Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-02-28 / 9. szám
1954. feíŕuár Й>. "íftiW ______ Földműves 9 M Ált AMI BIRICKCH Újult erővel indulnak a kassai állami gazdaságok idei tervük teljesítésére Ha végigtekint az ember boltjaink áruval teli kirakatain, akaratlanul is felteszi a kérdést: vájjon honnan veszszük azt e tömérdek terméket, amit naponta elfogyasztunk. 4 A szükséglet pedig igazán megae, hiszen minálunk nincsenek munkanélküliek ée dolgozó népünk életszínvonala napról napra egyre emelkedik. Mind az ipari, mind a mezőgazdasági termékek vásárlása iránt igen nagy az érdeklődés az áruikkal és vevőkkel zsúfolt boltokban. Bizony még igen sokat kell fejlődnünk odáig, ha azt akarjuk, hogy mezőgazdaságunk a szocialista ipar nyomdokán haladva minél többet tudjon kitermelni, hogy több húst, zsírt, tojást, tejet, és egyéb mezőgazdasági terméket «dhassunk a hatalmas számú vásárlóközönség számára. Ez természetesen megköveteli, hogy tovább fokozzuk az állattenyésztést és vele arányosan még nagyobo eredményeket érjünk el a növénytermelésben, hogy segítségére siessünk pártunknak és kormányunknak az árak további csökkentésében. Eddig az volt i baj, hogy a mezőgazdasági termékek előállítását igen drágán valósítjuk meg, eöt keveset is termelünk. Ebben az évben tehát még nagyobb feladatok várnak ránk a mezőgazdaságban, hogy maradéktalanul teljesíthessük pártunk és kormányunk határozatait, ki tudjuk elégíteni dolgozó népünk igényeit. Ezekről a kérdésekről tárgyaltak az elmúlt héten Kassán, a kerületi állami gazdaságok legkiválóbb dolgozói is. Állami gazdaságaink erre a munkaértekezletre meghívták a kerület szövetkezeteinek legjobb tagjait is, akik megjegyzéseikkel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ebben az évben még nagyobb sikereket könyvelhessünk el a termelésben. A feldíszített terem csakhamar ott»; honává vált a megjelenteknek, akik fi-' gyelmesen hallgatták Móry elvtárs, a kerületi tröszt igazgatójának beszámolóját. Beszéde első részében szlovákiai méretben foglalkozott a mezögazdasag fejődésével. Összehasonlítást tett az 1937-es évvel szemben, majd elmondotta, hogy az ötéves terv alatt, bár s került emelnünk az állattenyésztés hasznosságát, eöt a növénytermelésben ..Is jóval előrehaladtunk, de mindez még nem elégséges ahhoz, hogy dolgozóink igényeit kellő mértékben kielégíthessük. A kerületi tröszthöz tartozó gazdaságok például 1950-es évet véve alakul, 4.9 liter tejáüagról 1953-ban 7.26 literre emelték a tejhozamot tehenenként. Száfnokban kifejezve ez annyit jelent, hogy, míg 1950-ben csupán másfélmillió liter tejet adtal^ a kerület gazdaságai közellátásunknak, addig ez elmúlt évben ezt a mennyiséget több, mint kétmillió liter tejjel emelték. Hasonló emelkedést mutat a sertéstenyésztés is, ahol azonban a számbeli növekedés még mind g nem hozta magával a hasznosság terv szerinti emelkedését. Az állattenyésztésnél, de különösen a tehenészetben örvendetes sikereket könyvelhetnek el a kerület egyes gazdaságai: Az elért sikerek mellett természetesen igen sokat fejlődtek a dolgozók is, akik között ma már olyan elvtársakat találhatunk, mint Bajusz György, Furík József a fejsz Isi gazdaságban, akik tehenenként mintegy 4.489 liter tejet termeltek ki az elmúlt évben. Nem kisebb teljesítményt nyújtott Tornán Kise József fejögulyés. aki a fent említettek mellett kerületi méretben, a tejhozam növeléséért folytatott küzdelemben, a második helyet foglalja el. Am a többi gazdaságok is, mint Nagylomnic 137, Kassa 117 százalékbari stb. lépték túl a tervezett tejhozamokat. Le kell szögeznünk azonban, hogy Lőcsén, Rozsnyón, Bodrogszögön, Toporeoh nem érték el a kívánt tejhozamot, ami lényegesen kihatott a többi gazdaságok tervteljesítésére is. Ezekben a gazdaságokban az elvtársak tegyék csak szívükre kezüket és feleljenek, vájjon mindent