Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-08-23 / 34. szám

f 1#5?S. a«gi,isrťttä Ж fzafarcŕ FnliImtľPS 9 AI ÁILAMI Б1ОТmm HÍREI A szervezett munka lendületével indulnak harcba a nyitrai állami gazdaságok az őszi munkák sikeréért Csütörtökön reggel cseng a telefon a nyitrai allami gazdaság irodájában. Bartosievics elvtárs diszpecsér veszi fel a kagylót. A kerületi tröszt je­lentkezik. Érdeklődik a cséplés és a nyári munkák állása felöl. Bartosievics elvtárs bediktálja a legfrissebb adato­kat: — Malánta, Kolon, Ivánka, Luzsianky kész, Kisemöke, Csermány és Körtvé­­lyes pedig ma fejezik be a cséplést. A tarlóhántássa) és a másodnövények ve­tésével mindenütt végeztek. — Hogyan érték el ezt a szép ered­ményt — kérdezzük a gazdaság disz­­pecsérjétől, miután , a telefonbeszélge­tést befejezte. — Bizony, — válaszolja — nagy munkát követelt mindnyájunktól az aratás-cséplés és a másodnövények el­vetésének befejezése, de mi már hó­napokkal ezelőtt alaposan felkészültünk erre a feladatra. Aratócsoportokat szer­veztünk a gazdaságokban, így bizto­sítottuk a kézierőt és kijelöltük szá­mukra a gabonaterületet is. Az ered­mény döntő oka azonban kétségkívül abban rejlik, hogy ebben az esztendő­ben csaknem 95 százalékban önkötö­zők és kombájnok segítségével arat­tunk. A cséplésnél meg ügy szervez­tük meg a munkát, hogy a gazdaságok dolgozói munkaversenyben álltak egy­mással. Ennek pedig az lett az ered­ménye, hogy a csoportok minden al­kalmas napot kihasználtak a gabona mielőbbi elcsépelésére és nem nézték, hogy ünnep vagy vasárnap van-e, ha­nem szakadatlanul csépeltek. A nyitrai gazdaság tehát az aratás­sal egyidőben a cséplést is folytatta. A jó munkaszervezés hozzásegítette a gazdaságok dolgozóit ahhoz is, hogy. elvégezzék a tarlóhántást, sőt a má­sodnövények vetését is. Nézzük csak meg a cséplés elvégzésének sorrendje szerint, hogy az egyes gazdaságok ho­gyan szervezték meg munkájukat: Első helyen az ivánkai gazdaság Az ivánkai gazdaság dolgozói tavaly pontosan tíz napot késtek a gabona­­csépléssel, mert ne^i volt kifejlődve a munkaverseny, nem voltak munkacso­portok s ezáltal szervezetlenül végez­ték munkájukat. Az idén azonban óriá­si változás történt a gazdaságban. Két csoportot szerveztek az aratás és csép­lés elvégzésére. Kazan és Zseby elv­társak csoportja az aratás és cséplés egész tartama alatt versenyben állt egymással. Kazan elvtárs például cso­portjával éjjeli műszakban is csépel, így elnyerte az első helyet. Zseby elv­társ csoportja szintén jól dolgozott, csak egy árnyalattal maradt Kazan csoportja mögött. 4^ cséplést alig tíz nap alatt sikerült elvégezniök, de ez­után sem pihentek meg, hanem a lu­­zsianky-i gazdaság segítségére siettek, amely igen el volt maradva a cséplés­­sel. Az aratás, mint tudjuk, igen körül­tekintő szervezést követel, amiben nem volt hiány Géczy elvtárs, a gazdaság vezetője részéről sem. Igen sokat se­gített például, hogy a cséplőmunkások a reggelit, ebédet és vacsorát minden nap pontosan megkapták és nfem kel­lett órákhosszat várniok az ételre, mint a többi gazdaságokban. Egyébként gazdag termést takarítot­tak be az ivánkai gazdaságban, átla­gos hektárhozamuk 24.50 mázsa, de búzából 26 mázsás termést takarítot­tak be hektáronként. Az őszi munkákkal kapcsolatban Gé­czy elvtárs kijelentette, hogy eddig több, mint 50 hektárt készítettek el vetés alá. A szántást gőzekével végez­ték. A gazdaság dolgozói — jegyezte meg Géczy elvtárs — minden igyeke­zetükkel azon vannak, hogy mielőbb befejezzék az ősziek vetését és teljes erővel hozáfoghassanak a cukorrépa, burgonya, stb. betakarításához. iMalánta vagy Kisemöke A nyári munkák versenyében a ma­­lántai és a kisemőkei gazdaság a má­sodik helyen végzett. Hogy mégis megétlsük, a kisemőkeieket illeti a má­sodik hely, mivel a Terméseredményeik sokkal magasabbak voltak, mint a