Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-08-23 / 34. szám

12 fkabed * _ FnldmävPs 1953. augusztus 23. Malenkov elvtárg beszédének visszhangja a népi demokráciákban PEKING A Kínai Népköztársaság központi lapjai augusztus 10-én első hasábokon közölték G. M. Malenkov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke be­szédének teljes szövegét. Augusztus 12-én a vidéki lapok is közölték a beszedet. SZÖFIA Töbezer bolgár dolgozó hallgatta meg G. M. Malenkov beszédét a szov­jet rádióból. Augusztus 11-én az összes bolgár lapok közölték G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülés­szakán elhangzott beszédét. A „Ra­­botniczeszko Delo” vezércikkben em­lékszik meg a Legfelső Tanács ülés­szakáról és G. M. Malenkov beszé­déről. A lap hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió sikeres gazdasági fejlődé­se világtörténelmi jelentőségű. A gyors iparosítás eredményeképpen a világ első szocialista állama legyőz­hetetlen gáttá vált minden agresszor és mindazok számára, akik a szabad népek rabságba döntésére törekednek. A Szovjetunióval való gazdasági együttműködés — Írja a lap — jelen­tősen növeli a népi demokratikus ál­lamok gazdasági lehetőségeit és le­hetővé teszi, hogy az egész demokra­tikus táborban gyorsabb ütemben hajtsák végre a lakosság életszínvo­nala rendszeres emelésének politi­káját. VARSÖ A Lengyel Népköztársaság közvéle­ménye nagy figyelemmel fogadta G. M. Malenkovnak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének beszédét a Szovjetunió Legfelső Tanácsának 5. ülésszakán. A Szovjetunió — írja a „Trybuna Ludu” — szilárdan és állhatatosan a különböző rendszerek békés egymás­melleit élésének álláspontján van. Mint Malenkov elvtárs ismét kiemelte, minden vitás kérdést, köztük az. Egyesült Államok és a Szovjetunió között fennálló vitás kérdéseket is meg lehet oldani békés úton, az ér­dekelt felek kölcsönös megállapodása alapján. Népünk éppúgy, mint többi nép. nagy jelentőséget tulajdonít a német kérdés békés megoldásának az eu­rópai béke, Németország szomszéd­jainak és az egész1 német népnek érdekében. Az emberek százmilliói, akik örömmel fogadják a háború el­kerüléséért vívott harcban elért si­kereket — mutat rá a lap — re­­ménnyela és hittel tekintenek о jö­vőbe, mert tudják, hogy a béke őr­helyén ott álj a világ leghatalmasabb állama. A szovjet kormány jegyzéket küldött Franciaország, Nagy-Brilannia és az USA kormányaihoz a német kérdésben „A szovjet kormány szükségesnek tartja ismét felhívni Franciaország, Anglia és az USA kormányainak fi­gyelmét arra a rendellenes helyzetre, hogy az európai háború befejezése óta eltelt 8 év folyamán Németországnak nincs békeszerződése, ketté van oszt­va nyugati és keleti részre, más álla­mokhoz viszonyítva nincs egyenjogú­sága. Ez a helyzet ellentétben áll a bé­keszerető népeknek azzal a törekvésé­vel, amely az európai béke megszilár­dulására irányul és e helyzet egyúttal a német nép jogos nemzeti érdekeinek a megsértése. A szovjet kormány még 1952. már­cius 10-én felülvizsgálás végett Fran­ciaország, az USA és Anglia kormá­nyai elé terjesztette a Németországgal való békeszerződés tervezetét, de ez­zel kapcsolatban Franciaország, USA és Anglia kormányai mindeddig még nem nyilatkoztak.” A jegyzék a továbbiakban rámutat arra, hogy a bonni és a párizsi szerző­dés a német