad számunkra a hasznosság emelésében. Hazánk dolgozó népe életszínvonalának emelkedése hatást gyakorol és a jövőben .is hatást fog gyakorolni a hús, tej. tojás és más állattenyésztési termékek szükségletének fokozására. Minden erőnket latba kell vetni tehát arra, hogv ezeknek a követelményeknek megfelelően fejlesszük állattenyésztésünket, hogy sokkal többet tudjunk termelni az említett termékekből, még pedig a legrövidebb időn belül. Ezután Uher elvtárs tovább elemezte az állattenyésztés feladatait. Kihangsúlyozta, mennyire szükséges állataink állapotának feljavítása, az anyasertések állományának kiegészítése, a fiatal állatokról való gondoskodás és a fajtenyészmunka. Ezzel kapcsolatban beszélt a befektetésekről és a nemzeti bizottságok feladatairól, amelyek ezen a téren előttük állnak. Tagadhatatlan, hogy a mezőgazdasági termelés lassú fejlődése és az, h'-'gy az utóbbi hónapokban nem értük el a kellő eredményeket, a földművelésügyi minisztérium és megbízotti hihatal, valamint a kerületi és járási mezőgazdasági szervek gyenge irányító munkájában gyökerezik. A földművelésügyi minisztérium és a megbízotti hivatal a kormány egyetértésével megtette a szükséges intézkedéseket az új munkaszervezésre, maid kitért a káderkérdés fontosságára'. — Ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: Népi demokratikus államunk gondoskodik arról, hogv a mezőgazdasági dolgozók, akik Számára a kapitalista rendszer nem tette lehetővé, hogy szakiskolákat látogassanak, most megkaD.iák a szükséges műveltséget, a mezőgazdasági mesteriskolák és a különböző szaktanfolyamok széles hálózatában. Csak až egységes földmtívesszö • vetkezetektöl, až állami gaždaságoktól és a traktorállomásoktól függ, hogy kihasználják ezt a lehetőséget, és hogy elküldjék jól bevált dolgozóikat ezekre az iskolákra és tanfolyamokra. — Sajnos azonban, több EFSz, traktorállomás és állami gazdaság, sőt mi több, pár helyen a nemzeti bizottságok dolgozói is, nem értékelik kellően äž iskolázás jelentőségét. Megfeledkeznek arról; hogy a feladataik teljesítésére-jól felkészült káderek döntő szerepet játszanak a termelésben: — Hogy lehetne ez másképpen lehetséges, hogy a mezőgazdasági mesteriskolákban a hallgatók létszámának tervét csak 42 százalékra teljesítették. Az EFSz elnökök számára rendezett tanfolyamon 23, a kombájnos tanfolyamon 36 százalékos volt a részvétel. A mezőgazdasági termelésben mutatkozó hiányosságoknak okai. több EFSz gyenge gazdasági eredménye és az a tény, hogy kormányunknak az elnru.lt évben több millió segítséget kellett nyújtania a szövetkezeteknek, mindezt vissza kell vezetni a mezőgazdasági káderek iskoláztatásának leértékelésére. Tudnunk kell már végre, hogy bárminemű pénzsegítség nem ie* lent megoldást, hanem az állandó segítség abban van, ha gondoskodunk arról, hogv az EFSz-ek élén iskolázott. a dolgokhoz, értő, jó szervezőképességgel rendelkező elnökök álljanak. Uher elvtárs ezzel kapcsolatban rámutatott egyes nemzeti bizottságok helytelen álláspontjára, amelyet a kiderek különböző, iskolák és tanfolyamokra való kiválasztásánál tanúsítottak. Kiemelte annak ielentdségét. hogy elég fiatal kádert nyerjünk a mezőgazdaság számára most a tanév befejezésekor. Fontos, — folytatta Uher elvtárs, — hogv ezeknek a fiataloknak mindent megadjunk, mind anyagi, mind a további szak- és politikai ne • velés terén. Kiemelte, hogy az ifjúság megnyerése a mezőgazdaság számára, minden mezőgazdasági dolgozó feladata. Nagy felelőssége van a mezőgazda - sági iskolák irányításában éppen a kerületi nemzeti ^bizottságoknak, mert ezentúl a mezőgazdasági iskolák szervezetileg és gazdaságilag is tőlük kapják az irányítást. A ió mezőgazdasági iskolák elősegítik a mezőgazdaság fellendítését. s ezért a kerületi nemzeti bizottságok munkáját aszerint is értékeljük, hogy milyen rendben vannak mezőgazdasági iskoláik. Mindannyiunknak tehát határozott és bátor harcot kell folytatnunk, hogy földjeinken több teremjen, s hogy állattatok nagyobb hasznosságot nyújtsanak hogy dolgozó népünk asztala gazdagabb legyen.