ma­­lántaiaké. Míg Malántán átlag 24.05 mázsát termeltek hektáronként, addig a kisemőkei gazdaság 27.84 mázsás át­laggal dicsekedhetik. Igaz az is. hogy a ma'lántai gazdaság ezt a hozamot az összes gazdaságok közül a legalacso­nyabb termelési költséggel érte el. Rozsból pedig 28.50 mázsás termésük volt átlagosan hektáronként. A kise­mőkei gazdaság dolgozói a szovjet ta­pasztalatok felhasználásával, a kereszt­soros és a keskenysoros vetési eljárás alkalmazása folytán, búzából egy hek­tárról 42 mázsás termést értek el. Ter­mészetesen a magot szemcséstrágyával együtt vetették el, ami mint láttuk, meghozta a kívánt eredményt. Mácsay elvtárs a gazdaság sertés­­etetője beszélgetésünk során elmon­dotta,, hogy bizony jól meg kellett fog­­niok a dolog végét, hogy a többi gaz­daságokkal egyidőben végezzenek a csépléssel. A munkát úgy szerveztük meg — folytatta — hogy még mi ál­latgondozók is bekapcsolódtunk a csép­­lésbe. Kelemen és Szvitacs elvtársak például maguk nem vehettek - részt a cséplésnél, azonban gondoskodtak ar­ról, hogy helyettük családtagjaik kap­csolódjanak be a munkákba. Mindenesetre meg kell említenünk a kisemőkei gazdaság dolgozóiról azt is, hogy gondozásuk alá tartozik a tor­­mosi gazdaság szántóterülete, mely több. mint 200 hektárt tesz ki. Ezen a területen ugyancsak el kellett vé­gezniük az aratást és a cséplést. sőt már az őszi munkák terve is azt mu­tatja, hogy a további munkák is e gaz­daság dolgozóira várnak. A jó mun­kaszervezés azonban csodákat művel­het, ha a dolgozók ugyanolyan akarat­tal végzik majd mtnkájukat az ősszel is, mint azt az aratás-cséplés idején tapasztalhattuk. Aminek nem kellet volna megtörténnie A csermányi gazdaságban igen ne­hezen kezdődött az aratás. Nem szer­vezték meg idejében a munkacsopor­tokat, így nem fejlődött ki a felelős­ség sem az elvégzett munkákért. Az aratás kezdetén előfordult például, hogy senki sem akarta a tarlót felge­reblyézni, mivel erre a munkára sen­kit sem osztottak be. Mindez másrész­ről azt eredményezte, hogy míg a töb­bi gazdaságok a kasza után azonnal lebuktatták a tarlót, Csermányon na­pokig kellett várnia a Sztalinyec 80-as erőgépnek,, míg a földet felgereblyéz­ték, hogy hozzáfoghasson a tarlóhán­táshoz. A tarlóhántásban levő késedelmet, Darnady és Kaplan traktorosok igye­keztek behozni,' akik éjjeli műszákban felváltva végezték munkájukat. Na­ponként a Sztalinyec 80-as traktorral három műszak alatt 37 hektáron vé­gezték 'el a tarlóhántást. Mindez az igyekezet azt a törekvést váltotta ki belőlük, hogy a jövő évben is elérjék azokat a terméseredményeket, melye­ket ezidén értek el. Egyebek között e gazdaság hektárhozama átlag 28.38 mázsát tesz ki. Tehát jól kell igyekez­niük, hogy az agrotechnikai határidők betartásával a következő évben még szebb eredményeket, nagyobb hozamo­kat érhessenek el gazdaságukban. Ahol a vezető nem mutatott példát Az előbbiekben megemltíettük, hogy az aratás körültekintő szervező mun­kát követel. Pedig mennyi sok függ csak olyan aprólékos dolgoktól is, mint a dolgozók étkezésének», pontos biztosítása. Megtörtént több esetben, hogy a reggelit majdnem tíz órákkor vitték ki a cséplőgéphez, sőt az ebéd­re is sokat kellett várniok, ami igen sok időt vett el í csépléstől. Bajok voltak a cséplőgépek körül is, melyek nem voltak teljes mértékben 'kihasználva, pedig a_ gazdaság igen nagyteljesítményű cséplőgépekkel ren­delkezik. Az egyik ilyen cséplőgép több napon keresztül csak azért nem dol­gozhatott, mert nem voltak elevátor­­ját megjavítani. Még egy dologra rá­mutatunk, ami a gazdaságban a csép­lés elvégzésének előestéjén játszódott le. Mint ismeretes, a luzsianky-i gaz­daság a nyitrai állami birtok egyik leg­kiterjedtebb gazdasága. Tehát úgy az aratásban, mint a cséplésben a többi gazdaságok siettek segítségükre, hogy v'elük egy napon ők is elvégezhessék a gabonabetakarítás