Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-04-04 / 14. szám
12 fiattal* Földműves 1954. április 4. Magyarország felszabadulásának 9-ik évfordulófa Kilenc évvel telőtt, 1945. április 4-én szabadult fel Magyarország» A Szovjet Hadsereg megtisztította Magyarország földjét a hitleri megszállóktól és magyar fasiszta csatlósaiktól — a magyar nép szabaddá lett. Megnyílt előtte a haladás és a demokrácia útja. Hosszú évszázadok új'ból és újból vérbefojtott szabadságküzdelmeinek célja valósult meg a történelmi április 4-éii Valósággá lett a magyar nép szivének legforróbb vágya, amiért Rákóczi vitézei harcóltak, amiért Kossuth Lajos honvédéi vérüket ontották. A rabság, az elnyomatás é-. szenvedés évszázadai után Magyarország visszanyerte a függetlenségét. A szabaddá lett magyar nép kezébe vehette sorsának irányítását, megkezdhette a . nép hazájává lett országának építését. Minden azóta elért eredményének forrása, legdrágább kincse — kilenc esztendővel ezelőtt visszanyert szabadsága! A magyar nép a szabadság birtokában vált képessé országa arculatának átformálására, történelmi, nagy feladatainak megoldása ъ: hosszú évszázadok elmaradottságának behozására, e kizsákmányoló, régi úri rend megdöntésére. A szabaddá lett nép hatalma, törhetetlen akarata zúzta szét az ország termőföldjeinek felén terpeszkedő nagybirtokrendszert, s juttatta a földet annak, aki megműveli — a dolgozó parasztinak. A nép hatalma ragadta el a kizsákmányolok kezéből, v'tte köztulajdonba a gyáripart, a hitelszervezetet. A szabad magyar mp ereje teremtette meg a népi demokrácia alkotmányát, amely messzehaorgzó szóval hirdeti: „A Magyar Népk" társaságban minden hatalom a dolgozó népé!” A múltban jog fosztott, bilincsekbe vert magyar né" u felszabadulás nyomán a maga urává, az államügyek intézőjévé lett. A kilenc és fél milliós Magyarországon közel 6.4 millió ember járult az urnák elí. 1953-ban, hogy a legderekabb fiai ás lányai — munkások, parasztik, értelmiségiek — közül megválassza az országgyűlés tagjait. A lakosság választott képviselői intézik városuk, falujuk ügyeit a helyi párttanácsokban. Az államapparátusban, amely a felszabadulás előtt a néptől idegen, rideg rendeletvégrehajtó gépezet volt, a dolgozók soraiból jött, a nép ügyét szívükön viselő emberek foglalnak helyet. A nép kormánya эта törekszik, hogy mind erőteljesebbé, mind őszintébbé és eredményesebbé váljék a tömegek kritikája, ezért kötelezi a törvény a hatóságokat a dolgozók javaslatainak, panaszainak gondos megvizsgálására, hasznosítására. A szabadság, amelyet a szovjet emberek kilenc esztendeje vérük hullejtásával vívtak ki Magyarország számára, szárnyakat adut a magyar népnek. Évszázadokon át tespedő vidéki városok felvirágoztak. A lakatlan Dunaparton, a dunántúli dombok hajlatán, az észgkmagyarországi hegyvidék lankáin új városok nőttek ki a föld alól, mint Sztálinváros az új ipari gócpont, Komló, az új bányaváros. Kazincbarcika, a vegyipar új központja. Oj mederben, a tiszelöki vízduzzaszté zsiliprendszerén át hömpölyög, új csatornák és öntözőrendszerek ereit táplálja az aszályos Alföld folyója, a Tisza. Öntözött legelők és rizsföldek zöldje színesíti a termővé tett hortobágyi pusztát. • A magyar munkásosztály, amely immár a nép javára termelő szocialista nagyüzemekben dolgozik, néhány esztendő alatt felvirágoztatta a magyar ipart, Magyarország ipari országgá változott, amelynek gyáripara 3 és félszer annyit termel, mint 1938-ban. A dolgozó parasztság, amelynek