Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-08-30 / 35. szám

1953. augusztus 30.

Tíoford

FoIflmnTPS

7

Nagy eredmények egy kis szövetkezetben

A vonat 4indulásával egyidőben megindul az utasok között is a szó. Szemben velünk hárman ülnek, földművesek. 35—40 évesek lehetnek.

Egyfajta komoly ünnepélyesség pihen az arcukon, látni rajtuk, hogy hivatalos úton voltak Pozsonyban és észrevenni, hogy ügyüket jól végezték Csendesen, meghitten beszélgetnek

Két állomás után halljuk:

— Három hét feltétlenül szükséges.

— Elles után. vagy ellés előtt?

— Még ellés előtt, jól kell etetni a tehenet ha azt akarjuk, hogy jól teleljen. Ha 'egyöngül, akkor bizony baj lesz vele, amíg rendbe jön.

EGYSZERŰ SZÁMTANI FELADAT

' Ekkor már bátran bekapcsolódunk a beszélgetésbe. Kérdezünk és ők örömmel adnak mindenre felvilágosítást. Kiderül, hogy alsószeliek. az állami -birtokon az egykori Elvira majorban dolgoznak. Az, aki kezdte a beszélgetést, teljes határozottsággal azt állította, hogy legalább három heti gondos takarmányozás szükséges ahhoz, hogy figyelemreméltó t°ihozamot érjünk el egy tehénnél. A továbbiak során megtudjuk, hogy Bacsalik Ignacnak hívják, és évek h~ss7ú során dolgozik az állami birtokon

— Nálunk — mondja — Malinyinova módszer szerint etetünk és fejünk. Ez a módszer szépen bevált. Eleinte voltak nehézségeink amíg megszoktuk a pontosságot, a tervszerűséget, de később — teszi hozzá jókedvűen — amikor tervszerűen jött a magasabb fizetés, már semmi sem esett nehezünkre. Naponta háromszor etetek és fejek. A takarmányozás egyszerű Kevés szárazhere. utána melaszos, korpával és zabdarával kevert moslékot adok és kész. Hálás állat a tehén, érdemes vele fáradozni.

— Hány tehenet gondoz?

— Tizenkettőt.

— És mind egyformán adja a tejet?

— Nem. de átlagosan 11—12 litert adnak. Annak a tehénnek, mely többet ad. természetesen több takarmányt adok. Megérdemli, nincs igazam? ...

— Hozam szerint kapja a fizetését?

— Természetesen. Ügy van az nálunk, hogy az első 34 liter után 20 fillért kapok literenként, a következő literek után pedig 40 fillért. Ezért var az. hogy mindent elkövetek, hogv minél több legyen a 40 filléres tej. Elég gyakran 160 litert is kifejek. Csak számítsa ki. adja mindezt össze és majd megtudja, hogv sok 40 fillért hozott nekem már Malinyinova elvtársnő .

ELSŐ BENYOMÁSOK MAGYAR BÉLEN.

Sajnos, beszé'getésünk itt félbeszakadt' Arra "incs időnk, hogy ezt az egyszerű számtani műveletet megöleljük meit Magyarbei re érkezünk és le kell szállni. Viszont megnyugtat bennünket az a tudat, hogy földműveseink a felszabadulás • óta kitünően megtanultak számolni, mert a s/' viet módszerek nemcsak technikai, hanem agymunkára is tanítják dolgozóinkat.

Dehát ez érthető is, A magasabb jövedelem nagyobb agymunkát is követe! az embertől. V "'-'0 is tervezni kell gondolkozni. hogyan, milyen újabb munkamódszerrel lehetne még többet seresrii hogy még több ruhát, könyvet rádiót vehessen és végül, hogv minél előbb házat építhessen.