munkálatait. A cséplés elvégzésére többek között az igazgatóság személyzete is kivonult. Ott volt Fitko elvtárs igazgató, Magát elvtárs politikai vezető, Vajda elvtárs, a málántai gazdaság vezetője és még sokan mások. Fitko elvtárs, miután látta, hogy minden segítség sokat je­lent a cséplés meggyorsításánál, el­hívta a géphez magát a gaz’daság ve­zetőjét is, Korytov elvtársat. Korytov­­nak azonban nem tettszett ez a meg­hívás, mert nem jelnt meg a gépnél. Másodszori hívás után kijelentete, hogy beteg, fáj a hasa, ezért nem vehet részt a cséplésben, holott, amikor sa­ját gabonájáról volt szó, a gazdaság ökreivel egész nap vígan hordott anél­kül, hogy csak a foga is fájt volna. A gazdaság vezetőjének példával kell előljárnia és így serkenteni a töb­bi dolgozókat még szebb eredmények elérésére. Hiszen, ami a hektárhoza­mokat illeti, ez a gazdaság vezet a járásban, 34.68 mázsás átlagterméssel. Éppen ezért mindent el kellett volna követni a vezetőinek is, hogy mielőbb betakarítsák a gazdag termést. Megkezdték az őszi munkákat A nyitrai állami gazdaságokban csak­nem mindenütt megkezték az őszi muriká'kat. Malántán, Ivánkán már a repcfct elvetették, sőt gőzekével foly­tatják a vetés alá való szántást, hogy még magasabb terméseredményeket érjenek el, hogy ezáltal szocialista me­zőgazdaságunk úttörőivé, EFSz-einknek pedig példaképeivé váljanak. Szombath Ambrus Bőséges takarmányaiig)—sikeres állattenyésztés Az idei aratási és cséplési munkák j eredményei lényegesen hozzájárulnak ! egységes földművesszövetkezeteink megszilárdításához. Számos szövetke­zetben magasan túlteljesítették a hektárhozam-tervet. így volt ez az alsóköröskényi EFSz-ben is. A szö­vetkezet gabonája kitünően fizetett. Hét és fél vagonnal több' gabonát csépelték, mint ahogy azt tervük alapján várni lehetett. Ezt a szép eredményt mindenekelőtt a szov­jet tapasztalatok alkalmazásával, így a jó talajelökészitésnek, gondos trágyázásnak, a keresztsoros vetés­nek, stb. köszönhetik. A bő termésből mindenekelőtt az állam iránti beadási kötelezettségük­nek tettek eleget. Az egyes gabonafélékből elegendő jóminőségű vetőmagot hagytak. A takarmányalapról sem feledkeztek meg, mert saját tapasztalataikon meggyőződtek, hogy jó takar­mányozás nélkül nem lehet kielé­gítő eredményt elérni az állat­­tenyésztésben. , Ezekután sor került a természetbe­­niek szétosztására a ledolgozott mun­; Sztrázskén sikerrel alkalmi A nagymihályi járásban lévő sztrázs­­kei állami gazdaságban nagy mérték­ben alkalmazzák a szovjet módszere­ket. Bevezették a borjak szellős ne­velését. Malinyinova fejési és etetési ! módszerét, valamint Ljuszková Sertés­etetőnő bevált tapasztalatait. Állandó­an növelik a napi tej hozamot, sőt ma­gasan túlteljesítik beadásukat is. Az állattenyésztésben ezideig legeredmé­nyesebb az uzovi gazdaság, ahol egyenletesen teljesítik beadásukat. — Tejből 162 százalékos tervteljesítést j értek el. Vaskó János sertésgondozó az első I félévben anyánként átlagosan 6.5 ma­kaegységek szerint. A jó termésnek köszönhető, hogy a szövetkezeti ta­gok 2 kg gabona helyett munkaegy­ségenként 2.5 kg gabonát kaptak. Gaió János sertésetetö az első félév­ben 400 múnkaegységet dolgozott ie. Munkája után a pénzjutalmon kí­vül 10 mázsa gabonát kapott, vagyis 2 mázsával többet, mint amennyit a munkaegységek ere­deti értéke szerint kapnia kellett volna. Hozzá hasonlóan a többi állattenyész­tési dolgozók is gazdag jutalomban­­részesültek. Az állattenyésztés egyéb­ként is nagy jövedelmet biztosit a szövekezet számára. A szövetkezet tervezett állatállománya megvan, sőt terven felül is tartanak állatokat. Ilyen körülmények között rendesen teljesíthetik beadási kötelezettsé­güket az állattenyésztési termé­kekből. A sertéshús beadási kötelezettsé­güket már most az egész évre tel­jesítették. Hasonlóképpen jól halad­nak a marhahús- és téjbeadási kö­telezettségük teljesítésében is. zzák a szovjet módszereket iacot válasÄott el. Ezáltal teljesíti vál­lalását az év végéig: 13 malacot elvá­laszt egy-egy anyától átlagosan. Mali­­nyinova fejési módszerének alkalma zása szép eredményeket biztosit a szobránci és a sztonkói gazdaságokban is. Sztonkón például Ondrus József, több társával a napi e.