Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-08-30 / 35. szám
10 FoiflművSs JÓ TALAJELÖKÉSZITÉSSEL A JÖVŐÉVI Bü TERMÉSÉRT! iiifiiimiHiiiiHNN')(iBiiMUMiiwiiiiiwiiiuHuuuiimiiiHiiiiHmmiuMiHiiiiiiiiuMHHiiiumuHiiuHiiiiiiiuuuuu«umNNiHUfiHmiiiiiwu»ii>iitiniut;iuiiiiiiuiiiiiiitiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHimi Készítsünk jó magágyat az ősziek alá A koszerű növénytermelés munkáinak egymással összefüggő rendszerében. első helyen áll a magágynak a vetéshez való helyes előkészítése. A jó magágy bőségesen tartalmazza a növények részére azonnal felvehető tápanyagokat. Ez csak úgy lehetséges, ha a talajban a szerves anyagoknak, az elózó növények maradványainak 'korhadási folyamatai befejeződtek, a hasznos talajbaktériumok munkája nyomán a talaj beérett és táplálóanya-, gokban gazdagodott. Végül, ha azokat a tápanyagokat, amelyben * talaj szegény/ vagy amelyeket a növényféleseg különösen megkíván, műtrágyaszerek bemunkálásával pótoljuk. Igen fontos hogy a talaj aprómorzsás szerkezetű legyen. Az ilyen talaj nemcsak a tápanyag és talajnedvesség megkötése szempontjából döntő jelentőségű a növény életében, hanem amiatt is, hogy az apró morzsák az elvetett mag köre simulnak és a magból kibúvó kis gyökerek részére azonnal megadjak a táplálékot. A rögös magágy kiszárad, a magvak jórésze a hézagok kozott kikelni nem tud, vagy ha ki is kel, a kikelés után nagyrészük elpusztul. A fiatal növényeknek ez a „gyermekkori halandósága” néha megdöbbentő arányt mutat. Gondoljuk csak meg. hogy egy hektár területre 4 5 millió búzaszemet vetünk ’ el és ebből általában 2 és fél—3 millió növényt nevelünk fel. Márpedig a növények száma, a területen való arányos elosztás befolyásolja leginkább a termés nagyságát. A jó vető, illetve magágy elegendő nedvességet tartalmaz. A nedvességet ne a vetés előtti „eső várással” igyekezzünk biztosítani, hanem a jó talajelőkészítés munkáival. Arra kell törekednünk, hogy a magágy egyenletesen és a mag körüli mélységben nyirkos legyen. Ezáltal arányos lesz a kikelés, egyenletes a fejlődés, bokrosodás, tavasszal pedig a szárba szökés, sőt az érés is. A jó magágy mélyrétegű és ülepedett. A fiatal növény akkor tud gyorsan fejlődni és a tél viszontagságaira időben „felkészülni”, ha gyökérzetét és bokrosodási csomóit mielőbb kifejleszti. Bojtos, egészséges gyökérzete terjeszkedéséhez azonban az szükséges. hogy a talaj termő rétege mélyen megporhanyltott, de már ülepedett legyen. A frissen elvégzett mély porhanyitás azért nem jó, mert a talaj akkor ülepszik, amikor a növény kis gyökerei kapaszkodnak és dolgozni kezdenek. Ilyenkor a talaj „mozgása” már akadályozza a gyökerek fejlődését. De amiatt is hátrányos, mert az utólagos ülepedés alkalmával a bokrosodási cso"mók — különösen a rozsnál — a talaj felszínéhez közel kerülnek. Emiatt a növény többet szenved a téli időjárástól és a koratavaszi felfagyáskor is könnyebben „ktemekedik" a talajból. A magágy felső rétegének azonban egészen a vetendő mag mélységéig, frissen porhanyitottnak kell lennie. A mag ekkor kel ki gyorsan és gyökerei akkor indulnak rohamos fejlődésnek, ha fölötte lazább, porhanvított de nyirkos morzsák vannak, „talpa alatt" pedig már ülepedett a föld. A vetöszántás az ősziek talajelókészítésének második legfontosabb munkája. A vetőszántást lehetőleg 30 nappal, előhántós ekével, az elmúlt évben végzett mélyszántás mélységéig, de legalább 18—20 cm mélyen végezzük. U- tána a szántást boronáljuk el és végezzük el a hengerezést. A vetőszántás barázdáit egyengessük el, hogy tábláinkon sima talajfelület maradjon. A barázdákban rosszul kelnék a magvak, gyengén fejlődnek a növények és csapadék hatására vízmosások keletkeznek. De amiatt is nagyon fontos a