Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-03-07 / 10. szám

A szocialista faluéri! yfzalŕad Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1954. március 7. Ara 40 fillér V. évfolyam 10. szám A tavaszi munkák első hetében biztosítsuk az őszi vetések felülvizsgálását és azonnal foga­natosítsunk hatásos intézkedéseket az ősziek ál­lapotának feljavítására. (A földművelésügyi miniszter rendeletéből) Koszontjük a dolgozó nőket Hazánkban egyre jobban szaporodik a bölcsődék és napközi­otthonok száma, ami lehetővé teszi, hogy asszonyaink foko­zott mértékben bekapcsolódjanak a szocializmus építésébe. Készenlétben a tavaszi munkákra Megérkeztek az elsfi márciusi napok, úgyszólván már csak órák kér­dése és kivonulhatunk a földekre, nogy megkezdjük az idei tavaszi mun­kákat. Mi vágsellyei szövetkezeti tagok büszkén jelenthetjük, hogy ala­posan felkészültünk feladataink teljesítésére, az úi kenyér biztosítására. Az öszfs vetőmagunkat kitisztítottuk. Árpát 70 hektáron fogunk vetni. Természetesen az árpavetőmag is készenlétben van már, csak arra vár, hogv a földbe "kerülhessen. Ültetni való burgonyánkat pedig elücsíráztat­­juk. Ez is folyamatban van. hogy idejében megkezdhessük az ültetést. A gépállomással is megkötöttük a szerziídest, hogv biztosítsuk a jó s­­gvüttmüködést. ami az eredményes munka -egyik előfeltétele. Tizenegv vagon műtrágyánk a raktárban van. Csak napok, ór.ák kér­dése. hogy lendeltetési helyére kerüljön, vagvis hogy veteményeink fel­javítására felhasználjuk őket. Megmútatiuk, hogy tudunk többet termel­ni. Már most 1000 darab friss kala-rábét adunk dolgozóink közeilátására. Itt kell e'mondanom azt is, hogy zöldségtermelésünkben nagyon jó mun­kát végeztek asszonyaink. A legnagyobb télben is a kertészetben szorgos­kodott Major Terézia. Pitik I'ona es Petró Mária. Mi elmondhatjuk asz­­szonyainkról. hogy derekasan kive-zik részüket közös gazdálkodásunk fel­virágoztatásában. Mivel megállják helyüket a munkában, helyet adunk nekik a vezetésben is Major Terézia és Kopacsik Mária az EFSz vezető­ségének tagjaivá váltak. Pitik Ilonát pedig az ellenőrző bizottság tagjának választottuk meg. Hogy funkciójukat jól betöltik, arról tanúskodik eddigi _ munkájuk. Azzal, hogy az asszonyokat bekapcsoltuk a vezetésbe, elérjük azt, hogy ezentúl a többi asszony is még nagyobb lelkesedéssel fog be­kapcsolódni a munkába. Az a célunk, hogy a tavaszi hiunkákat idejében megkezdjük, és ide­jében és jó minőséggel el is végezzük, hogy ezzel szövetkezetünk további sikereit megalapozzuk. HANK.Ô JÓZSEF, Vágsellye. Aki leány a talpán ... л kassai Kerú.et aliumi guzáusa­­gai legjobb dolgozóinak a közel­múltban megtartót’ értekezleten szót kert egn 20 ev körüli Itatni lung. A jelenlevők mina érdeklő­déssel fordultak felé. Vájjon ki ez a kis felszólaló es vauun mit akar mondani. Sztanó Ilonka, a nagi/idai állaim gazaasag allattenyesztesi dolgozója beszélni kezdeti. Minden szava meggondolt von. felszólalása, egesz lenge, a szeméből sugárzó szeretet minden iránt, ami szép, ami hasz­nos — úgy hatott, mint a hideg tel után az első melra tavaszi nap­sütés. Ismerkedjünk m.eg közelebbről Sztanó Ilonkával. Körülbelül