elkövettek-e az állatok hasznosságának emelése érdekében. Vájjon pontosan betartották-e a zootechnika! intézkedéseket? Most nem akarjuk a hiányosságok okait boncolgatni, de rámutatunk a példás dolgozók munkájára, akik minden akadályt .leküzdve, sikeresen oldották meg a reájuk háruló feladataikat. Mrúz István, Ondrejcsák István Kassáról, Kotyó Anna, Dudor Ondrás Liciincéről, pontosan betartják az állattenyésztés alapelveit, éspedig alkalmazzák a háromszori etetést, pontosan végzik 3 takarmányozást, bevezették az egyedi etetést és a takarmányokat ízesítik, hogy a tehenek jijbb étvággyal fogyasszák táplálékukat. Nem utolsósorban pedig mindannyian Malinyinova etetési és fejési módszereit alkalmazzák. A tenyészállatok hasznosságának fokozása azonban mindenekelőtt egészségi állapotuktól függ. A nagyidat gazdaságban ezért nagy fontosságot tulajdonítottak a borjak hideg nevelésének, ami által saját kitenyésztett, a helyi viszonyokhoz hozzászokott magas tejhozamú teheneket nevelnek. Ezt a munkát pedig Sztan ■ Ilonka, alig húszéves, barna lány végzi nagy szorgalommal, aki 90 született borjúból 1953- ben 89 darabot nevelt egészséges állattá. Csodálatos azonban, hogy ezzel szemben a többi gazdaságok, mini Szomotor, Kistornya, Perbenyík, Somogy, szinte semmit sem tettek, hogy elejét vegyék a magas borjúelhullásnak. Üj módszerek — magas hozamok Most áttérünk a sertéshizlalás kérdéseinek tárgyalására, amelynek feladatait kerületi méretben nem sikerült teljesíteni, annak ellenére: hogy több gazdaságban szép eredményeket értek el. Királyhelmecen például, a fejszési gazdaságban, a súlygyarapodás tervét 101 százalékban teljesítették, mivel átlag 0.43 dkg-ot értek el darabonként. Négyes! Zoltán és Hornvák János sertésgonduzók igen nagymértékben elősegítették a tervek teljesítését, mivel feladataikét, vagyis a súlyszaporulator a gondozásuk alatt álló hízóknál 0.55 dkg-ra emelték. Nagylomniöon Unger elv+árs ért el hasonló eredményt. Né gondoljuk ám. hogy ezek a sikerek véletlen folytán jöttek létre. M’nden egyes dekagrammért igen sokat kellett küzdeniök a sertésgondozóknek. Dehát a józan ész megtalálta az eredményhez vezető utat és az elvtársak kivétel nélkül alkalmazták munkájukban Surkov — szovjet sertésgondozó munkamódszerét. Az új munkamódszerek sokhelyütt azonban nem találtak otthonra, illetve felületesen alkalmazták azokat. A vitában Dugasz János, a hotkovcei szövetkezet pédlás -ertésgondozója éppen az új munkamódszerek helytelen alkalmazását bírálta meg a jabloni és a bysztnani gazdaságokban. Elmondotta, hogy az említett helyeken hároms.or, sót négyszer is etetik a sertéseket naponta és mégsem rt-nek el 0.45 dkg-os súlyszaporulatot, holott a hotkovcei szövetkezetben csuoín kétszer etetnek napjában és a súlygyarapodás 0.62 dkgot tesz ki. Ezek után kérdezhetnénk: vájjon a négyszeri napi etetés nem kifizetődő? De igems kifizetődő — válaszoljuk határozottan. De csak akkor, ha a takarmányokat ízesítjük a malacoknak, hogy azok jobb étvággyal fogyasszák el az adagokat. Másképpen semmi értelme sem lenne a napi négyszeri etetésnek. Dugasz elvtárs tehát.az eredmények mellett nem habozott feltárni a hibákat is. -va intette, mintegy figyelmeztette ezzel az állami gazdaságok dolgozóit, hogy a szovjet tapasztalatokról nemcsak beszélői kell, hanem gyakorlatban is alkalmazzuk azokat. Mindezt annál inkább kell megtenniük állami gazdaságunk dolgozóinak, mivel tevékenységüket szövetkezeti tagjaink, kis- és középparasztjaink éber szemmel figyelik. És ha a szocialista mezőgazdaság mintaképei akarnak továbbra is maradni állami birtokaink, akkor ez az elnevezés még inkább nagyobb tettekre kötelez. \ A terveket lehet teljesíteni A múlt év tapasztalatait leszűrve, a kassai kerület állami gazdaságai a növénytermelésben sikeresen oldották meg a gottwaldi ötéves terv utolsó