Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-08-30 / 35. szám

4

T953. augusztus 30.

FŔIdmÄWi

К. SZ. SZTANYISZLAVSZKIJ

Tizenöt éve halt meg Konsztantyin Szergejevics Sztanyiszlavszkij, a nagy orosz színművész és rendező, a Gorkij nevét viselő moszkvai akadémiai Művész Színház alapítója és vezetője, aki elsőnek vitte sikeresen színpadra Csehov és Gorkij drámáit és az orosz színjátszás gazdag hagyományaira támaszkodva, olyan új játékstílust és színészirendezői munkamódszert dolgozott ki, amely beláthatatlan távlatokat nyitott meg az egész világ szinművészete elött. Sztanyiszlavszkij volt az, aki a színészi alkotást tudományos materialista alapra helyezte, és kidolgozta a

színészi munka tudományos módszereit. „A fizikai cselekvések módszerével" Sztanyiszlavszkij hazájában és annak határain túl is a színművészek legjobbjai jutottak el azóta a hiteles, realista, mélyen életszerű, felejthetetlen alkotásokig s megszabadultak attól a veszélytől, hogy a színészi alakítás sikere a véletlenre és hangulatra alapozódjon. Ma már a Szovjetunióban s. a népi demokratikus országokban minden színház mellett működik Sztanyiszlavszkij-kör, melyeknek keretében a művészek rendszeresen tanulnak, tudományosan fejlesztik képességeiket és

technikájukat s ennek segítségével egyre szebb eredményeket érnek el a .szocialista realista színjátszás kifejlesztésének és felvirágoztatásának útján. Mi éppen ez okból a Csemadok valamennyi helyiszervezetének ajánljuk, hogy színjátszói alaposan tanulmányozzák Sztanyiszlavszkij műveit, amelyek meggyőző és szemléltető módon magyarázzák a szocialista-realista színművészet lényegét. E müvek tanulmányozása kétségtelenül óriási segítséget fog nyújtani dolgozóink művészi Ízlésének kialakítására .és alkotói tevékenységére.

Látogatás a nagy rendező tevékenységét megörökítő múzeumban

A látogató, amint átlépi a régi urilak küszöbét, ahol Konsztantyin Sztanyisziavszkij élt és dolgozott (a ház ma Sztanyiszlavszkij múzeum) egy albumban Gorkij levelének megható sorait olvassa: ,,Ön, drága Konsztantyin Szergejevics. bámulatosan sokat tett és még sokat tesz munkakörében népünk boldogságáért, lelki szépségéért és erejéért" . .. Visszhangként Gorkij szavaira, mintegy válaszul barátja levelére hangzik maga Sztanyiszlavszkij nyilatkozata: „Mily boldogság szoros kapcsolatban a néppel, népünkért teyékenykedni! Ez az érzés annak a nevelésnek az eredménye, amelyben a Kommunista Párt részesített minket.”

A jubileum alkalmával a múzeumban Sztanyiszlavszkij alkotó tevékenységét szemléltető kiállítást nyitottak meg. Az egyik szobában a Sztanyiszlavszkij által 1888-ban szervezett „Művészeti és Irodalmi Társaság” keretében folytatott színészi tevékenységével kapcsolatos rendkívül érdekes kiállítási tárgyakat gyűjtöttek össze. A falakon függő fényképek Sztanyiszlavszkijt ábrázolják első szerepében.

Már „művészifjúsága” idején — így beszél maga Sztanyiszlavszkij a művészeti és irodalmi társaság keretében folytatott munkájáról — alakulnak ki a jövendő nagy rendező alapvető művészeti elvei.

„Az az út helyes, amely közvetlenül az igazsághoz, az élethez vezet — írja a huszonhatéves Sztanyiszlavszkij —. Hogv ezt megértse az ember, ahhoz tudnia keli, mi az igazság, mi az élet." A fiatal színész játékában a mély érzést a legtudatosabb alakítással egyesíti a dráma minden műfajában.

A látogató figyelmét egy nevezetes névjegy vonja magára. V. Nemirovics — Dancsinko drámaíró megbeszélésre hívja K. Sztanyiszlavszkijt a Szlavjénszkij vendéglőbe. A találkozás, amelyre 1897 január 22-én került sor, a jövendőbeli Művész Színház sorsát döntötte el. Sztanyiszlavszkij „művészifjúsága” végétért. Elérkezett a színpad két nagy újítója által alapított új „Művészi Népszínház” (így hívták eleinte

Irta: MIHAIL DOLGOPOLOV

a moszkvai Művész Színházat) fényes sikereinek ideje.

