Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-03-07 / 10. szám
i ~МЛт0 . 1954. március 7. Földműves ? A csúzi asszonyok szövetkezetük felvirágoztatásáért Eleinte községünk asszonyai idegenkedtek a közös munkában való részvétéitől. Meggyőző munkával azonban fokozatosan egyre törb asszonyt sikerült bekapcsolni a szövetkezeti munkába. A múlt évben már nem volt olyan munkaszakasz. ahol ne találtunk volna szorgalmas asszonyt, vagy leányt, legyen az állattenyésztés, vagy a növénytermelés, aratás, cukorrépaápolás, dohanyiuzés. vagy bánni más A répaegyelés felét például az elmúlt évben nők végezték. A dohánymunkáknak pedig a 80 százalékát asszonyok valós tn’rl m • Hasi májképpen a kertészetben is sok-sok asszony hozzájárult ahhoz, hogy a szövetkezet a lehető legtöbb zöldséget adhassa dolgozóinknak. А 1едюЬЬ áttekintést a nők közös munkában való részvételéről akkor kapjuk, ha belenézünk a multévi munkaegység kimutatásokba. Vrzala Istvánná 327 munkaegységet dolgozott le. Bartek Józsefné pedig 410 munkaegységgel dicsekedhet. Petrík Józselne 195.91, Roszival Béláné 178. Csuti Béláné 239, Hlavatý Imréné 327, Csada Ferencné pedig 175 munkaegység ledolgozásával járult hozzá a szövetkezet fejlődéséhez. De nem csak az asszonyok vették ki részüket a szövetkezeti munkákból. A lányok is tudásuk és ügyességük legjavát adták. Gajdosak Margit például 327, Esek Magda 262. Bazsalík Erzsébet 369, Lackó Magda 226, Pánizs Magda pedig 241 munkaegységet dolgozott le az elmúlt év folyamán a szövetkezetben. Ezek az adatok arról tanúskodnak. hogy igenis, vannak községünkben öntudatos dolgozó nők. Nem lenne azonban helyes, ha elhallgatnánk a hibákat. Meg kell mondanunk, hogy még mindig vannak olyan asszonyok, akik idegenkednek a közös munkátok Pedig pártunk és kormányunk a legmesszebbmenőbb támogatást nyújt ja asszonyainknak. Községünkben is van például napközi otthon. Ezt azonban még nem használják ki asszonyaink kellőképpen. Községünkből hatan járnak egyetemre és huszonötén felsőbb iskolába. - Lehetséges lett volna ez a múltban? És tudtak annyit vásárolni azelőtt a csúziak mint most, amikor a szövetkezetben jó bevételi lehetőségeik vannak? A régi világban nem egy ember éhezett községünkben. Ma mindannyian >ól élünk és' életünk még gazdagabb lesz, ha jól fogunk dolgozni. Fontos, hogy ezekről községünk asszonyai is elgondolkozzanak most. a Nemzetközi Nőnap alkalmával és az idén még nagyobb lelkesedéssel kapcsolódjanak be a szövetkezdi munkába. Papp Jolán, Csúz. Harcban állattenyésztési terme?ésünk fokozásáért ★ ★ Ízesített takarmánnyal etetnek Balázsién A munkás-parasztszövetség további megszilárdításáért a választások előtt Bozsenyík István, a balázsfai EFSz agronómusa még a múlt év végén javaslatot tett a szövetkezet vezetőségének, Hogy a takarmánnyal való takarékosság és az állatok hasznosságának emelése érdekében vezesse be a szövetkezet a takarmány Ízesítését és a silógödrök télen át való kihasználását. A javaslatot mind a vezetőség, mind a tagság elfogadta, és hozzáláttak a téli silózáshoz. A szalmát leszecskázták. Minden 100 kilogramm szalmához 15—20 kilogramm takarmányrépát adtak, amelyet szintén egész apróra öszszevágtak. A silógödröt a megtöltés után befödték 70 cm-es agyagréteggel. Az elkészített takarmányt 6 hétig er\ jedni hagyták. Előzetesen azonban a lesilózott takarmányt leöntöttek 2 százalékos sós vízzel, hogy az egész silóanyag kb. 70 százalék