Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-08-30 / 35. szám

5 1953. augusztus 30. .4.1 A bélyi EFSz az őszi munkák küszöbén A kirftíy'helmeci járásban lévő bélyi egyeéges földművesszöyetkezetben si­kerrel véget ért a cséplés. Nem kis feladat volt az idei bő termést vesz­teség nélkül kicsépelni. A jó munka­­szervezésnek köszönhető, üogy idejé­ben és veszteségek minimális fokra va­ló csökkentése mellett a bélyi szövet­kezeti tagok végeztek a csépléssel. A napi átlagos teljesítmény 1200-as gép­pel 160 mázsa volt. A beadási kötele­zettségek teljesítése után a szövetke­zet mindenekelőtt az egyes alapokat biztosította. A magtermelési parcellák­ról a vetőmagot gondosan betakarítot­ta. 48 mázsa árpa, 100 mázsa tavaszi ár­pa 195 mázsa búza. 22 mázsa rozs, 7 mázsa repce és 32 mázsa zab gon­dosan kitisztítva várja, hogy ismét a földbe kerüljön. A takarmányalapba a szövetkezet 5 va­gon szemestakarmányt hagyott. Ehhez jön még mintegy 2 vagon kukorica, úgyhogy az állatállomány bőséges téli takarmányozása biztosítva van. A, szövetkezti tagokat megelégedés tölti el. Munkaegységeikre bőséges ju­talmat kapnak. A terv szerint egy munkaegységre 3 kilogramm természetbeni jutalom jár. A jó termés következtében ezt a mennyiséget 5 kilogrammra emel­ték. Mi a helyzet a pénzbeli jutalommal. Augusztus 1-ig az 50-százalékos elő­leget a szövetkezet rendesen fizette a tagságnak. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az év végén я hátra­lévő 50 százalékot is maradéktalanul ki lehet fizetni. Ez a körülmény nagy­mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a szövetkezeti tagok munkakedve egyre javul.- Fokozott lendülettel indulnak az őszi munkákba is, amelyekre az elő­készületeket már megtették. Mivel sa­ját tapasztalataikon meggyőződtek, hogy a jó terv és ennek' alapján a jó munkaszervezés milyen óriási jelentő­séggel bír, ezért fokozott figyelmet fordítottak az őszi munkákra való elő­készületekre. Helyes ez a törekvésük, mert a jövőévi jó termés alapjait már most kell lerakni. Nézzük^ csak, meny­nyire jutottak a bélyi szövetkezeti ta­­gok. Először is az őszi repce ala gondo­san előkészítették a földet. A gondosan előkészített földet az ag­rotechnika előírása szerint megtra­­gyázták, majd augusztus 15-én el­vetették a repcét. A trágvát fokozatosan, csaknem egyidejűleg a kihordásával leszánt­ják. Késő ősszel azonban mégegy­­szer felszántják a földet. Ez az elhatározásuk is nagyon helyes. A szövetkezet elnöke ezzel kapcsolat­ban így nyilatkozik: — Ha jól előkészítjük a földet, azzal megteremtjük a jó termés alapját. Földjeink gazmentesek lesznek és a gépi munka is jobban igénybevehető, ami megint csak a jó termés ügyét szolgálja.” Megoldották a munkaerőhiányt Számos szövetkezetben a munkák elvégzésében való késéseket azzal in­dokolják, hogy kevés a munkaerő. Tény az, hogy sok esetben a föld­területhez képest kevés az aktív ta­gok száma.' Ennek hiánya főleg ^ a csúcsmunkák idejében mutatkozik meg. De ha jobban körülnézünk, а munkaerő-hiány megoldható, vagyis a legtöbb esetben alaptalan, hogy a munkákban hátulkullogó szövetkeze­tek a munkaerőhiányra hivatkozza­nak. Példa erre a mártonfalvai egy­séges földművesszövetkezet. Az aratási és cséplési munkák előtt a szövetkezet vezetősége félve tekin­tett a jövőre. Hogy fogják a termést olyan kevés taggal veszteség nélkül betakarítani! Hiszen egy-egy