A következő szobában az ereklyék Sztanyiszlavszkijnak az új színházban tett első lépéseit tükrözik. Művészete most is sokoldalú. Rendkívül mesterien alakítja például Di-Ri-pafratta lovagot Goldini „A szálloda gazdasszonya” című színdarabjában és Argont. Moliere „Képzelt betegében”. Ugvanitt látható'^ a Csehov színdarabjaiban szereplő Sztanyiszlavszkij fényképei. Tigorin „Sirály” Asztrov „Vanja bácsi” és Versinin szerepében „Három nővér”, végül Gorkij „Éjjeli menedékhely”-ében, ahol Szatint alakította.

A kiállítási állványokon számos előadás fényképe van elhelyezve és a Sztanyiszlavszkij rendezte színdarabok rendezőpéldánvai. Óriási — az orosz színház fejlődésében valóban forradalmi — szerepet játszottak Csehov és Gorkij színdarabjai Sztanviszlavszk’j rendezésében. A színház és a nép szabadságharca közötti szoros kapcsolatról tanúskodtak e színdarabok, úi. széles lehetőségeket tártak fel a Művész Színház előtt,. „Szabadság minden áron” — íqv határozta meg Sztanyiszlavszkij Gorkij drámairodalmának eszmei tartalmát.

Az egyik újonnan megnyílt szoba Konsztantyin Szergejeviesnek a szovjethatalom éveiben végzett munkássáná-ól ad képet. Csehov és Gorkij, Gribojedov ée Osrtrovszkij színműveiben szerepel — alakításai a realista színművészet remekei. Az Októberi Forradalom tizedik évfordu'óia a'Valmávgl Szevolov Ivanov „Az 1469-es számú páncélvonat" című színdarabját, a nagy forradalom viharos éveit megelevenítő első klasszikus szovjet előadások egyikét rendezi. A szovietbatalom idejében dramatizálja Gogoly „Holt lelkek” című reqényét. Baumarchais „Fioaro házasságát”, Osztrovszkii „Lángoló szivét” és sok más színdarabot rendez. Ebben az időben dolqozza ki Sz.tanyiszlavszkii híres rendszerét, művészi módszerét.

Rendszere arra irányul, hogy sokoldalúan és mélyen mutassa be a színpadon a gondolkodó, az érző és a cselekvő embert, hogy feltárja a darab eszmei mondanivalóját, meggyőzzön az események hitelességéről és valószerűségéről, a nézőt élettapasztalattal gazdagítsa, fejlessze művészi ízlését.

Sztanyiszlavszkij a dicső szovjet színház büszkesége. Neve ma is fáradhatatlan alkotó munkára nagyigényű, kitartó önképző munkára, művészi tudásuk tökéletesítésére, a szocialista-realista művészet nemes esztétikai eszméinek klasszikus alakítására lelkesíti a színművészeket.

A szovjet módszerek egyre nagyobb tért hódítanak a Magyar Népköztársaság dolgozóinak körében. — Képünk a békéscsabai dolgozókat ábrázolja, amint a szovjet módszerek által kitermelt „fehér aranyat”, a gyapotot szárítják. A gyapotot naponta többízben megforgatják, amíg teljesen meg nem

szárad.

KOLHOZ FÖLDÖN

A ferganai völgyben születtem. Áldott itt a föld, sok a napfény.

Tizen^gyéves voltam, amikor a nép kezébe vette a hatalmat és maguk a dolgozók kezdték irányítani az államügyeket. 1930-ban falunkban, Aravanban, kolhoz alakult. Én és bátyáim léptünk be először. .A kolhoz megszabadított bennünket a szegénységtől, boldogságot adott nekünk.

Az első évben hektáronként 8—10 mázsa gyapotot szedtünk. Hát termés ez? Hiszen nekünk, gyapottermelő kolhozparasztoknak, a szovjet állam mindent megadott: földet, bőséges vizet, gépeket és agronómusokat, hogy több gyapotot termesszünk. Mit tegyünk? Világos a válasz: jobban kell dolgozni. Harcolni kell a bő termésért, hiszen a gyapot most már nem az ellenségé, hanem a népé lesz. Több gyapot több textilárut jelent a népnek, jobb életet mindannyiunk számára. A csoportban nem mindenki dolgozott egyformán. Voltak, akik teljes erővel igyekeztek, mások azonban alig teljesítették a normát. Élenjáró dolgozóink azonban jó példát mutattak, magukkal ragadták az elmaradókat.