nedvességet tartalmazzon. Az így Ízesített takarmányt januárban etetni kezdték. A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy az állatok ezt a takarmányt nagyon jó étvággyal fogyasztják. A balázsfai szövetkezeti tagok a gyorssilózást tovább folytatják. Ezidő szerint 160 köbméter sdótakarmányuk van. Nen. kell tehát félniök, hogy az állatok hasznossága a gyenge takarmányozás miatt csökkenni fog. Krajcsovics Nándor, Dunaszerdahely ★ A bácskai EFSz feljavította teheneit A szövetkezet, hogy állatállományit feltöltse, teheneket vásárolt. Az így felvásárolt tehenek azonban nagyon rossz állapotban voltak. Ezért a legnagyobb körültekintéssel kellett hozzálátniok feljavításukhoz. Mielőtt a teheneket a szövetkezeti istállóba vezették volna, alaposan megtisztították őket és megvizsgá^tattáic szervezetüket. Különös figyelmet szenteltek a borjas tehenekre. Ezeket a legnagyobb gondossággal takarnia - nyozták. Ellésük előtt 65—75 nappal szárazra állították őket, ami annyit jelent, hogy ezidötői kezdve megszüntették a fejest. Ennek gyakorlati célja az, hogy a tehenek magas vemhességük korában jól felerősödjenek és egíszéges fejlett borjaknak adjanak életet. A tehenek szárazon állásánaK idejét kiadós etetésre használták fel, hogy állapotuk a kívánalmaknak megfelelően megjavuljon. Akadtak azon-, ban olyan példányok is, amelyek nem hagyták el a tejtermelést, sőt a megnövekedett takarmányadag következtében emelkedett tefelékenységük. — Ilyen teheneket rá Icálett kényszeríteni arra, hogy hagyják abba a telelést: ezért fokozatosan nap-nap után csökkentették a fejesüket Ezzel elérték, hogy pár nap után a tejük tel- , jesen elapadt. A szárazon állás ideje a'att a következő takarmányadagot kapták: 8—10 kilogramm széna. 20-25 kg lédús takarmány és 3—5 kg szemes takarmány. Az adagolás minden esetben a tehén élő súlyához igazodik. Közvetlen az elles előtt azonban némely tehén tőgye nagyon megdagadt. Ennek elejét kellett venni minél előbb, mert nagy fájdalmakat okozott és nyugtalanította a tehenet. A; ilyenfajta állatok takarmányadagát a legalacsonyabbra szállították le, kü:önösen a lédús takarmányt vonták el ilyen esetben, mely tejelésre serken-' tette a teheneket az ellés előtti időszakban. Az állatgondozásnak fontos része a szabad levegőn való mozgás is. amely az ellést megkönnyíti a teheneknél. Miután a tehenek leellettek, megkezdődik'a bőségesebb takarmányozás, hogy minden egyes tehenet a lehető legnagyobb tejtermelésre serkentsenek. A nyári serkentő etet is alkalmával minden tehén 50—60 kilogramm zöldtakarmányt, a téli napok aldtt 6—7 kilogramm szénát és különféle takarmánykeverékeket, silót kap. Szemes takarmányt kizárólag csak olyan tehenek kapnak, amelyek átlagon felül tejelnek. A borjak neveléséről Verner elvtárssal beszélgettünk, aki szívesen elmagyarázta, hogy a jó nevelés főleg az ébősúlygyarapodásra és a takarm-inyok helyes felhasználására van kihatással. Éppen ezért a fiatal állatokat alapos gondozásban kell részesítem, hogy szervezetük és testük megfelelő módon fejlődjék. Igen fontos, egyben pedig döntő az emésztési szervek kifejlesztése. Az újszülött borjak csakis föcstejet kapnak. Egy hét leteltével azonban fokozatosan teljes tejjel táp'álják őket, amit két hónapon keresztül adagolnak. Ezenkívül jóminőség a szénát is tesznek a borjak elé. amelyre lassan rászoknak. Az újszülött borjak második hónapós koruktól kezdve naponként 3 dekagramm szénát kapnak és ettől megszűnik a teljest? j adagolása is. Helyette lefölözött tej :> táplálékuk. A borjak egészségére naqy kihatással van a szabadban való mozgás is, mely elősegíti a testalkat és a légzési szervek egészséges fejlődését. A bácskai szövetkezet ilyen gondos ápolásban részesíti állatállományát aminek az a következménye, hogy magas hasznosságú állatokkal rendelkezik. ILLÉS BERTALAN. