Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-04-04 / 14. szám
I If 1954. április 4. Amit már az iskolásfiúk is üz újarcú Csúcs készül a választásokra Déltájban Dunaszerdahelyen három iskolásfiú hangos jókedvvel szállt fel a vasútra és tankönyvekkel felszerelve beléptek a fülkébe. Kettő szeplős volt a szeplők most e napokban különös jelentőséget nyertek, úgy tűnt. mintha a tavasz jókedvének kifejezői lennének, mint rügyek a fán. A harmadik arca pufók és rózsás volt. mint azok az almák, amlyeket gonddal félretettek. hogy egész télen át megőrizzék a nyár és az ősz pompás színeit. * - Mindhárman, amint később kiderült, nyárasdiak voltak és Dunaszerdahelyre járnak tanulni. Kiderült továbbá az is. hoqy a két szeplős édestestvér Az idősebbet, aki nyolcadikos, LOrinc Alfrédnak hívják, a fiatalabb, a hatodikos. Benjámin névre hallgat. A harmadik Marcsák Jozsó volt. Mindhárman együtt, egyfajta élvezettel utaztak, s nézték a rohanó tavaszi tájat ahol a szövetkezeti tagok és a magángazdálkodók szorgalommal végezték a tavaszi vetömunkálatokat. Az egyfajta élvezetet bizonyos cinkosság is jelle mezte, mert Benjámin a legfiatalabb nagy szakértelemmel cigarettát sodort, majd miután felnőtt módon rágyújtott, Jozsó kirobbanó jókedvvel kiragadta a szájából a cigarettát -s folytatta a füstölést ott, hol „Benjámin abbahagyta. Benjámin felnOtthöz méltó módon hallgatott. Nyílván rám való tekintettél egy szót sem szólt Jozsónak Vi dám, nevető arca fegyelmezetten ki simult és szeplői komolyan elrendeződtek. — fért dohányoztok — kérdeztem tőlük igen barátságosan. — Tanulunk a felnőttektől — válaszolta Benjámin és enyhe gúnnyal a füstölő cigarettára nézett. — Fogyni szeretnék — jegyezte meg Jozsó szerényen. — Kiváncsi vagyok — válaszoltam — ha sor kerül a munkára, ott is tanultok-e a felnőttektől. Erre Alfréd a legidősebb felelt. — Ott is lehet mindenfélét tanulni. Nálunk Nyárasdon például, ahol kiváló szövetkezet van és ahol a tagak igen szépen keresnek, mégis akadtak néhányan. akik bejelentették kilépésüket. — Tényleg olyan kiváló a szövetkezet ? — Tíz korona az előleg — felelte Alfréd kurtán — Na és a gabona, meg minden — szólt közbe Benjámin. — Az én anyám a kertészetben dolgozik és szépen keres — toldotta meg Jozsó. — És az apád? 1 — Az Osztraván dolgozik. A múltkor 600 koronát keresett egy hét alatt. — És fizetését az anyádnak küldi — Pontosan. — válaszolta röviden miközben nagy kerek füstkarikát fújt. — Jövőre biztos házat fogtok így építeni, ugye? — Nekünk van házunk. — Akkor minek nektek annyi pénz? — Minek? ... Ismételte Jozsó. Égő cigarettája félúton megállt, majd némi tűnődés után hirtelen rávágta, — hogy jól éljünk. — Nyárasdon mindenki jól él — szólt higgadtan és meggondoltan Alfréd — jobban mint bármikor valaha Ezt mindenki tudja. Most a választások előtt sokat beszélnek a községben a múltról. Akik emlékeznek, azok tudják. Én keveset emlékszem a múltra mert csak 14 éves vagyok. De azért tudok, amit tudok. Mi most építettünk egy 12-szer 8 méteres házat és ezidén még hozzáépítünk 5-szőr 6 méteres konyhát. Aki dolgozik, az építhet Nyárasdon Na. ezelőtt is dolgoztak az emberek, de azok iépítettek. akik nem dolgoztak. És még többet is tudnék beszélni a múltról -meg a jelenről, de az a baj, hogy bennünket iskolásokat nem engednek a választási qyülésekre. A hangszóró nyíltan megmondja mindenkinek a fülehallatára hogy nekünk. 