Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-04-11 / 15. szám

A szocialista faluért! yľza&ad Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1954. április 11. Ára 40 fillér V. évfolyam, 15. szám. Ahhoz, hogy gyökeres fordulatot érjünk el a mező­gazdasági termelésben, elsősorban szükséges, hogy maguk a mezőgazdasági dolgozók minden téren gondoskodjanak a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről, minden talpalat­nyi föld megműveléséről és kihasználásáról, a hektárhoza­mok és az állatok hasznosságának emeléséről minden едуеэ faluban, minden állami gazdaságban. (Široký elvtárs beszédéből) Minden erőnkkel a mezőgazdasági termelés fokozásáért Az árcsökkentés jobb munkára kötelez----------------------------- ★ ----------------------------- + ----------------------------­Dolgozóink pár hét múlva a válasz­tási urnák elé járulnak, hogy leadják szavazatukat a Nemzeti Arcvonal je­löltjeire. Most a választási előkészüle­tek drömteljes időszakában élünk. Egyidejűleg üzemeink és falvaink dol­gozói Csehszlovákia Kommunista Párt­jának X. kongresszusára is készülnek azzal, hogy kötelezettségeket vállalnak és minden erejükkel igyekeznek válla­lásaikat becsülettel teljesíteni. Ezek­ben a nevezetes napokban egész né­pünk lelkesen és megelégedetten fo­gadta pártunk és kormányunk határo­zatát az eddig legnagyobb méretű ár­­leszállításról. Mint pártunk és kormányunk többi határozata is, amelyet népünk színvo­nalának emelése érdekében hozott, úgy a legutóbbi, vagyis az árleszállí­tásról szóló határozat dupla előnyt nyújt dolgozó parasztságunknak. Bárki könnyen meggyőződhet arról, hogy ép­pen a földművesekre esik a legnagyobb rész, abból a 10 milliárd 700 millió korona megtakarításból, amelyet a fo­gyasztók a pénzreform óta nyertek. Hiszen éppen a földratävesek vásárolják * legtöbb ipari átüt, amelyeknek ára lényegesen csökkent. A -üst és a zsírt, amelyeknek ára nem szállt lejjebb, sa­ját maguk termel’k, vagyis nem kell ezeket a termékeket vásárolniuk. E- mellett mezőgazdaságunk dolgozói to­vábbi ezreket nyertek a beadási nor­mák csökkentése és ugyanakkor a be­gyűjtési árak emelkedése következté­ben, nem beszélve arról, hogy a ter­ven felül beadott terményekért valóban előnyös árat kapnak. Ugyanakkor pél­dául vetőmagot és műtrágyát, vagy gépi segítséget is kedvező áron besze­rezhetnek és pártunk, valamint kormá­nyunk gondoskodása ' következtében igen előnyös feltételek mellett hite­lekben részesülnek. Vegyük csak például Hrescsó Jánost, a nagymihályi járásban lévő pozdišov­­cei szövetkezet tagját, aki a kiskeres­kedelmi árak csökkentése következté­ben, alapul véve azokat az árukat, amelyeken 1952-ben vásárolt, a múlt hó­nap októberében 1122.70 koronát taka­rított meg. A legújabb árleszállításnál csak 6 áru: a cukor, cukorka, ruhane­mű, fehérnemű, konyhai szükségletek és mosási szükségletek bevásárlásánál további 1000 koronát takarít meg. Eb­be természetesen nem számította az építkezési anyag, a lábbeli, a ruhavar­­ratás, stb., beszerzésénél illetve meg­valósít; sánál lévő megtakarítást. Hogy milyen bevételt jelent a szö­vetkezeti tagok számára az, hogy a begyűjtési árakat felemeltük, azt szemléltetően láthatjuk a csúzi szövet­kezet példáján, amely a begyűjtési árak felemelése következtében az el­múlt év folyamán 336 000 koronát ta­karított meg. A nagyszombati járás szövetkezetese' pedig a kamatok és a törlesztések elhalasztása következtében több mint 1 millió 766.000 koronát nyertek. További nagy megtakarítások­ra tesznek szert földműveseink a vá­góborjak és vágómarhák begyűjtési árainak legújabb felemelése következ­tében. Mindez nagy változást jelent, fa'vaink, szövetkezeti tagjaink és föld­műveseink életében. Ez azt jelenti hogy falusi dolgozónk egyre gazda­gabbak lesznek, egyre jobban öltöz­ködhetnek, szóval egyre jobban élhet­nek I'yen a gyümölcse annak a munká­nak, amelyet