militarizmus megújhodá­sára és Nyugat-Németországnak más világuralomra törekvő agresszív nagy­hatalmak eszközévé válására vezet. Az USA, Franciaország és Anglia mai po­litikája mind a békeszerződés, mind Németország békeszerető és demokra­tikus alapokon való egyesítése ellen irányul. A német kérdés rendezése és a nem­zetközi feszültség enyhítése céljából a Szovjetunió kormánya az USA, Fran­ciaország és Anglia kormányához az­zal a javaslattal fordul, hogy tegye­nek haladéktalanul gyakorlati intézke­déseket a német probléma megoldásá­ra. Tekintettel az említettekre, a szov­jet kormány úgy látja, hogy haladék­talanul meg kell oldani ezeket a Né­metországot érintő fő kérdéseket: I 1. Békekonferencia összehívása a \ Németországgá! való békeszerződés kérdéseinek felülvizsgálására. A szovjet kormány azon a nézeten van, hogy a legközelebbi hat hónap folyamán az összes érdekelt államok részvételével összehívhatnak ilyen kon­ferenciát és semmi okot nem lát a bé­kekonferencia összehívásának további elhalasztására. A Németországgal va­ló békeszerződés előkészítésében kifej­­j tett összes ténykedések e határidő I alatt befejeződhetnek. Emellett fontos, I hogy biztosítsák Németország képvise- I lőinek szükséges jelenlétét a békeszer­ződés előkészületeiben és a békekonfe­rencián. Az ideiglenes össznémet kor­mány megalakításáig a békeszerződés előkészítésében Kelet- és Nyugat- Németország eddigi kormányainak képviselői is részt vehetnének. 2. Ideiglenes össznémet kormány alakítása és a szabad össznémet vá­lasztások végrehajtása. A szovjet kormány Németország nemzeti egységének békeszerető, demokratikus alapokon való megújí­tása érdekében javasolja, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság parlamentjei a demokratikus szervezetek széleskörű részvételével ideiglenes össznémet kor- I mányt alakítsanak. Ilyen kormány a Kelet- és Nyugat-Németország közöt­ti közvetlen szerződés alapján létesít­hető a Német Demokratikus Köztár­saság mostani kormánya és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya he- i lyett. Ha ez az adott pillanatban ne­héz lesz. az ideiglenes össznémet kor­­! mány azzal a feltétellel is megalakul- I hat, hogy bizonyos időre a Német De­mokratikus Köztársaság kormánya és a Német Szövetségi Köztársaság kor­mánya is megmaradjon. Ebben az eset­­' ben az ideiglenes össznémet kormány­nak az első stádiumban nyilvánvalóan csak korlátozott funkciói lesznek. Ilyen helyzetben azonban az össz­német kormány megalakítása reá­lis lépés lesz a Németország egye­sítése felé vezető úton, amelyet az össznémet kormány létesítésének kell betetőznie a valóban szabad össz­német választások alapján. Az ideiglenes össznémet kormány feladatai: a) Az ideiglenes össznémet kormány megoldhatná az össznémet jelentőségű halaszthatatlan kérdéseket. b) Az ideiglenes össznémet kormány fő feladata legyen ugyanekkor a sza­bad össznémet választások előkészíté­se és végrehajtása, amelyek eredménye­ként maga a német nép idegen nagy­hatalmak beavatkozása nélkül dönti el a demokratikus Németország társadal­mi és gazdasági berendezésének kér­dését. 