ega éve kerü’-t a guzdaság állattenyes; tésébe. Az egyik termeiesi értekez­leten, amikor arról volt szó, hogy minden erőt latba kell vetni c.z állatok hasznosságának emelésér. Ilonka is elhatározta, hogy segít и gazdaság törekvésében. Szavai már akkor is megfontoltan hatottaki — „Elvállalom a borjak nevelését. A szovjet levegős borjúnevelesi mód­szerrel fogok dolgozni...” Ilonka tudta, mire vállalkozott Azonnal munkához látott. Nem akart szégyenben maradni annál is inkább, mert tudta, hogy az egész gazdaság figyelemmel kiséri mun­káját. Szaktanácsért Jencsík Mi­hály zootechnikushoz fordult, aki természetesen a legnagyobb kés; seggel segített a törekvő fiatul lánynak. Teltek a hetek, teltek a hóna­pok. A Steiman-féle bódékban szé­pen fejlődték, nevelkedtek a kis­­borjak. Ilonka úgy vigyázott rá­juk, olyan szeretettel gondozta őket. hogy munkája nem maradha­tott eredmény nélkül. Az elmúlt esztendőben 98 tehéntől 93 egész­séges borjút választott el 34 kilo­grammos átlagsúlyban. Az elvá­lasztott borjak napi súlygyarapo­dása 0.84 dekagramm volt. Sztanó Ilonka tehát kitett ma­gáért. Az egész gazdaság egyik leg­jobb dolgozójává vált. Ezért érte az a kitüntetés is. hogy részt ve­hetett a gazdaság megbízásából a kerület legjobb dolgozóinak érte­kezletén. Búcsúzáskor a kis barna teremtés újján jegygyűrűt pillantunk meg. Sztanó Ilonka menny asszony. Eh­hez csak annyi hozzáfűzni valónk van, hogy valaki nagyon jól vá­lasztott. mert Ilonka kiváló szor­­galmával mindenkinek a megbe­csülését megnyeri. Sz. A. Kongresszusi kötelezettségvállalásokkal a tavaszi munkák sikeréért Március 8-án, a Nemzetközi Nőna­pon büszke szeretettel köszöntjük vi­rágzó szabad hazánk dolgozó asszo­nyait. Országunk lakosságának felét asszo­nyok teszik 4. Hatalmas tömeg ez, amelynek építő munkánkban rendkívül nagy szerepe van Sztálin elvtárs sza­vaival: „...ok vannak hivatva gyer­mekeinket, jövő nemzedékünket, vagy­is jövendőnket nevelni. Ezért nem tűrhetjük el azt, hogy a dolgozóknak ez az óriási serege sötétségben és tu­datlanságban tengődjék. Ezért kell üd­vözölnünk a nők növekvő társadalmi aktivitását és vezető állásokba való elő­léptetésükéi, mint kulturáltságunk nö­vekedésének kétségtelen jelét.” Ezek a sztálini szavak napjainkban is telj?s erejükkel érvényben vannak A nő társadalmunknak ma már meg­becsült, teljes jogú tagja, a férfiak­nak szellemi és gazdasági életünk bár­mely területén egyenrangú társa. A felszabadulás ó»a k'vívott sikereink kö­zül az egyik legnagyobb, legforradal­mibb vívmány kétségtelenül a nők fel­szabadítása, az évezredek óta megszo­kott „alacsonyabhrenduségnek” meg­szüntetése. Hasszű, keménv harc ered­ménye ez, az elavult, ósdi nézetek, a legkonokabb maradiság elleni harcnak az eredménye. Évszázadokon keresztül félig állati sorsban élt az asszony, görnyedve húz­ta az igát. A szüntelen robot megnyo­morította és koravénné tette. Mindez „természetes” volt, az asszonynak be­le kellett törődnie a „megváltozhatat­lan ba”. Milyen más, mennyire szebb, köny­­nyebb ma az asszonyok helyzete ha­zánkban Mennyire megváltozott a tár­sadalom egyik legkizsákmányoltebb dolgozójának, a parasztasszonynak a sorsa is. A