barázdák egyengetése, hogy a jövő évben a gépekkel, kombájnokkal végzett aratást könnyebbé tudjuk tenni. Szeptemberi teendők: KORAI VETÉS, Bő TERMÉS — tartja a közmondás. Jövő évi jó termésünk biztosítására már szeptember első felében végezzük el az ósziárpa, rozs, az őszi takarmánykeverékek stb. vetését. Vetés előtt gondosan tisztítsuk meg a vetőmagot és végezzünk csírázást próbát. Csak gondosan előkészitett. aprómorzsás talajba vessünk. Vetés előtt szórjunk ki 60 kg szemcsés trágyát hektáronként s tárcsával keverjük a földbe. A tárcsa után vetőgépet, a vetögép után pedig magtakarót és tövisboronát járassunk. * HA A TAVASZI VETÉSŰ BURGONYA szárrészei sárgulni kezdenek és a gumók héja már nem foszlik, kezdjünk hozzá a betakarításhoz. Szedés előtt járjuk végig a táblát, jelöljük ki a legszebb, legegészségesebb bokrokat, s azokat külön szedjük, külön tároljuk jövő évi Vetőmagnak. Szedés közben végezzük el a burgonya osztályozását. A felszedett burgonyát ne vermeljük el nyomban a szedés után, hanem szalmaréteggel letakart prizmában tároljuk, hogy kilevegőzhesse magát. A verm,elést csak akkor végezzük el, ha az idő hűvösre fordul és éjszakai fagyveszély fenyeget. * AZ ŐSZI MALACOZÄSBÖL származó kismalacokat már egyhetes korukban szoktassuk a pörköltárpa fogyasztására. A malacok alatt az almot naponta cseréljük, s háromhetes koruktól adjunk nekik zöldlucernát és napról-napra fokozatosan engedjük kifutóba. Az anyjukat, ha a malacok két-háromhetesek, nappalra hajtsuk legelőre. * SZEPTEMBER MÁSODIK FELÉBEN kezdjünk hozzá az őszibúza vetéséhez. Gondosan tisztított, egyszázalékos rézgálic-oldatban csávázott magot vessünk. A vetest kellően megülepedett talajba végezzük. A vetés után magtakaróval simítsuk el a földet. A vetést végezzük keresztsorosan! A mély vetőszántás előnyei A mélyen lazított, de a vetés idejéig megüiepedett talajban erélyes lesz a gyökerek fejlődése, a növények megerősödése . t A mélyen való porhanyítás az ősszel feetett növényeknél pótolja az őszi mélyszántást A fellazított talaj összegyűjti az őszi és téli csapadékot, megakadályozza az őszi vetések egyik nagy veszélyét, a talajnak tavaszra való túlságos összetömődését és szerkezetének leromlását. A felső talajrétegben meghúzódó gyommagvak mélyre kerülnek, ahonnan nem tudnak előtörni. Mélyszántás nélkül ezek a gyommagvak a kikelt vetés között tömének elő. Mély vetőszántás alkalmával á vetés előtt 2—J3 héttel felszínre hozzuk a friss alsó réteget, mely a vetésig beérik és tápanyagban gazdagszik. Ezáltal az ősziek részére a lefordított és felszínre hozott, majd a vetésig beérlelt talajrétegekben az egész magágy bőségesen tartalmazza a tápanyagokat. A mély vetőszántással gyérítjük a rovarokat. Az előhántós ekékkel az álcák, bábok nagy tömegét forgatjuk le a barázda fenekére és pusztítjuk el. Ha közvetlenül vetés előtt lekerülő kapásnövények után vetjük az őszieket, nincs minden esetben szükség a vetőszántás elvégzésére. Amikor a burgonya, a korai kukorica, cukorrépa stb. a talajt gyommentes és jól beérett állapotban hagyja vissza, helytelen volna a tápanyagokban gazdag felső talajréteg leforgatása. Mivel a vetés ilyenkor már sürgős, nincs idő vetésig a beérésre és ülepedésre. A friss szántásban pedig gyengébb lenne a növények kezdeti fejlődése. Ilyenkor sekélyen és csak közvetlenül a vetés előtti porhanyítással készítsük elő a magágyat. Erre a legjobb talajművelő eszköz a traktorral vontatott kultivátor. Különösen rossz szerkezetű vagy elgyomosodott talajokon a későbbi kapások után jó magágyat csak vetőszántással tudunk előállítani, ilyenkor a talaj elmaradt ülepedését hengerezéssel pótoljuk. A mély vetöszántás elvégzése után, közvetlenül vetés előtt, boronával, vagy kultivátorral