Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-04-04 / 14. szám
to Földműid 1954. április 4. Téglakaptárakban méhészkedőn Amió .a az ember a méheket is e maga jobb életének kialakítására, igájába hajtotta, a méhlakás formája, anyaga és mérete sok változáson ment keresztül. He véoig lapozunk egypár könyvet s megismerkedünk a sok kaptárformával, azt mondhatjuk, hogy ma már n лее semni szükség arra, hogy új kaptáron törjük a fejünket, hiszen választhatunk a jobbnál-jobb, űjebbnál-újabb rendszerű kaptárak között. Azonban az ember soha sincs megelégedve, rllendúei. 'Hatja, keresi a jobbat, tökéletesebbet. De ezt nemcsak az ember veleszű1 etett kutató természete okjzza, hanem a változó idők, gazdasági viszonyok is. Ma számolnunk kell azzal, hogy népgazdaságunknak nagy szüksége van méhészetre, a méhek munkájára. A sok közül meg kell említenem, hogy méhek nélkül el sem képzelhető a gyümölcstermelés, avagy a virágokban menjelenö nektár összegyűjtése csakis a méhek munkája, nem beszélve arról, hogy egészségi szempontból mit jelent a méz élvezete, fogyaoztása Arra kell törekednünk, hogy a természetedta lehetőségeket kiaknázzuk, hogy ez mindenki által elérhető legyen, hogy a befektetés és az elérhető eredmény között minél nagyobb legyen a különbözet, hogy munkánk hasznos legyen. Az a kérdés vetődik fel itt, hogy miképpen érhetjük el a többtermelést a legoltsóbban, hogyan tehetjük termelésünket olcsóbbá? Erre vonatkozó tapasztalataimat pontokba foglalom: 1. Csakis nagy keretet válasszunk. 2. A keretek mind egyenlő méretűek legyenek. Egyenlő méretű keretekkel dolgozva sok időt és munkát takarítunk meg, könnyen elvégezhetjük a — sokszor szükséges — keretcseréléseket. Felülkezeléses, fekvő-kaptár jobb a rakodónál, mert nincs felesleges mézkamra, megszabadulunk az emelgetésektől. Nem kell kirakni az egész családot, hogy a fontos kezelést elvégezzük, hogy a költőtérbe is bármikor belenyúlhassunk, tehát könnyű a ke/elése. A legjobban beváltak a többanyás fekvökeptárek. Viasztermelő keret előnyei Mi, gyakorlati méhészek a viaszt az évi rendszeres lépcseréhez és a rajok szaporítására termeljük. Nem szabad tehát összetéveszteni a- évi rendszeres lépesére és rajoztatás által nyert viaszt a viasztermelő kerettel termelt viaszszal. A természetes és röprajokat csakis egész műléppel ellátott keretekkel látjuk el, nem pedig mülép kezdéssel ellátói keretekkel. A méhek ösztönüknél fogva a műlép kezdéssel ellátott keretek nagyrészét hereléppel építik be. Továbbá az ilyen építmény nem egyenletes, ami kezelési zavarokat okoz a méhésznek. A műlep kezdésekkel gyakorolt méhészet nem vált be és szükséges volt áttérni az egész műlépekkel ellátott keretek kiépítésére, ami a többtermeléshez vezetett. A viasztermelő keretnek nemcsak a viaszszerzés a célja, hanem mint többtermelési tényező is. Tehát ezt még akkor is alkalmaznunk kell, ha az évi rendszeres lépese* ek és a szükséges szaporításnak eleget tettünk. A viasztermelő keretlécre keskeny műlépszala"ot ragasztunk és ezt már a gyümölcsfák virágzásánál helyezzük be az utolsó keret elé a költotérbe. A fiatal munkásméheknek iasztermelő mirigyei akkor lé| nek műk kiesbe, ha bővebben táplálkoznak, vagyis nagyobb a hvnpor és nektárhozam. Uyenl. .r viasztermelő mirigyeik kiváltják a viaszt és ezt igyekeznek építésre kihasználni. A méhcsalád rendszeresen a költőtér közepén alkotja a fiasitási kört. Ez a fiasitási kör az idő kibontakozásával napról-napra növekszik, ami szorosan összefügg a család fejlődésével. Az anya a fejlődés idején úgy alkotja a fiasitási kört, hogy lépről-lépre vándorol, de folyton