aktív tagra 5 hektár learatása esett. Ez pedig sok, ha figyelembe vesszük azt, hogy a tagok négy kivételével idősebb és beteges emberek. Még a gépi segítséggel is méreten felülinek tűnt az aratási és cséplési munkák elvégzése. Csakhogy a kétségbeesés helyett a szövetkezet vezetősávé más eszközhöz folyamodott. Meggyőzte a falu asszo­nyait, hogy mennyire fontos az, hogy kérdései az vetkezet teljesítette az államot meg­illető beadásokat és ha megfelelő mó­don biztosította a vetőmag-, valamint t.akarmányalapot; az állattenyészési termelésben pótjutalom csupán az esetben adható ki, ha a kérdéses te­nyészetben a szövetkezet teljesítette beadásait és a tervezett állománnyal rendelkezik. Ha a pótjutalom ennek alap/án természetben nem adható ki, ezt pénzben kell kifizetni.” Ebből ért­hető. hogy pötiutalm ' gabonában csal: abban az esetben adhatják ki, ha elő­zőleg az EFSz-ek az államtól kölcsön­vett vetőmagot természetben megtérí­tik. Ameddig a szövetkezetesek - pdí­­jutalmat pénzben kapják, apótjutalom magasságának a megállapításánál, az az átlagár lesz adó, melyet a szö­vetkezet az egyes termelési cikkek el­adásánál elért. Szükséges továbbá megemlíteni, hogy némely terménynél a pótjutal­mat csakis pénzben lehet kifizetni. Ide tartozik a cukorrépa, cikória, repce, mustár, napraforgó, len, herék, fűmag, zöldségmag. szőlő stb. Felmerül még az a kérdés, hogy a terven felül elért hozamból, milyen mennyiséget kell pót jutái ómként el­osztani a szövetkezeti tagok között, s milyen módon kell az elosztást végre­hajtani. Ami a pótjutalom magasságát illeti, ez a következőképpen van megállapít­va■ gabonafélékből a tervenfeliili ter­melés 25 százalékát, a hüvelyesek 30, a cukorrépa és cikória 30—40, burgo­nya 20—30. len és kender 30—40. cu­kor- és takarmányrévamag, cikória, zö'dség, lucerna és fűmag 50, dohány és rizs 40—50, takarmány 20—30 szá­zalékát kell alapul venni Az állat­tenyésztésben a pótjutalom magassága a tervezett hasznosság arányában lesz a termés idejében fedél alá kerüljön, hogy egész dolgozó népünknek bő­ven jusson kenyér. A jó meggyőző •munka meghozta az eredményét. A szövetkezeti asszonyok egymás után jelentkeztek a munkába, legyen az aratás, hordás vagy cséplés. A fiatal lányok és asszonyok mellett ott vol­tak az idősebbek is, akik ugyancsak ki akarták venni részüket a kenyér­csatából. Kisantal Mária, Czikó Zsó­fia és Hubai ZsóHa, akik már nem éppen mái gyerekek, olyan magas teljesítményeket értek el, hogy tény­leg dicséretükre válik. Felvették a versenyt bármely férfival. Az ered­mény az lett, hogy a szövetkezet a „munkaerő-hiány” ellenére is, a ki­szabott határidőre befejezte az ara­tási és cséplési munkákat. A mártonfalvai asszonyok példája válóban követésre méltó most is, az őszi munkák küszöbén, amikor ismé­telten nagy feladatok előtt állnak szövetkezeteink. ' Erős akarattal, jó munkaszervezéssel minden problémát meg lehet oldani. Smajdák .1., Rimaszombat. EFSz-ekben megállapítva. Ha egy fejőnőnek pél­dául tervszerint évente a rábízott te­heneknél 2000 liter tejhozamot kell tehenenkint elérnie, s ezt túlteljesíti, akkor a terven felüli tejnek a 15 szá­zalékát kapja; ha a tervezett tejhozam 2000—2500 liter között volt megálla­pítva, s ezt túlteljesíti, akkor a terven felül kitermelt mennyiség 20 száza­lékát kapja. így emelkedik ez fokoza­tosan, úgy. hogy 2500 liter évi terv mellett a túlteljesítés