múltban a parasztasszony vol* az, aki az apró nadrágszíj földe­ken, vagy a kidák földién, szakadásig robotolt, miközben gyermeke a föld végén éhen, szomjan, keservesen sírt. A parasztasszony félt azelőtt leány­gyereket szülni. Mindig ott fészkelt anyai szivében a szörnyű aggodalom: mi lesz a holnap, mi lesz gyermekei­vel, mi lesz lányával, rája is csak az vár, amiben neki része van, a gürcö­lés, a nyomor, és a többi kizsákmányo­lás mellett esetleg a férj kizsákmá­nyolása is. Ez volt a múlt. Ma a nö munkája a férfiakéval egyenlő értékű A helytállás bármilyen munkaszaka­szon, elismerést és megbecsülést sze­rez a nőknek — a parasztsszonynak is — és izzéporrá zúzta azt az elavult nézetet, amely szerint: „elég, ha az asszonynak annyi esze van, hogyha esik az eső az eresz alá álljon”, — és amely szerint „az asszony csak ma­radjon a fözökanál mellett”. Vájjon csak a főzőkanál mellé való­­e a kiváló tudósnőink, orvosnőink, EFSz elnöknőink, csoportvezetőink, ál­latgondozóink egész sora? Hazánkban az öntudatos asszonyok egész serege bebizonyította már, hogy semmivel sem kisebb értékű a munkájuk, mint a fér­fiaké. S mindezt a kiváló értéket, nagyszerű tehetséget elnyomta, hall­gatásra Ítélte a múlt. Ugyan ki figyelt volna fel Protovinsky Máriára, az egy­szerű p ••asztasszonyra 15 évvel eze­lőtt? Ma Protovinsky elvtársnő siker­rel vezeti a puikai EFSz-et, amely a moravsko-budejovicei járás egyik leg­jobb szövetkezetévé vált irányítása a­­latt. Vagy ki figyelt volna fel 10 év­vel ezelőtt Vojko Honára, a perbenyiki egvséges földmuvesszövetkezet kerté­szeti csoportjának vehetőjére. Ugyan­olyan kizsákmányolt és gürcölő pa­rasztasszony volt, mint a többi. Ma a legnagyobb szakértelemmel irányítja a szövetkezet zöldségtermelését. Jó mun­kájának köszönhető, hogy az EFSz az elmúlt évben magasan túlteljesítette zöldségtermelési tervét. Szinte elképzelhetetlen ma már a munka állami gazdaságainkon, egysé­ges földmüvesszövetkezeteinkben asz­­szonyok nélkül. Bebizonyosodott, hogy például az állattenyésztésben gyakran ügyesebben és jobban elvégzik a mun­kát a nők, mint a "rfiak. Vegyük csak például Bányász Annát, a megveri ál­lami gazdaság bánkeszi majorjának é­­lenjáró sertéstenyésztőjét. A malacel­választásban Bányász elvtársnő olyan kiváló eredményeket ért el, hogy kor­mányunk „az építésben elért eredmé­nyekért magas kitüntetésben részesí­tette. Bányász Anna példaként áll min­den asszony előtt. Vagy látogassunk el a gömöri EFSz sertésistállójába Itt is nők szorgoskodnak. Adorján Erzsé­bet, Szobonva Mária és Káló Ilona, nagy szakértelemmel és kiváló ered­ménnyel kezelik a gondjaikra bízott sertéseket. Szövetkezeteinkben az egyik kulcs­­probléma a munkaerő kérdése. Számos szövetkezet nem tudja idejében elvé­gezni a munkákat, főleg, ami a kapá­sok ápolását illeti, mert nincs elég em­ber, aki azt elvégezze. Az asszonyok nagy mértékben segíihetik megoldani ezt a kérdést. Vonjuk be hát jobban őket a munkába. Tanítsuk őket és te­gyük lehetővé számukra, hogy fejlőd­hessenek, hogy képességeiket kibonta­­kozhassák. Pártunk és kormányunk biztosítja annak előfeltételed, hogy a nők kivegyék részüket az építő mun­kából. Az