Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-04-04 / 14. szám
\ 1954. április 4. 9&OIPVU v.________ FflldmMs áwi/imik вюттск hírei. A vásárúti gazdaság dolgozói befejezték a tavaszi munkák első szakaszát A kanyargó kis Duna szeli át a vásárúti állami gazdaság dúsantermő földjeit. Olyan vidék ez, ahol a hálás föld gazdagon fizet a törekvő szántóvető embernek. IPensze nem ingyen adja gyümölcsét, mert minden mázsa gabonáért, cukorrépáért, kukoricáért következetes és pontos munkát kell végezni. A gazdaság dolgozói pedig nem várnak csodákat, nem építenek a véletlenre, hanem minden erejüket latbevetik, hogy egyre több mezőgazdasági termékkel gazdagíthassák közellátásunkat. Még jóval a vetés megkezdése előtt pontos tervet dolgoztak ki a munkák sikeres elvégzésére. Dobrý elvtárs, a gazdaság vezetője elmondotta, hogy külön nagy súlyt helyeztek a gépek és a fogatok teljes kihásználására, annál is inkább, mivel a tavaszi munkák megkezdésének ideje ezidén lényegesen elhúzódott. Persze a munkák menetét fokozta még az is, hogy az öszszel minden talpalatnyi földet jól felszántottak, ahol Nagy Tivadar szántógépkezelő társaival igen jő minőségű munkát végzett. Az árpa vetését tehát a gazdaság dolgozóinak sikerült a tervezett idő előtt elvégezniük. Ehhez hozzá kell tennünk még azt is, hogy a vetést csaknem mind kereszt- és szűksoros módszerrel hajtották végre. A zabot ugyancsak 100 százalékosan bevetették. A gazdaság traktorosai, Nyilfa Boldizsár és Tóbli István elvtársak gén sokban járultak hozzá a vetés mielőbbi befejezéséhez, mert nem nézték az órát, hanem minden nap meghosszabbított műszakban dolgoztak. Mindkettőjük teljesítménye naponként túlhaladta a huszonöt hektárt. Hozzájuk méltó eredménnyel dicsekedhetik Helbrich Rudolf traktoros is, aki úgyszintén -minden erejét és tudását felhasználta a munkák meggyorsítása érdekében. Több gazdaságban, mint tapasztalataink bizonyítják, csaknem teljesen elhanyagolják a fogatok munkába való bekapcsolását. Ügy gondolják az ilyen gazdaságokban, hogy géppel végzett munkával előbbre viszik a munkák befejezését. Ez igaz, a gépek ügyesebben és minden erőlködés nélkül, folyamatosan dolgoznak, de* szinte elképzelhetetlen. hogy a fogatokat mellőzz különösen a tavaszi munkák idején. A vásárútiak sikere ‘Meg abban tükröződik, hogy a fogetmunkát nem becsülté!^ alá és bátran kapcsoltak be minden egyes befogót a vetés munkájába. Egyébként, erről a kérdésről igen sokat tudnának beszélni Riga László, Süke József és id. Nyilfa Boldizsár kocsisok, akik lovaikkal nyolc és fél hektár területet is bevetettek naponként. Munkájukban ugyancsak alkalmazták a keresztsoros vetési eljárást. Szorgalmas munkájuk eredményeképpen a gazdaság dolgozói már hozzákezdtek a cukorrépa vetéséhez is, amelyet a jó munkaszervezés mlytán már el is végeztek. Ez viszont hozzásegíti a dolgozókat ahhoz, hogy a tavalyitól eltérően még nagyobb terméseredményeket tudjanak elérni. Hasonló eredménnyel folytatják munkájukat e gazdasághoz tartozó • többi osztályok is. Szihonyban. a altári-íarmon és Búslakon szintén elvégezték a koratavasziek vetését és most ők is hozzáláthattak a cukorrépa majd a többi növényfélék, mint a takarmánykeverék bevetéséhez. Nem is kell külön kihangsúlyozni, milyen óriási jelentősége van a takarmány alap megteremtésének. Hiszen ettől függ, hogy a vásárúti gazdasánok hogyan tudják ezidén teljesíteni az állatállomány tervüket, amit épper. a takarmány hiány miatt nem tudtak a múlt években végrehajtani. Ezidén pedig tervükbe vették a zöld futószalagrendszert és ezzel mintegy megteremtették az állattenyésztés továbbfejlesztésének iegfontosabb kérdését. A kertészetben dolgozó elvtársak sem