visszatérőleg a központba mindaddig, amíg tojásalakú fészek nem alakúi ki. A fejlődés idején fellép a méhekntl a szaporodási ösztön, ez az myát a herefiasítás lerakására kényszeríti. Az utolsó keret előtt elhelyezett viasztermelő keretet a fiatal munkásméhek gyors ütemben építik heresejtre. Az anya, mivel a többi lépeken nem talál hereiépekre kiépített sejteket, igyekszik a fészket minél előbb nagyobbra és nagyobbra befiasítani, hogy elérje a fészek melege a heresejttel kiépített viasztermelő lépet is, amit aztán a legrövidebb időn belül teljesen bepetéz. Ezzel nagyban fokozzuk az anya petézőképességét, ami a tavaszi fejlődéskor a többtermeléshez vezet. A viasztermelő keret további előnye az, hogy használatával csökkentjük a család rajzási ösztönét. A fiatal munkásméhek fejmirijyeiből tejszerű pépet termelnek ki, ezzel a péppel táplálják az álcákat. Több pép szükséges a hereálcák etetéséhez. Aban az esetben, ha a fiatal munkásméhek ezt a pépet nem tudják álcák etetésére felhasználni, saját testükben használják fel. E pép felhasználása a fiatal méhek nemi szervére hat, ami a párzási ösztönt ébreszti fel és ez rajzáshoz vezet. A rajzási 'sztön a fiatal munkásméheknél hasonló az anya párzási ösztönéhez. Tehát a nemesebb táplálék ösztönzi a nőnemű munkásméheket a rajzásra. A here- és anyaméhálcákat több és kiválóbb táplálékkal nevelik. Viasztermejő keret h. sználatával alkalmat adunk a fiatal munkásméheknek a pép elhasználására, amivel nagyban tftnyészszük a hereálcákat. Eleget teszünk a méhcsalád heregondozási vágyának is és csökkentjük nála a rajzási ösztönt, ez pedig többtermelést jelent. A leq fontosabb előnye a viasztermelő keretnek az, hogy minden évben megismétlődik a herelépcsere, amibői aztán jó! kifejlett herék kelnek ki. Ezek aztán alkalmasak lesznek a kitenyésztett minőségi anyák bepárzására. A tenyésztők általában nemcsak az anyaállatok kitenvésztésén fáradoznak, hanem nagy súlyt, fektetnek az apaállatok kitenyésztésére is. Mindkét nemnek jó tulajdonságokkal kell rendelkezni ahhoz, hogy a leszármazottak ezeket örököljék. Mi méhészek szintén megválasztjuk a jó tulajdonságokkal rendelkező egyedeket. Eddig sokat foglalkoztunk az anyaneveléssel, de keveset törődtünk a herékkel. Sőt volt idő, mikor ezeket üldözésbe vették a méhészek. E régi felfogást ma már háttérbe szorítjuk és nagy gondot fordítunk a herék tenyésztésére azoknál a családoknál, melyek jó tulajdonságokkal rendelkeznek. Sinkovics Béla, Ipolynyék Ha két vagy négy anyával szaporítjuk a cs Iád tetszés szerinti erősre fejleszthetjük. Mindig fiatal anyáink legyenek, nem kell ijedezrti a méhek által elvégzett — és gyakran rosszul sikerült — kényszer anyacserétől A családok egyesítése könnyű, vékony (fél collos) kihúzható deszkafal választja el őket egymástól Az oldalfalakon sok anyagot takarítunk meg. Én olyan képtárakkal méhészkedőm, amin méhésztárseim elcsodálkoznak. Ezek éoetett téglakaptárek. Igaz, most már vannak modem, újtípusú, jól bevált képtárak (Szí. n. A. B, C.), de én meg vagyok elégedve a saját gyártmányú nég.vanyás téglakaptáraimmel. (lásd a képen). Az összes létező kaptárenyagok közül a legolcsóbb az égetett tégla. Megfelel a 11. osztályú tégla, felhasználható a féltégla is, Ebben a négyanyás rendszerű téglakaptárban úgy méhészkedem, hogy tavasszal, április elejéi megkezdem a serkentő etetést, napi 1 del. cukor, vagy mézsziruppal. A családok rendkívül gyorsan szaporodnak. Akácvirágz*s elgtt pár nappal « legjobb család anyiát helyén hagyjuk, a többit enyátlanítjuk. A jó anyákat, fiatalokat két keret néppel anyanevelőkbe tehetjük, a