anya- és gyermekvédelem országunkban egyre nagyobb mérete­ket ölt. A szülésutáni szabadság, az ingyenes klinikai kezelés, mindez nagy segítség, nem beszélve arról, hogv mit ielentenek a dolgozó anyák számára a bölcsődék és a napközi otthonok ez­rei. Nyugodtan dolgozhatnak például az ipolvviski, a komáromfüsi, a po­­zsonvpüspöki, stb. EFSz-ek dolgozó anyái, mert gyermekeiknek a bölcsőde, vagy óvoda, második otthont nvűjt. Gottwald elvtárs az első országos szövetkezeti kongresszushoz intézett levelébe- a következőket írta: „A mi asszonyainknak -ranykezük és jó eszük van. A szövetkezetek vezetésében a­­zonban kevéssé számítanak rájuk. Azt hiszem, az ügy javára szolgálna, ha a tehetséges nőke» kiemelnék a szövet­kezet vezető helyeire is”. Gottwald elv­társ itt egv nagyon fontos dologra mu­tatott rá Joggal tesszük fel hát a kérdést: Mit tett > szövetkezet veze­tősége annak érdekében, hogy az asz­­szonyok tanuljanak? Hogyan segítette őket munkájukban? Példát mutatott-e az rlnök, csoportvezető abban, hogy saját feleségét meggyőzze arról, hogy lazítsa meg a fözőkanállal kötött szo­ros szövetséget és fékjével vállvetve vegye ki részét a közös munkából is? Menjünk tovább! Állami guzdasága'n­­kon. EFSz-einkben törödtek-e azzal hogv az éleniáró dolqozónők vezető funkciókat töltsenek be. Sajnos, még kevés szövetkezeti elnöknővel sőt ke­vés női csoportvezetővel dicsekedhe­tünk. Mi a helyze» a népi igazgatás­ban? Hány nőt találunk a járási nem­zeti bizottságokon ? Vagy falvainkban hány nemzeti bizottsági elnöknő mű­ködik? Meg kell állapítanunk, hogy ezen a téren igen sok tennivalónk van. Választások előtt állunk. Mindany­­nyiunknak érdeke, hogy a nemzeti bi­zottságokba a legjobb dolgozók kerül­jenek. Már pedig a legjobb dolgozók soraiban ott vannak az élenjáró dolgo­zónők is. Tehát nekik is ott a helyük a nemzeti bizottságokban. Közigazga­tásunknak és egyáltalán szocialista é­­pítésünknek nagy szüksége van asszo­nyaink eleven gondolkozására, okos meglátásaira, dolgos kezükre. Most a választásoknál kell behoznunk azt a mulasztást, amelyet a nőknek a veze­tésbe való bekapcsolásában elkövet­tünk. Még egy-két szót asszonyainkhoz. A közeljövőben nagy feladat vár rájuk. A tavaszi vetés, majd nemsokára a nö­vényápolás sikere asszonyainkon is múlik. Álljon hát a dolgozók kenyeré­ért folyó csata harcosainak soraiba mennél több asszony és leány. Műiden lehetőség adva van, csak meg kel! ragadni. Felszabadult boldog éle­tüket, az alkotmányban biztosított jo­gaikat és az őket körülvevő megbecsü­lést méltóképpen azzal hálálják meg asszonyaink, hogy az eddiginél még na­gyobb lelkesedéssé1 vesznek részt a szocializmus építésében. Ez lesz leg­hatásosabb hozzájárulásuk az egész világ asszonyai — gyermekei és dol­gozói békéjének megvédéséhez. Vegye­nek példát asszonyaink és lányaink a szovjet nőktől, a’-ik megálltak helyü­ket a nagy Honvédő Háborúban, ak'k ma, a kommunizmus építésében, kiváló sikereket érnek ei, akár az iparban, akár a virágzó ko’hozok építésében, s akik a világhété élharcosainak soraiba szilárdan felzárkóztak. Rajta hál asz­­szonyok! S. J. Szocialista munka­versennyel a hektár­hozamok fokozásáért A derzsenyi