Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-03 / 1. szám

'Tzabad r>v» лгаА A szociaHsfa faiért! Földműves j A FÖLDMŰVELÉS ÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA | Bratislava, 1954. január 3. Ara 40 fillér V. évfolyam 1. szám A mi feladatunk az, és az is marad, hogy lényegesen emeljük a mezőgazdasági termelést, jobban kihasználjuk a gépesítést és a műtrá­gyákat a mezőgazdasági termelés emelésére (Karcd Bacflek elvtárs, az SzIKP KB 1953 december 18—19-1 teljes ülésén tartott beszámolójából.) Az új esztendő küszöbén A jövő ragyogó távlata soha még világosabban, szemléltetőbben nem tá­rult fel dolgozó parasztságunk elóf. mint most, 1954 küszöbén. Pártunk és kormányunk a legutóbbi időkben hozott nagyjelentőségű hatá­rozatai mezőgazdaságunk felvirágozta­tása hatalmas programmját alkotják Megerősítik a munkás-parasztszovet­­séget, a népi demokratikus rendszer alapját, mezőgazdaságunk elmaradott­sága kiküszöbölésével megnyitják a lövőhöz vezető utat, hogy biztosítsak dolgozó népünk anyagi es kulturális színvonalának állandó emelkedeset. viielött kutató szemünkkel a jovo reményekkel teli útját vizsgálnánk, te­kintsünk vissza az elmúlt esztendőre és a jó gazda pontosságával csináljunk számadást, hogy használtuk ki sa;á* magunk és dolgozó népünk javara n*pi demokratikus rendszerünk nyújtotta hatalmas segítséget a mezőgazdászi termelés frontján. A történelem folyamán soha nett volt úgy biztosítva parasztságul* megélhetése és jövője, mint ma. Nen kell többé félni, mint a kapitalizmus, ban, hogy eladósodás és úri špekulácii miatt elveszítjük földünket, mert i volt uzsorásokkal és kizsákmányolok kát, végrehajtóikkal együtt egyszer i mindenkorra leszámoltunk hazánkban „A gabonatőzsdések helyébe — mon­dotta Uher elvtárs — ahol a kapitalis­ták diktálták a oabona árát, az aliarr lépett, mint a mezőgazdasági termé­kek felvásárlója, tiszteletben tartva a szövetkezeti tagok és parasztok ^»ér­dekeit és minden lehető támogatást megad számukra. Mindez a munkás­osztály és parasztság testveri szövet­ségének következménye és megnulva- Ц >1' 1 Arra van tehát szükség, hogy ю­­rasztságunk becsületesen dolgozm, józan és egészséges eszével felhaszU- ja a népi demokratikus rendszerunles kormányunk nyújtotta sokoldalú lő­­tősegeket, hogy sorsa es bo.dog je­lének kovácsa legyen. Parasztságunk, mint a munkast­­tály- hu szövetségese, pártunk vezet» 'mellett felismerte ezeket a lehető, qeket, amit a nagyüzemi szociali gazdálkodáshoz való csatlakozása bizonyít Évezredes vágya, óhaja, hí elnyomók nélkül, családja es ház felvirágoztatása érdekében dolgozz végre valóra vágatott. Testet ölthet a közös összefogás hatalmas ere amely megszünteti az egyén küzdelrr munkáját és qvötrödő életét. Parasztságunk ma sikerrel felhas nálhat’a a mezőgazdaság leghaladc tabb tudományát, korszerű technikaji a világon egyedülálló szovjet tudoma vívmányait. Módjában van kevés fara Sággal többet és jobbat termelni erzo) megter<*mteni a közös jólétet. Dolgozó parasztságunk jórésze teh éh a népi demokratikus rendszerűn! tói kapott lehetőséggel Ma mar kői társaságunk falvainak 5# százalékáig EFSr.