rosszakat elpusztítjuk, de feltétlenül nevelünk helyettük. A négy családot a választódeszkák kihúzásával egyesítjük, a kereteket összetoljuk, így egy család lesz a négyből, s így várjuk a sok néppel az akác virágzását, A kikelő fiasítás mind felszabadul, mézgyűjtővé lesz. Az otthon maradt anya nem győzi bepetézni a kereteket, sőt főhordáskor csökkenti a petézést. Igen rövid idő alatt meghordják a kaptárt mézzel. Az akáchordás befejezése után addig várok a pergetéssel, amíg a legutolsó keretek legalább félig nincsenek lepecsételve, mert ekkor éri el a méz a kellő érettséget. . Megkezdődhet a pergetés, a téglekaptár önti a mézet. Pergetés után a fi-asításos kereteket egyenlően szétosztom, a válaszdeszkáikat helyreállítom és a családot ismét szétválasztom. Másnap a meglévő anyákat beadom anyazátkában a családoknak. Újra petézni kezdenek s esetleg egy másik tömeges hordásra ismét egyesíteni lehet őket. Befejezésül még ennyit, hogyha kezdetben balsiker ér, kutassuk az okát, s ne hagyjuk abba azonnal a méhészkedést. Itt is előfordul, hogy a téglakaptáirba rejzótermé.zetű családok kerültek s ezt a kedvet nem hagyják abba azonnal. Nézzük át 8 naponként az egyesített családot és vágjuk le az anyebölcsöket. Szombath Antal A méhész célja és feladata A méhész célja az, hogy főhordásra népes, nagy, fejlett családjai legyenek. Minél korábbi a főhordás, annál nehezebb célt érnie. A fejlődés időszakában minden munka arra irányuljon, hogy a családok minél többet hasítsanak. A tavalyi méhek nagyrésze lassacskán elhull, A hasításnak nemcsak ezeket kell pótolnia, hanem a népességet még azon felül is gyarapítani kell. A lendületes fiasítás feltételei 1. jó anya, 2. elég nép, 3. elég élelem és viz, 4. jó fészek (szakadatlan lép, bőséges hely), 5. meleg. Ezeknek a feltételeknek együtt, egyszerre kell meglenniök. A fejlődés időszakának első felében sor kerül a családok első tüzetes vizsgálatára, hogy meggyőződjünk állapotukról és meghatározzuk a kezelés irányát. A fejlődés időszakában kihasznál, hatjuk már a méhek építi) ösztönét Ugyanerre az időre jut a családok áttelepítése. A hordástalan idő veszedelme a rablás. A meleg fokozódásával a lépet pusztító viaszmolyhernyók is megkezdik garázdálkodásukat, védekezni kell tehát ellenük. Ott, ahol a legelő nem elég jó családok fejlesztésére vagy élelmük biztosítására, vándorolni érdemes fűzre, gyümölcsösbe, repcére. A különleges módszerek közü1 sor kerülhet a serkenti) etetésre. Ott, ahol kaptármérleg van, most már lehetőleg naponta meg kell nézni a súlyváltozást. A gyenge öreg anyás, álanyás, esetleg anyátlan családot, ha nincs tartalék anyánk, egyesítjük Tudnunk kell azt, hogy a gyenge családoktól különösen a szokatlan hoszszú tél miatt a család fejlődése későn indult, nem várhatunk különösebb eredményeket. Ha egyesítjük Ok°t. lehet méz is. raj is. Serkentésre, etetésre sem az időt, sem a cukrot ne sajnáljuk. Nagy súlyt fektessünk az ipari növények vetésére A CUKORRÉPA vetés előtti talajmunkáit úgy végezzük el, hogy mire a csírázáshoz szükséges hőmérsékletet a talaj elérte, a mag a földben legyen. A cukorrépamagot —3 centiméter mélyre vessük, mert ha mélyebbre kerül, nehezen és hiányosan kel. A vetőmagnak, hogy a csírázáshoz a szükséges nedvességet megkapja, tömött föld kell, tehát hengerezzünk. MÄK. Gyommentes, tápanyagokban gazdag talajba vessük. A trágyázott kapásnövények után a legbiztosabb a termelése. Vethetjük azonban gabonafélék után is, ha a talaj őszi istállótrágyázásban és mélyszántásban részesült. Amint a talaj megengedi, a mákot azonnal el kell vetni. NAPRAFORGÓ, Legmegfelelőbb