évének feladatait. Hatalmas arejű kezdeményezésük már a tavaszi munkák elindulásakor kibontakozott, mivel nagy gondot fordítottak a tervek előkészítésére. Szomotoron, Nagylomnieon. Rozsnyón például a munkaterveket nemcsak gazdasági méretben dolgozták ki, hanem az ebből eredő feladatokat aprólékosan szétosztották az egyes dolgozók között. Az így elkészített terv pedig már magában is sikert jelentett, amit az egészévi munkák során a dolgozók hatalmas munkaakarate töltött meg igazi tartalommal, mivel maradéktelnul teljesítették toldataikat. A tervek teljesítését elősegítette az e tény is, hogy csaknem minden munkát az agrotechnikai határidők szigorú betartásával elvégeztek. Ehhez még hozzájárult a dolgozók széleskörű munkaversenye is, amely még inkább serkentette őket a határidők betartására. A szocialista munkaverseny lényegét azonban nem fogták fel egyenlően a gazdaságokon. Gálszécsen például különös módon veresnyeztek. Tudniillik igen elmaradtak az 1952-es mélyszántással. De mivel munkaversenyben álltak, nem merték azt jelenteni, hogy a gazdaságokon nem kielégítő a mélyszántás üteme. Ehelyett úgy tüntették <fe! jelentésükben, hogy csupán 23 h' ktár terület maradt szántetlanul. A tavaszi jelentések azonban világosan igazolták, hogy a 23 hektár 223 hektár területté szélesedett... Természetesen ez a jelenség megboszszulta magát, is bár a kerület egyik legtermőbb része a gálszécsi körzet, a terméshozamok alig érték el a 14— 15 mázsát hektáronként. A hibákból tanulunk Az 1953-as esztendő azonban lényeges változásokat hozott. Állami gaz daságaink jól megszervezett munka révén, a szocaiista munkaverseny segítségével a felszabadulás után első ízberj végeztek múlt év november végéig a mélyszántással. Ez viszont azt is jelenti, hogy az idén már_sokkal nagyobb/ terméseredményeket várhatnak, mivel! a téli nedvesség jói behatolt a talajba. Ez pedig jó termésben térül meg a gazdaságokon. Az igazi harcot a magas termésért már most kell kezdenünk a tavaszi munkák előkészületeinél. Ebben a mun- I kában, ezúttal nem maradtak adósok/ a kerület* gazdaságai. Valamikor, főleg 1 a kapita'Lta rendszerben ezt. tartották, \ hogy az idő csak akkor alkalmas a ta- J vaszi munkák megkezdésére, ha már( a pacsirta magasan énekel. Ez az állítás ma már idejét múlta, mert ne- / künk harcolnunk kell az időjárás el-l len, hogy a magot minél előbb a főid- I be tehessük, ezáltal megrövidítsük' a/ gabona és a több' növények fejlődés/ idejét. / A vitában felszólaló dolgozók, valamennyien elmondották sikereiket. Beszéltek azokról a feladatokról, amelyek ebben az évben megvalósításra várnak Nem tettek említést azonban arról, hogy eredményeik fokozá. . mellett milyen mértékben fokozódott életszínvonaluk. Pedig, ha bebenézunk az elvtársak családi otthonaiba, mindenütt ép egészségben viruló családtaookkal találkozunk. Ezenkívül nem ritka helyen szép bútort, rádiót stb. láthatunk/ A vitával kapcsolatban meg kell még említenünk, hogy nem ártott volna, ha Furík György, Bajusz és Kiss elvtársak meg a többiek is. részletesebben ismertették volna munkamódszereiket. Ez serkentőleg hatott voliya azokra a dolgozókra, akik még a mai napig objektív nehézségekre hivatkozva, nem teljesítik megfelelően feladataikat. Egyébként ez a munkaértekezlet nagyban hozzájárult a hiányosságok eltávolításához. És ami a legfontosabb, a dolgozók mind felismerték elkövetett hibáikat, ami egyben azt is jelenti, hogy mindazt, amit helytelenül tettek, könnyebben helyrehozzák. Az ünnepi gyűlés végeztével kitüntették a szocialista munkaverseny győztesét, a királyhelmeci állami gazdaságok dolgozóit. Sugár elvtárs, igazgató a zászló átvétele után ígéretet tett, hogv minden igyekezetük arra fog irányulni, hogy ne csak az idén, de huzamosabb ideig birtokukban maradjon a vörös vándorzászJó. A kerület példás dolgozói között