18 éven aluliaknak semmi keresnivalónk nin-s ott. Hátha nincs hát nincs. . , mit lehet tenni... mi úgyis sok mindent megtudunk. — Mi az. hogy —- folytatta Benjámin — mi mindent tudunk. - Azt i hogy az alistáliak most vásároltak Ekecsen árpaszalmát meg magkórót Kellett vásárolniok, mert nincs elegendő takarmányalapjuk.. Nem gon doskodtak róla. mint a nyárasdiak. — Ezért kevesebb az előleg is — Ha én egyszei elnök leszek - sóhajtott kövéret a Jozsó — akkor magkórót nem vásárolok. — Én villanyszerelő leszek — szólt csöndesen Alfréd. Bevezetem a házakba meg az istállókba a villanyt Nálunk Nyárasdon a szövetkezet már egy marhaistállót, egy nagy sertésólat. meg egy baromfifarmot épített És azt hiszem, hogy а X. kongresszus tiszteletére befejeznek egy újabb marhaistállót. Hiába, akárki bármit imondhat. mégis jó a nyárasdi szövetkezet. Csak képzelje el, most, hogy a tojásban lemaradtak, bükkönyt osztanak szét a tagok között, és mindenkinek egy kilogramm bükköny után 4 tojást leéli beadnia. Hát így biztosítják a tojásbeadást, mert segít magán az olyan szövetkezet, amelynek elegendő bükkönye van. tudnak... — És van nálatok elég bükköny? — Vagónszámra — mondja Benjámin úgy foghegyről, miközben minden egyes szeplője élénken ragyog a boldogságtól, a tavaszi napsugarak arany özönében. — Nekem ti beszélhettek Nyárasdról — mondtam gúnnyal — hiába dicséritek. vannak ott kilépők, és kész Ebben a drámai helyzetben Benjámin és Jozsó komoly tekintete Qg.á pillanatra összevillant majd mindketten felém vetettek eg■ megvető pillantást, mintha csak azt mondták volna, hogy kár erre a felnötre több szót pazarolni. Jozsó mindjárt azzal juttatta a megvetést kifejezésre, hogy dühösen elhajította égő cigarettáját Majd fogta a tankönyveit és felemelt fővel méltósággal volnult ki a fülke bői .lozsót pedig a kis Benjámin hasonló magatartással követte. Alfréd dal maradtam egyedül Élénk szemén és világos szeplőin látom, hogy beszélni akar velem, hogy mindenkév mea akar győzni és meg akarja menteni a nyárasdi szövetkezetét — Nézze — kezdte igen meggondoltan. — $.z én apám Lőrinc Lajos, nem a szövetkezetben, de a.z állami birtokon dolgozik. Tehát én rám maga nem mondhatja azt. hogy azért dicsérem a nyárasdi szövetkezetei, mert az apám ott dolgozik. Az én apám havonta 900 koronát keres és terme szetesen megkapjuk a gabona fejadagot is, amit rendesen meg kell fizetni De állítom azt. hogy a nyárasdi sző vetkezetben az a tag. aki jól dolgozik. többet keres, mint az én apám Csak számítsa ki, 10 korona az elő. 'eg égy munkaegység után. Ha valaki csak 500 munkaegységet dolgozik le egy évben akkor a gabonával meg a félhektárral eqyütt többet keres, mint az én apám. Aztán meg az évvéyi osztalék is itt van. . . meg sok minden, amit itt nem is tudok felsorolni Ezért mondom én, hogy a kilépők nem számítanak, azért nem számító nak, mert egész biztos tudom, hogy őszig, ceruzát vesznek a kezükbe és meggondolják magukat. A vonat megállt. Hroboňoyot jelzett az állomás. Lőrinc Alfréd mielőtt leszállt