készítsük el a talajt a vetés alá. A tárcsát lehetőleg mellőzzük, mert forgatásával szárítja a legfelső talajréteget és rontja a talaj szerkezetét. A kultivátorozást sekélyen végezzük el. A mélységet mindig két körülmény szabja meg: az elvetendő mag, illetve a növény igénye és a talaj nedvességi állapota, A helyesen és időben elvégzett korábbi talajművelési munkák után, kultivátorral általában elő tudjuk állítani a nyirkos magágyat. A kultivátor azonban mélyebben ne járjon, mint ameddig a mag a vetéskor a talajba kerül. Közvetlenül a vetés előtt az apró magvaknál hengerezéssel tömörítsük a talajt. Az ősziek időbeni és jó talajelőkészítésével, vetéseknél az agrotechnika fejlett módszereinek alkalmazásával már most vessük meg alapjait őszi növényeink jövő évi bőséges termésének. Vetés előtt végezzünk próbacsírázúsl! A jó vetőmag egyik legfőbb követe те и у» u minél nagyobb százalékban történő és erélyes csírázás. Ha a magvak rosszul csíráznak, az elvetett növények egyik helyen ritkán, a másik helyen sűrűn állanak a sorokban, aszerint, hogy csírázó, vagy nem csírázó magvak kerüllek egymás mellé. Ha pedig a magvak csírázási „erélye" gyenge, vagyis a magvak nagyobb része nem . egy időben hanem vontatottan, hoszszabb rövidebb időn belül kel %}, a növények növekedése, bokrosodása egyenlőtlen lesz és az egyik növény fel'ődesben, szárbaindulásban, kalászahisban. érésben is elmarad a másiktól. A fejlettségben lemaradt, nem kiegyenlített vetésektől pedig nagy termést nem várhatunk. A búza rozs és ősziárpa vetőmagja akkor megfelelő, ha a magvaknak legalább 9? százaléka kicsírázik . Ne vessünk el vetőmagot próbacsááztatás nélkül. Ezt a kalászosoknál egyszerű módon házilag is elvégezhetjük: 100 szem gabonát nedves itntósvanír közé helyezünk és a papírt nedvesen tartjuk. A búzánál, rozsnál, ősziárpánál 10 napos csiráztatási idő után megállapíthatjuk, hogy az elhelyezett 100 magból hány csírázott ki. Ez adje a csírázási százalékot. Erélyesen csírázó kalászosaink vetőmagjánál a csírázási százalék legmagasabb mértéke már igen sokszor 4—5 nap múlva megállapítható. A legnagyobb veszélyt a vetőmagban a gyommagvak jelentik. Ezek a vetésben kikelve, elnyomják a kultúrnövényeket. A vetőmagban szemmel alig észrevehető és lényegtelennek látszó 1 százalékos gyommagtartalom is töbezer gyommagot jelent a vetőmag minden kilogrammjában. Ha meggondoljuk, hogy 1 kilogramm búzában 25 000 búzaszem van, a búzánál kisebbszemű konkolyból, szúlákból, acatból, szarkalábból, búzavirágból, vagy az ősziek között sok egyéb gyommagból 1 százalékos fertőzést véve alapul, 6—10 ezer darab gyommag is lehet; rá kell jönni arra a hatalmas veszélyre, a-Nincs fontosabb feladata a növénytermelésnek, mint a legjobb termelési értékkel rendelkező vetőmag előállítása és a vetéshez való előkészítése. A korszerű agrotechnikai eljárások mellett ez n legnagyobb biztosítéka a további biztos és magas terméshozamoknak. mely az elvetett búzát érheti. Az ilyen tisztítatlan vetőmag elvetése esetén a a kikelő gyomok száma elérheti a búzanövények számának 30—50 százalékát is. Az ilyen vetőmag elvetése után csak rossz termés várható. Amíg egy búzanövényből legföljebb 50—60 búzaszem várható, a szarkaláb 1500 darab, a búzavirág 6000 darab, egy acatnövény (mácsonya) pedig 30.000 magot termel. Tehát csakis tisztított vetőmagot tegyünk a földbe, hogy megvédjek földjeinket az elgyomosodástól és ezáltal is magasabb hektárhozamokat érjünk el. Vessünk tiszta vetőmagot a földbe! 