maradnak alul ármunkák elvégzésében. Készen Gáspár vezetése alatt itt is terv szerint folyik a munka. A melegágyi kalapáltét és a korai zöldségféléket sikerült 100 százalékra kiültetniük. Elismeréssel emlékezünk meg itt Markac Ernő elvtársról, aki igen nagy szakértelemmel kezeli a melegágyi növényeket. Elődje ugyanis olyan hanyag munkát végzett ami végül is azt eredményezte, hogy elkéstek f műnk kkal és ez természetesen magával hozta az alacsony termést is. Markac elvtárs odaadó munkája nyomán ezidén a gazdaság hozzáfoghatott a szélesebbkörű szántóföldi kertészethez. Ebben a csoportban pedig Kiss Julis az irányító, a vezetése alatt dolgozó asszonyok és lányok mintegy 135 százalékra teljesítik tervüket, vogyis minden egyes elvetett palántát sikerült kipikírozniok. Hogy a vásán3íi gazdaság dolgozói ilyen következetesen végzik munkájukat, nem a véletlen folytán jött létre Főleg anflak köszönhető, hogy már tavaly is alkalmazták a terven felül elért eredmények elérése után járó jutalmazást. Így hát valamennyi dolgozó aszerint kapja jutalmazását, ahogyan dolgozik. És azt nagyön is jól tudják a dolgozók, hogy csakis a becsületes és jól végzett munka hozza meg az eredményt, gazdagabb jutalmazásukat. Szómbath A. ______\------------------------------------------------— — Az éSenjárők nyomában ... Március 23. és 24-én tartották Poprádon az len járó anyakocák tenyésztőinek össz-szlovákiai konferenciáját. Ezen az értekezleten megjelentek az EFSz-ek, állami gazdaságok t's a kísérlett kutatóintézetek legjobb' olgozói. A részvevők nagy figyelemmel hallgatták végig Mocik elvtárs. a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal küldöttjének beszédét az anyasertések gondozásával kapcsolatban Beszéde során foglalkozott azokkal az alapvető hibákkal is, amelyet állatgondozóink szinte naponként elkövetnek. Megemlítette például azt a tényt is, hogy háromszori etetés nélkül szinte nem képzelhető el a sikeres sertéstenyésztés. Ezenkívül — hangsúlyozta — nagv gondot kell fordítani a sertésezállások építésére és azok tisztántartására is. Ezért az ólak építésénél ia<- fontos, ha erre vonatkozólag kikérjük a járás: zootechnikus véleményét. Ezáltal igen sok hiányosságot kiküszöbölhetünk Nagyon fontos — hangsúlyozta Mocik elvtárs — hogy a sertéstenyésztésben vezessük be a szovjet munkamódszereket. Ezt az alapos, szakismeretekkel gazdag beszéde élénk vita váltotta fel. Első felszólalóként Német Ferenc elvtárs, a palóci EFSz kiváló sertésgondozója jelentkezett. Elmondotta. hogy anyakocánként 16 malacot választott el. Továbbá ismertette munkamódszereit, mely szerint úgy jár el a malacok etetésénél, ha azok kevés tejet kapnak anyjuktól, hogy a kocánál tőgymasszázst alkalmaz, ami több esetben sikerrel járt. A nagylomnici áüami gazdaság zootechnikusa Rovder elvtárs pedig, kitért azokra a kérdésekre, hogy miképpen sikerült a gazdaságban három év leforgása alatt a választás átlagot 10 darab malaccal emelniük. 1951-ben 370 kocától csupán 3.6 választási átlagot értek el. 1953-ban viszont ugyanilyen állománytól átlaq 13 malaehozamuk volt. Csaknem 3.515 kismalaccal választottak el t.öb bet ez elmúlt évben, mint két évvel ezelőtt. Mindezt annik köszönhetik, hogy a sertések gondozására a legkiválóbb dolgozókat nyerték meg, akik a túlhízott kocákat kiselejteztél és az állományban megmaradt enyákat pedig példásan kezelték. Nagy segítséget adott a sertéstenyésztésben dolgozóknak a szocialista munkeverseny, amelyből különösen Kovalik és Varga elvtársak vették ki részüket. Hetven anyakocától átlag 15 malacot mindketten elválasztottak. A gazdaság sertésgondozói megfogadták, hogy az 1954-es esztendőben valamennyi kocától 13.3 