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Nemzeti Arcvonal kormánya a szocialista építésben mindig a munkásparaszt szövetségre támaszkodott és támaszkodik. Ezt azért tette és teszi, mert eppen a munkás-paraszt szövetség egyike azoknak a tényezőknek, amelyek biztosítékai a munkásosztály, a parasztság és a dolgozó értelmiség győzelmének. Lenin és Sztálin arra tanítanak bennünket, hogy a munkásosztály csakis a kis- és középparasztsággal való szilárd szövetségben győzhet a burzsoázia felett. A szocialista építés ügyét is akkor viheti csak győzelemre, ha ez a szövetség állandóan szilárd és erős lesz. Hazánkban minden előfeltétele meg van annak, hogy a munkások és a kis- és középparasztok szövetsége szilárdabb és erősebb legyen, mint bármikor ezelőtt. Ezt pedig azzal magyarázzuk, hogy szocialista építésünk eredményei a munkás k, kis- és középparasztok életszínvonalának emelkedéséhez olyan anyagi és kulturális alapot biztosítanak, amilyen hazánkban sohasem volt, amilyent népünk soha ezelőtt nem élvezett. Nincs ma már nálunk munkanélküliség, nincs és örökre megszűnt hazánkban a kiéhezett és lerongyolódott munkáscsaládok kétségbeesése. Kis- és középföldmúveseinknek már nem kell rettegniök az árverezéstől, a végrehajtóktól stb. Az elmaradott és lerongyolódott Szlovákiából fejlett ipari ország alakul, fejlett mezőgazdasági termeléssel. Falvaink élete napról napra szebb, boldogabb és gazdagabb lesz. Hála pártunk és kormányunk gondoskodásának, mezőgazdasági termelésünk, főleg az EFSz-ekben és az allami gazdaságokon állandó fejlődést, előrehaladást mutat. Hogy milyen nagy jelentőségű a kis- és középföldművesek számára a munkás-paraszt szövetség, azt a következő tények is bizonyítják: a mezőgazdaságunk rendelkezésére álló traktorok száma hétszeresére növekedett a kafiitídvsta Csehszlovákiában forgalomba hozott traktorok számához viszonyítva. Az önkötözőgépeknél a növekedés tíz százalékot mutat. A motoros ekék száma 92-ről 10.000-re növekedett, a stabilmotorok száma pedig háromszorosára emelkedett. Ma mezőgazdasgáunkban olyan gépek is vannak, amilyeneket a kapital'sta Csehszlovákiában földműveseink nem is ismertek. Hála a Szovjetunió segítségének, több m nt 500 kombájnunk, több mint 100 cukorrépekombajnunk, és több mint száz burgonyaszedő kombájnunk van. Lennének-e ezek a gépeink a munkásosztály segítsége nélkül? A kapitalista m ltból tudjuk, hogy ilyen gépeik a kis- és középföldmüveseknek sohasem voltak, mert az uralmon lévő osztályok ezt nem tették lehetővé számukra. Azelőtt kis- és középföldművese'nk görnyedtek és verejtékeztek a nehéz munka igája alatt. Ma a gép elvégzi helyettük a legnehezebb munkákat, megszabadítja őket a robottól. Ezt kis -és középparasztjaink, a munkásosztály fáradtságot nem ismerő munkájának köszönhetik. A munkásosztály és a kis- és középföldművesek szilárd szövetségének még nagyobb jelentősége van az új szövetkezeti mezőgazdasági nagytermelés fejlődésében. Kis- és középföldműveseink, amikor a múltban az urak igája alatt