Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-03-14 / 11. szám

ťéldfdfivM Berlin lépés volt előre a vitás kérdések rendezése felé Kolhozparasztok a Kirov-gyárban A leningrádi Kirov-gvár dolgozói nemrég vendégül látták az ukrajnai sztanyiszlavszktervleti Kirov-kolhoz parasztjait. A kolhoz küldöttsége megnézte a gyárat, beszélgetett a ter­melés élenjáró dolgozóival, megismer­kedett a legrégibb orosz gyár dicső séges történetével. A gyár munkásai ugyanakkor megtudták a kolhoz élű i­kétől. hogyan dolgoznak a falun, mi­re van a koloznak még szüksége. A Kirov-gvár dolgozói elhatározták, hogy segítenek a kolhozparasztoknak a gaz­daság villamosításában és az állatte­nyésztői arrrwk vízellátásának meg­szervezésében. A gyár egyik műhe­lyében rövidesen befejezik 100 méter vízvezetékcső elkészítését. Ugyancsak a közeljövőben indítják útnak a kol­hoz címére a mintegy 40 kilowatt ka­pacitású elosztóberendezéses generá­tort. A gyártól kapott felszerelés hama­rosan már a kolhoz parasztjait fogja segíteni a jobb termésért és az állat­tenyésztés magasabb hozamáért ví­vott harcban. tár Az NDK kormányának nyilatkozata A Német Demokratikus Köztársa­ság Minisztertanácsa közleményt adott ki a közelmúltban. amelynek részleteit az alábbiakban közöliük: A Német Demokratikus Köztársaság kormánva ismételten kiielenti, hogv Németország mindkét részének egy­máshoz való közeledése a legközeleo­­bi legfontosabb feladat a német ggv­­ség helyreállításának útján. Ezt min denekelött a gazdasági és kulturális téren való egvüttműködés szolgálja. A Német Demokratikus Köztársaság/ kormánva a német kérdés megoldása/ ná! a németek kölcsönös megértését helvezi előtérbe. A bonni kormány „szabad választások”-ról szóló fecse­gése ellenére a hadkötelezettség beve­zetését. a háborús szerződések meg­valósítását helvezi előtérbe. A Német Demokratikus Köztársaság kormányá­nak megegyezési javaslatai ideiglenes össznémet kormány alakítása révén megnyitják az utat az egész Német­­orszáoban tartandó igazán szabad de­mokratikus választásokhoz, amelyek lehetővé tennék Németországnak de­mokratikus és békés alapokon történő egyesítését. A bonni kormány azonban elzána ezt az utat, amennyiben keresztü1 - hajszolja a hadkötelezettségről szóló rendszabályokat az alkotmányba. Már az a körülmény, hogv a bonni kor­mány provokativ módon és a berlini külügyminiszterek értekezlete előtt és alatt készítette elő ezeket az alkot mánvmódositásokat. mutatja, hogv to­vábbra is minden eszközzel akadályo­kat igveszik gördíteni Németország újraegyesítésének útjába. A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánva jól tudia. hogy a nyu­gatnémet ifjúság nem akar meghalni a külföldi monopolisták érdekeiért. — Éppen ezért a Német Demokratikus Köztársaság kormánva kijelenti, hogy Nyugat-Németország és Nvugat-BerUn valamennyi férfiút, aki kivonja ma­gát a nyugatnémet zsoldos hadsereg­ből, a Német Demokratikus Köztár­saságban egyenjogú polgárnak tekin­tik és minden szükséges támogatást megadnak nekik. Fe'hiviuk Nvugat-Németország la­kosságát. fejezze ki eltökélt szándé­kát a Németország mindkét része kö zötti szoros gazdasági és kulturális kapcsolatok helvreál'ítására. Az NDK kormánva mindenkor