Aki ma Magyarbélre érkezik, az tanuia lehet olvan rohamos építkezésnek. hogy elámul a csodálattól — Valószínű, hogy két évtized alatt nem építettek annyit, mint az utolsó két esztendőben.' De nem is akármilyen vályogházak ezek. hanem valamennyi téglából épült, tág, nagy ablakkal, vörös cseréptetővel. Gomba módra nőnek ki egyik napról a másikra. Vannak már olyan házak is. amelyeknek szűknek bizonyult a község és kint épültek a határban. — Ezek a házak, mintegy előhírnökei a kis Magyai bél nagyközséggé való fejlődésének

Tehát az idegen. ak; megérkezik Magyarbélre, már az első percekben a fejlődés valamennyi jelét észreveszi az újjáépülő községen. Ha pedig egy pillantást vetünk a magyarbéli szövetkezeti tagság természetbeni jutalékból származó jövedelmére, akkor megértjük azt is. hogy miért kel) megtanulniok a szovjet módszerek alkalmazásával egyidejűleg a magasabb számtani műveleteket кц

PÁR PÉLDA A SOK KÖZÜL

Itt van például Egyed László, a magyarbéli szövetkezet ezermestere, a lakatos, kovács, bognár- és esztergá-lyosmunkákon kívül most például a kazánt fűti a dohányszárítóban, ahol nagyban folyik a munka. Egyed László több mint 600 munkaegységéért 25 mázsa gabonát kapott, ezenkívül fél hektárja 17 mázsa árpát hozott, ami összesen 42 mázsa gabonát tesz ki. Ebből a mennyiségből 21 mázsa sörárpát kicserélt takarmányárpára. amely csere 519R.20 korona tiszta iövedeímet hozott neki.

Effved László aki rokkantként került ki a második világháborúból, hangsúlyozza. hnev a háború előtt, amikor épkézláb dolgozott az uraságnak. két-három évi munkával nem tudott annvi oénzt megkeresni, mint most a szövetkezetben 6 hónap alatt.

Kakas Gábor 640 munkaegysége után természptbeniekben 15 mázsa búzát és 9 mázsa árpát kapott. Ehhez természetesen még hozzájárul a fél hektáron termelt gabona is, amelynek mázsa számát nem ismerjük. de tudjuk, hogy beadott 4 mázsa búzát. 18 mázsa árpát, tehát tirztán a beadásból származó jövedelme akkora lehet, ha nem több. mint Egyed Lászlóé.

Guzsela Ludmila etetőnő 580 munkaegysége után 24 mázsa gabonát kapott, fél hektárján pedig 17 mázsa árpát termelt. Ebből s mennyiségből beadott 20 mázsa sörárpát' és 8 mázsa búzát, amiért 5617 koronát és hozzá a taksrmánvárpát kapta. — Édesanyja, aki feiőnő. 280 munkaegység után a 10 mázsa árpával egviitt amely a fél hektáron termett neki. 21.20 mázsa gabonát vallhat magáénak. Tehát anvia és lánya *öbo mint fél "agon gabonához jutottak szövetkezeti munkáink révén. Igaz. hogv mindketten becsületesen dolgoztak de a kanitallsta rendszerben, ha megszakadtak volna a munkától, ilyen jövedelemhez nem juthattak volna, pedig ez csupán egyik része évi keresetüknek.

Igv lehetne még tovább felsorolni a magyarbéli s-övetkezeti tagok szorgalmas munkájuk révén elért szép jutalmak összegét. A szövetkezetben különösen a nők. a lánvok és aszszonyok szorgalmas munkáiukkal kiváló he'vet fogla'nak el. mert. becsű letes törekvéseikkel elősegítették hogv szövetkezetük a nvári munkák gvors elvégzésével s a gabonabeadás sikeres teljesítésével kerü'eti .viszonylatban a második helyre került. ..

A SIKER TITKA

Kiss Sándor a magyarbéli szövetkezet elnöke, aki a szövetkezet megalakulása óta vezeti és szervezi a közös munkát, megmagyarázza, hogvan sikerü't ebben a kis szövetkezetben ilyen szép eredményeket elérni.

— Igaz. — mondja — mindössze 74 taggal hektáron gazdálkodunk de kis területünk éppoly megfonfo’t szervező munkát kíván mint bármelyik nagy szövetkezet. Hozzá kell tennem azt is. hogy eredménveinket csakis népi demokratikus rendszerünk segítségének és a szovjet módszerek sikeres alkalmazásának köszönhetiük Csak egy példát mondok. Tavaly év végén, amikor roszszu! álltunk pénz dolgában, elhatároztuk. hogy olyasvalamit termelünk ami által gvorsan pénzhez jutunk Sürgősen nekiláttunk tehát állatállományunk hasznosságának fokozásához. A szükséges takarmányt tej ellenében kantok az államtól Kormányunk segítsége itt mutatható ki a legszem!éltetőbben, mert amíg mi a tejet szabad áron adtuk el. a korpái maximális áron kaptuk, illetve régi pénzen mázsáját 140 koronáért.