választási átlagot érnek el. Kohút Mária példás sertésgondozóno Kohút Mária az úrföléi állami gazdaság egyik kiváló doigozónöje a sertéseket gondozza. Most is teli ró>’ö-a fezében a sertéskífytó-I m all. Eljött a dél és friss vizet öntöget a $értések vályújába. Ügy látszik azonban valahogy ma nem tetszik szemeinek az állomány, mintha a sertések megváltoztak volna ... Nem akarja elhinni, hogy ezek azok a sertések, amelyeket ő gondozott, igaz, két hétig beteg volt s helyette egy másik vette gondozás alá az állatokat, ez bezzeg érezhető is a sertéseken. Hiszen míg ő gondozta őket mintegy 75 dkg-os napi súlygyarapodást ért el darabonként, most pedig alig 28 dkg-ot szedtek magukra. És ez sehogyan sem fér a fejébe, de mint mondotta ..minden erőmet latbarptve behozom a lemaradást ” Nem is kell mondanunk, hogy Kohút Mária elvtársnő Ígéretéhez híven, pótolja a mulasztottakat, lelkiisme'-píes munká-n. f*7 tavit ín a sertésállományt. Több, mint <’5 darab sertést gondoz, mégpedig igen nagy sikerrel. Szerinte még többet is elgondozna, helyszűke miatt azonban ez lehetetlen. Mindennek ellenére Kohút elvtársnő nagy körültekintésének köszönhető, hogy a sertések ilyen környezetben is egyre inkább nehezednek. Kint a szabad levegőn naponként kétszer eteti és déltájban pedig friss vízzel látja el őket. Az úr földi gazdaságnak ezenkívül még két sertéstenyészete van, mégpedig a !közelmúltban felépített sertésólakban. Ezekben az istállókban ketten .ketten cég zik о fip'-f/.vpJs mÓQ'F w, „ f,A. nak a súlygyarapodás terve teljesítésében, Kohút elvtársnőtül mintegy 20 kg-d kevesebb súlyszaporulatot érnek el. Meg kell említenünk még azt is /Kohút Máriáról, hogyan készíti el sertéseinek a takarmányt. Az adagokat mindig pontosan leméri, ugyancsak a kukoricadarát is, melyből darabonként mintegy 1.15 kg-ot adagol. Ehhez még 35 dkg fehérjekeveréket, sót és meszet stb. tesz, hogy ízletesebb legyen a sertések takarmánya. Mindezt olyan mozdulatokkal készíti el, mintha csak valami vendéget várna. Ezért a munkájáért minden dicséretet megkap a gazdaság vezetőségétől. Többek között a muW évi, eredmények értékelésénél a galántai igazgatóság dicsérő oklevéllel jutalmazta meg. Bizony Kohút elvtársnő sokat és hosszan elgondolkozik a múlt és a jelen viszonyairól, merthiszen több mint harminc éve már, hogy dolgozik, de munkájáért a kapitalista rendszerben kevés megbecsülésben és még kevesebb jutalmazásban részesült. Űrföldön pedig immár négy esztendeje dolgozik és érzi, hogy munkáját teljes elismeréssel megbecsülik. Ez a tudat pedig még nagyobb erőt és kitartást ad munkájához, hogy még több nehézsúlyú sertést neveljen a gazdaságnak, közettátásunknak. Jó munkájáért a közelmúltban, felhívták őt Bratislai’ába a Földművelésügyi Meg bízotti Hivatalba ahol szívélyesen elbeszélgettek ikeréiről. eredményeiről. Тс ' Ы sikereket kivárr-rtl' ( RN ) Az ipari növények termesztése - gazdag jövedelem forrása Mezőgazdaságunkra az idén többek között az a feladat vár, hogy elég nyersanyagot biztosítson élelmiszer- és könnyűiparunk számára. Ezért az ipari növények termelőinek a tervbevett területen fokozott mennyiségű cukorrépát, lent, kendert, olajosmagvakat, különbözöfajtájú dohányt, fűszerpaprikát, cirokot stb. kell termelniük és így élelmiszer- és könnyűiparunkkal karöltve dolgozó népünknek több cukrot, több jóminőségű textilt ét- és ipari olajat, jóminőségű és nagyválasztékú dohányt kell adniok. Az ipari növények termelőinek a magas termésért folytatót' törekvése az idén minden bizonnyal sikerrel fog járni, ha követik azoknak a példáját, akik már az elmúlt évben is bőséges termést értek el az ipari növényeknél. Vegyük csak például az if júságfalusi