Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-04-04 / 14. szám
1954. április 4. c<fkába*-----------_-----Földműves 9 Abban a pillanatban, amint az utas elhagyja a csallóközaranyosi állomást és átlépi a község küszöbét, azonnal észreveszi az új házak tömegét, amelyek a vasúti sínek mindkét oldalán va óságos uj utcákat, új körzeteket képeznek. A déli órákban, a napsuga ras aranyosi utcákon asszonyokat látni. amint barnára sült óriási, keréknagyságú kenyereket visznek haza a pékségből Minden asszony csak egy kenyeret visz haza. mert itt Aranyo son szeretik a friss, puha kenveret, ellentétben a múlttal, amikor az asdszonvok gondosan ügyeltek arra. hogv Ьл"г<т né»?v nanos kenveret szegje Aranyosi Ilona nek meg. nehogy a gyermekek sokat fogyasszanak. Mindez azonban már a múlté. Hódító útjára indult a barnára sült fehér kenyér és a régi kemencés, sötét házakat felváltja a korszerű nagyablakos, új házak serege. A község a szövetkezet megalakulása, tehát 1930 óta olyan fejlődésen ment keresztül, amely egy félévszázaddal veszi fel a versenyt. barázdát szánt az eke A községháza falán kézzel Írott hatalmas plakáton a következő jelszó virít vörös betűkkel: „A nép választja az ú nemzeti bizottság tagjait és azokat vissza is hívhatja”. A jelszó alatt pedig szlovák és magyar nyomtatványokon ki van függesztve a választó bizottság névsora. Néhányan akik kijönnek a községházából, nagy izgalommal olvassák a névsort, aztán gyorsan kerékpárra ülnek és kihajtanak a határba. Bent a községházán Bot István elvtárs, a nemzeti bizottság alo,4Öke örömmel beszámol a község és a szövetkezet életéről, munka járói. Öröme bölcs és megállapodott A fejlődést pontosan nyomon követi, az eredményeket számontartja. A község múltját és jelenét úgy ismeri, akár a tenyerét. A felszabadulás előtt 0 volt a kisbíró. Ma, miután az elnöknek dolga van, ő helyettesíti, 0 írja alá az aktákat és a választással kapcsolatos intézkedéseket. Aki látja, hogy Bot elvtárs. mikéni ír alá egy aktát, annak önkénvtel énül eszébe jut, Soholov regényének a címe: ..Új barázdát szánt az eke’, mert az új barázdával egyazon jelentősege van annak is, hogy az egykori kist: rónak a község ügyeibe komoly bele szólása van. Bot elvtárs egyébként rokkant, 230 korona nyugdíjat kap havonta. Felesége. aki kertészetben dolgozik, tavaly 294 munkaegységet dolgozott 1°. ami szépen hozott a konyhára, mert az előleg a ledolgozott munkaegységek után 12 korona volt, amellett 3 és leI Pityu, a kis dédunoka kilogramm gabonát kaptak és 7 korona volt az évvégi osztalék. Arra a kérdésre voltak-e a múlt ban végrehajtások, kedélyesen azt a választ adja. hogv nem majd röviden hozzáteszi: — A párt a Beneš éra alatt erős volt Nem mertek nálunk végrehajtani Később a pártelnök. Bitter László tisztán megjelenésével igazolja Bot elvtárs kijelentését. Hatvannégy éves Hazát és házat épít a falu dolgozója kora ellenére Bitter elvtárs hatainus szál ember, egyenes derékkal jár és oly méltósággal beszél, hogy erű, határozottság sugárzik minden szavából. Ö is megerősíti Bot elvtárs állítását, hogy végrehajtások nem voltak a községben. mert Aranyos népe a párt mögé tömörült, és a községi képviselő tagok zöme, mindig a kommunistákból kei ült ki. Tehát Benešék nem mertek nagyon ujjat húzni a község dolgozóival. akiknek zöme földtelen volt. Viszont a középgazdákat, tönkretették. Ma ezeknek a középgazdáknak a gyermekei a legkiválóbb dolgozói a szövetkezetnek. Többek kö zött megemlítette Farkas György középgazdának az esetét is. A felszabadulás után Ám még mielőtt