1953. atiruier-hi« 30. Tanuljunk a vándorgyűlés tapasztalataiból A galántai járás méhészei nem maradnak le a fejlődésben, minden alkalmat megragadnak, hogy tanulhassanak, Ezt bizonyítja, hogy a többi járást megelőzve František Mrva, a járás méhészegyesületének titkára vándorgyűlést hívott egybe, melyre meghívta a járás összes méhészét. A gyűlést a híres méhésztanító, Ján Natsin, vezette, aki a Pozsony-körzeti méhészbizottság elnöke. Natsin elvtársat, a galántai állomáson fogadtuk. A üdvözlő beszédek után Natsin elvtárs megköszönte a jelenlevő méhészeknek azt a 350 drb rajt, amivel hozzájárultak, hogy szövetkezeteink megkezdhessék a nagyüzemi méhészkedést. Mrva elvtárs ismertette méhészeinkkel, hogy a járásban öt szövetkezet adott be igénylést rajokra. Hogy méhészeink milyen örömmel vették, hogy szövetkezeteink méhészeteket akarnak bevezetni, kitűnt abban, hogy nem öt, hanem hét szövetkezetnek, vagyis nem 250, hanem 350 rajt adtak. így az egész kerületben Galánta járás került az első helyre. Ezután meglátogattuk a hriybeli EFSz méhészetét. Ez évben kezdtek 60 raj felvásárlásával. B. normalizált kaptáraik vannak sűrűn egymás mellé rakva „[.’’-alakban. A hely kicsi nekik, a jövőben szét kell őket osztani, mert ha a családok erősek lesznek, a ki és berepülésnél zavarja az egyik család a másikat. Rend és tisztaság uralkodott az egész kertben. Üveg és csepegőitatót használnak. A szövetkezet méhészmestere bemutatta az anya jelölését festékkel és megmagyarázta a karbolos rongy használatát. Ezután a kosuti EFSz méhészetét látogattuk meg. Egységes állami kaptárokban méhészkednek. Már tavaly akartak kezdeni, de sok nehézség folytán csak ez évben szereztek be 50 rajt. Az EFSz méhésze megjegyzi, hogy a diószegi méhészek a raj felvásárlásánál attól féltek, hogy a rajokért nem kapnak fizetést. Nem hogy nem kaptak, hanem elég drágán megfizették rajaikat. Két kg-os rajért adtak 80 "koronát, ezen alul 60, egész kicsi rajért 30 koronát. Tehát nem kel! félni méhészeinknek, hogy a leadott rajokat az EFSz ingyen kívánja. Itt Natsin elvtárs ismertette a Szovjetunióban szerzett tapasztalatait és az ottani méhésztörvényre hivatkozva kijelentette, hogy nincs korlátozva a méhészet, fontos az, hogy a méhész valahol alkalmazva legyen. Ez 60 éven felüli férfi és 55 éven felüli nőre nem vonatkozik. Tehát nyugodtan emelhetjük családjainak létszámát, nagy szükség van a méhekre fejlődő mezőgazdaságunkban. Nyári serkentő etetést alkalmaznak Kosuton a nyári serkentő etetést mutatták be nagyszerűen elkészített etetőben, mely a kaptár kijáró nyílásában kívülről van elhelyezve s ami itatónak is szolgál. Ezért éjjel-nappal etethetnek és itathatnak vele. Rablástól nem kell tartani, mert az összes kaptárnál serkentenek. A cukorszörphöz csak kis nyíláson mehet le a méh, amit a család könnyen meg tud védeni. Egy-eg у rajt serkentenek naponta július 27-től; 1 és fél deci szirupot kap. Serkentéshez a cukrot nem főzik meg, csak vízzel felhígítják 1:1 arányban. Méhészetük szép. azonban itt is sűrűn vannak a kaptárok elhelyezve, habár helyük van elég. Az EFSz méhésze elmondja, hogy az EFSz vezetősége még nem ismerte fel a méhészet hasznosságát mezőgazdaságunkban s így nem segítik az ő munkáját. Meg kell magyarázni a hozzá nem értőknek, hogy a méhészet. haszna nemcsak méz, hanem mezőgazdasági növényeink beporzása által jóval na-, gyobb hektárhozamokat érhetünk el. Ezután Vízkeletre mentünk, ahol Vígh és társa 50 családos magánméhészetét látogattuk meg. Vígh méhész-; társ elmondja, hogy 21 éve méhészkedik „Balogh”-kaptárakkal, amellyel teljes mértékben meg van elégedve. Itt Natsin elvtárs az 3lsó és felső kijáró nyílás jelentőségét ismertette. Tízéves megfigyelése alapján megállapította, hogy mélyebb keretre jobb az alsó, kisebb kereteknél pedig mindegy a kijáró nyílás. A tavaszi fejlődés a nagy mély kereteknél gyors, mert fenn * nagyobb a mézkoszorú. Egy kaptár mázsán volt Vígh méhésztársnál, ami azt mutatta, hogy