EFSz-t, melynek tagjai 30 hektáros táblán hektáronként átlagosan 314 mázsa cukorrépát termeltek, holott a terv csak 255 mázsa volt hektáronként. Sőt mi több! Három hektárt a proszenicei mozgalom alapján müveitek, amely területen hektáronként 645.8 mázsa cukorrépa termett. A keszi egységes földművesszövetkezet tagjai 85 hektáron átlagosan 322 mázsa cukorrépát termeltek. A proszenicei mozgalom alapján művelt területet 585 mázsa cukorrépájuk termett, amíg a terv hektáronként 270 mázsa volt. Nemcsak a cukorrépánál hanem a többi ipari növénynél is számos szövetkezet rekordtermést ért el az elm évben. Az obszolovcei szövetkezet három hektár lenmagtermelési parcellából 100 mázsa áztatott rostot adott be, ugyanakkor a terv csak 39.6 mázsát írt elő. Lenmagot hektáronként 20 mázsát termeltek. A felsőszeli szövetkezet 50 hektárról 7 я18 mázsa kenderrost helyett 3.989 mázsa I. osztályú kenderrostot adott be a begyűjtő üzemnek. Számos ilyen példát lehetne még felhozni. Az ipari növények magas hektárhozama természetesen megmutatkozott a szövetkezetek gazdasági mérle ,ében is. így például az obszolovcei EFSz a lenből hektáronként 11.105 korona bevételre tett szert. Emellett még előnyös feltételek között vásárolhattak a tagok textilt, ami pénzben kifejezve 1.286 koronának felel meg. A jamníki szövetkezet is 11.000 koronán felüli bevételt ért el a lenből Nektáronkéitt. Ezek az eredmények nem a. véletlen művei, azért tudtak ezek a szövetkezetek ilyen magas hektárhozamokat felmutatni, mert a tagok jól végezték munkájukat, az agrotechnika előírásaihoz tartották magukat és nem késtek le az egyes munkák agrotechnikai határidejét. Becsületes törekvésük nem maradt eredmény nélkül az évvégi elszámolásnál sem. Az ipari növények termelése nary körültekintést és gondosságot követet. Ha nem megfelelő előnövény után, ■ em megfelelő és hiányosan előkészített földbe vetjük őket, az annyit jelent, hogy pazaroljuk a vetőmagot, a munkát, a földet, a munkaegységet, mert nem érünk el megfelelő hektárhozamot, vagyis a termelés nem lesz rentábilis. Hogy ez semmi körülmények közt sem forduljon elő, már most tavasszal meg kell teremtenünk az ipari növények sikeres termesztésének előfeltételeit. Ez annyit jelent, hogy a vetést a legmegfelelőbb időben végezzük a gondosan előkészített földeken. Ha idejében vetjük az iparj növényeket, elég nedvességet biztosítunk számukra és ennek alapján szabályozni tudjuk betakarításuk idejét is. Vegyük csak például a trencséni járásban levő zlatovcei szövetkezetei. A tagok a taiult évben március első felében elvetették a lent, amely ennek következtében még a: aratás előtt beérett, úgyhogy az aratási csúcsmunkák megkezdése előtt ' etakaríthatták, idejében magtalanították és rögtön az aratás után hozzáláthattak az áztatáshoz. Az áztatott lenrost beadását már augusztusban el jesít ették. Ugyanakkor több szövetkezet ebben az időben még csak meg sem kezdte a tépést. Vannak olyan termelőink, akik a sikeres termesztés e legfontosabb előfeltételét, vaqyis az idejében történő vetést sem teljesítik. Az idő nagyon sürget. Vannak szövetkezetek, ahol már elvetették a lent és a cukorrépát, de ugyanakkor a legtöbb helyen késlekednek ezzel a munkával. Ezzel lerövidítik a növény fejlődési idejét, aminek kö.