munkásosztályunk és dol­gozó parasztságunk az értelmiséggel karöltve fejt k! Hogy egész népünk életszínvonalát tovább tudjuk emelni, ahhoz nem elég, ha csupán az ipari termelést fokozzuk. Ugyanilyen fontos a mezőgazdasági termelés emelése is, sőt mai viszo­nyaink közepette nagyon is fontos, hogy min len erőnket összpontosítsuk arra, hogy földjeinken több gabona több ipari-növény, több takarmány te­remjen, s hogy ezen keresztül szövet­kezeti istállóinkban és az egyénileg gazdálkodók istállóiban magasabb hasz­­nosságu állatok növekedjenek. Pártunl és kormányunk irányítása alatt sike­rült megteremtenünk a mezőgazdasági termelés fokozásának előfeltételeit. A begyűjtési árak emelése világos bizo­nyítékát adja annak, hogy hazánkban a földműves munkáját nagyon magas­ra értékeljük. Legyen tehát mezőgaz­daságunk valamennyi dolgozójának be­csületbeli feladata, hogy minden ere­jét latba-vetve törekedjen a hektárho­zamok és az állatok hasznosságának emelésére. Elmondhatjuk, hogy szövet­kezeti tagjainknál, az állami gazdaságok és a traktorállomások dolgozóinál meg van az igyekezet Erről tanúskodnak azok az értékes kötelezettségvállalá­sok, melyeket Csehszlovákia Kommu­nista Pártja X. kongresszusának tisz­teletére tettek. Ez azonban még nem elegendő. Nem oldhatjuk meg mező­­gazdaságunk fejlesztésének problémá­ját, ha ezt csak еду-két szövetkezet, vagy állami gazdaság tartja szívügyé­­[ nek. Mindannyiunk lelkes munkájára szükség van ahhoz, hogy többet ter­meljünk. Szükséges, hogy sokkal szé­­! lesebb mértékben vezessük be a jól \ bevált szovjet termelési módszereket és hogy egész mezőgazdaságunkban öntudatos szocialista munkaverseny in­duljon, amely óriási hajtóerőt jelent a termelés fokozása érdekében Nemzeti bizottságainkra különösen nagy feladatok várnak Tőlük nagy mértékben függ hogyan fogják telje­síteni falvaink ez előttük álló nagy feladatokat. Meg kell, hogy változzon nemzeti bizottsága knak az egyénileg gazdálkodókhoz való viszonya is. Jó szervező munkával és állandó meggyő­zéssel oda kell hatnick, hogy egyéni­leg gazdálkodóink is a lehető legtöbb hasznot nyerjék földjeikből és álla­taikból. A nemzeti bizottságoknak kell oda hatniok, hogy a szövetkezetekbe való belépéseknél a legkövetkezeteseb­ben betartsák az önkéntesség elvét. Ezzel élvezni fogják az egyénileg gaz­dálkodó dolgozók bizalmát, ami elöf“l­­tétele annak, hogy nemzeti bizottsá­gaink irányítani tudjak őket a maga­sabb termésért vívott ha-cban és hogy fokozatosan rávezessék őket a közös gazdálkodás útjára. A tavaszi munkák országszerte tel­jes ütemben folynak. Arra kell össz­pontosítani nemzeti bizottságaink fi­gyelmét, hogy egy hektár föld se ma­radjon megműveletlenül. Oda kell hat­niok, hogy az egyes munkákat az ag­rotechnikai határidőre elvégezzék és hogy e célból minden gépet, minden fogatot teljes mértékben kihasználja­nak. Az állattenyésztés fokozása érde­kében pedig gondoskodni kell arról, hogy mind a szövetkezetek, mind az egyénileg gazdálkodók elegendő takar­mányt termeljenek, hogy idejében el­vessék a tavaszi takarmánykeveréke­ket, hogy feljavítsák a réteket és le­gelőket. Sok rejtett tartalék van ezen a téren. Egy kis körültekintéssel és szorgalmas munkával bőséges takar­­mánvalapot teremthetünk. Nagyobb összhangba kell hozni a növényi és az állattenyésztési termelést. Szövetkeze­teinkben és állami gazdaságainkon az állattenyésztési dolgozóknak főleg arra kell törekedniök, bogy több egészséges állatot válasszanak el az anyáktól és hogy lényegesen csökkentsék az álla­tok elhullását. A második nagyon fon­tos febidat az, hogy sokkal gazdasá­gosabban bánjunk a takarmányokkal, hogy minden állatgondozó tegye ma­gáévá a legújabb akarmányozási tech­nikát, ami egyik nagyon fontos előfel­tétele az állatok hasznossága emelésé­nek. Az új módszerek népszerűsítésében megint csak a nemzeti bizottságokra hivatkozunk. A nemzeti bizottságok dolgozóinak sokkal szorosabb kapcso­latot kell fenntartaniok a néppel. Ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a termelés szakaszán be tudják tölteni irányító, szervező hivatásukat. Végül az árleszállítással kapcsolatban még ennyit: pártunk és kormányunk politikája továbbra is a dolgozók élet­­színvonalának emelésére irányul. Ah­hoz, hogy újabb lépéseket tegyünk ezen a téren, szükséges egész dolgozó népünk öntudatos munkája. Hogy a hús és a zsír árát is csökkenteni tud­juk, ahhoz az szükséges hogy me ő­­gazdasági dolgozóink tudatosítsák kö­telességüket egesz dolgozó népünk iránt, vagyis, hogv többet, jobbat és olcsóbban termeljenek. Ez az az út. amely elvezet bennünket a munkás­­parasztszövetség további megszilárdítá sához, ami alapja minden építő sike­rünknek, vagyis annak, hogy hazánk­ban mielőbb felépítsük a szocializmust. Szépen kisorol! már a tavaszi vetésünk A jó munka eredménye... Turány József, a jókei egységes földművesszövetkezet egyik legjobb sertésetetöjének valóra vált régi vá­gya, Most, amikor dolgozó népünk munkájának eredményeként pártunk és kormányunk határozatot hozott e kiskereskedelmi árak csökkentéséről, motorkerékpárt vásárolt. Van is, aki megcsodálja Turány Józsefet, amint büszkeségtől sugárzó szemmel néze­geti dráge kincsét és szekértelem­mel elindul vele az első próbaútra. Turány József becsületes munkájáért gazdag jutalmat kép a szövetkezet­től. Pénzét jói beosztotta, takarékos­kodott, s így vehette most meg le­szállított áron a mot< .-i-erékpárt. A csodálkozó emberek meg is állapí­tották: „Érdemes jó! dolgozni. Aki úgy igyekszik, mint Turány József, ; az bizony vásárolhat is az árukka' tele boltokban.” (Magyarázat a képhez) Kormányunk jól gazdálkodik munkánk eredmény ewel A töret eyyseges iöíamüve.iszövet- Icezet tagjai a zselizi járásban öröm mel fogadtuk a párt és a kormány határozatát a közszükségleti cikkek álami kiskereskedelmi árainak, vala­mint a javítások és szolgaitatások árai nak leszállításáról. Erről a hírről Siro­ty elvtárs beszámolójából értesültünk, meinet nagy figyelemmel hallgattunk meg. Az örömteljes hír arra i:eszfeite j szövetkezet tagjait, hogy munkaié - melékenységüket fokozzák. Belátjuk, году érdemes becsületesen dolgozni, mert a kormány jó! gazdálkodik mun­kánk eredményével. Ha fokozzuk tel­­esítményünket, növeljük a munka ter­melékenységét, атак mi magunk vesszük hasznát. — hangzott a közős megállapítás. A mezőgazdasági terme­lés az ipari teimelés mögött elmaradt óképpen az állattenyésztésben. Ezé-t mi, tőrei szövetkezeti tagok vállaljuk, hogy 200 métermázsa disznóhúst adunk be terven felül. Táviratban értesítettük erről a CsKP КВ-át és a kormányt, a következő szöveggel: „Mi, tőrei szövetkezeti tagok az ár­leszállítás alkalmából kötelezettséget vállalunk és ígérjük a CsKP KB-nck és a Csehszlovák Köztársaság kormá­nyának. hogy: 1. az agrotechnikai határidőre befe­jezzük a tavaszi munkákat; 2. kötelezzük magunkat, hogy a ga­bonatermést 700 mázsával felemeljük; 3. Lévák Béla csoportja 2.535 má­zsával több cukorrépát termel terven felül: 4. Chvojka Helena kitermel 1 hek­táron 300 mázsa cukorrépát: 5. Hanckó János 80 áron 260 má­zsa •cukorrépa-termést biztosít az ál­tala megmunkált területről, ígérjük, hogy még nagyobb lendü­lettel fogjuk továbbra is építeni szo­cialista hazánkat és szilárdan tömö­rülünk szeretett pártunk és korrruí­­nyunk köré.” Tóth Sándor. Nagykőre. A feliőszeli szövetkezet mind-in tagja büszke a 351 hektár árpára, amely már gyönyörűen kisorolt. Szé­pén fejlődik már a földben a napra­forgónk, cukor- és takarmányborsónk, zabunk és zabosbükkönyünk is. Ezen­kívül elültettünk 12 hektár korai krumplit is. Ennek egy részét fészkes módszerrel és elöcsíráztatva tettük a földbe. Április 3-ig elvetettünk öl hektár répát is. A még hátralévő 130 hektár répa is földbekerül akkorra, amikorra e sorok az