zömét jómódú paraszttá teťe az 1945-ben végrehajtott földreform, a népi demokrácia államának segítségével, megtette az első sikeres lépéseket ,a gépesített korszerű gazdálkodós felé. Az elmúlt évben már több mint 2 millió hektár földet műveltek meg gépi erővel, ai állami gépállomások traktorai, a szántóföldek egynegyedén folytattak belterjes, nagyüzemi gazdálkodást a termelőszövetkezetek. A népgazdaság fejlődésének, növekvő termelő erejének nyomán jobbmódúvá, a fokozódó jólét és szociális ellátottság eredményeképpen pedig egészségesebbé is válik a magyar nép. A magyar nép élete szebbé, gondtalanabbá és \ŐHámabbá is lett. A fejlődésben azonban, amelynek eredményei nem c ekélyek, hiányosságok, hibák is előfordulna' Az iparosítás gyors üteméhez képest elmaradt a mezőgazdaság fejlődése. A lakosság rohamosan növekvő igényeihez képest nem fejlődött eléggé a fogyasztási cikkek és az élelmiszerek termesztése. Ezeknek a hibáknak az orvoslására és a további fejlődésre mutatott utat a MDP KV-nek 1953 nyarán hozott határozata. A párt útmutatása alapján dolgozta ki kormányprogrammját a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa. A Magyar Népköztársaság gazdasági politikájának alapelve a lakosság életszínvonalának állandó, az eddiginél is gyorsabb ütemű emelése az eredmények bázisán. Mindez természetesen nemcsak a városi lakosság jólétét növelte, hanem emelte a parasztság életszínvonalát is. A városokból egyre több és egyre jobb minőségű áru áramlik a falvakba. A n pi demokrácia kormányzata kulcskérdésnek tekinti a parasztság termelőkedvének erősítését, igen sok hathatós intézkedést tesz .a parasztság érdekében. Az elmúlt évben mintegy 1200 kombájnt és több ezer gépet kapott a magyar falu. Ugyanakkor csökkentették a gépi telajművelés díjait. A parasztok hátralékos állami kötelezettségeit elengedték, az állatorvosi szolgálatot ingyenessé tették. A magyar parasztság 1943-ban jő termést takarított be földjeiről. 1954- ben az eddigieknél is nagyobbarányú beruházások szolgálják a falu jólétét, sok ezer egyéb gépet kap e parasztság munkájának megkönnyítésére. A mezőgazdasági beruházások aránya a költségvetésen belül megkétszereződött. A fokozódó jólét és bőség korszaka virradt a magyar falvak és városok népére, megnövekedett a fogyasztási cikkek bősége, a lakosság vásárlóereje gyarapodott, amit széleskörű árleszállítások is fokoztak. A magyar nép több élelmiszert fogyaszt, jobban ruházkodik, többet Költ к ! túrára, szórakozásra, mint bármikor a múltban. És ugyanígy a Szovjetunió által hozott szabadság gyümölcse az is. hogy a műveltség, a kultúra, amely a múltban egy szűk kiváltságos rété > monopóliuma volt, fokozatosan az egész nép, a milliós tömegek közkincsévé változott. A magyar nép most kettős célért küzd a kultúra területén. Küzd azért, hogy még szélesebb tömegek váljanak a kub.úra részeseivé és minél magasabbra emelkedjék a kultúra színvonala. Az eddiginél is nagyobb mértékben ismerheti meg a magyar nép nagy nemzeti hagyományait, a külföldi népek kulturális értékért. A magyar irodalom és művészet, amely az elmúlt évek sorná sokat, fejlődött, a szocialista realizmus utján, rhost még nagyobb érdeklődéssel, még nagyobb odaadással fordul a nép élete, problémái felé. Felszabadulásának kilencedik évfordulója magyar nép a hála ás szeretet érzelmével fordul felszabadítója, a Szovjetunió felé. A magyar nép tudja, hogy függetlenségének, békéjének, szabadságának szilárd biztosítéka a Szovjetunió, a testvéri népi