kész minden olyan kérdésről össznémet tárgyaláso. kát folytatni, amelv közelebb hozza egymáshoz Németország békeszerető népét a független Németország meg­teremtése érdekében. Helyreigazítás Lapunk múlt számában a 3. oldalon a „Munkás-parasztszövetség további' megszilárdit^fáért a választások előtt” című cikkbe hiba csúszott be. A har­madik bekezdés uto'sóelőtti mondata helves> n it'v hangzik: Az önkötözögépek száma a kapita lista Csehszlovákiához viszonyítva tíz­szeresére növekedett. Kérjük olvasóinkat, hogy eszerint értelmezzék a szöveget. A közvéleményt mostanában min­den országban igen eiősen foglal koz tatja az a probléma, hogv voltaképpen mit is hozott a berlini értekezlet. Nem titok, hogv még ebben a látszólag tár­gyi kérdésben is erősen eltérnek egy­mástól az álláspontok. A közvélemény iórésze előtt nem kétséges, hogy Bér lin lépés volt előre a vitás kérdések nek tárgyalások útién való rendezési felé. Vannak azonban akik szándékú san lekicsinvlik a berlini konferencái! akik erőnek ereiével hitetlenségei akarnak kelteni e tanácskozás ered ménveivel szemben. Érthető: azoknak az agresszív köröknek amelvek ma: eredetileg is annvira viszolvogtak a berlini értekezlettől, most érdekükben áll elhitetni, hogv a berlini tárgva'á sok terméketlenek voltak, s hogv a tárgyalások útja általában járhatatlan út Molotov elvtárs az elmúlt hét°n - pénteken nyilvánosságra hozta nyilat kozatát. mely meggvöző választ ad a tények e célzatos kicsavarására Ez a széleskörű összefoglaló, amelv világo­sán felvázolja a berlini tanácskozás fő vitáit és azok kimenetelét, nagy segítséget nvúit mindazoknak akik e fontos értekezlet eredményeit valóban reálisan akarják értékelni. A Szovjet­unió külügvmmisztere egvfelől óvja a közvéleményt az eddig elért ered­mények túlbecsülésétől Ugvanakk.n nyomatékosan rámutat azokra a vi tathatatlan eredményekre, amelyeket a berlini értekezlet elért. Melyek ezek az eredmények? Mindenekelőtt az a ténv hogv vé get ért a nagyhatalmak tanácskozá­saiban az elmu't éveket jellemző host szas szünet, más szóval hogv öt év után ismét közös tanácskozóas/talh íz ültek le egymással a nagvhata'mok képviselői. Ez a ténv annál is jelen­tősebb. mert az említett öt év az imperialista hata'mak — mindenek, előtt az Egyesü't Államok és. Anglia — részéiül az úgynevezett „erőpoli­­tika” kibontakozásának időszaka volt. Ez az „erőpolitika". amelv a bekér«, hivatkozott, de közben támadó kato­nai készülődésre szervezte az imne ria'ista világ fő országait igen erősen fokozta a feszültséget múld Európá­ban. mind Ázsiában. Más kérdés hogv ez a politika az. erőszak a'kal­­mazásának és az új háború előkészí­tésének ez a politikája mind gazda­sági. mind diplomáciai ‘mind katonai téren csddbejutntt — amit a jelen'egi koreai vagv vietnami helyzet, az im­perialista hatalmak között növekvő el­lentét, s nem utolsósorban a demokra­tikus béketábor megerősödése is pél­dáz. Éppen ez a körülmény tette lehe­tővé a nemzetközi feszültség bizonvos­­tokú envhülését és a berlini értekez­letet amélv maga is ennek az eny­hülésnek egvik tanu.jele. Az a tény, hogv az ,'erőpolitika” kérdéseinek es fenyegetéseinek nyomasztó évei utón a nvugati hatalmak mégiscsak leültek