Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-04-18 / 16. szám
A szocialista faluért! S za b a d Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1954. április 18. Ara 40 tillér V. évfolyam 16. szám /Q szilárd jXemzidi /Ягсиоиа!Ьаи. a <bzooieluHíó oldalán előre hazánk feloirágozfalásáérl, a békéért (1954 május J. központi jelszava) A begyűjtés egész népünk ügye Napnota szaporodik azoknak a dolgozóknak a száma, akik felismerik, hogy mezőgazdasági termelésünk fellendítése nélkül nem lehet lényegesen emelni az életszínvonalat. Kevesebb azonban azoknak a száma, akik azt is tudatosítják, hogy a termelés fokozásával arányosan kell fokozni a mezőgazdasági termékek begyűjtését is. Vannak, akik azt hiszik, hogy most, amikor pártunk és kormányunk annyi kedvezményt és előnyt nyújt földműveseinknek, nem is kell már a begyűjtéssel törődni, mert a földművesek saját maguk felkínálják termékeiket. Tagadhatatlan, hogy nagyon sok öntudatos földművesünk van már, akik törekednek a termelés emelésére és ugyanakkor egyre több mezőgazdasági terméket adnak közellátásunknak. De még ez sem jelenti azt, hogy a begyűjtéssel nem kell foglalkoznunk. Ilyen nézeteket csak az vallhat, aki még mindig a múlt ismereteiből él, amikor a földműves, hogy pár koronát szerez n, szinte rohant a piacra eladni azt, amit csak lehetett. Ma azonban másként van. Falusi dolgozóink egyre nagyobb bevételekre tesznek szert, a falvakban sokkal többet fogyasztanak és a földműves nincs rákényszerülve arra, hogy minden terméket pénzzé tegyen. Falvainkban épnen ez, a változás kötelez bennünket arra, hogy a mezőgazdasági termékek begyűjtésére állandóan nagy gondot fordítsunk. Hála a begyűjtési szervek és a nemzeti bizottságok munkája megjavításának, ezen a téren is sikerült sok hibát kiküszöbölni. Az elmúlt évben két és negyedszer annyi tejet gyűjtöttünk be, mint 1949- ben. A vágósertések begyűjtése kétésfélszer, a tojásé pedin háromszorosan emelkedett az 1M9. évhez viszonyítva. Habár a szarvasmarhahús begyűjtése nem ért el ilyen emelkedést, mégis az elmúlt évben 41 százalékkal többet begyűjtöttünk, mint 1949-ben. Hasonló sikerekről számolhatunk be a többi mezőgazdasági termék begyűjtésénél is. Tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy igen nagv lehetőségeink vannak a begyűjtés fokozásában, ha eltávolítjuk a szervezési hibákat. Široký elvtárs a CsKP Központi Bizottságának utolsó ülésén több ilyen hiányosságra rámutatott. Mégis sok esetben annak vagyunk tanúi, hogy a begyűjtési dolgozr: és a nemzeti bizottságok funkcionáriusai a hibák eltávolítása helyett arra hivatkoznak, hogy a földművesek készségtelenek. Ez a helyzet állt fenn a trencséni begyűjtési dolgozóknál. U- gyanakkor vannak olyan községek, amelyek arra panaszkodnak, hogy a begyűjtési üzem nem vásárolta fel termékeiket. így volt ez például Kostolnén. Az is előfordul, hogy a már kihízott állatokat későn veszik át. Nem lehet tehát azt mondani, hogy a földművesek készségtelenek a beadásnál. A hiba gyökere ott van, hogy sokhelyütt a begyűjtési dolgozók nem működnek szorosan össze a nemzeti bizottságokkal. Ha a begyűjtési dolgozók együttmunkálkodása a nemzeti bizottságokkal nem kielégítő, akkor nem ismerhetik az egyes községek, főleg pedig az egyes termelők helyzetét és viszonyait, ami pedig a sikeres begyűjtés egyik legfontosabb előfeltétele. Ha javulást akarunk elérni ezen a téren, akkor ki kell építeni a mindennapi szoros kapcsolatot a földművesekkel. Ennek a kapcsolatnak azonban nem szabad úgy festenie, hogy a begyűjtési