volna, . szeplős arcával még mosolyogva felém fordult: — A ceruza az nagyon fontos, nálunk az iskolában is fontos. Ezért mondom, hogy meggondolják. És a kis Lőrincnek valóban sikerült meggyőznie engem, hogy a számoknak, különösen az 500—600 ledolgozott munka egységnek döntő szerepe van a szövetkezet fejlődésében. Sz. B. A szepsi járásbrn lévő Gsécs községet a gyérvizű csécsi-patak szeli ketté. A patak egyhar ;ű. csöndes csobogásénak zaját tűlzer.gi a madarak tavaszt-hirdető, vidám éneke, s a patakban mosó assze lyok szapulőfájának éles csattogása. A falu utcái tiszták, rendezettek, degkapóan szép, pompás, új lakóházak hívják fel magukra a szemlélődő figyelmét. Az utcasorokban itt-ott akad egy-egy olyan épület is, amelyen a régi, nádfedeles tetőzetet kicserélték cserepesre. így ezek is egészen megifjodtek. A jelek azt mutatják, hogy az építkezési láz egyre fokozódik, mert a kimért új házhelyeken csaknem mindenütt serényen folyik az építőmunka. Aki a háború befejezésekor járt itt és azóta mvst látná újra, hát bizony rá sem Ismerne. Egészen új arcot öltött a község. A falu fejlődésér '1 a helyi „Győzelmes Február” nevű EFSz elnöke ad számot: — A háború eléggé megviselte községünket. Több lakóházat teljesen újjá kellett építeni. Kormányunk lakásépítés] kölcsön nyújtásával sietett a háborús kárt szenvedett lakástulajdonosok segítségére. Az újabb hosszúlejáratú lakásépítési kölcsön folyósításé pedig teljesen kiküszöböli községünkben в lakáshiányt. Majd, miután пе.л tudja, hány új ház épült, így hát sorba veszi az egyes utcákat, s név szerint fe1-óraija az újonnan építkezőket: Szekeres Pali, Vanyó János. Juhász János stb. A számolásba Fiioedi elvtárs is bekapcsolódik Gondolatban átfésülve a falu összeS utráit. megállapítják, hogy. mintegy 65 új ház épült - felszabadulás utám években. Ez a szám azt jelenti. hogy a község lakóházainak egyh«rmade teljesen új. Ebben az évben ez a szám még lörülbelül hússzal növekszik majd. A múltban óit >ny hosszú, küzdelmes évtizede/ kellettek ahhoz, hogy az egyszerű kisföldmüves házat tudjon építeni. A kapitahVa kezekben Jévő bank adott ugyan kölcsönt a megszorult földművesekm1', de rendszerint ez az uzsora-kölcsön ki is forgatta őket vagyonukból. Nemhogy a felvett kölcsönt vissza tudták volna fizetni, hanem annak rendkívül magas kamatját egy életen át nyögték. Sokszor előfordult az is például, hogy az örökösöknek, utódoknak nem kellett e házon, aazdásági felszerelésen osztozkodnak, mert rátette kezét a bank, elárverezte a 'Végrehajtó. Ma kormányunk a lakásépítési kölcsön visszafizetését hosszabb időtartamra állapítja meg, úgy, hogy aki szorgalmasan dolgozik, ez évi visszafizetési összeget Wönnven letörleszti. A népnevelési központban ... A cséesiek — a többi községek lakosaihoz hasonlóéi — szintén lázasan készülődnek az új nemzeti bizottság' választásokra. A választásra jogosul tak száma 607 főt tesz ki. A községet 9 választási körzetre osztották. . A választási felvilágosító kampányba 40 pár népnevelőt kapcsolnak be. Erre a munkára jól felkészítik a népnevelőket, hogy a * beszélgetések során a választó polgárok minden felvetett kérdésére világos, érthető, meggyőző választ adhassanak. Minderről Meleg h József