Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-02-28 / 9. szám
10 Á/tber _ Földműves 1954. február 28. Baromfivész elleni oltás Óssz-sz.ovakiai meretben kaparóbaromfiállománvunk 60 százaléka elpusztít 1948-ban baromfi vészben. A dunaszerdahelyi járásban a százalékarány még sokka! magasabb volt. Nem volt -i'kor ritkaság, hogv egész falvak baromfiánománva elpusztult, és csak egv-két helven lehetett találni egvpáT tvúkot. Még szomorúbb volt azonban az a ténv. hogv ez a nár megmaradt tyúk, rendszermt a betegség terjesztői maradtak s ezzel azt értük el, hogy az új állományunk is kipusztult. Ez a probléma foglalkoztatta * az egész világ laboratóriumait, és a népidemokratikus Magyarország segítségé vei nálunk is elkezdték ezen betegség elleni oltóanyag gyártását az úgynevezett H szérumot. Pártunk és korma nyunk hatalmas pénzügyi segítségével elértük azt, hogv baromfiállományunkat tömegesen beoltották baromfivész eben H szérummal.- 1951 év őszén járásunkban több mint 100.000 baromfit oltottak be. Az eredmény nem maradt el. 1951 óta járásunkban teljesen megszűnt a baromfivész. Azonban azóta baromfi állományunk nagyobb részt kicserélődött, és járásunkban ismét olyan baromfiállomány van, amely nincs védve baromfi'vész ellen. Ennek a ténynek tudatára kell, hogy ébredjünk nehogy úgy járjunk mint 1948-ban. — Tudjuk jól. hogy jobb a betegséget megelőzni, mint gyógyítani azt, ezen hozzálátunk újra baromfiállományunk baromfivész eheni oltásához. Aki bt akarja biztosítani baromfiállományának sikeres tenyésztését, oltássá bt azokat. A H szérummal való oltásnak van nak azonban árnyoldalai is. Az oltás után kb az állomány 5 százaléka lesántúl, azonban ezen ál'ománv legnagyobb része 8 napon belül kigyógyul Csak az egyes gyöngébb, rendszerint élősdi férgektől megtámadott baromfi betegszik meg. A másik, kellemet'en komplikáció az. hogv az oltás után pár hétig nem tojik a baromfi. Ezért az oltást arra az időre ha!asztjuk el. amikor a tojáshozam a legkisebb Az oltást csak a kaparóbaromfinál hajtjuk végre, és csak azon tenyészeteknél, ahol nem uralkodik baromfikolera, amely szintén nagy károkat okoz baromfitenyésztésünkben. Dr. MOLNÁR GYULA i járási állatorvos. fiz olajos növények gazdaságii jelentősége Előcsiráztatott burgonya — magasabb hektárhozam Kora tavasszal, mielőtt a burgonyát elültetnénk, gondosan átosztályozzuk és eltávolítjuk beltile a beteg gumókat. A korai fajtáknál, amiket étkezésre szánunk, tanácsos, hogv el öcsiráztassuk, mert ezzel meggyorsítjuk a gumóképződést és jelentősen növeljük a terméshozamot. A farkasdi, negyedi kei tészetekben szép jövedelmet helytelen vészük. Ä" csíráztató ládák hosszúsága 60—70 ym. szélessége 45—50 cm. mélysége pedig 15 cťh legven. A ládákba a burgonyát egy esetleg kétsoroson raktuk. Az így megtöltött ládákat világos helven helyezzük el. ígv a hurgonva megfelelő fénvhez jut s úgynevezett n$pfénvcsírát hajt. amiáltal tenyészideje lényegesen megröhelyes csírázás biztosit minden évben az elCicsirázta-' tott korai bui-gonva Olvan helyeken is fontos a? elöcsiráztatás ahol az liszt fagvok korán beköszöntőnek. A burgonya csiráztatását a következőképpen végezzük- a kiválasztott bu'gonvát ü'tetés előtt 35—45 nappal. világos kissé szála/, jó! szellőz hetö 12r-14 Celsius fokú helyiségbe vidül. A csírázóhelviség hőmérséklet^ a 18 C fokot semmiesetre se érje e. mert a burgonva magas hőmérsékle ton könnven erjedésbe, esetleg rothatásba megv át. A rosszul vagy gven'én csírázó gumókat nem ültettük nert ezek betegek s nem valók to vábbtermesztési e. KALAPOS JÓZSEF, Lelesz. Az élelmiszeriparban