— E segítség révén — folytatja, — az egészévi húsbeadást nemcsak teljesítettük márciusban, hanem 10 mázsával már túl is teljesítetjük. Ezenkívül vállaltuk, hogy a közeli hetekben 100 mázsa sertéshúst adunk el a fővárosban. Pozsonyban már építik is a bódét, ahol hús-’és zsírtermékünket árulni fogjuk. Tehát ismétlem. kormányunk mindenben segítségünkre van. bogy tagjaink. jólétét necsak biztosítsuk, hanem állandóan fokozzuk Ez természetesen azzal jár. hogv több kenyeret, húst. tejet, tojást adhatunk dolgozóink asztalára.

— Ezidén, — folytatja elégedetten — valóban szép eredményeket értünk el. de ezeket az eredmenveket akármelyik szövetkezet elérheti, ha kormányunk segítségét helyesen tudja felhasznál ni és ha a tagok becsületes és szorgalmas munkájukkal a szovjet módszerekhez igazodnak.

— Mi például tanultunk a tavalyi hibákból. Bár 1951-ben már itt jártak a szovjet kolhozisták és ajánlották a keresztsoros vetést, mi azt nem alkalmaztuk és ezért mindössze csak 21 mázsás hozamot értünk el hektáronként. Tavaly ősszel azonban a talaj alapos előkészítése után keresztsorosan vetettük el a gabonát és az eredmény máris megmutatkozott. A tervezett 23 mázsa helyett, átlagban 28 mázsás hozamot értünk el hektáronként. Ezáltal nemcsak a tagság jövedelme fokozódott, hanem a szövetkezet közös vagyona is gyarapodott.

jól járt a Szövetkezet,

JÓL JÁRT A TAGSÁG

— Maga a szövetkezet — mondja az elnök lelkesen — 10 vagon gabona helyett 13-at adott be. tehát 130 százalékra teljesítette a beadást, a tagok Dedig 4 vagonnal teljesítették túl azt. Jól jár* a szövetkezet, jól járt a tagság és az állam is jól járt. Ügy vélem ez az igazi égvüttműködés. — mondja mosolyogva, majd mintha valakinek hirtelen valami nagvon fontos jut eszébe, igen é'énken folvtatia. — Hogy tagiaink jpl jártak. azt bizonyítja az a tény is. hogy o'van könnvedén emelgették a súlyos zsákokat a szétosztásnál min'ha csak táncra akarnának perdülni velük.

— Persze, mondanom sem kell, hogy nemcsak a .vetésnél és feiésné! kell követnünk a szovjet módszereket hanem a munkát is szovjet módon kell megszerveznünk. Nálunk például az aratást és a cséplést alaposan megszerveztük. Valamennyi tag szigorúan ragaszkodott a tervhez. Munkánk sikerre1 járt Július 17-én a bratiriavai kerületben mi jelentettük elsőnek a beadás teliesótését. július 22-én pedig a cséplés-aratás befejezését.

— Mindezek ellenére — folytatja az elnök — a szervezésben mégis egy kis szépséghiba volt. Az a helyzet, hogy engem a szovjet könyvek „Az aratás’’ és a ..Mély barázdát szánt az eke”, arra serkentettek, hogy úgy szervezzem meg az aratást és cséplést hogy egyazon időben egyszóval ugvanazon a nanon befejezzük. Ez pedig nem sikerült, mert egv nappal később fejeztük be a csépT- lést m>nt az aratást. Tehát ez a szépséghiba Jövőre azonban ezt a hibát is kiküszöböljük. Számításomban ott volt a hit. a. hogv azt hittük egv cséplőgép el tudja végezni azt a munkát. arrrt két önkötöző végez az aratásnál. Már pedig ez lehetetlen volt. mert egv-e«v önkötöző 7 hektárt aratott le naponta, tehát kénytelenek voltunk még egy cséplőgépet kérni amikor láttuk, hogy számításunk a gyakorlatban nem vált be.

Kiss Sándor elnöktől egyébként még a következő adatokat tudjuk meg: minden tag munkaegysége után R korona előleget, 4 kilogramm gabonát és egy kilogramm kukoricát kap. Ezenkívül a terv túlteljesítéséért azok a tagok, akik 200-nál több munkaegységet dolgoztak le a mezei cső portban, mindén munkaegység- után még egy kilogramm búzát kapnak pótjutalomként.