<< »ben nem ad olyan termést, amilyent kellene. Ennek káros hatása megmutatkozik a szövetkezet jövedelmének csökkenésében is. Az idejében történő vetéssel azonban még nem tettünk meg mindent. Ha magas hektárhozamokat akarunk elérni az ipari növényeknél, akkor sok-sok gondos aprólékos munkára van szükség a növényápolás időszakában. Ezért idejébe;, ki kell dolgoznunk a munkaszervezés tervét és gondoskodnunk kell munkaerőkről, hogy az utolsó hektár ipari növény is a leggondosabb ápolást kapja. Pártunk és kormányunk az ipari növények termesztésének érdekében messzemenő előnyöket biztosít a termelők számára. Ez abból is kitűnik, hogy az 1954-es évre rendezte az ipari növények begyűjtési árát. Míg az elmúlt évben a szerződéses beadás az egész tervezett termelésre vonatkozott, az idén e növényei, tervezett tér* meléséből csak bizonyos százalékot írnak elő, ami mellett a tervezett hektárhozamokat is átlagosan alacsonyabbra szabták meg, mint az elmúlt évben, így például az idén az EFSz-ek tervezett termelésének a lenrostnál 54, a kenderrostnál 74.1, a cukorrépánál 74, a dohánynál 60.2, a seprőciroknál 74.5, a fűszerpaprikánál 83.8, a lenmagnál a magtermelési parcellákról 31.8, a kendermagnál pedig 46.6 százalékát írják ki. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a szövetkezetek és a többi termelők az előirt mennyiséget könnyen be tudj* adni és emellett nagyobb mennyiséget tud beadni terven felül, amiért magasabb begyűjtési árat kap. A terven felül beadott ipari növényeknél az árkülönbözet az alapárhoz viszonyítva 100 százalékot is kitesz. Ezek alapján tehát aligha lesz termelő, aki ne törekedjen arra, hogy a lehető legmagasabb hektárhozamokat érje el és hogy minél többet tudjon beadni szerződésen felül, hogy ezáltal magasabb jövedelmet biztosítson magának. A nagyszombati járásban lévő 'ovcsicei szövetkezet jó tapasztalatokat szerzett az elmúlt évben a kendertermelésben. A tagok látják, hogy milyen nagy jövedelmet jelent számukra, ha ipari növényt termelnek. Ezért úgy döntöttek, hogy az idén már nem 2 hektáron, hanem 5 hektáron fognak termelni kendert. A seprűcirok termelése is nagyszerűen kifizetődött. Pedig csak 1,5 hektáron termelték ezt a növényt az elmúlt évben. Erről a területről 19 mázsa I. osztályú cirokszalmát adtak be. Ezért 5.700 koronát kaptak. A magért pedig 1.500 korona ütötte meg markukat. Összbevételük tehát erről a másfél hektárról 7.200 Kés volt. Ha az idén is csak másfél hektáron termelnének seprűeirkot, az új előírások értelmében a tavalyi hektárhozam mellett csak a szalmáért 8.832 koronát, a mag árával együtt pedig 10.332 koronát, kapnának. Ez annyit jelent, hogy a múlt évhez viszonyítva ebből a terménybői a szövetkezet jövedelme kormáiiyunk gondoskodása következtében 3.132 koronával emelkedik. A termelőkön múlik tehát, hogyan használják fel ezen a téren is pártunk és kormányunk seqítségét. Ha idejében elvetnek és a legnagyobb gondossággal végzik a növényápolást, a siker nem maradhat el. Fontos feladat vár a nemzeti bizottságokra is. Vannak földműveseink, szövetkezeti tagjaink, akik még mindig idegenkednek az újtól, tehát idegenkednek az ipari növények nagyobb mennyiségű termelésétől is. Állami közigazgatásunk illetékes funkcionáriusainak kell tehát megmagyaráztok a szövetkezeti tagok iák és a többi termelőnek, hogy mennyire előnyös és hogy egyben lennyire fontos az, hogy minél'több cukorrépát, lent, kendert, dQhányt, cirokot, fűszerpaprikát, stb. termeljenek. Konkréten és szemlgjtetően fel kell has, álni a múlt év legjobb példáit, azokat a szövetkezeteket, amelyek az ipari növények termesztésével lényegesen fokozni tudták a munkaegység írtékét. Ez a legjobb meggyőző út. Nem vonhatja ki magát ebből a munkából a feldolgozó üzemek egy dolgozója sem. Ők ismerik a legjobban, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a lehető legnagyobb hektárhozamokat érjék el termelőink az ipari növényeknél. Nekik kell hát hatásos segítséget nyujtaniok. Csakis így biztosíthatunk élelmiszer- és könnyűiparunk számára elegendő nyersanyagot, aminek áldásos hatását mindannyian érezni fogjuk. «