és vegyiiperban feldolgozott olajmag vak mindennapi életünk sokféle szükségletét elégítik ki; többek között egyik legfontosabb élelmiszerben, a zsírban való ellátásunkat egészítik ki. Ezenkívül rendkívül értékes takarmánnyal, dús fehérjetartalmú olajpogácsával és darakivopetta-I szolgálnak állattenyésztésünknek. Hazai mezőgazdasági termelésünk ezidőszermt még élelmiszeriparunkat nem tudja olajos magvakkal ellátni, s ezért behozatalra szorulunk. Ennek okát elsősorban abban keli keresnünk, hogy olajos magvakat feldolgozó élelmiszer oarunk, a felszabadítás előtt, főként külföldi tőkések kezében volt s ezek a gyarmati népek rabszolgamunkája révén olyan alacsony áron jutottak olajos magvakhoz, amelyekkel hazai mezőgazdasági termelésünk versenyezni nem tudott. A kapitalista nyereségvágy miatt éppen a kapitalista világ lakossága, főleg pedig az olajmag veket termelő gyarmati népek szenvednek állandó zsírhiányban, mert az olajmagvakat к viszik. A népi demokráciák tervszerűen törekednek arra, hogy zsírszükség’etüket saiát mezőgazdaságuk által termek olajmagvak segítségéve! önellátás útján fedezzék. Ezért mezőgazdasági termelésünk feladata hogy az olajos növények termelésére szánt területeket teljesen kihasználja, érvényesítse a Szovjetunióban alkalmazott agrobiológiai módszereket és technika . kémiai újításokat. Különösen nálunk Szlovenszkón kell erre ügyelnünk, ahol az éghajlat és talajviszonyok kedvezőek olajos növények termesztésére. A Szovjetunióban a napraforgó, Kínában a szójabab termelését rohamosan növelik, mert megállapítást nyert, hogy a növényi zsírok termelési kö'tségei lényegesebben alacsonyabbak, mint az állati eredetű /sírok előállítási költségei. A sertések átlagban 11 kilogramm zsírt adnak 100 kg kukoricából, nrg 100 kg napraforgómagból 27 kg olajat préselnek ki. Szlovenszkón is állandóan növekszik a növényi zsírok termelése, s erek a dolgozók életszínvonalának emelése céljából továbbra is fokozni kell napraforgó. repce, má'- és egyébb olajosmagvfik nagyobb és nagyobb területen való termesztésével és ez agronómia tudományos, eredményeinek felhasználásával. A Szovje'unióban V. S. Pusztovoj, L. A. Zsdamov, V. K. Morozov 42 százalék olajat adó napraforgómagot termesztettek ki. Újabban nálunk maghéjnélkiili tökmag termesztésévé' — rr'rs jó ereménvekkel kísérleteznek. Tiszta kultúrában hektáronként 10—25 métermázse maghozamot 46 százalék olajtarte' >mmal — értek d. s emellett még mintegy 40 százalék olejpogácsát nyertek. A napraforgó. a kukoricával nagyjában egyező éghajlati igénye mellett, talajigényével a kukorica mögöt marad, f eniob an díszük a messze, mélyrétegü agyag-, vályog-, illetőleg iszaptalajon Az is beigazolódott, hogv kedvező körülmények között alaptalan talajzsaro'ó voltát felhozni ellene, inkább a rossz dzgadálkodása az, amit terhére lehet 'mi Hatalmas szárához és tányérjához a szükséges táanvagok jelentős részét a levegőből veszi fel. T A kerületi és járási bizottságok terv- Hizott.sáowinak, valamint a mezőgazdaság minden vezetőjének és dolgozőjá rak feladata, hogy az olajos növények termelésének az eddiginél nagyobb figyelmet szenteljenek. -Gl-Legfonfosabii teendőin* márciusiján 1. Az a régi igazság, hogy márciusban több méhcsalád pusztul él. mint az év többi hónapjaiban együttvéve. Ezért március fokozott figyelmet követel a méhésztől. Fokozott figyelemmel kell kísérnie a méhcsaládok életét és gyorsan segíteni ott. ahol ez szükséges. 