3. Németország pénzügyi-gazdasági kötelezettségeinek enyhítése, melyek a háború következményeiből származnak Szovjetunió kormánya haladéktala­nul szükségesnek tekinti az ezzel kap­csolatos megfelelő intézkedések meg­tételét. a) A szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy 1954. január l-től kezdve Németországot teljesen mentesítsék a háborús kártérítések fizetésétől és u­­gyanúgy a négy nagyhatalommal szem­ben fennálló kereskedelmi kötelezett­ségeiből eredő háború utáni államadós­ságainak fizetésétől. b) A szovjet kormány azt is szük­ségesnek tartja, hogy korlátozzák a négy nagyhatalom csapatainak német területen való tartózkodásával kapcso­latos kiadásokat. A szovjet kormány ugyanilyen tar­talmú jegyzékeket küldött Anglia és az USA kormányainak. Tovább ío'yik a francia dolgozók sztrájkja A francia milliós tömegek sztrájkharcáról, amely egy­ségbe kovácsolja össze a legkülönbözőbb foglalkozású dolgozókat és amelynek lendülete a harc 11. napján sem csökkent, a következő jelentések számolnak be: A CGT központi intézőbizottsága nyilatkozatban hatá­rozta meg.-a sztrájkmozgalom célkitűzéseit. Ezek a kö­vetkezők. a népellenes törvényerejű rendeletek hatályon kívül helyezése, a bérek, fizetések és nyugdijak feleme­lése. a kollektív szerződések ügyeivel foglalkozó főbizott­ság egybehivása. a szakszervezeti jogok tiszteletben tartó­sa és a sztrájkolok ellen elrendelt me"lor!o intézkedések érvénytelenítése. A CGT hangzik a nyilatkozat ~ hajlandó a kormánnyal tárgva'ásokba bocsátkozni mind­ezekről a kérdésekről és felhívja a többi szakszervezeti központokat, hogy ők is vegyenek részt vele együtt a kormánnyal folytatandó tárgyalásokban. Követeli továbbá a nemzetgyűlés rendkívüli ülésszaká­nak azonnaij egybehívását és figyelmezteti tagjajt, hogy addig is álljanak helyt a sztrájkharcban. A sztrájkolok, a lakosság lelkes rokonszenv tüntetésé­től kísérve és a Marseillaise-t énekelve, felvonulást ren, deztek az utcákon. Az olasz nép demokratikus kormány megalakítását követeli Az olasz köztársasági elnök és mindkét képviselőház elnökeinek címére számos távirat és levél érkezik Olasz­ország valamennyi részéből. Az olasz dolgozók leveleik­ben azt követelik, hogy demokratikus kormányt alakít­sanak Az „Avanti” című lap jelenti, hogy Piza, Arezzo és más városokban népgvűléseket tartottak és Ancona Vittergo és Modena városokban a munkáskamarák ülést tartottak Ezeken az üléseken és gvtíléseken határozato­kat hagytak jóvá, amelyekben olyan kormány megala­kítását követelik, amely megfelel a választók akaratának. A ..Sisma” és „Cereti” kollóüzemekben Jevő szakszer­vezeti szervek, amelyek az olasz általános 'szakszervezeti szövetség, az olasz dolgozók szakszervezeti szövetségé­nek és az olasz munkaszövetségnek képviselőiből áll, a köztársasági elnökhöz és mindkét képviselőház elnökei­hez'. va'amint az említett három szakszervezeti szövetség titkáraihoz levelet intéztek, amelyben követelik olyan kormány megalakítását, amely emelné a dolgozók élet­­színvonalát, védelmezné az ipart és harcolna a munka­­nélküliség ellen. Malenkov elvtárs beszédének visszhangja a kapital sta országokban LONDON A „The Times” és a Daily Worker" részletes jelentést közölt G. M. Ma­lenkov beszédéről. A többi lap röviden ismerteti a beszédet. Az angol rádió G. M. Malenkov beszédének külpoliti­kai részét közölte. A „The Times” szerkesztőségi cik­kében kiemeli, hog milyen biztonság­gal jelölte meg G. M. Malenkov a Szovjetunió politikai irányvonalát. A lap kommentálja a nemzetközi hely­zetről és a Szovjetunió külpolitikájá­ról tett