1948-ban, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége mezőgazdasági szövetkezetünk sok tagját érdemrenddel és éremmel tüntette ki a maga? gyapottermésekért. Nekem a Szocialista Munka hőse címet adományozta. 1949-ben 74 mázsa gyapotot gyűjtöttünk hektáronként, igaz, hogy csak 10 hektár területen. 1950-ben az egész munkacsapat kirgiz viszonylatban rekordtermést ért el — 101 mázsa gyapotot szüretelt hektáronként! Az új eredményekért másodszor is megkaptam a Szocialista Munka Hőse címet.

De én és társaim, nem elégedtünk meg az eddig elért eredményekkel. Az a feladat állt előttünk, hogy még nagyobb területről, az egész gyapotlcldről bő termést arassunk le. A kolhozvezetőség brigádvezetőnek nevezett ki. A kirgiz kísérleti gyapottermelő állomás dolgozóinak segítségével kezdtem átvinni más munkacsapatokba is a nagyhozamú gyapottermesztés módszereit. 1952-ben már sikerült 60 hektár területen hektáronként 56 mázsa gyapotot szedni, a tervezett 33 mázsa helyett.

Hogyan érjük el a dús gyapottermést?

Először: helyes talajmúvelési rendszert alkalmazunk. Például az őszi szántást a gépállomás traktorosai előhántós ekével végzik el, legalább 30 centiméter mélységben. Az őszi szántást tavasszal nem szántjuk újra, hanem boronáljuük.

Másodszor: gondosan trágyázunk. A brigádtagok az őszi szántás alá minden hektárra őt mázsa szuperfoszfátot és tizenöt tonna istállótrágyát szórnak.

Harmadszor: a brigdában a vegetációs időszakban, nagy figveimet fordítanak a növények táplálására. Az őszi szántás alá való trágyázáson kívül a ziyár folyamán háromszor fejtrágyázzuk a gyapotcserjét a legkülönbözőbb trágyakeverékekkel.

Végül: a középázsiai viszonyok között nagy jelentősége van a gyapotvetések öntözésének. Brigádom kolhozparasztjai főképpen éjszaka öntözik a vetést, mert éjszaka a talaj jobban beissza a nedvességet. A gyapotcserjéket kis sugárral öntözik a mélyenfekvő barázdák mentén. Az öntözés ilyen módszere mellett a föld egyenletesen átnedvesedik, a víz nem önti el a növények sorait.

Én sokat dolgozom, de a kolhozültetvényekről mindig elégedetten térek haza. A munka örömöt jelent számomra. Magamnak dolgozom. Munkám nekem és családomnak jómódot és kulturált életet biztosít. Népemnek dolgozom, amely engem, az egyszerű kirgiz parasztot, dicsőséggel és tisztelettel vesz körül.

Alija Anarov, a szocialista munka kétszeres hőse, a Kirgiz SZSZK Legfelső Tanácsának küldötte.

munka jutalmazásának

Ai idén gazdag termésünk volt. — Különösen azoknak az EFSz-eknek volt bő termésük, melyek a szövetkezeti alapszabályzat szerint, egyesített táblákon nagy mértékben alkalmazták a modern szovjet agrotechnika tapasztalatait. A dunaszerdahelyi járásban Balázsfa közégében a szövetkezet hektáronként 33 mázsa ősziárpát termelt Az óqyallai járásban lévő perhetei EFSz még nagyobb eredményt ért el. 42 hektáros árpatábláin 40 mázsás hektárhnzamról számolnak be. — Bámu'atraméltó volt a zelený háj-i EFSz terméshozama, ahol 30 hektáron

13.5 vagon ősziárpát termeltek. Ez 45 mázsa hektárhozamnak felel meg.

