Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-03-21 / 12. szám

ч Ä szociaftsta faítwH 'fzab&ä Földműves A FOlBiMUVEl ESOGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava. 1954. március 21. Ara 40 fillér V. évfolyam. 12. szám. A dolgozó nép a nemzeti bizottságokba leg­jobb képviselőit küldi ki, akik méltók arra, hogy a népet képviseljék és kezességet nyúj­tanak afelől, hogy feladataikat rendesen telje­sítik. (A nemzeti bizottságokba való választások törvényéből.) Agronómusaink felelősségteljes feladatai Azok a feladatok, amelyeket pártunk és kormányunk mezőgazdaságunk elé tűzött, igen komoly és felelősségteljes feladatok. Mindenekelőtt a növényi ter­melés dolgozóinak kell megérteniök, hogy nagy feladataink teljesítése első­sorban is attól függ, hogy ők hogy áll­nak helyt a munkában, hogy harcolnak egész mezőgazdasági termelésünk fej­lesztéséért. A földművelésügyi minisz­ter tavaszi munkákkal kapcsolatos ren­deleté konkrét feladatok elé állítja nö­vénytermelési dolgozóinkat, a traktor­állomás dolgozóit és a szövetkezeti ta­gokat. Mindenekelőtt agronómusaink­­nak kell tudniok, hogy az agrotechni­kai határidők betartása, az agrotech­nikai intézkedések alkalmazása az az út, amely szövetkezeteinket és egyé­nileg gazdálkodó földműveseinket a magas terméshez vezeti. Ezért agro­­nómusaink hazafias kötelessége, hogy az idei tavaszi munkákban a tudomány összes vívmányát felhasználják és hogy a lehető legnagyobb segítséget nyújt­sák mé7Őoazdasáounknak. Nem válna becsületünkre, ha az *dei tavaszi munkákban is előfordulnának azok a hibák, amelyek a múlt évben. Mely pontokra kell tehát összpontosí­tanunk a figyelmünket. Nem szabad megengednünk, hogy egy hektár föld is megműveletlenül maradjon. Minden áron be kell tartani a vetésterületeket Nem engedhetjük meg azt sem, hogy az agrotechn'kal határidőknél eltolódások legyenek. Fo­koznunk kell továbbá a növényekről való gondoskodást fejlődésük időszaká­ban. Végül pedig a tavalyinál sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk a ta­karmánytermesztésre és az ipari nö­vények termelésére. Az agronómia! szolgálat, főleg trak­­torállomásamkon nem volt kielégítő a tervek kidolgozásánál. A tavaszi mun­kák ideje itt van. de sajnos még min­dig vannak szövetkezetek, ahol nem rendelkeznek pontos tervvel. Mentsük, ami menthető. Még mindig sokat segít­hetünk, ha idejében közbelépünk a hi- ; bák kiküszöbölése érdekében A tava- j szí munkák megkezdődtek. A Vysoké pri Morave-i szövetkezet tábláin már; a múlt héten megkezdték a tavaszi vetést. Sok más állami gazdaságon és szövetkezetben is teljes ütemben foly­nak már a tavaszi munkák. Nem kés­lekedhetünk tehát egy percet sem. Traktorállomásainkon az agronómiái szolgálatra nagy feladatok várnak. A szakaszagronómusokon bizony rengeteg múlik. Nekik kell biztosítniuk a jó összhangot a szövetkezet és a traktor­állomás tervei között, és jó együttmű­ködést a brigád és a szövetkezeti mun­kacsoportok között. Először is az őszi vetések ápolásáról, különös figyelem­mel a takarmánvfélékre — kell gon­doskodnak. Az egyes munkáknál a tervből kell kiindulni. Ogv kell a munkát megszer­vezni, hogy az agrotechnikai határidők betartása minden körülmény közt biz­tosítva legyen Erre kell összpontosítani a brigád és ugyanakkor a munkacso­port erejét is. Természetesen nem le­hetne magas terméseket elérni akkor, ha az agrotechnikai intézkedésekkel nem törődnénk. Az agronómusoknak oda kel! hatniok, hogy a szövetkezetek a lehető legnagyobb terjedelemben al­kalmazzák a szovjet tapasztalatokat. M'ndenekelőtt a kereszt- és szűksoros vetésről van szó. Ntm kell már külön magyarázatot fűzni ahhoz, hogy milyen előnvt jelentenek ezek az új vetési módszerek Nincs már állami gazdasá­gunk, de szövetkezetünk is alig akad, ahol meg ne győződtek volna arról, hogv 4—5, sőt sokszor még több má­zsával