kijelentéseket es a követ­kezőket írja: .Malenkov kijelentette, hogy a nagyhatalmak közötti tárgya­lásokra törekszik, amint meglesz a szükséges alap. A Németország kér­désében való megegyezésnek általa kifejtett feltételéi komolyak.” A „Daily Mail” és a „Daily Tele­graph and Morning Post” a szovjet -kormány gazdasági intézkedéseivel foglalkozik. A „Daily Telegraph” a szovjet kormánynak arról a törekvé­séről ír, hogy az élelmiszertermelést a parasztoknak nyújtandó bőkezű adókedvezmények útján serkentse és biztosítsa a közszükségleti cikkek gyártásának növelését. A lapok jelent tős helyet szentelnek G. M. Malen­kovnak a hidrogénbombával kapcso­latban tett kijelentésének is. NEW YORK Az összes vasárnapi lapok nagy fi­gyelmet szenteltek G. M. Malenkov beszédnek azt a részét, amely az Egyesült Államok hidrogénbomba mo­nopóliumának felszámolásáról szól. A „The New York Times” közzé­tette Malenkov beszédének külpoliti­kai részét, valamint Salisburynek, moszkvai tudósítójának jelentését a beszéd részletes ismertetésével. A „New York Herald Tribune” szerkesz­tőségi cikket közölt a beszéddel kap­csolatban. A lapok beszámolnak arról is, ho­gyan reagáltak a kongresszus ' egyes tagjai és hivatalos személyek a hidro­génbombával kapcsolatos kijelentésre. A ,The New York Times” szerkesztő­ségi cikkében •-kommentálja G. M. Malenkov kijelentését arról, hogy az Egyesült Államok többé nem mono­polista a hidrogénbomba gyártásában, s azt javasolja, hogy ennek megfele­lően változtassák meg az Egyesült Államok nézeteit mind a belpolitika, mind a külpolitika terén. „Az az il­lúzió, hogy az atom titka a mi mo­nopóliumunk — írja a lap — túlsá­gosan sokáig volt elterjedve, és mos! nagyon veszélyes lenne úgy megőriz­ni ezt az illúziót, mint országunk politikájának vezérelvét.” Egyes amerikai sajtószervek és po­litikusok G. M. Malenkovnak a hidro­génbombával kapcsolatban elhangzott kijelentését érvnek akarják felhasz­nálni az Egyesült Államok katonai programmjának erőltetésére és a to­vábbi fegyverkezési hajszára. Koreában ünnepet ülnek, a felsza­badulás ünnepét. Nyolcadszor köszönti a hős nép a szabad augusztus 15-ét, azóta, hogy a Szovjet Hadsereg csapatai elűzték földjéről a japán fasiszta gyar­matosítókat. De a felszabadult Korea öt évig sem élvezhette békében a sza­bad életet, az alkotómunka örömét — Bátor fiai és leányai az elmúlt három esztendőben élet-halál harcban védel­mezték hazájukat, toy ünnepelték sza­badságukat is ezen a napon. De most. a felszabadulás nyolcadik évfordulóját ismét beragyogja a béke és a győze­lem fénye. Ma az imperialista támadó feletti győzelmét, a békeharcban kiví­vott diadalát is ünnepli a nép Koreá­ban — és vele együttérez minden bé­keszerető ember, a világ minden táján. Évezredes történelme folyamán sok megpróbáltatást élt át a koreai nép. sok hódító hadsereg taposta földjét, s mindig pusztulás, gyarmati szolgaság, halál járt a nyomukban. 