sínylődtek, keresték a kivezető utat a nyomorból. Próbáltak szövetkezni is. Ez azonban sikertelen volt, mert a spekulánsok kijátszották őket. Egészen másként van ez ma, népi demokratikus hazánkban, ahol kormányunk biztosítja a szabad, és jól bevált szövetkezeti mozgalom előfeltételeit. így lehetséges tehát az, -hogy szövetkezeti mozgalmunk tömeges alapon fejlődik, melynek keretében a szabad és jómódú földművesek építik még boldogabb életüket. Ma szövetkezeti mozgalmunkban a döntő szerep a kis- és középföldműveseké, de a kulákoknak és nagybirtokosoknak semmi hatalmuk nem lehet szövetkezeteinkben. Hiszen egységes földmúvesszövetkezeteinkben ma nem a beadott föld menynyisége, hanem az egyes tagok munkája a mérvadó a jutalmazásnál. Éppen ezt teszi lehetővé az is, hogy szövetkezeteinknek valóban demokratikus alapszabályaik vannak. Az EFSz-ek alapszabályai tartalmuknál fogva szocialista típusú szövetkezetek alapszabályai, melyeknek következetes alkalmazása az EFSz szilárdságának, fejlődésének és felvirágoztatásának, a boldog és gazdag életnek biztosítékai. Hogy az EFSz-ek, a közös gazdálkodás, az egyedüli út a kis- és középföldművesek anyagi és kulturális színvonalának emeléséhez, arról számus élenjáró szövetkezetünk példája tanúskodik. Vegyük csak például a naqyszombati járásban lévő zavarai szövetkezetét, ahol minden munkaegység után a szövetkezeti tagok 21 koronát rs 4 kilogramm gabonát kaptak Átlagosan a szövetkezeti tagok 9267 Kčs pénzjutalomban és 30 mázsa gabona természetbeni járandóságban 'részesültek. Turánszky elvtárs és felesége 1003 munkaegységet dolgoztak le, ezért 21.000 koronát és 47 mázsa gabonát kaptak. Természetesen' ehhez a jövedelemhez még hozzájönnek a háztáji gazdáik ’dásböl származó bevételek. Ilyen eredményeket, sőt még ennél jobbakat is elértek számos szövetkezetben, Szlovákia területén. Ha összehasonlítjuk a szövetkezeti tagok bevételeit a még egyénileg gazdálkodó kis- és középföldművesejí bevételeivel, világosan kitűnik a szövetkezeti gazdálkodás óriási előnye. A munkás-paraszt szövetség megszilárdítása, éppúgy, mint egész szocialista építésünk fejlődése az egyre erősödő osztályharccal a szocializmus ellenségei, a kulákság ellen folytatott harccal párhuzamosan folyik. Falusi ellenségeink, a kulákok szemében, a legnagyobb szálka éppen a munkásparasztszövetség. A szocializmus ellenségei ezt a szövetséget mindenáron meg akarják bontani. Jól tudják ők, hogy ezzel okozhatnák a legnagyobb zavart építésünkben. Ezért kis- és középföldműveseinknek karöltve a szövetkezeti tagokkal, a legelszántabban kell harcolniok a munkásosztállyal velő szövetségük meggyengítésére irányuló bárminemű kísérlet, vagy törekvés ellen. Kis- éa középföldműveseink feladata tekintet nélkül arra, hogy a szövetkezetben do'goznak-e vagy még egyénileg gazdálkodnak, az, hogy ntindanynyian teljes erejükkel arra törekedjenek, hogy a mezőgazdasági termelést a lehető leggyorsabb ütemben fokozzák. Az 1953 IX hó 15—i kormánvhatározat és CsKP Központi B'zottsága és a SzIKP Központi Bizottságának decemberi ülése, valammt pártunk és kormányunk utóbbi időben hozott határozatai szilárd biztosítékot nyújtanak arra, hogy mezőgazdaságunk mAq nagyobb segítséqet fog kapni, mint eddig. Fontos azonban az, hogy kis- és középföidművese;nk, egységes földművesszövetkezetünk tagjai pártunk és kormányunk segítségét még jobban felhasználják termelésük fokozása érdekében, bogy