a tárgyalóasztalhoz, a tárgyalások es­őiéinek az .erőpolitika” fölötti győ­zelmét mutatia. A heilini tímóesbozás pozitív eredményei közé tartozik továbbá hogv elősegí­tette számos vitás nemzetközi kérdés tisztázását Ez a tisztázás természete sen nem azt jelenti, hogv az említ-tt kérdésekkel kapcsolatos ellentétek »gvcsariásra megoldódtak Ellenkező leg a nézetek tisztázása kózbpn meg­mutatkozott. hogv olvan fontos kér­­lésekben. mint például az európai biztonság üvve, mii ven mélyreható a különbség a Szovjetunió és a nvugati hata'mak álláspontja között. Vegvük például azt a kérdést amelynek a berlini értekezlet a leg­nagyobb figyelmet szentelte: a va­­údó és rendezetlen német keidé.,t Németország problémáia mint isme­­etes kilenc év óta vár megoldás» a Kéts'-Pt 1 n. hogv a berlini értekezle­ten sem s'kerüit elérni ennek a ke­lésnek a rendezését A berlini ta­nácskozások azonban világosan meg mutatták, hogv e kérdés megóvása je­lenleg egyetlen alapvető problémát« ütközik, nevezetesen: a német mi’i- I ’enzimus úi iáteremtésének probléma 'ába. A berl’ni konferencián világosan kitűnt, hogv a nvugati hata'mak min­denáron fel akariák támasztani és «a 'át katonai terveik szo'gálatába aka:­i-ik ál’itani az agresszív német m'H- arizmust Pontosan ez az oka annak, hogv a berlini tanácskozásokon Né metország ügvében nem jött létre megegyezés. Ha a nvugati bala'rmk kormányai a Szovjetunióhoz hason­­'óan egyetértettek volna azzal, hogv a n“met militarizmus úiiáteremtése megengedhetetlen, a fennmaradó vi • ás kérdések megoldása már ió'-ai könnyebbé vált volna. Ez azonban nem történt meg. A berlini érlekezlet megmutatta, hogv az európai biztonság kérdési­ben ma két vonal érvényesül. Az egvik, a nvugati hatalmak vonala amelyet az egyoldalú katonai csopor­tosulások és a német militarizmus Mint Nehru beszéde mutatja: ez­úttal sem az egyik, sem a másik nem sikerült. Ez az elutasítás annál is kelle­metlenebb az amerikai kormány számára, mert Nehru a köszönő szavak mellett elmondott egy-két oh/ап igazságot is az amerikai po­litikáról, amelyet Washingtonban nem tesznek ki a kalapjuk mellé. Végtére is nem mindennapos eset. hogy egy olyan nagy 'országnak, mint India, burzsoá kormányfője, fekete-fehéren kijelentse: az ame­rikai segély elfogadása egyenlő a szabadságról való lemondással. S ha még csak erről lenne szó! Az amerikai kormánykörök nagy meg­rökönyödésére azonban Nehru egy­szerűen meghazudtolta Eisenhower állításait Az Egyesült Államok el­nöke levelében, amidőn ..biztosíté­kokat” ajánlott fel az Indiát fe­nyeget!! agresszió ellen, kijelentette, hogy ,.az Egyesült Államok elfoj­tana ilyen agressziót." Nehru vála­szában ezt üzente vissza: ,,Az ed­digi tapasztalatokból tudjuk, hogy ha agresszióra . kerü. sor, semmit sem tesznek annak elfojtására.” — India népe ezt saját bőrén, a Kas­mír elleni pakisztáni agresszió pél­dáján tanulta meg. De vájjon más ázsiai példák nem bizonyítanak még ennél többet is, nevezetesen hogy az Egyesült Államok maga szerve­zi az agressziót? Az indiai kor­mány mindenesetre jogosan veti fel hol van arra biztosíték, hogy Pakisztán nem kísérli meg újból fegyveres úton Kasmírt bekebelez­ni pláne ha Amerika is mö­götte áll. Ez az aggodalom annál is indo­koltabb, mert s?