Ezen néhány szép eredmény, melyeket könnyen lehetne több példával kibővíteni új, fontos, de egyben örömteli feladat elé állítja ÉFSz-einket: igazságosan szétosztani a gazdag termést Egy bizonyos, hogy a 30. 35. 40 vagy esetleg 45 mázsás gabonatermés nem a véletlen sem vedig a kedvező idővjrás eredménye. Ha ez a véletlenen múlott volna, akkor ilyen eredményekre az idősebbek emlékeznének. Már pedig falvóinkban a legidősebb emberek sem eml”t-e*hetnek, hiszen tud ajk hoay a kapitalisták alatt a visszamaradt és tengődő kis termelés mellett nem voltak nálunk nagyobb hektórohozamok 12—15 mázsánál, 20 mázsás te més már irígylésreméltó rekordnak számított- Például a lévai járásban Derzsenye közséoben, valaha nagy teljesítmény volt 15 mázsa hektó'hozam és íme ezidén az EFSz 35 mázsás predmém’t ért el. — Az F.FSzekben elért magas hektárhozamok, a becsületes és lelkiísv.eretes szövetkezeti munka eredményei. Az egyesített földek tökéletesebb megmunkálásával és a haladó etovjet tapasztalatok tömegesebb alkalmazásával lehetett csak őket elérni.

Természetes tehát, hogy egyenként

kell jutalmazni azokat a szövetkezeti dolgozókat, munkacsoportokat és csapatokat, amelyek munkájukkal érdemet szereztek e magas hektárhozamok elérésében.

Ezt az EFSz-ek alapszabályzatának 19. fejezete rendeli el, mely szerint:

„A taggyűlés külön pótjutalmat szavaz meg azoknak a munkacsoportoknak. csapatoknak, és szövetkezeti dolgozóknak. akik túllépték munkafeladataikat. melyeket számukra a szövetkezet egészéin munkaterükbe kijelölt. Az előírt munkaterven felül elért hozam 50 százalékát pénzben, i'agy ‘érmé szetbeniekben, azoknak a munkacsoportoknak, vagy szövetkezeti tagoknak pótjutalomként utalják ki, akik ezt munkájukkal elősegítették.”

Ahogy szocialista építésünk más szakaszán, úgy mezőgazdaságunkban is a gazdag szovjet tapasztalatokból merítünk. Ebben az esetbe is a szocialista jutalmazási formák felhasználását a szovjet kolhozoktól tanuljuk.

Mikor és miért vezették be a szovjet kolhozokban a pótjutalmazást?

Már a szovjet kolhozrendszer bevezetése elején megmutatkozott, hogy a munkaegységek szám*> <■zerint helytelen volt, mert nem volt fekintettel az elért terméseredményekre és ez ahhoz vezetett, hogy az egyének, vagy a munkacsoportok, akik jobban igyekeztek. csak ’ an jutalomban részesültek, mint azok az egyéned, vagy csoportok, amelyek lényegesen kisebb terméseredményt mutattak fel. Nem volt ritka eset hoa?i munkacsoport hektóronkint 25 mázsa búzát termelt 1000 munkaegység igénybevételével, ami jóval terven felüli teljesítményt jelentett: míg eo-‘ másik csorort ugihonolván minőségű és kiterjedésű töldön csak 17 mázsás hektáronkénti eredményt ért el és rossz munkamegszervezés miatt 1200 munkaegységre volt

szüksége. A jutalom elosztásánál pedig a rosszabb munkacsoport jobban járt, mert a több munkaeai/ség után nagyobb jutalom járt. Érthető tehát, hogy ez aláásta a szorgalmasabb tagok munkakedvét.

Ezen hiányosságokból kifolyólag a Szovjetunióban a Népi Komiszárok Tanácsa és a SzK(b)P 1940 december 31-én megjelent határozata alapján. többek között megemlíti: „Az élenjáró szövetkezeti tagok igazságtalan jutalmazása onnan ered, hogy a jutalmazást csak a ledolaozott munkaegységek száma után kapták, tekintet nélkül a munka minőségére és a végső eredményre, vagyis a mezőgazdasági termelés eredményeire és az állattenyésztés hasznosságára.

Ez az egyenlősdiséq a munka jutalmazásánál nem serkenti a tagokat arra, hogy munkájuknál a modern agrotechnika és zootechnika módszereit felhasználják s így a mezőgazdaságban magasabb terméseredményeket érjenek el és egyúttal a gazdasági állatok hasznosságát is fokozzák.

Ezen hiányosságok kiküszöbölése céljából a Népi Komiszárok Tanácsa és a SzK(b)P elhatározta, hogy bevezetik a pótjutalmazást, hogy emeljék a kolhozok kel-tárhozamait, valamint az állattenyésztés hasznosságát is. Ezen határozat értelmében az ilyen munkacsoportok és csapatok számára, melyek a mezőgazdasági termékeknél terven felüli eredménmket értek el, pénzben, vagy természetbemekben kiadlak a terven felüli termés egy részét.