pedjg értékes ajándékokat osztottak szét. Szonibath A Nagyidéról je'entilc: Már megkezdhetjük a tavaszi munkákat Az állami gazdaságok kerületi aktÍT vaja ioen nagymértékben fokozta a nagyidai állami gazdaság tavaszi munkához való felkészülését. No meg a múlt évi tapasztalatok is hozzájárultak, hogy ez'dén még körültekintőbben állítsák fel terveiket, annál is inkább, mivel a gazdaságban csekély számú munkaerőre számíthatnak. Ez pedig már saját maga is aira ösztönzi a uolgozókat, hogy az idő minden alkalmas percét gazdaságosan és hasznos munkára használják ki. A legelső gondjuk természetesen az volt, hogy a meglévő gépeket szer-' számokat munkárakészen megjavítsák, nehogy a legsürgősebb munka alatt szakadás álljon be » rosszul kijavított gépek miatt. A vetés meggyorsítása céljából pedig egy három vetőgépből álló agregátot állítottak össze, ami lényegesen meggyorsítja a vetés mielőbbi befejezését. Hasonlóképpen jártak el я műtrágyaszóró gépek megszerkesztésénél is. Ebben a gazdaságban, bár már tavaly is volt keresztsoros vetésük, az idén minden gabonájukat eszerint v4ik el. Hiszen saját maguk győződtek meg arról, hogy az így elvetett kalászosok, ha csak az árpát számítjuk, 30 mázsát termett hektáronként, de a többi gabnnaneműbő! is érdemes terméshozamot takarítottak be. A tavaszi munkákat annál is gyorsabban elvégezhetik, mivel az őszi mélyszántást 100 százalékosan végrehajtották. De mindez nem lenne elegendő, ha nem gondoskodtak volna a további munkák, mint a növényápolások munkálatairól. Múlt évi tapasztalatuk azt mutatja, hogy a munkaerőt már jóval a munkák megkezdése előtt kell biztosítani. Ezért már most hozzáfogtak a munkaerők toborzásához, akik mint idénymunkások vesznek majd részt a gazdaság munkálatai elvégzésében. Földmunkát ugyan még nem lehet végezni, de a fogatosok arra törekszenek, bogy a fagyokon kiszállíthassák a tél alatt összegyülemlett istállótrágyát, ami azt eredményezi, hogy nem tapossák le a talajt. Gondoltak ám a takarmánytermésre is, amelyből bizony most, sincs bőség a gazdaságban. A lucernavetés feljavítására ezért Tomasz-salakot szórtak el, hogy ezidén még több takarmányt takaríthassanak be fejlődő állatállományuk számára. Az előkészületek tehát azt mutatják, hogy a nagyidai gazdaság dolgozói a múlt évi sikereikhez híven ezen a tavaszon is kitesznel- magukért és minden erőt mozgósítanak a tavaszi munkák > 'végzésére, hogy a szocialista munkaversenyben eifoolalhassák méltó helyüket — az élen. Fiihoz pedig megvan minden előfeltételük. (Sz.) Altatni gazdaságnak készen a tavaszi munkákra Szlovákia állami qazdeságai e téli hónapok alatt egyenletesen felosztották a tavaszi munkákra való felkészülés feriadetait. Különösen nagy súlyt fektettek a gépek és szerszámok kijavítására, a vetőmag kitisztítására, valamint a szemcséstrágyák, műtrágyák stb. előkészítésére. Ezidén gazdaságainkban fokozottabb mértékben fogtak hozzá a gépek.-.és a szerszámok további karbantartásának biztosításához is. Több gazdaságban, mint Ipolyságon, Pôsty énben és Sztrázskén a tervtől gltérően m\ntegy 18 nappal hamarabb javították ki a gépeket. Az egyes műhelyekben egyebek között serény előkészületek folynak az egregátok összeállítására is. Állami gazdaságaink a tavaszi munkák idején szlovákiai méretben csaknem 350 különböző agregátot alkalmaznak. Ezek a gépcsoportok" főleg vetögépekből majjl pedig tadajelőkészítő eszközökből állanak. Ami a vetőmagot illeti, ennek kitisztítását a gazdaságok kivétel nélkül már mindenhol befejezték. A különböző műtrágyák is készenlétben vannak, de igaz, hqgy a szükséges mennyiség alig ötven százalékát sikerült ezideig csak biztosítaniok. A tavaszi munkák idején állami gazdaságaink már lényeges mértékben alkalmazzák a szovjet módszereket. Tehát keresztsoros és szüksoros vetést alkalmaznak, mintegy 85 százalékban. Lenből