ámo<t iolp топ an felélesztése lellemez. Ez a vonal aem a békét, sem a biztonságot nem vé delmezi. hanem az európai államik egyik csoportjának a másikkal var szembeállításához, úi európai háború előkészítéséhez, harmadik világháború­hoz vezet. A másik vonal a kollek tív biztonság útja, amely az európai országok két csoportjának szembeállí­tása he] vett. azoknak közös biztonsági -szervezetben való tömörítésén alapul Ez az elgondolás az „összeurópai kol ektiv-biztonsági szerződés” szovjet tervezetében jutott kifejezésre. Kell-c mondani, hogv e két elgondolásnak ь vita során történő megütközése csak az utóbbi számába járhatott nyereség gél? „Bizonyos miniszterek — muta­tott rá nyilatkozatában Molotov elv társ — teimészetesen továbbra is szó vögethetik az „európai védelmi kö cösség” megalakításával kapcsolat terveiket. Ebből azonban semmi sem lesz egv úiabb ingatag katonai cső oortuláson kívül, ame'v nem élvezi a népek támogatását. Más dolog az eu '•ópai népek kollektív biztonságának eszméié, amelv ... egvre nagyobi rokonszenvre talál Európa népeinél mert benne kifejezésre jutnak a béke megszi'árd tására. az egyetemes biz­tonság megteremtésére irányuló leg­mélyebb törekvések.” Miről laou«ko(lik mindez? Arról, hogy nem maradtak ered ménvtelenül a Szovjetuniónak a nem­zetközi feszültség enyhítésére, a be ke megszilárdítására irányuló erőfesz; tései A szovjet kormány politikája — rrvnt Molotov elvtárs rámutatott — elősegítette a Szovjetunió és az egész d°mokratikus tábor nemzetközi hely zetének megszilárdítását Hason'ó képpen nem maradtak eredménytele nek a világ népeinek a béke megszi­­'árditásáért, a vitás nemzetközi kérdé sek békés rendezéséért vívott küzdel mei. Annak a közös harcnak az ered ménveként amelvet a Szovjetunió kormánva és a világ békeszerető né pej vívnak, a berlini értekezlet lépési jelentett a nemzetközi feszültség csökkenése fe'é. Mindebből egv követ keztetést lehet levonni: fokozni kei) erőfeszítéseinket a továbbra is nvitva­­álló nemzetközi problémák békés ren­dezéséért. Fokoznunk kell itt. Euró­pában, ahol Németország veszedelmek tői terhes prob'émáia továbbra is •:? érdekéit népek legerőteljesebb együt­tes fellépését követeli — s a távoli Ázsiában, ahol m ndent meg kell ten ni. hogy az áprilisi genfi értekezlet a lehető legkedvezőbb feltételek kö­zött üljön össze; nak, hogy a joakisztáni kormány­nak igenis vannak ilyen szándékai. Amióta a pakisztáni kormány elfo­gadta az amerikai katonai segélyt Pakisztán uralkodó körei egyre !e­­nyegetőbb magatartást tanúsíta­nak. Mohammed Ali pakisztáni mi niszterelnök nemrégiben már kere­ken kijelentette, hogy „értelmet­len” lenne megnemtámadási szer­ződést kötni Indiával, mert meg sok a rendezetlen probléma a két ország között. Nem joggal kételke­dik-e ilyen körülmények között az indiai kormány az amerikai „biz­tosítékok” hatékonyságában? De nem ez az egyetlen ok. amely Nehru indiai miniszterelnököt ilyen határozott amerikaellenes fellépésre indította. Az indiai kormány e nagyfontosságú döntésében nagy szerepe van az indiai névtömegek elszánt, nyomatékos békeakaratá­nak Az indiai nép nyugtalanság­gal figyeli az amerikai