HNB-titkár tájékoztat bennünket, aki szabadsága idejét is Csecsen tölti, hogy a választási előkészületek zavartalan lefolyása biztosítva legyen. — A népnevelési központot — jegyzi meg többek körött a titkár — március 25-én ünnepélyes keretek közóft nyitottuk meg és összekapcsoltuk a néppé! velő beszélgetéssel. Az ünnepi megnyitón közel százan jelentek meg a falu lakosai közül. A népnevelési köz ontban — amely az EFSz kultűrotthonában ven — mindenféle újság, hetilap, havi folyóirat megtalálható úgy szlovák, mind magyar nyelven. így az esténként összejövök közül, azok is tájékozódhatnak a bel- és külpolitikai eseményekről, továbbá a városokon és falvakon most folyó választási előkészületekről, akik még nem járatnak újságot. Ott van a könyvtár is, amelyben értékesebbnél értékesebb könyvek állanak az olvasók rendelkezésére. A választók és a jelöltek közötti kapcsolat elmélyítése szempontjából nagyon jő szolgálatot tenne, ha „Választók Hangja” címmel faliújságot szerkesztenének. Védnökséget vállaltak a népnevelési központ fölött A népnevelési központban lefolytatott beszélgetésünk során egy elvtárs olyan örömhírt közölt, hogy a helybeli Mezőgazdasági Mesterképző Iskola traktoros tanfolyamának hallgatói védnökséget vállaltak a népnevelési központ fölött. így hát nyomban felkerestük i Kurucz • elvtársat, a tanfolyam vezető' jét, aki barátságosan, szívélyesen fogadott bennünket. — Minden támogatást megadunk a népnevelési központnak — mondotta Kurucz elvtárs — hogy a választások sikeres lefolyását elősegítsük. Konkrét segítségnyújtásunk megmutatkozik majd abban, hogy a hallgatók közül 10 pár népnevelőnk a község népnevelőivel karöltve látogatja választóinkat. — A magam részéről négy előadás megtartását vállaltam, amely előadások témái szorosan kapcsolatban vannak a választásokkal. így, oéldául ezek közül csak egyet emlf+ek, amelyet „Gsécs község dolgozóinak régi és új élete” címmel tart.ok. — Fiataljaink pedig — folytatta — gazdag kultúrmüsi ral készülnek, hogy minél ünnepélyesebbé tegyék a választási időszakot. Ilyen választások még nerr. voltak hazánkban, mint amilyenre most készülünk. Most, először a történelemben egész népünk ürömmel és lelkesedéssel választja állami közigazgatásunkba a jók közül is a legjobb dolgozókat, szabad hazánk további felvirágoztatása érdekében. Kovács István Az ipari növényeik termelése hasznára válik a szövetkezeteknek A felhők alacsonyan úsztak a levegőben, lassan szitált az eső, mikor Alsőszecsére érkeztünk. Az idő szomorú, de annál vígabbak az alsószecseiek. A szövetkezet agronőmusa Henzsel elvtárs. az iroda ablakából kémleli az időjárást. csendesen mondja: — Nem kellett volna még ez az eső. Az elnök is felnéz irataiból és még csendesebben megjegyzi. — Eshetik, nekünk már nem árt. Elvetettük a tavaszi kalászosokat. — Duzzadhat «• mag a földben — folytatja az agronóm: s — érdemes volt iparkodni, mert a járási szövetkezeti konferencia tiszteletére vállal’ kötelezettségünket, hogy március 20 ra elvetjük a kalászosokat, maradéktalanul teljesítettük. Elvetettünk 114 hektár árpát, 14 hektár zabot, 40 hektár zabosbükkönyt, 50 hektár lucernát és két hektár mákot. Felkészültünk az ipari növények vetésére Sokkal nagyobb