dolgozók meglátogatják ugyan a termelőket, de úgv jönnek hozzájuk, mint akik minden* tudnak, s akik nvndenféle rendelete- kel és a helyi rádión keresztül ni и-ienféle felszólításokkal akarják megoldani a problémát. A földműves h:i »ke a munkájára és érzékeny arra, к hogyan bánik vele. Az előbbi „felszólításos módszer” tehát nem hogy serkentené, hanem elveszi kedvét a munkától. Ezzel szemben, hogy mennyire előnyös a földművesekkel való őszinte, szoros kapcsolat módszere, arról sokat tudna beszélni »«Idául (lecsó János elvtárs, komáromi begyűjtési dolgozó, Gecsó elvtárs pontos terv szerint dolgozik. M'nden héten pontosan beszámol munkájának eredményeiről és tapasztalatairól a helyi nemzeti bizottságon és résztvesz a nemzeti bizottság tanácsának ülésein, amelyeken a begyűjtést tárgyalják meg. Pontos áttekintése van és minden földművest jól ismer. Azzal, hogy a földműveseket rendszeresen látogatja, ellátja őket jó tanácsokkal, részben ami a termelést illet., de ugyanakkor magánjellegű ügyekben is, segít nekik leküzdeni a nehézségeket, eléri azt, hogy a földművesek bizalommal vannak iránta, szeretik őt és szí/esen látják maguk között, aminek végső eredménye az, hogy körzetében olyamatosan megy a begyűjtés. A begyűjtési dolgozók és a nemzeti bizottság dolgozói szoros együttműködésének köszönhető az is, hogy például a szilicei egységes földmüvesszövetkezet a tejbeadását a jövő hónapban már egész évre teljesíti. A sertés- és marhahúsbeadásban is túlteljesítette időtervét. A szalóci szövetkezet tagjai pedig máris eleget tettek egészévi tojásbeadási kötelezettségüknek. Jól teljesíti a beadást az alsószecsei és a nagyborsai szövetkezet is. Az időtervet mindkét helyen túlteljesítették. Sok helyen azonban annak vagyunk tanúi, hogy a begyűjtési dolgozók, annak érdekében, hogy teljesíteni tudják a begyűjtési tervet, felvásárolnak a szövetkezetekben 80—90 kilogrammos sertéseket is. Megfeledkeznek arról, hogy a sertések pont ebben a súlyban fejlődnek a legjobban, leggyorsabban gyarapodnak. így tehát nagy buzgóságukkal nem, hogy segítenének, hanem nemzetgazdasági kárt okoznak. Hiszen csaknem mégegyszer annyi darab sertést kell felvásárolniok, hogy a súly meg legyen. Ezek a sertések pedig még sokat híznának. Ezért elkerülhetetlen, hogy jobban összpontosítsuk figyelmünket a begyűjtés jó megszervezésére. Helytelen lenne azonban, ha a begyűjtés kérdését csupán mint szervezési problémát tekintenénk. Ellenkezőleg. A begyűjtés és a nemzeti bizottságok dolgozóinak, de maguknak a termelőknek is tudniok kell, hogy amikor a begyűjtést szorgalmazzuk, akkor egy nagyjelentőségű politikai dologról van szó. Hiszen népünk élelmiszerrel való ellátásáról gondoskodunk, amikor arra törekszünk, hogy í. begyűjtési tervet teljesítsük. A begyűjtés jó alkalom arra, hogy megmagyarázzuk a földműveseknek pártunk és kormányunk politikáját és hogy megmutassuk számukra, hogy milyen nagyjelentőségű a munkájuk népi de- i lokratikus rendszerünk megszilárdításánál. Egyidejűleg a begyűjtés jó alkalom arra is, hogy megmagyarázzuk és megmutassuk földműveseinknek, hogy miért előnyösebb a közös gazdálkodás és miért fontos közellátásunk szempontjából, hogy nagy szövetkezeti táblákon és korszerűen berendezett szövetkezeti istállókban gazdálkodjunk. így kell tehát a begyűjtési dolgozóknak értelmezniük hivatásukat. De fontos, hogy a nemzeti bizottságok is így értelmezzék a begyűjtéssel kapcsolatos feladataikat. Csakis így válhatnak kis- és középföldműveseink és szövetkezeti tagjaink segítő társává, így