2. Nemcsak a méhcsalád életét megmentő eleség pótlására van szükség, de a további fejlődés biztosításához :s gondoskodni kell a kellő mennyiségű' élelemről. A kiadósabb hordás kezdetéig átlagosan 5—6 kg e'eségre van még szükség. Ha ez nincs meg, akkui nagy adagokban sürgősen etessük fel. Az áttelelt méhektől ne sajnáljuk az élelmet. Ha elpusztu'nak, kárba veszett a méhcsaládon, a jelen év várható termésén kívül az a méz is, amit télen elfogyasztottak. Az életben maradt méhcsaládok sorsának biztosítására tehát ilyenkor minden áldozatot vállalni kell." 3. A méhcsalád további fejlődésinek biztosítékai a szükséges eleségen kívül: a) A fészek melegének biztosítása Védjük a családot a külső hőmérséklet ingadozásától. Ezt jó takarás sál érhetjük el. b) A szükséges mennyiségű virágport az ország nagy részén már megtalálják ilyenkor a méhek. Azonban hu környékünkön nincs kellő mennyiségű virágport adó növény, csak a vándoilás a komoly segítség. Rozs, tengeri es egyéb más liszt-féléket kár kiraknunk. Ezeket a méhek elhordják ugyan, de haszonnal nem értékesítik 4. Az anyákat fokozott petézésre a friss nektár serkenti. Ha n;nos módunkban korai nektárt adó növényekre vándoroltatni. (pl. füzesre) április elején kezdj ük;, meg a serkentőetetést. A honiás kezdetéig, megszakítás nélkül éressünk. Az etetésnél vigyázzunk, nehogy rablást idézzünk e.ő. Elcsepegtetett eleség, vagy helytelen etetés, rablást okozhat. 5. Ha kedvező az időjárás, a családok alaposabb vizsgálatát és tisztogatását elvégezzük. Az anyák minőségét a fiasítás kiterjedtsége és a család népessége mutatja. Rosszul petézd anyákat dobjuk ki és a családot egyes'tsük ió anyás családdal. 6. A nem használható lépeket selejtezni kell és az építendő műlépszükségletet -családonként előjegyezni. A kaptár tisztogatásánál összegyű.ő viaszmorzsákat mind gyű'jtsük össze. Nagymennyiségű viasz megv veszendőbe országosan a hanyag méhészek miatt. 7. Külső itatót már az első kirepülési naptól fel kell állítanunk. Állandóan lássuk azt el meleg vízzel. A csa'ád vízszükséglete ilyenkor nagy. Ha most megszokták az itatót a méhek. nyáron is felkeresik. Még akkor se hagyjuk víz nélkül az itatót, ha belső itatást alkalmazunk, 8. Ha valami rendellenességet tapasztalunk, haladékta'anul küldjünk vizsgálati mintát. ,.Štátny výskumný ústav včelársky. Liptovský Hrádok"ra. Továbbiakban az onnan kapott tanácsok szerint járjunk el. 9. Készítsünk tervet a méhészeti idény minél jobb kihasználására. A tervben a méztermelés mellett döntő Mádat a szaporítás legyen. Figyeljük meg méheink első tavaszi tisztitóki repüléseit Február végén, vagy március elején, amikor a hőmérő árnyékban 12—15 fok meleget mutat, szoktak méheink a hosszú tél után először tömegesem kirepülni, hogy kitisztuljanak, vagyis megszabaduljanak m ndattól a sok bélsártól, amely egész télen át vastagbelükben felgyülemlett. Ennek a tisztító kirepülésnek nagy jelentősége van, mert a gondos méhész ez alkalommal úgyszólván leolvassa a méhek állapotát viselkedésükről, kirepülésükről. Fontos tehát, hogy a méhész a kirepülést előkészülve várja. A tisztuló kirepülés kb. dél tájban szokott történni. A kaptárakban az élet egymás után mutatkozik. A jól áttelelt méhek fürgék vígan zümmögnek — rönködnek, esetleg halott méheket hurcolnak kifeté a kaptárból. A röpdeszkájukon ürülék (bélsár) nincs: mindezek a tünetek egészséget bizonyítanak. Ha n°mr|y csaiá 1 furcsán viselked k, a röpdeszkán ide-oda futkosnak, szárnyaikat szokatlanul mozgatják és ha az ember rrvn/örgeti kaptárukat, erre hoszszú sírással válaszolnak, ott anvátlanság lépett fel. Ezzel a családdal várni kell jobb időre, amikor fel lehet nyitni a kantáit és ha nincs Hasítása, anyásítani vagy egyesíteni kell. Ha hasn enésük