Farkas középgazdu esetét megismernénk a maga részletei ben, megérkezik Horváth Péter, a nemzeti bizottság elnöke, aki ezt a tiszt ségét a szövetkezetben is betölti. -Horváth elvtárs. nagyon elfoglalt ember. Nincs türelme leüini, elbeszélgetni. ínért minden gondolatát és idegszálát a határ köti le, a tavaszi munkák sürgős elvégzése: — Igaz, nálunk a múltban erős volt a párt, — mondja — de ma lóval erősebb. Erről magad is meggyő ződhetsz. Amint kimegyünk a határba, kidé. rült, hogy Horváth elvtárs, a község fejlődése kiinduló pontjának a szövetkezet megalakulását tekinti. Útközben elmondja, hogy 1950 ősze óta, amikor a szövetkezet a III. típusra tért át, a község népe valóban a kezébe vette a hatalmat. A nemzeti bizottság odahatott, hogy megjavitsák a községben a járhatatlan, elhanyagolt utakat. - 1951-ben a szövetkezet számára dohányszárítót építettek, és az óvodában bevezették a rendszeres egésznapi étkezést azon gyermekek részére, akiknek anyja bekapcsolódott a szövetkezeti munkába. 1952-ben a község a maga erejéből hangszórót szereltetett fel a községházán. Ugyanakkor a magyarnyelvű középiskola létesítésével egyidőben a nemzeti bizottság napköd étkezdét nyittatott a vidékről érkező tanulók számára. A szakadatlan fejlődés iramát a szövetkezet gazdasági majorjának kiépítése mutatja igen szemléltetően. Ebben az esztendőben sertéshizlaldát és íiaztatót építettek, továbbá tehénistatlókat 200 tehén befogadására. Ekkor a családi házak építése is megindult. i5 család költözött be új házába. 1953- ban a község fejlődése még nagyobb iramot kap. Huszonhat családi ház teljesen felépül és közel 20 ház építése a befejezés felé közeledik. Ugyanakkor a szövetkezet állatállománya számára újabb istálló épül 100 szarvasmarha befogadására és egv melegház a korai zöldség termelésére. Ebben az évben a nemzeti bizottság odahatott hogy valamennyi községi utat megjavítsák, ezenkívül községi varrodát és borbéiyüzemet nyittatott. A község ugyanakkor mentőautót kap. hogy a betegeket zavartlanul a kórházba szállíthassák, ezenkívül fogorvosi rendelőt rendeznek be. Ezidén nem kevesebb, mint 130 dolgozónak kérvénye futott be a község házára, amelvek mind háztelket igényelnek. E kérvényezők között negyvennek már szétosztották a háztelket. Bizalom és feltétlen hit... — Hát így néz ki községünk fejlődése — fejezi be Horvát elvtárs — a telkekre már hordják is az építőanyagot. Az emberek úgy építkeznek, hogy egy fillér adósságba sem verik magukat. Ám nehogy azt hidd. hőgy mindegyiknek már elegendő pénze van építkezésre. Nem. de biztosan tudja, hogy munkájával megszerzi mindazt, amire szüksége van. Biztosan tudja, mert bízik pártunkban és kormányunkban és a közös munka eredményében, a szövetkezetben. Éppen ez a bizalom, ez a feltétlen hit az, amely összekovácsolja, összeforrasztja a közös munkánkat és segít bennünket abban, hogy építsük családi házainkat, építsük és erősítsük közös hazánkat A szövetkezet gazdasági telepe valóban impozáns épületek sorozatából áll. Valóságos nagyüzem képét adja. Most is állandóan folyik az építkezés. A traktorosbrigádon most húzzák fel a javítóműhely falait. Kertészetük pedig győri vöm. Annál bosszantóbb és úgyszólván megbocsáthatatlan, hogy a melegházon meg. nincserf tető. és így, felhúzott falakkal, tető nélkü1 telelt át. holott ugyanakkor Nagyke szin és Cserháton a cserép ott hever olyan épületek számára, amelveknek az alapjait most rakják 'e Kétségte len a hiba okát Komáromban kell keresni, az építkezési anvag elosztásiosztályon, amelv Ilyen káros, bürök