tudják eltávo tani a hibákat és így tudják biztosítani a sikeres begyűjtést. Ehhez azonban szükséges, hogy a nemzeti bizottságoknak és a begyűjtési dolgozóknak pontos áttekintésük legyen az egyes községekről és termelőkről. Tudniok kell egészen pontosan, melyik földműves hány állatot tart és figyelemmel kell kísémiök az állatok súlygyarapodását. Az Uyen áttekintésből, nyilvántartásból idejében megállapíthatják, hol megy rosszul a gazdálkodás, hol kell hatásosan közbelépni, hol kell következetesebben népszerűsíteni z élenjáró, szovjet tapasztalatokat Mindennek azonban minden körülmény között segítő jellegűnek kell lenni. Így aztán minden földműves szívesen fogja fogadni a begyűjtési dolaozót, mert meggyőződik arról, hogy a begyűjtési dolgozó kisebb költség mellett többet segít neki termelni, amiért nagyobb jövedelemre tesz szert. Dolgozó népünk választásokra készül Egyidejűleg jó munkával készül a párt X. kongresszusára is. Sok szövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt is kötelezettségvállalást iett beadási kötelezettsége túlteljesítésére Fel hát a kötelezettségvállalások, a beadások teljesítésére, mert ez egész népünk ügye. A mlekwvm tr<Mor,állomás dolgozói a gazdagon feldíszített és otthonos agitációs központban vitatják a választási törvényt és a Nemzeti Arcodnál jelöltjeivel kapcsolatos javaslatot. I CsNP Központi Bizottságának határozata Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának összehívásáról Csehszlovákia Kommunista Pártja összes szervezeteihez. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága közli, hogy 1954. június 11-ére összehívja Csehszkvvákia Kommunista Pártja X. kongresszusát a következő programmal: 1. A CsKP X. kongresszusának megnyitása — Antonín Zápotoeký elvtárs. 2. Jelentés Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tevékenységéről és a párt további feladatai. Előadó Antonín Novotný elvtárs. 3. Jelentés Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Revíziós Bizottságának tevékenységéről. Előadó Josef Štetka élvtárs. 4. Irányelvek a nemzetgazdaság fejlesztésére vonatkozó 1955. évi terv összeállítására és rövidle járatú terv a mezőgazdasági termelés jelentős emelésére a következő 2—3 évben. Előadó Viliam Širóký elvtárs. 5. Változások Csehszlovákia Ко mmunista Pártja alapszabályzatában. Előadó Václav Pašek elvtárs. ß. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Revíziós Bizottságának megválasztása. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága а X. kongresszus küldöttei megválasztásának módjáról és képviseletéről a következőképpen határozta meg az irányelveket: 1. Egy küldött szavazási joggal ezer párttag után. 2. Egy küldött tanácskozási jog gal a párt ezer tagjelöltje után. 3. Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusára a küldötteket a pártalapszabályzat alapján választják a kerületi pártkonferenciákon. 4. Azok a kommunisták, akik a csehszlovák hadsereg pártszervezeteiben, a belügyminisztérium pártszervezetében vannak szervezve, a küldötteket Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusára a többi pártszervezetekkel együtt választják a kerületi konferenciákon. Prága, 1954. április,hó 12. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. A bátorfa!u«i EFSz a termelés fokozásáért A bátorfalusi EFSz dolgozói a termelés fokozásával válaszolnak az árleszállításra, hogy a termelést tényleg fokozni tudják, ennek érdekében most mindenekelőtt a tavaszi munkák gyors és jó elvégzésére összpontosítják figyelmüket. Bolyos József, a szövetkezet elnöke szívesen beszél arról, hogy a koratavasziak vetését 3 nappal a tervezett határidő előtt elvégezték. Elmondja azt is, hogy a 23 hektár árpából. 