súlyt helyezünk termelésükre. minť az elmúlt évben. Szovjet tapasztalatok szerint 350 mázsa istáliótrágyát ’:ihordtunk, minden hektár cukorrépa alá tarlóforgatás után és közéDmélyen leszántottuk. ősszel mélyszántást kapott és megvetettük szuperfoszfátos műtrágyával. Most már lesimítóztuk, előkészítjük és megkezdjük e cukorrépa vetését. Tervünk az, hogy 230 mázsát termelünk hektáronként. Én azonban kötelezettséget vállaltam а X. kongresszus tiszteletére, hogy a B/8 táblán, ami 10 hektárt tesz ki. 300 mázsát ' "nk el hektáronként Ezenkívül azt is vállaltam, hogy 1 ha földön tekarmánvrépábôl 700 mázsát kitermelek. Persze a tagság hozzájárulásával, mert a tagok nélkül mi, vezetők tehetetlenek vegyünk. A tagság szívesen teszi megáévá a vezetőség kötelezettségvállalását, hisz valamennyien egyet akarnak. Több bevételt elérni, hogy újévkor mindenkinek több juthasson.* Nagyon jól tudják, hogy a terven felül kitermelt cukorrépáért, napraforgóért és egyéb ki'ermelt ipari növényekért szép pénzt ipnel. A begyűjtési minisztérium' hirdetménye világosan megmondja, hogyha 100—110 százalékra teljesítik a cucirrépa beadását, mázsánként 12 kötne felárat .napraforgó után pedig másanként 76 koronát fizetnek prémiumként. Tehát Henzsel elvtárs kötelezettségvállalása nagy összeggel fogja növelni a szövetkezet vagyonát. A fűszerpaprikáért és a dohánytermésért is nagy összeget kapott az elmúlt évben a szövetkezeti Ezért már úgy iparkodtak, hogy mind e dohány, mind a fűszerpaprikamagot már idejekorán elvessék a jól elkészített melegágyakba. A ke tész. Brenza Lajos örömmel mutogatja a melegágyakat. — A múlt évben — mondja — mivel jól fizetett a fűszerpaprika, T. hektár helyett 3 hektát ültettünk ki. Ezért 105 méter hosszú melegágyban fűszerpaprikamagot vetettünk el. Amint beszél, felemel egy üvegtáblát, gyorsan előkapar egy szem peprikamagot, megmutatja, hogy már csírázik. Mindezekből láthatjuk, hogy a szövetkezet nagy súlyt fektet az ipar' növények fejlesztésére mert ezek -öbh jövedelmet biztosítanak és ezálto tzdagabb lesz szövetkezetük. Amerre csak meoviink Alsós' *e cáín, az emberek megelégedő 4, kedvűek. Nem kell s“ká az okát keresni, megtudjuk, hogy miért. A kötelezettségváílalások teljesítésével készülnek a választás napjára. Adatni András és Sípos csoportvezetők a választás tiszteletére kötelezettséget vállaltak. hogy 70 hektár kukoricát és 8 hektár napraforgót négyzetesen vetnek el. Ezzel azt akarják elérni, hogy keresztben-hosszábai. gépekkel munkálhassák a földet, ezáltal sok ember felszabadul a nehezebb testi munkától s több ember olyan helyre jut, ahol gépet nem eikalmezhatnak. „Többet ésszel mint erővel” — tartja 'szem e- Iőtt a bölcs közmondást a szövetkezet agronőmusa. — Jobban élni csak úgy lehet — mondja — ha mi magunk biztosítjuk aet magunknak. Ezt az alsóf ■'ecseiek el is érték. Henzsel elvtárson kell kezdeni, aki saját személyautóján mehet szabad idejében kirándulni, esetleg szórakozni a városba. Az egész család kényelmesen elfér benne. Persze, a többi tag is Henzsel “ívtárs példáját követi. Már 24 darab uotorkerékpárt vásároltak a szövetként! tagok s most újra rendeltek 12 "•abo . Megtehetik, me,, munko,, rk :án zép jutalékhoz jutnak Munke■vséfük értéke 2J korona, amibő! 