előveteménye a pillangósvirágú takarmánynövények. Jól megterem az istállótrágyával megtrágyázott kapásnövények után i6. Sok tápanyagot fogyaszt, különösen a káliumot. Éppen ezért vetés előtt műtrágyázást alkalmazzunk A napraforgót mindjárt a tavaszi kalászosok után vetjük el. Kisebb tavaszi fagyok nem ártanak neki. A korán vetett napraforgó előbb és jobban érik be, jobban szárítható és jobb termést hoz. Tanácsos négyzetesen vetni, vagy ültetni, mert akkor kereztben, hoszszában művelhetjük a földet. KENDER, Az őszi mélyszántás, simítőzás után gondoskodjunk a talaj gyommentes, porhanyóé állapotáról. A tavaszi te1 jművelésnek ebből a célból, legalkalmasabb eszközp a lúdtalpú kultivátor. A talajt mélyen ne műveljük (4—6 centiméter), a vetést megelőző utolsó talajművelés pedig csak olyen mélységű legyen, amilyen mélyre a vetőmagot kell letérnünk. Vetés előtt könnyen meghengereljük, mivel a kender érzékeny fagyna, csak április másik felében vessük. A tápanyagokban gazdag talajt meghálálja. LEN. A rost- és olajlen vetését meg kell kedzeni, mihelyt a talaj és az időjárási v'szonyok lehetővé teszik. Gyenge terméshozamának két főoka van: a késői vetés, és elgyomosodás. Korán kell amiatt is vetni, hogy a legnagyobb kártevőjének, a földi bolhának kártételét megelőzzük. A korán vetett len a hűvös tavaszi hét .kben erős gyökérzetet fejleszt, mely a melegebb napok megjöttekor ugrásszerűen elősegíti a len növekedését. Ne vessünk gyomokkal fertőzött talajon. A .len nem tud megküzdeni a gyomokkal, kevesebb lesz a termés, rosszabb, a minőség. A mag ne kerüljön 1—4 cm-nél mélyebbre, ezért laza talajon vetés előtt hen"erezzünk. A vetés után henger és tüskés borona zárja be a munkát, ez gyorsítja és egyenletessé teszi a kelést. KÖMÉNYMAG. A kömény kétéves, emyősvirágú növény, az első évben más növények közé vetik, eljnövényként, (árpa, búza) és a második évben h z t "mést. Legjobban a mély, jől trágyázott, elegendő humusz- és mésztartalmú talajban nő. Gyomtól tisztítsuk meg jő' a főidet. A vetőmag friss, csíraképes legyen, ajánlatos kipróbálni c.draképességét. Harminc-negyven ernes sortávolságban 1—2 cm sekélyen vetjük. ÉDESKÖMÉNY. Melegkedvelő növény, sokkal igényeseb, mi ’t a kömény. Termelése a köménny 1 azonos. AZ ÄN1ZS. Egyéves növény, a köménynél kisebb növésű. Gyommentes, jő erőben lévő talajba vetik, legcélszerűbb kapások után. Sem tűlnedves, sem túl száraz idő nem kedvez neki. Fagy iránt érzékeny, ezért április utolján 90 cm sortávolságba 1—2 cm sekélyen vetjük. Amint kikelt, fogasoljuk és gyomláljuk, KORIANDER. Egyéves ernyős-virágú növény, amelynek kellemetlen szaga van. Közepes, de nem nehéz talajt igényei. Legjobb megműtrágyázott kapások után vetni. Géppel 25—30 cm sortávolságra vessük. Mihelyt kikelt, fogasos kapával megkapáljuk és gyomláljuk. Az ipari növényekre népgazdaságunknak nagy ezül sége van. Ugyanekkor azok a szövetkezetek, állami gazdaságok és gazdálkodók, akik ezt termelik, szép jövedelemhez jutnak. Ezért minden gazdaság az agrotechnikai határidő betartásával jól elkészített magágyba vesse el az ipari növényeket. A fehér arany Az emberiség mindig nagy értéknek tekintette az aranyat. Az arany, akár sárga, akár fehér, érték. Ügy az egyiknek, mint a másiknak előállítása nagy fáradsággal jár. Én most a fehér arany termeléséhez akarok egy rövid recepte, adni olvasóinknak. A sárga arany nélkülözhető, de a fehér aranyra úgy a felnőttn'-’ mint a gyermekeknek nagy szüksége van. (Fehér arany alatt a cukrot értsük!) Aki a kipróbált receptet használni fogja, a gyakorlatban érvényesíti, nem fog csalódni. 