ezen keresztül necsak, hogy teljesítsék, de túlteljesítsék a beadást, mind a növényi termelésből, mind az állattenyésztési termelésből. Ez a legbiztosabb út ahhoz, hogy a kis- és középföldművesek szövetsége a munkásosztállyal még jobban megszilárduljon, hogy kis- és középföldműveseink, egész dolgozó népünk asztalára több kenyeret, húst, tejet és Iparunk számára elegendő nyersanyagot biztosítsanak. Jól tudjuk, hogy a kulákok azzal akarják gyengíteni szocialista építésünket, hogy nem teljesítik beadási kötelezettségüket. Kis- és középföldmüveseinknek, szövetkezeteinknek éppen ezért nagyon kell vigyázniuk, hogy rendesen teljesítsék beadási kötelezettségüket. Közelednek a nemzeti bizottságokba való választások és Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa. Jó alkalom ez arra, hogy kis- és középföldműveseink, szövetkezeti tagjaink kötelezettségvállalásokat tegyenek tervezett feladata к túlteljesítésére. A nemzeti bizottságokba való választásoknál falvainkban is a legjobb dolgozóknak kell kerülni a vezető helyekre. Természetesen az egyik legalapvetőbb feladat az lesz, hogy elsősorban is olyan embereknek kell képviselniük az államhatalmat falvainkban, akik rendesen teljesítik hazafias kötelességüket az állam iránt. Kis- és középföldmuveseinket nem képviselheti olyan egyén, aki az állam iránti kötelességének nem tett eleget. A küszöbön • álló választások előtt, legyen tehát minden földművesnek legfontosabb feladata, hogy idejében és jól megművelje földjeit, hogy biztosítsa az állatok jó áttelelését, s hogy így megteremtse előfeltételeit beadási kötelezettsége teljesítésére. Ezzel még jobban megsz'lárdul a munkás-paraszt szövetség, amelynek áldásos hatását egész népünk érezni fogja. Gyorsabban építse az istállókat a pelsoct EfSz A pelsöczi egységes földművesszövetkezet 1953 szeptember 1-től a III. típusú üzemrend szerint gazdálkodik a 175 hektár szántóföldjén és a 800 hektár egyéb mezőgazdasági területén. Amikor az év folyamán szó volt a munkaegységek után járó pénzösszegről és természetbeni járandóságról, bizony senki sem hitte, hogy az év végén a tagok megkapják a tervezett érték második 50 százalékát is. Mivel a szövetkezet a párt és a kormány segítségével 100 százalékra teljes tette pénzügvi tervét, elérk zett a várva-várt nap, amikor az évzáró taggyűlésen minden szövetkezeti tag megkapta a ledolgozott munkaegységei után járó osztalékot. Király Lajos, szövetkezeti tag szorgalmas munkájával a múlt évben 15.600 koronát, 22 mázsa búzát, 7 mázsa árpát, és 7 mázsa kukoricát keresett. Hasonlóképpen a többi szövetkezeti tag is megkapta megérdemelt jutalmát. Hogy az idei gazdálkodásunk is sikerrel járjon, ahhoz elsősorban célszerűen összeállított reális pénzügyi és termelési terv szükséges. Gondoskodni kell arról, hogv a közös istállók építése necsak papíron maradjon, mint az elmúlt évben. Csakis, ha jól fogunk gazdálkodni, akkor fog tagságunk még módosabban élni. A multévben is voltak olyanok, akik nem jártak el rendesen a szövetkezeti munkába. Ezek természetesen az évzáró taggyűlésen becsapódtak. Hogy az idén máskép alakuljon a helyzet, az rajtuk múlik. Most mindenekelőtt a tavaszi munkákra kell összpontosítani a figyelmünket. De ugyanúgy nem lehet közömbös a szövetkezet számára az sem. hogv a 170 szarvasmarha 17 istállóban van elhelyezve. KOVÁCS N. Pelsőcz. A somorjai EFSz-ben nagy gonddal ta karmányoznak, ezért Ízesítik a takarmányt.