15 hektárt keresztsorosan és a 13 hektár zabból, 8 hektárt szűksorosan vetettek el. Ezenkívül földbe tettek 2 hektár napraforgót, 2 hektár lent, 3 hektár cukorborsót, 5 hektár takarmányrépát, 6 hektár bükkönyt és egy hektárt pedig zöldségfélékkel vetettek be. A szövetkezeti tagok idejében gonoskodtak az ősziek szakszerű ápolásáról, felültrágyázásról. Hetvenhárom 'hektár őszi-búzára hektáronként 2 mázsa műtrágyát szórtak szét. Hogy bőséges tak-armányalapot biztosítsanak állatállományuk számára, elvetettek 25 hektár lóherét és lucernát. A burgonya és a kukorica ültetése teljes ütemben folyik. Ezt a munkát április 20-ig befejezik. Ebből a pár adatból is kitűnik, hogy a bátorfalusi szövetkezetesek jól felkészültek feladataik teljesítésére. Nem mennének azonban ilyen símán a munkák a traktorosok, főleg pedig Antolik István segítsége nélkül, aki meghoszsza-bbitott műszakban küzdött a terv teljesítéséért. Még egy néhány szót arról, hogyan teljesíti az EFSz beadási kötelezettségét az állattenyésztési termékekből. Az első félévi sertéshúsbeadásnak az EFSz 120 százalékra eleget tett. Hogy a tojásbeadás terén is rendet tudjanak teremteni, május 1-ig befejezik az 1000 férőhelyes baromfifarm felépítését. A sertéstenyésztők közül Petrovszky elvtársnőt kell kiemelnünk, aki 55 malacot gondoz. Férje a múlt világháború áldozata lett. Jó munkája után gazdag jutalmat kap a szövetkezetben, úgy, hogy két gyermekét gondtalanul nevelheti. A gondjaira bízott malacoknál 25 dkg-os súlygyarapodást ért el naponta. Az árleszállítás alkalmával kötelezettséget vállalt, hogy a malacok napi súlygyarapodását 35 dkg-ra emeli. Zatykó József — Dacsókeszi Az árcsökkentés után még jobban megy a munka Szövetkezetünkbenj a tavaszi munkák a szocialista munkaverseny jegyeben folynak. A versenyt az 1. számú munkacsoport kezdeményezte, amikor is versenyre hívta a másik két növénytermesztési csoportot. A tavaszi munkák első szakaszát 3 nappal a tervezett határidő előtt elvégeztük. Elvehettünk 113 hektár árpái, 111 hektár zabot, 22 hektár tavaszibükkönyt, >5 hektár napraforgót és 6 hektár csillagfürtöt. A szocialista munkaversenyből győztesen a 3. sz. munkacsoport került ki Domin Pál vezetése alatt. A második lett a 2. számú csoport Stromp András vezetése alatt, a harmadik helyre pedig Molnár László csoportja került. Ez a helyezés azonban едуеШге esek a munkák mennyiségére vonatkozik, a minőségi értékelést majd az elvetett növények kikelése után valósítjuk meg. Megjegyzem még azt, hogy a tavaszi vetést 100 százalékra sür'dsorosan végeztük. Az őszi vetések ápolásánál hektáronként 3 mázsa műtrágyát használtunk. Összesen 285 hektárt trágyáztunk felül. A tavasziaknál 130 mázsa szemcséstrágyát használunk. A burgonya éltetésénél előcsíráztatozi ültető burgonyát használunk. Tagjaink nagy örömmel vették tudomásul pártunk és kormányunk intézkedését az árcsökkentéssel kapcsolatban. A 3. számú csoport tagjai azzal juttatták kifejezésre az árcsökkentés feletti örömüket, hogy éjszakai műszakban két traktor segítségével ielhordták 360 mázsa istállótrágyát a földekre. Az éjjeli műszak részvevői a következők voltak: Krisztián András és Vámos István traktorosok, Domin Pál, Mohnyánszki János, József és András, Vanyó András, Lipták Gyula, Kocsis Imre, Balázs Imre, Beteg• István, és Tóth Ferenc szövetkezeti logok. STROMPF JÓZSEF. a jánoki EFSz elnöke.