eléri már az 50 százalékot is. Hasonló a pótjutalmazás elosztása az állettenyésztés többi ágá­ban is. A munkák egyes ágait és azok pótjutalmazását részletezi: „A jutal­mazás elvei és pót jutalmazások az EFSz-ekben, valamint áz EFSz-ek ve­zető dolgozóinak a jutalmazása” című brosúra, melyet a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal 1952-ben kiadott. A pótjutalmazásnál a következő el­járást kell használni: A munkacsoport 70 hektáron búzát termelt, terv szerint hektáronként 24 mázsát kellett termelniök. Ennek el­lenére 30 mázsás hozamot értek el, vagyis terven felül 420 mázsát termel­tek. A munkccsoport tehát pótjutalom­ként egy negyed részét kapja a ter­ven felüli termésnek, vagyis 105 má­zsát. Természetesen ezt nem osztják fel egymás között egyenlő arányban, hanem aszerint, ahogyan ezt a csoport egyes tagjai munkájukkal kiérdemel­ték. Ebben az esetben a búza kiterme­lésére 1050 munkaegységre volt szük­ség. Ez azt jelenti hogy minden mun­kaegységre 10 küogramm búza esik. Csakis ennél a munkánál felhasznál t munkaegységek lehetnek jutalmazva. Az a szövetkezeti tag, aki a talaj elő­készítésénél, úgymint a vetésnél, a tavaszi munkáknál, az aratásnál és cséplésnél 50 munkaegységet használt Földműves Minden erőt az őszi munkákra A nyári munkák örömteljes ered­ményei után a perbetei szövetkezét is a legfontosabb feladatának tartja, hogy az őszi munkákat a lehető leg­jobban elvégezze. Az őszön is a szov­jet tapasztalatokra támaszkodunk, mert nagyon is bebizonyosodott, hogy érdemes. A szovjet tapasztala­tok felhasználásának köszönhetjük, hogy az idén olyan jő termésünk volt Sosem volt még annyi gabonánk, mint az idén: 115 vagon búza, 110 v vagon árpa. 20 vagon rozs, 11 va­gon zab és 6 vagon tavaszi bükköny. Ez összesen 268 vagon gabonát tesz ki. t A jövő évben is hasonló, sőt még ennél is jobb termést akarunk el­érni. A terv szerint elvétünk 104 hektár rozsot, 558 hektár búzát, 213 hektár ősziárpát, 112 hektár őszi bükkönyt, és 25 hektár repcét. Nagy gondot fordítunk a jó talajelőké­­szitésre. A vetőszántás teljes ütem­ben folyik, A repcét már elvetettük. Most az ősziárpa vetését végezzük és jövő héten hozzálátunk a rozs veté­séhez is. A búzát burgonyaföldbe vet­jük. Lassan sorra kerül napraforgó­termésünk betakarítása is, amit. kom­­bainnai fogunk végezni. Nem kis munka lesz a kukorica és a 60 hek­tár cukorrépa betakarítása sem. A cukorrépaszedést úov akarjuk meg­szervezni, hogy október elsején meg­kezdhessük a szállítást a cukorgyár­ba. A növénytermelés mellett az állat­tenyésztésben is jelentős eredmé­nyeket érünk el. Egészévi sertéshús­beadási kötelezettségünk teljesítésé­hez 150 mázsa hiánvzik. Még ebben a hónapban leadunk 100 mázsa ser­téshúst. A hátralévő részt a jövő hónap elején teljesítjük. Ezenkívül van ötszáz hízósertésünk, amelyek most körülbelül 80 kilogrammosak. Október vénéig kib’zláljuk őket., úov­­hogy körülbelül 5 vagont beadunk terven felül э maoasabb felárakért. Ez jelentős jövedelmet jelent szö­vetkezetünk számára. Nagyban fel­lendíti a szövetkezeti tagok mun­kakedvét, mert látják, hogy szövet­kezetünk egyre vagyonosabbá válik. A sertéstenyésztésben van 210 anya­kocánk. Igv biztosítottuk állomá­nyunk további fejlődését. Nagy gon­dot fordítunk az anyakocák nevelé­sére, hogy a malacszaporulat a le­hető legnagyobb legyen s hogy ez­által a jövőben is fokozatosan