hadügymi­nisztérium kísérleteit, hogy támadb katonai blokkokat tálcol jón össze India tőszomszédságában, s nem akarja, hogy országa amerikai tá­maszponttá, maga pedig ágyútölte­lékké váljék az amerikai célok szolgálatában. Az indiai kormány figyelembe veszi a közvélemény­nek ezt az álláspontját, s ugyan­akkor levonja a maga számára a megfelelő tanulságot az amerikai politikából. De az indiai kormány állásfoglalása módot nyűit mesz­­szebbmenö következtetésekre is. Nevezetesen arra hogv napjainkban minden olyan kormántinak, ameiy valamennyire is ad nemzeti önér­zetére és szem előtt tartja országa érdekeit, múlhatatlanul szembe kell fordulnia az amerikai diktátum­­vnlifCkávril f$54. mírc?us f 4, A külpolitika hírei Hatszáz újabb amerikai „szakértő" érkezik Görögországba az ott létesí­tendő amerikai katonai támaszpontok építésének megkezdése alkalmából. ♦ Dulles, amerikai külügyminiszter résztvesz az atlanti tanács április 23- án kezdődő párizsi ülésén Dulles Pá­rizsból utazik majd az április 26-án kezdődé genfi értekezletre. ♦ Az Albán Népköztársaság M’nbzter­­tanácsa a hóval eltoriaszolt északi vi­dékek lakosságának élelmiszerre! ée ruházatta; való ellátása érdekében ar­ra kérte • Szovjetunió kormánvát, küldjön szállítórepülőgépet Albániába. A Szovjetunió kormánya azonnal tel­jesítette ezt a kérelmet. Szerdán már útnak indították a havazás által elszi­­qetelt északi területek lakosságának el­­átására szolgáló első szállítmányokat. ♦ A ..émet héketanács elnöksége el­határozta, hogy német békeérmet elá­llt. Ezt az érmet az irodalom és pub­licisztika. a kultúra és tudomány, va­lamint a gazdaság és a sport terén végzett olyan kimagasló teljesítménye­kért adományozzák, amelyek fokozat­tan szolgálják a népek közötti meg­értés és a béke fenntartásának gondo­latát. Ezt a kitüntetést más államok személyiségei is megkaphatják. ♦ A vietnami néphadsereg osztagai a március 3-ról 4-re virradó éjjel Hanoi egyik külvárosának repülőterén sike­res rajtaütést hajtottak végre és a francia expediciós hadtest több ezál­­'ítórepülögépét elpusztították. A fran­cia hatóságok becslése szerint az oko­zott kár kétmillárd frankra tehető. ♦ Az Egyesült Államok kormánya be­jelentette, hogy ti/ haditengerészeti őrhajót bocsát a teivani kínai naciona­listák rendelkezésére. ♦ Kaint-Denis város képviselőtestülete határozatot hozott, amelyben követeli: szüntessék be az ellenségeskedéseket indokínában, indítsák meg a tárgyalá­sokat Но Csi Mlnh kormányáig!. A ha­tározatot a képviselőtestület valameny­­nyi tagja: 22 kommun-'ete, 2 szocialis­ta, 3 MRP, 4 RPF, valamint 2 függet­len aláírta. Gyűlés a moszkai Kalinyin­­választókerületben Március 6-án a moszkvai Kalinyin­­választókerület választói gyűlést tar­tottak, amelyen N. Sz. Hruscsov, az SZKP központi bizottságának első tit­kára a Szovjetunió Legfelső Taná­csának küldöttjelöltje találkozott a választókkal. A Szakszervezetek Házának ünne­pélyesen feldíszített oszlopcsarnoká­ban összegyűltek a moszkvai Kalinyin- és Május 1-kerület do'gozói, akik .1 Кal invin -választókerüiethez tartoznak, munkások, mérnökök, technikusok, alkalmazottak a „Frézer”-, a „Sarló- és kalapács”, a „Kompresszor”-üze­­mekből és más vállalatokból, valamint