demokráciáik, a békéért küzdő népek szolidaritása. E történelmi tapasztalatok fényében virágzott ki, s ereszt mind mélyebb gyökereket a magyar népnek a Szovjetunió iránt érzett őszinte barátsága, amely a Magyar Népköztársaság politikáját vezérli. A magyar nép eddig: /politikáját vezérji. A magyar nép eddig; felemelkedése a békés alkotó műnké eredménye, az ország további fejlődésének alapfeltétele — a béke fennmaradása és a nemzetközi együttműködés elmélyülése, ypen ezért a magyar népnek politikája elérte célját, a nemzetközi feszültség enyhülését. A magyar nép a maga őrhelyén szerény erejéhez mérten minden tőle telhetőt megtesz a más országokhoz fűződő baráti kapcsolatok, valamint kölcsönös megértésen és egymás érdekeinek tiszteletbentertása érdekében. Ez a Magyar Népköztársaság : békepolitikájának főcélja, ami nögött a magyar szabad nép hajthatatlan békeakerata áll. A Magyar Népköztársaság új kormány programmjának egyik célkitűzése: a mezőgazdaságnak az eddiginél gyorsabb fejlesztése és ezen keresztül a nép életszínvonalának emelése. Ezt a célt szolgálja az a kormányintézkedés is, amellyel leszállították a gépállomások által végzett mezőgazdasági munkák díját. Tóth László, a Szocialista Műnk a Hőse és váltótársa: Karakó János, az alföldi Kiskunfélegyháza mezőváros gépállomásának traktorosai a gátért Vorosilov-termelőszövetkezetben dolgoz nak. A háborús hisztéria szítői A „Pravda” ,A félelem és a háborús hisztéria szítói” címmel szerkesztőségi cikket közöl. A cikk teljes szövege a következő: A négy hatalom külügyminisztereinek berlini értekezlete bizonyos pozitív szerepet játszott, mert biztosította a nemzetközi feszültség némi enyhülését. Az a megegyezéses határozat, amely Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság képviselői tanácskozásának összehívásáról szól, s amelyen más érdekelt orsz к is résztvesznek, lehetőséget nyújt a végleges és békés koreai rendezésre és az indokínai hadműveletek megszüntetésének elérésére. Európában egyre szélesebben bontakozik ki az a mozgalom, amely a béke tartós biztosításáért küzd, nem a hatalmak egves háborús csoportjainak szembeállítása, hanem a kollektív biztonság rendsze-ének valamennyi érdekelt ország« részvételével történő megte.emtése útján. Végül a javulás jelei mutatkoznak a kereskedelmi és kulturális kapcsolatok .fejlődésében. Természetes, hogy Európa že a- egész világ népei reménykedve kezdték nézni a nemzetközi feszültség további e- ásének lehetőségét. Több országban, a többi között Angliában, Franciaországban és más országokban egyre hangosabban tiltakoznak a hírhedt „hidegháború” politikája ellen. Ez a távlat azonban szemmelláthatően ellenkezik az amerikai monopóliumok. é' dekeivcl, imelyek megpróbálják féktelen fegyverkezési hajszával feltartóztatni az Egyesült Államokban közeledő gazdasági válságot, vagy legalább is enyhíteni fokozódó hatását Az amerikai monopóliumok a nemzetközi feszültség fenntartására és fokozására törekedve kényszeríteni akarják az amerikai adófizetőket és az atlanti táborhoz tartozó országok adófizetőit is, hogy ellenkezés nélkül fizessék a monopóliumoknak sokmilliárdos profitot jelentő hatalmas fegyverkezési Programm költségeit. Az új háborús megrendelésekben érdekelt monopóliumok akaratát végrehajtva. az amerikai diplomácia és vezetői semilyen eszköztől sem riadnak vissza, hogy ;smét fokozzák a nemzetközi feszültséget. Az utóbbi időben az Egyesült Államokban új erővel támad fel a hisztérikus lárma, melv szerint az Egyesült