telje­síthessük állam iránti beadási köte­lezettségünket. Siitti József, Perbete. fel, pót jutni ómként 5 mázsa búzát kap. Ezzel szemben az a szövetkezeti tag, aki ugyanennél a munkánál csak 25 munkaegységet dolgozott le, csak 2.6 mázsa búzát kap pót jutalomként. Eb­ből tehát kitűnik, hogy az így felosz­tott pótjutalom jelentős tényezővé válik a szövetkezeti tpn к munkájának fokozására és arra serkenti őket, hogy a helyes agrotechnikai elvek bevezeté­séért küzdjenek, hogy az agrotechnikai határidőket betartsák, a hektárhoza­mok emelése érdekében. Ebből kifo­lyólag felvetődik az a kérdés, hogy vájjon a munkacsoport minden tagja részesülhet-e pót jutái ómban? Nem ré­szesülhet. Pótjutalmat csak az a tag kaphat, aki legalább annyi munka­egységet dolgozott le, amennyit a tag­gyűlés megállapított. Amennyiben a taggyűlés úgy határozott, hogy a szö­vetkezet minden tagja legalább 150 munkaegységet köteles évente ledol­gozni, akkor tényleg csak az a tag részesülhet pótjutalomban, aki ezt a 150 munkaegységet ledolgozta. Kivé­telt^ képeznek a szövetkezet azon nő­tagjai, akik közben szülési szabadsá­got kaptak, továbbá azok a tagok, aki­ket tényleges katonai szolgálatra hív­tak bß és azok, akik a szervezett to­borzás keretében az iparba vagy is­kolázásra mentek, vagy azok, akiket a szövetkezet vezetőségébe, vagy a népi közigazgatásba funkcionáriusnak osz­tottak be. Hasonlóan járnak el, ha a. szövetkezet tagja komolyan megbeteg­szik. Ezekben az esetekben a pót­jutalmazásra való igény fennáll, de csak akkor, ha a megállapított meny­­nyiségil munkaegységhez hiányzó munkaegységek a fenntemlített tartós okok miatt maradtak el. Kivéte1 ese­tekben prítiutalomban részesülhetnek azok a szövetkezeti tagok is, akik Marcelházán elvetettek 50 hektár ősziárpát Mielőtt rátérnék az őszi munkákra való előkészületekre, röviden szeret­ném összegezni. a cséplés eredmé­nyét. Összesen 150 vagon gabonát csépeltünk ki, amire bizony Marcelhá­zán még nem volt példa. A jó ter­mésből bőven jutott mindenre. Elő­ször is az állam iránti beadási kötele­zettségünket teljesítettük 100 szá­zalékra. Azután félre tettük a szük­séges vetőmagot. Az idén már nem áll előttünk az a nehézség, ami ta­valy, hogy itt a vetés ideje, de nem vethetünk, mert nincs vetőmag. Ál­latállományunk számára is félre tet­tünk elég takarmánygabonát. Így a takarmányalapunk is biztosítva van. A jó termésből bőségesen jutott ga­bona a ledolgozott munkaegységek természetbeni jutalmazására. Szövetkezetünk azonban nemcsak a gabonatermelésben ért el szép ered­ményeket. Beadtunk az államnak 85 vagon zöldséget. Ezenkívül egy hét alatt a piacra adtunk 20 vagon diny­­nyét. Valamikor Marcelházán csak Baranyai és Slézinger nagyságos urak­nak volt kertészete. Ezek saját maguk számára termeltek zöldséget. A piacra csak azt adták, ami rosszabb mi­nőségű volt. Ma szövetkezetünknek fejlett kertészete van. A korszerűen berendezett kertészet, amint az a fenti adatokból Is kitűnik, ontja a jobbnál-jobb zöldséget a piacra, a dol­gozók asztalára. Nemcsak zöldségkertészetünk van, hanem a dohánytermelésben is jelen­tős sikereket érünk el. Most tel jes ütemben folynak a dohánymunkák. Múszárítónk eddig nem volt teljes mértékben kihasználva. Dohányosaink azonban mindent megtesznek, hogy a szárító a lehető legjobban ki legyen használva. Szabó János és Senkár I ászlő fűtők valamint Gyuricsek László szereztek erdemet ezen a té­ren. Eddig átlagosan 6 mázsát sike­rült hetente kiszárítani, de a leg-* újabb eredmények azt mutatják, hogy rövidesen 10 mázsa dohány kiszárítá­sáról számolhatunk be hetente. A törést az asszonyok végzik, a szárí­tóba pedig Zs'dek Géza kocsis hordja be a dohányt. Itt meg kell említeni Béres Istvánt, aki bizony nem járul hozzá tőle telhetőén a dohánymun­kák sikeres elvégzéséhez. 