augusztus 10-ike körül nem volt hordás, mert egy kg-ot apadt a kaptár súlya. Továbbá szó volt arról, hogy ha a méztér megtelik és új „ mézteret akarunk feltenni, akkor alulra az üresét és feléje a megteltett helyezzük. Vígh méhésztárs beszédében rámutatott az igen elterjedt hibákra, hogy a legtöbb kis méhésznél nagy a rendetlenség a méhek körül, ami pedig nagyban elősegíti a betegség fejlődését, esetleg annak terjedését. Ezért tartsák a méhészek kötelességüknek, hogy kaptáraik és méheseik környéke tiszta legyen. (Folytatás következik) Gyenge rajok felerősítése A gyenge rajokat, vagy egymással egyesítjük, hogy boldoguljanak, vagy más népesítésre szoruló családdal. Ha a családok számát fenn akarjuk tartani, felerősítést alkalmazunk. Nagy kaptároknál legalább 5—6 lépet, kisebb méretű kaptároknál 7—8 lépet takarjon a család. Felerősítés. A népesítésre szorult család egy heti időközökben 2—3 ízben egy-egy keléshez közeli fiasításos lépet kap. Az elvett keret ne akozzon kárt a fiasítást adó szép fejlődésnek induló családnak, a beadott fiasltás pedig ne terhelje meg a gyenge családot: takargatni, melegíteni tudja. Ha nincs olyan lép, melyben csupa keléshez közeli födött fiasltás volna, meg lehet elégedni azzal is, hogy a fiasltás nagyrésze födött legyen. Ha nem lehet bízni benne, hogy a gyenge család a fiasítást takarja, a lépet méhekkel együtt tesszük át. Mindkét családból való méheket megfüstöljük egy kicsit, hogy marakodás ne legyen. Égy családtól egy lépnél többet elvenni és egy gyenge családnak egynél több fiasításos lépet adni, egyszerre nem tanácsos. Az erős család gyengítése a mézelés rovására megy. A kezdőnek azonban nem a mézelés fontos, hanem az eredeti létszám fenntartása. Egyesítés. Első pillanatra veszteséges, mert a családok száma megapad. Azonban mit érünk el a gyönge rajokkal akkor, ha kitelelni nem bírnak a kevés lép vagy kevés méh miatt, vagy tavasszal nem bír felerősödni, aminek következménye, hogy se méz, se raj. Esetleg nagyobb gondot és több eleséget kíván a család fenntartása. Helytelen az is, hogy a méhész a rajnak egyszerre 7—8 keretet ad kiépíteni, amit mind megkezd, de egyet sem épít ki, különösen, ha csak műlépcsíkokat raktunk a keretbe. Tehát ne gondoljuk, hogy 7 kereten dolgoznak méheink, ha lépjeink nincsenek teljesen kiépítve. Ajánlatos, hogy gyengébb rajainkat egyesítsük. Egyesítéskor az egyik anyát el kell venni. Vigyázzunk, hogy mindig az öregebbet vagy a gyöngébben petéző anyát vegyük el és ha lehet, mindig a meganyátlanított családot vigyük az anyás családhoz. Sokféle egyesítési módszert ismerünk. Legjobb módja: rostaszövet között egyesíteni: fekvőkaptáraknál. A családot rostaszövettel választjuk el egymástól. Csak az anyás rész kijárójSt hagyjuk nyitva. A méhek egy-két nap múlva egyszagúak lesznek és a rostaszövetet ki lehet venni. Rakodó ksptáraknál a kaptár fedő deszkái helyett rostaszövetet teszünk. Az anyátlan család fészkét, mintha mézkamra lenne, ráállítjuk, a kijárót bezárjuk. Ha a fészek be van fenekelve, a kereteket a mézkamrába rakjuk át, úgy helyezzük az anyás család kaptárjába. A felemagas mézkamrából kettőt kel' egymásra helyezni, hogy a lépek bef'rjenek. Az egyesítésnek jól bevált módja az összerakás. Gyors! Az anyát biztonságból kirágós kalitkába rekesztjük. Mind a két család rnéheit a lépek kiszedegetése után, alaposan megfüstöljük és az anyás család kaptárjában végleges sorrendjükben összerakjuk. Méhészeink figyelmébe I A méhcsaládok utáni mézbeadást a járási méhészegyesület titkára vásárolja fel, aminek ára 12 korona. Többletért 29 koronát fizetnek ki. Kérjük méhésztársainkat, hogy kötelezettségüknek minél hamarabb tegyenek eleget, mert ezzel is elősegítik közellátásunkat. s. G.