ugyancsak 90 száZalákban vetnek keresztsorosan. A vetőmagok tavasziasítását pedig több, mint 3000 hektár területre terjesztik ki és 600 hektár elöcsíráztatott burgonyát vetnek el. A felsorolt tervek mellett még 800 hektár területen végzik el a kukorica négyzetes vetését. Minden azt mutatja tehát, hogy állami guzdeságaink készen várják a tavaszi vetéscsata megkezdését. Március 25-ig elvégzik a tavasziak vetését Pártunk és kormányunk felhívása a tavaszi munkák biztosításáról nagy visszhangot váltott ki a tórnóci állami gazdaságok dolgozóiból is Míg az egyes farmokon a tervek szétírását szorgalmazták, addig a műhelyekben serény munka folyt a gépek mielőbbi kijavításara. Hiszen t felszereléseket és az egyéb szerszámokat már mind egy darabig megjavították, most tehát még a hátralévő kisebb javításokat eszközük az erőgépeken, hogy minden akadály nélkül hozzáfoghassanak a tavaszi vetéshez. A vetőmagot szintén előkészítették, sőt a megtermesztő parcellákba szánt magot is kitisztították. Alig egy hete fejezték be a szükséges mennyiségű szemcséstrágya készítését is, amelyből a.z 1953-as évvel szemben ezidén 210 mázsával többet állítottak elő. Eredeti tervük szerint a munkákat február végén kezdik meg, amennyiben az időjárás is engedi. Az egyes gazdaságokra pontosan eltervezték, hogy hol, milyen munkát, mikor kezdjenek el. Például a tavaszi árpa vetését csaknem 490 hektáron március 10-ig tervezik. Ez azt jelenti, hogy á tavaszi munkák első szakaszát március 25-ig legkésőbb,, befejezik. Az összes tavaszi kalászosokat keresztsorosan vetik el. A tornóci gazdaság földterülete a tavalyihoz mérten mintegy 360 hektárral megnövekszik, de a dolgozók kötelezettséget vállaltak, hogy minden neJ kézséggel bátran szembenéznek és á tavaszi munkákat is időelőtt két-három nappal befejezik. 450 hektáron jarovizáít vetőmagot vetnek el A pőstyéni gazdaságok dolgozói, miután értesültek pártunk és kormányunk felhívásáról, meggyorsították a tavasai munkákra való előkészületeiket. A kijavított traktorokat még egyszer gondosan átnézték és az egyes gazdaságok között arányosan szétosztották. Ezzel nagy mértékben hozzájárultak a munkák idejében való megke zdéséhez. Ezekben a napokban sikerült a tavaszi munkatervüket is befejezniük. A munkákat nemcsak a gazdaságok szerint tervezték el, hanem a feladatokat az egyes csoportok és csapatok között, sőt egyénekre is szetírták. A tavaszi munkákat március elsején kezdik meg. Gabonájukat mind keresztsorosan fogják bevetni, sőt alkalmazni \ fogják a szűkszoros vetési eljárást is. Ezenkívül 480 hektáron jarovizáít vetőmagot vetnek el, amit a közeli napokban már elő is készítenek. Az állam* gazdaságok 1953. évi munkaversenye A szocialista munkaverseny megszervezésénél 1953-ban nagy segítségül szolgál a Szakszervezeti Szövetség Központi Bizottságának felhívása a munkaversenyről. Ennek a felhívás nak az állami gazdasagokon igen nagyréveimet szenteltek és a pontok figyelembevételével hatásosan megtervezték a munkaversenvt. Szlovákiai méretben az értékelés alafuán a bratislavai tröszt került a? e'ső hplvre melv versenyben állt s munkák elvégzésében a nvitrai kerü 'éti tröszttel Ebbe a versenybe csaknem négv ezer dolgozó, mintegy 135 munkacsoport és 358 munkacsapat kacsolódott he A7 eredmények külö nősen a szovjet módszerek alkalmazása terén mutatkoznak. A vetésterületek nagv százalékát kereszt- szűksoros eljárás szerint vetették be. Természetesen az új munkamódszerek eredményeképpen túllépték a tervezett hektárhozamokat. A búzából 16. tavaszi búzánál 3, rozsból 18.2. míg a zabból 16 százalékkal termeltek többet. A kassai kerületi tröszt a másod'k bel vep végzett Ez a kerület a beszterrebánvai tröszttel mérte össze ereiét. melvbül ugyancsak győztesen került ki. A további helyeken Losorjc. Nitra, Eperjes maid Zsolna gazdaságai helyezkedtek el. #