11 ■"onát mint előleoPt fizetnek ki. — Saját bevételeinkből fizetünk — mondja az agror: 'mtls —- nem vfi ívunk ráutalva, hogy az áüarmót kér ’ink s',aít<-íaet Most is hnqy már ciusra elég legyen a pénzünk, 10 mázsa sertést adtunk be szabad áron. Persze, a beadással már rendbe vagyunk fél évre^-A szociális alapból is sokat kifizetünk, mert minden családtagr 0.10 muinkeegységértéket fizetünk ki naponta. Persze, ez újdonság. Családi segély a szövetkezetben? Mit is szólnak a nagycsaládos apák, anyák, hogy a szövetkezet gondol gyermekeikre is. Az agronómus biztat “rmunkét, hogy kérdezzük meg. Menjünk be egy családhoz, ahol varrnak gyerekek. Megfogadtuk tanácsát s meglátogattuk az utunkban lakó Kerekréti Andrást, a légygyermekes családapát. A szép ház, tiszte udvar jó gazdára vall. A házigazdát az udvaron találjuk. Mikor megtudta jövetelünk célját, betessék-l bennünket a konyhába. Kerekréti elvtárs feleség” lisztes kézzel fog velünk kezet, úgy látszik kenyérsütésre készül. — Hát hogyan is áll ez e családi pétiék? — kérdezzük Erre a szóra az asszony is megfordul, ő felel férje helyett. — Tagadhatetlan — mondja — hogy a szövetkezet minden gyerek után biztosított 0.10 egységet naponte. Január ban a gyerekekre 12.40 munkaegységnek megfelelő öss. eget 1 aptunk, — Igen — mondja a házigazda — munkánkkal elértük, hogy őzt megtehettük. És ez valóban nagy segítség ■vámunkra. — De he valaki azt gondolja — mondja о/ agronómus — hogy családi cöfiókra a pénz csak űov magától tón “s kapja vjlí.honnan a szövetkezet hát téved у mi nőnénk által, a m! termésünk árából van az. Amint beszélgetünk, zongora hangja üti meg* a fülünket. A házigazda persze örömmel mondja: ^ — Fiam zongorázni tanul, tessék megnézni. A szobába lépünk és meglepetéssel láttuk, hogy egy fiatal szőkehajű, fiú ül a zongoránál és ujjai a billentyűkön száguldanak. A gyermek barátságosan üdvözöl bennünket. Megtudjuk tőle, hogy, pionír és az ötödik elemibe jár. ránosnak hívják. — Mióta tanulsz zongorázni, János? — kérdezzük tőle. — Fél éve —válaszolja boldogan. — Bejárok Lévára egy zenetanárhoz, aki magánúton tanít engem. — De gyönyörű zongorád ven János — mondjuk és al posan megnézzük a szép súlyos zongorát, amelyen ott áll a nyitott kottakönyv. — Szép, de az ára is szép volt — m nd$a Kerekréti elvtárs mosolyogva. — Tízezer koronába került, de nem számít. Azt akarom, hogy fiamból müveit ember legyen. Jánosnak még hegedűje, tamburája is van. Az asszonynak peciy mosógépet vásárolt. Ezekután megértjük, hogy a múltban a három hektáron gazdálkodó Kerekréti András, a többi szövetkezeti taggal együtt megelégedett, szeretik a szövetkezetét és örömmel végzik munkáját. Azelőtt tudott volna-e egy középgazd'^ zong rát, mosógépet és még két hangszert venni 11 éves fiának? íiyesrn még csak eszébe sem jutott. Tisztán a fa!at_ kenyér megszerzésével volt elegendő gondju. Az autó, motor» kerékpárok, zongora, a jólét állandó emelkedésének meggyőző bizonyítékai. Ezzel azonban mén nincs megelégedve a szövetkezet tagsági Még jobbat! még főbbet akar. Ezt meateheti. Előttük áll az út. fokozhatják ten léseredmériveiket. még van mit jevffaniok a munkák egyes szakaszán. 3ÄNDOR GABOR. r