1. Vetés előtt a talajt feltétlen simává kell tenni, egyben porhanyóssá, hengerezni kell, hogy a mag egyformán 3—4 cm mélyre jusson, mert így egyenletesebben kel. 2. Ha a talaj 6—7 Celsius fokra felmelegedett, azonnal meg kell kezdeni a vetést. 3. Mihelyt a sorok láthatók, azonnal meg kell kezdeni a gyomkapálást (sarebolást). Ne elégedjünk meg egyszeri gyomkapálással, hanem ezt legalább négyszer ismételjük meg, sőt pihent földeken lehetőleg minden esőzés után s minden alkalommal mélyítsük a porhanyítást. E művelettel irtjuk a gyomot s takarékoskodunk a talajnedvességgel. 4. Az egyelést akkor végezzük, mikor a répának má- 3—4 levele van. Ezt a munkát mint! rövidebb idő alatt kell elvégezni (18—24 cm-re). Ettől a munkától függ a terméseredmény! 5. Először egyelés előtt kapálunk, másodszor egyelés után kb. 3 héten belül. 6. Az egyenletes fejlődés, valamint a gyors fejlődés érdekében fejtrágyaként 50 kg-os adagolásban kétszer műtrágyát szórjtunk ki. 7. A cukorrépa levelét tömi nem szabad, mert ezzel nagy károkat okozunk. 8. Állandóan figyelni kell a kártevőket (répabogár, répamoly) s ha jelentkeznének, azonnal meg kell tenni mindent a pusztításukra. Ha a fentebbi receptet használni fogjuk, akkor fáradságos munkánknak meg lesz a gyümölcse, sokkal több jut a fehér aranyból minden dolgozó asztalára. A siker alapja a megértés, jóakarat és összefogás! Nagy Józs f, agronómus Védekezzünk a gyomnövények ellen A növ nyápolafii munkák között egyik legfontosabb a gyomnövény elleni küzdelem, mert a gyomok ávonják a tápanyagot és a vizet a kultúrnövények elöl. Legnagyobb gyomnövényforrás az útszéleken, cserjés, bokros területeken, valamint a szántóföldeken élő növények. Óriási nennyiségű gyommag található a talajban is, abban az esetben, ha nem Irtjuk gondosan a gyomokat, A vetések gyomosodásának jelentős forrása a gyomnövényeknek gyökérmaradványai és gyökérsarjai is, melyek a talajban maradtak. A gyomok rendk'vűl nagy kárt okoznak,' a vetésekben. A talajból óriási mennyiségű tápanyagot vonnak el, amit a kultúrnövények is felhasználhatnának. Számos gyomnövény tavasztól őszig zöld marad és jelentékenyen több tápanyagot használ el, mint a szántóföldi kultúrák, A gyomnövények erősen szárítják a talajt A gyomos talaj rendszerint kevesebb vizet tartalmaz, mint a gyommentes talaj. A gyomok sok esetben a kártevők menedékhelyeként szolgálnak. így például a pásztortáska menedéket ad a borsó levéltetűjének, a laboda a répa kártevőinek stb. A gyomnövények gyökereikkel átszövik a talajt, megnehezítik a talaj művelését, (pl. a perje\ A gyomnövények magvai a terméshez keveredve, ,4>ntják a mag minőségét, sőt megmérgezik azt. így a konkoly é» más növények magvai a gabonába kerülve mérgező hatásúvá teszik a lisztet mind az ember, mind az állat részére. A gyomok rendkívül élelmesek, gyorsan fejlődnek és szaporodnak, azért csak rendszeres munkával irthatők ki teljesen. Gyomok elleni küzdelem során számításba kell venni, hogy a gyomok többféle módon szaporodnak. Egyesek csak magról, mások a magon kívül gyökerekre’ is vagy a gyökérsarjakró’ stb. szaporodnak. A betakarítással való késés nemcsak szempergéshez vezet, hanem a késés következtében sok gyommag kerül a talajba. A helyesen alkalmazott agrotechnikai eljárások a talaj idejében történő és mély megművelése, a trágyázás, a vetőmag gondos kiválasztása, e.z idejében történő vetés és egyéb eljárások, amelyek a termesztett növény növekedéséhez szükséges legjobb feltételeket létrehozzák, lehetőséget teremtenek a kultúrnövényeknek, h így fejlődésükben a gyomnövényeket megelőzzék és káros hatásukat megbénítsák. Cap János, Lelesz