újságban megje­lennek. Nem félünk mi attól, hogy valamelyik szövetkezet megelőz ben­nünket. Mi először is alaposan elő­készítjük a talajt, az apró gazt még vetés előtt kipusztítjuk -és aztán gyor­san vetünk. Nem lehet bennünket olyan könnyen megelőzni, mert pél­dául március 26-án, vagyis egy nap alatt bevetettünk 81 hektárt. Pedig nálunk is vannak még nehézségek. — Tagjaink között is akadnak még olya­nok, akik reggel megkérdezik, hogy mai munkájukért hány egységet ír­nak be. Mi a munkaegységeket estén­ként írjuk be, vagyis aszerint, hogy ki mennyi munkát végzett. Ezt mindön­kinek be kell látni szövetkezetünk­ * i ben, ,s mivel nálunk rend van. a mun­kaegységek feljegyzése terén, . azért iparkodnak tagjaink. A munkaszerve­zésre is nagy gondot fordítunk. 4 szövetkezeti elnök, a négy munka­csoportvezető és az agronómus estén­ként értekezletre jön össze, amelyen röviden megbeszélik a nap eredmé­nyeit és a következő nap feladatait. Ha valahol hibát észtéinek, azonnal közbelépnek. Ilyen nagy munka közepette készül községünk népe a választásokra. Ks ugyancsak ebben ae ünnepi hangulat­ban vették tudomásul az árleszállítás­ról szóló hírt is. Široký elvtárs be­szédét közvetítették a hangszórón Ke­resztül is. Azt kellett volna csak lát­ni. Az egész falu egy emberként az utcákon hallgatta az örömteljes hírt. Hallottuk Široký elvtárs beszédét is. Elgondolkoztunk azokon a kritikai megjegyzéseken, amelyeket a mező­­gazdasággal kapcsolatban mondott. Mi minden erőnket összeszedjük annak érdekében, hogy fokozzuk a mezőgaz­dasági termelést, mert ez a legjobb válasz pártunk és kormányunk gondos­kodására. Kontár Jenő, Felsöszeh. Stáz nektáron termelünk cukorrépát a proszenyicei mozgalom szerint A tavaszi munkákat traktorosbrigá­dul a nádszegi szövetkezet tábláin tulajdonképpen március 17-én kezdte meg. Még mielőtt a földekre mentünk volna, a gépállomás agronómusa és a szövetkezeti agronómus megtekintették d parcellákat, nehogy kárt idézzünk elő a meg fel nem szikkadt földön. Megindult tehát a harc a termésért. Traktorosaink arra törekedtek, hogy megmentsék a talaj nedvtartalmát, a­­mire a növényeknek gén nagy szük­­sénük lesz. A munkát úgy szerveztük meg, hogy Škoda 30-as traktorokat két váltás­ba osztottuk be. Ez azért volt szüksé­ges, men feladatai. '• nagyok és tel­jesíteni akartuk kötelezetfségvállalá­­sainkai is, amelyeket a párt X kong­resszusa tiszteletére tettünk. A szö­vetkezetnek elvetettünk 299 hektár ár­pát és 30 hektár zabot. Kizárólag ke­reszt- és szüksorosan vetettünk, s ez- j zel egyik vállalásunkat máris teljesí­tettük. A koratavasziak vetését, u­­gyancsak vállalásunkhoz híven 10 nap helyett 8 nap alatt elvégeztük. Ezzel tzonban még nem ért véget munkánk \ szövetkezet 100 hektáron termel ■ukorrépát. Ezt a nagy területet mind i prosenyicei mozgalom alapján mű­velik. Ezért ránk, traktorosokra is igen nagy feladat vár. Mi is azt akarjuk, hogy mind a 100 hektáron a lehető ;egtöbb cukorrépa teremjen. Ezért kezdve a talajelőkészítéstöl, a vetésig és a növényápolásig mindent megte­szünk a magas termés érdekében. A tavaszi munkák eddigi folyamán raktorosaink közül nagyon szép telje­sítményeket értek el: Kosztolányi Er­nő, aki naponta 30 hektárt vetett be. Molnár István teljesítménye a vetés­nél naponta 27 hektár volt. Kovács Ferenc ugyancsak 27 hektárt vetett el naponta. Varga Dániel teljesítménye különösen kiváló v It, mert napi ter­vét 355 százalékra teljesítette. Na­ponta 32 hektárt vetett be. Kiváló munkája után bizony gazdag jutalom­ban részesül. Napi keresete 96 koro­nát is kitett, de ehhez még megkapja a természetbeni jutalmat is. Végül összefoglalva a brigád munká­ját, elmondhatjuk, hogy a téli gépjaví­tások gondos elvégzése most is meg­mutatkozott, mert mindezideig egyet­lenegy géphiba, vagy üzemzavar nem fordult elő. ANDA FERENC, brigádagronómus Nádszeg.

Next

/
Thumbnails
Contents