Államokat és szövetségeseit állítólag valamilyen „veszély” fenyegeti a „szovjet tömb” részéről. Ennek a teljes indokolatlan állításnak a fő prófétája John Foster Dulles külügyminiszter. Így Dulles március 19-én a szenátus külügyi bizottságában mindenképpen ra akarta kényszeríteni hallgatóira azt a gondolatot, hogy , az Elbától a Csendes óceánig” terjedő és 800 millió embert egyesítő „szovjet tömb” léte — mint kifejezte magát — „olyan komoly veszélyt jelent, amellyel nekünk (azaz az Egyesült Államoknak) — még sohasem volt dolqunk”. Dulles szavai szerint ezt a „veszélyt” növeli az. hogy a kapitalista világban „elkerülhetetlenül fennáll" ... „az elégedetlenség és a kielégítetlen törekvések”. Az amerikai diplomáciai szolgálat vezetője durván eltorzítva a Szovjetunió politikai céljait, követelte, hogy az Egyesült Államoknak As a szövetségeseknek fegyveres erőit azzal az elgondolással készítsék elő, hogy „késedelem nélkül összpontosított vissza (!) csapást mérjenek". Miközben többször kiutat kellett keresnie abból a helyzetből, amelybe maga juttatta magát erre vonatkozó kijelentéseivel. A helyzet az, hogy Dulles előző felszólalásaiban. a többi között január 11-i new-yorki beszédében, harcias hangon minden realitás-érzéket elvesztve, kijelentette hogy az Egyesült Államok, bárhol, bármilyen helyi ki - fiiktus történik, meg akarja indítani a hadműveleteket, ahol eszébe jut és az ellen, akit csak akar, alkalmazva mindenféle fegyvert, még az atombombát is. Ebből a beszédből az következett, hogy ebbe az agresszióba automatikusan be lehet venni az Egyesült Államoknak atlanti és a pánamerikai szerződés szerinti szövetségeseit, anélkül, hogy akárcsak beleegyezésüket kérnék. Most Dulles, a szenátusi bizottságban eltérve erre unatkozó eredeti kijelentésétől, arról kezdett beszélni, hogy az Egyesült Államok nem akarnak „minden (!) helyi háborút általánossá változtatni”. Ez utóbbi nyilatkozat azt bizonyítja, hogy Duliesnek vissza kellett vonnia, amit maga mondott, mert nyíltan agresszív kijelentéseit ez Egyesült Államokban és az Egyesült Államok határain túl egyaránt elítélték. Az Egyesült Államok legagresszívebb köreinek ez a fenyegetőzése, hogy világháborút robbantsanak ki bármely ürüggyel, amelyet alkalmasnak találnak, az amerikai kongresszus tudta és szövetségesek beleegyezése nélkül, komoly nyugtalanságot keltett a lakosság széles köreiben az Egyesült Államokban, valamint az atlanti tő- .b sok országának kormányköreiben. Amerika józanabbul gondolkodó emberei megértik, bogy a Dulles által propagált háborús kalandor-politika az Egyesült Államok szempontjából is veszélyes, Stevenson a demokrata párt volt elnökjeföltje március 7-én Miemi- Beach-ben megállapította; e politika arra vezet, hogy „városainkat elpusztíthatják”. Az Egyesült Államok szövetségeseinek körében ez a politika komoly nvugtaianságot szült. Még az amerikai politika szenvedélyes híveit is nyugtalanította, hogy azt a kérdést, hogy belépjen-e országuk az új világháborúba — vagyis létük m-dését — nem ezeknek az országoknak a kormányai döntik el, hanem az amerikai politikusok csoj rtja, akik önkényesen azt a jogot akarják tulajdonítani maguknak, hogy kedvük szerint rendelkezhessenek más államok sorsával. Ez az elégedetlenség többek között kifejezésre jutott Pearson kanadai külügyminiszter március 15-i washingtoni felszólalásában. Pearson tiltakozott Dulles ama szándéka ellen, hogy saját belátása szerint döntsön a háború vagy a béke kérdésében és rámutatott