szövetkezeti tagok el­fogadták a devicsanyi EFSz verseny­­kihívását. A verseny keretében а X pártkongresszus tiszteletére értékes kötelezettségvállalásokat tettek. Kilencvenkilenc hektáron 198 má­zsával fokozzák a búzatermést. A 80 hektár árpaföldön 200 mázsával töb­bet termelnek, mint ahogy azt a terv előírja. A rozstermést 10 hektáron ‘10 mázsával emelik. A zabnál 18 hektá­ron 90 mázsával teljesítik túl a ter­vet. A kukorica hozamát 54 hektáron 27 mázsával, a lenét 7,7 hektáron 77 mázsával, a cukorrépáét 10 hektáron 350 mázsával emelik. Ezenkívül a ré­tek és legelők jó gondozásával 1.800 mázsával több szénát termelnek mint ahogy azt tervük előírja. A szövetkezeti tagok kötelezettség­vállalásainak pénzben kifejezett értéke 357.080 korona. Szép kötelezettségvállalásokat tettek a szövetkezet állatenyésztési dolgozol is. A sertésgortdozók például vállalták hogy a napi súlygyarapodást 0.49 ki­logrammból 0,65 kilogrammra emelik A juhászok pedig kötelezték magukat, hogy 91 juhtól 91 kisbárányt felne­velnek. A tehenek évi tejhozamát 1820 literről 2000 literre fokozzák. Ez­zel a szövetkezet évi tejtermelése 10.800 literrel emelkedik. Fokozzák a termelést Nagyabonyban A szövetkezet tagjai pártunk segít­ségét, / amelyet a szövetkezeteknek nyújt, azzal hálálják meg, hogy fokoz­zák a heklárhozamokat és az állatok hasznosságát. А X. kongresszus tisz­teletéi e kötelezettséget vállaltak, hogy a tervezett 205 mázsás cukorrépa­­hektárhozsmot 260 mázsára emelik hektáronként. A szövetkezet az idei hűsbeadási kötelezettségének, amelyet az elmúlt évben 100 százalékra telje­sítette'., az idén 110 százalékra tesz­nek eleget. A zöldségbeadást 120 szá­zalékra teljesítik. A dolgozók közellá­tására, terven felül, beadnak 10 vagon búzát. Hogy a burgonyatermést is fo­kozzák 10 hektáron fészkes ültetési módszert fognak alkalmazni. A nagy­­abonyi EFSz tagjai még egy nagyon értékes kötele tettségvállalást tettek. A községben lévő kastélyt, amely je­lenleg használhatatlan állapotban van. megjavítják és kultúrházat, EFSz iro­dát alakítanak belőle. K. N. Megkezdték az ősziek ápolását A szenei állami gazdaság idolgozói részletesen megvitatták a CsKP köz­ponti bizottságának és a kormánynak a tavaszi munkákról szóló felhívását, valamint a földművelésügyi miniszter rendeletét. Már a tavaszi munkák tervének kidolgozásánál gondoltak ar­ra, hooy a lehető legjobb ápolásban részesítsék az őszi vetéseket. A tava­szi ápolásra is pontos tervet készítet­tek, amely szerint 1.343 hektár őszi vetést felültrágyáznak, megboronálnak és a felfagyott helyeket meghengere­­zik. Az egész területet felosztják a traktorosok között, s ki-ki felelős lesz a rábízott területen a vetések rendes ápolásáért. A .budmericei gazdaságon már meg is kezdték az ősziek felül­­trágyázását salétromos trágyával. Hla­vatý István és Tóth Sándor traktoro­sok már az első melegebb napokban megtrágyáztak 32 hektár őszi vetést. A szenei állami gazdaságon nagy gondot fordítanak a rétek és legelők idejében történő megjavítására is. Ed­dig 167 hektárt trágyáztak meg. Hek­táronként 100 kilogramm szuper fosz­fátot és 50 kilogramm kálisót adnak.

Next

/
Thumbnails
Contents