-5 liter átlagos tejhozamot darabonként nyolc literre emelte. Mindazok pz állami gazdaságok, me­lyek még mindig nem alkalmazzák Malinyinova módszerét a fenti gazda­ságok példája nyomán, vezessék be azt., Emeljék igv a tejhozamot, hogy bőven jusson tej közellétásunknak. A nyitrai állami birtokok gazdaságai Nyitraivánkán rendezték meg az ara­tás-cséplés elvégzésének értékelését. Az egykori uradalmi kastély zászlódísz­be öltözött. így fogadta a gazdaságok legjobb dolgozóit, akiknek Fitko elv­társ, a gazdaságok igazgatója ünnepéi yes keretek között adta át- szorgalmas munkájuk* elismeréséül a kitüntetéseket. A gazdaságok politikai vezetője, a juta Imák átnyújtásakor külön fejezte ki elismerését Ztratyená Anna, Bunibala József, Zseby és rajtuk kívül még szá­mos más elvtársnak, akik munkájukk al hozzájárultak a gabona időben való betakarításához. Szép eredmények az iglói gazdaságban Az iglói állami birtokon értékelték a júliusi munkaversenyt. A növény­­termesztésben az első helyen a marku­­sovcei gazdaság végzett, ahol figye­­lemreméltóan dolgoztak az aratás alatt, s elsőnek jelentették a gabona­félék aratásának befejezését. Csopor­tokban dolgoztak, s napi normájukat 200 százalékra teljesítették. Frank Mi­hály traktoros érdeme, aki a gépek hibátlan működéséről gondoskodott, hogy a tarlóhántást, 14 órával az ara­tás után befejezték. A második helyezett a szepes-hrusói birtok, ahol a Nam/ Októberi Szocia­lista Forradalom 36 éves évfordulójára sok kötelezettségvállalást tettek, s eze­ket példásan be is tartják. Azért szo­rultak Markušovce mögé, mert nem dolgozták csoportokban s ezért mun­kájukat nem tudták kellőképen meg­szervezni. A harmadik helyezett Igló lett, ahol eleinte az aratásban lema­radtak, de a munka jobb megszerve­zése után, időben befejezték ezt a munkát. Az állattenyésztésben az első helyen a szepes-hrusói birtok van. ahol Kson és Porada elvtársak csoportja 96 te­héntől 16.000 liter tejet fejtek ki ter­ven felül. A második helyet Chlebák és Gilak elvtársak foglalják el a szvtň­­zsani-i birtokról, a harmadik pedig Gredel elvtárs lett Betlanovcéről. A juhtenyésztőkből a legjobbnak értékelték Holdy Valení elvtársat, aki már júniusban teljesítette egészévi sajtbeadását. Júliusban kilencszáz kg sajtot adott le terven felül. A leg­jobb sertésgondozó Zsák Mária, aki példás munkájával júliusban terven felül 7 malacot választott el. Szocialista kötelezettségvállalásaik révén az iglói állami birtok dolgozói 17.000 liter tejet, 900 kg sajtot és más terményt termeltek terven felül, ami új pénzben 4S.000 korona értéket tesz ki. Matejova A., Kassa. I 56.61 mázsa búza hektáronként Morvaországban Brno mellett a troubszký-i allami gazdaságban eddig nem látott csúcseredményt értek el a búza hektárhozamánál. Mintegy három hektárnyi területen, melyet kí­sérleti parcellának jelöltek ki, hek­táronként 56.61 mázsa termést értek el. További öt hektárról átlag 43 má­zsát takarítottak be hektáronként. A gazdaság dolgozói a szovjet tapasz­talatok felhasználásával keresztsoro­­san vetettek és a tavaszi hónapok alatt lelkiismeretesen ápolták a ga­­bonanemüeket, gondozták a vetést. Hogy ilyen kimagasló eredményt mu­tathat fel a gazdaság, az kétségkívül Janda elvtárs csoportjának is az ér­deme, akik egész éven át szorgalmas mnnkát fejtettek ki a jó termés eléréséért. Ez az eredmény bizonyára serkentőleg hat majd a többi gazda­ságok, valamint szövetkezeti tagjaink további munkájára is. ште; I Ül -мамин И rutirtH

Next

/
Thumbnails
Contents