1945 augusz­tusa — döntő fordulat volt a koreai nép életében. ,.Csak a Szovjet Had­sereg jött hozzánk nem mint hódító, hanem mint felszabadító — írták a felszabadult koreaiak selyemre hímzett levelükben Sztálin elvtársnak. — , Rabságból felszabadított hazánk sza­badon fellélegzett. Megláttuk a ragyo­gó égboltot, felvirágzott földünk, a szabadságról, örömről és boldogságról szóló vidám dalok fakadtak az ajka kon ” /950 nyarán az amerikai imperialis­ták és bérencük. Li Szin Man csapa­tai rárontottak a hazája békés építésén munkálkodó, szabad koreai népre. A ragyogó koreai égboltról napalmbom- Ъак tüze hullott a békés városokra, a virágzó földeken meggyalázott halót-Tartós békét és virágzó életet a hős koreai népnek lak hevertek, a dalt elnyomta az ágyú- i szó, és az özvegyek és árvák zokogása. | De Korea népe már megízlelte a sza- j badságot. tudatában volt önnön ere- j jenek, és harcra kelt a támadó ellen. ] Tudta, hogy egy szabad népet, amely I hgrcol igazáért, nem lehet legyőzni, j Tudta, hogy aki a béke és a szabad­ság nagy ügyéért küzd, az nem ma­rad egyedül a harcban. így történt. Koreában a béke és a népek barátsá-, gának ügye győzedelmeskedett a há-* borúra, a népek leigázására és kifosz­tására törekvő imperialista erők fölött. Korea megmutatta a tőke hatalmassá­gainak, hogy a Szovjet Hadsereg fel­szabadító harca, a kommunisták állha- j tatos szervező- és nevelőmunkája nyo­mán olyan erő támad a népben, ame­lyet nem tud megtörni semmiféle im­perialista zsoldoshadsereg, semilyen erőszak ýs barbár kegyetlenség. A je­lenleg leghatalmasabb imperialista ha­digépezettel rendelkező Amerikai Egye­sült Államok súlyos katonai kudarcot szenvedett Koreában. A koreai népei nem tudták meg­törni, de országát végigpusztították, városai nagy részét lerombolták, fel­perzselték. A népnek újra fel leéli építenie hazáját, be kell gyógyítania elvtárs a Koreai Egységes Óemokrati­­a háború ütötte sebeket. Kim Ír Szén kus Hazafias Arcvonal központi bi­zottságának ülésén kiadta a jelszót: ..Minden erőfeszítést a háború után a népgazdaság demokratikus alapjainak, újjáépítésének és fejlesztésének meg­szilárdítására.” A koreai munkások, parasztok és ér­telmiségiek szabadságuk első éveiben megmutatták, milyen lendü'ettel tud­nak építeni. A háború kitörése előtt 1950-ben Korea ipara már több mint négyszer annyit termelt, mint 1946- ban: 1949-ben — egy év alatt 20.000 új városi lakást és 126.000 falusi há­zat építettek; a felszabadulás utáni fél­évtized alatt meghúszxz&ozódoit a kö­zépiskolák, megtízszereződött a tech­nikumok száma, bölcsődék, kórházak, színházak épültek csodálatos gyorsa­sággal. De az újjáépítés akkori tem­pója ma szinte lassúnak tűnik ahhoz képest, amellyel a koreai nép most hozzáfogott országa újjáépítéséhez. — Azoknak, akik átélték a háború szen­vedéseit, most még kedvesebb az élet; még forróbban szeretik, még szebbé, gazdagabbá és erősebbé akarják tenni testüklkel-vérükkel megoltalmazott ha­zájukat. Korea nem volt egyedül á harcban; felmérhetetlen, önfeláldozó segítséget nyújtottak népének a hős kínai ön­kéntesek; ügyének kezdettől fogva hatalmas szószólója volt a testvéri Szovjetunió, s ott álltak' mellette a; európai népi demokratikus országbk Most, amikor elhallgattak a fegyvc rek Koreában, a békeszerető népek még inkább átérzik■ szent kötelessé­günk, hogy segítsük begyógyítani e dicső nép háborús sebeit, segítsük fel­építeni annak a névnek lerombolt or­szágát. amelynek harcára és győzel­mére az egész békeszerető emberiség büszke. A’Szovjetunió példát mutatott ebben. „Mi, szovjet emberek, — mon­dotta Malenkov elvtárs a Legfelső Ta­nács legutóbbi ülésszakán — forrón óhajtjuk, hogy a dicső koreai nép éle­te békében virágozzék. . . A kormány elhatározta, hogy egymüliárd rubelt