-ek működnek, amelyekben a fö de< közösen művelik. Ezek a szövei kezetek 543.911 parasztgazdaságot főt latnak magukba és a megművelt téri let 40 százalékán, az összes szántót« Hitetnek pedig 44 százalékán gazdá kodnak közösen. Állami gazdaságait birtokába pedig a megművelt fdldteri И R.l seezaléka tartozik. Mindé* ««szegezve ««t jelenti, hej hazánk földjének több mint > '"»« pártunk ée kormányunk segítségév parasztságunk megteremtette a szerű, nagyüzemi szectaHstá gazdáik« dás alapjait. Most már minden ati függ. hogy *z EFSz tagsag» és az á lami gazdaságok dolgozói hazánk folt jenek több mint a felén jól gazdáik»« jenMí. betartsák a szövetkezeti lai szabályzatokat, pártunk és kormány«, határozatait. Fontos, hogy a t^-k a és saját tapasztalataik sze4eak#rö fe használásával aH.ndóen növeljék hektárhozamot és az állatok haszno sagát. hogy *> jövedelmet hú tmttnnr"h mng -1—áe a MÖmtkea* nek. Példás munkájuk révén elért eredményeikkel pedig naponta oizo­­nyítsák a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyeit azoknak a kis- és középparasz­toknak. akik méq döntés előtt állnak, akik naponta ceruzával a kezükben számolgatnak, mérlegelnek vájjon mer­re tartsanak. Az EFSz-ek tagjai elért »redményeikkel segíthetik a gondolko­­ló egyénleg dolgozó parasztjainkat a löntés meghozatalában, a közös gaz­­iálkodáshoz való mielőbbi csatlakozás­tan. A nagyüzemi szocialista gazdálkodás •lőnyét, ma már azok a kézzelfogható ények bizonyítják, amelyeket a nö­­énytermelésben országos viszonylat­án is elértünk Az 1934 /38-as év át­­tgos hektárhozama búzánál 17.1 má­sáról 19.5 mázsára, a rozsnál 16-ról 8 4-re. az árpánál 17-ről 18.G-ra, a zbnál pedig 18.2-ről 18.8 mázsára nö­­■tkedett. Sok szövetkezetünk korszerű gazdál- Ixlassal, a szovjet tapasztalatok alkal­­tazásával kimagasló eredményeket ért t, mind a növénytermelés, mind az ä átok hasznosságának növelésében A vrbói EFSz-nek például a kereszt- és sjksoros vetés következtében 30 má­­zi búzája termett hektáronként. A pioci EFSz ped;g az állattenyésztésben él el kiváló eredményeket. Így 64 te­hátöl 61 borjitt választott el, ami 95 sí za lék os megtermékenyítést jelent A Malinyinova módszer alkalmazása réén a tehengondozók a nyári hóna­péban 8—9 liter napi tejátlagot értek el,a sertéseknél pedig Ljuszkova mód­­vrének alkalmazásával anyánként 15 aaacot választottak el. E néhány kiragadott adat azt bizo­nyítja hnqv ahol szűre11»'»■»»»*r'rl1. scd­­igorúan igazodnak a/ alapszabályzathoz és következetesen alkalmazzak a bevált szovjet módszereket, ott az eredmeny nem marad el, mert lehetővé tesz’k íz EFSz beadási kötelezettségének túltel­jesítését, ami természetesen megmu­tatkozik a szövetkezet vagyonának gyarapodásában és a tagság jövedel­mének és jólétének növekedésében. A fentemlített palóci szövetkezet például a tervezett 13.000 kilogramm sertés­hús helyett 20.100 kilogrammot, a ter­vezett 49.800 liter tej helyett, pedig, 85.577 litert adott be begyűjtési ter­veinknek. Igv vált lehetővé az is, hogy most az utóbbi hónapokban a 10 ko­ronás előleget 13 koronára emeljék. Azok a szövetkezeti tagok és egyé­nileg dolgozó földművesek, akik töre­kedtek a termelés fokozására, a ter­­venfelül beadott termékeikért pártunk és kormányunk gondoskodása révén a begyűjtési árak felemelésével és a felárak bevezetésévéi nagy bevételek­hez jutottak. Így például a bátorkeszi EFSz a gabona árak felemelése követ­keztében 333 231 koronára és a ter­ven felül beadott 25 ragon árpa után felárak fejében 215.000 koronára teti szert. Pártunk és kormányunknak a közel­múltban hozott hrtézketJései révén do­gozó parasztságunk közel t mUHár* korona értékű támogatást kapott. Aj 1954 évi beadási normák leszállításává! lehetőséget ad dolgozó parasztságunk bevételeinek még nagyobb foké növe­lésére. Öntudatos parasztságunk országszer­­e nagy érdeklődés mellett ceruzával a jezében komoly számtani műveleteket uégez, hogy jobban megérthesse, hogy U>ban értékelhesse pártunk határoza­tinak nagy horderejét.