tudósok, orvosok, tanítók, tanárok, nyugdíjasok, diákok, háziasszonyok, a Szovjet Hadsereg képvÄiiôi. A gyűlést I. M. Szokolov, a Ka'i­­nvin-kerületi pártbizottság titkSra nyitotta meg. Az első felszólaló L. M. Zabudalov, a „Frézer” gyár esztergályosa volt. Gyárunk dolgozói — jelentette ki a felszólaló — egyhangúlag a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának küldöt­téül jelölték a Kalinvin-választókerü­­'etböl N. Sz. Hruscsov elvtársat, a kommunista párt és a szovjet állam kiváló személyiségét, az SZKP köz­­nonti bizottságának első titkárát. A moszkvaiak számos dicső cselekedete fűződik Hruscsov nevéhez. Hruscsov elvtárs éveken át a moszkvai párt­­bizottság élén állt. Mikor N. Sz. Hrus­­csovra adjuk szavazatunkat, ezzel egyhangúlag szeretett kommunista oártunk politikája iránt nyílvánítjuk bizalmunkat és támogatásunkat. Ezután V A. KiriHin, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiájának le­velezőtagja, V. E. Makarov orvosnő, V. I. Grigorjev, a „Sarló és kalapács” kohászati üzem mérnöke szólalt fel. A felszólalások után a megjelentek hosszas tapsától k’sérve N. Sz. Hrus­csov mondott nagv beszédet. Febrrnr utolsó hetében Eisen­hower , az Egyesült Államok elnöke levelet intézett Nehru indiai mi­niszterelnökhöz. Az amerikai el­nök ebben a levelében katonai se­gélyt ajánlott fel Indiának és ígé­retet tett arra, hogy a Pakisztán­nak nyújtott amerikai katonai se­gélyt nem használják fel India el­len. Nehru, India miniszterelnöke néhány nappal később udvarias­hangú, de félreérthetetlen választ adott az ajánlatra. Miután „köszö­netét” fejezte ki az amerikai aján­latért, kijelentette: India vissza­utasítja az amerikai katonai se­gélyt, mert ,,nem áll szándékában szabadságát alkudozás tárgyává tenni.” Hozzátette azt is. hogy az amerikai biztosítékok Pakisztán fel fegyverzésével kapcsolatban (amelyekért mellesleg szintén kö­szönetét nyilvánította) nem kieV- gítőek India számára. Majd kije­lentette' Amerikát már nem lehet semlegesnek tekinteni és helytelen dolog a$, ha az amerikaiak, mint „semleges ENSz-megfigyelők" to­vábbra is Kasmírban maradnak. Az indiai kormányfő elutasító nyilatkozata - bármihien udvarias formában hangzott is él — nagy pofon az amerikai uralkodó körök számára. Az amerikai kormánynak kettős szándéka volt, amikor aján­latát megtette: egyrészt, hogy „biztosítékaiwl” megnyugtassa a pakisztáni-amerikai szerződés mi­att joggal aggódó indiai kormány­köröket és közvéleményt, más­részt, hogy katonai segélynyújtás útján bevonja Indiát a szervezés alatt álló közel- és közép-keleti agresszív katonai csoportosulásbn. Indiai pofon Amerikának Szabad Földműves, a Földmüvelósügy Megbízotti Hivatal hetilapja - Kiadóhivatal. Bratislava. Križková 7. — Telefon 332-29 - Szerkesztőség Bratislava. Križková 7. — Telefon 243-46. — Ffis/e-kes/tő- Mav>r Sándor. — Kiadja az „Stát pAd .h.*.n aakladatetstvo" n o závod Bratislava Križková 7. — — Nyomta Merkantilné tlaéiame n. p. zz Bratislava Ul N»r Povstaní« 41 - Irányító postahivatal: Bratislava, 2. Előfizetés egy évre 20.80 Kčs, félévre 10 Kfs A lap felmondható minden év végén okt elsejéig. - Eng. szám: PIO 566/52. IV. 2. D 50746 v

Next

/
Thumbnails
Contents