juttat azonndl Korea szétrombolt gaz­dasági életének újjáteremtésére". De augusztus 15-nek ünnepi hangu­lata, a Koreában megindult újjáépítés hősi lendülete, a nemzetközi szolidari­tás új, nagy fellángolása sem feledtet­heti el, hogy nincs még szilárd béke Koreában. A fegyverek nyugszanak, de nem nyughatnak a fegyvergyáro­sok és a befolyásuk alatt álló kor­mánykörök иг Amerikai Egyesült Ál­lamokban. Alig tudják türtőztetni dü­hüket a fegyverszünet megkötése és — ami ezzel együttjárt — hadiipari részvények árfolyamzuhanása miatt — Kudarc a csatatéren, kudarc a tárgya­lóasztalnál és kudarc a tőzsdén — ez váltotta ki a legagresszívabb imperia­lista körök dühét és provokációit. — Ezért akarják a fegyverszünetet alá­aknázni, újból kirobbantani és kiter­jeszteni a háborút. Dulles amerikai külügyminiszter az Egyesült Á'lamok kormánya revében szerződést kötött Szöulban Li Szin Marral, Amerika délkoreai bérencével. A szerződés fel­jogosítja az Egyesült Államokat arra. hogy csapatokat és katonai támaszpon­tokat tartson Dél-Koreában és Korea ..közelében". Az agresszorok a fegy­verszüneti egyezmény megsértésére bíztatják a vérszomjas délkoreai báb­államfőt. A szöuli szerződést követö-I en pedig közzétették a Korea elleni intervenciós háborúban részvevő 16 or- I szag nyilatkozatát, amc’y hangoztatja, j hogy a fegyverszünet megsértése ese­­: tén tovább folytatják a hadmUvelete­­\ két. amelyeket „hihetőleg nem lehelne Korea határaira korlátozni”. A \egy­­j verszüneti egyezmény leszögezte, hogy \ politikai értekezleten, tárgyalások út­­j ján kell rendezni a koreai béke és az í ország békés egyesítésének kérdéseit. De az agresszorok félnek a békés meg­egyezéstől, s 'még meg sem száradt a tinta a fegyverszüneti szerződésen, már hozzáláttak annak megtorpedózá­sához. A világ népei együttéreztek a hős koreai néppel és a dicső kínai önkén­tesekkel nagy szabadságharcukban; együttéreznek Korea népével az újjá­építés hatalmas munkájában, s egy­ségesek abban a szilárd akaratukban, hogy tartós béke legyen Koreában és az egész világon. S a népek ma vi­lágosabban látják, mint bármikor ez-, előtt: aki Korea békéjére kezet emel — a világ békéje ellen követ el me­rényletet. Aki Korea ellen támad. — az egész világ minden békeszerető né­pével kerül szembe. Népünk is, amely nagy rokonszenv­­vel követte a koreai népnek függet­lenségért és békéért vívott harcát, teljes szívéből kíván a koreai népnek virágzó életet. Népünk a koreai békés erők győzelmétől fellelkesítve megkét­szerezi éberségét a háborús uszítok minden merényletével szemben és minden erőfeszítést megtesz arra, hogy az aláírt fegyverszüneti egyezmény az összes koreai problémák megoldásához vezessen, a koreai nép békés felvirág­zásának kezdete legyen. Szabad Földműves a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja — Kiadóhivatal Bratislava Krivková ?, — |etetőn 332-99, — Szerkesztőség Bratislava, Križková 1. — Telefon 243-46. — Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadta: az ..Štát pôdohosp nakladatefstvo“ n. p závod Bratislava Križková 7. — Nyomja Merkantilné tlačiarne n. p. zz„ Bratislava, Ul. Nár povstania 41. - Irányító postahivatal• Bratislava, 2. - Előfizetés eov évre: 20 Kčs, félévre 10-, Kčs. A lap felmondható minden év végén okt elsejéig — Eng. szám.: РЮ 566/S2. ГУ. 2. V

Next

/
Thumbnails
Contents