ratikus módon dolgozik. Aranvoson az aranv p'etet ez a bürokratikus magatartás, határozottan ’•ontja és a hibát haladéktalanul helyre kell hozni Azonk'Vü1 fontos az hogy a melegházba a gépberendezést mielőbb felszereljék. Az üvegdazban például, ahol a központi melegítő cs-j vek be vannak vezetve, kályhával ítítenek, hogy a megfelelő hőmérsék letet biztosítsák. Ragyogó rend uralkodik itt. Az aranyosi kertészek minden felmerülő nehézséget legyűrtek es kitartó szorgalommal nevelik, ápolják a tízezrekre menő paprika, paradicsom, kalarábé palántákat, hogy idejekorán elláthassák a piacot. Egy hét múlva el akarják árasztani a piacot, retekkel, kalarabéval és salátával. És nem fér kétség hozzá, hogy mindez sikerül nekik. OIvan dolgos emberek az aranyosiak, hogyha valamit tervbe vettek, azt végre is hajtják. Az első negyedév beadását marhahúsból 210, disznóból 190, tejből 180 százalékkal túlteljesítették. Csupán tojásból maradtak le, de esjt is behozzák. A hangszóró már hirdette, hogy 40 kilogramm kukoricát kap minden tag, s ennek fejében 100 tojást kell beadnia. Így segít magán a szövetkezet. A tavasziak vetését 24-én fejezték be, még pedig 98 hektáron árpát, 21 ha zabot és 4 ha-bn mákot. Most folyik nagyban a csíráztatott korai burgonya ültetése, továbbá a borsó, meg a 33 hektár előkészített talajba a cukorrépa vetése. Ez a helyzet ma Csallóközaranyoson, ahol egykor a község lakossága vergődött, és. ahol, Bitter László elvtárs szavai szerint gond és kínlódás volt a dolgozók osztályrésze. Sár volt nékik a határ és úgy lézengtek gyakran munka nélkül saiát szülőföldjükön, ! mintha idegenek lennének, mintha I nem is lenne hazájuk. Ma, ez a sár ■ arannyá válik a dolgozók kezében. I Ebből a sárból épülnek ma a napié I nyes ragyogó házacskák, ahová a jó! lét költözik. Nincs Aranyoson egyetj len dolgozó sem, aki ne ölt volna legj alább két mázsás hízót és mondják. I hogy már 1952-ben a 47 koronás év- I végi jutalék kiosztása után egy hétig ; a fogatok meg a traktorok egyebet i nem tettek, mint hozták az új búto 1 rókát a dolgozóknak. A dédnagyanya Ez a kép, Csalióközaranyos fejlődéséről azonban nem lenne teljes, ha j nem mutatnánk b„ eg} család életét • amelyet a kapitalisták kizsákmányol- I tak, tönkretettek, s a felszabadulás volt az, amely a család tagjait újra ! levegőhöz, napfényhez juttatta. Ez .a j család Farkas György középgazda I családja. A férfi már meghalt, márí csak a felesége él. Az asszony ma 75 esztendős ... látni rajta, hogy életé ben soha egyetlen napot sem, töltőt-, munka nélkül. Kilenec gyermeket kellett felnevelnie és bár 24 hold föld jük volt. a legjobb akarata mellett sem emlékszik arra, hogy gyermekei nek iskoláskorukban ünneplőjük lett volna. Sokszor tette meg azt, hogv szombaton kimosta gyermeke ruháit, hogy vasárnapra tiszta öltözetben legyenek. — Az éjt nappallá tettem, s úgy dolgoztam, — mondja az özvegy. — mert végeredményben mégsem engedhettem meg azt. hogy gyermekeim rongyosan járjanak Persze a földeken is segíteni kellett... Hát abban a szerencsétlen esztendőben, ez 29-b-m volt. a férjem könnyíteni akart я helyzetén, ezért a birtokból 9 holdat amely külön volt és messze a 15 holdtól, eladta, és vásárolt helyette újabb 15 holdat a közelben, hogy a birtok együtt legyen. Ezt azonban csak úgy vehette meg, hogy a banktól 40.000 korona kölcsönt vett fel, mert a 13-hold vásárlása 80.000 koronába került. Volt tehát 30 hold földünk, és adósság. Ezért pedig 10 százalékos kamatot kellett fizetni. E kamat miatt aztán nem volt nekünk sem éjjelünk, sem