A szövetkezetnek egyébként szép jövedelme van a kertészetből is. Ed dig 100.000 koronát keresett, de az igazi jövedelem csak most jön. A paprikát, paradicsomot, dinnyét csak most viszik a piacra. A dohányt is most szárítják és szállítják Komáromba.

Az elnök dicsérettel nyilatkozik az asszonyokról, lányokról, továbbá a fiatalságról, akik tevékenyen kivet ték részüket a szövetkezet munkájából. Végül hozzáteszi, hogy az eddigi eredményeket, sikereket a szövetkezet harccal és becsületes mun kával érte el. A harc még egyre tart A szép jövedelem ellenére, van két három spekuláns, akik szeretnének rést verni a szövetkezeti tagság egy ségébe.* Ezek az aratás és cséplés befejezése óta. közel 3 hete nem dolgoznak, hanem babérjaikon „pihen ve” suttognak és mesterséges ellen téteket szítanak, de a tagsag szereti annyira a szövetkezeiét, hogy résen van és közös erővel {összefogva, alaposan elbánik velük.

Stahó Béla

Keresztsoros vetés eredménye Ekelen; 880 mázsával több gabona

Két héttel ezelőtt még cséplőgépek dohogásától s lányok vidám énekétől visszhangzott az ekeli határ. Azóta a munkazaj elcsendesedett. Augusztus 17-én az utolsó gabonakévéket is elnyelte a cséplőgépek dobja.

A szövetkezeti tagok mindamellett, hogy a cséplés szemveszteségnélküli és mielőbbi befejezésére törekedtek, nem feledkeztek meg 25 hektár őszirepcéjük alá a talaj előkészítéséről sem. Ezt a munkát a csépléssel párhuzamosam végezték. Augusztus 12-én már készen voltak a köz’épszántással. A szántás után kétszer megfogasolták és vashengerrel meghengerezték a talajt, hogy a hő, ■fény és nedvesség hatására jól beérjen. Azért is fontosnak tartották kétszer elvégezni ezt a munkát, hogy a talaj ürességét megszüntessék. A henger által talajbanyomott rögök, hantok így jobban szétomlanak, a felső tömött talajréteg csökkenti a talajnedvesség elpárolgását, ugyanakkor jó hőszigetelőül szolgál.

Mindamellett a repce alá előkészített talaj még nincs egészén rendben. Habár nem is mindenütt de barázdás. Ez pedig a vetésnél egyenlőtlenséget idéz elő; vagy a vetőmélységnél mélyebbre, vagypedig a talaj felszínére hull a vetőmag. Ez mindkét esetben káros, mert a vetőmag vagy egyáltalán nem, vagy csak jóval később kel ki, visszamarad a fejlődésben s így kevésbbé képes megbirkózni az időjárás szeszélyeivel.

Ha a talaj simára van elmunkálva, akkor ez nem fordulhat elő, mert elősegíti a vetőmag egyenletes mélységbe való jutásét, továbbá nagy könnyebbséget jelent a jövő évi gépi növényápolásnál cs a kombájnaratásná}.

NE KÉSLEKEDJENEK Ä TRÁGYÁZÁSSAL

Ha az ekeli EFSz tagjai minden évben magasabb terméshozamot akarnak elérni — már pedig ez a céljuk — akkor minden módot fel kel! használniok ennek érdekében, Gyarapítaniok kell a talaj humusz tartalmát szakszerű trágyázással kifogástalanul el kell végezniök a talajelökészítés munkáját, csak tisztított, jő, csíraképességű, csávázott vetőmagot vessenek el minél előbb a korszerű agrotechnikai módszerek alapján.

Hogyan is állnak mindeZze! az ekeli EFSz tagjai?

—Hogy a talaj tápanyagtartalmát rendszeresen gazdagítsuk, így most az őszibüza alá 50 hektár területet trágyázunk meg, ezenkívül pedig 100 métennázsa műtrágyát is kap a föld, melyből 2 métermázsa jut hektáronként — mondja Méhes István, a szövetkezet elnöke.

Ez így rendjén is volna, csakhogy a trágyahordás megkeZdésével egy percig sem szöbad késlekedniük.

ŐSZIEK ALÁ MÉLY VETŐSZÁNTÁST !