nagyobb termés terem, ha ke­­resztsorosan, vagy szűksorosan vetnek. Az időjárás kissé megkéstette a ta­vaszi vetést Ezért most annál gyor­sabban kell munkához látni és annál gvorsat'bar kell a vetés* végezni ’tt megint az agronómusoknak jut nagy szeren Minden lehetőséget meg keli ragadniok, hogy a tavaszi vetést a le­hető legtöbb és legcélszerűbben össze­állított oéocsoDor* végezze Természe­tesen, nem szabad kihasználatlanul j hagyni a szövetkezetek fogatait sem. kúlvns vétsen lenne, hogv most, ami- i kor a tavaszi vető úgyszólván a kör- I münkr égett, a szövetkezet lovai az > istállóban hevemének, vagy más ke­­vésbbé fontos munkát végeznének. Szövetkezeteink hozamszerződéseket kötöttek a traktorállomásokkal. Ez azonban magábavéve még nem biztosí­téka a jó együttműködésnek és a ta­vaszi munkák zökkenőmentes elvégzé­sének. A szerződést éppúgy, mint a ter­vet, rendszeresen ellenőrizni kell. Ha hibára bukkanunk, azonnal közbe kell lépni. Itt megint csak az agronómu­­sokra hivatkozunk, mert ők lelkiisme­retes munkájukkal ezen a téren is na­gyon sokat tehetnek. Példaként kell állítanunk a dunaszerdahelyi járást, ahol az agronómusok már a tervek ki­dolgozásánál is nagy és hatásos segít­séget nyújtottak a szövetkezeteknek. Meg van a biztosíték arra is, hogy az, egész tavaszi munkák alatt is meglesz a jó együttműködés és ezen keresztül a dunaszerdahelyi járás szövetkezetei jobban tudnak harcolni a magas ter­méshozamokért. A tavaszi munkákban az agronómiái szolgálatnak oda kell hatnia, hogy min­den szövetkezet „jó gazdává" váljon és hogy előre nézzen, vagyis hogy már most megteremtse további sikeres gaz­dálkodásának az előfeltételeit. Itt min­denekelőtt a magtermelési parcellákra gondolunk. Minden szövetkezetnek kell, hogy a célja legyen, hogy saját maga termeljen elegendő jóminöségű vető­magot. Természetesen ebben nagy se­gítséget kell nyújtaniok az agronómu­soknak is. Nekik kell biztosítaniok azt, hogv a magtermelési parcellák még jobb megművelésben részesüljenek, mint a többi föld. A legkiválóbb vető­magot kell itt földbetenni és műtrá­gyázásnál is az agrotechnika követel­ményei szerint kell eljárni. A növények fejlődési szakaszában pedig a lehető legjobb ápolást, gondozást kell bizto­sítani a magtermelési parcellákon. így nem lesz a szövetkezetekben vetőmag­­hiány, ami sajnos még az idén is elő­fordult egy-két helyen. Sőt meg kell mondanunk azt is, hogy ezért a fele­lősséget nem kis részben éppen az ag­ronómiái szolgálat viseli, mert az ag­ronómusok nem törődtek kellően a jó­­minőségű vetőmag biztosításáról. Je­gyezzük meg, hogy az a szövetkezet jó és az a szövetkezeti elnök példás, amelyben, illetve, aki biztosítja a kel­lőmennyiségű vetőmagot, természetesen a lehető legjobb minőségben. Az agronómusoknak nevelő munká­val, szemléletes példákon való meggyő­zéssel oda kell hatniok, hogy a szö­vetkezeti tagok természetesnek és el­kerülhetetlen követelménynek tartsák a vetőmagtermelést, mint a magas hek­­árhozamokért folyó harc egyik legfon­tosabb előfeltételét. A tavaszi vető befejezésével még nem ért véget az agronómiái szolgálat, az agronómusok feladata. A tavaszi mun­kák második időszakában épp oly fon­tos munka vár agronómusainkra, mint most. Nekik kell odahatniok, hogy a szövetkezeti tagok, a földművesek ide­jében és jóminőségűen elvégezzék a gyomlálást, az egyelést, a sorközi mű­velést, a fejtrágyázást. Nekik kell biz­tosítaniok a kártevők elleni sikeres harcot is, mert amint tudjuk, a külön­böző növényi Is állati kártevők nem egy évben igen nagy károkat okoztak termelésünkben. A cukorrépa, a bur­gonya, az ipari növények és olajos­magvak példás ápolása sokszorosan visszafizetődik a magas hektárhozamok­ban. Az idén az ipari növények begyűj­tését n.:gyon élőn”' en rendezték. A- mennyiben a szövetkezet, vagy a föld­műves a tervezettnél magasabb