nappalunk. S azt is meg kell mondanom, hogy 1931-ben úgyszólván kenyerünk sem volt. Emlékszem, elmentem Fehér Péterhez, a malmoshoz, hogy adjon kölcsön lisztet, hogy legalább kenyeret adhassak a gyermekeknek. De nem adott ő bizony, mit .bánta ő. van-e a gyermekeimnek mit enniok. vagv sem. Hát ilven gondok között kínlódtunk hat esztendőn át nemcsak hogy a tökét nem tudtuk törleszteni, de a kamatot sem tudtuk fizetni, holott mi magunk dolgoztunk a földeken. ígv az adósság az évek során nemhogy csökkent volna, hanem egyre nőtt. Amikor aztán 1935-ben a végrehajtás réme fenyegetett bennünket. gyorsan dönteni ke'lett. ‘7 uram kénytelen volt azt a 15 hold földet, amit 80.000 koronáért vásárolt. 40.000 koronáért eladni, hogv kiszabaduljon a bank fojtogató karmaiból ígv aztán elúszott az eredeti 9 hold föld és még maradt 6.000 korona adósság, amit gyermekeim keserves nehéz munkává éveken át törlesztettek le. — Ó. keserves gondokkal volt te': a’z életem — mond'a. nehezet sóhajt'" Farkas-néni — ma. nincs földem, de nincsenek is gondiaim. Kapom havonta pontosan a nvugdüat és élek békességben Amim van. azt be tu dom osztani. Örülök, boldog vagyok hogy gyermekeim, unokáim és déd unokáim élete biztosítva van. Házat, ma már az unokáim is építenek, nem csak a gyermekeim Erős, egészséges asszony még a - éves Farkas-néni — a dédnagymama. Ügy tűnik, mintha a kegyetlen viharos gondok, amelyekben a kapita U rendszerben részesült, csak megedzették és amikor ujjam számolni kezdi unokáit áe dédunokáit, az embernek hirtelen eszébe jutnak azok a hatalmas erőstörzsű diófák, amelyek ilyenkor a tavaszi napokban rügyeket hajtanak. A dédnagyanya fiának új házában Természetesen Farkas néni elbeszélése arra ösztönzött bennünket, hogy megismerjük fiát és unokáját, акЦ most új családi házat építettek. Elsősorban felkerestük Farkas Károlyt, a fiát. Tavaly az asszonyával együtt 1450 munkaegységet dolgozott le a malacozóban, amiért tisztán készpénzben 27.550 koronát keresett és közel félvagon gabonát kapott. Amikor új, kétszobás lakásában felkeressük. Farkas elvtárs éppen kezét szappanozza, felesége pedig készíti az ebédet. Öles után vannak, (a hízó meghaladta a 2 és fél mázsát) és az asszony, kisebb fajta térképnagyságú bécsiszeleteket tálal. Ott a három gyermek, két fiú és egy lány. Rózsás arcúak mind, látni, hogy jól kosztolnak és semmiben sem szenvednek hiányt. A 12 éves fiú katonai akadémiára akar menni. — Menjen — szól az apa, — erős. hazafias, szakképzett katonákra van szükségünk. Vívmányainkat meg kell védeni minden ellenséggel szemben. Az a nézetem, hogy fiam tanuljon olyan szakmát, amilyenhez kedve van. Régebben bizony apám házában, á 9 gyerek közül egy sem lehetett az. ami lenni akart. Én csak azért lettem molnár, mert apám számított a 30 kiló lisztre, meg a 100 koronára, amit havonta kaptunk Fehér Pétertől. — Tudod Károly, — szól az asszony, miközben szórakozottan gyűrögeti sz abroszOr az ebédutáni morzsákat — minap éppen kintjártam a síneken túl és találkoztam egyik molnár-társad feleségével, amint segített az építkezésnél, és többek között a választásokról is elbeszélgettünk. Azt mondtam neki akkor, hogy hát bizony a Fehér Péter malomiulajdonos idejében nem lehetett nagyon építeni__ Nevetve válaszolta d akkor „hát tudod kivágták végre azt a nagy, terméketlen fát és most már nekünk is jut egv kis napocska.” — Igen találó volt ez á megjegyzése, látni lehetett rajta, hogy sokat gondolkozott az életen, a felszabadu :áson. Erre a rövid beszélgetésre én úgy fogok emlékezni, mint egy kiváló