1‘öbbször előfordult, hogy nem ment ide­jében a munkahelyére, és így a szá­rítókemencék, ha átmenetileg Is, de üresen állottak. Béres István tanuljon a kritikából. Lássa be azt, hogy ha nem jár pontosan a munkába, abból nem csak neki, de az egész szövetke­zetnek kára keletkezik. Mivel kapásnövényeink nagyon jó termést Ígérnek, fokozott gondot kell fordítanunk azok veszteség nélküli betakarítására. Éppen ezért a munkát nagyon jól meg kell szerveznünk. Három állandó munkacsoportot ala­kítunk, melyek egymástól függetlenül fognak dolgozni. Eddig négy cso­portunk volt, de a helyzet azt mu­tatja, hogy megnövekedett feladataink sikeres elvégzése érdekében változá­sokat kell tennünk a munkaszerve­zésben. Marikovecz Aladár, Marcelháza. A jó munkát végzett kultúrbrigád A zselizi középiskola pionírcsoport­jából szervezett kultúrbrigád tevékeny­ségét a nyári munkák alatt pozitívan értékelhetjük. A brigád célja az volt, hogy kultúrműsorral nevelje és szóra­koztassa a dolgozókat. Hogy mennyire sikerült megvalósítani célkitűzését, ar­ról az alábbiak tanúskodnak. A brigád 26 tagból áll. Van tambu­­rásegyüttese és népi táncegyüttese. A jól begyakorolt kultúrprogramrpal sor­ba járta a zselizi járás falvait. Kihasz­nálva az aratók és cséplők szabad ide­jét, mármint az ebéd- és uzsonnaidőt, bemutatta programmját. A színes ze­nei- és táncszámok mellett csasztus­­kákban dicsérte meg az élenjáró dol­gozókat, de ugyanakkor „korholta” з­­zokat, akik a munkában hátul kullog­tak. Kipelengérezte a kulákokat és a spekulánsokat, akik azon voltak, hogy a becsületes dolgozók törekvése elé a­­kadályt gördítsenek. Az egyes falvak látogatása tervsze­rűen folyt. A brigád fiatal tagjai lel­kesedve teljesítették tervüket. Minde­nütt, ahol csak jártak, nagy tetszéssel fogadták őket és megelégedéssel bú­csúztak el tőlük. Nem egy helyen kér­ugyan nem tagjai a terven felüli ered­ményt elérő munkacsoportnak, de resztvettek valamely növény vagy nörénycsopo'‘ ápolásában (mint pél­dául cukorrépa, vagy hasonló), me­lyeknél terven felüli eredményt értek el. De ehhez a taggyűlés jóváhagyása szükséges. Végül felmerül.még a munkacsoport­­vezetők, az elnök, agronómus és a zoo­­technikus pótjutalmazása. Természetes, hogy a hektárhozamok, valamint az állattenyésztés hasznosságában elért eredmények jutalmazásánál nekik is részesedniök kell olyan mértékben, amilyenben a terv teljesítéséhez hoz­zájárultak. Mivelhogy ezek a funkcio­náriusok az egész szövetkezet gazdál­kodásáért felelősek, részesedésük a pót jutalmazásban, ahhoz a feltételhez van kötve, hogm a tervet túllépték-e egész szövetkezeti viszonylatban. A szövetkezet elnöke például a követke­ző feltételek mellett kaphat pótjutal­mazást: ha a szövetkezetben az összes gabonafélék tervhozamát 10 százalék­kal túllépik.. akkor a havi munkaegy­ségeinek a számát 15 százalékkhl eme­lik; ha tervteljesítés 11—20 százalékot ér el, akkor a havi munkaegységeinek a száma 25 százalékkal emelkedik,­­amennyiben az