hek­tárhozamot ér el, azért magas jutal­mat kap. Segítsék hát agronómusaink a szövetkezeti tagokat a magasabb jö­vedelem elérésében. A fenti fő felad tok mellett, amelyek a célszerű gazdálkodás biztosításából erednek, agronómusainkra még egész sor apró feladat vár, amelyekkel föld­műveseink nap mint nap találkoznak, s amelvek csa1< az első pillantásra je­lentéktelenek, de ugyanakkor méois nagv szerepet játszanak a sikeres gaz­dálkodásban. Ezért mindig tettre és segítségre készen kell állniok. Minden törekvésük végén agronómusaink lás­sák a szövetkezeti tagot, a földművest, 3ki jó munkájává' ónját maga, de egy­ben egész dolgozó népünk jobb életét építi, г virágzó szép hazánk tovább) építő sikereit segít* elő. Bátran és szervezetten tehát a tavaszi munkák i gyors elvégzéséért. A napokban országszerte megkezdték a tavaszi munkákat. Először a viszoke pri moravei szövetkezet táb. Iáin indultak meg a vetCgépek és agregátok, majd jokozatosan, amint azt talaj állapota engedi, arra töreked­nek állami gazdaságaink, EFSz-eink és dolgozó parasztjaink, hogy a mag mielőbb a földbe kerüljön.-*---------------------------- ★ -------------------------1---- ★ ----------------------------­A Csehszlovák Köztársaság kormányának határozata a nemzeti bizottságokba való választások napjának megállapításáról A nemzeti bizottságokba való választások­ról szóló 1954. évi 14. sz. törvény 62. szakasza értelmében a kormány a nemzeti bizottságokba való választások napját legkésőbb 60 nappal előbb állapítja meg és az egész köztársaság területén a választásokat munkaszünet napján kell lefolytatni. A Csehszlovák Köztársaság kormánya a ke­rületi-, központi-, járási-, városi-, helyi- és körzeti nemzpti bizottságokba való választások napját 1954. május 16-ára, vasárnapra tűzi ki. Prága, 1954. március 13-án, V. Široký, A Csehszlovák Köztársaság kormányának elnöke. A Csehszlovák Köztársaság kormányának határozata a Központi Váíasztóbizottság tagjainak kinevezéséről A Csehszlovák Köztársaság kormánya a nemzeti bizottságokba való választásokról szóló törvény 87. szakaszának rendelkezései értel­mében a Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbi­zottságának javaslatára a következőket nevez­te ki a Központi Választóbizottság tagjaivá: Elnök: Dr. Václav Škoda, igazságügyminiszter. Alelnök: Jozef Tesla, a Központi Szakszervezeti Tanács első titkára. Titkár: Jiri Saiga, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának munkatársa. Tagok: Ladislav Kleňhová-Besserová, a Nem­zeti Központi Akcióbizottságának titkára, Miloslav Vecker, a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első tit­kára, Jozef Bradáč, a ČKD Sztálingrád Prága IX. üzemi bizottságának alelnöke, František Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, a Nemzeti Arevonal Szlovákiai Köz­ponti Akcióbizottsáoának főtitkára, Jaroslav Švestka, a Klement Gcttwald au­­tómobilművek, Prága IX. üzemi bizottsá­­aának elnöke, Dr. Miroslav Klinger, a Csehszlovák Szo­cialista Párt főtitkára, Josef Bureš, a turskoi (Prága-Nyugat já­rás) egységes földművesszövetkezet elnöke, Josef Gemrot, a Csehszlovák Néppárt fő­titkára, Jindrich Richtr, az úvaly-i egységes föld­művesszövetkezet elnöke (Český Brod já­rás), Jozef Gajdošík, a Szlovák Üjjászületés Pártjának főtitkára, Anežka Hodinová-Spurná, a Békevédők Csehszlovákiai Bizottsága és a Csehszlová­kiai Nőbizottság elnök*», Ján Zeman vezérőrnagy, a nemzetvédelmi minisztérium politikai főosztályának főnö­ke, Oleg Homola, a Csehszlovák-Szovjet Bará­ti Szövetség központi titkára, Ján Janulik ezredes, nemzetgyűlési kép­viselő, Dr. Ján Mukarovský akadémikus, a Károly­­egyetem tanára, Ján Drda, a Csehszlovák írószövetség el­nöke, Vincent Pokojný, a Szabadság-Párt elnöke. Prága, 1954. március 13-án. V. Široký, A Csehszlovák Köztársaság kormányának elnöke. N

Next

/
Thumbnails
Contents