van, le kell takárítani, vagy eltávolítani a beszennyezett lépeket és néhánvszor melegített szörppel megitatni őket Rosszabb az az eset, ha a méhek mintha fáradtak lennének, a röpdes7kán ürítkeznek, a kaptár előtt hevernek és felszállni nem bírnak Ilyenkor qvomórvés7 áll fenn. Ebben az ese'ber minden gyanús családtól össze kell szedni 30 drb mehet 1—1 gyufaskatulyába, lehetőleg papírszalaggal átragasztani (nehogy kinyíljon) és a kaj tár számát ráírni, amelyből a méhek valók. A kísérő levélben ismertetni kell a vizsgálandó családok állapotát részletesebben. Rendesen bepakolva erre a címre kell küldeni: Štátny výskumný ústav včelársky, Liptovský Hrádok”, ahol díjmentesen megvizsgálják és Utasításokat adnak. A tél múlásával az első tavaszi tisztuló kirepülés utó a méhek műidig jobban és jobban fejlődnek, aminél sokat segíthetünk. A legfontosabb a költőfészek leszűkítése annyi keretre, amennyit sű-űn lepnek le. Ezzel előre segítjük a Hasításhoz szükséges 35 fok meleg elérését. így sokkal nagyobb terjedelemben megy a Hasítás, sót, a gyenge családok főhordásig utolérik a többi erős családot is. Ezenkívül jó, ha minden családnak adunk később, ha már kijárhatnak, melegített szörpöt, legalább egy-kétszer, persze este. ♦ Ajánlat: Megtartanánk egy kaptárkészítő tanfolyamot Gatántán, esetleg máshol a járási méhészegyesületek kívánságára. Ezen a tanfolyamon kákából préselt kaptár készítését mutatnánk be, amely fél napig tartana, tehát a messzebb lakó méhészek is részt vehetnének rajta. A: a préselt kaptár, amely a Szabad Földműves 6-dik számában közzé lett téve, időszerű és elkészítése olcsó. Lehet préselni normalizált méretűt, esetleg más fájtát is. Minősége, olcsósága, és külső formája sok méhészt meg fog lepni, ha eljön a tanfolyamra. Úgy gondolom, április feléhen megtarthatnánk a tanfolyamot valamelyik járási székhelyen. Szij.iártó Gvula, méhésztanoktató, Alsóhatár. A méhek etetése kockacukorral Sok méhésztárs méhei szűkös élelemmel és legyengülve mentek telelőbe Ezeken a méhésztársakon szeretnék segíteni azzal, hogv közlöm 5—6 éven át kipróbált etetési módszeremét Az etetést kockacukorral végzem Ez egyszerű és minden időjárásban használható helyesen alkalmazva, biztos megmentője a hiányos élelemkészlettel betelelt családoknak E’őrebocsátom, hogv felső kezelésű kaptárakban méhészkedpm. és méhei■met mindig szabadban teleltetem. A családikat beteleléskor 6, vagy 12 keretre szűkítem le. A fészket a röpnvilássa! szemben helyezem el. Az gv betelelt család fölé a rostaszöveti e 3 család erősségének megfelelő terű létén 2—3 réteg kockacukrot rakok A cukor a kaptár páratartalmától meg nedvesedik és a méhek elfogvasztiák A z ígv teleltetett családok, tapasztaltaim szerint a tavaSzi átvizsgáláskor éppen olyan állapotban vannak, mint némi fedett mézkészlettel rendelkező és cukoroldatpótiással betelelt méhcsaládok. A családok a lépeken elraktározott készletből addig, míg fölöttük kockacukor van, vagy semm't, vagy igen keveset fogyasztanak. ígv már fagypont alatt is adtam be eleséget. Az Ínséges családokat minden esetben sikerült megmentenem. A kockacukron teleltetett családoknál a tavaszi átvizsgáláskor a fiasítás mennyisége mindig megfelel az időszaknak és a család erősségének. Ugyanezt az etetési módszert tavaszi serkentőetetésnél is alkalmazom, azonban ilyenkor a cukrot esténként langyos vízzel meglocsolom. Az így etetett családok ugyanúgy fejlődnek, mint az etető keretben hig eleséggel etetett család k. A leírt etetési módszert méhésztá:saimnak ajánlottam. Többen kipróbálták és minden esetben iól bevált. (Méhészetből )