Ennek az intézkedésnek az a jelentősége. hogy eltörli az egyen1 ősdiséget és a mezőgazdaságban is bevezeti a szocialista elvet: „mindenki tudása szerint, mindenkinek munkája után.”

A

Ez az intézkedés továbbá azért is jelentős, mivei a terv túlteljesítéséért bevezeti a pót jut almazást, tekintet nélkül a közös kolhozalapra, mely a munkaegysegek fedezésére van szánva. A jutalmazás ilyen formája fontos serkentés arra. hogy a dolgozók emeljék a hozamokat és az állatok hasznosságát.

A kolhozmezőgazdaság eddigi sikerei kétségkívül a szocialista elvek rendszeres bevezetésének eredményei, mint amilyen a pótjutalmazás is.

Mi a pótjutalmazás rendszerének még csak az elején rogyunk. Egyes EFSz-ek csak most kezdték a pótjutalmazást a tervenfelüli eredményekért. Tavaly a farkaséi EFSz-ben fizettek ki elsőnek pótjutalmat a cukorrépatermelésnél. Ez évben a somorjai járásban a gútori. eberhardi és misérdi EFSz-ek, továbbá a dunaszerdahelyi járásban Felső- és Csécsénypalony, a galántai járásban a tállósi és felsőszéli EFSz-ek elhatározták, hogy bevezetik a pót jutái mazást.

Az idei növénytermelésben elért szép eredmények arra késztették az EFSz-eket, hogy egy lépéssel előbbre vigyék a pótjutalmazást a szovjet kolhozok tapasztalatai szerint és az EFSzek alapszabályzatának szellemében. — Hasonló a helyzet az állattenyésztésben is, ahol az EFSz-ek egész sora figyelemreméltó eredményeket ért el. lay például az ipolyviski EFSz a X. kongresszus tiszteletére kötelezettséget vállalt, hogy ez év végéig terven felül

40.000 liter tejet. 240 mázsa sertéshúst. 400 kilogramm baromfit. 50 bárányt 100 kg süldőt, stb. bead az államnak Hasc-úó kötelezettséget tettek Csalióközcsütörtökön. Pálocon. Batiszfalun, Naqymávyán. és még sok más községben is. Az ilyen szép eredmények a hizlalók, fejők, az etetési csoport vezetői, valamint az állattenyésztés többi dolgozóinak lelkiismeretes munkáját bizonyítja. Természetes tehát, hogy azok, akik munkájukkal elősegítették a termelési és a beadási terv túlteljesítését, kell, hogy megérdemelt jutalomban részesüljenek, hogy ez további példás munkára serkentse őket.

Egyes esetekben a~ EFSz-ek vezetői már előre gondoskodnak a pót jutalmak kifizetéséről. Az ógyaüai járásban a zelený háj-i szövetkezet, mely ismertté lett a hektáronkénti 45 mázsa őszibúzaterméssel, nagyban készülődik már a pótjutalmazásra. — így például Paktik András szövetkezeti tag és családja 12 mázsa ősziárpát ka\>ott pót jutalomként. Hogy ez milyen előnyt jelent a pénzreform és az új árak bevezetése után. kitűnik abból, hogyha Pajtinka mindezt a gabonáját eladná az államnak, nemcsak 57.S0 korona alapárat kapna minden mázsa után, hanem 140 korona felárat, tehát öszszesen 12 mázsa után 2.373 koronát. Ez az összeg elegendő egy hálószobabútor megvételére. Ebből látszik, hogy a pótjutalmazás milyen fontos tényező m ''-"gazdaságú nk fejlesztésében, különösen most. a pénzreform után. Fontos tehát, hogy minden szövetkezetbe bevezessék és érvényesítsék a pótjutalmak igazságos elosztását.

Ezzel kapcsolatban felmerül néhány kérdés.

Első helyen az, hogy a pótjutalmazást pénzben, vagy iermészetbeniekben célszerűbb-e kifizetni Az EFSzek alapszabályainak 19. cikkelye ezt mondja:

„A pótjutahnat természetben csupán akkor lehet kiadni, ha a kérdéses terményből vagy terményfajtából a sző-