könyv tartalmára. Kiderül ezután, hogy Farkasné szeren a könyveket. Könyvtárában ott VjJáíjnk Galina Nyikolajevova művét . Az aratás”, t, Polevoj, Makarenko, veres Péter. Móricz Zsigmond műveit Kitűnő ízlése van. Meggyőződéssel 'Hangsúlyozza, hogy nem érdeklik töb bé azok a könyvek, amelvek tisztán a kapitalista élet kérdéseivel foglalkoznak. mert azokon már túl van. Es fontosnak tartja, hogy az írók a máról írjanak. Nincs érdekfeszítöbb élet a máinál, amikor millió és millió dolgozó szülőföldjén végre valóban a hazájára talált. Ez a beszélgetés nem egy irodalmi szalonban zajlott le, hanem Csallóközaranyoson egy szövetkezeti tag új lázában. És előre megjósoljuk, ha kezeti tagnál, aki Füsy lányt vett feleségül. Farkas Györgyné unokáját. A kis Pityu, a 3 éves dédunoka, ott ül kényelmesen az új ház konyhájában és komoly étvággyal fogyasztja a főtt lekváros tésztát. Aranyosi István — Hogy izük a tészta? — kérdezzük. — — Nem tészta ez, hanem haluška, — mondja tele szájjal és zavartalanú! tovább folytatja ebédje fogyasztását. — Te, Pityu, mikor fogsz már a szövetkezetben dolgozni? — ■ — Jövőre, ganéjt fogok hordani, mint az apám — válaszolja habozás nélkül, anélkül, hogy tányérjából feltekintene. Apa és anya boldogan hallgatják párbeszédünket. A házzal kapcsolatban azt mondja Aranyosi elvtárs, hogy most már végre szabadon lélekezhet. Ahol régebben laktak, az sötét és nedves ház volt. Apjának egyetlen vágya volt. hogy kiszabaduljon onnan. Nem is csoda, az egész ház légköre, azt a kapitalista bűzt árasztotta, amit a gazdagok, a kizsákmányolok nagvkegvesen juttattak a dolgozóknak. Nos, az. ami az apjának nem sikerült, az neki sikerült. Aranyosi nyomatékosan kijelenti és külön felhívja figyelmünket ennek megírására, hogy a szövetkezetei az évek folyamán egvre jobban szereti és egyre jobban ragaszkodik hozzá, mert valóban biztosítja a dolgozók egyre emelkedő életszínvonalát. Tavaly 650 ledolgozott munkaegysége után 12.350 koronát keresett és 22 mázsa gabonát. Ezenkívül fél hektáron 25 -mázsa kukorica termett. Tehát ezek a számok mindennél fényesebben igazolják, hogy mit jelem a szövetkezet. Mégis, amióta Leleszen volt egyhónapos tanfolyamon és betekintést nyert az emberi társadalom fejlődésébe, azóta még hatványozottabban érzi azt a felelősséget, hogy becsületesen kell dolgoznia a szövetkezet gyarapodása, erősödése érdekében. Megérti ma már azt is, hogy miért fordít partunk és kormányunk annyi gondot arra, hogy tanuljunk. Ha nem ismerjük az emberi társadalom fejlődésének történetét, amelv feltárja a szakadatlan osztálvharcot, akkor az ember nem tudja értékelni a mát, nem tudja mit jelent számunkra a Szovjetunió és nem érti a közeledő választások demokratikus jelentőségét. — Tanulnunk, állandóan tanulnunk kell — fejezi be Aranyosi elvtárs, a szövetkezet kocsisa, aki közmegelégedésre végzi munkáját. Amikor elhagyjuk Csallóközaranyost, arra gondolunk, hogy az új családi házakba az új bútorokkal, új szellem is költözik. Az úton, amint a Farkas Károly és felesége 2—3 év múlva felkeressük Farkasékat, egyáltalában nem leszünk meglepve. ;ha az egyelőre kissé hiányosan berendezett szép ebédlőben már zongorára is akadunk. Az unoka é« a dédunoka Hasonló élményeket szereztünk Aranyosi István. 33 esztendős szövetrohanó vonaton nézzük épülő szocialista hazánk változó tavaszi tájait, az új családi házak örös cseréptetői izzani kezdenek, mint vörös betűk, amelyek országszerte, városainkban és falvainkban hirdetik valamennyiünk jelszavát: „örök időkre a Szovjetunióval.” SZABÓ BELA.