- A nagylűcsi szövetkezet irodájában A felderültek a* arcok, amikor arról -tesültek, hogy a leszállított beadási -trmák következtében a várható beve­­-lek 543.520 korona összegre rúgnak,- tisztán a tavalyi terméseredménye­it vesszük alapul. 4isszük, hogy pártunk gondoskodása ár és százezerrel több mázsa gabo­- >ati, húsban, zsirban és más mezó­­a [dasági termékekben, dolgozóink bol­- )ahb életében rog kifejezésre jutni- új esztendőben. MÁJ Ok SÁNDOR . A « , . , Dolgozó parasztságunk jó munkával lép az 1954-es esztendőbe Több húst az új esztendőben dolgozóink asztalára A 34. dekáda értékelésénél a somor­­jai 12. sz. felvásárlási üzemben meg­állapítottuk. hogy a vágómarha begyűj­tésének tervét 141, a sertéehúsbegyűj­­tést 72. a vágóbaromfi begyűjtési ter­vét pedig 102 százalékra teljesítettük A sertéshúsbegyűjtésben tehát lema­radtunk Ugyanakkor tudtuk, hogy kor­mányunk milyen nagy súlyt fektet pon­tosan ennek a feladatnak a teljesíté­sére. ezért az üzem dolgozói minden erejüket latbavetették. hogy a lema­radást. a sertéshúsbegyűjtésben is be­hozzák. A párt nagy segítséget nyúj­tott ebben a munkában is Ugyancsak a népi igazgatás szervei mindent meg­tettek a terv teljesítése érdekében. így az lett az eredmény, hogy a 35 dekád végén az üzem dolgozói elérték, hogy szarvasmarha begyűjtési tervüket 142,6, a sertéshús begyűjtését 100,4, a vágó­baromfi begyűjtési tervét pedig 108,1 százalékra teljesítették. A jó eredmény eléréséhez hozzáse­gített bennünket az, hogy az EFSz-ek­­ben és az egyénileg gazdálkodó föld­műveseknél állandó és következetes meggyözötevékenységet folytattunk. A begyűjtés eredményeit naponta érté­keltük és magát a begyűjtést két mű­szakban végeztük. Soföreink reggeltől estig hordták a húst, amelyre dolgozó népünknek oly nagy szüksége van. Be­gyűjtési üzemünK dolgozói tehát bebi­zonyították. hogy munkásosztályunk beléjük vetett b zalma, nem volt hiá­bavaló Tapasztalatainkat átvisszük az éj i '*"■■-jc i-; * 2" ‘ *- ’4gvege­sen megjavuljon dolgozó népünk hús­sal val^góüátása Fodor N„ a begyűjtési üzem dolgozója. Télapó-vásár Marcelházán Sokszor szó volt r ár Marcelházáról az újságban de amiről most fogok beszámolni, arról még egyszer sem esett szó. A közelmúltban zajlott le ugyanis községünkben az első szövet kezeti Télapó-vásár A mi szövetkeze tünk is gazdag sátrat állított. Áru sütöttünk szalonnát, zsírt, húst, fris­sen sWt pecsenyét és más mezőgazda sági terményeket. Ugyancsak gazdin, volt a hetényi E r Sz sátra is, amely her a érdeklődők a különböző hústermékei mellett vásárolhattak a hetényiek sa ját termésű kitűnő borából is. A szövetkezeti sátrak mellett ott so­rakoztak a nemzeti vállalatok és a fo­gyasztasz szövetkezet sátrai is. Ruha cipő. alsónemű. kabát, edény, stb mind-mind rendelkezésére állott a uc vöknek, amelyekért a múltban a pi­rosba kellett járni. A vevők csele úqi forogtak a sok kiárusHóhely között. A forgalom bizemy nagy volt. Az EFSz-ek forgalma például 100 000 koronára rú gott Ez a gazdag Télapó-vásárunk v elősegítette a munkás-paraszt szövet cég n.eganlérdiiáaát. MARIKOVECZ ALADÁR Marrelháza. üdülő szövetkezeti tagok a Tátrában Az utóbbi hetekben száz meg szá* szövetkezeti tag és egyénileg gazdál­kodó kis- és középföldműves vett «-észt tátrai üdülésen, hogy kipihenve az év fáradalmait, újult erőve! lásson ismét munkához, dolgozó népűnk életszínvo­nalának