A korszerű talajműveléshez hozzátartozik az ősziek alá való mély vetőszántás is. Ezt a talajnedvesség állapotától függően a tavalyi mélyszántás mélységéig, lehetőleg 20—22 cm mélyen kell végezni.

EZen a téren példaképül vehetik a Szovjetunió élenjáró mezőgazdaságát, ahol a korai mélyszántást elöhántós ekével végzik.

— A múlt év őszén a mélyszántásnál már alkalmaztuk az elóhántós ekét, — jegyzi meg Méhes szövetkezeti elnök, majd hozzáteszi, — de nem is voltak gyomosak • földjeink! Az elöhántós eke letette a barázda fenekére a gyommagvakat, úgyhogy azok nem tudtak kikelni. De nem csak ez az egy előny származott belőle, de jó talajmunkát is nyújtott, amely azután emelte a talaj termésfokozó hatását.

Elöhántós ekét ne használjanak abban az esetben, ha a szántásra kerülő földet éretlen, szalmás istállótrágyával terítették be, mert ez összetúrja.

Ha elöhántós eke nem áll *endelkezésükre, akkor közönséges ekével végezzék a mélyvetőszántást. Itt azonban arra kell törekedniük, hogy megközelítsék az. elöhántós, eke munkájának minőségét.

— A roZsvetőmagot — 15 hektárra 30 métermázsát — még augusztus 13-án kitisztítottuk. Á búza-vetömag tisztításához, mivel az 450 mázsa, mielőbb hozzálátunk. Az apró, csíraképtelen és fél szemeket, továbbá a gyommagvakat eltávolítjuk belőle, hogy tiszta vetőmag kerüljön a földbe. — mondja a szövetkezet elnöke.

Azt tanácsolnánk azonban, hogy ennyi vetőmag kitisztításához már nem kifizetődő a kézzel hajtott szelelőgép. Így többe kerül a „leves, mint a hús". Használjanak nagyteljesítményű tisztítógépet. Először is időt nyernek, másodszor pedig munkaerömegtakaritást érnek el.

A KERESZTSOROS VETÉS EREDMÉNYEI

Az’ 1952-53-as gazdasági évben búzajuk 52, árpájuk 50 százalékát vetették keresztsorosan. Az eredmény az lett, hogy amíg a rendes vetési módszerrel elvetett búzájuk 22 és fél, az árpájuk pedig 24 métermázsát adott hektáronként, addig a keresztsoros vetéssel* mindkét gabona,nemből négy mázsával termett több hektáronként. Ez1 a kézzelfogható eredmény világosan és félreérthetetlenül bizonyítja a haladó szovjet agrotechnikai módszerek alkalmazásának nagy előnyeit. Hogy számszerűen is meggyőződjenek, mennyi haszon „jött a házhoz", hány mázsával van több gabonájuk, az kiderül a kővetkező számokból:

Búzából keresztsorosan 140 hektárt vetettek. Itt a terméstöbblet 560 mázsa, az árpából nyolcvan hektárt vetettek e szovjet módszer alapján s így 320 métermázsával lett több árpájuk. Ha az 560 métermázsa búza pénzbeli értékét vesszük számításba (282 koronával számítunk egy métermázsát) tetemes összeg jön ki: 157.920 koiona. Itt van azután a 320 mázsa többtermés az árpából. Ezen legkevesebb 100 sertés felhízhat és az árpa értéke kamatoctűl megtérül, a hízósertések terven felüli beadási árából. Ez biztosíték arra, hogy a munkaegységek értéke emelkedhet.

A fenti eredmények azt mutatják, hogy érdemes volt keresztsoros vetést alkalmazniok, tehát most a tavalyinál még többet lehetőleg egész vetésterületüket vessék be keresztsorosan. Az :dei vetésterületük 470 hektár, ebből 300-at vetnek keresztsorosan. 15 hektárt pedig szűksorosan. Ha számításba vesszük, hogy a még hátralevő 155 hektárt közönségesen vetik be — ami vetésterületük mintegy harmadál teszi ki — akkor meg kell állapítani, hogy ez bizony elég nagy terület. Ha azonban bevetnék keresztsorosan és csak 2 és fél mázsával teremne több hektáronként, akkor is közel négy vagon gabonával több tel mést takarítanának be jövőre — Megérné tehát a fáradságot.

Kovács István