összes gabonafélék ter­melési tervének túlteljesítése megha­ladja a 25 százalékot, havi munka­egységeinek a száma 40 százalékig emelkedhet. Ugyanezt az eljárást al­kalmazzák, ha a szövetkezet túllépi az ipari növények, a zöldségfélék és a burgonya termelési tervéi, vagy ak­kor, ha két vagy több tenyészállatnál túllépi a tervet. A könyvelő a jól és időben vezetett könyvelésért a szövetkezet elnöke pót jutalmazásának az 50 százalékát kaphatja. Az agronómusnak a következő kulcs szerint van a pótjutalmazásra igénye: minden százalékért, amellyel a sző­tök a dolgozók, hogy a jövőben is lá­togassanak el hozzájuk. Jó munkát végzett a brigád különösen Fakóveze­­kényen, Szetén, Farnadon, Kétyen, Ter­­genyén, Kissalón, Szódón, Sárón, Miku­­lán, Kisölveden, Pásztón, Szakállason, Tőrén, Váradon stb. De nem­csak kultúrmunkával segítettek a kul­túrbrigád tagjai, hanem ahol a munká­val el voltak maradva a szövetkezeti tagok, ott maguk is megfogták a dolog végét. Ha kellett kévét hordtak, ha kellett, adogattak, röviden ^.éppen ott segítettek, ahol a legjobban szükség volt rájuk. így volt ez például Ké­tyen, Sallón, Pásztón stb. Fontos része volt a brigdá tevékeny­ségének a kültúrszámok közti tájékoz­tató előadások a nemzetközi helyzet­ről, valamint annak ismertetése, hogy hazánk többi szövetkezetében hogy ha­ladtak az aratási, illetve a cséplési munkák. Ez arra serkentette a szövet­kezeti tagokat, hogy a késéseket mie­lőbb behozzák. Nyugodtan elmondhat­juk tehát; hogy a zselizi pionírok kul- 1 túrbrigádja jó munkát végzett és a brigád kollektiven, de külön minden egyes tag dicséretet érdemel. Tóth Károly, brigádvezetö, Zseliz vetkezet bizonyos növénycsoportnál magasabb hektárhozamot ér el, azon munkaegységek 1 százalékát kapja, melyet az agronómus évi munkájáért megszabtak. 0gyszintén az állandó munkacsoport vezetője is, a vetési terv teljesítéséért az összes gabonafélék, ipari növények, zöldség- és takarmány félék, valamim burgonya termelésénél, minden száza­lékért pótjutáomként azon munkaenn­­ségek 1 százalékát kapja, melyek mint csoportvezetőnek egészévi alapjutalom­ként voltak megállapítva. Mindezekből látni, hogy a pótjutal­mazás fontos és hasznos tényező, mely­nek segítségével állandóan érdekeltté lehet tenni a szövetkezeti tagokat a termelés fokozásában. Természetesen pót juta! mazást csak ott lehet bevezet­ni, ahol állandó munkacsoportok mű­ködnek, melyek ugyanazokon a földe­ken, ugyanazon felszereléssel dolgoz­nak. Hogy miért nem vezették be a pótjutalmazást már tavaly, ennek az oka az állandó munkacsoportok hiá­nyában volt. Ez évben már több mint ezer olyan EFSz-ünk van, amelyek­ben állandó munkacsoportok vannak és így a pótjutalmazás haladéktalan bevezetése elkerülhetetlen. Elsősorban a járási bizottságok, a helyi pártszer­vezetek, a néni köziqazgntás kommu­nistái és az EFSz-ek feladata, hogy keresztülvigyék a pótjutalmazás beve­zetését az EFSz-ek alapszabályzata szerint. ígv szövetkezeteinkben követ­kezetesen érvényesül a szocialista elv, hogy mindenki a tehetsége szerint, mindenkinek a munkája után. tfay még jobban ' evonjuk a szövetkezeti ■ tagokat a párt X. kongresszusa ha­tározatának tejesítésébe, mely felada­tul tűzte ki az EFSz-ek politikai és gazdasági megszilárdítását, hogy ez­által szövetkezeteink szocialista szö­vetkezetekké, tagjaik pedig jómóduak­­ká váljanak.

Next

/
Thumbnails
Contents