emeléséhez. A Magas Tátra or­mai dolgozó parasztok nevetésétől vissz­hangzanak. Szövetkezeti tagok sétál­nak a Csorbe-tó mellett és a Lomnid Csúcson. Hlavatý Pongrác 75 éves szövetkeze^ ti tag Vágsellyeről jött. Először táti« a Tátrát. Szinte megigézve gyönyörkö­dik a magas hegycsúcsokban és élve­zi a nagyszerű tátrai levegőt. Elgondol­kodva mondja: „Sosem hittem voine. hogy még én is megláthassam a Ma­gas Tátrát és hogy azokban a gyönyö­rű üdülőhelyekben pihenhetek, ahol azelőtt az urak dorbézdtak." A szenei egységes földművesszövet­kezet böl Poltavszki János gyönyörködik és piheni ki fáradalmait a Magas Tát­rában. ö is azért jöhetett ide. mert becsületesen dolgozott, mert munkájá­val hozzájárult ahhoz, hogy egész dol­gozó népünk élete egyre gazdagabb, egyre nivóeabb legyen. Megelégedve mondja- „Teljesedett vágyam, megis­merhettem gyönyörű hazánknak ezt a részét is.” így vélekednek a többi szövetkezeti tagok is, akik itt a Magas Tátrában gyűjtenek új erőt a további munkához. Megfogadták, hogy hazatértük rfAsv minden erejükkel azon lesznek, hogy szövetkezetük még gyonsabban halad­jon a felvirágoztatás útján. N. X Eredményeink a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről tanúskodnak i - • - -Beköszöntött a tél, d~ a gutái szövetkezetünkben most is folynak a munkák. A téli időszakot gazda­ságosan akartuk kihasználni Éppen ezért most első sorban is befejez­zük a trággah rdást. A terv szerint 350 hektót kellett megtrágyáz­nunk. Ebből 1953 december 23-ig készen volt 319 hektár. A mély­szántás is 'ár csak az utolsó hek­tárokon folyik ami szövetkezetünk­ben nagy eredmény. A mezőgazdasági munkák mellett a téti időszakot tanulásra használ­juk. Megnyit nálunk a szövetkeze­ti munkaiskola, mégpedig magyar és szlovák nyelven, hogy minden dolgozónknak alkalma legyen m­­dánát nóssetm. Втétiéit там napirendre kerül az éwégi zárszá­madás Akik rendesen k'vették ré­szüket a közös munkából az egész év folyamán, azok megelégedetten tek üthetnek vissza az e.múli i­­tendő-e Cafra István sertésgond'­­zót vegyük például. Most csak a tlzhónapi keresetéről van szó. Le-' dobozott 807 munkaegységet, 'tíz hónapra kapott 16 mázsa búzát, 8 mázsa árpát,. 8 mázsa kukoricát, j mázsa burgonyát, 32 kilogramm rizst és 6.617 Kčs előleget. Emel­lett a fél hektár földjén termed 20 mázsa kukoricája és 26 mázsa bur­gonyája. Cafra elvtárs tehát rendíts munkája után jó bevételre tett szert. Úgyszintén é-erntek доkarán János számadata ia, aki Ml nanw kaegyeéget dolgazoH te tá hónap alatt. Vagy vegyük csak például Báncki Andrást, aki bizony már megette kenyere javát. Báncki bá­csi azelőtt mindig cselédeskedett Mcst a szövetkezetben magának dolgozik. Megelégedett, nyugodt életet él. Bizony sok fiatal példát vehetne tőle Pedgi a mi szövetke­zetünk még nem tartozik az élen­járó EFSz-ek közé, de hogy rov'd idő alatt oda fog tartozni az biz­tos Fenti eredményeink tehát mind-mind a szövetkezeti gazdál­kodót előnyeiről tanúskodna’: ame’y egyed ti’1' út ahhoz hegy к" és középföldmítreseink életszínvo­nala emetkedjék. MOLNÁR Gúfta. G*!Z.\ Büszkeséqeink az élenjáró dolgozók Uia't'Hfiliraria'oss»»jeeees».s>».-^^^v-« . ...................... BÁN JÓZSEF. a rimaszombati EFSz tehenésze, a szovjet tapasztalatok alkalmazásának úttörői». palkó Árpád. MITROVICS JÁNOS. zempléni egységes földművé sszövet- a losonci traktorán omás legjobb trok­­kezet kiváló növénytermesztési dolgo- torosa. Az őszi munkák tervét 2JJ teljesített».

Next

/
Thumbnails
Contents