arra, hogy a kanadaiak elégedetlenek amiatt a lehetőség miatt, hogy „sorsunkat (vagyis Kanada sorsát) nem magunk döntjük el, hanem határainkon túl határoznak felette”. Az angol sajtó tükrözve azt a nagy nyugtalanságot, amely Angliában .az Egyesült Államok „új katonai politikája” körüli lármával kapcsolatban támadt, félelemmel mutat rá, hogy az Egyesült Államok világháborúba sodorhatja Angliát olyan esetben; amikor Anglia más állásponton lehet. A lapok követelik, kényszerítsék rá az Egyesült Államok uralkodó köreit, hogy tanácskozzanak szövetségeseikkel. Mindezek a figyelmeztető hangok azonban úgy látszik, nem indították Dullest arra, hogy lemondjon kalandor, „új katonai politikájáról”. Bár a szenátusi bizottság előtt mondott felszólalásában megpróbálta enyhíte .i január 12-i nyilatkozatának hatását, az általa hirdetett politika lényege a régi maradt. Teljesen nyilvánvaló, hogy az amerikai külügyminiszter állhatatos kísérletei, amelyekkel az egész kapitalista világon háborús hisztériát akar teremteni, bizonyos céllal történnek. Ebben jutnak kifejezésre egyrészt azok a sikertele kísérletek, amelyekkel meg akarják akadályozni ez országok közötti .feszültségek további enyhülését és meg akarják mérgezni a nemzetközi légkört, másrészt meg akarják félemlíteni az amerikai nyárspolgárt és kényszeríteni akarják, hogy zúgolódás nélkül, sej" zsebéből fedezze az amerikai nagy monopóliumok számára rendkívül előnyös háborús készülődések programmját. így cselekednek a háborús hisztéria és a félelem szítói. így csak azok cselekedhetnek, akik nem hisznek jövőiükben, akiknek nincs jövőjük. Dulles nyilatkozata nem más, mint kísérlet a háborús hisztéria felszítására az Egyesült . ’tárnokban, amivel kedvébe akar járni Egyesült Államok szélsőséges agresszív köreinek, amelyek éppen azért voltak elégedetlenek a berlini értekezlet eredményeivel, mert azok a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülésére vezettek és amely körök most minden áron meg akarják akadályozni a küszöbönálló genfi értekezlet sikeres munkáját. Az amerikai uralkodó köröknek a félelem és a háborús hisztéria megteremtésére irányuló kísérletei kétségtelenül nem szilárdítják meg az amerikai diplomácia Tásait a'világban ás nem tartóztatják fel az Egyesült Államokat fenyegető gazdasági válságot, sokkai inkább vezetnek ez ellenkezőjére. A gazdaság széleskörű militerizálása. amelyet az Egyesült Államokban meggondolás nélkül folytatnak, még jobban kiélezi a válság jelenségeit, fokozza a harcot a monopóliumok között is és az a...erikái nép életkörülményeinek további rosszabbodására vezet. Külpolitikai téren a népek közötti ellenségeskedés hirdetése és az új háború előkészítése feltétlenül azon legagresszívabb amerikai körök önleleplezésére és elszigetelődésére vezet., amelyek politikájúikkal meg akarják akadályozni, hogy a békeszerető erők minden országában elérjék megoldatlan nemzetközi -oblémák rendezését és a nemzetközi feszültség további enyhülését. Szabad Földműves, a Földművelésügyi főszerkesztő' Major Sándor. — Kiadja — Irányító postahivatal'. Bratislava, 2.- Kiadó hivatal Bratislava Krlžkova 7. — Tel e f. q-: 332-29 - Szerkesztőség Bratislava. Križková 7 _ МедЫгоШ Hivata n ”.Г*®’ 00,11*' n' p Bratie!*«* Krfik'ivá 7. - - Nyomja Merkmtilné Hadiamé, n. p. гг.. Bratislava. Ul, Előfizetés egy évre 20.8C Kčs, félévre 10 Kčs A lap felmondható minden é v végén okt. elsejéig. — Eng. szám: PIO 566/52. IV. 2. Telefon 243-46. — Nár Povstania 41 D-50791.
